Azt gondolom...

Türelmes várakozás, vagy szánalmas kollaboráció?

Azt gondolom...

Ruff Bálint miniszter pár napja egy interjúban ezt mondta: „A kormányzásnak más célja nem volt, mint hogy bizonyos körök, érdekcsoportok egyre jobban gazdagodjanak.” Mindez azonban tovább zajlik a Fideszes polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel teli önkormányzatokban.Az a kérdés, hogy még meddig? Idézet a 2026.04.09-én megjelent írásunkból: Három választásra kell készülnie a Tisza mozgalomnak."Második választás:az összes olyan önkormányzatnál kiírásra kerülő időközi választás, ahol a kormányváltás után a polgármester és/vagy a teljes helyhatósági képviselő-testület nem vállalja az önkormányzati ciklus további részét 2029-ig.A szavazat ára című film bemutatja, hogy a jelenlegi hatalom "emberei" a megfélemlítéssel, a mélyszegénység kihasználásával hogyan élnek vissza a közhatalom különböző szintjein "működő" közhivatalokkal.Indoklás:A kormányváltás után az új kormány döntéseinek végrehajtása támogatható – illetve szabotálható – az önkormányzatok részéről.Együttműködő önkormányzatok nélkül nincs esély megtartani a választópolgárok bizalmát és támogatását, ami elhozza a valódi rendszerváltást, kormányváltást.Tehát, minden olyan önkormányzatban, ahol a helyi Tiszások azt tapasztalják, hogy a helyhatósági képviselő-testület tagjai továbbra is a korábbi politikai rendszert (igen, a NER-t és a helyi gazdasági "köröket") kívánják "szolgálni": a helyi önkormányzati képviselői visszalépéseket, lemondásokat nyomásgyakorlással kell elérni s ezekből a helyzetekből gyakran időközi helyhatósági választások lesznek.Erre is készülni kell, mert ezek a helyzetek sok OEVK-ben előfordulhatnak, és gyakran ki is kell "erőltetniük" a változásokat a helyi Tiszásoknak ahhoz, hogy az új kormány felé megteremtett közbizalom fenntartható maradjon.Lássa meg azt a lehetőséget mindenki, hogy a sikeres országgyűlési kampány után azonnal neki kell állni a helyhatóságok átalakításának. Lássa meg mindenki azt a lehetőséget, hogy sok-sok "Fidesz-hű" önkormányzati képviselő le fog mondani, mert nem fogja vállalni azt a helyi társadalmi nyomást, amelyet egy kormányváltás automatikusan a felszínre hoz helyi szinten."Ezek az állítások „kemény” véleménynek számítottak akkor, a parlamenti választás előtt pár nappal. Az április 12-i választási „földindulás” után továbbra is érvényesek a fenti megállítások.Az új kormány május 09-én alakult meg. A minisztériumok még ma sem álltak fel teljesen. Az eddigi döntések egy része a szimbolikus politikai térben lévő problémákra fókuszáltak (teljesen jogosan!), a döntések másik része az ország Alaptörvényét módosította. Emellett folyamatosan újabb és újabb szakterületeken módosulnak a jogszabályok. A közösségi médiában, a sajtóban azonban folyamatosan jelennek meg szakmai szervezetek, szakemberek írásai arról, hogy gyakran sok évtizedes kipróbált tapasztalataikra nincs szükség ebben az országban, mert még választ sem kapnak a szakterületüket irányítóktól megalapozott felvetéseikre. Vajon egy-egy témában mennyi „elitünk” van? Megengedhetjük-e magunknak, hogy a társadalomból érkező szakmai támogatásokkal így bánjon a mindenkori magyar kormány? Ennyire gazdagok vagyunk?Türelmesen várakozik a társadalom?Eközben megnyitottak az OEVK-ban az országgyűlési képviselők helyi irodái és néhány munkatárssal kiegészülve a megválasztott képviselők megpróbálják a választópolgároktól a helyi problémákat megismerni.Vajon ezeknek a problémáknak a megoldásban nagyrészben nem a fent említett szakemberekre kellene támaszkodnia a megválasztott képviselőnek és a jelölő szervezetének? Vajon a folyamatosan kollaboráló és helyezkedő/dörgölőző helyi „hatalmasságok” szirén hangjait kell-e meghallgatnia a képviselőnek vagy inkább a saját önkénteseinket, szigettagjainkat és önzetlen támogatóinkat kellene meghallgatnia, akik elkötelezettségéről már megbizonyosodhatott? Sem a választójogi törvény, sem az önkormányzati törvény még nem változott meg. Mivel TISZA Párt vezetése még nem hozott döntést az önkormányzati rendszer átalakításáról, illetve a választójogi törvény módosításáról (van sürgősebb és sajnos súlyosabb megoldásra váró probléma az országban, nem is kevés...), ezért MÉG NEM KEZDŐDTEK MEG TÖMEGESEN helyi Tisza-s csoportok által szervezett önkormányzati személycserék. Sőt! Megtudtuk, hogy nincs napirenden az országos helyhatósági választások kiírása sem (tehát marad a 2029-es következő önkormányzati választás), MERT NINCS ELEGENDŐ SZÁMÚ ÉS MEGFELELŐ FELKÉSZÜLTSÉGŰ jelöltje helyben a Tisza Pártnak. Valóban nincs, s nem is várható el, hogy legyen egy 2,5 éves politikai mozgalomtól (ennek a helyzetnek az esetleges 'feloldása' nem célja ennek a cikknek). Mit látunk eközben a Fidesz-Kdnp-nél?A hibáikkal való teljes szembenézés hiányát is láthatjuk. Mi következik ebből? A Tisza láthatóan képtelen tovább vinni a rendszerváltást helyi szinten, mert jelenleg nincs elég megbízható és alkalmas önkormányzati képviselő jelöltje. Az kell, hogy a feladatuk legyen, hogy az új választójogi törvény és az önkormányzati rendszer átalakítása után egy 2029-es országos helyhatósági választásra az összes településen felkészült, saját képviselő jelölteket tudjanak a választók elé állítani. A fentiek ellenére már elég sok változás volt az önkormányzatokban. Érdemes az AI segítségével készíteni egy 'adatgyűjtést', amely megmutatja, hogy 2026.04.12. után hol és milyen változások voltak az ország különböző részein az önkormányzati testületekben. Mi lesz itt, ha elkezdődik a rendszer tényleges átalakítása? Mennyi önkormányzati képviselő fog 'cserét' kérni, mert nem vállalja az új kormányzati hatalommal az együttműködést 2029-ig? S vajon kik fogják felkészíteni a Tisza-s önkormányzati jelölteket egy-egy időközi választásra? Vajon tévesen láttuk-e a jövőt 04.12-én?Azt a jövőt, ami sok településen már a JELEN.Ezeken a kérdéseken kívül két olyan állítás is érvényes, amit figyelembe kell venni. 1. A választópolgárok a lakóhelyükön is látni akarják, hogy elindult a rendszerváltás. Ott ahol ők élnek, azokban az ügyekben, amelyek nekik fontosak! 2. Addig amíg a korábbi NER-hez köthető „figurák” vannak ugyan azokban a helyi pozíciókban (politikai, gazdasági és civil vezetői pozíciókban), mint eddig: a választópolgárokban egyre inkább erősödhet az az érzés, hogy nem történt semmi, csak a 'urak' helyett más 'urak' kerültek 'fent' pozíciókba, azonban ahol ő, mint választópolgár él, nem történik semmi. Már csak az NKA-s botrányból is látható, hogy a NER által korábban támogatott a civil szektorban működő egyesületek, alapítványok, egyéb szerveződések vezetői jelentős részben ma is a korábbi politikai hatalomnak a lekötelezettjei. * Vajon meddig működhetnek az OEVK-ként 100-100 millió Forintot egymás között szétosztó, gyakran „álcivil” szervezetek a településeken? * Vajon mikorra tudnak ellensúlyt képezni ezekkel szemben a helyi társadalomban a fogyatkozó számú Tisza-szigettagok és önkéntesek? * Vajon mikorra fogja eldönteni a Tisza Párt, hogy mit is szeretne csinálni az utóbbi 20-25 év legsikeresebb politikai innovációjaként létrejött Tisza-sziget mozgalommal? * Vajon mikor folytatja tovább a magyar társadalom a saját maga ön(meg)szervezését a pártpolitika, a közjogi rendszerek vitái és a korábban megismert demokrácia technikák kudarcain túl? * Vajon mikor lesz konstruktívan együttműködő és felelősséggel közösen építkező partnere egymásnak a társadalom és az aktuális hatalmat gyakorló politikai elit? * Mi lesz ezekre a TISZA Párt válasza? Ugyanis, ha vannak okok arra, hogy miért csökkenhetne a TISZA Párt soha nem látott népszerűsége és támogatottsága: akkor a fentebb vázolt helyzetekre adott téves válaszok ezeket az okokat hozhatják a felszínre. Talán érdemes lenne még most elgondolkodni... Nagy László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

FIDESZ a lejtőn?

Azt gondolom...

2026. július 13-án, hétfőn Gulyás Gergely a FIDESZ parlamenti frakcióvezetői tisztségéről lemondott. A lemondást sokan, sokféleképpen értékelik. Van olyan, aki a FIDESZ végleges erodálását vetíti előre, de van olyan is, aki csak simán megdöbbent. Magyar Péter miniszterelnök pedig úgy értékelte a helyzetet, hogy Gulyás Gergely „mától szabad ember”. Majd következett Szijjártó Péter lelépése!Gulyás Gergely bejelentése, majd befutott Szijjártó Péteré is2026. július 13-án, Gulyás Gergely bejelentette, hogy a FIDESZ parlamenti frakcióvezetői tisztségéről lemond. Gulyás Gergely, az ATV egyenes beszéd című műsorában részletesen beszélt a lemondása okairól. Kiemelte, hogy most egy olyan alkotmánymódosítást fogad el az Országgyűlés, ami ellen tiltakozni kell. Megjegyezte, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig még senki. Persze azt is rögzítette, hogy tudja, „ma sokan úgy gondolják, hogy az a FIDESZ beszél, ami 16 évig ezt és ezt tette”, viszont gyorsan hozzá is fűzte, hogy a mostani az, 1990 óta példátlan. A passzív választójogának a megvonásával is problémája volt. Azaz azzal, hogy a következő ciklusban már nem lehet országgyűlési képviselő, így véleménye szerint jobb, ha olyan frakcióvezető van, aki 2030-ban az országgyűlési választásokon választható. Gulyás említést tett arról is, hogy a frakciónak jelezte a lemondási szándékát, amely egyébként azt nem támogatta. A lényeg, hogy Gulyás lemondott. Szijjártó Péter, két nappal Gulyás bejelentését követően, maga is megtette a sajátját. Facebook posztjában a parlamenti mandátumról történő lemondás okaként azt jelölte meg, hogy egy rendkívül megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére. Ez a vállalat nem más, mint – a magyar adófizetői pénzből tízmilliárdokkal megtámogatott – kínai BYD, amelynek érdekében nem mellesleg Szijjártó, még külügyér idejében komoly lobbizott is.Gulyás legalább próbált valamiféle – nyilván butaság, de szerinte értelmes – magyarázatot adni a döntéséhez, Szijjártó viszont meg se próbálta. Szijjártó, a haza szolgálata helyett egy kínai cég ajánlatát fogadta el. Ez azért elgondolkodtató, abból a szempontból is, hogy az eddigi „szuvenerista” felfogás hogyan változhatott meg ilyen hamar?Reakciók a bejelentésekre Orbán Viktor tudomásul vette Gulyás Gergely lemondását. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt helyettes államtitkára, jelenleg Orbán Viktor sajtófőnöke (és kólásdobozának őrzője) megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel értesült Gulyás lemondásáról. Puzsér Róbert szerint „Nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely távozását nem Orbán határozta el, mert már nincs hatalma a Fidesz frakcióvezetőjének a személyéről dönteni. ….. Az elbomlás ténye a Napnál világosabb, a következő hónapokban a fideszes politikai tömb rohamos széthullása várható”. Magyar Péter miniszterelnök egyenesen úgy értékelte a helyzetet, hogy Gulyás Gergely „mától szabad ember”. Szijjártó Péter bejelentését Orbán Viktor, volt miniszterelnök nagy örömmel vette tudomásul. Ezzel ellentétben Orbán Anita külügyminiszter „példanélkülinek” értékelte Szijjártó döntését. Magyar Péter miniszterelnök, bővebben és keményebben fogalmazva fejtette ki a véleményét Szijjártó esetéről, valamint a FIDESZ széteséséről.A miniszterelnök a Kínai Kommunista Pártra, a FIDESZ-re, mint az állampárt totális szétesésére, Szijjártó Péter árulására, a maffia tagjainak menekülésére tett utalásokat a véleményében. Ezekből a nyilatkozatokból az látható, hogy Orbán Viktor, Szijjártó kapcsán diszhimnuszt zeng, de a mai napig sem hajlandó észrevenni semmit sem a valóságból.A lényeg, hogy…Gulyás Gergely és Szijjártó Péter maguk is, mint képviselők, mint miniszterek a FIDESZ-KDNP 16 éves uralma alatt hathatósan közreműködtek a jogállam lebontásában. Azaz a gránitszilárdságúnak hívott Alaptörvény megalkotásában, és politikai haszonból történő - szinte – évenkénti módosításában. Gulyás és Szijjártó részesei voltak a pártkatonák „székbe” ültetésében (Sulyok Tamás, Polt Péter, stb.), a közigazgatás politikai irányítás alá vonásában, a bíróságok és bírák politikai sarcolásában, valamint a gyűlölet és a félelem (Soros, Brüsszel, háború, stb.) elterjesztésében, illetve keltésében. Az oligarcha rendszer kiépítéséről már nem is beszélve. Meg kell azt is jegyezni, hogy Gulyás az általa tartott kormányinfókon sem tudott kilépni az állampárti módszerek rendszerszintű alkalmazásából, többek között a sajtó munkájának az akadályozásából. Tehát nem nehéz megállapítani, hogy a sajtószabadság jelentős csorbulásában Gulyás is komoly szerepet játszott. Szembe jött a valóságÁprilis 12-e megváltoztatott mindent. Az emberek - persze lássuk be nem véletlen - nemet mondtak a FIDESZ-KDNP kormányra. A FIDESZ-KDNP vereségét követő roncsderbi, azaz, hogy ki veszi fel a mandátumát és ki nem, szürreális élmény volt (részletek: ITT, ITT, ITT). Az új országgyűlés, május 9-ei megalakulását követően - a népakaratnak megfelelően - várható volt, hogy a TISZA kormány és a TISZA Párt képviselői nem fogják kihagyni azt a lehetőséget, hogy szembesítsék a FIDESZ és a KDNP megmaradt csekély számú képviselőit az országunkkal szemben elkövetett bűneikkel. Nyilván ennek maga Gulyás és Szijjártó is a „célpontjai” voltak. Gulyás látható módon nem igazán tudta felvenni a tempót, Szijjártó meg nem is igazán akarta, mivel ritka „vendég” volt a parlamentben. Tulajdonképpen Gulyás a frakcióvezetői posztról történő lemondásával azt jelzi, hogy nem akar „boxzsák” lenni, mivel tisztában van vele, hogy ez az utolsó ciklusa, amit a parlamentben tölthet. Szijjártó pedig még arra sem képes, hogy a választóit képviselje a parlamentben, helyette inkább gyáván elfut, egyébként pont úgy, mint Orbán, Kövér, vagy éppen Semjén. Nyilván, az előbb említettek számára is tiszta a kép! Az Alaptörvény módosításán túl (amely többek között megszabadítja az országot Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, vagy éppen Polt Pétertől, Hende Csabától), már tisztában vannak azzal is, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Ez pedig azt vetíti előre, hogy Orbánnak és kiszolgálóinak nem igazán van esélye visszatérni a politika színpadára. Gyakorlatilag ez utóbbi viszont már azt is mutatja, hogy Orbán szava nem sokat számít/fog számítani, így már Gulyás és Szijjártó is azt érezhette, hogy gond nélkül ellentmondhat a „főninek”. A FIDESZ, igaz még nincs a gödör alján, de tényleg lejtőn van! Ezt még tetézi Ferencz Orsolya, volt FIDESZ–es országgyűlési képviselő, egykori űrbiztos is, aki gyakorlatilag egy új párt létrehozását lebegtette meg. Gulyás tehát részben, Szijjártó pedig egészében feladta! Egyébiránt ez nem akkora baj, csak – nem - kicsit későn jött el ez a pillanat. Tudatosítani kell, hogy a hatalomnak mindig a közösséget kell szolgálnia! Így remélhetőleg a FIDESZ-KDNP által romhalmazzá tett országunk mielőbb újra felépülhet és élhetővé, működővé válhat. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Parlamenti csete-paté

Azt gondolom...

Mintegy egymillió honfitárs figyeli árgus szemekkel a rendkívüli parlamenti ülések közvetítését a különböző platformokon – élőben. Amióta megalakult az új kormány, és Magyar Péter bejelentette , hogy nem lesz nyári szünet, minden héten élőben kísérhetjük figyelemmel az országházban zajtó eseményeket. Nincs nyári szünet. Az országgyűlés új korszakaA színfalak mögött, s egyéb napokon persze folyamatosan zajlik a munka, egyeztetések, tárgyalások, átvilágítások, de szinte mindenről tudunk. A képviselők, a miniszterek, az államtitkárok a közösségi média minden felületén beszámolnak az aktualitásokról. Érezni, hogy semmiről nem maradunk le. Tudjuk, hogy a beígért transzparencia megmutatkozik. Lassan már mi, állampolgárok is otthon érezzük magunkat a parlamenti világban, és persze pillanatok alatt szakértői lettünk ennek a területnek is, de legalábbis felhatalmazottnak érezzük magunkat a véleményformálásra.Tizenhat év zárt ajtók mögöttOrbán szinte teljesen eltörölte a normalitást a parlament korábbi formációjának tekintetében. Csak időnként jelent meg. Gúnyos, felsőbbrendű, mondhatni lekezelő stílusban reagált az akkori ellenzék kérdéseire: "Boldog karácsonyt!"-tal felelt Az akkori ellenzék bármely javaslatát úgy söpörték le az asztalról, mint az ottmaradt morzsát.A sajtót kizárták, ha mégis egy-egy szemfüles újságíró utolérte az utána loholó operatőrrel együtt valamelyik fideszes képviselőt, elfordultak, nem álltak szóba senkivel, válaszra pedig semmiképp sem méltatták a kérdezőt. Emlékezetes a kamera-ügy, melynek következménye is lett, s erről többek között a HVG is beszámolt: „Jogi eljárást kezdeményezett a Telex, miután Kalocsán a rendőrség akadályozta újságíróikat abban, hogy kérdéseket tegyenek fel az orosz hekkertámadással kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek”. „Nem szeretnénk természetesnek venni, ha nyilvánvaló jogsértések válaszok és következmények nélkül maradnak” – írta a Telex főszerkesztője. Szijjártó fondorlatosan megcsavarta a 2022-ben, a Direkt36 cikke nyomán kirobbant botrányt is, feljelentéssel fenyegette az újságírót, aki szerinte törvénytelen módon jutott a levélhez, amely bizonyítja, hogy a külügy beengedi az orosz hackereket a rendszerébe és így adatokat ad át. „Összességében tehát az látszik, hogy jogilag semmilyen formában nem állja meg a helyét, amikor Szijjártó Péter bűncselekményről beszél a levél nyilvánosságra hozatala kapcsán.” - jelent meg a Telex 2024-es írásában. Ennek vége. A Tisza Kormány mindenről beszámol, bevonja a népet is a véleményezés szabadságába, a tagjai válaszolnak az újságíróknak. Az Országház épületében közelebb húzódhatnak az ülésteremhez a média munkatársai, sőt igen hosszú, korrekt, mindenkinek teret adó sajtótájékoztatókat is kapnak a sajtó munkatársai. Ezek a változások szokatlanok, újdonságként tapasztaljuk a nyitottságot, és látszik, hogy az átállás időszaka is milyen esetlenül zajlott/zajlik, hiszen tizenhat év után nehéz elhinni, hogy lehet kérdezni, hogy válasz is érkezik, méghozzá a nyers valóság, a lehető legmerészebben őszinte tájékoztatás. Ezt is meg kell tanulni, hozzá kell szokni a szabad sajtó valódi létezéséhez.Parlamenti vita vagy politikai hadviselés?De mi zajlik a Parlamentben? Orbánnal ellentétben Magyar Péter rendszeresen elmondja a napirend előtti felszólalását. Ez az általában 20–40 percig tartó beszéd többnyire felborzolja a kedélyeket, és mint minden, vagy bármi is, megosztja a népet.Az ellenzék láthatóan kétféle irányzatot képvisel:- azonnali támadás Magyar Péter felszólalását kritizálva – tartalmában, és stílusában- Magyar fideszes múltjának és az induláskor elkövetett „bűneinek” folyamatos kántálása A nézőközönség a közösségi médiában nagyrészt elismerően bólogat, „igen, így kell, amit művelt a bukott maffia az országgal, minden nap az arcukba kell dörgölni!”, „amit műveltek Magyarral az elmúlt két évben a propagandisták, csoda, hogy csak ennyit tesz”. Vannak azonban, akik kritizálják a stílust, mert erős hangon, hangsúlyozottan, folyamatosan mantrázza a miniszterelnök, hogy bizony az előző kormány teljesen kifosztotta az országot, mérhetetlen mennyiségű közpénzt lopott a néptől, és napi szinten sorra borulnak ki a korrupciós ügyek a szekrényből.Hogyan kellene ezt tennie? Kedvesen, ejnye-bejnye-stílusban, hogy egy békés tóparton érezze magát az ellenzék, nyíló vízililiomokat csodálva, elfeledve minden bűnt? Esetleg be kellene már fejezni, elég volt, nem kell már emlékeztetni újra, meg újra őket arra, hogy bizony súlyos bűnök terhelik őket, és viselniük kell hamarosan a következményeket? A rendszerváltás valódi próbájaLassan-lassan megtanuljuk a parlamenti forgatókönyvet, az ellenzék elképesztően abszurd megszólalásait azonban nem értjük. Amit ők tettek az elmúlt évtizedekben, azzal támadják a mostani új kormányt. Számon kérik Magyar Pétert, hogy az első pár hét alatt még semmi nem történt, pedig mekkora gond van az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, stb. világában.Ezek a megszólalások akár a MiHazánk, akár a Fidesz, akár a KDNP képviselőitől annyira döbbenetesek, hogy egy átlag magyar néző csak pislog. Annyira manipulatív támadásokat intéznek a jelenlegi kormány ellen, hogy szinte elterelik a figyelmet a lényegről, miszerint az ő saját borzalmas és bűnös kormányzásuk termékét próbálja épp a Tisza rendbe tenni, jogszerűen, igazságosan, jól láthatóan. A hazugság, a bekiabálások, a tiszteletlenséggel arcba kamerázó, nevetségesen primitív provokációk mind blokkolják az érdemi munka szárnyalását. Persze a közönség ezen jókat mulathat adott esetben, és a kormány végtelen türelme már-már gyöngeségnek látszik, attól még tudnunk, látnunk kell, hogy megint az ellehetetlenítésre való törekvést produkálják az ellenzék tagjai. Nem a hazáért, nem a társadalomért, nem az építkezésért dolgoznak, hanem terelnek, hazudnak, támadnak, bohóckodnak. Ennek a forgatókönyvnek minden bizonnyal az fog véget vetni, ha valóban elindulnak az átvilágítások, a vizsgálatok és a feljelentések nyomán az igazságszolgáltatási eljárások. Ezt várjuk mindannyian, akik nem csupán a kormányváltásra, hanem a valódi rendszerváltásra szavaztunk, és szeretnénk egy méltó parlamenti munkát látni, ahol velünk-értünk dönthetnek a mi jóllétünkért végre – a kormány és az ellenzék is. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Facebook

TISZA és az MCC - Amikor bezárul a közpénzcsap

Azt gondolom...

A Magyar Közlöny 2026. évi 81. számában megjelent, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, alapítói jogokat gyakorlója a miniszterelnökséget vezető miniszter lett. dr. Ruff Bálint, a TISZA Párt kampányígéretének megfelelően meg is hozta a döntését. Az alapítvány 2026. július 31. napjával megszüntetésre kerül. Erre jött Orbán Balázs és Skrabski Fruzsina, aki utóbbi felszólította Mészáros oligarcha Lőrincet!Mathias Corvinus Collegium fenntartóiA Mathias Corvinus Collegium Alapítvány létrejöttének és annak megelőző időszakáról részletes tájékoztatás olvasható az MCC oldalán. Itt olvasható az is, hogy az MCC fenntartója kezdetekben a Tombor család által létrehozott Tihanyi Alapítvány volt. 2020-ban, a Tihanyi Alapítvány megszűnésével egy időben, felállt az új fenntartó, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. Ennek elnöke Dr. Orbán Balázs lett, aki a FIDESZ 2026-os kampányfőnöki tisztségét is betöltötte.Annyit azért érdemes megemlíteni az MCC oldalán leírtakból, hogy „az MCC tulajdonba kapta a működési helyéül szolgáló Somlói úti ingatlanegyüttest, valamint a MOL Nyrt. és Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát”. Meg kell említeni, hogy az MCC Romániában is szorgosan igyekezett a csápjait kiterjeszteni. Nem mellesleg az állami Forintokból felhizlalt MCC a brüsszeli irodanyitása mellett, osztrák egyetemvásárlásba is belefogott. Azt, hogy ezt az intézményrendszert, a tehetséggondozás címszó leple alatt, Orbánék milyen gátlástalan módon építették és – a magyar oktatás helyett - hogyan hizlalták fel közpénzből, a Telex több részes cikksorozatban már bemutatta (részletek: ITT, ITT). Ezek alapján nem nehéz azt belelátni a dolgokba, hogy az Orbán által irányított – volt! - FIDESZ-KDNP-s parlamenti többség részéről egy olyan rendszer került kiépítésre, amely pártideológiai érdek végett, a hatalmi arroganciát, az uralkodást vegyíti a közpénz szivattyúval. MCC jövője?Van, csak nem adófizetői forintokból! Tombor András, az MCC kapcsán egyébiránt már májusban bejelentette, hogy tárgyalásokat kíván kezdeni a kormánnyal az intézmény megóvása érdekében. Gyakorlatilag a magyar kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításával (hatálybalépés: 2026.06.29.) lehetőséget is ad az MCC további működésének.Ez persze nem jelenti azt, hogy az Orbánék által „odalapátolt” közpénzt is ott marad. Csupán azt jelenti, hogy nincs akadálya annak, hogy a nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó azt saját forrásból tovább működtesse az alapítványán keresztül. Tulajdonképpen ez miatt lehetőség van arra, hogy Tombor Balázs vagy halála esetén Tombor András legyen az alapítvány alapítói jogainak a gyakorlója (az alapító okirat 2026. június 19-ei szerinti állapota: ITT).És akkor „berongyol” a bukott Orbán Balázs, valamint a FIDESZ-hez hű Skrabski Fruzsina Orbán Balázs (aki 2026. június 19-ig a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratórium elnöke volt) szerint „Megszüntetni egy tehetséggondozással foglalkozó intézményt - ez lett az egyik legfontosabb programpontja az új kormánynak, miután hatalmat kapott.” Majd továbbmegy azzal, hogy „30 helyszínt bezáratni, 8000 diákot elküldeni, több száz tanárt elbocsátani, kutatást leállítani, intézetet beszántani, vitakört felszámolni, nemzetközi ösztöndíjat visszavonni, kollégiumi helyeket elvenni, hazai és határon túli táborokat eltörölni. Értelmetlen pusztítás, rombolás és bosszú. Aminek elszenvedői nem politikusok, hanem fiatalok, szülők, pedagógusok, vagyis egyszerű átlagemberek. Mi értelme van ennek?”. Tudatosítani kell, hogy a TISZA Párt a kampányban tett ígéretét hajtja végre! Tehát nem igazán érthető Orbán Balázs kirohanása, mivel Ő és a haverok csak olyan pénztől, pénz feletti rendelkezési jogtól estek el, ami ha nincs a FIDESZ-KDNP kormány ámokfutása, akkor ahhoz egyébként soha nem is lett volna közük! Egyébiránt ezt az Orbán Balázs által generált vitát hamar le lehet zárni egy mondattal. Az az irdatlan mennyiségű adófizetői pénz (csak a MOL és a Richter részvények forgalmi értéke juttatáskor, azaz 2020-ban: 157.985.999.888,-Ft, és 131.207.901.440,-Ft, azaz több, mint 289 milliárd forint) nem 8000 diákot illet meg, és nem is egy ideológiai galerit, hanem az országot és a benne élő valamennyi fiatalt! Skrabski Fruzsina egyenesen kijelentette, hogy az „MCC az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi időkben Magyarországon történt. Nagyon magas szakmai színvonalon képzik a fiataljainkat. Nehéz megmondani, hogy melyik az a gondolkodó, aki nem fordult meg ott! Felszólítom Mészáros Lőrincet, meg a többi neres oligarchát, hogy legyenek szívesek megfinanszírozni!”. Egy! Az „MCC az egyik legjobb dolog…” Ennek Skrabski Fruzsinával ellentétben akkor lehetne örülni, ha a magyar oktatási rendszerben tanuló valamennyi gyermek megkapná a „nagyon magas színvonalú” képzést. Valamint, ha a tanáraink nem lennének kevesen, és kizárólag a munkájukra tudnának koncentrálni, azaz a tanításra. Továbbá, ha meg lennének becsülve, mind anyagilag (lásd: Müller Anna képviselő parlamenti felszólalását), mind erkölcsileg, illetve nem terhelné őket felesleges adminisztráció (kézírással kell javítani, kiegészíteni a nyomtatott bizonyítványokat). Skrabski Fruzsina a Partizán stúdiójában Forrás: YouTube képernyőkép A másik!Vélelmezve azt, hogy a NER és az ahhoz kapcsolódó gondolkodók fordulnak meg inkább az MCC-n, így rögzíteni szükséges, hogy az említetteken kívül is vannak gondolkodók. Ők valószínűleg sokkal többen vannak! A harmadik! A NER-s oligarcha rendszert Orbán hozta létre (oligarcha nem éppen dicsérő jelentése: ITT, ITT). Skrabski Fruzsina pedig Orbánt dicsőítette, tehát a NER és az oligarcha rendszer kiépítése tetszett neki. Az, hogy Skrabski Fruzsina felszólította Mészárost, Orbán fő oligarcháját, csak azt mutatja meg, hogy végre rájött arra, hogy az orbáni rendszer kiszolgálói pont nem jelentenek semmit sem Orbánnak, sem pedig az oligarcháknak. Pont úgy, ahogy az orbáni állampártot kiszolgáló médiumok sem (Origó, Megafon, Mandiner, Mediaworks). Ha már gondolkodó a Skrabski Fruzsina, akkor rá kellett volna már jönnie arra, hogy a FIDESZ-KDNP pénzembereinek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy foglalkozzanak az őket „hasznos hülyeként” kiszolgálókkal, vagy az összedőlt rendszerrel, mivel mindenki tisztában van vele, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása úton van. Tulajdonképpen a TISZA Párt semmi mást nem csinál, mint azt, amit a kampányban megígért, ha tetszik ez Orbán Balázsnak, vagy éppen Skrabski Fruzsinának, ha nem. A társadalomnak, látva a TISZA Párt és a FIDESZ közötti támogatottságot (teljes népesség körében 60:18) biztos, hogy tetszik az, hogy van végre egy olyan párt, amelyik betartja az ígéreteit, még ha pár esetben, javítható hiba (pl.: ITT, ITT) is csúszik a végrehajtásba. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Radioaktív anyag az utasok mellett? – Ki engedte ezt megtörténni?

Azt gondolom...

Mi történik akkor, ha veszélyes, radioaktív anyagot tartalmazó eszközök valóban menetrend szerinti polgári járatokon utaztak, miközben a szükséges biztonsági előírásokat sem tartották be? Az állítás nemcsak iparbiztonsági kérdéseket vet fel, hanem utasok, dolgozók és egész közösségek biztonságát érintheti. Ha a videóban elhangzottak igazak, az ügy messze túlmutat egy szabálytalan szállításon: büntetőjogi és hatósági felelősség kérdése is felmerülhet. A legnagyobb kérdés mégis az, hogy vizsgálja-e ezt bárki.Kifejezetten ijesztő állítás hangzik el ebben a reals-videóban.Mi hangzik el a videóban? Például: „A tűzjelző berendezések érzékelőiben elhelyezett izotóp kapszulák, amelyek ha közvetlen az ember szervezetébe jutnak belégzés vagy lenyelés útján, akkor annak akár halálos kimenetele is lehet.” Ez az állítás megalapozza azt, hogy itt az iparbiztonsági szabályok szándékos megsértésének gyanúja merül fel, ami megalapozza a szándékos veszélyeztetés btk-s fogalmát, amelyet hivatalból üldöz(hetne!) a magyar ügyészség... már ha üldözné....Mit is ír erről a hatályos btk.?"A szándékos veszélyeztetés a magyar büntetőjogban többféle bűncselekmény formájában is megvalósulhat, attól függően, hogy milyen szituációban történik. Az alábbiakban a leggyakoribb és legfontosabb szándékos veszélyeztetési formákat és azok büntetési tételeit ismertetjük:1. Foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés (Btk. 165. §).Akkor valósul meg, ha valaki a foglalkozási szabályok (pl. munkavédelmi, biztonsági vagy orvosi előírások) szándékos megszegésével idéz elő közvetlen veszélyhelyzetet mások életére vagy testi épségére.Alapeset: Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.Minősített esetek (súlyosabb eredmény esetén): Súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság vagy tömegszerencsétlenség esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.Halál okozása esetén kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.Kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség esetén öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés.”Van azonban még egy figyelemre méltó körülmény: a szállítás módja. Azt állítja a nyilatkozó, hogy a polgári légiközlekedés által működtett menetrendszerű járatokat vették igénybe a veszélyes anyagok szállításához.Elgondolkodtunk már azon, hogy ez mit is jelent(het)?!Elgondolkodtunk már azon, hogy milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok légiközlekedés keretében történő szállítására?!Nézzük ismét a jogszabályokat! „A veszélyes anyagok légi szállítása az egyik legszigorúbban szabályozott logisztikai terület. A folyamatot az [IATA DGR](0.5.2, 0.5.3) (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) és az [ICAO TI](0.5.1, 0.5.7) (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) írja elő, szigorú csomagolási, jelölési és dokumentációs követelményeket támasztva a biztonság érdekében." Szigorú alapelvek és korlátozások.Osztályozás: Az árukat az IATA szerint 9 veszélyességi osztályba sorolják (pl. robbanóanyagok, gyúlékony folyadékok, gázok, mérgező anyagok, lítium akkumulátorok).Tiltott anyagok: Bizonyos anyagok egyáltalán nem szállíthatók repülőgépen, míg mások csak különleges felmentéssel vagy hatósági engedéllyel.Környezeti tényezők: A csomagolásnak ellenállnia kell a légnyomás, a hőmérséklet és a páratartalom szélsőséges változásainak, valamint a rezgéseknek. Elengedhetetlen feltételekCsomagolás: Kizárólag az előírásoknak megfelelő, hivatalosan jóváhagyott UN-minősítésű csomagolóanyagok használhatók.Címkézés: A csomagokon jól látható, nemzetközi veszélyességi címkéknek és UN-számoknak kell szerepelniük.Dokumentáció: Kötelező a pontos veszélyes áru nyilatkozat (Shipper's Declaration), amely a légitársaság és a vámhatóság számára is egyértelműen beazonosítja a szállítmányt.Bejelentési kötelezettség: A veszélyes áruk feladását és szállítását a megfelelő hatóságok felé – például Magyarországon a Katasztrófavédelem felé – az ICAO TI előírások alapján be kell jelenteni.Hány ember életét tették kockára?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a polgári légiforgalomban szállított veszélyes anyagok engedély nélküli szállítása mennyi ember testi épségét (uram bocsáss meg! ÉLETÉT!) veszélyeztette?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy amennyiben a fenti szabályokat nem tartották be a szállításnál, akkor jelenleg mi is a helyzet az adott ipari létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy egy hatósági ellenőrzés esetén az érintett biztonsági berendezések - „tűzjelző berendezések” - szabályos működtetését hogyan tudná igazolni az ipari létesítmény tulajdonosa?Elgondoltunk-e már azon, hogy amennyiben nem szabályosan működtetnek egy veszélyes üzemnek minősülő ipari létesítményt, akkor annak hatósági működési engedélyét azonnal fel kell(ene) függeszteni, és kötelezni kell(ene) az üzemeltetőt a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére?Gondolom, hogy már nyomoz az ügyészség.... Nem?! Igazán kár....Addig nincs rendszerváltás, amíg a mindenkori magyar kormány és szakhatóságok nem lépnek fel azonnal az összes gyanús esetben! Nagy László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Diktatúrából diktatúrába? Avagy van-e hasonlóság az Orbán-rendszer és a Kádár-rendszer között

Azt gondolom...

Most sokan felhördülnek, hogyan írhatok le ilyen „esztelenséget”. Pedig, ha végiggondoljuk logikusan, akkor az állításom igaz. A Kádár-rendszer és a Orbán-rendszer (NER) közötti párhuzamok, különbségek összetettek: a kádári korszak nyílt, elnyomó diktatúra volt. Ezzel szemben a NER egy hibrid rezsim, ahol a demokratikus intézmények formálisan léteznek, de a hatalom centralizált és korlátozott a verseny. Közös pont a paternalizmus, a lojalitás megkövetelése és a stabilitás hangsúlyozása, de a módszerek eltérőek. Akkor most nézzük a két rendszert.Kádár-rendszer (1957–1989)Jellege: Nyílt egypárti diktatúra, szovjet megszállással.Módszerek: Közvetlen erőszakszervezetek, cenzúra, korlátozott utazás, ideológiai kényszer.Társadalom: "Gulyáskommunizmus" - csak a Kádár rendszerre érvényes-, ahol a hallgatólagos alkut kötöttek a hatalommal: a szabadságjogokért cserébe viszonylagos életszínvonalat kaptak.A gazdaság irányítása elsősorban politikai alapon történik, nem a közgazdaságtanban meghatározott szabályok és főleg nem a szabad versenypiac alapján.MSZMP Központi Bizottság (KB) és a Politikai Bizottság (PB) Elődje a Magyar Dolgozók Pártja (MDP): A legfőbb gazdaságpolitikai döntések (pl. ötéves tervek, jelentős beruházások, anyag és energia szabályozás - Országos Tervhivatal, Országos Anyag és Ár Hivatal - az 1968-as reform bevezetése vagy leállítása) itt születtek. Rákosi Mátyás és Kádár János pártfőtitkárnak jelentős beleszólása volt a döntésekre. Korszakspecifikus döntéshozatal 1957–1968 (Konszolidáció): A tervutasításos rendszer visszaállítása, a döntések szigorúan központosítottak voltak.Új Gazdasági Mechanizmus 1968–1972: Növekedett a vállalatok önállósága, a tervutasításokat részben felváltották a gazdasági szabályozók (árak, adók), de a stratégiai irányítás megmaradt.A reformok leállítása 1973–1980-as évek közepe: A reformok leállítása, a döntéshozatal ismét centralizált lett, az 50 legnagyobb vállalatot közvetlen pártirányítás alá vonták.A rendszer válsága 1980-as évek vége: A döntések decentralizáltabbá váltak, előtérbe került a vállalati önállóság és a piaci elemek növelése. A gyakorlatban a döntések a „cukor és korbács” politikáját követték: a magasabb életszínvonal biztosítása érdekében a pártvezetés gyakran pragmatikus, a gyakorlati szükségleteket figyelembe vevő döntéseket hozott (pl. a háztáji gazdaságok támogatása), de a rendszer alapjait (állami tulajdon, tervgazdálkodás) nem érinthetteOrbán-rendszer (2010–2026)Jellege: Hibrid rezsim, választásos autokrácia, nem nyílt diktatúra, de tekintélyelvű.Módszerek: Jogszabályi változtatások, médiafölény, gazdasági hatalom koncentrációja.Társadalom: Paternalista gondoskodás, a lojalitás jutalmazása, a "Kádár-szerep" modernizálása. A gazdaság irányítása Főbb jellemzői:Politikai korrupció: A cégek politikai kapcsolataik révén jutnak előnyökhöz, például állami megrendelésekhez, engedélyekhez vagy támogatásokhoz.Verseny ellenesség: A kormányzati szabályozások a "haveri" cégeket védik a valódi versenytől. Kleptokrácia elemei: A rendszer a közvagyon átjátszását jelenti magánkézbe a politikai elithez közel álló vállalkozóknak.A legfontosabb gazdasági döntések színterei a következők voltak: Miniszterelnökség és közvetlen tanácsadók.A legfőbb döntések Orbán Viktor miniszterelnök kezében összpontosultak, a stratégiai gazdaságpolitikai irányvonalakat az ő irodája határozta meg.Kormányülés és Gazdasági Kabinet: A formális döntéshozatal a kormányüléseken, illetve a gazdasági témákért felelős miniszterek (pl. nemzetgazdasági miniszter) részvételével működő gazdasági kabinetekben történt.Nemzeti Vagyon Újraelosztása: A rendszer egyik alappillére a nemzeti vagyon tudatos újraelosztása volt, mely a nemzeti tőke támogatására és új gazdasági elitek kialakítására fókuszált. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) feltőkésítése. Igaz én inkább így fogalmaznék: a Nemzeti Együtt-rablás Rendszere.A "nemzeti tőke" támogatása: A döntések célja a hazai tulajdonú vállalatok helyzetbe hozása volt, amit gyakran közbeszerzéseken vagy speciális támogatási struktúrákon keresztül valósítottak meg. A crony capitalism (magyarul gyakran haveri kapitalizmus, csókos kapitalizmus vagy baráti kapitalizmus) - amit Bod Péter Ákos közgazdász professzor is többször említett előadásaiban interjúiban - olyan gazdasági rendszer, amelyben a vállalkozások sikere nem a piaci versenyen, hanem a politikai hatalommal való szoros összefonódáson alapul. (Szijj László, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Orbán Győző … és a névsor folytatható) Párhuzamos intézményekFIDESZ Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ-MPSZ) vs. Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)Ifjúsági szervezetekMind a két rendszer nagy gondot fordított a káderképzésre, az utánpótlásra és nyilván a saját ideológiai nevelésre, amihez hozzátartozott a feltétlen hűség és lojalitás a párthoz. A KISZ-ből és a Fidelitas-ból kerültek ki a megyei hivatalok közép és felsővezetői, kormányzati tisztviselő és hivatalvezetői. Fidelitas a FIDESZ ifjúsági szervezete vs. KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) az MSZMP ifjúsági szervezeteAz irányítás, egy központból történt.FIDESZ frakció vs. MSZMP Központi Bizottsága Mind a két rendszerben a politikai, gazdasági és egyéb döntések meghozatala történt a fent említett testületekben.Közigazgatás:A járási és megyei hivatalok élére a Kádár és az Orbán rendszer is pártkádereket neveztek ki. Ezzel garantálta a rendszer a pártpolitikai döntések meghozatalát. Egy-egy példa a Kádár-, és az Orbán-rendszerben a pártpolitika által irányított hivatalszervezetre.Kádár rendszerA Bős-Nagymarosi Vízlépcső megépítése a civil összefogásnak köszönhetően végül is nem épült meg. Talajvízszint-csökkenés: A Duna medrének elmélyülése és a víz elterelése veszélyeztette a Szigetköz egyedülálló vízi világát és mezőgazdaságát. Ökológiai katasztrófa veszélye: A folyó természetes öntisztuló képességének és hordalékdinamikájának drasztikus megváltozása. Vízminőség romlása: A lelassult vizű tározókban és csatornákban felgyülemlő üledék veszélyeztetheti a parti szűrésű ivóvízkészleteket.Gazdasági és energetikai aspektusok Energiatermelés: Bár a vízerőművek megújuló energiát szolgáltatnak, a hazai és nemzetközi energiapolitikai döntések mérlegelési skáláján a környezeti áldozatok sokáig felülmúlták a várt gazdasági hasznot.A párt központi bizottsága és a Minisztertanács közvetlenül irányította a beruházást és a Pest Megyei Pártbizottság, valamint a Pest Megyei Tanács illetékes vezetőin keresztül. A pártpolitika figyelmen kívül hagyta a beruházás következtében fellépő ökológiai károkat és a vízminőség romlását, a természeti környezetben és a tájképben okozott rombolást. A beruházást végül is s Duna Kör civil összefogás közbenjárására a pártállam megszűntette. A tiltakozások hatására - az első 1988. május 27-én, míg a második még nagyobb megmozdulás 1988. szeptember 12-én volt - a magyar kormány 1989. május 13-án felfüggesztette majd, 1992. június 9-én a parlament hatályon kívül helyezte az 1977-es államközi szerződést.Az Orbán rendszerBige László, BIGE Holdingjának megszerzésére irányuló politikai befolyás. Csányi Sándor OTP bankvezér és Orbán Viktor volt miniszterelnök egymásnak vállvetve akarták megszerezni Bige László cégét, amit saját erőforrásból, akár bankhitelek igénybevételével és nem állami támogatásból épített fel a rendszerváltás után masszívan veszteséges Péti Nitrogénművekből. Hogy Orbán-Csányi megszerezze a céget felhasználták az állami intézményeket. Vizsgálatot indított a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, valamint a Kormányhivatal.A vizsgálatok nem tudták Bige László cégére egyetlen eljárás esetén sem a vonatkozó jogszabályok megsértését. Végül a Gazdasági Versenyhivatal - GVH - „vélhető kartell gyanú” miatt 11 milliárd forintra büntette. Bige László beperelte a GVH-t, és megnyerte a pert. (Megjegyzem, nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenne a szankciót vélelem estére is. A hatóságnak kell bizonyítania az elkövetett jogsértést. Amit Bige Lászlóval az állam a hatósági szervek és a GVH elkövetett, azt egy jogállamban nem lehetett volna.Megyei (vármegyei), járási kormányhivatalok vs. megyei, járási tanácsokVármegye-főispán (korábban kormánymegbízott), járási hivatalvezető vs. megyei-, járási tanácselnökCivil társadalmi szerveződésA Kádár-, és az Orbán-rendszer is szükségesnek tartotta a politikai legitimitását az őt támogató társadalmi bázisra alapozni és ezzel mintegy bizonyítani a társadalom felé, hogy annak többsége támogatja és elfogadja. Ezt a feladatot a Kádár-rendszerben a Hazafias Népforont, míg az Orbán-rendszerben a Civil Összefogás Fóruma támogatta az MSZSMP-t illetőleg a FIDESZ-t.A Kádár-rendszerben:A Hazafias Népfront (HNF) egy társadalmi-politikai tömegmozgalom volt, amely 1954 és 1990 között működött. Célja a társadalom különböző rétegeinek összefogása és a szocialista állampárt politikájának támogatása volt. Nem rendelkezett egyéni tagsággal, hanem mozgalomként szervezte akcióit. Az ötévenként megtartott országgyűlési választásokon csak a Hazafias Népfront jelöltjeire lehetett szavazni. Ez a rendelkezés kizárta a valódi választás lehetőségét, mert csak arra az egy jelöltre lehetett szavazni, akit az adott szavazókörzetben a HNF támogatott. Stumpf István - a Bibó István Szakkollégium igazgatója, az első Orbán-kormány kancellária minisztere, később alkotmánybíró - és Mikola István - az ajkai Magyar Imre Kórház igazgatója, az első Orbán-Kormány egészségügyi minisztere – 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront utolsó alelnökei voltak.Az Orbán-rendszerben:A Civil Összefogás Fórum (CÖF) egy 2009-ben alapított magyarországi civil szervezetként működő mozgalom, amely szorosan kötődik az Orbán-kormányok politikai irányvonalához és közéleti megmozdulásaihoz. Pénzügyi összefonódások: A szervezet működését és kormánypárti kampányait éveken át listaáron milliárdos nagyságrendben támogatta az állami tulajdonú vállalatok – MVM mellett közvetlenül a Fidesz pártalapítványa (a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány), évi tízmilliós nagyságrendben. De a Szerencsjáték Zrt. is sok millióval támogatta CÖF-öt.Békemenetek szervezése: A CÖF neve egybeforrt az Orbán-kormányt és a Fideszt támogató, tízezreket megmozgató politikai tömegdemonstrációkkal.Nyílt kampánytevékenység: A CÖF rendszeresen végzett a kormánypárti politikai kommunikációval teljesen megegyező országos plakát- és médiakampányokat, miközben formális civil státuszára hivatkozva kerüli az ellenzéki pártokra vonatkozó kampányfinanszírozási szabályokat.Események: Legismertebbek a kormánypolitikát támogató, nagyszabású „Békemenetek” szervezéséről. Vezetés: A szervezet új elnöke ifj. Lomnici Zoltán, aki a korábbi szóvivői pozíciót váltotta. Elődje Csizmadia László volt.Az INTERPOL által körözött személyek A Kádár-, és az Orbán rendszer idején is Magyarországon „húzta meg magát” terrorista vagy terrorizmus támogatásával, pénzmosással gyanúsított személy. A Kádár-rendszerben Ilich Ramírez Sánchez, ismertebb nevén Carlos, a Sakál, míg az Orbán-rendszerben Ghaith Pharaon a szaudi milliárdos. A két személyben az a közös, hogy mindkettő rendőrségi körözés alatt állt, és a politikai hatalom ahelyett, hogy kiadta volna az INTERPOL-nak a két nemzetközileg keresett személyt, még bújtatta és megtűrte őket.Ilich Ramírez Sánchez, ismertebb nevén Carlos, a Sakál Az 1970-es és 1980-as évek hírhedt nemzetközi terroristája. A szocializmus időszaka alatt, 1979 és 1985 között, a kádári vezetés és a magyar állambiztonság tudtával és támogatásával éveket töltött Magyarországon. Magyarországi tevékenységei és tartózkodása: Carlos és csoportja műveleti bázisát és szállását egy budapesti, II. kerületi villában alakította ki, amit fegyverraktárként és főhadiszállásként is használt. Az épületet a magyar titkosszolgálat bocsátott a rendelkezésükre. Gyakran megfordult luxusszállodákban (pl. InterContinental) és a volt Fácános-kertben.Fedőtevékenység: Carlos sokáig dél-jemeni diplomataként, vagy moszkvai üzletemberként utazott, a magyar hatóságok pedig szemet hunytak jelenléte felett. Távozása: Miután a szovjet vezetés és a szocialista blokk politikája megváltozott a nemzetközi terrorizmussal szemben, a magyar vezetés 1985-ben kiutasította az országból. A francia és amerikai hatóságok nyomására végül 1994-ben fogták el Szudánban.Dr. Ghaith Rashad Pharaon, a szaúdi milliárdos szomszédGhaith Pharaon – Lázár János által tartott egyik kormányinfóján elmondottak szerint – 2014. októberében két alkalommal nyújtott be vízumkérelmet.2015-ben a Buddha Bárban befektetési szándékkal tárgyalt Tarsoly Csabával a Csepel-szigetre tervezett Duna City projektről. Ghaith Pharaont a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség közvetítette Tarsoly Csabához. Időközben Budapesten a Cinege utca 4. és 6. házszámok alatt levő ingatlanokat megvásárolta a Pharaon cégcsoportba tartozó Pharaon-Delta Fejlesztési Kft. Az ingatlanok érdekessége, hogy a Cinege utca 5. házszám alatt Orbán Viktor tulajdonában levő ingatlan van.Pharaon járt a 2015. szeptember 12-én megtartott szőlőhegyi szüreti felvonuláson. Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója szerint a Seregélyesi Kisbíróban jelent meg 25 év után először sajtófotó Ghaith Pharaonról, ami a szőlőhegyi szüreti felvonuláson készült. 2015-ben az AMX Nador House Hungary Kft. a budapesti József Nádor tér 1. cím alatt levő ingatlan tulajdonosa lett. Az AMX Nador House Hungary Kft. céget 2016 márciusában megvásárolta Ammar Mahmoud Abu Namous (Pharaon ügyvédje és megbízottja), aki átnevezte a céget Pharaon-Kappa Befektetési és Tanácsadó Kft-re.2016. október 24-én Harangozó Tamás az Országházban megkérdezte Orbán Viktort, hogy találkozott-e Ghaith Pharaonnal. Orbán Viktor elmondása szerint a Jordánia budapesti képviseletének díszvacsoráján találkozott Pharaonnal. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a Ghaith Pharaon körül kialakult ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Hozzátette, hogy Ghaith Pharaon beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást. Colleen Bell az ATV Szabad szemmel című műsorában kijelentette, hogy nincs semmiféle titkosszolgálati játszma. 2016. október 30-án Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa közleményében kijelentette: „mivel a kormány nemzetközileg is ismert bűnözőkkel üzletel” a Demokratikus Koalíció mindent megtesz, hogy megvédje Magyarországot. Varju László nyilatkozatában közölte, hogy a Demokratikus Koalíció értesíteni fogja a Szövetségi Nyomozóirodát, az Interpolt és a magyarországi nyomozó szerveket Ghaith Pharaon magyarországi tartózkodásáról. Ghaith Pharaon halála2017. január 7-én a magyar sajtóban megjelent a hír, miszerint Dr. Ghaith Rashad Pharaon elhunyt. A Dhow Net Twitter-oldalon megjelent hír szerint egy 76 éves Dr. Ghaith Rashad Pharaon hunyt el. A magyar sajtóban ennek alapján azt a konzekvenciát vonták le, hogy az üzletember Dr. Ghaith Rashad Pharaon hunyt el, aki többek között Magyarországon is járt. Az Origónak magyarországi kormányzati források is megerősítették Dr. Ghaith Rashad Pharaon halálhírét.ÖsszegzésAz írásomban megpróbáltam Orbán rendszerét, a NER-t párhuzamba állítani a Kádár-rendszerrel. Rengeteg a hasonlóság a kormányzati kommunikációban, az állami média cenzúrázásában, a hatalomhoz hűséges bürokrácia kiépítésében, a pártkáderek hatalmi pozícióba ültetésével - Polt Péter legfőbb ügyész majd alkotmánybíró, Varga Zs. András a Kúria elnöke, Windisch László az Állami Számvevőszék elnöke… stb – az állami szervek ún. kézivezérlésében, ahol a hivatali döntésekbe „felülről” a kormányzat beleszólt, az állam és a pártérdekek összefonódása.A sort folytathatnám. A lényeg, hogy az 1990-ben elkezdődő demokrácia kiépítése 20 év után megtorpant és a 2010-ben kétharmados többséggel hatalomra kerülő Orbán Viktor és a FIDESZ 16 év kormányzás alatt a demokrácia intézményrendszerét módszeresen leépítette és ezzel párhuzamosan kifosztotta az országot. Talán ez is volt a valódi cél és nem a közérdek, az emberek szolgálata. Két dologban viszont nagy a különbség az Orbán-, és a Kádár rendszer között. Míg a Kádár (Rákosi) rendszerben a magán vagyonból lett közvagyon, addig az Orbán-rendszerben a közvagyonból lett – átjátszva a családnak, haveroknak – magánvagyon. A másik dolog, a Kádár-rendszer a végnapjaira demokratizálódott, addig az Orbán-rendszer az április 12-i választásokig – ahol a FIDESZ csúfosan megbukott – 2010-től folyamatosan autokratizálódott. És még egy mondat az írásom végére. Ne legyen kétsége senkinek arról, hogy egy újabb FIDESZ kétharmad esetén az Orbán-rezsim a még meglévő halovány jogállamiságot is felszámolta volna, tovább közeledne a keleti autoriter rezsimekhez és bizonyára az EU-t is megpróbálta volna elhagyni bármi áron, hogy a hatalmát megtarthassa. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Semmelweis ma ezt kérdezné: ki gyógyít, ha az orvosokat elviszik?

Azt gondolom...

„Ugyanakkor” Semmelweis nap 2026Isten éltesse a gyógyítókat! UGYANAKKOR nem szeretném, ha a betegek idő előtt, vagy ok nélkül, vagy nagyobb számban halnának meg, mint az feltétlenül elkerülhetetlen...Dr. Hegedűs Zsolt, a TISZA-kormány egészségügyi minisztere tegnap jelentette ki, hogy „Fontos kimondani: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ugyanakkor a korrupcióval, vesztegetéssel, csalással és a hálapénz elfogadásával szemben zéró toleranciát kell érvényesíteni az egészségügyben.” A bajom az „UGYANAKKOR”-ral van! Az egyik legfontosabb alkotmányos és büntetőeljárási alapjog: az ártatlanság vélelme után nincs „DE”, nincs „UGYANAKKOR”, hanem pont van és kész! Az ártatlannak tekintendő emberel szemben bűnösnek kijáró szankciót alkalmazni ugyanolyan bűn, mint a bűnöst meg nem büntetni. Az ártatlanság vélelmét megszorítóan értelmezni, csak bizonyos körben alkalmazni pont olyan dolog, amit nem támogatni kellene, hanem ezzel szemben kellene ugyanolyan zéró toleranciát alkalmazni, mint amilyet már régen kellett volna a korrupcióval, vesztegetéssel, csalással és a hálapénz elfogadásával szemben. Nem a gyanúval, a gyanú árnyékával, a bűnösség lehetőségével szemben kellene ugyanis fellépni, hanem a jogerősen megállapított bűnnel szemben. Ügyvédként – és nem kevésbé potenciális betegként – felháborít az a napjainkban elszaporodott gyakorlat, miszerint komoly szakmai gyakorlattal, Phd fokozattal, kiterjedt pacientúrával rendelkező, akár robot asszisztált műtéteket végző orvosokat - kis túlzással - „csapatostul” visznek el a rendőrök klinikák, kórházak rendelőiből vesztegetés gyanújával, s az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezései szerint függesztik fel munkavégzésüket, eltiltják őket a gyógyító munkától! A gyanú alapján nemcsak őket fosztják meg munkájuktól, hanem a bennük bízó betegeket is a gyógyulás, ne adj' Isten a túlélés esélyétől. Nézzük, miben áll ez a „vesztegetés”!Orvoslátogatók keresik fel rendszeresen az őket megbízó gyógyszercégek képviseletében azzal, hogy bemutassák termékeiket, tájékoztatást adjanak az adott gyógyszerek hatóanyagairól, működéséről, kapcsolódó kutatási eredményekről, piackutatási tapasztalatokról. Ezek alapján az orvosoknak lehetősége van választani a különféle termékek között, szakmai alapon, legjobb orvosi tudása és tapasztalatai alapján. Bizonyos gyógyszercégek az orvosok cégeivel megbízási szerződést is kötnek és azzal bízzák meg őket, hogy az adott gyógyszerrel kapcsolatos kérdőíveket kitöltve szolgáltassanak adatokat (egyfajta piackutatási adatszolgáltatást teljesítsenek). A kérdésekből kiderül, hogy hány betegnek, milyen mennyiségű gyógyszert írtak fel; nekik orvosként, illetve a betegeiknek milyen tapasztalataik vannak a gyógyszer hatékonyságáról, esetleges mellékhatásairól, a gyógyszertári elérésekről, stb... Ezen adatbázis építés eredményeképp lehetséges később az adott gyógyszerről lényeges, a piac számára fontos információt szerezni. Az orvos ezt a megbízási feladatot szerződés alapján, számla ellenében végzi el. A munka transzparens, a bevétel szerződéssel, számlával alátámasztott, adóköteles tevékenység. Minél több adatot szolgáltat az orvos, annál több díjazásban részesül...Nos, ez lenne az a „bűncselekmény”, ami miatt az orvos elveszíti a munkáját, a beteg pedig az orvosát.Ezt a „furcsa” bánásmódot az teszi lehetővé, hogy a Btk.-ban a vesztegetés tényállásában már nem szerepel, hogy a jogtalan előnyt elfogadó elkövető ezért a jogtalan előnyért megszegje munkaköri kötelezettségét. A vesztegetéshez elég, ha az elkövető a munkakörével összefüggésben fogad el jogtalan előnyt. Az ügyészek egy része pedig úgy érzi, hogy egy ilyen tényállás alapján megvan a „jogtalan előny”, s ez elegendő. 33 év ügyvédi tapasztalat alapján állítom, hogy ebben a tényállásban nemhogy kötelezettségszegés, de semmiféle jogtalan előny sincs! Az orvos cégének jogában áll szerződést kötni, megbízási feladatot teljesíteni, a gyógyszercégnek pedig jogában áll ilyen piackutatási feladattal megbízni az orvost. Semmiféle alapja nincs az ilyen szerződések megkötését megakadályozni, kriminalizálni. Nyilván fennáll az elvi lehetősége annak, hogy egy szerződés mögött esetleg nincs valós teljesítés, bár ennek egyik fél oldaláról sincs semmi értelme, emellett ez a két fél közötti szerződés megszegéséből eredő polgári jogi jogvita lehetne.Egy biztos: nagyon erősen kérdéses, hogy az ilyen tényállás alapján bárkit el lehet-e ítélni. Az orvos és a gyógyszercég szabadon megállapodhat ilyen tartalmú szerződéssel, a piackutatási adatok szolgáltatása tényszerűen igazolható, hogy ez mennyit ér meg a cégnek, az az ő saját kompetenciájába tartozik, a jogviszony, a jogcím tisztázott, a bevétel számlával igazolt, adózott bevétel. Jogtalan hátrány nincs: ilyen senkit nem ért. Jogtalan hátrány a hosszú várólisták végén várakozó betegeket éri! Szerintem mélyen igazságtalan hátrány az érintett orvosokat éri, akiknek esélye sincs arra, hogy az őket ért egzisztenciális, erkölcsi hátrányt kiküszöböljék, ugyanis a munkájukat úgy veszítik el, hogy akár meg is nyerhetik a büntetőpert, felmentésük esetén sem lesz esélyük az elszenvedett anyagi, erkölcsi, személyiségi jogait érintő kárért kártérítést, kártalanítást, sérelemdíjat kapjanak, mert a munkáltató – a jelenleg hatályos szabályok szerint – jogszerűen jár el, ha korrupciós cselekmény gyanúja miatt rúgják ki, „megelőlegezve a bűnösségét”. A sorozatos kirúgások miatt egyik-másik helyen ellehetetlenülő orvosi ellátás miatt a munkáltatók megpróbálhatnak az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ) az ellátás biztonságát veszélyeztetető helyzet miatt rendkívüli engedélyt kérni a visszafoglalkoztatásra, de a korábbiakban mereven elzárkóztak ennek a kivételes lehetőségnek az alkalmazásától. Szóval egy kicsit furcsa ez a „tisztítótűz". Tudjuk, hogy az időnkénti erdőtűzzel számol a természet. A fenyőtoboz is ilyen erdőtűzben nyílik meg s szórja el magvait, az aljnövényzet is ilyenkor kap fényt és teret, s végül is a biodiverzitást szolgálják ezek a történések, UGYANAKKOR mókusok, madarak, rovarok, sőt védett fajok élőhelye, egyedei is elpusztulnak ilyenkor tömegével. Szóval tudjuk, hogy a tűz lehet „tisztítótűz”, UGYANAKKOR nincs kizárva, hogy ez valamiféle gyújtogatás eredménye. A gyújtogatás – ellentétben a tisztítótűzzel – nem hasznos, több kár származik belőle, mint amennyire hasznos. Én – engedtessék ez meg nekem – úgy érzem, hogy ez a fajta ügybuzgóság a nyomozóhatóságok részéről, elegyítve az egészségügyi szolgálati törvény indokolatlanul, kontraproduktív módon szigorú rendelkezéseivel inkább a gyújtogatáshoz, mintsem a „tisztítótűzhöz hasonlít”. Hogy manapság orvosok tömege (gyakorlatilag majdnem minden kórházban dolgozó, betegeknek gyógyszereket felíró orvos érintett) úgy ébred, hogy „na, vajon ma engem is elvisznek-e”, az legalábbis ezt mondatja velem. (Külön kérdés lehet, hogy a rengeteg érintett orvos között milyen szempontok szerint válogatnak a nyomozóhatóságok.) Szóval, ha minden így megy tovább, akkor valóban meg lehet „tisztulni” - mégpedig idő előtt - minden olyan orvostól, akire akár csak a gyanú árnyéka vetődik, UGYANAKKOR be kell majd zárni kórházi osztályokat, UGYANAKKOR betegek maradnak ellátás, kezelés, idejében elvégzett műtét nélkül, UGYANAKKOR a rettegve ébredő orvosok sokáig nem maradnak itthon, UGYANAKKOR erről a gyakorlatról értesülő, még külföldön dolgozó orvosok nem jönnek haza, UGYANAKKOR betegek fognak értelmetlenül, szükségtelenül tovább szenvedni, idő előtt meghalni! Tehát, azt kérem Tisztelettel miniszter úrtól ez úton is, hogy az ártatlanság vélelme után legyen pont! Felejtsük el ebben a szövegkörnyezetben azt, hogy DE, meg azt, hogy UGYANAKKOR! Zéró toleranciát a bűnnel, nem annak vitatható „árnyékával” szemben kell gyakorolni! Ne tévesszük szem elől a betegek érdekeit, mert végül is ez a legfontosabb szempont! Arra kérem tehát a miniszter urat, hogy szíveskedjék az egészségügyi szolgálati törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása tárgyában intézkedni! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Szakértők vagyunk - Így tett bennünket Orbán Viktor migrációs, háborús és járványszakértővé

Azt gondolom...

Közélet és politika hatása és kölcsönhatása. Avagy hogyan csöppentünk mi a politikábaBeszippantott az internet és véleményezzük a világot?A szír háborúból menekülőkről készült hamis információkkal kezdődött vajon a társadalom irányítása, félrevezetése? Az európai menekültválság végül kapott egy új elnevezést a Fidesz-KDNP-től, majd egy évtizeden át az úgynevezett migránsválságra építette a hatalma egyik fegyverének erejét. „A migrációs válsághelyzetet 2016. március 9-én terjesztette ki az egész országra az Orbán-kormány. Az eredeti rendelet szerint az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezéseket a közszolgálati műsorszolgáltatók, lehetőség szerint a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap a lehető legrövidebb időn belül közzétegye.” A rendeleti kormányzás álszent leple alatt nagy mértékben megosztotta a közéletet figyelemmel kísérőket az akkor regnáló hatalom. Hazug kommunikációval, riogatással, lefizetett statiszták szerepvállalásával késztette véleménye kinyilvánítására a társadalom internetező tagjait. A propaganda óriásplakátjai és képi megfélemlítései, aljas hazugságai ömlöttek az emberekre, így talán ez volt az első olyan erős propaganda-győzelem, ami úgy vágta ketté a társadalmunkat, mint forró kés a vajat. A politika tehát dominánsan hatott a közéletre, a közvéleményre, meghatározta a nép kommunikációját, életérzését, döntéseit is. A fél ország „migráns”-szakértővé, hovatovább „migráns”-gyűlölővé vált. (Sorozatunkban folyamatosan feltárjuk a szíves olvasóink részére a valóságot: ÍgyÉlünk.hu - Bevándorlás ) Amennyiben csak az elfelejteni kívánt pandémia időszakára gondolunk, talán ott jelent meg ismét tömegesen a „szakértői” megosztottság az interneten.A bezártság, a dilettáns járványkezelés, a médiából ömlő – elsősorban külföldön történt – horrorisztikus kórházi felvételek a Covid időszakában leültette az embereket a számítógép elé. A közléskényszer, a vélemény kinyilvánításának szabad áramlási lehetősége igen szélsőséges, sőt – a politikusi érintettségek miatt – megosztó lett. Mindenki szakértővé vált, mind egészségügyi, mind politikai döntéshozói témákban. A monitor előtt ülők a közéleti történések verbális kinyilvánításának professzorai lettek. A közéleti folyományok velünk, állampolgárokkal történnek, de erős befolyásolási, sőt irányítási szerepe van a sajtónak is. Ami szembe jön velünk a televízióból, a rádióból, az internet világából, arra felfigyelünk, azt véleményezzük. Attól függően, mi zajlik a közéletben, s mi jön át a médiumokból felénk, kialakul a saját narratívánk, s mivel nincs feltétlenül következmény – szabadon leírhatjuk azt. A politika ugyanakkor igen erősen meghatározta a sajtó erejét (amennyiben a propaganda egyfajta sajtónak tekinthető) az elmúlt évtizedben. A politikai döntések előbb-utóbb „lecsorogtak” a közélet szereplőihez. Saját bőrükön tapasztalták meg az emberek a rosszul kommunikált, káoszba fulladó cselekvéseket, és épp a Covid kapcsán sajnos, nagyon sok ellehetetlenülést, egészségügyi, mentális, anyagi károsodást, és arányosan Európában a legtöbb halálesetet eredményezett. A járványügyi kezelés Magyarországon megkérdőjelezhető volt, a hozzá nem értés, a kapkodás, a közöny, a rossz döntések egész sorozata, és persze a politikusok „mutyija”, a politikai elit gazdagodása is láthatóvá, érzékelhetővé vált, így a politika összekapcsolódott a társadalom tragédiájával, és teret nyitott a megannyi „szakértő” frusztrációjának megnyilvánulásához. Bár a közélet és a politika közötti kapcsolódás a társadalmi jólétet kellene eredményezze, az ország kettéosztottságához, oltáshívők, oltástagadók megjelenéséhez sajnos a politikusok katasztrofális megnyilvánulásai, döntései is hozzájárultak.(Ebben az időszakban hirtelen eltűntek a „migránsok” az országból, és a Covid veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzás idejét éltük.)A 2022.02.24–i dátumot sokan megjegyeztük a világon. A II.világháború óta a legnagyobb katonai konfliktus vette kezdetét Ukrajnában, amikor Oroszország hadműveletet indított ellene. 2022. május 24-én – az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján – háborús vészhelyzetet hirdetett a hatalom, hiszen a járvány már „lecsengett”, és „migránsok” sem érkeztek nagy tömegekben az országba. A háborús vészhelyzet újabb apropót adott a rendeleti kormányzás lehetőségére és megkezdődött a közéletben a teljes megfélemlítés időszaka. Még brutálisabb lett a megosztottság. A politika propaganda-gépezete egyre töményebben öntötte a háborús narratívát, az eddigi migrációs- és járványügyi megfélemlítések után még nagyobb erővel kényszerítették az embereket az „oldalválasztásra”. A gyűlöletkeltés sikere jól megmutatkozott a facebook-posztok, a podcast-ek komment szekciójában. A fél ország háborús szakértőként nyomkodta a billentyűzetet, egyre személyeskedőbb, egyre gyalázatosabb szövegkörnyezettel.A háború borzalmaival párhuzamosan hazánkban is zajlottak az események. A pedagógusok és a diákok polgári engedetlenséggel bosszantották a hatalmat. „A pedagógusok sztrájkkal töltött ideje után, nagyot dobott a csökkenő morálon, mikor tavaly ősszel az Egységes Diákfront (akkori nevén Diákok a Tanárokért) sikeresen egy tízezer fős demonstrációt hozott létre. A diákság támogatása akkor sokat lendített az oktatást helyre állítani akarók lelkesedésén.” – írta 2023 őszén az eduline.hu. Nem csupán a bérrendezés miatt hallatták a hangjukat a pedagógusok, hanem a megalázó, hierarchikus viszony miatt is nehezteltek. A tankerületek nem gondoskodtak az iskolában szükséges eszközökről, a közoktatásért felelős miniszter, Pintér Sándor pedig nem volt hajlandó tárgyalni a tanárok képviselőivel sem. (A tankerületek „kiskirálykodása” sajnos még most is zajlik, 2026 nyarán.)Ekkorra ismét megmozdult az ország, elárasztotta az online teret a „szakértők”, a megmondó fotelhuszárok hada.Sokan kiálltak a diákok és tanárok által szervezett polgári engedetlenség, sztrájk, tüntetés mellett, ugyanakkor igen nagy számban jelentkeztek a kritikus hangok is. A tanárok „hónapokig tartó szabadságával” is problémájuk volt, a diákok lázadása ellen is hurrogtak azok, akiknek nem tetszettek a megmozdulások. És persze az akkori kormánypárti szavazók is elítélték a kormánnyal szembemenőket. Mondhatni, még inkább kettészakadt az ország – a pedagógus társadalom megmozdulásai nyomán is.2024 februárjában elindult az a folyamat, amelyben igen sok eddigi vélemény átalakult. Kirobbant a kegyelmi botrány. A magyar influenszerek által szervezett, hatalmas tömeget megmozgató tüntetést követően megjelent Magyar Péter, aki végül az eddigi legnagyobb pálfordulást hozta el az országban. A folyamat, amely Magyar Péter tüntetésein, országjárásain, beszédein egységesítette mindazok nagy részét, akiket az Orbán-kormány az évtizedes ügyködése nyomán kettéosztott – egyre határozottabban jutott el az emberek tudatához is. Egyre többen ismerték föl azt – még ha korábban el is hitték a propaganda-híreket –, hogy ebben az országban bizony gyökeres változás szükséges. Bár a regnáló hatalom próbálkozott az online tér harcosainak kiképzésével is, az emberek szemében – függetlenül attól, hogy újabb gyűlöletkeltő óriásplakátok és rémhírek születtek mostanra Magyar Pétert és Brüsszelt főellenségként lobogtatva – fokozatosan gyöngült, nevetségessé vált, legfőképp hiteltelenné. Magyar Péter elhitette az emberekkel, hogy kellenek ők is a változáshoz, hogy nélkülük nincs lehetőség leváltani a maffiakormányt, hogy igenis ki kell tartani, össze kell fogni – de minden korábbi politikai párt nélkül. Az emberek nagy többsége megértette, hogy az eddigi próbálkozások sikertelensége után a „nincs jobb, nincs bal, csak magyar”-elvén kell együttműködni, nem kell, sőt nem szabad kimaradni a lehetőség adta döntésből, és igenis le lehet váltani a tizenhat éve hatalmon lévő Orbánt. Az emberek nagy többsége nem csupán megértette, hanem meg is tette ezt. Lepattant róluk a Magyar Péter és mondanivalója ellen irányuló mocskolódó, gyalázkodó megnyilvánulás, már semmi nem tudta eltántorítani a kormányt megbuktatni akaró tömeget attól, hogy a változás sikerében higgyenek.Az emberek megértették, hogy a közélet és a politika közötti kapcsolódás a társadalmi jólétet kell eredményezze. Talán ezért is történt meg a kormányváltás. A rendszerváltás pedig nagy erőkkel zajlik. A közéletet figyelni kell, és a történéséket jelezni kell a politika felé. De a politika nem tépheti szét a társadalmat, nem zárhatja el az emberek érdeklődését a közélettől hazugságokkal, megfélemlítésekkel, gyűlölködéssel.A kommunikáció mindannyiunk felelőssége. A közélet valós híreinek minőségét pedig mi, emberek, állampolgárok tehetjük szebbé, emberibbé, derűsebbé – hogy soha többé ne legyen gyűlölettel kibélelt árok és megosztottság közöttünk. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Orbán rendszer embere, mint a TISZA államtitkára?

Azt gondolom...

A Magyar Közlöny 2026. évi 70. számában megjelent, hogy dr. Nemcsok Dénes Sándort 2026. június 16. napjától, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezték ki. Mi ezzel a baj? Azon kívül, hogy az Orbán-kormányok különböző minisztériumaiban helyettes államtitkári pozíciókat töltött be, tulajdonképpen semmi… Biztos, hogy jól van ez így?dr. Nemcsok Dénes Sándor az Orbán kormány regnálása alattA HVG június 15-én megírta, hogy dr. Nemcsok Dénes Sándor a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává került kinevezésre. dr. Nemcsok több orbáni minisztériumban - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztérium - is helyettes államtitkár volt. Mindemellett volt olyan időszak, amikor a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatói tisztségét is betöltötte. Meg kell jegyezni, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában, az európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) kapcsán, 2019-ben dr. Nemcsok - Vitályos Eszterrel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkával karöltve - azzal büszkélkedett, hogy az EFOP 7 évre szóló keretének 98%-át már elosztotta a kormány, 70%-át pedig már ki is fizette. Egyébiránt érdemes kiemelni azt, hogy az EFOP pályázatok akkoriban - többek között – a társadalmi felzárkózást, a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartás erősítését, az egészségfejlesztést és betegségmegelőzést, egészségügyi fejlesztéseket, a köznevelés minőségének fejlesztését, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését tűzte ki célul. Az akkori keret 2014-2020-as forráseloszlás szerint, összesen 980,9 milliárd forintot tett ki.Dr. Nemcsok 2021-ben Vitályos Eszterrel az oldalán dicshimnuszt zengtek, sőt ezen utóbbi kijelentette, hogy a céljuk, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé tartozzon. A Portfólió egyenesen azt írta, hogy: „Nemcsok karrierje több mint egy évtizeden át szorosan kötődött az Orbán-kormányokhoz: hivatali ideje alatt, 2014-től zajlott a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-szerződések előkészítése, valamint egy 420 milliárd forintos víziközmű- és gátépítési gigatender, amelyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalkozások nyertek el túlárazott megbízásokat.”. Azért az idő távlatából kijelenthető, hogy Orbánéknak sok más terület mellet, az egészségügyet, az oktatást, a társadalmi összetartás erősítését sem igazán sikerült fejleszteniük.Nemzeti Fejlesztési KözpontA Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) kormány rendelet értelmében, a vidék- és településfejlesztési miniszter a kormány felelős tagja – többek között – az európai uniós források felhasználásáért. Lőrincz Viktória miniszter úrhölgyről az mondható el, hogy magasan képzett, a politikai életbe (a kadarkúti képviselő-testület tagja) már betekintett szakember. Nemzeti Fejlesztési Központ, az ő minisztériuma államtitkárának, jelen helyzetben dr. Nemcsok Dénes Sándor felügyelete alatt álló költségvetési szerv. Ez a költségvetési szerv az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer részeként lát el feladatokat. Ide sorolandó az európai uniós alapok tekintetében a koordináló szervezeti feladatok, az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásával összefüggésben meghatározott feladatok, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével kapcsolatosan meghatározott feladatok, meghatározott programok vonatkozásában az irányító hatósági feladatok, és a nemzetközi együttműködési programok végrehajtásával összefüggésben meghatározott feladatok (a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 33/B. § (2) bekezdés). Lázadás, pont úgy, mint Bácsban a rendőröknélAhogy azt korábban megírtuk dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagy a menesztését követően nem sokáig maradt munka nélkül, mivel a belügyminiszter, június 10-ei hatállyal a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányává nevezte ki. A rendőrség jelenlegi és volt állományában hihetetlen ellenállás bontakozott ki, amely, legalábbis a sajtóhírek szerint (ITT, ITT, ITT) eredményre vezetett. Ugyan a belügyminisztérium nem erősítette meg, de informátoraink szerint dr. Tóth Tamás július 1-től már nem lesz rendőrfőkapitány.Tehát nagyon úgy tűnik, hogy a TISZA kormány képes volt az állomány „segélykiáltását” meghallani és képes volt változtatni, mondhatni azt is, hogy a hibáját kijavítani. A jelenlegi eset is nagyon hasonlóan kezdődött. Nagy felháborodást okozott az államtitkári kinevezés. Az ügy odáig fajult, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ munkavállalói petíciót indítottak dr. Nemcsok Dénes Sándor államtitkári kinevezésének a visszavonására. A petíciót – a Portfolio információi szerint – a kétezer fős szervezetből három nap alatt több mint 1600-an írták alá.Azonban a kormányzati válaszreakció nagyon más. A Telex rákérdezett az aggályos kinevezésre, melyre a következő választ kapta: „Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya azt válaszolta, hogy mivel a Tisza-kormány egyik legsürgetőbb feladata a 6 ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatás visszaszerzése, a személyi döntéseknél is elsődlegesen ezt a célt tartják szem előtt, és ennek megfelelően választották ki az intézményt irányító államtitkárt is. „A Nemzeti Fejlesztési Központ működését jól ismerő, tapasztalt vezetőkre van szükség, akik képesek a rendelkezésre álló szoros határidőn belül elvégezni a szükséges feladatokat” – írták, és szerintük a források visszaszerzéséhez szükséges intenzív munkában számítanak az intézményben dolgozó, elhivatott szakemberekre.”. A válasz elgondolkodtató. Nem lehet kétséges, hogy egy több ezer főt foglalkoztató állami szervnél biztos, hogy van olyan személy, aki alkalmas lenne a vezetői feladatok ellátására. Olyan, aki nem az orbáni rendszer kiszolgálója volt, hanem, olyan, aki a szakmai felkészültsége alapján érdemes lenne vezetőnek. A TISZA Párttal egyetemben a rendszerváltók is többször hangoztatták, hogy végre el kell jönnie annak az időnek, amikor a szakemberek fogják a vezetői pozíciókat betölteni és nem a politikai komisszárok.Bízunk!Ahogy az látható, érezhető a társadalom április 12-e után felszabadult. Az emberek ki mernek állni egy-egy rossz döntés ellen. Tehát a TISZA Párt elérte azt, amit a kezdetektől kezdve hangoztatott: „ne féljetek!". És, az emberek nem félnek, ami egyébként egy felemelő érzés, mivel tulajdonképpen április 12-én megébredt, de most már „dolgozik” is a demokrácia! A TISZA Pártnak nincs is más dolga, minthogy meghallja az emberek szavát és korrigálja az esetlegesen vétett hibákat. A rendszerváltók hite erős, mivel a TISZA kormány a rendvédelem kapcsán már tanúbizonyságot tett, az államtitkár kinevezése tekintetében pedig tehet, hogy a társadalomnak érdemes bízniuk a kormányban. Gaál Lóránt - Nyitókép: YouTube képernyőmentés