Veszprémben kezdte meg választás utáni első országjárását Magyar Péter miniszterelnök. Az első állomáson Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke és a Veszprém 02-es OEVK országgyűlési képviselője is színpadra lépett. A politikusok nemcsak az elmúlt hónapokat értékelték, hanem arról is beszéltek, hogy mit várnak a következő időszaktól, és miért tartják fontosnak, hogy a választási győzelem után se szakadjon meg a közvetlen kapcsolat az emberekkel.Nem szabad visszazárni a politikát a falak közéForsthoffer Ágnes beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a választással nem ért véget az állampolgárok szerepe. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása éppen az, hogy az emberek újra bátrabban mondják el a véleményüket, szerveződnek helyben, és egyre kevésbé fogadják el, hogy a politika nélkülük, zárt ajtók mögött döntsön róluk.Forsthoffer Ágnes - Fotó: Melczer ZsoltÚgy fogalmazott, a demokrácia nem merülhet ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni. A politikusoknak folyamatosan kapcsolatban kell maradniuk azokkal, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Az országjárás egyik célja ezért az, hogy a kormány és a parlament vezető politikusai személyesen is hallják a helyi problémákat és kritikákat. Forsthoffer Ágnes saját választókerületének egyik legfontosabb ügyéről, a Balaton védelméről is beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a tó környékén egyre többen emelik fel a hangjukat a túlzott beépítések ellen, és azt szeretnék, hogy a helyiek, valamint a természeti környezet érdekei ne szoruljanak automatikusan a beruházói szempontok mögé. Az emberi méltóság nem pártkérdésA házelnök külön kitért a közbeszéd állapotára is. Arra kérte a hallgatóságot, hogy a politikai vitákban se feledkezzenek meg az emberi méltóságról. Szerinte nem elfogadható, ha valakit a ruhája, külseje, testi adottsága vagy fogyatékossága miatt támadnak – függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik.Üzenetének lényege az volt, hogy az előző évek megosztottságából nem lehet ugyanazzal a hangnemmel kilépni, amely maga is hozzájárult a társadalom elmérgesedéséhez.Fotó: Melczer ZsoltMagyar Péter: nincs idő kényelmes kormányzásra Magyar Péter az április 12-i választási győzelemre visszatekintve arról beszélt, hogy a kormány a választások után sem akart „lelassulni”. Elismerte, hogy a nagy lendületből hibák is következhetnek, de szerinte fontosabb, hogy a kormány képes legyen ezeket felismerni, korrigálni és tanulni belőlük. A miniszterelnök szerint azért érzékelhető továbbra is valamiféle kampányüzemmód, mert túl sok megoldatlan ügy maradt az országban ahhoz, hogy a választási győzelem után hosszabb türelmi időt engedjenek maguknak. Megfogalmazása szerint nincs elvesztegethető hónapjuk, miközben azt is elismerte, hogy időnként a lelkesedés túl nagy lehet.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltMajd az elmúlt hónapok kormányzati eredményei között beszélt az uniós források felszabadításáról, valamint a gyermekvédelmi rendszer vizsgálatáról is. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban visszatartott források folyósítása megindult, és a következő hónapokban további összegek érkeznek Magyarországra.Elszámoltatás: gyorsan, de jogállami módon Külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése és az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozás. Magyar Péter érzékelhetően igyekezett lehűteni azokat az elvárásokat, amelyek azonnali letartóztatásokat és néhány hét alatt lezárt ügyeket várnak. Azt hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak meg kell kapniuk minden szükséges eszközt, ugyanakkor jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet működtetni. Az elszámoltatás ezért szerinte nem jelentheti azt, hogy politikai utasításra „kattannak a bilincsek”.Fotó: Melczer ZsoltEz a kérdés azért is érdekes, mert az új hivatal munkájával és az elszámoltatás várható gyorsaságával kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly társadalmi vita alakult ki.Vissza az emberek közéA veszprémi rendezvény összességében kevésbé új programok vagy nagy bejelentések bemutatásáról szólt, mint inkább az elmúlt hónapok értékeléséről és az országjárás politikai filozófiájának felvázolásáról.Forsthoffer Ágnes azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus részvételnek a választás után is folytatódnia kell, Magyar Péter pedig azt üzente, hogy a kormány nem kíván kényelmesebb tempóra váltani, ugyanakkor saját hibáival is szembe kell néznie.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltVeszprém csak az első állomás volt. A tervek szerint Magyar Péter és a kormány, illetve a TISZA más politikusai a következő hetekben többek között Dunaújvárosba, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre, Nagykanizsára és Székesfehérvárra is ellátogatnak, az országjárás pedig Budapesten ér véget.A veszprémi nyitány legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a választást megnyerni egyszeri esemény, de a bizalmat megtartani már mindennapos feladat. Melczer Zsolt - Nyitókép: Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt

Hogyan lehetnének a TISZA Szigetek hosszú távon működő demokratikus intézmények, merre tovább?A választások előtt mindenki számára világos volt a közös cél, különösen a szigettagok számára. Utána azonban egy sokkal nehezebb kérdés következett. Mihez kezd a TISZA Párt, azzal a sok ezer emberrel, aki nemcsak szavazott, hanem közösséget szervezett, pultozott, szórólapozott, szakmai anyagokat készített, jótékonysági akciókat szervezett, adományokat gyűjtött és vitt el rászorulóknak, vagy egyszerűen csak hitt abban, hogy a rendszerváltás nem ér véget a választások napján?A Facebook-on egyszerre mutatkozik meg büszkeség, bizonytalanság és csalódottság. A posztokat olvasva úgy tűnik, a TISZA Szigetek ma leginkább a helyüket keresik. Keresik a kapcsolódási pontot a párttal, de sokan úgy érzik, hogy nem igazán találják. Több helyen is megfogalmazódott ugyanaz a kérdés. Szükség van-e még a szigetekre, szigettagokra, és ha igen, mi célt szolgáljanak, milyen feladatot lássanak el?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólA győzelem után jött a bizonytalanság A “SzőkeTisza TISZA Sziget Szolnok” megfogalmazása jól összefoglalja ezt az érzést. Nem pozíciókat és nem kiváltságokat kérnek, hanem azt szeretnék látni, hogy a szakmai tudás, a tisztesség, a teljesítmény és a változásért végzett munka valóban számítson. De hol húzódik a határ a szükséges megújulás és egy új politikai klientúra, vagyis egy olyan hálózat között, amely a hatalomhoz hűséges és lojális egyénekből, vállalkozói csoportokból áll, akik a vezető politikai elittől anyagi juttatásokat, állami megrendeléseket, vagy pozíciókat kapnak, és cserébe feltétlen politikai támogatást, szavazatokat és rendszer iránti hűséget biztosítanak. Hogyan lehet lebontani a régi rendszert, és a régi hálózatokat anélkül, hogy helyettük ugyanaz a minőség épüljön újra?Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólVan azonban még egy szempont, amelyről ritkábban beszélünk. A közösségekben sokan valóban „all-in” módon álltak bele a változásba. Ez azt jelentette, hogy emberek a munkahelyükön, vállalkozásukban, családi és baráti kapcsolataikban, helyi közösségeikben is teljes vállszélességgel felvállalták a konfliktusokat a fennálló rendszerrel annak ellenére, hogy nagyon jól tudták, hogy ennek személyes ára lehet. Mégis megtették. Éppen ezért természetes, hogy a választások után sokan nem állást vártak, hanem feladatot, visszajelzést és valódi kapcsolódást. A legelkötelezettebbek éppen ezt a kapcsolódási pontot keresik, de sokan úgy érzik, egyelőre nem találják.A szakmai munka már megszületett – csak utat kellene találnia Pedig az ország számos pontján már megszületett az a tudás, amelyre egy új Magyarország épülhetne. A “Lúdas Matyi TISZA Sziget Debrecen” pedagógusai hónapokon keresztül dolgoztak egy átfogó szakmai vitaanyagon az oktatás jövőjéről. Óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, gyógypedagógusok és egyetemi oktatók fogalmaztak meg javaslatokat a tanárhiány, a túlterheltség, a pedagógusképzés, a tananyag, az intézményi autonómia, a KRÉTA-rendszer és az érdekvédelem kérdéseiben. Kezdték mindezt a sziget megalakulásakor, a választások után pedig folytatták munkájukat egy még tágabb körben, zárt Facebook-csoportjukat kinyitották, és szabadabban engedtek teret a lelkes jelentkezőknek.Fotó: dr. Zeke László - Lúdas Matyi TISZA SzigetA legnagyobb problémát végül nem az jelentette, hogy ne lennének jó ötletek, hanem az, hogy nem találták azt a működő csatornát, amelyen ezek valóban eljuthatnak a döntéshozókhoz. Ígéretet kaptak, érdemi visszajelzést azonban nem. Mégsem hagyták abba a tevékenykedést: tovább dolgoznak, bővítik az anyagot, mert hisznek abban, hogy a demokrácia nem négyévente tíz másodpercet jelent a szavazófülkében, hanem folyamatos, közös gondolkodást.Helyi ügyek, civil kontroll, közösségi megoldások Más közösségek az önkormányzatok munkáját követik nyomon, megint mások jótékonysági programokat szerveznek vagy helyi ügyeket karolnak fel. Veszprémben például az ÍgyÉlünk újságírói stábjának részvételével rendszeres szakmai fórum indult - az egyik ilyen eseményről lapunk is beszámolt -, ahol meghívott szakértők keresnek konkrét megoldásokat helyi problémákra. A cél nem a panaszkodás, hanem az, hogy a közösség szakmailag megalapozott javaslatokat tegyen le az asztalra. Amikor a közösségépítésből pozícióharc leszEgy más irányú veszprémi tapasztalat ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy milyen könnyen félremehet egy közösség működése, milyen veszélyeket rejthet magában a szigetek koordinálása. Megjelent ugyanis a különbségtétel azok között, akik „dolgoztak”, és akik állítólag nem, mintha a közösségi munka kizárólag a kampányban ledolgozott órákon, a pultozással, szórólapozással és újságkihordással töltött idővel lenne mérhető és egyenesen arányos. Másutt pedig az a benyomás alakult ki, hogy egyesek nem közösségeket szeretnének építeni, hanem birtokolni azokat. Ha ez valóban így van, akkor ugyanazokat az uram-bátyám szintű hatalmi elvekre támaszkodó működési mintákat építjük újra, amelyeket korábban magunk mögött akartunk hagyni.Fotó: Melczer Zsolt - Illusztráció TISZA Sziget találkozórólPárt, mozgalom vagy társadalmi hálózat?Talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a TISZA Szigetekből párttagság lesz-e vagy civil mozgalom. Bajorország példája azt mutatja, hogy országos pártok és helyi közösségek hosszú távon is képesek egymás mellett működni, Ausztriában pedig a nagy néppártok társadalmi beágyazottságát évtizedeken át a széles tagság biztosította. A két modell nem egymás ellenfele, hanem akár egymás kiegészítője is lehet.A grafikon jól érzékelteti, hogy 2021-ben az Osztrák Néppártnak (ÖVP) mintegy 600 ezer, míg az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ) körülbelül 140 ezer tagja volt.A részvétel csak akkor valódi, ha következménye van? A példákból nem egyetlen követendő modell rajzolódik ki, hanem egy közös tanulság. A tartós demokratikus működéshez valódi társadalmi részvételre van szükség. A valódi kérdés inkább az, hogy sikerül-e megtalálni azt a hidat, amely összeköti a társadalmi kezdeményezéseket a döntéshozókkal? Lesznek-e valódi szakmai csatornák? Lesz-e érdemi visszacsatolás? Meghallgatják-e azokat, akik hónapok vagy évek óta dolgoznak egy-egy ügyön? Hiszen a részvétel csak akkor valódi, ha az embereket nemcsak meghallgatják, hanem a munkájuknak következménye, hatása is van. A választási győzelem csak a kezdet, nem lezárás?A Szigetek idővel el fognak tűnni, ha csak a kampány eszközei voltak. Ha viszont képesek lesznek összekötni a társadalmat a politikával, szakmai tudást szervezni, helyi ügyeket képviselni, közösségeket építeni és civil kontrollt gyakorolni, akkor lehet, hogy a választási győzelem valójában nem a történet vége volt, hanem a kezdete. Antal-Varga Vilma - Nyitókép: Illusztráció - A Magyartisza - TISZA szigetek oldal nyitóképe

Fókuszba helyezte magát az eddig némaságba vonuló pecás, a 2012 májusában – Schmitt Pál lemondását követően – megválasztott köztársasági elnök, Áder János.A villa negra története2016-ban létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, és többször megnyilvánult a környezetvédelemmel kapcsolatban, bár korábban ezt soha nem tette. Az alapítvány évekig veszteséges volt, így milliárdos állami támogatásokat kapott.2017 májusában megkezdte a második ciklust is, mint köztársasági elnök. „Elnöki ciklusa végén derült ki, hogy volt államfőként egy olyan svábhegyi luxusvillába költözik, amit majdnem egy milliárd forint értékben bővítettek ki, ehhez ráadásul egy külön kormányrendeletet is hoztak, hogy a kerület ingatlanépítési szabályait megkerülhessék. Ádert ellenzéki oldalról fel is szólították, hogy ne fogadja el az ingatlant, főleg azután, hogy adóbevallása szerint három ingatlannal is rendelkezik.” – írja a moly.hu. Áder a kegyelmesBár Áder a fidesz által kinevezett, megválasztott többi köztársasági elnökével (Schmitt Pál /2010.augusztus 6.-2012.április 2/, Novák Katalin /2022.május 10.-2024.február 26./) szemben kitöltötte a hivatali idejét /2012.május 10.-2022.május 9./, az ő elnöksége alatt is történt megkérdőjelezhető kegyelmi botrány. "Hallgat indokairól, Áder János volt köztársasági elnök is aki úgyszintén tisztázatlan körülmények között adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.” – írta a 24.hu Áder János felbukkant most, 2026-ban, szót emelt a magyar alaptörvény 17. módosítási javaslata ellen. „Áder János szerint a jelenlegi helyzet alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető.” – írja az index.Áder kontra közpénzA volt köztársasági elnök megjelenése és a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter megszokottá vált gyors, azonnali reflexiójának összeütközési pontjai közül az egyik az Áder közpénzhez való viszonyulására is kiterjed. Mivel egyre több közpénzszórás derül ki – akár a még jelenleg hatalmon lévő Sulyok Tamással kapcsolatban is –, Magyar kérdéseket tett fel Áder korábbi költekezéseire vonatkozóan is. „Áder János azt hazudta ma, hogy 2018 októberében ő csak hivatalos úton volt 55 millió forint közpénzen az Egyesült Államokban egy hétig. Most megmutatom ennek a hivatalos/állami látogatásnak 3 napját. Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt” – írja Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Dokumentumokat is mutatott ezekről az utazásokról az interneten. Áder nem...Az Áder és Magyar közötti adok-kapok jelenleg ott tart, hogy Áder nem hagyja magát. „Vannak bizonyos határok, amiket az ember jó, ha nem lép át, és nem hagyja, hogy mások átlépjék. Olyan állítások fogalmazódtak meg és olyan kampány indult a médiában, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Büntetőpert rágalmazásért, polgári pert személyiségijog-sértésért és jó hírnév sérelméért fogunk indítani Magyar Péter ellen. Kíváncsian várom, hogyan fogja bizonyítani az állításait – fogalmazott Áder János.” A mindenki által látható mérhetetlen luxus, a közpénzszórás (amit még ezután láthatjuk, Áder esetében bebizonyosodik-e), az indoklás nélküli kegyelemadás ismét fölveti annak a kérdését: vajon a jelenlegi katasztrofális anyagi-gazdasági és morális helyzetben hagyott Magyarország megengedheti-e magának, hogy a köztársasági elnökök élethosszig tartó hatalmas juttatást, luxus-körülményeket kapjanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook

A gyermekbántalmazás teljes körű feltárásáért elindultak a hatósági ügyek. Szervezetten, egyszerre több helyszínen csapnak le, szigorú vizsgálatokat folytatnak. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) sajtótájékoztatót is tartott a 14 helyszínen tartott kutatás folyamatáról.A Kaleta hazugságMagyar Péter még 2025-ben jelezte, hogy Kaleta Gábort – akit a Fidesz pedofil, „elitélt” bűnözőjeként ismer a nagyközönség – 2016-ban lehetett látni az ÁGOTA táborban a gyerekek között. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tagadta, hogy járt volna náluk Kaleta. „Magyar a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, ami a 2016-os Ágota-táborban készült, és amelyiken Kiss-Rigó László megyéspüspök mögött látható. Kaleta több másik fényképen is látható a 2016-os táborban.” – írta a szeged.hu. A Szent Ágota Gyermekotthon vezetője felháborítónak tartja, hogy ilyen összefüggésben jelenítik meg az intézményüket. „..mint az ÁGOTA Közösség jelezte, Kaleta Gábor nem meghívott vendégként, hanem a tábor megnyitására felkért Trócsányi László, akkori igazságügyi miniszter sajtófőnökeként volt jelen a rendezvényen.” – nyilatkoztak. 2016 óta éppen tíz esztendő telt el. A tíz esztendő alatt vajon mi minden történhetett még?A bejelentések itt is megakadtakMost viszont, 2026 májusának végén megtelt a sajtó a rendőri munka híreivel. „Gyermekbántalmazás miatt 8 rendőrautó és 50 nyomozó vonult ki szerdán a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szegedi intézményébe” – írja a Népszava. Mint megtudtuk – már a bicskei botrány és a Szőlő utcai szörnyűségeket követően is – az elmúlt évtizedekben rengeteg feljelentés, bejelentés és jelzés is érkezett a hatóságok felé. A gyermekvédelmi intézmények kis lakóitól, a dolgozóktól. A bántalmazottaktól és azoktól, akik láttak, vagy tudtak a borzalmakról. De semmi nem történt. Vagy csupán elvétve egy-két eset - amiről azóta sem hallunk. Nagy kérdés, vajon miért? S most mi zajlik épp, hiszen több olyan ügyben is lecsaptak már a rendőrök, amelyeknek a dokumentációja ott lapult a fiókjaikban… Az Orbán-rezsim felületes és megalázó elrendelt vizsgálatáról kiderült, hogy hasznavehetetlen. Épp olyan bűnözőket tartóztattak már le, akik a gyermekeket megerőszakolták, prostitúcióra kényszerítették éveken, évtizedeken át, mégis „átmentek” a „kifogástalan életvitel vizsgálaton".A szakértelem teljes hiánya „A Gyermekjogi Civil Koalíció a közelmúlt gyermekvédelmi vonatkozású eseményei okán ismételten hangsúlyozza, hogy a kormány elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor megkezdhette volna egy integrált, komplex gyermekvédelmi rendszer kialakítását. A kegyelmi botrány óta hatályba lépett, a gyermekjogi hatásvizsgálatokat is nélkülöző Alaptörvény-módosítás és más törvénymódosítások tovább rombolták a gyermekvédelmi szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, tovább mélyítették a gyermekvédelmi rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, a szakemberek “elvándorlását”, s nem emelték meg a gyermekjogok és így a gyerekek érdemi védelmének szintjét sem.” Süss fel napAz új kormány megjelenése vajon valóban nem csupán kormány-, hanem rendszerváltás is lesz? Ennek a folyamatát éljük? Még fel sem álltak a teljes minisztériumok, máris dolgoznak végre a hatóságok. A most felszínre került ügyben „öt embert gyanúsítottak meg és egyet őrizetbe vettek gyermekbántalmazás miatt.” A Kontroll bemutatja Pósfai Gábor belügyminiszter posztját is az ügyről. Érzékeljük, hogy beindultak az eddig nyomás alatt letiltott, eldugott, eltitkolt ügyekben az intézkedések. Látjuk, hogy az új kormány – ígéretének megfelelően – transzparens, azonnal tájékoztat, ha kell, leállít, amit kell, mozgásba lendít, utasít, profin végzi a munkáját.Itt az ideje, hogy az azonnali nagytakarítás megkezdődjön. A rendőrség kifejezetten kéri, hogy aki tud gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásokról, mindenképp jelezze feléjük. ( bejelentes@nni.police.hu ) Magyarország felszabadult, és végre valódi gyermekvédelem várható, de legalábbis a "tisztítótűz művelet" teljes gőzzel beindult! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd, dr. Apáti István, dr. Borvendég Zsuzsanna, Dócs Dávid – így együtt hatan elérték, hogy a Mihazánk Pártja az 5%-os küszöb fölé kerüljön a 2026-os választásokon, ezért bejutottak a Parlamentbe.Újra bent a radikális hatosDr. Apáti István, 1 gyerekes édesapa, már 2010 óta ül a Parlament padsoraiban. Apáti 2018 óta tagja a Mi Hazánknak, 6 éve pedig az alelnöke. A 48 éves politikusra a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztségét bízta rá az országgyűlés. „Mint a bejegyzésben olvasható: „első intézkedésünk lesz, hogy kivizsgáltatjuk, hogy milyen külföldi beavatkozások történtek a magyarországi választások befolyásolására. Elfogadhatatlan az is, hogy magyar minisztereket külföldi titkosszolgálatok lehallgatnak, és mindezt a kampány részévé teszik. Ki kell vizsgálni továbbá bármelyik ország (legyen nyugaton, keleten, délen, északon) beavatkozását a választási kampányba! Szintén elfogadhatatlan a Meta politikai befolyásolási gyakorlata is.” - írta szon.hu Apátiról. Ezidáig nem hallottunk még az első intézkedések ténybeli állásáról, de feszült a várakozás, milyen eredményekre jutnak ezen vizsgálatok során.A látványos provokáció mestereA másik alelnök Dúró Dóra, 4 gyermekes édesanya, szintén 2010 óta parlamenti képviselő. A 39 éves politikusnőt egy ország ismerhette meg akkor, amikor fizikailag, igen látványosan, mesekönyveket darált le. „„Nem tűri a Mi Hazánk mozgalom, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság is, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Nem véletlen ugyanakkor, hogy éppen a legkisebbeket támadja ez az agresszív lobbi, a homoszexualizmus (sic!), a nevelésnek ugyanis óriási szerepe van e tekintetben is. A Mi Hazánk mozgalom szerint a családi életre kellene felkészíteni a fiatalokat, azt kell tudatosítani bennük, hogy ők várhatóan édesanyák és édesapák lesznek, ám erről vajmi keveset hallanak. Megzavarja az egészséges, biztonságos fejlődésüket, hogyha normálisnak és hétköznapinak állítják be azt, ami valójában nem az” – mondta felháborodva Dúró Dóra.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és számos közéleti szereplő is felháborodott Dúró cselekedetén. Szerintük ez egy politikai céllal történő könyvrombolás, ami egész Európában is – nem csupán Magyarországon – szégyenletes.2025 őszén is felkapott lett a médiában Dúró. „A politikus ellen korábban szabálysértési eljárás indult rongálásért, tavaly szeptemberben ugyanis feliratokat ragasztott az ARC-kiállítás egyik plakátjára. A jogszabályok alapján szabálysértési eljárás esetében a képviselő lemondhat mentelmi jogáról, ilyen esetben a bíróság dönt az ügyben.” - jelezte a HVG, bár végül a mentelmi jogról való lemondását leszavazta az országgyűlés.A radikalizmus családi vállalkozásbanDúró Dóra férje is ismert tagja a Mi Hazánk Mozgalomnak. Évekig ők voltak az egyedüli házaspár a Parlamentben. Novák Előd, 4 gyermekes édesapa, 46 éves politikus is elhíresült a radikális megnyilvánulásairól, 2018 óta a Mi Hazánk tagja, alelnöke, mellette önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester.„Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét.” - derült ki a Magyar Nemzet 2024-es soraiból. „A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg. Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről.” További HVG-s cikk is foglalkozik a házaspárral 2025-ben. „A képviselőpárosnak négy gyereke van, a legkisebb még óvodába jár, így Novák szerint „a szülői felelősséget sokféleképpen megélik”. Érdekes megnyilvánulása ennek a szülői felelősségnek, hogy az elvileg a lányát ünneplő családi kép alatt Novák Előd egy, a cigányok iskolázottságán élcelődő „viccet” sütött el kommentben.”Jól látszik, hogy a házaspár erősen homofób. „A homofób kifejezést magatartásra, megnyilvánulásra vagy személyre használjuk, ami azt fejezi ki, hogy valaki erős előítélettel vagy ellenséges érzésekkel rendelkezik a melegekkel, leszbikusokkal, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben. A homofób ember idegenedik a homoszexuálisoktól, vagyis azoktól, akik saját nemükhöz vonzódnak. A homofób gyakran nem csak elutasítja a homoszexualitást, hanem minden eszközzel, olykor agresszívan küzd is ellene. Ez az hozzáállás gyakran a félelemből, tájékozatlanságból vagy neveltetésből ered.” A szó jelentéséből is látszik, hogy a lojalitás, az elfogadás messze nem jellemző rájuk. Minden eszközt megragadnak – betartva a határokat –, hogy szavaikkal, cselekedeteikkel ezt kifejezésre is juttathassák.Az európai front harcosadr. Borvendég Zsuzsanna, 3 gyermekes édesanya, 52 éves politikus, 2024 óta tagja a Mi Hazánk Mozgazolm képviselőjeként az Európai Parlamentnek. Listavezetőként jutott be. Egy tavaly őszi cikk szerint „A közelmúltban megjelent a hír, hogy Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk EP-képviselőjét az Európai Parlamentben megbüntették.” A Magyar Jelen írásában egy hosszú, feltételezésekre és egyértelműen a Tisza Párt elleni fellépésre utalnak Borvendég mondatai. A csavaros történet nem igazán egyértelmű, sokkal inkább egy sértett, az Európai Parlament működését mindenképp kritizáló riportalany válaszait olvashatjuk. A képviselő nehezményezi, hogy Magyar Péter mentelmi jogát nem vonták meg tőle, és az indoklást nevetségesnek tartja. A betiltott Pride felvonuláson megjelent európai politikusokat is mélyen elítéli Borvendég Zsuzsanna ugyanitt: „Mérhetetlenül felháborítónak találom, ugyanis van egy nemzetállami jogszabályunk, amely tiltja ezeket a meneteket. Az európai parlamenti képviselők ennek tudatában érkeztek, tüntetőleg akarták megsérteni a törvényeinket. Ez nem egyszerűen a belügyeinkbe való súlyos beavatkozás, de szimbolikusan annak kifejezése, hogy a nemzetállami akaratot semmibe veszik.” 54 ingatlan és egy parlamenti székA 39 éves Dócs Dávid, 4 gyermekes édesapa, korábban nyolc évig volt a Mi Hazánk Mozgalom Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő, jelenlegi listás bejutó a Parlamentben. Ő is az egyik alapítója a 2018-as, a Jobbik-ból kilépő, Mi Hazánk Mozgalmat alapító tagoknak. Dócs vagyonnyilatkozatáról 2025 februárjában olvashattunk: „...az országos politikában és – vagyonnyilatkozata szerint – az agráriumban is igen aktív. A nógrádi képviselők közül az ő bevallása a leghosszabb (36 oldal), abban ugyanis nem kevesebb, mint 54 ingatlanról számolt be. Egy 442 négyzetméteres szügyi lakóházat kivéve ezek mindegyike Cserháthaláp településen található, ahol korábban polgármesterként is ténykedett, illetve gazdálkodóként is dolgozik. Az ingatlanok között több lakóház, erdő, szántó, legelő és fás terület szerepel, amelyek alapterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert. Nyolc személygépkocsi, illetve tehergépkocsi van a birtokában, ezek közül tavalyi dátummal egy Tata Telcoline, egy Robur és egy Škoda Superb szerepel. Egyéb nagy értékű ingóságként jelzett egy Saxonia vetőgépet, egy MTZ erőgépet, két Agrimaster szárzúzót, egy pótkocsit és egy Keeway Masiff quadot. Készpénzes megtakarításként 5 millió forintot jelzett vagyonnyilatkozatában. Más vagyontárgyként beszámolt kézi- és mezőgazdasági munkagépekről és hat lóról is. Hitelintézettel szembeni tartozása 40 millió forint, magánszemélyekkel szembeni tartozása 29 millió forint. A Dócs Családi Gazdaság vezetőjeként és őstermelőként is van bevétele.” E szerint még Lázár János ingatlanszámait is meghaladja a Dócs Dávidé, hiszen Lázárnak „csak” 46 ingatlana van.A Mi Hazánk első embereA Mi Hazánk Mozgalom elnöke Toroczkai (alias Tóth) László, 3 gyermekes édesapa. A 48 éves politikus Ásotthalom polgármestere volt 2013-tól. Kiemelkedő harcosa volt – már csak a földrajzi közelség okán is – az illegális migráció ellenzésének. A 2019-es európai parlamenti választási kampány során a Facebook törölte Toroczkai profilját, ahol kétszázezres követő-tábora volt már.Bár Toroczkai tagadja, hogy ugyanaz volna az orosz-politikája, mint a Fidesz-KDNP-nek, 2025 novemberében mégis elutazott Oroszországba egy konferenciára, majd ezt követően nyilatkozta azt, hogy Moszkva és Szentpétervár sokkal inkább európaibb, mint Brüsszel – ami jól jelzi, hogy hasonlóan „Brüsszel-ellenes”, mint Orbán. 2017-ben a 24.hu írt cikket: „A bíróság csütörtökön helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, melyben bűnösnek mondták ki Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét kétrendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi irodájánál történtek miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.” 2023-ban a Blikk ír arról, hogy „Toroczkai László volt az Index.hu és az ATV közös podcastjének vendége, ahol meghökkentő mondatok és történetek hangzottak el: a Mi Hazánk elnöke többek között őszintén beszélt a 2006-os budapesti zavargásokról, családi hátteréről és pártja esélyeiről.” Ezen a találkozón elhangzott az a mondat is, hogy „2006-ban le akartam lőni Gyurcsányt!”. Toroczkai tehát bejutott 2026. április 12-én a Parlamentbe, és az új miniszterelnök, Magyar Péter továbbra is „piszkálja a csőrét”.A parlamenti performanszMagyart utánozva tárlatvezetést tartott a Tisza Párt tárgyalóirodájáról – folyamatosan egy iskolai tanteremhez hasonlítva azt. A mai világban vállalatoknál, irodákban, iskolákban is gyakran használt projektor kivetítőt hightech luxusnak ítéli, és felháborítónak tartja, hogy tiszta, rendezett terem áll rendelkezésére a Tisza Pártnak.A probléma első körben nem az, hogy irritálja a Mi Hazánk Mozgalom 6 képviselőjét Magyar Péter miniszterelnöksége, vagy a Tisza Párt 141 fős megjelenése az Országházban, és a történelmi jelentőségű, elsöprő győzelem.Sokkal inkább az, hogy különböző, többször változó magyarázatokkal takaróznak azzal a cselekedettel kapcsolatban, amelyet az Országgyűlés alakulógyűlésén követtek el.Bárhogy említik az Örömódát, a Cigány himnuszt, vagy a Tavaszi Szél vizet áraszt című népdalt kivonulásuk indokaként, az elsődleges probléma, hogy hátrányos helyzetű gyermekek zenei előadása előtt tették meg. „Végül azonban nem az Örömóda előtt vonultak ki, ami az Európai Unió himnusza, hanem már akkor, amikor a tamburás cigány gyerekek bementek az ülésterembe. A Mi Hazánk hat képviselője ekkor kiment esküt tenni a Szent Koronánál. A 444 megkérdezte, hogy miért ekkor vonultak ki, Toroczkai László pártelnök azt mondta, hogy a Tisza felrúgta a sorrendet, és nem akartak bent lenni a párt himnuszánál (és az Örömódánál), utána nem is mentek vissza.” A kényelmetlen ellentmondásHogy is van ez? A Mi Hazánk Mozgalom hat képviselőjének összesen 15 gyermeke van. Családanyák, családapák. Könyveket daráltak, homofóbok, gyermekek védelmével lobbiznak álságos, arrogáns, kirívó tetteikkel, de amikor a valódi, hátrányos helyzetű, néhány esetben gyermekvédelmi intézményekben élő kis zenészek életük első legmagasztosabb fellépésére bevonulnak a csodálatos Országházba, akkor hátat fordítanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Toroczkai László - Wikipédia

Ezúton kérjük szíves elnézését Mészárosné Szabó Annának, az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Szerkesztőségünk valótlanul állította, hogy Mészárosné Szabó Anna a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója, illetve, hogy ellene vesztegetés és sikkasztás gyanúja miatt eljárás indult. A valóság az, hogy Mészárosné Szabó Anna soha nem volt a tankerület igazgatója , és ellene ilyen, illetve semmilyen büntető eljárás nem indult, és ezek gyanúja sem merült fel. A téves közlésért Mészárosné Szabó Annától bocsánatot kérünk." A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből őt azonnal töröltük.Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Azon a békés, örömteli szombaton felhőtlen homlokkal és nyílt szívvel, emelkedett lélekkel vártam az új országgyűlés megalakulását. Mindenfelé mosolygó emberek. Újságírók szabadon a folyosókon. Béke és nyugalom mindenfelé. Gondolhattam volna, hogy itt valami nem stimmel.Béke, mosolyok és rossz előérzetLáttam a fideszes kisebbség fanyalgó, savanyú arcait. Ők lesznek a konstruktív ellenzék. Azon gondolkodtam, hogy a „konstruktív” vajon az ő fejükben hogyan jelenik meg. Van bármilyen halvány fogalmuk bármiről, ami nem rombolás, nyúzás vagy rablás? És még itt sem tudott kizökkenteni a jogosan fölkéreckedő gondolatfoszlány, mint a bábszínházban csillogó szemű gyerekek: – Vigyázz! Ott van mögötted! A konstruktív ellenzék megszólalEbben az idilli pillanatban megláttam V. Németh Zsoltot nyilatkozni. Gondoltam, hadd jöjjön. Ma nem mondhat olyat, ami kizökkenthetne derűs nyugalmamból. És tudott...A bemelegítés csak a szokásos narratíva volt: mi eddig is jól csináltunk mindent, hiszen mindenféle eredményeink világosan mutatják…, vagy a Fidesz–KDNP pártszövetség a békés és szeretetre épülő…, és ehhez hasonló szlogenek mindenféle tartalom nélkül. Enyhe hányingert éreztem. Kezdtem már bánni, hogy elkezdtem nézni, de ott ragadtam, mint egy hátborzongatónak ígérkező film előtt. Hátha mégsem! És mint ahogy az első villám szétrobbantja a vihar sötét felhőit, becsapott a kérdés:– Nem gondolja, hogy most, a bírósági végzés után, ami az Indexet arra kötelezte, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a nyilvánvalóan hazug állítása miatt, amit „Tisza-adó” címmel publikáltak, és önök egy komplett kampányt építettek köré, önnek is bocsánatot kellene kérnie?És a válasz:– Várjuk meg az új kormány ezirányú döntéseit és rendeleteit.Itt egy-két ütemet kihagyott a szívem.– Ön úgy hiszi, hogy reális a félelem a kutya- és macskaadó bevezetésével kapcsolatban?– Ezekből én mindent kinézek – hangzott a konstruktív ellenzék szájából az átgondolt, békére és szeretetre hangolt válasz.A valóság makacsabb Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy a jellemem egy darabját elöntötte az a népies düh, ami annyira jellemző volt St. Antonio főhercegre a szingapúri alvilágban. Én is elkezdtem vakarászni a képzeletbeli ólmos botom után, hogy egyetlen mozdulattal szétzúzzam a mégoly ártatlan monitort is előttem. Sajnálom a rossz hírt, amit most közlök veletek, kedves olvasóim. A bátorak 46-ja soha nem lesz konstruktív, és soha nem fogja megérteni a mi világunkat. A jó hír az, hogy a valóság makacsabb dolog, mint a propaganda.A többiekre pedig vár egy csendesebb hely valahol a II. kerületben Budapesten. Koszi Ferenc - Nyitókép: V. Németh Zsolt - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Ezúton kérjük szíves elnézését Bánki Andrásnak, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatójának az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Valótlanul állítottuk, hogy „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt. Minden, amit leírtunk a Békéscsabai Tankerületi Központ vonatkozásában valótlan.” A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből töröltük, hogy: „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt.” Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója