Orbán Anita külügyminiszter asszony az Egyesült Államokban járva két egyezményt is aláírt az amerikai külügyminiszterrel. Az egyik ezek közül a „baloldali terrorizmus”, a szélsőbaloldali erőszak elleni küzdelemről szóló szándéknyilatkozat. Jelenti-e ez azt, hogy a jobboldali terrorizmus elleni küzdelmet nem tartja fontosnak a magyar kormány? Egyáltalán mi értelme van ebben a kontextusban a jelzőnek a terrorizmus előtt? Amikor a jelző az ellenkezőjét jelentiA jelzős szerkezetekkel kapcsolatban mondta Popper Péter, hogy érdemes velük csínján bánni. Megfigyelhető ugyanis, hogy gyakran, amikor észszerű indok nélkül alkalmazzák pont annak az ellenkezője igaz, amit a jelző hangsúlyoz. Láthatjuk például, hogy azok az országok, amelyek rendszerszinten antidemokratikusak rendre „demokratikus” köztársaságnak nevezik magukat (Kínai Népi Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság), ahogyan az egykori NDK (a kommunista Népi Demokratikus Köztársaság) különbözött Nyugat-Németországtól, ami egyszerűen csak Német Szövetségi Köztársaság volt, s elég jó példát szolgáltatott arról, hogy ki volt inkább demokratikus: az, aki erőnek erejével nevezte magát annak, vagy aki nem.De ugyanezt élhették át a magyarok is a kommunista elnyomás időszakában, amikor itt nálunk minden „szabad” volt. Nemcsak az újságok: „Népszabadság”, „Szabad Nép”, „Szabad Föld”, „Szabad Ifjúság”, hanem a szakszervezetek is: „Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége”, de még a szombat is: „szabad szombat”, amikor végre nem kellett dolgozni, sőt – a legnagyobb elnyomás kellős közepén – még a köszönés is ez volt: „Szabadság!”. Ugyanakkor tudjuk, hogy pont ez a szabadság hiányzott leginkább. a klasszikus polgári szabadságjogokat (szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság) ugyanis a kommunista diktatúra felszámolta. És ha már itt tartunk, ezekből a „kommunista” országokból leginkább éppen a „kommunizmus” eredeti jelentése hiányzott; hogy a termelőerők legmagasabb fejlettségi szintjén mindenki képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint részesül a javakból. A terrorizmusnak nincs elfogadható politikai oldalaHa ilyen szemüvegen keresztül nézzük Marco Rubio amerikai külügyminiszter „baloldali” terrorizmus elleni szándéknyilatkozatát, amit Orbán Anita külügyminiszter asszony is aláírt, akkor ez az egész érdekes fénytörésbe kerül. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ne létezne szélsőségesen baloldali ideológiák mentén magát meghatározó terrorizmus, hanem csak azt hogy nincs jelentősége ennek a jelzőnek, mert a terrorizmus az terrorizmus, teljesen mindegy, hogy mitől.Ezt Amerikában is megtapasztalhatták, amikor Trump elnök első ciklusát követően elbukta az elnökválasztást és 2021. január 6.-án – sokak szerint Trump gyújtó hangú beszédének hatására –, a Jake Angelim, a szarvas kucsmás, félmeztelen, „Qanon-sámán” amerikai zászlóval díszített lándzsával hatolt be a törvényhozás épületébe a csőcselék élén. Valóban kérdéses, hogy Trump szavai: „Ha nem harcoltok pokolian (fight like hell), nem lesz többé országotok” buzdíthatták-e a törvényhozás ellen erőszakkal fellépő, a Capitoliumot megostromló tömeget, hogy vonuljon a Capitoliumhoz, nyomást gyakorolni a választási eredményeket hitelesítő politikusokra. Egy biztos: a Qanon egy szélsőjobboldali, virálisan terjedő amerikai összeesküvés-elméleten alapuló mozgalom és nem „szélsőbaloldali” terrorszervezet. Lényegét tekintve mindegy is. Winston Churchill szellemes hasonlata az, ami a lényeget megvilágítja. Egyszer megkérdezték tőle, hogy mi a különbség a kommunizmus és a fasizmus között, mire azt válaszolta, hogy pont annyi, mint az Északi-Sark és a Déli-Sark között. (Pont ugyanaz, csak máshol, kis variációkkal: egyikben jegesmedvék, a másikon pingvinek élnek, de alapvetően mindkét helyen nagyon hideg van, rengeteg jéggel és élhetetlen körülményekkel.) Amerikai félelmek, magyar valóságSzóval ennek a „jelzős szerkezetnek” sok értelme nincs, legfeljebb az amerikai belpolitikáról ad jelzést (ahogyan a „népi demokratikus” államokról az elnevezésük). Rubio a magyar kormánnyal kötött szerződés alapján közös lépéseket vár a szélsőbaloldali terrorizmus újbóli térnyerése megelőzésére. Helyes. Ne legyen szélsőbaloldali terrorizmus sehol, így nálunk se! Más kérdés, hogy a rendszerváltás óra ilyen nem is volt hazánkban, leszámítva azt az egyetlen, elszigetelt esetet, amikor az Antifa aktivista a magyarországi fasiszták elleni fellépés keretében vascsővel verekedett. Elvileg persze lehetséges lenne a szélsőbalos terrorizmus térnyerése, ahogy a Kárád-rendszer idején Carlos erre bizonyítékot is szolgáltatott, de ez a veszély egyáltalán nem reális hazánkban. Rubio szerint: „Meg kell akadályoznunk, hogy ezek a csoportok rendőrkapitányságokat és rendvédelmi szerveket, végső soron pedig kritikus infrastruktúrát és történelmi emlékhelyeket vegyenek célba – a szabad társadalom alapjait; hiszen pont ezeket támadják.” OK. Akadályozzuk meg majd mi is ezt, ha lesz ilyen nálunk és segítsünk az amerikaiaknak, ha módunkban áll efféle „határokon átnyúló nemzetközi hálózatot” felderíteni. Egyelőre semmi ilyesmiről nincs szó nálunk (az USÁ-ban pedig mint láttuk van példa arra, hogy szélsőjobboldali elemek erőszakkal elfoglalják a Capitliumot, de ez most minket nem nagyon kell hogy érdekeljen, mert ez az ő problémájuk, ha a szélsőjobbos felforgatókkal nem akarnak foglalkozni, akkor az az ő problémájuk, nem a miénk). Diplomáciai kompromisszum vagy politikai engedmény?Az, hogy a '70-es, '80-as évek során Európa kapitalista államait olyan vérengző szélsőbalos terrorszervezetek tarthatták rettegésben, mint az olasz Vörös Brigádok, vagy a német Bader Meinhof Csoport, az természetesen minden normális jogállam számára elkerülendő, megelőzendő. Az Amerikai Egyesült Államokban is. Akkor is, ha egyelőre annak, hogy ilyesmi felütheti a fejét hazánkban – hála Istennek – semmi jele nincs. Ha Trump és Rubio azt akarja, hogy a magyar külügyminiszter egy szándéknyilatkozattal ezt támogassa (pár nappal az amerikai félidős választás előtt, amelyen a hírek szerint Trump rendkívül rosszul áll), akkor hadd legyen! Örüljenek, ha ez nekik fontos. Mindez egyáltalán nem jelenti viszont, hogy a magyar politikai vezetésnek ne lehetne fontos a szélsőjobboldali terrorcselekmények üldözése, írmagjának kiirtása. Főleg azért, mert ilyesmire viszont volt példa a rendszerváltás óta hazánkban. Ilyen volt a Hunnia-ügy, Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye, amelyben a hatóságok a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény miatt állapítottak meg felelősséget, amely ügyben Csintalan Sándor, volt szocialista politikust majdnem agyonverték 2007-ben. Majd 2008-2009-ben 5 megye, 9 településén hajtottak végre sorozatos fegyveres és Molotov-koktélos támadásokat cigány származású (vagy annak vélt) emberek, köztük pici gyerek életét kioltva. Nos, ezek valódi, kegyetlen terrorcselekmények voltak, valóban, bevallottan, felvállaltan szélsőjobbról. A kérdés az, hogy mindezek ismeretében számon lehet-e kérni Orbán Anitán, hogy a valós magyarországi helyzethez képest aláírja a Rubio által elé tett szándéknyilatkozatot.Szerintem nem! Mégpedig azért nem, mert sem abban a helyzetben nem volt, hogy ennek a szándéknyilatkozatnak az aláírását megtagadja a „jelzős szerkezet” miatt, sem pedig azért, mert ennek bármi értelme, gyakorlati jelentősége lett volna. Helyzetben azért nem volt, mert Magyarország (az EU GDP-jének1,2 %-át előállító, egy nagyobb amerikai város lakosságával bíró ország) a világ legnagyobb katonai hatalmának és egyik legnagyobb gazdasági erejét képviselő országgal tárgyalva nincs abban a helyzetben, hogy megtagadja egy olyan szándéknyilatkozat aláírását, amit elvárnak tőle a találkozó és a másik, amerikaiak által aláírt, energiaipari megállapodás fejében. (Az energiaipari megállapodás mégiscsak több, mint egy Trump által dedikált sapka, amivel az Orbán-küldöttség dicsekedhetett itthon.) Teljesen önsorsrontó önérzeteskedés lett volna hagyni, hogy az amerikai kapcsolatfelvétel füstbe menjen azért, mert nálunk nincs szélsőbalos terrorveszély (s úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államokban is van szélsőjobbos terrorveszély, merthogy nálunk meg ilyenre volt példa). Értelme sem lett volna nem megkötni a kompromisszumot a jelzőről. Ha ez annyira fontos Trumpnak, hát hadd örüljön. Attól még minket semmi nem akadályoz abban, hogy mi pedig a bármiféle indíttatású terrorizmussal szemben lépjünk fel. A lényeg nem a jelző, hanem a következetességTudomásul kell vennünk, hogy ez most egy mindkét fél számára belpolitikailag is motivált helyzet. Rubio narratívájába az illeszkedik, hogy őket támogatja egy ország ebben a törekvésében, Orbán Anita pedig (aki ezzel a gesztussal semmiről nem mondott le) kihúzhatja a méregfogát annak a helyzetelemzésnek, amivel itthon a fideszes média izomból támadta: hogy tudomást sem vesz róla az amerikai külpolitika, egyszerűen kikosarazzák, mint ahogy ez egy senkihez illik. A magam részéről elfogadhatónak tartom „ráhagyni” a szükségtelen jelzős szerkezeteket egy olyan amerikai adminisztrációra, amit Trump elnök vezet, akinek oltásellenes az egészségügyi minisztere, aki IQ tesztnek hiszi az általa kitöltött demencia tesztet, aki Kanadát, Grönlandot (NATO szövetségesek területét) kívánja elfoglalni, aki a szélturbinák rákkeltő rezgéshullámairól derilál, aki át szeretné nevezni az óceánt, aki – miközben kirobbantja a világot gazdasági világválság közelébe juttató iráni háborút – szarfészeknek titulált Norvégiát, amiért nem kap béke Nobel-díjat, aki férfi szenátor fenekéről, majd (kármentésként) Nicki Minaj tekintélyes fenekéről zeng dicshimnuszokat. Nekem itthon inkább az a fontos, hogy a „Nincs jobb, nincs bal, csak magyar” ne csak a választókról szóljon, hanem a terroristákról is. Egyként üldözendő mindegyik! Nem gondolnám, hogy a Rubio előtt aláírt szándéknyilatkozat ebben a magyar kormányt bármennyire is akadályozná! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nyilván nem ökológiai szempontból közelítünk, hanem a TISZA szigetvilág fenntarthatóságának, fejlődésének a lehetséges módját próbáljuk a nagyközönség elé tárni. Szigetek, Orbán leváltásának a motorjai2024. február 11-én a Partizán élő adásában Magyar Péter interjút adott. Komoly kritikát fogalmazott meg a NER-el szemben. Ezt követte az ominózus, a Völner-Schadl-ügy hátteréről szóló hangfelvétel nyilvánosságra hozása, illetve a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek történő átadása. A társadalom azon része, amely már korábban felismerte az orbáni hatalomgyakorlás, hazugságokra, félelemkeltésre, a kommunista időket idéző kormányzati propagandára hajazó módszereit, azonnal érezte, hogy végre eljött az idő. Végre van valaki, akiben megvan a képesség a FIDESZ-KDNP rezsim leváltására. Majd kezdődött az országjárás, melyet természetesen az oligarchák által pénzelt „karaktergyilkos verőemberek” próbáltak lejáratni, természetesen Magyar Péterrel együtt. Ezzel párhuzamosan alakultak a TISZA szigetek. Több ezer, tízezer ember, akik hittek a „ne féljetek” mottóban álltak ki Magyar Péter mellett és igyekeztek segíteni a munkáját. Ha kellett, akkor esőben, szélben, fagyban, tűző napsütésben is, de szóró-lapoztak, pultoztak, valamint igyekeztek közvetíteni az emberek felé, az orbáni hazugsággal szemben a valóságot. Ugyan, igaz az is, hogy sokan nyíltan még ekkor sem vállalhatták fel politikai nézetüket, de a háttérből igyekeztek segítséget nyújtani. Vegyes volt a kép, mert volt jogi, közgazdaságtani, vízügyi, stb., segítő, de a lényeg az, hogy a háttérben lévők is hozzátették a magukét. A lényeg, hogy rengeteg, rendszert váltani akaró ember tartott ki –jelenleg is kitart - Magyar Péter és a TISZA Párt mellett. Megállapítható tehát, hogy a szigetvilág és az abban részt vevők az egyik, ha nem a legfontosabb láncszeme volt, annak, hogy az Orbán maffia kormány a történelem szemétdombjára került! A TISZA győzelme utánAz áprilisi TISZA győzelem után várakozás alakult ki a szigetek tagjai között. Tulajdonképpen várják az új feladatokat, vágynak arra, hogy „valami jót” tegyenek. Ez a várakozás továbbra is fennáll, de az mellett sokan a saját szigetben kitalálták azt, hogy mint önkéntesek hogyan tudnak másnak segítséget nyújtani (pl.: vízosztás, adománygyűjtés). Ahogy a demokráciában már csak szokás, sok-sok embernek más és más elképzelése van az ország vagy a településük, illetve a szigetek jövője kapcsán. Voltak, akik az országgyűlési képviselőtől várnak el olyan feladatok elvégzését, amely egy jogállamban nem is lehet/lehetne a feladata (a teljes cikk itt olvasható). Mások igyekeztek szakmai alapon segíteni az országgyűlési képviselőnek. Megint mások pedig dacosak, és ebből adódóan teljesen máshogy látják az országgyűlési képviselő, illetve a szigetek helyzetét. Hogyan tovább?Ahogy már elhangzott sokan, sokféleképpen gondolják a szigetek építését, fejlődését. A véleményünk az, hogy az adott választókerületben az országgyűlési képviselőnek kell a szigeteket összefognia. A lényeg, hogy a felmerült problémákat, azaz azt, amit a helyi közösség annak érez, meghallgassa, majd az ott elhangzottakkal kapcsolatban kommunikáljon a többi országgyűlési képviselővel, illetve a koordinátorokkal. Ez annak az érdekében szükséges, hogy a felvetett probléma csak helyi, vagy választókerületi, avagy országos szintű kezelést igényel-e. Nyilván arra az országgyűlési képviselőnek ügyelnie kell, hogy például egy önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi problémát nem lehet kezelnie, mert akkor visszaérkeznénk a FIDESZ-KDNP autoriter hatalmi eszközeihez. Természetesen a felmerült gondokra illő lenne megoldási javaslatot is kidolgozni, amely már egy másik, nagyobb lélegzetvételű dolog. Ugyanis, ahhoz, hogy egy országos szinten is megjelenő nehézség kezelhetővé váljon, átgondolt jogalkotásra van szükség. Ezért is lenne indokolt a helyi szigetek tagjai közül megyei, valamint régiós koordinátort kiválasztani, akik nem csak segítenek becsatornázni a helyi lakosok által jelzetteket, hanem tudnak megoldási javaslatot is mondani, vagy legalábbis a jelenlegi lehetőségeket fel tudják vázolni. Nyilván az információ áramlásnak nem kizárólag az országgyűlési képviselő felé, hanem onnan a szigetek irányába is működőképesnek kell lennie. VégezetülA szigetvilág színes, különböző egyénekből áll. Nehéz, nemhogy több ezer szigetet koordinálni, hanem sokszor egy szigeten belül is nehéz az egységes álláspontot kialakítani, mivel mindenki máshogy látja a „világot”. Egyébként pont ez a demokrácia lényege! Viszont fontos az országgyűlési képviselő szigetvilágban történő rendszeres megjelenése, felvetett kérdésekre kapott válaszok közlése, valamint a parlament, illetve a kormány által meghozott döntések magyarázata ahhoz, hogy a szigetek továbbra is bátran ki tudjanak állni és – ha úgy hozza az élet – a TISZA döntéseit meg tudják védeni!További cikkeink a szigetekrőlOrszágos körkép a TISZA SzigetekrőlImmerzív politika – a TISZA Szigetek egy lehetséges jövőjeA Szigetek jövője dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

1956 óta 70 év telt el, a NER leváltását megelőző mozgalom szárba szökkenése óta pedig alig több, mint két esztendő. A nagy történelmi esemény, a forradalom 13 napja – amely hazánkat a világ figyelmének középpontjába helyezte – újra és újra nagy hullámokat vet, ahogy ezt láttuk 1989-ben és amit éppen most, a NER 2026-os bukásakor ismét átélhettünk. Azt hiszem, érdemes visszanéznünk a közelmúltba is, a két évvel ezelőtti időkbe, amikor még a mozgalomvezér gondolatra volt felfűzve, hogy "Ne féljetek!". Ahogy Bibó István példát mutatva mondta 1956-ban, miközben a parlamentben helyén maradt miniszterként bevárta a szovjet katonákat. Hogy tudjuk értékelni az áprilisi eseményeket – hogy történelmi időket élünk – érdemes visszagondolnunk erre a mögöttünk álló két évre is!2024 őszén még messze nem volt biztos, hogy a NER megbukik. Nem véletlenül vált a mozgalom akkori jelszavává, biztató üzenetévé, hogy “Ne féljetek!”. Én erre az időre úgy emlékszem, hogy akkor még a biztonság kedvéért divatban volt az álca, a maszk, ha más nem a sapka-sál, ami elrejt a Kandi kamerák elől egy-egyellenzéki rendezvényen. A fortélyos félelem visszafogta a közösségi médiában kommentelő, vagy akár csak lájkolni szándékozó kezeket. Közismertek azok a túlkapások, amikor a kirúgáshoz elegendő volt egy nevetős emoji, egy megosztás, esetleg egy támogató/elítélő komment. Munkáltatók figyelmeztették a beosztottakat a megfelelő viselkedésre. Szolgáltatók ódzkodtak nemcsak segíteni, hanem akár csak kiszolgálni gyanús alakokat, szervezeteket. Debrecenben, az ország második legnagyobb városában alig akadt hely, ahol TISZA-szigetek összejöveteleket tarthattak, a nevezetes országjárások alkalmával komoly kockázatot jelentett akár csak szállást adni, vendégül látni a NER politikájával nem kompatibilis egyéneket, szervezeteket. Akkoriban - ritka kivétel a Frida Kávézó - nem engedtek be tiszás rendezvényt sehova. Még az olyan “gyanús” rendezvényt sem, mint például egy beszélgetés Mérő Lászlóval a “Feröer effektusról”. (Miután gyanússá vált a DAB székházba tervezett esemény a Debreceni Akadémiai Bizottság nem merte vállalni annak kockázatát, hogy az ország egyik legnépszerűbb tudósát egy nyilvános beszélgetés erejéig vendégül lássuk a székházukban.) Két éve volt talán az első felvállaltan tiszás nyilvános kiállás egy nemzeti ünnepen Debrecenben, 1956 tiszteletére A debreceni TISZA Szigetek képviselői az ünnep előestéjén összegyűltek azon a helyszínen, ahol 1956. október 23. napján először dördültek el fegyverek: A Csokonai Színház melletti emlékműnél. Elhelyeztük a koszorúkat, mi is a „Lúdas Matyi TISZA Sziget – Debrecen” (az első, a városban alapított sziget) képviseletében. Éltem annak lehetőségével, hogy magam is megszólaljak. Mi más lehetett volna beszédem vezér fonala, mintsem az, hogy „Ne féljetek!”. Ezt írtam akkor erre a jeles alkalomra„Tisztelt Polgártársak, Kedves Barátaim! NE FÉLJETEK! '56 legfontosabb és legaktuálisabb üzenete itt és most: ez! Hősök előtt tisztelgünk, akik életüket, jólétüket áldozták azért, hogy soha ne kelljen féltenünk szabadságunkat.Élt itt valaha Debrecenben egy a sok-sok hős közül, akit úgy hívták, hogy Zeke László. Egy nagyon távoli rokon. Nem kívánok hősiességével érdemtelenül dicsekedni, csupán pár szót szeretnék szólni arról, hogy amióta tudok erről a nagyszerű emberről, azóta még büszkébb vagyok arra, hogy engem is Zeke Lászlónak hívnak!Nemcsak 1956 októberének végén, az euforikus napokban, hanem a november 4-e utáni nehéz időkben is bátran helyt állt, míg sokan ekkor már biztonságos fedezékbe húzódtak. NEM FÉLT! Tárgyalt a Kádár-féle Forradalmi Munkás Paraszt Kormánnyal, decemberben még sztrájkok szervezett, ami az utolsó nagyszabású tiltakozó akció volt Hajdú-Bihar Megyében. Mert ő NEM FÉLT! A sztrájkot végül a megerősödő kádári karhatalom szovjet tankok segítségével oszlatta fel.A 2024-es megemlékezésen - Fotó: A szerző archívumábólTudta, hogy le fogják tartóztatni. De nem NEM FÉLT: maga ment be a rendőrkapitányságra, mikor megtudta, hogy körözik. Igazának biztos tudatában bátran vállalta a felelősséget az ellene folyó koncepciós perben 1957. decemberében: "a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének" vádjával. NEM FÉLT megvallani, hogy valami szebb, jobb, igazságosabb társadalmat szeretett volna.NEM FÉLT vállalni a következményeket. Az 1963-as amnesztiával szabadult, teljes vagyonelkobzást követően kellett újrakezdenie életét. A 80-as évek végéig, megfigyelés alatt állt. Akkor, amikor sokan (akik nemrég még ellenforradalomról prédikáltak) már javában haszonélvezőivé váltak a rendszernek.Neki egészen más sors jutott. Emlékiratainak utolsó gondolatait idézem Filep Tibor könyvéből: "Feleségem és családom állapota miatt nap mint nap önmagammal kell szembenéznem! Kit bántottam meg? A családomat! Kinek tettem rosszat? A családomnak! (...) Lehet? Szabad itt magyarnak, becsületesnek, őszintének lenni? Magamba nézek: Igen! Kell! (...) Nem hiszem, hogy álnok, kétszínű, jellemtelen emberek fogják vezetni ezt az országot. Az idegen érdekek kiszolgálóinak el kell tűnniük!"NEM FÉLT és vállalta a megpróbáltatásokat, azért, hogy mi félelem nélkül lehessünk szabadok. Kedves Barátaim! Mindez azért fontos itt és most számunkra, mert a félelem, amitől megszabadítottak bennünket '56 hősei az nem csak a munkatáboroktól való félelem volt. Ugyanis a félelem nem ott kezdődik. Hanem ott, amikor egy lájkot félünk odatenni, amikor egy kommentet nem merünk megfogalmazni, amikor egy posztot nem merünk kitenni, amikor egy közösséghez nem merünk csatlakozni, amikor nem merünk bírósághoz fordulni akkor sem, ha igazunk van. Tartozunk Zeke Lászlónak és harcostársainak, azzal, hogy NEM FÉLÜNK, s Tisztelettel, hálával megőrizzük a hősök emlékét!”A beszédről készült filmfelvétel itt látható 2024 őszén még messze nem volt biztos, hogy a NER megbukik. A jelszó, a biztató üzenet, hogy “Ne féljetek!” valóra váltotta álmainkat. Érdekes lehet most utóbb felidézni, hogy ki, hogy élte meg az akkori eseményeket. Ki, mitől, kitől tartott, hol volt ekkor, esetleg milyen veszéllyel, negatív következménnyel kellett szembenéznie, ne adj’ Isten milyen hátrány érte. Ahogy a nagy történelmi fordulópontok esetében szoktuk felidézni, várom a személyes élményeket kommentben! dr. Zeke László - Nyitókép: A Szerző archívumából

Magyar Péter ügye, milliárdos korrupciós vádak és a Fidesz kettős mércéje. Biztos sokan emlékeznek még arra az esetre, amikor a Dunában landolt egy telefon. A témával először 2025. október 10-én foglalkozott szerkesztőségünk abból az apropóból, hogy az Európai Parlament a 2025. október 7-ei ülésén nem függesztette fel Magyar Péter – azóta már miniszterelnök - mentelmi jogát. Nemrégiben viszont a magyar parlament igen, sőt a gyanúsítotti kihallgatása is megtörtént.Nézzük az előzményt!Magyar Péter 2024. júniusában bulizni volt. Több sajtótermék is beszámolt az esetről, melynek a lényege, hogy egy telefonnal kamerázó férfinak a kezéből a telefont – az azóta már miniszterelnök - kikapta, majd a telefon a Dunában landolt. Az ügyet nyilván az orbáni maffia, mára már megfogyatkozott propagandistái felkapták, és mindennel is megvádolták Magyart.Kisárda Magyar Péterrel, de Seszták Miklós nélkül Forrás: YouTube képernyőkép - Magyar Péter Hivatalos A rendőrség sem volt rest helyszínre búvárokat kirendelni, akik kiemelték a Dunából a 130.000-150.000 HUF értékű telefont, és működőképes állapotban visszajuttatták a sértettnek. Így indult Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztésére irányuló kérelem, melyet Polt Péter, akkori legfőbb ügyész - 2025. június 10-étől alkotmánybíró, rá egy nappal már az Alkotmánybíróság elnöke - 2024. szeptember 26-án juttatott el az Európai Parlamenthez (megjegyzés: két további ügyben is kérték a mentelmi jog felfüggesztését, az egyik Simonka György volt Fideszes országgyűlési képviselőhöz, a másik a Mi Hazánk Mozgalomhoz volt köthető, állítólagos rágalmazási ügyekhez kapcsolódóan). Persze mindegyik kérelem el lett utasítva. Az Európai Parlament, a Polt által beadott kérelem vonatkozásában hozott határozatának „K” és „L” pontjai tulajdonképpen azt rögzíti, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások következetlenek, Magyarország legfőbb ügyésze hiányos választ adott arra, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva, továbbá, hogy a Magyar Péter terhére rótt állítólagos bűncselekmény jogi minősítése a kapott válaszok alapján pontatlan, valamint, hogy a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyet azért indítottak, hogy Magyar Péter politikai tevékenységét aláássák. Meg kell tehát jegyezni, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség nem tudott Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése alátámasztásához megfelelő indokokkal szolgálni. (megjegyzés: a miniszterelnök feljelentést tett, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés bűntette miatt, mivel megfelelő biztosító felszerelés nélkül küldték a búvárokat a Dunába). A mentelmi jog felfüggesztése!Magyar Péter mentelmi jogát az előzőekben ismertetett ügyben az országgyűlés 2/3-os Tiszás többsége - nagyon helyesen – felfüggesztette. Korábban dr. Zeke László jogász kollégám és az ÍgyÉlünk hírportálon újságíró barátom részletesen, jogi indokokkal alátámasztva magyarázta el a cikkében, hogy nem lehetne normális az, ha a miniszterelnökkel szemben elmarasztaló ítélet születne. De, ha már itt tartunk, akkor érdemes felkeresni Juszt László Facebook oldalát is. Juszt úr érdekes párhuzamot állított a miniszterelnök és Orbán apja, Orbán Győző esete között.Orbán Győző a 444 tudósításában - Forrás: YouTube képernyőkép Juszt úr posztja szerint “A gánti gépzúzó” címmel jelent meg az INDEX írása 2002 májusában. „A Magyar Hírlap fotóriportere, Dezső Tamás a gánti kőbányát fényképezte közterületről. Orbán Győző elvette tőle a fényképezőgépet, majd a földhöz vágta és összetörte. Az eset miatt rongálás és garázdaság gyanújával eljárás indult az idősebb Orbán ellen. A fényképezőgépben okozott kárt a szakértő 165 ezer forintra becsülte. A későbbi beszámolók szerint a rendőrség végül megszüntette (!!!) a nyomozást, mert nem állapítottak meg bűncselekményt. Na, akkor most mi lesz a telefonnal?” Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának a felfüggesztése!A miniszterelnök mellett még két országgyűlési képviselő mentelmi joga „ugrott”. A magukat – most már - „politikai fogolynak” tartó Seszták Miklósról és Hankó Balázsról van szó. Szögezzük le, hogy a FIDESZ-KDNP-s autokrácia két hithű szolgája, nem az eltérő politikai oldal miatt nincsen összehasonlítható helyzetben Magyar Péter miniszterelnökkel, hanem azért, mert más – és nem kicsit – a „balhé” nagysága. Mivel Sesztákon közel 12 milliárd forintos kenőpénzt kérnek számon, Hankótól pedig „csekély” 17 milliárd forint hűtlen kezelését, nem egy száz-százötvenezer forintos, épségben visszakapott telefon árát (megjegyzés: mentelmi jog felfüggesztése után mindkettőt letartóztatta a bíróság). És akkor jött a FIDESZ-es Szűcs Gábor…… Szűcs a HírTv kamerája elé állva kifejtette az álláspontját: „….égető az a kettős mérce, amivel a hatóságok Magyar Péter és az ellenzéki képviselők ügyét kezelik. Az, hogy Ő előre egyeztette az időpontot látszik, hogy egyébként azért itt a miniszterelnök és a kormány az erősen együttműködik az ügyészséggel, és nem csak úgy, hogy eleget tesz az ügyészség kérésének, hanem lehet, hogy adott esetben utasítja is, ahogy ezt például a parlament pulpitusáról láthattuk. Hogy elmarasztalják-e vagy sem az már nyilvánvalóan a bíróság joga, hogy meghozza a jogerős ítéletet. Az viszont önmagában, hogy ő ott bemehetett, erről posztolhatott, nem az volt, hogy őt rendőrök vitték el vezetőszáron, nem az van, hogy őt őrizetbe veszik, vagy másnap elrendelik a letartóztatását. Ez jól mutatja azt a kettős mércét, ami úgy látszik, hogy az igazságszolgáltatásban is érvényesül” Mielőtt ennek a „Pubi”-nak a nyilatkozatát megpróbálnánk megérteni(!), gyorsan jegyezzük meg, hogy úgy tűnik, hogy Ő az, aki párhuzamosan több munkahelyen (a Megafon véleményvezér, Alapjogokért Központ elemzője, tanácsadó a Nitro Digital Kft-nél, főosztályvezető a Nemzetgazdasági Minisztériumban, újságíró a Batthyány Lajos Alapítványnál, a BL Nonprofit Kft-nél, valamint szerkesztő-újságíró az European Conservative-nál, elemző XXI. Század Intézetnél.) is képes teljesíteni (további részletek).Seszták Miklós mindent tagad - Forrás: YouTube képernyőkép - Kontoll Egyébként a FIDESZ lista 218. helyéről jutott be a parlamentbe. Seszták Miklós KDNP-s képviselőért sem a rendőrök, sem pedig az ügyészek nem mentek, hanem besétált vallomást tenni az ügyészségre, ahogy Hankó Balázs is. Az ügyészség utasításáról, meg elég csak az aranykonvoj ügyre gondolni. A napvilágra került információkból az következtethető ki, hogy maga Orbán Viktor bukott miniszterelnök állt az egész ügy mögött, melyben nagy segítségére volt az ügyészség. Ebből az is következik, hogy pont az Orbán-rezsim alatt állt az ügyészség politikai befolyás alatt. Az, hogy valakit vezetőszáron visznek el, és esetleg elrendelik a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, a letartóztatást, több tízmilliárd forintos „balhé” esetében nem meglepő, sőt jogilag indokolt is. Viszont egy-két évvel ezelőtti eset kapcsán, amikor egy száz-százötvenezer forintos tételről van szó, ráadásul a jogi minősítés is vitatott, kizárt a letartóztatás alkalmazása, többek között azért is, mert az a büntetőeljárásról szóló törvénybe ütközne (mivel nem áll fenn szökés, elrejtőzés, más személy megfélemlítése, jogellenesen befolyásolása, vagy tárgyi bizonyítási eszköz megsemmisítése, meghamisítása, elrejtése, bűnismétlés veszélye (Be. 276. § (2) bekezdés). Szűcs elvileg jogász, tehát ezt tudnia kellene, dehát, aki a Megafonnál pallérozódott, annak, ahogy kinéz, felesleges volt jogot tanítani. Hadd jegyezzem meg, hogy nem vagyok abban biztos, hogy ilyen szintű képviselőknek kellene az országgyűlésben az országunk sorsáról dönteni! Pubi! Legyen végre világos! Pont, hogy április 12-én lett vége a kettős mércének! Nektek is vállalni kell a felelősséget! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tasó László 1994-ben lett először Nyíradony polgármestere. A fidesz egyik prominens tagjaként több évtizeden át volt országgyűlési képviselő, 2014-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési államtitkára lett, majd a Miniszterelnökség településfejlesztési államtitkára volt.A fejlesztéseket magáénak is érző képviselő a Hajdú-Bihar megyei körzetében úgy gyakorolta a pozícióit, hogy már 2016-os sajtóhírekben is lehetett olvasni a homályos intézkedéseiről. „Tényfeltáró projekt indult a képviselői vagyonbevallások adatainak összegzésére és a bennük rejlő ellentmondások feltárására. Tasó László államtitkár például éveken át adott le hiányos nyilatkozatokat.” – írta a direkt36.hu. Bár Orbán Viktor akkori miniszterelnök tett olyan kijelentést, hogy a vagyonbevallás adatainak egyezni kell a valósággal, aki ennek nem tesz eleget, büntethető, mégis több kormánytag neve is megjelent az írott sajtókban, akik nem teljes, nem valós adatokat adtak meg. Szíjártó, Rogán és Kósa mellett Tasó László neve is szerepelt a pontatlan vagyonnyilatkozatot tevők között. A nyíradonyi térségben ideális helyeken található ingatlanokat – önkormányzati „segítséggel”, Kondásné fideszes új polgármester által – belterületté minősítette, az így megszerzett birtokaira kapott állami támogatásokat azonban hiányosan tüntette föl a vagyonnyilatkozataiban. Mivel a képviselők, kormánytagok családtagjainak vagyonnyilatkozatai nem voltak nyilvánosak, így Tasó is követte azt a megoldást, hogy az erdők, földterületek, ingatlanok saját tulajdonába kerülését követően családtagjainak ajándékozta azokat.A nepotizmus is széles körben helyet kapott. Különböző uniós projektek támogatását élvezték Tasó Lászlón kívül az emberei és a rokonai is. Több gyanús esetre is felhívták a figyelmet a sajtó munkatársai. A Nyíradony körzetéhez tartozó Gencsy Kúria történetéből jól látszik a minta: „A szervezet 2012-ben nevet váltott, Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesületként működött tovább, a 43 tag közül 32 kilépett, az új belépők között pedig ott volt a nyíradonyi polgármesteri hivatal titkárságának mindhárom tagja, Tasó László korábbi sajtófőnöke, a mostani minisztériumi titkárnője, aki akkoriban az önkormányzatnál dolgozott projektmenedzserként, Tasó unokatestvére, az egyik unokaöccse és egy másik unokaöccsének a felesége is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2011-ben 38,3 millió forintot ítélt meg az egyesületnek a kúria átalakítására, majd végül 2013-2015 között összesen 47,8 millió forint állami, illetve uniós támogatást fizettek ki különböző jogcímeken az egyesületnek” – számolt be 2016-ban a 24.hu cikkírója. A gencsi kúria felújítása kapcsán is tártak fel tényeket az újságírók a 444 írásában: „olyan szervezetek vagy magánszemélyek kerültek kedvező helyzetbe a 2014-ig húsz éven át Tasó által vezetett önkormányzat segítségével, akiknek szoros vagy közvetlen kapcsolatuk van az államtitkárral.”Tasó László a megkeresésekre röviden reagált és „felszínes információkra, légből kapott teóriákra, mondvacsinált összefüggésekre” hivatkozott, valamint büntetőperrel és személyiségi jogi perrel fenyegetőzött.A most 63 éves volt képviselő egyik rokona, Tasó Béla is kivívta maga ellen Nyíradony vezetésének nem tetszését 2025-ben. „Megcsapolták Nyíradony három, 1,3 milliárdos összértékű uniós támogatásának számláit – a település polgármestere, Szilágyi Zoltán szerint a pénzből 250 millió forint hiányzik, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a hatóságoknál.” „Szilágyi Zoltán a 2024-es önkormányzati választást követően váltotta le Tasó László fideszes országgyűlési képviselő unokaöcsét, Tasó Bélát a városházán. Szilágyi 2019-ben még fideszes színekben került be a képviselő-testületbe, az előző ciklus végére azonban összekülönbözött a környék erős embereként számontartott Tasó Lászlóval.” – tudhattuk meg egy 2025-ös 24.hu-s írásból. Tasó László több évtizeden át tartó tevékenységei hasonlóak a nemrég letartóztatott Seszták Miklós KDNP-s ex-fejlesztési miniszter „kiskirálykodásához”, mégha nem is olyan nagymértékű. Bár Sesztákot „több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előny átvételével gyanúsítják”, Tasó Lászlóról pedig egyelőre csupán újságírók oknyomozó cikkei nyomán olvashatunk, rokonaira azonban már „lecsapott” az igazságszolgáltatás. „Letöltendő börtönbüntetést kért Tasó Jánosra és volt feleségére, Czifra Erzsébetre a Debreceni Járási Ügyészség. A vádirat szerint a pár évek alatt több, mint 168 millió forintot sikkasztott el a cégeivel – írta a 444. „A fideszes Tasó László évtizedeken át volt Nyíradony polgármestere, majd a térség országgyűlési képviselője. Az ő unokaöccse az a Tasó János, aki több cégével is uniós forrásokhoz jutott a városban, miközben a volt felesége az önkormányzati tulajdonú Vagyonkezelő Kft. munkatársa volt, a számviteli osztályt vezette, és ő intézte a pénzek kiutalását.” – jelent meg nemrég a telex.hu oldalán. A nyíradonyi körzet mára már fellélegezhet, hiszen az évtizedeken át hatalmon lévő Tasó Lászlónak és rokonainak mostanra nincs befolyása eu-s forrásokra, önkormányzati támogatásokra. Igaz, ez a tény igen sok olyan kisvállalkozást is érint, amelyek úgy tudtak érvényesülni, hogy a képviselő segített a pályázatokkal kapcsolatban, a kapcsolati tőke bevetésével – cserébe a választások alkalmával elvárt fideszre-szavazásért. A sok éven át megjelent hírekben megjelent visszaéléseket fogják-e vizsgálni Tasó László esetében is? Néhány rokon gyanúsítása és letartóztatása most megtörtént, de eljut-e a vizsgálati szál az exminiszterhez is? A kérdés már csak az, hogy az igazságszolgáltatás keze vajon mikor éri el Tasó Lászlót? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Tasó László - Facebook

Rogán Antal fideszes politikus, – saját nyilatkozata szerint – nem urizál, hiszen parasztgyereknek született. Fideszes pályafutása során mégis kiskirályként élt, uralkodott több évtizeden át.A most 54 éves közgazdász végzettségű Rogán Antal egy szlovén eredetű családban nőtt fel, s gimnáziumi KISZ-titkárságát követően a Fidesz ifjúsági tagozatának egyik kulcsfigurájává vált. Később, 2006-ban a Fidesz frakcióvezetőjeként polgármester is volt Budapesten az 5. kerületben. „Ekkor érte első botránya. 2005 decemberében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke egy a Magyar Vizsla című – állítólag független, az MSZP-t és az SZDSZ-t keményen kritizáló, civil kiadású – újságba szánt oldal elfaxolt másolatát mutatta be, a feladó Rogán Antal kampányfőnök titkársága volt. Rogánt 2006 februárjában is elővették, az úgynevezett adatlopási botránnyal.” Ebben az évben el is vált első feleségétől - Sonnevend Alexandrától -, majd egy év múlva feleségül vette Gaál Cecíliát, de 2019-ben ez a házasság is véget ért. „2016-ban Rogán-Gaál Cecília társtulajdonos és ügyvezető igazgató lett a Sarka Kata által alapított Nakama & Partners Kft. elnevezésű médiaügynökségnél, ami többek között a Miss World Hungary szépségverseny győzteseinek menedzselésével foglalkozik. További közös vállalkozásuk a twn.hu nevű bulvároldalt üzemeltető Top News Hungary Kft., ami 2021-ben főtevékenységéből példátlan, 1,5 milliárd Ft profitra tett szert.” Rogán a 2010-es választásokat követően az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottságának elnöke lett. Számos törvényjavaslathoz is kapcsolódik a neve, ilyen a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények is.2015-től miniszterként szerepelt a Fidesz-kormányzásban, egészen 2026-ig, amikor a választások eredményeként bukott a kormánya. Szintén ebben az évben, 2015-ben feltalálóként jelent meg a médiában. Két társával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával karöltve „egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a feltalálás eredetiségét sokan vitatják, azonban üzleti sikere elvitathatatlan.” „Rogán feltalálótársai - Csík Balázs és Lengyel Csaba - többször is felbukkantak a képviselő körül. Jutottak EU-s forráshoz, részt vettek állami közmű-auditálásban, de bankátvilágítóként is sikereket értek el, a jogszabályi környezet is nekik kedvezően alakult. A történet során oknyomozó újságírók komplex kapcsolati hálókat fedeztek fel.” – tudhatjuk meg az adatbazis.k-monitor.hu oldalán.A szabadalmaztatott, Rogánnak milliárdokat hozó „feltalálás” körül 2016-ban is gyanakvást jegyzett írások jelennek meg. „Hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mekkora hozzáadott értéket képvisel a pénzügyi végzettségétől igen távol eső szabadalomban, azt nem lehet tudni. (Szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt írja, hogy részt vett az eljárás kifejlesztésében – hogy miként, azt ő maga sem részletezi.) Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szabadalmi dokumentáció nyelve meglehetősen szakmai, egészen biztos, hogy a leírás szerzőinek komoly informatikai képzettsége és tapasztalata van.” „erősen megkérdőjelezhető, hogy Rogán Antal érdemileg hozzájárulhatott volna valamivel is a szabadalom tárgyát képező eljárás kifejlesztéséhez. Ebben az esetben a fideszes politikus inkább későbbi haszonélvezője, mintsem valódi szakmai feltalálója lehet az eljárásnak.” – írja a hvg.hu. 2024-ben jelenlegi feleségének, Obrusánszki Barbarának a neve is (vélhetően az ő neve) elhangzott azon a felvételen, melyen Varga Judit szerint Rogánék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-iratokból. Az ominózus végrehajtói botrány a mai napig lezáratlan. Magyar Péter a felvétel nyilvánosságra hozatala után az ügyészségre is eljuttatta a hangfelvételt, de Varga Judit nem akart vele tartani. Ezek után tüntetést szervezett, kifejezetten Rogán lemondását követelve. Rogán Antal körül már 2013-ban is a „luxizás” hírei jelentek meg. Utazásai, autói, Louis Vuitton táskája nagy feltűnést keltett. Vagyonnyilatkozatát többször kellett módosítania, miután nyilvánosságra kerültek a pontatlanságai. Helikopterezését tagadta, majd ellentmondásokba keveredett az újságírói megkeresésekre.Amikor 2025-ben Hadházy Ákos felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy Rogán Barbara - a jelenlegi feleség - több tízmillió forintos luxusöltözékben és luxuskiegészítőkkel pózol a közösségi felületeken, azonnal visszatámadott a tényekre, mi szerint Hadházy egy kismamát degradál. „A független képviselő szerint a fotón látható gyémántokkal díszített krokodilbőr Hermès táska nagyságrendileg 150 ezer euróba, azaz 60 millió forintba kerül. Egy másik képen Hadházy egy 2,7 millió forintos cipőt, illetve egy 28 millió forintos Bulgari fülbevalót vett észre Rogán Barbarán.” „„Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxus termékei földi halandók számára megközelíthetetlenek”” – írta Hadházy. Hamar lábra kapott az amerikai pénzügyminisztérium hivatalos közleménye is. 2025 januárjában több hírportál is megírta, hogy az USA szankciókat léptet életbe Rogán Antal magyarországi korrupciós ügyei okán. „Január elején az USA szankciós listára tette Rogán Antal minisztert, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökét a miniszter kiterjedt korrupciós tevékenységére hivatkozva. Ez az a Magnyickij-lista, amelytől Szijjártó Péter miniszter már három éve is tartott.” – tájékoztatott a szabadeuropa.hu. Sokak véleménye szerint a Magnyickij-listára kerülésnek és a Magyar Péter mellé álló mozgalom növekvő erejének tulajdonítható, hogy Rogán veszített a hatalom-koncentrációjából. Egyre többet „hibázott”, egyre inkább túllépte az ingerküszöböt az általa irányított félelemkeltés.A cinikus magabiztosság azonban továbbra sem tűnt el Rogán Antal arcáról és viselkedéséből sem. Ennek az is oka lehetett, hogy áprilisban már a magabiztos Szíjártó nyilatkozott, miszerint „más szelek fújnak Washingtonban”, hiszen Rogán Antal máris lekerült a szankciós listáról. Sem részleteket, sem indoklást azóta sem tudni, az akkori rezsim kommunikációja csupán az amerikai demokraták – élükön a korábbi elnök, Joe Biden – bosszúhadjáratának nevezte a listára-kerülést. Mindezek ellenére Rogán, a közpénz-szórás nagymestereként vonul be a történelembe. Az orbán-kormány Miniszterelnöki Kabinetirodájának vezetése során csak 2017-től 2025-ig több, mint 300 milliárd forintot költött kormányzati plakátokra, gyűlöletkampányra, hirdetésekre. „A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda lassan egy évtizede önti a tízmilliárdokat a kormányzati plakát- és hirdetési kampányokba. Az elmúlt időszakban azonban látványosan felpörgött a propaganda, amire még soha nem ment el annyi pénz egy év alatt, mint most.” – közölte a 24.hu 2025-ben. „Demonstrációt szervezett a Hősök terére a Loupe Színházi Társulás Szabad közterekért és tiszta közbeszédért címmel pártpolitika-mentes tüntetést. A megmozdulás a Loupe szerint azért zajlott, mert nem akarják elfogadni, hogy a mindennapjainkat megosztó üzenetek, félelemkeltés és indulatkampányok határozzák meg.” – tudtuk meg a telex.hu-ról. Rogán Antal azonban az utolsó pillanatig, a 2026 áprilisában zajló választásokig kitartott. Sőt, „Több, mint négymillió eurót (a pontos összeget átszámolva kb. 1,6 milliárd forintot) hagyott jóvá a választások előtt a magyar kormány a focira Szlovákiában 2026-ra, de kormánybarát sajtóorgánumnak is jutott egymillió eurót meghaladó összeg (nagyjából 474 millió forint)” – írta a forbes.hu. Üzleti-, közbeszerzési ügyeiről, felfoghatatlan közpénz-herdálásáról, feleségeinek és saját magának is biztosított luxuséletéről ugyanakkor lassan vékonyodik a fátyol. Rogán Antal, az urizáló parasztgyerek még nem került górcső aláA Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság azonban hamarosan őt is behívja meghallgatásra. Bízhatunk abban, hogy erről a listáról nem a megúszás okán kerül majd le, hanem azért, mert neki is szembe kell néznie a valódi igazságszolgáltatással?" Menyhárt Tamara - Nyitókép: Rogán Antal - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Magyar Péter – az ominózus start-hangfelvétel nyilvánosságra hozatala óta – minden helyzetben, minden kommunikációs felületen védte, óvta Varga Juditot, a volt feleségét.2009-től az Európai Parlament jogtanácsosa volt, majd Áder János – Orbán javaslatára – államtitkárrá nevezte ki 2018-ban. Államtitkárként az ország szuverenitására épülő migrációs álláspontját képviselte, és részt vett a fidesz kormányzat jogi cáfolatainak kidolgozásában, amely a Sargentini-jelentés állításai ellen készült. 2019-től Áder János (akkori köztársasági elnök) – szintén Orbán javaslatára – kinevezte a negyedik Orbán-kormány igazságügyi miniszterévé. 2023-ban lemondott a miniszteri megbízatásáról azzal az indokkal, hogy a 2024-es európai parlamenti választásra készül a fidesz listájának az élén. A kegyelmi ügy kirobbanása azonban meghiúsította ezt a törekvést, bejelentette, hogy képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is lemond.Mely ügyekhez csatolható Varga neve - amiről tudhatunk? „Varga elmondta továbbá, hogy a nők egyenjogúságáról szóló „Isztambuli egyezmény egy politikai hiszti”, mert a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is. Szerinte a magyar környezetvédelmi törekvések is rendben vannak, ezen a téren is csak hisztériakeltés zajlik.” - hozta le még 2019-ben a 444. „Az Európai Ügyészséghez nem csatlakozunk, mert az Alaptörvényellenes, itt is kioktatta a kérdezőket, hogy ez nem kötelező. A kétszintű közigazgatási bíráskodást vizsgálják, az arról szóló törvényt viszont bizonytalan időre jegelik.” - hangzott el azon a meghallgatáson, amely után a fideszes többség támogatta a kinevezését, sőt a „legorbánibb” miniszternek nevezték. Jellemzően az „arrogancia és nulla önkritika” jelzővel indult el az igazságügy miniszterség útján Varga Judit 2019-ben.2020 januárjában Varga bejelentette, milyen szigorításokat terveznek az elborzasztó győri családirtás okán. Végül a pandémia következtében bevezetett rendeleti kormányzás idején sorozatosan elhárította az újságírók erre vonatkozó kérdéseit. „„2020 novemberében aztán Varga Judit fejében megfogalmazódott, hogy „az anya nő, az apa férfi”, a következményeket pedig mindenki ismeri, nem sokkal később a Fidesz-KDNP meg is szavazta a kilencedik alkotmánymódosítást. Napokkal azután, hogy Szájer József az ereszen lemászva menekült egy brüsszeli orgiáról, amit Varga Judit úgy értékelt, hogy „a közösség és az egyén mindig két különböző dolog".” 2021-ben kirobban a Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos „megfigyelési botrány” is, melyet Varga ügyes jogi szövegkörnyezettel bonyolítva teljes mértékben áthárított Völner Pálra, aki a helyettese és államtitkár volt akkoriban. „Amikor rákérdeztek Varga Judit igazságügyi miniszternél, hogy ő írta-e alá a kérelmeket, ő azt állította, hogy a Pegasus-ügyben nem ő adta ki a megfigyelési engedélyeket, hanem államtitkára, Völner Pál. Varga Judit így fogalmazott: "Az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy megtagadja, az Igazságügyi Minisztérium ebben a titkos információgyűjtésnek az alkotmányos rendjében egyedül a jogszabályok betartásáért, a jogszabályi kellékek meglévő tartalmáért felel, nem azért, hogy milyen szakmai tartalom kerül az asztalunkra."” A teljes felelősség-áthárítás tökéletesen kiolvasható a válaszából, sőt, az ezt követően sorra felszínre kerülő Völner Pál államtitkárhoz és Schadl György, a végrehajtói kamara vezetőjének korrupciós botrányához kapcsolódó ügyeknél is ez figyelhető meg. A későbbi politikai elemzések nagy többsége arról szólt, ha tudott Varga Judit a végrehajtói korrupciós ügyekről, az a baj, ha nem tudott, akkor pedig az a baj.Most, 2026-ban, a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság vizsgálatokat indít, melynek során meghallgatásokat végez. 1. „A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. 2. A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy - melyről aktuális interjú-sorozatunkat itt olvashatják - rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire.” A bizottság tagjai transzparensen jártak el és tájékoztatták az embereket. „Nincsenek tabuk. Aki tudhat valamit, annak itt a helye: Dávid Ibolya, Bárándy Péter, Navracsics Tibor, Répássy Róbert, Trócsányi László, Varga Judit, Tuzson Bence, Schadl György, Schadl-Baranyai Helga, Völner Pál, Rogán Antal, Rogán Barbara, Nagy Ádám, Martonovics Bernadett.” Az Univerzum törvényei – előbb, vagy utóbb – felülírják a földi törvénykezést. A volt férjéről degradálóan, gyűlölködve nyilatkozó Varga Judit is el kell, hogy számoljon az orbáni érában betöltött szerepével, a tetteivel, a döntéseivel, a korábbi hatalmi időszakában elkövetett, avagy elhallgatott ügyeivel, azzal, hogy nem gördített elszántan akadályt a kegyelmi botrány útjába. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A TISZA Szigetek jövőjéről nehéz úgy beszélni, hogy közben ne akarjuk őket beszorítani valamelyik régi szervezeti formába. Nem pártszervezetek. Nincs jogi személyiségük, és autonómiájuk nem átmeneti állapot, hanem az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Mégis politikai közösséghez tartoznak: támogatják a TISZA céljait, részt vesznek a kampányokban, és a helyhatósági választásokon maguk is számíthatnak politikai támogatásra.Autonómia és összetartozásEbben van néhány nehezen feloldható ellentmondás. Kampányolást várunk tőlük, miközben működésük finanszírozása nem magától értetődő. Önállóságukat tiszteletben tartjuk, miközben időnként ők maguk is iránymutatást várnak. Azt szeretnénk, hogy helyben legyenek erősek, de közben országosan is felismerhető közösséget alkossanak. Talán nem is kell ezeket az ellentmondásokat egyetlen szervezeti ábrával megszüntetni. A szigetek ereje éppen abból fakad, hogy különböző emberek különböző helyeken találtak egymásra. Van, ahol a közélet ellenőrzése mozgatja őket; másutt a segítségnyújtás, a közösségépítés vagy a következő helyi vezetők felkészítése. Heterogén világ ez, mégis meglepően erős benne az összetartás. A kérdés ezért nem az, hogyan lehet minden szigetet egyformává tenni. Inkább az: milyen közös irányok segíthetik őket abban, hogy az autonómiájukból tartós helyi erő szülessen?Négy irány, amely mindenhol működhetEhhez a TISZA gondolkodó műhelyei javasolhatnának négy, szinte minden településen értelmezhető tevékenységet. Ajánlásként, nem utasításként. Kiindulópontként, amelyhez minden sziget hozzáteszi azt, amire a saját közösségének szüksége van.1. A REVIZOROK - a közösség szemeFigyelemmel kísérik az önkormányzat döntéseit, gazdálkodását és vállalásainak teljesítését. Nyilvánosan hozzáférhető adatokból dolgoznak, követik az ügyeket a határozattól az elszámolásig, és közérthetően elmondják, mit találtak. Nem ítéletet hirdetnek: segítenek abban, hogy a közösség tudja, mi történik a nevében.2. A PATRÓNUSOK - akik irányt mutatnakFelkutatják azokat, akikből jó önkormányzati képviselő vagy helyi vezető válhat. Megismertetik velük a munka valódi feladatait, segítik a felkészülésüket, és végigkísérik őket a választás felé vezető úton. A döntés azonban az érintett emberé marad. Jelöltet nem lehet kinevelni akarata ellenére; lehet viszont olyan közeget teremteni, amelyben mer felelősséget vállalni.3. A MENTOROK - akik segítenek megtalálni a kiutatAzok mellé állnak, akik szociális nehézségeik között elvesztek az ügyintézésben, vagy nem tudják, hová fordulhatnak. Meghallgatják őket, segítenek átlátni a lehetőségeiket, és kapcsolatot teremtenek a megfelelő szolgáltatással vagy szakemberrel. Nem veszik át az intézmények feladatát. Azt segítik, hogy az ember eljusson oda, ahol érdemi segítséget kaphat.4. A VIDÁM GONDNOKOK - hogy a közös ügyek előrébb jussanakFelkarolnak egy lakossági igényt: egy játszótér felújítását, egy veszélyes átkelő ügyét vagy bármit, ami sokak mindennapjait érinti. Összekapcsolják az érintetteket az illetékesekkel, segítik az egyeztetést, majd figyelik, mi valósul meg az ígéretekből. A helyi ügyet nem engedik eltűnni két választás között.A helyi közösségek döntik el a folytatástEz a négy irány szinte bárhol értelmezhető. Hogy ezen túl mivel foglalkozik egy sziget közösség, azt a helyi embereknek kell eldönteniük. Lehet, hogy egyik településen a közlekedés, a másikon az iskola, a harmadikon az idősek magánya lesz a közös munka középpontjában. És nem kell mind a négy csoportot holnap reggel megalakítani. Az induljon el, amihez van ember, figyelem és kitartás. A szigeteknek időre is szükségük van. Arra, hogy kipróbálják magukat, tanuljanak egymástól, és megtapasztalják: a választási kampányon túl is van dolguk. Ők lehetnek a közösség szeme, segítő keze, utánpótlásának gondozói és a helyi közügyek kitartó képviselői. Ha ez sikerül, a szigetek nem csupán helyet találnak a jövő társadalmában. Segítenek alakítani azt. Polgárok közösségeként, amely támogatni is tudja a hatalmat, és szükség esetén számon is tudja kérni. Ez az önállóság nem gyengíti az összetartozást. Éppen ez adhat neki tartalmat. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Orbán Viktor annyira szerette a labdarúgást, hogy végül megfojtotta. Nem gyűlöletből. Nem rosszindulatból. Hanem azzal a bizonyos majomszeretettel, amely nem engedi felnőni, önállósodni, a saját lábára állni a szeretett gyermeket. Mindent megad neki, mindent elnéz neki, minden hibáját kijavítja helyette – mígnem az már levegőt sem tud venni nélküle.A magyar futballba öntött mérhetetlen mennyiségű pénz ugyanis nem mindenütt fejlődést hozott. Sok helyen éppen azt pusztította el, amiből valódi futball születhetett volna: a felelősséget, a józanságot, a szakértelmet és a teljesítmény kényszerét.A következő történet természetesen fikció. Vagy nem.A kisvárosi futballcsodaKépzeljünk el egy vidéki kisvárost. Van ott egy valaha szebb napokat látott labdarúgóklub. Dicsőséges múlt, megsárgult csapatképek, néhány rozsdás serleg, és persze a megkerülhetetlen mondat: – Régen azért itt volt foci! Most már leginkább csak futballnak nevezett tevékenység van. A klub önerőből még a működés látszatát sem lenne képes fenntartani, de azért igazi Csekonics bárók módjára él. Villanyfényes mérkőzéseket rendez az értékelhetetlenül alacsony ligában. Olyan fizetéseket osztogat, amelyek háromszor-négyszer magasabbak egy helyi dolgozó bérénél. Az eredmény közben nulla. Se néző, se utánpótlás, se teljesítmény, se jövőkép. De van mez, busz, vacsora, prémium és mellény. Főleg mellény. Éveken keresztül megy a rongyrázás, a kivagyiság és a pénz szívlapáttal történő szétszórása. A bevétel ellenőrizetlenül folyik el, a kiadások mögött pedig nyomokban sem fedezhető fel hozzáértés. A klub nem gazdálkodik, csak költ. Nem tervez, csak vár. Nem építkezik, csak fogyaszt.És még sincs baj. Az orbáni futballgépezet ugyanis nem engedi el ostoba gyermekének kezét. Elfogyott a pénz, főnök!Képzeljük el a vezetőség irodáját.Az elnökség mélán cigarettázik és kávézik. Lábak az asztalon. Az egyik sarokban csörög egy telefon, de senki nem veszi fel. Minek kapkodni? Béke van és nyugalom. A gépezet ugyan már serceg, füstöl és időnként kihagy, de azért csak megyeget.Ide pedig pontosan ennyi elég. Ekkor ront be az intéző: – Elfogyott a pénz, főnök! A nyugalom egy pillanatra sem inog meg. Az elnök rágyújt még egy cigarettára, megkeveri a kávéját, és megvonja a vállát. Nem először fordul elő, hogy kong a kassza.A módszer ismert.Szólni kell a képviselőnek. A képviselő elmegy a megfelelő focitámogatóforrás-kezelőhöz, ott átvesz egy cekkernyi pénzt, majd – a cekker súlyát útközben valamelyest csökkentve – átadja azt az egyesület vezetésének.És már kész is. Újabb kávé. Újabb cigaretta. A lábak ismét felkerülnek az asztalra. Béke és nyugalom egy újabb szezonra. Teljesítmény továbbra sincs, de pénz van. Márpedig ahol pénz van, ott a rendszer logikája szerint futballnak is lennie kell. Ha pedig a pályán nem látszik, majd beleírják az éves beszámolóba. A pénzesőben nem nőtt ki semmiAz ingyenpénznek azonban van egy különös tulajdonsága: nem tanít meg gazdálkodni.Ha nem kell néző, nem kell közösség sem. Ha nem számít a jegybevétel, nem kell vonzó mérkőzés. Ha az eredménytelenségnek nincs következménye, nincs szükség hozzáértő vezetőkre. Ha minden hiányt kipótol valaki, akkor a pazarlás nem hiba, hanem üzemszerű működés.A klub lassan leszokik mindenről, ami egy valódi egyesületet életben tarthatna. Leszokik a munkáról. Leszokik a tervezésről. Leszokik a szurkolókról. Leszokik az utánpótlásról. Leszokik a felelősségről. Végül pedig leszokik magáról a futballról is. Marad a díszlet: stadion, reflektor, vezetőség, szolgálati autó és néhány túlfizetett játékos. Csak éppen klub nincs már mögötte. Nincs közösség, nincs gazdasági alap, nincs saját élet. Csupán egy mesterségesen lélegeztetett szervezet, amelyet az állami pénz tart mozgásban. Kívülről egyesületnek látszik. Belülről már rég halott.És akkor beüt a ménkűEgy nap azonban megtörténik az, ami addig elképzelhetetlennek látszott.Megbukik a rendszer.Az elnökség először nem is érti a helyzetet. Hiszen képviselő most is van. Cekker is akadna. Az elsíbolt pénz útvonala is jól ismert. Csak éppen nincs már orbáni forrás. Nincs futballügyi kegyosztó, nincs újabb mentőöv, nincs ingyenpénz.Az intéző ismét benyit: – Elfogyott a pénz, főnök! Az elnök rágyújtana, de most először megremeg a kezében a cigaretta. – Akkor kérjünk még! – Nincs kitől. – Vegyünk fel hitelt! – Nincs mire. – Adjunk el játékost! – Nincs kit. – Jöjjenek a szurkolók! – Már rég elmentek.És ebben a pillanatban kiderül, hogy az egyesület nemcsak pénztelen, hanem életképtelen is. Nem tudja fenntartani a pályát. Nem tudja kifizetni a játékosokat. Nem tudja megszervezni az utánpótlást. Nem tud bevételt termelni. Nem tud közösséget építeni. Nem tud semmit, mert éveken keresztül nem is kellett tudnia semmit. Mindig jött valaki egy cekkerrel. Most pedig nem jön. Nincsenek többé lábak az asztalon. Nincs kávé, nincs cigaretta, nincs prémium. Hamarosan nincs vezetőség sem.A végén pedig nincs egyesület. És nincs már foci sem.A sírásó utolsó mozdulataMondhatnánk, hogy a rendszer bukása ölte meg a kisvárosi klubot. De ez nem lenne igaz. A klubot maga a rendszer ölte meg hosszú évekkel korábban. Akkor, amikor elhitette vele, hogy teljesítmény nélkül is jár a pénz. Amikor leválasztotta a helyi közösségről. Amikor fölöslegessé tette a gazdálkodást, a szakértelmet és a felelősséget. Amikor minden kudarcot újabb támogatással jutalmazott. A gödör évről évre mélyült. A vezetők közben békésen kávéztak a szélén, lógatták bele a lábukat, és azt hitték, ez maga a felemelkedés. Pedig már régen lefelé tartottak.Orbán Viktor nem azért lett a magyar futball sírásója, mert nem szerette eléggé a labdarúgást. Hanem azért, mert úgy szerette, ahogyan csak az szeret, aki birtokolni akarja azt, amit szeret.Pénzzel tömte. Elkényeztette. Függővé tette. Elvette tőle a kudarc tanulságát, a munka becsületét és a túlélés ösztönét. Aztán amikor az orbáni gépezet leállt, az életképtelenné nevelt klub magától zuhant bele a hosszú éveken át ásott gödörbe. A rendszernek már csak egyetlen, utolsó feladata maradt. Belelökte. És földet rá. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció