Leitold Márton

Leitold Márton

geográfus

Leitold Márton cikkei (3)

Vissza a jövőbe: Negyedik Köztársaság

Választás 2026

Így jósolta meg az Orbán-rendszer végét már egy mára elfeledett politikus. Törvényszerű, hogy így lesz? Vajon április 12-én beteljesülnek-e a szavai? A Magyar Köztársaság bukása2011. április 25-én elfogadják Magyarország Alaptörvényét egy egypárti alkotmányozás után. Az 1989-ben módosított alkotmány megnyitotta az utat a többpártrendszer felé. 2011. december 31-én ez az alkotmány hatályát veszti, s ezzel Magyarország megindul a választásos autokrácia irányába. „Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg“ - írta az Index 2011. március 16-án. Kossuth idézet - Forrás: A Negyedik Köztársaság:4K! programfüzeteAz első ellenállók2011. március 15-én tüntetés az alkotmányozás ellen. A felszólalók között találjuk Istvánffy Andrást, az akkor még Negyedik Köztársaság, 4K! Mozgalom — később párt — vezetőjét.Rövid beszédében Istvánffy felvázolja azt az "ők és mi" szétszakítottságot, ahol már nincs olyan alap, amelyet mindenki elfogadna ebben az országban, mert a Fidesz-KDNP-kormány az Alaptörvényt a saját garnitúrájának írta: „A 89-es alkotmány széles körű megegyezés eredménye volt. A kormány '89-hez képest most nem előrelép, hanem visszatér a múltba. Húsz évvel a rendszerváltás után elkezdett visszafelé forogni a történelem kereke. Dermesztő a párhuzam, de egypárti alkotmányt erőszakolni az országra utoljára Rákosiék mertek. A helyzet súlyos: a kormány nem újraalapítja, hanem kettészakítja az országot.“ – mondta Istvánffy 2011-ben. Kettős mérceMa már láthatjuk, hogy az ország valóban kettészakadt, úgy tűnik, hogy nem egyenlően vonatkozik mindenkire a törvény szigora. Ennek ma már vannak jól megfogható példái is. Míg a kémjátszmákat kitálaló volt századost, Szabó Bencét azonnal meggyanúsítják, addig a Matolcsy-korszak alatt elillanó százmilliárdok ügyében több mint egy éve senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Mindemellett egyre többen és többen találják magukat akadályoztatva, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. Egyre többen érzik, hogy ma valami nagyon nincs rendben. A problémák Csádtól Felcsútig kézzel foghatók — aki akarja, érti, és látja.Beteljesülő jóslat?2026. április 12-én szavaz az ország. Az Alaptörvény alkotóival szemben felsorakozott egy önkéntesen szerveződő civil kurázsival táplált hálózat. Az Orbán-rendszerrel egyet nem értő magyarok megerősödtek, és ma valóban van lehetőségük egy köztársaság létrehozására. 2011-ben Istvánffy szavai valahogy illenek a mai napokra. "Amikor eljön a pillanat – mert el fog jönni –, hogy lezárjuk ezt az illegitim alkotmányozási kalandot, mi kezet fogunk nyújtani azoknak, akik most megpróbálnak kizárni minket a hazánkból. Mert mi tudjuk azt, amit ők nem hajlandók felismerni: egy kettészakított országban nem lehet élni. Barátaim, kormányhivatalokban azt állítják, hogy ez lesz Magyarország végleges alkotmánya, mi itt az utcán tudjuk, hogy nem lesz az. Amit konszenzus nélkül hoznak meg, az nem lehet tartós; azt csak erőszakkal lehet fenntartani. Ez nem Magyarország végleges alkotmánya lesz, ez csak egy ideiglenes alkotmány. Az új politikai közösség ami most megszületett, amiben sokan még kételkednek, ami még csak az első lépéseit teszi meg, napról napra erősödni fog, hónapról hónapra növekedni fog, meg fogja találni a hangját, le fogja győzni a fásultságot, vissza fogja adni a változásba vetett hitet, meg fogja szervezni magát és el fog jönni a nap, amikor helyreállítja a köztársaságot." Április negyedikén Magyar Péter felvázolt egy konkrét víziót a 444 stúdiójában. S a következőket mondta: „A magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, hogy ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan szándékosan leépíti a jogállamot. Kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét túszul ejt egy országot és a saját családjának a hűbérbirtokaként kezeli...” „... és egyébként van igény a magyar állampolgárok között egy új alaptörvény megalkotására is, de azt egy normális kormány egy valóban nemzeti és minden magyar ember érdekében kormányzó kormány az nem fél év alatt fogadja el és nem egy tableten írja hanem valódi társadalmi egyeztetéssel akár népszavazással megerősítve…” A lehetőség itt van, a 2010 óta regnáló eddig megdönthetetlen hatalom meginogni látszik az autoriter zsákutcában. Tenni akaró tömegek egy jobb ország reményében otthon és külföldön szavazni mennek. * Akarunk egy igazságosabb országot? * Akarunk-e egy új Magyar Köztársaságot? * Akarunk-e egy közös alapot, egy alkotmányt, amire mindenki biztosan építhet? Április 12-én válasszatok!Pár pillanat a 4K! munkásságából: * Az Istvánffy vezette Negyedik Köztársaság Párt megmérette magát a 2014-es választáson, s a kudarc után feloszlatta magát, mondván „Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon” * Működésük során többek között füvet küldtek Bayer Zsoltnak, hogy kezelje migrénjét, és írjon nyugodtabban. * Harcba szálltak a vasárnapi boltzár érdekében, elég unortodox módon, keresztes lovagnak öltözve. Leitold Márton - Nyitókép: Kontroll - YouTube képernyőkép

A miniszter úr nem érti…

Külföld

...hogy egy grönlandi az dán állampolgár, és a dán állampolgár pedig EU-s állampolgár. Pedig pofonegyszerű. Nézzünk is utána! „Mi ezt egy kétoldalú ügynek tartjuk, amelynek megoldása a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Én ezt nem tartom egy európai uniós ügynek, ezért a tegnapi napon is az állandó képviselők tanácskozásán jeleztük, hogy nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását.” – idézi a 444.hu a külügyminiszter prágai nyilatkozatát (11:17-nél) Trump igényeiről Grönlanddal kapcsolatban. Grönland és EurópaGrönland szigetét már 4500 éve lakták, de a magyar honfoglalás után 100 évvel a Norvég-királyság érdekszférájába került. Vörös Erik a híres viking, aki elnevezte és benépesítette Grönlandot. Fia Leif Erikkson felfedezte a Baffin-szigeteket és Új-Fundlandon Kanada partjainál szintén települést hozott létre mint apja Grönlandon. Ezeket a történeteket őrzik a viking sagák mind a mai napig. Ez a korszak körülbelül 400 évet takar, mely után a XV. századra elnéptelenednek a települések. A XVII. században a dán-norvég flotta újból Grönlandra érkezik és azóta itt megszakítatlan az európai kötődés. Ekkor alapították a mai fővárost Nuukot. Az 1814-es dán-norvég szétváláskor Dániánál maradt a sziget, és 1953-ban megszűnt gyarmati státusza. Tehát itt beszélhetünk egy majd ezer évre visszamenő kötődésről, amelyről rengeteg fantáziadús film készült, korhű expedíciók hajtanak végre, s el nem mesélt történetek kerültek a felszínre. Grönland és az Európai Unió1973-ban Dániával együtt belépett az Európai Közösségbe, majd 1979-ben részleges autonómiát szerezett. 1985-ben az Európai Unió Tengerentúli Területévé vált, ami azt jelenti, hogy az EU-s tagállamhoz Dániához tartozik, lakói EU-s polgárok, de a sziget nem része az EU területének. Grönland társult státusszal rendelkezik. Ez vámmentes kereskedelmet jelent, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Így bizonyos belső ügyekben szuverenitást élveznek a sziget lakói, amely mellett élvezi az EU gazdasági és biztonsági ernyőjét. Az EU szerződés kimondja: Ha egy tagállamot fegyveres agresszió éri, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Ha Grönland Dánia része, akkor ez kevés további magyarázatra szorul. Sarki fény Nuuk felett Forrás: Unspash -Aningaaq Rosing Carlsen Dánia és az Egyesült Államok szerződéseVégezetül evezzünk kicsit délebbre a Karib-tengerre 25-28°C-ba és egészen vissza 1916-ig. Ekkor kötik meg a Dán Nyugat-indiai szerződést, ahol 25 millió dollárért az Egyesült Államok megvásárolja a mai Virgin-szigeteket Dániától. Ez azért érdekes adalék, mert ebben a dokumentumban az 1715-ös oldalon az USA elismeri Dánia teljes fennhatóságát Grönland felett. Tehát, erről már született egy megegyezés, amelyet az Egyesült-Államok, ma nem igazán vesz figyelembe. KövetkeztetésHa egy Európai Uniós terület elcsatolását nem tartja egy magyar külügyminiszter Európai Uniós ügynek, akkor vajon mit tarthat annak? Pedig Európa jóléte, s annak stabilitása, ritkaföldfém ellátottsága közvetlen hatással van ránk, sokkal nagyobb hatással, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok, ahonnan nem jön semmilyen védőpajzs. Ez a “Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” politikája ami sajnos nem fog előrébb vinni. Ehelyett lehetne példát venni a sikeresen felzárkózó lengyelekről - akik mellesleg már a világ 20 legerősebb gazdaságában benne vannak. Itt nem csupán arról van szó, hogy a grönlandi ásványkincsekből mi magyarok is profitálhatunk, hanem arról, hogy ha az Európai Unióból csak úgy el lehet venni erőből területeket, akkor a mi várhat ránk, mint az Európai Unió gazdaságának 1,1%-ára? A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége. Érteni kellene az idők szavát, mert valóságunk, ha tetszik, ha nem Európához köt minket s nem máshová. Leitold Márton - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció