„Újabb pofon a szélerőmű-beruházásnak” – ezzel a felütéssel posztolt Törő Gábor volt országgyűlési képviselő arról, hogy Előszállás képviselő-testülete nem támogatja a település és Nagykarácsony közé tervezett szélturbinák telepítését. A poszt alatti hozzászólásokból azonban kiderül: többen a volt képviselő politikai következetességét kérik számon.Törő a bejegyzés alatti saját hozzászólásában a Pannonia Ethanol tervezett beruházásának elutasításáról írt, majd egy szélerőműveket bíráló szöveget is megosztott. Ebben a költségektől az ellátásbiztonságon át a külföldre kerülő profitig számos ellenérv szerepel. A kommentelők egy része helyeselte az önkormányzati döntést. Mások viszont azt kérdezték: hol volt ugyanez az érzékenység a lakossági beleszólás és a környezeti kockázatok iránt az akkumulátorgyárak telepítésekor? Egy hozzászóló pedig a térség egyik legsúlyosabb környezetvédelmi botrányát, a vértesi környezetszennyezés (Cica-homok) ügyét is felidézte, amely a volt képviselő szerint csak LEPKEFING. A lakosság véleménye minden beruházásnál számítEgy szélerőmű tervezett helyéről lehet és kell is vitázni. A lakóházaktól való távolság, a zaj, a termőföld használata, a természetvédelmi szempontok és a helyi előnyök mind érdemi kérdések, melyeket meg kell beszélni az ott élőkkel. A hozzászólások között is megjelent olyan vélemény, amely elsősorban a tervezett elhelyezkedést kifogásolta. Ezekre beruházási dokumentumokkal, hatásvizsgálatokkal és nyilvános egyeztetéssel lehet választ adni. A „tiszás szélerőmű” politikai címke egyik kérdést sem oldja meg. A helyiek beleszólásának támogatása viszont következetességet kíván. Ha fontos, hogy egy település nemet mondhasson egy szélturbinára, ugyanolyan fontosnak kell lennie annak is, hogy érdemben beleszólhasson más ipari vagy hulladékkezelési beruházásokba.És mi történt korábban a Vértesben?A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. természeti tájban lévő veszélyes hulladékkezelő telephelye és a Cica-homok védett tavának feltöltése két összefüggő, de külön engedélyekhez kötött ügy. A Cica-homoknál a VKG veszélyes hulladékból előállított, általa biztonságosnak minősített „terméket” kívánt felhasználni rekultivációra. A KEM Kormányhivatal megemelt szennyezési határérték biztosításával tette lehetővé a feltöltést. A tervezett mennyiség 1,75 millió tonna volt, melyből rákkeltő, idegrendszer-, máj- és vesekárosító stb. engedélyezett vegyi anyag 15 ezer tonna lett volna a tájvédelmi területen. (Ez annyit jelent, mint egy 12 km hosszan, egymás mögött álló, 600 kamionból álló sor – ez a „lepkefing”). A civil szakemberek szerint a védett, Natura 2000-es területen, az ország egyik leginkább víz- és szennyeződésérzékeny területén, 62 település ivóvízkészletét jelentő karsztvíz felett ez elfogadhatatlan kockázatot jelentett. A feltárást és a hatósági fellépést a helyi civilek vitték előre. A Vértesőrző Természetvédelmi Közösség Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök vezetésével, terepi megfigyelésekkel, dokumentumok feldolgozásával, szakmai beadványokkal és laborvizsgálatokkal tárta fel a problémákat. 2025 szeptemberétől folyamatosan juttatták el szakanyagaikat és a bizonyítékokat a kormányhivatalhoz és a nyomozó hatóságoknak. A KEM Kormányhivatal környezetvédelmi osztálya azonban a szakmai és jogi aggályok, illetve a nagy társadalmi tiltakozás ellenére ismét kiadta a telephely tevékenységének folytatását lehetővé tevő engedélyt.A civilek győztek, de a szennyezés problémája megmaradtA tiltakozást hat tüntetés, számos demonstráció, 28 ezer aláírás, 14 civil szervezet és 6 környékbeli önkormányzat fellépése erősítette. A laborvizsgálatok szennyezést mutattak ki: a Vértesőrzők által felkért országgyűlési képviselő, Dr. Árvay Nikolett segítségével végzett akkreditált vizsgálatok a telephely környezetében többek között súlyos benzol-, xilol- és naftalinszennyezést mutattak ki. Később a Greenpeace külön mintavételeinek eredményei is megerősítették ezt. A civilek a mérési eredményeket a hatóságok elé tárták, és a szennyezés kivizsgálását, megszüntetését sürgették. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium hatósága visszavonta a VKG működési engedélyét. A Zöld Sziget Kör Egyesület – Kárpáti Tímea közreműködésével –, valamint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége fellebbezése nyomán lefolytatott másodfokú eljárásban a környezetvédelmi hatóság visszavonta a telephely engedélyét. A döntés előírta a tevékenység megszüntetését és a hulladékok elszállítását. Mivel fellebbezni nem lehetett a határozattal szemben, a szennyező cég közigazgatási pert indított. Bár bejelentette, hogy távozik a területről és nem folytatja tevékenységét, az ott maradt hulladék elszállítása továbbra is megoldatlan. Ez jelentős civil eredmény: a döntés a további hulladékbeszállítások megállítását szolgálja. A civilek most a határozat végrehajtásáért, a hulladék biztonságos és jogszerű elszállításáért, a szennyezés megszüntetéséért és a terület helyreállításáért dolgoznak. A Vértes védelme ugyanis nem ér véget a működés beszüntetésével: a hátrahagyott környezeti terheket is rendezni kell. A politikai felelősség számonkérhető.Törő Gábor például mikor szerzett tudomást az ügyről, és milyen hatósági intézkedéseket kezdeményezett? Hogyan képviselte a térség lakóinak érdekeit? Törő Gábor szélerőművekről alkotott véleményét már ismerjük. Most mutassa meg azt is, mit tett a vértesi környezetszennyezés ügyében a Vértesért és az itt élőkért! SzóMia - Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció

A 23.000 milliárdos autópálya-koncesszió megszüntetéséről már tárgyalnak. Vitézy Dávid szerint 2027. április 1-jén a Magyar Közút veheti át az MKIF által kezelt utak üzemeltetését. A végleges megállapodás aláírásáról azonban még nincs nyilvános bejelentés.Szeptemberi írásunkban bemutattuk a 35 éves autópálya-koncesszió hátterét és a kormány megszüntetési szándékát. Azóta az ügy több ponton is előrelépett.Áprilisra tervezik az átadástVitézy Dávid október 9-i közlése szerint már elkészült egy mindkét fél által visszaigazolt emlékeztető, amely 2027. április 1-jét jelöli meg az átadás céldátumaként. A terv szerint a Magyar Közút venné vissza az MKIF által jelenleg üzemeltetett gyorsforgalmi utak működtetését. Az emlékeztető azonban még nem a végleges megszüntetési megállapodás. Az MKIF az MTI-nek október 7-én megerősítette, hogy folynak az egyeztetések a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal. A részletekről a tárgyalások lezárásáig nem nyilatkozik. Vitézy az október 13-i Magyar Közlekedési Konferencián arról is beszélt, hogy az M1-es bővítése a szerződések rendezett lezárása után állami keretek között folytatódik.A feljelentést már megtettékA kormány október 14-i állapotot rögzítő nyilvántartása szerint a minisztérium szeptember 30-án feljelentést tett a fő MKIF-koncesszió miatt. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját vetették fel. A nyilvántartás a nyomozó szerv eljárásáról még nem közöl információt.Brüsszel is kifogásolja a konstrukciótAz Európai Bizottság október 1-jén indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Álláspontja szerint a szerződés nem adott át elegendő működési kockázatot a magánpartnernek, ezért tévesen minősítették koncessziónak. A 2023. áprilisi és decemberi módosításokat is az uniós közbeszerzési szabályokba ütközőnek tartja. A kormány két hónapot kapott a válaszadásra és a szükséges intézkedések megtételére. Ennek eredménytelensége esetén a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet. Bírósági ítélet tehát még nincs, és az uniós lépés önmagában nem szünteti meg a szerződést. Az átadás céldátuma már ismert. Azt azonban továbbra is a végleges elszámolás és az állami üzemeltetés költségei mutatják majd meg, hogy a koncesszió lezárása ténylegesen mennyi pénzt takarít meg az országnak. Melczer Zsolt – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció

Meghibásodott medencefenék, a beszámoló szerint leállt szellőzés, koszos felületek és telefonjukat néző úszómesterek. A székesfehérvári Csitáry G. Emil Uszodában a nyári karbantartás után is akadnak problémák. A vendégek joggal kérdezik: mit kapnak a belépőjegy áráért?Amikor egy szülő elviszi a gyerekét úszni, tiszta környezetet, megfelelő levegőt és figyelmes felügyeletet vár. Az uszodával kapcsolatban jelzett tapasztalatok azonban másról szólnak.Négy hét alatt mire jutott idő?A nagymedence fenéklemez-emelője meghibásodott, a szerkezet a kétméteres mélységnél maradt. A javításhoz le kell engedni a medence vizét, a munkálatok pedig az üzemeltető tájékoztatása szerint több hétig is eltarthatnak. Éppen az a medencerész nem használható, amely a kisebb gyerekek úszásoktatásához biztosítja a megfelelő vízmélységet.Mindez néhány héttel a nyári karbantartás után történt. Az uszodát augusztus 2-án zárták be, az újranyitást augusztus 31-ére tervezték.Mit végeztek el a négy hét alatt? Ellenőrizték az emelőszerkezetet? Mennyire volt átfogó a karbantartás?Egy meghibásodás önmagában nem bizonyít mulasztást. Ezekre a kérdésekre azonban a vendégek megérdemlik a választ.A sátorban sem megnyugtató a helyzet A hivatalos közlemény szerint az úszásoktatás és az edzések a sátras medencében, illetve a tanmedencében folytatódhatnak. A kapott beszámoló szerint viszont a sátorban nem működik a szellőzőberendezés, erős a klórszag, és a gyerekek nehezen kapnak levegőt. Ha ott tartják az órákat, a szülőknek tudniuk kell, milyen körülmények között úsznak a gyerekeik. Mikor romlott el a szellőző? Mikorra javítják meg? Ellenőrizték azóta a levegő minőségét?A medence mellett a vízre kell figyelniA beszámoló koszos felületeket, pókhálókat és az úszómesterek viselkedésével kapcsolatos panaszokat is említ. A jelzés szerint előfordul, hogy a medence mellett fülhallgatóval ülnek, a telefonjukat nézik, és udvariatlanul válaszolnak a vendégeknek. Ezeket a panaszokat is ki kell vizsgálni. A vízben lévő gyerekek és úszók felügyelete folyamatos figyelmet igényel. A vendégek kérdéseire pedig normális hangnemben kell válaszolni. A felújításra várva is takarítani kell(ene)Az üzemeltető teljes felújítást tart szükségesnek, amelyhez a város külső forrást keres. Ettől azonban a napi feladatokat még el kell(ene) végezni. A takarításnak, a szellőzésnek és a medencefelügyeletnek a nagyberuházásig is működnie kell(ene).A fehérvári családokkal együtt mi is szeretnénk tudni: mikor lesz újra használható a nagymedence, mikor rendeződik a jelzett szellőzési probléma, és ki foglalkozik a vendégek panaszaival?Az emberek úszni szeretnének. Tiszta környezetben, biztonságban, olyan helyen, ahol a nem csekély belépődíjért működő szolgáltatást és udvarias bánásmódot kapnak.Túl sokat kérünk? SzóMia - Nyitókép: Facebook illusztráció

Nyílt levél dr. Varga Marina polgármester asszonynakA mai napon - 2026. 09. 29. - megszületett az első jogerős ítélet a balmazújvárosi dolgozók sorozatperében, amelyben a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta a Debreceni Törvényszék I. fokú ítéletét. Igazat adott a dolgozónak abban, hogy a Balmazújvárosi Önkormányzat fenntartásában lévő munkáltató által, 3 hónapig ki nem fizetett (csak utóbb, pár ezer forint késedelmi kamattal kifizetett) munkabér mellett az emberi méltóságot sértő munkáltatói kötelezettségszegés miatt pluszban 500.000,- Ft sérelemdíj is jár!Az I. f. ítélet megszületéséről szóló posztom meglehetősen felpaprikázta a polgármester asszonyt, aki elég éles hangon reagált.A jogerős ítélet alkalmat teremt számomra, hogy reagáljak személyemet is érintő megnyilvánulásaira:Tisztelt Polgármester Asszony!Tisztelettel kérem, hogy nyugodjon meg! Megfogadva a nekem címzett nyilvános posztjában foglaltakat „arra szorítkoztam, ami a feladatom”: jogerősen megnyertem az első pert abban a persorozatban, amit a Tisztelt Polgármester Asszony vezette önkormányzat fenntartásában működő cégeknél dolgozó alkalmazottak indítottak emberi méltóságukat sértő jogsértés miatt. Tájékoztatni kívánom, hogy ezekben a perekben nem „sikerdíjban” állapodtam meg a megbízókkal, hanem óradíjas elszámolásban. Ez annyit jelent az Ön számára, hogy minél tovább tartanak a perek, minél több ügyvédi teendőt kívánnak meg a felperesektől, annál több munkadíjat lesz kénytelen a munkáltató (valójában a fenntartó önkormányzat) megfizetni. Ezért a felelősséget akár a felperesekre, akár az őket képviselő ügyvédre hárítani oktondi dolog. Gondolom, ahogy gratulált az I. f. ítélethez, úgy a II. f. jogerős ítélethez is gratulálni fog. Azt írta, hogy reméli, mihamarabb sikerül lezárni ezt a méltatlan ügyet. Önnél csak ügyfeleim remélik jobban, így nem érzem akadályát annak, hogy a Tisztelt Polgármester Asszony intézkedjen a még folyamatban lévő és az igen nagy számú, potenciálisan megindítható perek lezárása, illetve elkerülése végett. (Több tucat dolgozó jár ugyanis hasonló cipőben, mint a mai napon jogerősen pert nyert ügyfelem.) Semmi akadálya tehát, hogy intézkedjen és mint fenntartó teremtse meg a feltételeit annak, hogy az összes méltatlan helyzetbe került dolgozót a munkáltató kárpótolja a kért 500.000,- Ft-os sérelemdíj megfizetésével. Nem kötelező a dolgozókat perre kényszeríteni; nem kötelező aztán rajtuk - vagy ügyvédjén - számonkérni a perköltséget. Itt a nagyszerű alkalom a méltánytalan - a dolgozókat ért, emberi méltóságukat sértő - helyzetet illően lezárni! Ami a legutóbbi indulatos posztjában személyemet érintő sértegetést illeti azt betudom valamiféle hisztinek és kész vagyok arról ennek megfelelően megfeledkezni. Hogy valótlanul azt állítja, hogy én Önt „gyaláztam”, hogy „valótlanságokat közöltem”, meg hogy „ízléstelennek tatja az általam közölt tartalmakat”, hogy azt állítja ügyvédként „megtévesztem embertársaimat”, hogy „szégyenérzet nélkül hazugságokat írok le”, hogy másokat „rossz színben tüntetek fel”, hogy a „jellememre” tesz illetlen megjegyzéseket, illetve szakmaiságomat, szaktudásomat kérdőjelezi meg - „többet ésszel, mint erővel"-ezik -, éppen akkor, amikor megnyerjük a pereket, arra nem kívánok még csak válaszolni sem - nemhogy pert indítani jó hírnév sérelme miatt. Spongyát rá! Most Önön a „világ szeme”. Ön az önkormányzat első embere. Mindegy, hogy a probléma keletkezésekor, vagy a perek megindításakor ki volt a polgármester. A lényeg az, hogy most, amikor a problémát meg lehet oldani ki a polgármester. A fenntartó személye nem változott meg attól, hogy az önkormányzat vezetése megváltozott. Ha a munkáltatónak nincs pénze a dolgozók fizetését, vagy az őket megillető sérelemdíjat kifizetni, akkor a felelősség a fenntartónál van. Önöknél. Nem kell „szégyellnie magát” az előző polgármester hibái miatt, hanem orvosolnia kell azoknak a dolgozóknak a problémáit, akiknek (immár jogerős ítélet is igazolja) megalázó bánásmódban volt részük. Tudom, hogy nem könnyű a dolga ilyen helyzetben egy polgármesternek, de ez egy ilyen szakma. Ön erre vállalkozott, Önt erre megválasztották, Ön most is a posztján van. Senki nem tudja ezt a problémát Ön helyett megoldani (a régi polgármester sem). Azért szólok ez ügyben, mert ez úton is igyekszem jelezni: nem „faroltam ki” az ügyfeleim mögül. Igaz, hogy igyekeztem a lehető legvégsőkig elkerülni a pert és a problémát közös megegyezéssel, peren kívül megoldani, több, mint egy évet hajlandóak voltunk arra várni, hogy egyeztessünk - közben szünetelő perekkel -, de egyetlen alkalommal sem sikerült személyesen bejutnom a Tisztelt Polgármester Asszonyhoz fogadóórára. A munkáltatókat képviselő ügyvéd kolléga a sok-sok kérésre reagálva egyetlen alkalommal jelezte, hogy a polgármester asszony kész fogadni, majd nem sokkal a megbeszélt időpont előtt jelezte, hogy idő közben Önnek sürgős dolga akadt, így a találkozó elmarad. Nem éreztem a nekem címzett nyílt levelében a „konstruktív, közös munkára” való hajlandóságot, a „kölcsönös tiszteletet”, az „egymásba vetett bizalmat”. Egy biztos, hogy a folyamatban lévő perek mellett a további legalább 60 dolgozó ügyében is kész vagyok peres képviseletet ellátni (amennyiben a dolgozók megbíznak bennem és megtisztelnek azzal, hogy megbíznak engem a peres képviselettel). Szó sincs tehát „kifarolásról”, sőt! A feltehetően fenyegetőzésnek szánt „a szükséges jogi lépéseket megteszem” legyen most inkább az, hogy megjelenik Balmazújváros művelődési központjában az érintett dolgozók, ügyfeleim előtt, és közösen megbeszéljük, hogy hogyan tovább! Kérem, hogy adja meg azokat az időpontokat, ami alkalmas Önnek egy ilyen találkozóra! Készek vagyunk - a több tucat ügyfelemmel együtt - alkalmazkodni Önhöz.Több, mint egy év várakozás után azt hiszem, nem nagy kérés a balmazújvárosi polgároktól, hogy szenteljen nekik egy kis időt, adjon lehetőséget egy olyan lakossági fórumra, ahol azok a dolgozók vesznek részt, akik vagy perben állnak, vagy perben fognak állni, ha nem sikerül megegyezéssel rendezni a jogvitát. Azt hiszem ez lenne a megfelelő viselkedés, ha – ahogy nekem címzett nyílt levelében írta – a kormányváltás után „tisztesség szerint kívánja végezni” munkáját.Munkájához jó egészséget kívánva várom visszajelzését az időpontról, amikor kész fogadni bennünket, illetve tájékoztatni az érintett dolgozókat!Tisztelettel: dr. Zeke László dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Varga Marina - Fotó: dr Varga Marina Facebook oldala - ÍgyÉlünk grafika

Összedőlhet 138 kilométer magas pénzoszlop? Rogán hivatala írta ki, Mészáros és Szíjj köre nyerte el, az új kormány pedig most megpróbál kiszállni a 35 évre kötött szerződésből.Ha a 23.196 milliárd forintot húszezresekben egymásra tennénk, a pénzoszlop Magyar Péter videójának szemléltetése szerint körülbelül 138 kilométer magas lenne. Elképesztő, hiszen ez nagyjából tizenötszöröse a Mount Everest magasságának. A jelenlegi kormány hivatalos felülvizsgálata ekkorára becsüli a magyar állam teljes, 35 év alatt esedékes fizetési kötelezettségét.Az összeg azonban nem azonos sem a koncessziós társaság nyereségével, sem azzal, amennyit a szerződés felbontásával automatikusan meg lehet takarítani. A valódi kérdés az, hogy hogyan kötötte le az Orbán-kormány 2057-ig az ország gyorsforgalmi úthálózatának csaknem kétharmadát. Kik hozták meg a döntéseket, kik jártak jól velük, és miért félrevezető Vitézy Dávidra tolni a pályázat felelősségét?Rogán hivatala készítette elő az ország legnagyobb közbeszerzésétA 35 éves autópálya-koncessziót 2021-ben a Nemzeti Koncessziós Iroda írta ki. Az Irodát az Orbán-kormány 2020-ban hozta létre, és a pályázat idején a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alatt működött. Feladata nem pusztán adminisztratív volt, hanem a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható kormányrendelet szerint az Iroda készítette elő és folytatta le a koncessziós eljárást, bírálta el az ajánlatokat, és kötötte meg a szerződést is.A politikai felelősség ezért elsősorban az akkori Orbán-kormányé, azon belül pedig a koncessziós rendszerért felelős Rogán Antalé. Rogán jelentette be 2022. május 6-án a nyertest is. A korabeli beszámoló szerint Rogán azt közölte, hogy minden formai követelmény teljesült, és a Mészáros Lőrinchez, illetve Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok konzorciuma adta a legjobb ajánlatot. Pedig a konstrukciót már a szerződés aláírása előtt komoly bírálat érte. A Transparency International Magyarország 2021 júliusában az Európai Bizottsághoz fordult. A szervezet jogi igazgatója 2012 óta Ligeti Miklós. A szervezet szerint kérdéses volt, hogy valódi koncesszióról van-e szó, mert nem látszott érdemi kockázatátadás a magánpartnernek. A 35 éves időtartamot megalapozó számításokat pedig az állam nem adta ki. Három ajánlat, egy NER-konzorciumHárom ajánlat érkezett. Az egyiket a Strabag és a Colas alkotta csoport nyújtotta be. A másodikat a Dömper Kft. vezette konzorcium, a harmadikat pedig a Themis Magántőkealap vezette pályázó. A Strabag és a Colas konzorciuma egy osztrák versenyhatósági ügy miatt kiesett. Végül a Themis-konzorcium nyert. A csoport hét magántőkealapból állt, és a pályázatban megnevezett alvállalkozók között már ott volt a Duna Aszfalt, a Mészáros és Mészáros, a Hódút, a Közgép, a Főmterv és több más útépítő, illetve mérnöki vállalkozás. A pályázók és alvállalkozók névsora a 2022-es eredményhirdetés összefoglalójában is megtalálható.A nyertes érdekeltség 2022 szeptemberétől mintegy 1.230 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át. Nemcsak az üzemeltetés és a karbantartás került hozzá, hanem az ehhez szükséges állami infrastruktúra és munkaerő jelentős része is. A jelenlegi kormány értékelése szerint ezzel az állam részben elvesztette azt a képességét, hogy saját maga lássa el a feladatot. Ugyanez a kormányzati vizsgálat állítja azt is, hogy az MKIF-et tulajdonló alapok különböző mértékben Mészáros Lőrinchez vagy Szíjj Lászlóhoz köthetők, miközben az alvállalkozók kiválasztására már nem vonatkoznak a közbeszerzési eljárások átláthatósági szabályai.Vitézy Dávid részletes magyarázata az autópálya-koncessziórólKevés kockázat, több ezermilliárdos lehetséges haszonEgy koncesszió lényege elvileg az, hogy a magánpartner a magasabb hozamért cserébe valódi üzleti kockázatot vállal. A mostani felülvizsgálat ezzel szemben azt állapította meg, hogy a szerződést háromszor módosították, többnyire a Mészárosék kockázatának csökkentésére. Az állam átvállalta az útdíjbevétel ingadozásának és az építőipari drágulásnak a terheit, a koncesszor pedig lehetőséget kapott a nem jövedelmező útszakaszok felmondására. A kormány által ismertetett, alternatív szolgáltatótól származó becslések szerint a nagykarbantartások 61 százalékkal, az üzemeltetés és fenntartás 53 százalékkal, az építés és sávbővítés pedig 30 és 35 százalék közötti mértékben lehet túlárazott. A korábbi összegek is óriásiak voltak. A Szabad Európa által megszerzett szerződéses mellékletek az alaphálózat esetében nettó 15.073 milliárd, a később bevonható útszakaszokkal együtt pedig nettó 17.290 milliárd forintos, indexálható kifizetési összeget tartalmaztak. A jelenlegi kormány a teljes, 35 éves fizetési kötelezettséget már 23.196 milliárd forintra becsüli.A G7 által feldolgozott vállalati beszámolók szerint a koncesszióhoz kapcsolódó MKIF-cégek 2022 szeptembere és 2025 vége között összesen 95,7 milliárd forint adózott eredményt értek el, tulajdonosaik pedig 47,5 milliárd forint osztalékot vettek ki. Ha az eddigi, 12,6 százalékos nyereségráta hosszú távon is fennmaradt volna, a tulajdonosi nyereség a futamidő végére ezermilliárdos nagyságrendet érhetett volna el. Ez azonban csak becslés, nem garantált jövőbeni profit, és nem tartalmazza a kapcsolt alvállalkozók esetleges nyereségét. Változatlan konstrukció és tartósan fennmaradó nyereségráta mellett tehát Mészárosék ezermilliárdos nagyságrendű haszonra tehettek volna szert.Miért nem Vitézy írta ki és írta alá? A Fidesz utólag Vitézy Dávidot is megpróbálta összekapcsolni a koncesszióval. A párt azt állította, hogy közlekedési államtitkárként ő koordinálta a szerződés hatálybalépéséhez szükséges intézkedéseket. A kronológia azonban világosan elválasztja egymástól a döntéshozatalt és a későbbi végrehajtást. Rogán Antal 2022. május 6-án jelentette be a nyertest. A szerződést május 17-én kötötték meg. Vitézyt csak május 25-én nevezték ki közlekedési államtitkárnak. Államtitkárként tehát nem vehetett részt a pályázat kiírásában, az ajánlatok elbírálásában, a győztes kiválasztásában vagy a szerződés aláírásában. Hivatali idejére már a szeptember 1-jei hatálybalépés előkészítése és a megkötött szerződés gyakorlati végrehajtása esett. Ez azonban nem azonos az eredeti politikai döntésért és a szerződés feltételeiért viselt felelősséggel. Rogán szerepe nem ért véget a szerződés megkötésével. A jelenlegi kormány hivatalos összefoglalója szerint a megállapodást háromszor módosították. Ezek a változtatások többnyire tovább csökkentették a Mészárosék üzleti kockázatát. Vitézy Dávid 2026. szeptember 20-i közlése szerint a 2023 decemberében aláírt egyik szerződésmódosítással vezették be az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzációt. A módosítást Rogán Antal írta alá. Ennek alapján az építőipari árak és a kamatok emelkedéséből származó többletterhek jelentős részét az állam vállalta át.Vitézy számítása szerint ez a változtatás legalább 5.000 milliárd forinttal növelhette meg az állam teljes futamidőre jutó fizetési kötelezettségét.Az eredeti szerződés megkötésekor Magyarországon már különleges jogrend volt érvényben. A 2022. május 17-i aláírás idején még a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet állt fenn. A háborús veszélyhelyzet csak május 25-én lépett hatályba. Ezért nem állítható, hogy az eredeti szerződést a háborús veszélyhelyzet tette lehetővé.Mi lehet Rogán felelőssége? A 2023. decemberi módosítás idején azonban már háborús veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás volt. Ebben a különleges jogrendben a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggeszthette, illetve törvényi rendelkezésektől is eltérhetett. Ez a rendes parlamenti törvényalkotásnál gyorsabb és tágabb jogalkotási lehetőséget biztosított. Vitézy Dávid közlése szerint egy ilyen veszélyhelyzeti kormányrendelet teremtette meg a 2023-as szerződésmódosítás jogi lehetőségét. A módosítást ezt követően Rogán Antal írta alá az állam képviseletében. A szabályozás abból indult ki, hogy az ukrajnai háború elhúzódó gazdasági következményei előre nem voltak láthatók. Oroszország azonban 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát. Az eredeti koncessziós szerződést csaknem három hónappal később, május 17-én írták alá. Ez felveti a kérdést, hogy a háború már ismert gazdasági kockázataival miért nem az eredeti szerződésben számoltak, és miért az állam vállalta át később ezek jelentős részét. Rogán szerepe 2024-ben ismét előkerült. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a szerződés alapján lehetőséget teremthetett volna az államnak a felmondásra. A nyilvánosságra hozott dokumentumokról szóló Telex-beszámoló szerint Rogán 2024. július 29-én olyan egyoldalú nyilatkozatot írt alá, amelyben az állam vállalta, hogy az Európai Bíróság eljárásának lezárásáig nem él ezzel a felmondási jogával. Vitézy kézben tartja a dolgokatA jelenlegi kormány szerint a koncessziós terület ekkor már Nagy Mártonhoz tartozott. Emiatt a nyilatkozat érvényességét is vitatják. Vitézy közlése szerint Rogán nyilatkozata csökkentette a Mészárosék kockázatát. Ezután az MKIF az OTP-től, az MBH Banktól és az állami Magyar Fejlesztési Banktól is finanszírozáshoz jutott. Az ügynek büntetőjogi folytatása is lehet. Vitézy ma - szeptember 21-én - bejelentette, hogy a kormány büntetőfeljelentést tesz, mert álláspontja szerint fennállhatnak a hűtlen kezelés körülményei. A Telex beszámolója szerint Vitézy azt mondta, hogy a büntetőfeljelentések azokat is érinthetik, akik az állam oldaláról aláírták a szerződéseket, valamint az MKIF oldalán felelős személyeket is. Az új kormány megállítaná — A pontos megtakarítás még nem ismertA kormányváltás után megkezdődött a koncessziós szerződés jogszerűségének és gazdaságosságának felülvizsgálata, majd a kormány 2026. szeptember 18-án bejelentette, hogy kezdeményezi a koncessziós szerződés megszüntetését, akár közös megegyezéssel, akár egyoldalú felmondással. Vitézy szerint a szerződés nemcsak súlyosan túlárazott és jogszerűtlen, hanem annyira túlméretezett, hogy elszívja a magyar közúthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítható forrásokat. Emiatt az állam nem tud elegendő pénzt fordítani az egy- és kétszámjegyű főutak felújítására és karbantartására. A miniszter szerint csak a koncesszió megszüntetésével teremthető ismét érdemi forrás ezekre a munkákra.Ezzel a lépéssel azonban még nem „spóroltak meg 23.196 milliárd forintot”. A pontos nettó megtakarításhoz le kell vonni a már teljesített kifizetéseket, az esetleges felmondási vagy elszámolási összeget, valamint azt, amennyibe a következő évtizedekben az utak állami üzemeltetése, felújítása és fejlesztése kerül. A tárgyalások és az esetleges jogviták eredménye ma még nem ismert.Az már most kijelenthető, hogy az új kormány egy olyan fizetési pályát próbál megszakítani, amely a hivatalos becslés szerint 2057-ig 23.196 milliárd forinttal terhelte volna meg az államkasszát. A kormány álláspontja szerint a jogszerű felmondással járó fizetési kötelezettség jóval kisebb lenne annál, mint amit a szerződés fenntartása esetén kellene kifizetni. A valódi megtakarítást majd a végleges megállapodás és az állami üzemeltetés költségeinek ismeretében lehet kiszámolni, de a politikai felelősség időrendje már most is egyértelmű. A konstrukciót Rogán hivatala készítette elő, és az Orbán-kormány kötötte meg. Vitézy csak a döntés lezárása után érkezett, most pedig annak felszámolásán dolgozik. Melczer Zsolt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció - Ötletforrás: Németh Dóra - szabadeuropa.hu

Veszprémben kezdte meg választás utáni első országjárását Magyar Péter miniszterelnök. Az első állomáson Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke és a Veszprém 02-es OEVK országgyűlési képviselője is színpadra lépett. A politikusok nemcsak az elmúlt hónapokat értékelték, hanem arról is beszéltek, hogy mit várnak a következő időszaktól, és miért tartják fontosnak, hogy a választási győzelem után se szakadjon meg a közvetlen kapcsolat az emberekkel.Nem szabad visszazárni a politikát a falak közéForsthoffer Ágnes beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a választással nem ért véget az állampolgárok szerepe. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása éppen az, hogy az emberek újra bátrabban mondják el a véleményüket, szerveződnek helyben, és egyre kevésbé fogadják el, hogy a politika nélkülük, zárt ajtók mögött döntsön róluk.Forsthoffer Ágnes - Fotó: Melczer ZsoltÚgy fogalmazott, a demokrácia nem merülhet ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni. A politikusoknak folyamatosan kapcsolatban kell maradniuk azokkal, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Az országjárás egyik célja ezért az, hogy a kormány és a parlament vezető politikusai személyesen is hallják a helyi problémákat és kritikákat. Forsthoffer Ágnes saját választókerületének egyik legfontosabb ügyéről, a Balaton védelméről is beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a tó környékén egyre többen emelik fel a hangjukat a túlzott beépítések ellen, és azt szeretnék, hogy a helyiek, valamint a természeti környezet érdekei ne szoruljanak automatikusan a beruházói szempontok mögé. Az emberi méltóság nem pártkérdésA házelnök külön kitért a közbeszéd állapotára is. Arra kérte a hallgatóságot, hogy a politikai vitákban se feledkezzenek meg az emberi méltóságról. Szerinte nem elfogadható, ha valakit a ruhája, külseje, testi adottsága vagy fogyatékossága miatt támadnak – függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik.Üzenetének lényege az volt, hogy az előző évek megosztottságából nem lehet ugyanazzal a hangnemmel kilépni, amely maga is hozzájárult a társadalom elmérgesedéséhez.Fotó: Melczer ZsoltMagyar Péter: nincs idő kényelmes kormányzásra Magyar Péter az április 12-i választási győzelemre visszatekintve arról beszélt, hogy a kormány a választások után sem akart „lelassulni”. Elismerte, hogy a nagy lendületből hibák is következhetnek, de szerinte fontosabb, hogy a kormány képes legyen ezeket felismerni, korrigálni és tanulni belőlük. A miniszterelnök szerint azért érzékelhető továbbra is valamiféle kampányüzemmód, mert túl sok megoldatlan ügy maradt az országban ahhoz, hogy a választási győzelem után hosszabb türelmi időt engedjenek maguknak. Megfogalmazása szerint nincs elvesztegethető hónapjuk, miközben azt is elismerte, hogy időnként a lelkesedés túl nagy lehet.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltMajd az elmúlt hónapok kormányzati eredményei között beszélt az uniós források felszabadításáról, valamint a gyermekvédelmi rendszer vizsgálatáról is. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban visszatartott források folyósítása megindult, és a következő hónapokban további összegek érkeznek Magyarországra.Elszámoltatás: gyorsan, de jogállami módon Külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése és az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozás. Magyar Péter érzékelhetően igyekezett lehűteni azokat az elvárásokat, amelyek azonnali letartóztatásokat és néhány hét alatt lezárt ügyeket várnak. Azt hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak meg kell kapniuk minden szükséges eszközt, ugyanakkor jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet működtetni. Az elszámoltatás ezért szerinte nem jelentheti azt, hogy politikai utasításra „kattannak a bilincsek”.Fotó: Melczer ZsoltEz a kérdés azért is érdekes, mert az új hivatal munkájával és az elszámoltatás várható gyorsaságával kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly társadalmi vita alakult ki.Vissza az emberek közéA veszprémi rendezvény összességében kevésbé új programok vagy nagy bejelentések bemutatásáról szólt, mint inkább az elmúlt hónapok értékeléséről és az országjárás politikai filozófiájának felvázolásáról.Forsthoffer Ágnes azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus részvételnek a választás után is folytatódnia kell, Magyar Péter pedig azt üzente, hogy a kormány nem kíván kényelmesebb tempóra váltani, ugyanakkor saját hibáival is szembe kell néznie.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltVeszprém csak az első állomás volt. A tervek szerint Magyar Péter és a kormány, illetve a TISZA más politikusai a következő hetekben többek között Dunaújvárosba, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre, Nagykanizsára és Székesfehérvárra is ellátogatnak, az országjárás pedig Budapesten ér véget.A veszprémi nyitány legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a választást megnyerni egyszeri esemény, de a bizalmat megtartani már mindennapos feladat. Melczer Zsolt - Nyitókép: Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt

Hogyan lehetnének a TISZA Szigetek hosszú távon működő demokratikus intézmények, merre tovább?A választások előtt mindenki számára világos volt a közös cél, különösen a szigettagok számára. Utána azonban egy sokkal nehezebb kérdés következett. Mihez kezd a TISZA Párt, azzal a sok ezer emberrel, aki nemcsak szavazott, hanem közösséget szervezett, pultozott, szórólapozott, szakmai anyagokat készített, jótékonysági akciókat szervezett, adományokat gyűjtött és vitt el rászorulóknak, vagy egyszerűen csak hitt abban, hogy a rendszerváltás nem ér véget a választások napján?A Facebook-on egyszerre mutatkozik meg büszkeség, bizonytalanság és csalódottság. A posztokat olvasva úgy tűnik, a TISZA Szigetek ma leginkább a helyüket keresik. Keresik a kapcsolódási pontot a párttal, de sokan úgy érzik, hogy nem igazán találják. Több helyen is megfogalmazódott ugyanaz a kérdés. Szükség van-e még a szigetekre, szigettagokra, és ha igen, mi célt szolgáljanak, milyen feladatot lássanak el?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólA győzelem után jött a bizonytalanság A “SzőkeTisza TISZA Sziget Szolnok” megfogalmazása jól összefoglalja ezt az érzést. Nem pozíciókat és nem kiváltságokat kérnek, hanem azt szeretnék látni, hogy a szakmai tudás, a tisztesség, a teljesítmény és a változásért végzett munka valóban számítson. De hol húzódik a határ a szükséges megújulás és egy új politikai klientúra, vagyis egy olyan hálózat között, amely a hatalomhoz hűséges és lojális egyénekből, vállalkozói csoportokból áll, akik a vezető politikai elittől anyagi juttatásokat, állami megrendeléseket, vagy pozíciókat kapnak, és cserébe feltétlen politikai támogatást, szavazatokat és rendszer iránti hűséget biztosítanak. Hogyan lehet lebontani a régi rendszert, és a régi hálózatokat anélkül, hogy helyettük ugyanaz a minőség épüljön újra?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólVan azonban még egy szempont, amelyről ritkábban beszélünk. A közösségekben sokan valóban „all-in” módon álltak bele a változásba. Ez azt jelentette, hogy emberek a munkahelyükön, vállalkozásukban, családi és baráti kapcsolataikban, helyi közösségeikben is teljes vállszélességgel felvállalták a konfliktusokat a fennálló rendszerrel annak ellenére, hogy nagyon jól tudták, hogy ennek személyes ára lehet. Mégis megtették. Éppen ezért természetes, hogy a választások után sokan nem állást vártak, hanem feladatot, visszajelzést és valódi kapcsolódást. A legelkötelezettebbek éppen ezt a kapcsolódási pontot keresik, de sokan úgy érzik, egyelőre nem találják.A szakmai munka már megszületett – csak utat kellene találnia Pedig az ország számos pontján már megszületett az a tudás, amelyre egy új Magyarország épülhetne. A “Lúdas Matyi TISZA Sziget Debrecen” pedagógusai hónapokon keresztül dolgoztak egy átfogó szakmai vitaanyagon az oktatás jövőjéről. Óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, gyógypedagógusok és egyetemi oktatók fogalmaztak meg javaslatokat a tanárhiány, a túlterheltség, a pedagógusképzés, a tananyag, az intézményi autonómia, a KRÉTA-rendszer és az érdekvédelem kérdéseiben. Kezdték mindezt a sziget megalakulásakor, a választások után pedig folytatták munkájukat egy még tágabb körben, zárt Facebook-csoportjukat kinyitották, és szabadabban engedtek teret a lelkes jelentkezőknek.Fotó: dr. Zeke László - Lúdas Matyi TISZA SzigetA legnagyobb problémát végül nem az jelentette, hogy ne lennének jó ötletek, hanem az, hogy nem találták azt a működő csatornát, amelyen ezek valóban eljuthatnak a döntéshozókhoz. Ígéretet kaptak, érdemi visszajelzést azonban nem. Mégsem hagyták abba a tevékenykedést: tovább dolgoznak, bővítik az anyagot, mert hisznek abban, hogy a demokrácia nem négyévente tíz másodpercet jelent a szavazófülkében, hanem folyamatos, közös gondolkodást.Helyi ügyek, civil kontroll, közösségi megoldások Más közösségek az önkormányzatok munkáját követik nyomon, megint mások jótékonysági programokat szerveznek vagy helyi ügyeket karolnak fel. Veszprémben például az ÍgyÉlünk újságírói stábjának részvételével rendszeres szakmai fórum indult - az egyik ilyen eseményről lapunk is beszámolt -, ahol meghívott szakértők keresnek konkrét megoldásokat helyi problémákra. A cél nem a panaszkodás, hanem az, hogy a közösség szakmailag megalapozott javaslatokat tegyen le az asztalra. Amikor a közösségépítésből pozícióharc leszEgy más irányú veszprémi tapasztalat ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy milyen könnyen félremehet egy közösség működése, milyen veszélyeket rejthet magában a szigetek koordinálása. Megjelent ugyanis a különbségtétel azok között, akik „dolgoztak”, és akik állítólag nem, mintha a közösségi munka kizárólag a kampányban ledolgozott órákon, a pultozással, szórólapozással és újságkihordással töltött idővel lenne mérhető és egyenesen arányos. Másutt pedig az a benyomás alakult ki, hogy egyesek nem közösségeket szeretnének építeni, hanem birtokolni azokat. Ha ez valóban így van, akkor ugyanazokat az uram-bátyám szintű hatalmi elvekre támaszkodó működési mintákat építjük újra, amelyeket korábban magunk mögött akartunk hagyni.Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólPárt, mozgalom vagy társadalmi hálózat?Talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a TISZA Szigetekből párttagság lesz-e vagy civil mozgalom. Bajorország példája azt mutatja, hogy országos pártok és helyi közösségek hosszú távon is képesek egymás mellett működni, Ausztriában pedig a nagy néppártok társadalmi beágyazottságát évtizedeken át a széles tagság biztosította. A két modell nem egymás ellenfele, hanem akár egymás kiegészítője is lehet.A grafikon jól érzékelteti, hogy 2021-ben az Osztrák Néppártnak (ÖVP) mintegy 600 ezer, míg az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ) körülbelül 140 ezer tagja volt.A részvétel csak akkor valódi, ha következménye van? A példákból nem egyetlen követendő modell rajzolódik ki, hanem egy közös tanulság. A tartós demokratikus működéshez valódi társadalmi részvételre van szükség. A valódi kérdés inkább az, hogy sikerül-e megtalálni azt a hidat, amely összeköti a társadalmi kezdeményezéseket a döntéshozókkal? Lesznek-e valódi szakmai csatornák? Lesz-e érdemi visszacsatolás? Meghallgatják-e azokat, akik hónapok vagy évek óta dolgoznak egy-egy ügyön? Hiszen a részvétel csak akkor valódi, ha az embereket nemcsak meghallgatják, hanem a munkájuknak következménye, hatása is van. A választási győzelem csak a kezdet, nem lezárás?A Szigetek idővel el fognak tűnni, ha csak a kampány eszközei voltak. Ha viszont képesek lesznek összekötni a társadalmat a politikával, szakmai tudást szervezni, helyi ügyeket képviselni, közösségeket építeni és civil kontrollt gyakorolni, akkor lehet, hogy a választási győzelem valójában nem a történet vége volt, hanem a kezdete. Antal-Varga Vilma - Nyitókép: Illusztráció - A Magyartisza - TISZA szigetek oldal nyitóképe

Fókuszba helyezte magát az eddig némaságba vonuló pecás, a 2012 májusában – Schmitt Pál lemondását követően – megválasztott köztársasági elnök, Áder János.A villa negra története2016-ban létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, és többször megnyilvánult a környezetvédelemmel kapcsolatban, bár korábban ezt soha nem tette. Az alapítvány évekig veszteséges volt, így milliárdos állami támogatásokat kapott.2017 májusában megkezdte a második ciklust is, mint köztársasági elnök. „Elnöki ciklusa végén derült ki, hogy volt államfőként egy olyan svábhegyi luxusvillába költözik, amit majdnem egy milliárd forint értékben bővítettek ki, ehhez ráadásul egy külön kormányrendeletet is hoztak, hogy a kerület ingatlanépítési szabályait megkerülhessék. Ádert ellenzéki oldalról fel is szólították, hogy ne fogadja el az ingatlant, főleg azután, hogy adóbevallása szerint három ingatlannal is rendelkezik.” – írja a moly.hu. Áder a kegyelmesBár Áder a fidesz által kinevezett, megválasztott többi köztársasági elnökével (Schmitt Pál /2010.augusztus 6.-2012.április 2/, Novák Katalin /2022.május 10.-2024.február 26./) szemben kitöltötte a hivatali idejét /2012.május 10.-2022.május 9./, az ő elnöksége alatt is történt megkérdőjelezhető kegyelmi botrány. "Hallgat indokairól, Áder János volt köztársasági elnök is aki úgyszintén tisztázatlan körülmények között adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.” – írta a 24.hu Áder János felbukkant most, 2026-ban, szót emelt a magyar alaptörvény 17. módosítási javaslata ellen. „Áder János szerint a jelenlegi helyzet alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető.” – írja az index.Áder kontra közpénzA volt köztársasági elnök megjelenése és a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter megszokottá vált gyors, azonnali reflexiójának összeütközési pontjai közül az egyik az Áder közpénzhez való viszonyulására is kiterjed. Mivel egyre több közpénzszórás derül ki – akár a még jelenleg hatalmon lévő Sulyok Tamással kapcsolatban is –, Magyar kérdéseket tett fel Áder korábbi költekezéseire vonatkozóan is. „Áder János azt hazudta ma, hogy 2018 októberében ő csak hivatalos úton volt 55 millió forint közpénzen az Egyesült Államokban egy hétig. Most megmutatom ennek a hivatalos/állami látogatásnak 3 napját. Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt” – írja Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Dokumentumokat is mutatott ezekről az utazásokról az interneten. Áder nem...Az Áder és Magyar közötti adok-kapok jelenleg ott tart, hogy Áder nem hagyja magát. „Vannak bizonyos határok, amiket az ember jó, ha nem lép át, és nem hagyja, hogy mások átlépjék. Olyan állítások fogalmazódtak meg és olyan kampány indult a médiában, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Büntetőpert rágalmazásért, polgári pert személyiségijog-sértésért és jó hírnév sérelméért fogunk indítani Magyar Péter ellen. Kíváncsian várom, hogyan fogja bizonyítani az állításait – fogalmazott Áder János.” A mindenki által látható mérhetetlen luxus, a közpénzszórás (amit még ezután láthatjuk, Áder esetében bebizonyosodik-e), az indoklás nélküli kegyelemadás ismét fölveti annak a kérdését: vajon a jelenlegi katasztrofális anyagi-gazdasági és morális helyzetben hagyott Magyarország megengedheti-e magának, hogy a köztársasági elnökök élethosszig tartó hatalmas juttatást, luxus-körülményeket kapjanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook