



Menyhárt Tamara | 09.15. 03:31
Minden sikeres férfi mögött áll egy asszony – tartja a mondás. Vajon Lévai Anikónak mennyi köze van az Orbán-rendszer bukásához?A szolnoki születésű feleség bár jogi diplomát szerzett, de Orbán mellett inkább a humanitárius tevékenységek felé fordult, nem helyezkedett el a választott hivatásában. 2014-től kezdődően 10 évig az Ökumenikus Segélyszervezet munkájában vett részt, ahol jószolgálati nagykövetként támogatta a rászorulókat. „Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó és üzlettársai tokaj-hegyaljai szőlőkről, borászatról dédelgettek nagyívű álmokat a 90-es évek második felében. Lévai négyzetméterenként 2 forintért vásárolt földet. Csakhogy az ügyből botrány lett – írja a Partizán. Lévai Anikó ezután kiszállt, helyére pedig különböző, hozzájuk közeli kapcsolatban lévő üzlettársak érkeztek. Mikor már úgy érezték, a saját nevükön is vihetik a bizniszt, feltűnt Tiborcz István és Orbán Ráhel.” - írta az eszakhirnok.com 2024-ben. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó – és a kiterjedt Orbán-család – gazdasági ügyeit, s lesz-e következménye? A legalább 25 éves tokaji-ügyletek körül kusza szálak, homályos tények lapulnak. A helyiek között sokan veszítették el az ősi földjeiket, felmenőik szőlőbirtokait. Hogyan merült fel Lévai neve 2024-ben, a Kegyelmi botrány kirobbanását követően? Kónya Endre – a pedofil Vásárhelyi János támogatójának – kegyelme honnan is ered?Ennek a találgatásáról több hírportál is beszámolt, de – egyelőre – bizonyíték híján elült, elcsöndesedett az ügy. „Sokak szerint a választ Zabolán kell keresni, elmentünk hát oda, ahol Kónya Endre nevelkedett. Budapestről nézve kevés távolabbi, eldugottabb magyarlakta hely van, a kegyelmi döntés előtt mégis megfordult itt Lévai Anikó, a kegyelmi döntés után nem sokkal pedig Novák Katalin is”. - írta a 444. Az erdélyi kastély felújításáról és fenntartásáról szóló írásokban már korábban, 2019-ben is olvashatunk arról, hogy Lévai arisztokrata barátaihoz milliárdos „támogatás” érkezik évek óta folyamatosan. „Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.” - írta 2019-ben az atlatszo.hu. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó zabolai érintettségét, s lesz-e következménye? Kónya felmentéséhez egészen a zabolai arisztokrata barátokig nyúlnak vissza a szálak? Vajon Balog Zoltán – még mindig püspök – Lévai Anikót védi, amikor magára vállalja a felelősséget a minden kétséget kizáróan zavaros kegyelmi botrányban?Lévai Anikó csöndben van. Nem látjuk, nem halljuk. Az elmúlt évtizedek botrányos ügyeivel kapcsolatban mintha egy burokban ülne, mintha csupán egy ártatlan, néma megfigyelő volna. Valaha, amikor még csak a menyasszonya volt Orbánnak, szintén sok érdekesség keringett Lévai Anikóról: „Az ügynökakták Lévai Anikó vonatkozásában egy Vankó Magdolna nevű beszervezett ügynök révén jutottak el az állambiztonságisokhoz. Vankó közvetlen kapcsolatot létesített Lévaival. Lakásaikon keresték fel egymást, újságíróként megígérte, hogy bár a megyében hivatalos sajtója nem lehet a tábori eseményeknek, de más lapnál szívesen beszámol róluk. Sőt, kifejezetten érdekli Anikó személye, meg a fiatal értelmiségiek helyzete, róluk is tervez egy cikket.” Ebben a cikkben Lévait még egy nyitott, érdeklődő fiatalnak állították be, és elárult egy magánéleti érdekességet is, mi szerint a kapcsolata Orbánnal nem valódi szerelem. „Egyébként azt mondta, hogy érdekből megy hozzá [ti.: Orbán Viktorhoz], érdekházasság, de nem fejtette ki, hogy miért.” - árulta el Vankó. „Több dokumentum is tanúskodik arról, hogy Vankó Magdolna Lévai Anikó ügynöke volt.” - fejtette ki az ellenszel.hu 2024-ben. Puszta-Versailles, avagy Hatvanpuszta nagyasszonya sem más, mint Lévai Anikó. Az ott dolgozók nyilatkozataiból kiderül, hogy az ex-miniszterelnök felesége szinte minden napját Hatvanpusztán töltötte, legalábbis 2024-25-ben bizonyosan. „A legtöbbet úgy volt, mintha a feleségéé lenne. Anikó néni jött ki mindig, állandóan, ő figyelt minket, ő parancsolgatott.” A kertész azt mondta, Lévai Anikó „kedves volt, ha nem idegesítették fel”. - részletezte a telex.hu. A csendes, szigorú asszony már nem jár Hatvanpusztára kertészeti munkásokat irányítani. Vajon vizsgálják-e a hatvanpusztai birtok megszületésének körülményeit, s lesz-e következménye? Vajon ebben is érdekelt lesz Lévai Anikó, vagy teljesen fölöslegesen járt ki a birtokra?Lévai Anikó mindenképp egy talányAkadnak, akik sunyi, gonosz nőnek tartják, aki beleszólt a férje döntéseibe, aki parancsolgatott az embereknek, de nemcsak a Hatvanpusztán dolgozó napszámosoknak. Nem lehetett teljesen kívülálló az Orbán-család gazdasági ügyeiben sem. Mások egy csöndes, kedves jótevőt látnak benne, akinek magánéletéről az évek során súlyos, bizonyítatlan történetek is terjedtek. Például 2017-ben egy televíziós műsorban egy állítólagos kórházi dolgozóra hivatkozva beszélt Nagy Bandó András Lévai Anikó bántalmazásáról. Kijelentését azonban nem tudta bizonyítani, és később bocsánatot is kért miatta. Talán mindenre fény derül előbb, vagy utóbb...A valódi Lévai Anikóról még csupán egyetlen ember tudhat mindent, maga Lévai Anikó. Menyhárt Tamara - Melczer Zsolt - AI illusztráció

Melczer Zsolt | 09.12. 19:44
Veszprémben kezdte meg választás utáni első országjárását Magyar Péter miniszterelnök. Az első állomáson Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke és a Veszprém 02-es OEVK országgyűlési képviselője is színpadra lépett. A politikusok nemcsak az elmúlt hónapokat értékelték, hanem arról is beszéltek, hogy mit várnak a következő időszaktól, és miért tartják fontosnak, hogy a választási győzelem után se szakadjon meg a közvetlen kapcsolat az emberekkel.Nem szabad visszazárni a politikát a falak közéForsthoffer Ágnes beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a választással nem ért véget az állampolgárok szerepe. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása éppen az, hogy az emberek újra bátrabban mondják el a véleményüket, szerveződnek helyben, és egyre kevésbé fogadják el, hogy a politika nélkülük, zárt ajtók mögött döntsön róluk.Forsthoffer Ágnes - Fotó: Melczer ZsoltÚgy fogalmazott, a demokrácia nem merülhet ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni. A politikusoknak folyamatosan kapcsolatban kell maradniuk azokkal, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Az országjárás egyik célja ezért az, hogy a kormány és a parlament vezető politikusai személyesen is hallják a helyi problémákat és kritikákat. Forsthoffer Ágnes saját választókerületének egyik legfontosabb ügyéről, a Balaton védelméről is beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a tó környékén egyre többen emelik fel a hangjukat a túlzott beépítések ellen, és azt szeretnék, hogy a helyiek, valamint a természeti környezet érdekei ne szoruljanak automatikusan a beruházói szempontok mögé. Az emberi méltóság nem pártkérdésA házelnök külön kitért a közbeszéd állapotára is. Arra kérte a hallgatóságot, hogy a politikai vitákban se feledkezzenek meg az emberi méltóságról. Szerinte nem elfogadható, ha valakit a ruhája, külseje, testi adottsága vagy fogyatékossága miatt támadnak – függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik.Üzenetének lényege az volt, hogy az előző évek megosztottságából nem lehet ugyanazzal a hangnemmel kilépni, amely maga is hozzájárult a társadalom elmérgesedéséhez.Fotó: Melczer ZsoltMagyar Péter: nincs idő kényelmes kormányzásra Magyar Péter az április 12-i választási győzelemre visszatekintve arról beszélt, hogy a kormány a választások után sem akart „lelassulni”. Elismerte, hogy a nagy lendületből hibák is következhetnek, de szerinte fontosabb, hogy a kormány képes legyen ezeket felismerni, korrigálni és tanulni belőlük. A miniszterelnök szerint azért érzékelhető továbbra is valamiféle kampányüzemmód, mert túl sok megoldatlan ügy maradt az országban ahhoz, hogy a választási győzelem után hosszabb türelmi időt engedjenek maguknak. Megfogalmazása szerint nincs elvesztegethető hónapjuk, miközben azt is elismerte, hogy időnként a lelkesedés túl nagy lehet.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltMajd az elmúlt hónapok kormányzati eredményei között beszélt az uniós források felszabadításáról, valamint a gyermekvédelmi rendszer vizsgálatáról is. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban visszatartott források folyósítása megindult, és a következő hónapokban további összegek érkeznek Magyarországra.Elszámoltatás: gyorsan, de jogállami módon Külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése és az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozás. Magyar Péter érzékelhetően igyekezett lehűteni azokat az elvárásokat, amelyek azonnali letartóztatásokat és néhány hét alatt lezárt ügyeket várnak. Azt hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak meg kell kapniuk minden szükséges eszközt, ugyanakkor jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet működtetni. Az elszámoltatás ezért szerinte nem jelentheti azt, hogy politikai utasításra „kattannak a bilincsek”.Fotó: Melczer ZsoltEz a kérdés azért is érdekes, mert az új hivatal munkájával és az elszámoltatás várható gyorsaságával kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly társadalmi vita alakult ki.Vissza az emberek közéA veszprémi rendezvény összességében kevésbé új programok vagy nagy bejelentések bemutatásáról szólt, mint inkább az elmúlt hónapok értékeléséről és az országjárás politikai filozófiájának felvázolásáról.Forsthoffer Ágnes azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus részvételnek a választás után is folytatódnia kell, Magyar Péter pedig azt üzente, hogy a kormány nem kíván kényelmesebb tempóra váltani, ugyanakkor saját hibáival is szembe kell néznie.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltVeszprém csak az első állomás volt. A tervek szerint Magyar Péter és a kormány, illetve a TISZA más politikusai a következő hetekben többek között Dunaújvárosba, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre, Nagykanizsára és Székesfehérvárra is ellátogatnak, az országjárás pedig Budapesten ér véget.A veszprémi nyitány legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a választást megnyerni egyszeri esemény, de a bizalmat megtartani már mindennapos feladat. Melczer Zsolt - Nyitókép: Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt

SzóMia | 09.11. 07:47
Vannak pillanatok, amelyek örökre belénk égnek. Pontosan emlékszünk, hol voltunk, mit csináltunk, és ki állt mellettünk abban a másodpercben, amikor meghallottuk a hírt. 2001. szeptember 11-e pontosan ilyen volt.Huszonöt évvel ezelőtt terroristák négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Egyesült Államokban. Két gép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, egy a Pentagon épületének repült, a negyedik pedig egy pennsylvaniai mezőn zuhant le. A merényletekben 2977 ártatlan ember vesztette életét.Aznap este milliók tapadtak a képernyőkre, és nézték némán, döbbenten ugyanazokat a képsorokat. Sokan az első híreknél még azt hitték, szörnyű baleset történt. Amikor azonban a második repülőgép is becsapódott, már senkinek sem volt kétsége: Amerikát támadás érte.Ha erről a napról beszélünk, szinte mindenkiből feltörnek a saját emlékei: „Engem teljesen sokkolt az egész… Emlékszem, épp angolórára indultam volna, de csak ültem tátott szájjal a tévé előtt, és megszólalni sem tudtam.” — Zsolt „Épp a balassagyarmati városi televízióban dolgoztam. Az egyik monitoron a CNN adása ment, mi pedig csak álltunk ott leesett állal: úristen, ez meg mi?” — Gábor Talán éppen ezek a személyes mozaikok mutatják meg igazán, mennyire mély nyomot hagyott bennünk ez a tragédia. Bár az események tőlünk több ezer kilométerre történtek, mégis úgy éreztük, mintha egy pillanatra az egész világon megállt volna az élet. A fojtogató füsttel borított utcák, a kártyavárként összeomló tornyok és a menekülő emberek képei kitörölhetetlenek. De ugyanígy emlékezünk arra a felfoghatatlan bátorságra is, amellyel a tűzoltók, rendőrök, mentők és névtelen civil hősök az életüket kockáztatva — vagy áldozva — siettek mások megmentésére. A történelemkönyvek tényeket és adatokat őriznek meg. Mi viszont arra a gyomor összeszorító érzésre is emlékszünk, ami akkor kerített a hatalmába minket, amikor először megláttuk a képsorokat.Te emlékszel még, hol voltál és mit csináltál, amikor meghallottad a hírt? SzóMia - Nyitókép: Facebook archív

Kővágó Piroska | 09.10. 11:13
Demencia, vagyis szellemi hanyatlás pusztító jelenség. Szépen, lassan felfalja a beteg személyiségét. Elpusztítja az emlékeit, gondolkodását, szociális, társas viszonyait. Hatalmas terhet, sokszor megoldhatatlan terhet jelent a családnak. Mit lehet tenni? Csak pénz kérdése...Brutális számokDemencia egy idegrendszeri tünetegyüttes, ami az agyi idegsejtek pusztulása miatt alakul ki. A beteg elfelejti az emlékeit, nem ismeri fel a környezetét, megváltozik a gondolkodása. Szellemi hanyatlása megállíthatatlan, és ez hatással van a családi, szociális kapcsolataira. Teljesen elszigetelődik. Hangulata, kedélye megváltozik: depressziós, agresszív lehet, ami tovább nehezíti az ő és ezáltal családja helyzetét. Ma Magyarországon 200-300.000 betegről beszélünk. Családtagokkal együtt közel egymillió emberre van hatással ez a betegség, az ország egy tizedére. De egyes kutatások a regisztrálatlan betegségekkel együtt 500.000 beteget feltételeznek. A számok évről-évre nőnek, főleg a 60 feletti korosztályt érintik. Előrejelzések nagyon borúlátóak. Mit lehet tenni?Figyelnünk kell az idősebb családtagjainkra. Ha időben felfedezzük a betegséget, akkor lassíthatjuk a folyamatot. De a felgyorsult életmódunk mellett sokszor csak a végkifejlet állapotát tapasztaljuk meg. Azt, hogy van egy megoldhatatlan probléma. Mivel a beteg egész napos figyelmet, ápolást igényel, ami sok esetben megoldhatatlan.Legjobb és legemberibb megoldás az, ha a beteghez beköltözik egy ápoló. De ez sok pénzt igényel, hiszen egy hónapra átlagosan 300-400.000 Forintot is elkérnek ilyen munkáért. Marad a kórház. Ha van ápolási osztály, ha bejutnak oda, mert hatalmas a várólista. Ez sok esetben reménytelen, vagy sok-sok időt, éveket igényel. Ha bekerül, akkor ez is pénzbe kerül, átlagosan 150.000 Forintba havonta. Pénzért lehet helyet találni. Hiszen sok intézmény szakosodott idősek ellátásra. Azonban ez sok esetben csak felügyelet. Kapnak enni, inni, gyógyszert, vigyáznak rájuk. Itt az árak havi 350.000 Forinttól kezdődnek. Demens idősekkel foglalkozó szakirányú intézmények is vannak. Természetesebben több pénzért. JövőÉvről-évre egyre több embert érint ez a probléma. Évről-évre egyre nagyobb anyagi megterhelést jelent a családoknak a lelki fájdalmak mellet. Mert bizony az anyagi terheken túl a lelki, lelkiismereti problémák is jelentősek. Egyrészt sok esetben a családok nem értik mi történik a hozzátartozójukkal. Nem is tudják, mi az a demencia, hogyan kell cselekedni ilyen esetben. Szégyenlik magukat, hogy elfekvőkben, különböző kórházi osztályokon helyezik el szeretteiket. A legbarátibb statisztikák szerint az ország tíz százalékát érinti ez a jelenség. 2050-re a dupláját, minimum. Ezért a demencia erősen befolyásolhatja az ország mentális állapotát az anyagi mellett. Őszintén és érthetően kell erről a jelenségről beszélni. Hasznosítható tudást kell átadni a családoknak. A tájékoztatáson túl szakszerű segítségre is szükség van. Már léteznek napközik, klubok, intézmények. De ezek minőségét, mennyiségét is emelni kell. És ami a legfontosabb, ne pénzen múljon a bekerülés, hanem a beteg állapotán. Demencia kérdésével az elmúlt években nem foglalkoztak, nem áldoztak rá figyelmet, pénzt. A családokra, a túlterhelt egészségügyre nyomta rá a kormányzat ezt is. Nem érdekelte őket sem a beteg, sem a család, sem a túlterhelt egészségügy. Most a semmiből kell ezt a részt is felépíteni. Lépésről-lépésre. Tégláról-téglára. Kővágó Piroska - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 09.08. 06:29
A NER idején Debrecenben debütáló „köz nélküli közmeghallgatás” helyett 2026. szeptember 7. napján új intézmény szökkent szárba a cívis városban: „közmeghallgatás közzel”. Elmentem megnézni, hogy hogyan sikerült. Az esemény tartalma helyett inkább egyfajta hangulatjelentést szeretnék adni. Akit érdekel az esemény szakmai tartalma, az olvassa el a hivatalos tudósításokat.Már a bejáratnál elfogyott a bizalomA Kölcsey Központ báltermébe való belépés előtt megtermett fogdmegek ellenőrizték a táskáinkat, nehogy emberélet kioltására alkalmas, vagy a kulturálatlan vélemény-nyilvánításra használatos eszköz kerüljön be a terembe. Az előadók 20 perc késéssel jelentek meg a pódiumon. Ezt követően a kormányhivatal képviselője szólalt fel, lényegében kioktatta a jelenlévőket a kulturált viselkedés szabályairól. Már ez a pár momentum, mint felütés megalapozta a „jó hangulatot”.Nyilvános esemény – lehetőleg felvétel nélkül A morgolódás akkor erősödött fel, amikor elhangzott a kérés arról, hogy senki ne készítsen kép- és hangfelvételt az eseményről (a sajtó kivételével), merthogy ez az esemény nem „politikai rendezvény”. (Milyen szerencse, hogy én a szabályos sajtó engedélyekkel rendelkező ÍgyÉlünk hírportál képviseletében is jelen tudok lenni.) A jelenlévők ezt a „kérést” meghallgatták és – a mellettem ülők elmondásából tudom – nem teljesítették (ami kérés esetén az egyik lehetséges adekvát reakció egy kérésre). Ennek a magatartásnak az egyszerű indoka valahogy úgy hangzott, hogy „mi meg azt kértük, hogy ne szennyezzék szana-széjjel városunkat, azt meg ők nem teljesítették”. Rögtön az első pár mondatot követően az esemény levezetője figyelmeztetett is egy kipécézett embert a hallgatóságból, aki látványosan filmezett. Itt – olaj a tűzre jelleggel – elhangzott: bírság, teremből kivezettetés lehetősége is. Felvetették, hogy rendzavarás esetén 20:00 óra előtt befejezik a rendezvényt. Hangos röhögés és gúnyos taps kísérte ezt a megnyilvánulást is. Közmeghallgatás közzel, de zárt ajtókkalAz EcoPro prezentációja során elhangzott, hogy a cég minden engedéllyel rendelkezik, a meglévő engedélyek módosítását tervezik, kapacitásbővítés nélkül. Szeretnének egy újfajta katód aktív anyagot gyártani: ebben kisebb az alumínium, nagyobb a mangán. A gyártás során a hulladék, szennyvíz kezelés nem változik. A tájékoztatást hamar félbeszakította a hallgatóság, mert hírül vették, hogy a termet bezárták, nem engedik be az újonnan érkezőket. A hallgatóságot – okkal – paprikázta fel ismét, hogy az újonnan érkezőket „ütemezetten engedik be”. Nem érthető, hogy miért nincsenek nyitva az ajtók. (És valóban.) Kérdezni lehet, választ kapni már kevésbéAz előre beküldött kérdések és válaszok alatt is az volt a hozzáállás nem politikai rendezvény, nem fognak jósolni, csak az ECO PRO kérelmében foglaltakról beszélgetni. Az élesben feltett kínos kérdésekre adott „válasz”, miszerint az ilyesmire majd a honlapon, e-mailben válaszolnak, mert a jelen eseménynek nem ez a témája. Hangos vastaps kísérte a reakciót: „tessék válaszolni, kurvára nem érdekel az e-mail!”. Gúnyos taps kísérte, amikor elhangzott, hogy a levegőszennyezettségi vizsgálatok rendben vannak. A zajszinttel kapcsolatos okfejtésénél felszólalt egy szepesi lakos azzal, hogy 800 méterre lakik, hosszú ideje nem alszik. Nem fogadták el, hogy a szennyezésről adatokat a cég web oldalán lehet elérni. Ami kellemetlen, az nem tárgya a meghallgatásnakNem releváns kérdésnek minősül, nem tárgya a jelen meghallgatásnak, hogy „baj esetén ki értesíti a lakosokat”, hogy „mi lesz a megváltozott értékű ingatlanokkal”. Kiderült, „hogy nem kell az össz. szennyezést mérni, hanem pontforrásonként kell csak a kibocsátási határértékeket vizsgálni”, ami (egymás között szólva: elég nagy baj!). Mindez jól érzékelhetően válaszonként (főleg, amit – „megköszönve a kérdést” – 30 napon belül kívántak írásban megválaszolni), 10-10 higanymilliméterrel emelte a hallgatóság vérnyomását.Akiket hiába várt a közAz eseményen sokan hiányolták Papp László polgármester urat, valamint egyéb fideszes és (ez újdonság) tiszás politikusokat, képviselőket. Ebben élen járt Apáti István a Mi Hazánk Párt országgyűlési képviselője, valamint Forgács Attila, a Szikra Mozgalom képviselője (ez utóbbi gyújtó hangú, szenvedélyes, lekevert, meg nem válaszolt kérdésekkel). Érintett politikusok közül – egyébként érdemi aggályokkal, komoly kritikával – Mikepércs polgármestere: Tímár Zoltán (FIDESZ-KDNP) volt jelen.Szóval ezt a közzel folyó közmeghallgatást még gyakorolni kell!A maszatolás után maradt egy nagy kérdés A lakosság problémáját egyébként Kozma Éva, a MIAKÖ Egyesület (Mikepércsi Anyák) vezetője foglalta össze egészen kiválóan. A Kormányhivatal osztályvezetőjének „angolnázó”, „nem ennek az eseménynek a tárgya” típusú maszatolását szekunder szégyen szintjén volt kellemetlen nézni/hallgatni... Látva ezt a szerencsétlenkedést egyre inkább megfogalmazódik bennem a súlyos kérdés: Hol van a TISZA-Kormány által kinevezett kormánymegbízott (egykori elnevezéssel „főispán”)? Mikor lesz? Ki lesz az? dr. Zeke László - Nyitókép: A közmeghallgatáson - Fotó: A szerző felvétele

ÍgyÉlünk | 09.06. 06:49
Megnyílt az „L/Élek a fényben” című kiállítás a Magyar Nemzeti MúzeumbanKülönleges és mélyen megindító kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az L/Élek a fényben című tárlaton 195 olyan gyermek és fiatal alkotásait láthatja a közönség, akik daganatos betegséggel küzdenek, vagy már elindultak a gyógyulás útján.A kiállított rajzok és festmények nem csupán képek a falakon. Egy-egy gyermek érzéseit, álmait, félelmeit és reményeit mutatják meg. Miközben az alkotók nehéz megpróbáltatásokkal néznek szembe, műveikből mégis életöröm, belső erő és a gyógyulásba vetett hit sugárzik.Összefogás a Kárpát-medencébenA tárlat anyaga Magyarország számos települése mellett Erdélyből és a Vajdaságból érkezett alkotásokat is bemutat. A különböző vidékeken élő gyermekek rajzai egymás mellett hirdetik, hogy a figyelem, a szeretet és az összetartozás nem ismer országhatárokat. Az erdélyi és vajdasági gyermekek részvétele különleges jelentőséget ad a kezdeményezésnek. A kiállítás valódi Kárpát-medencei összefogássá vált, amelyben a gyermekek és családjaik érezhetik: a betegséggel folytatott küzdelemben nincsenek egyedül. A kezdeményezés megálmodója és kurátora Todorovits Rea író, újságíró, aki szerint a kiállítás elsősorban nem a betegségről és a szenvedésről, hanem az életről, a reményről és a gyermeki lélek erejéről szól.Fotó: mnm.huAmikor az alkotás is segítA rajzolás és a festés lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy olyan érzéseket is kifejezzenek, amelyeket talán nehéz lenne szavakba önteni. Az alkotás öröme elterelheti figyelmüket a kezelésekről, erősítheti önbizalmukat, és kapaszkodót jelenthet a legnehezebb időszakokban. Az, hogy műveik a Magyar Nemzeti Múzeum falaira kerültek, különleges elismerés számukra. A kiállítás ugyanakkor a látogatókat is megállásra készteti: arra emlékeztet, hogy a legnehezebb helyzetekben is jelen lehet a szépség, a derű és a remény. Az L/Élek a fényben című tárlat így nem pusztán egy képzőművészeti kiállítás. Találkozás 195 gyermek belső világával, és egyben üzenet mindannyiunknak a kitartásról, az odafigyelésről és az emberi összefogás erejéről.Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest További információ: Magyar Nemzeti Múzeum – L/Élek a fényben Nyitókép: mnm.hu

dr. Gaál Lóránt | 09.04. 10:38
„A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége a 2026-27-es évadban is várja vendégeit”! Ezzel a felütéssel indították Orbán fanatistái a Civil Akadémia szeptember 9-ei évadnyitójára szóló meghívót!CÖF-CÖKA-ról rövidenA formációról, a saját honlapjukon részletes bemutatkozás található. Az orbáni békemenetek aktív szervezőiről van szó, akik magukat, mint „külföldről nem támogatott szervezet”-ként írják le. Ha azonban rápillantunk pár korábbi cikkre ( ITT - ITT - ITT ), akkor nem okoz nagy meglepetést, hogy „külföldi pénzre” nem is volt szükségük, mivel az Orbán rezsim idején az állami cégek bátran és bőkezűen támogatták a CÖF-ös „civileket”. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy az április választás után a CÖF-CÖKA vezetésében személycsere történt. Ugyanis – az egykori MSZMP-s -, Csizmadia László, helyét ifj. Lomnici Zoltán vette át. CÖF-CÖKA „Szellemi honvédő” névvel saját díjat is alapított, mellyel 2022-ben Szijjártó Pétert, akkori külgazdasági és külügyminisztert, a saját szóvivőjüket, ifj. Lomniczi Zoltánt is kitüntették, ahogy Áder János volt köztársasági elnök feleségét Herczegh Anitát is. A CÖF-CÖKA szerint a díjat egyébként azok kapják, akik „kiemelkedő munkát végeznek nemzeti érdekeink védelme, érvényesítése” érdekében. Mondjuk, Szijjártó Péter bukott külgazdasági és külügyminiszter, Oroszországgal kapcsolatban kiderült „szenvedélye”, valamint a kínai BYD-hoz történő igazolása miatt, nem nehéz azt a véleményt megfogalmazni, hogy a CÖF-CÖKA igencsak mellényúlt!Na, de nézzük mit is mond az Orbán rezsimet hithűen kiszolgáló CÖF-CÖKA!A már említett meghívóban nem kevesebbet állítanak, mint: „Talán nem túlzás részünkről a megállapítás, hogy Magyarország felszámolás alatt áll. De lehet, hogy már nem is létezik. Mert mi is egy ország létalapja? Az erkölcse, a jogrendje és hagyománya, ha csak a fundamentum három alapvető elemére hivatkozok. Az erkölcse a hagyományból fakadóan rendezi az összehangolt társadalom működését, a jogi szabályozottság segítségére van. És e hármat számolja fel éppen a TISZA. És igen, lépésről-lépésre küzd a társadalmat legerőteljesebben meghatározó erkölcsös Magyarország ellen. Megjelenése óta küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat. A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének. Hát itt tartunk a TISZA 4. hónapjának működése idején. De ha felszámolnak mindent, őket sem fogja megvédeni sem erkölcsi akadály, sem jog. Ezt azért jó lenne észben tartaniuk.” Akkor inkább tisztázzuk!Először a használt szavakat! Erkölcs: „Vki, vmi magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, ill. ezek megvalósulása.”. Jogrend: „A társadalmi viszonyoknak a joggal szabályozott rendje.”. Hagyomány: „Közösségben tovább élő - tudatosan ápolt - szokás, ízlés, felfogás, ill. szellemi örökség.”.Ha egy kicsit ízlelgetjük a CÖF-CÖKA által használt szavakat, akkor egyet is lehetne érteni velük, hogy azok egy ország létalapjai. De, ha visszagondolunk az elmúlt 16 évre, akkor nevetségesnek tűnik egy olyan „civil” szervezet részéről, amelyre úgy is lehet tekinteni, mint az orbáni autokrácia felépítésében és fenntartásában jelentősen közreműködő szervezetre. Nem nehéz megállapítanunk, hogy az elmúlt 16 évben – az egyébként sem jó állapotban volt, de azóta - romhalmazzá vált a szociális háló.Az erkölcs áraRengeteg idős ember, sokszor fűtés, gyógyszer, de akár a létminimumot jelentő élelem nélkül maradt magára. A gyermekvédelem vonatkozásában pedig csak propaganda szólamok voltak, igazi gyermekvédelem viszont nem (pl.: ITT - ITT )! Mindemellett kialakult egy oligarcha rendszer, ami nagyrészt a családtagokból meg a haverokból áll. Emlékezzünk arra is, hogy milyen gyűlöletet szított az orbáni propaganda! 16 év orbáni kormányzás alatt 6 év telt úgy el az országunk életében, hogy kormányrendeletekkel irányították a társadalmunkat (veszélyhelyzetet hirdettek először a COVID, majd az orosz agresszió miatt). Mindemellett 15 alkalommal módosították azt az Alaptörvényt, amit egyébként társadalmi egyeztetés nélkül fogadtak el még 2011-ben. Ad hoc jellegű jogalkotás, mellett nem egy esetben előfordult a személyre szabott jogalkotás is. Biztos emlékeznek még arra, amikor Varga Zs. András érdekében, aki jelenleg a Kúria, azaz a legfőbb bírósági szerv elnöke, a FIDESZ-KDNP törvényt módosított (megjegyzés: Varga Zs. András, a TISZA applikációból kiszivárgott adatok miatt a bírókat vegzálta). Ilyen volt az is, amikor jogalkotással megoldották, hogy a Novák Katalin, volt köztársasági elnök által jelölt 22 éves egyetemista diploma nélkül is helyettes államtitkár lehessen. 1990 óta nem sok időt tölthettünk demokráciában. Demokrácia helyett pártállami reflexekAzaz, abban, hogy olyan kormányunk legyen, amelyik tiszteli a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot (jegyezzük meg: Iványi Gábor és a MET esetét) a művelődés szabadságát (NKA botrány), stb. Vagy éppen kiálljon a saját szövetségi rendszeréért (EU, NATO), támogassa a demokráciát, illetve annak igényét. A FIDESZ-KDNP tagjai között sok olyan személy van, akik állampárti múlttal rendelkeznek. Ennek lett az eredménye az, hogy a volt MSZMP és KISZ tagjai a kommunizmust idéző évekre vezették vissza országunkat! Mivel Orbánék visszaépítették a kommunista érában tapasztalt elnyomó, félelemre épülő, hamis propagandát sulykoló, pártlojalitásra alapuló rendszert. Persze hosszan lehetne sorolni a FIDESZ-KDNP által generált problémákat, de a lényeg, hogy nekik és hithű támogatóiknak erkölcsre, hagyományra és jogrendre hivatkozni finoman szólva is elvtelen! Az a kijelentés, hogy a TISZA küzd az erkölcsös Magyarország ellen, illetve küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat, egyszerűen nevetséges állítás! Amikor a jog végre mindenkire ugyanazA CÖF-CÖKA szerint: „A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének.”. Jogi védelem igenis létezik, csak már – mivel pl. dr. Polt Péter a FIDESZ állandó legfőbb ügyésze, majd alkotmánybírója, a TISZA Alaptörvény módosítását követően már semmilyen befolyással nem bír - mindenkire egyformán! Alkotmányossági szempontból a TISZA alkotmányos határt nem lépett át, melyet az Alkotmánybíróság is megerősített, mind a 16., mind pedig a 17. Alaptörvény módosítás kapcsán (részletek: ITT ). Nagyon úgy tűnik, hogy a CÖF-CÖKA nem tudott „lejönni a szerről” és nehezen értelmezhető állításokat tesz közzé. Megsúgom!Tehát! Nem, nem Magyarország felszámolása zajlik! Hanem egy meglopott ország felébredt! Visszaköveteli mindazt, amit elvettek tőle, és egy nyugodt – nem háborús uszításban töltött, hanem – békés életet kíván magának! Fogalmazhatunk úgy is, hogy az ország kifosztása elleni erkölcsi iránytű jelzett, a demokratikus hagyományok újjáéledtek, az elnyomáson alapuló orbáni jogrend felszámolása megkezdődött és folyamatosan épül ki a jogállam! Maradjunk annyiban, hogy: MAGYARORSZÁG LÉTEZIK! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció



Kővágó Piroska | 08.24. 11:58
Több, mint 300 baba él kórházi ellátásban. Enni, inni kapnak, de ölelést nem. Pedig a mentális fejlődésük szempontjából óriási szükség van az érintésre, simogatásra.Sajnos 305 babát nem vár a családja, ők a kórházban élnek. Minden szükséges ellátást: gyógyszerek, szakmai felügyelet, enni, inni kapnak, csak éppen simogatást nem. Ezen próbálnak segíteni az érintők.A simogatás felelősség isAkik jelentkeztek - 18-75 év közöttiek - erre a programra hetente egy órát, de inkább kettőt kell vállalniuk egy általuk választott kórházban. Tervek szerint egy csecsemőt egy erintőhöz "kötnek", hogy könnyebb legyen számukra a kapcsolódás, hogy a baba biztonságban érezze magát.Nem lehet bárkiből érintő. Többszintű ellenőrzésen, képzésen kell átesnie a jelöltnek, mert maga a folyamat jelentős pszichológiai terheléssel jár. Főleg a babától való elválás.Első körben erkölcsi bizonyítványt kell leadni, majd egy pszichológiai teszten átesni. Ezt követően egy szigorúbb pszichológiai vizsgálat következik, valamint egy egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Végezetül kórházi képzésen - tűzvédelem, alapegészségügyi információk, kórházhigiénés oktatás - kell részt venni.Ezt követően dönt a kórház a jelöltrőlMinden információ az erintok.hu oldalon, valamint az adott megyék facebook oldalán található meg.De legfontosabb maga a motiváció, a küldetés fontosságának felismerése.Zsuzsa 53 éves, két örökbefogadott kislány édesanyja elsőként jelentkezett érintőnek. "Kisebbik lányom csak egy esztendős korában került hozzánk egy közigazgatási eljárás miatt. Most ünnepli a 10. születésnapját, de máig érződik az az egy év... A sok-sok simogatás, ölelés, becézgetés, amiről lemaradt. Óriási hiány ez, amivel sokan kínlódnak. Ezért is álltam azonnal a projekt mellé." Kővágó Piroska - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 08.23. 14:41
Mi a különbség egy világhírű magyar tudós híres elmeállapot-vizsgálati módszere és a politikai választások között? Van-e egyáltalán különbség egy tömeges elmeállapot-felmérés és a politikai választások között? És ki az az Agyaskó Gyuszi?Szondi Lipót és az elmeállapot mintázataiSzondi Lipót, a nagyszerű idegorvos alkotta meg a méltán világhírű Szondi-tesztet. A XX. század 30-as éveiben folytatott öröklés- és mélylélektani tanulmányai során felfigyelt egy különleges összefüggésre. Ebből támadt a teszt zseniális ötlete. Azt már mindenki tudta, hogy a hülye ember átörökítheti gyermekébe a hülyeséget a DNS segítségével. Szondi Lipót viszont azt is megfigyelte, hogy az egymással genetikai kapcsolatban nem lévő, de egymásnak szimpatikus emberek is hajlamosak ugyanolyan módon hülyék lenni, mint a nekik szimpatikus másik ember. Ezt ő a házaspárok esetében figyelte meg, akik között feltűnően nagy számban jelentkezett ugyanazon típusú elmezavar. Ezt a jelenséget könnyedén megfigyelhetjük magunk is: elég bizonyos politikai pártok tagságát megfigyelni.A Szondi-teszt működése rövidenSzondi mester 48 pszichiátriai kezelés alatt álló, pontosan diagnosztizált beteg arcképét mutatta meg a pácienseknek (6 sorozatban, sorozatonként 8 fotót). Ebből kellett kiválasztani a két legszimpatikusabbat, illetve a két legellenszenvesebbet. A tesztet kiértékelve már kész is volt a kórkép: milyen típusú elmebajban és milyen súlyos mértékben szenved az illető. Zseniális!Választások, mint nemzeti elmeállapot-felmérésNem tudom nem észrevenni a magyarországi választási rendszer és a Szondi-teszt közötti kísérteties hasonlóságot. A választási eljárás egyenlő egy országos, reprezentatív elmeállapot-felméréssel. A Szondi-teszt híres, elmebetegekről készült fotográfiáit óriásplakátokon, szórólapokon terjesztett, politikusokról készült arcképek helyettesítik. A választópolgár csak megjelöli, hogy ki szimpatikus neki (aki pedig nem szimpatikus, annak nevéhez faszt rajzol). A végén aztán megalakult az országgyűlés: megvan a reprezentatív minta az ország elmeállapotáról, és ez régebben igen elkeserítő volt. Ahogy a Belga zenekar megénekelte „Az a baj” című slágerében: „Az arca a baj, az arc a baj!” A jogalkotó mítosza és Agyaskó Gyuszi születéseEzt az ország elmeállapotát megtestesítő „eleven kórképet” a jogelméleti szakirodalom (Szentséges Uramisten!) „jogalkotónak, a legfőbb törvényhozó hatalomnak” nevezi. Jogvita esetén ezeknek a feltételezett akaratát igyekezett kifürkészni a bíróság. „A jogalkotó akarata valójában arra irányult...” – mondja a bíró, és a gyanútlan ember valami Szent István-szerű lényre gondol koronával, palástban, jogarral, országalmával. Valójában pedig valami „Agyaskó Gyuszi” által törvénybe iktatott, agyalágyult hülyeség mögött igyekezett fellelni az értelmet. Agyaskó Gyuszi a hülye embert megszemélyesítő általános alany. Olyan, mint a katonaságnál volt Kanifaszi Guszti, akivel az őrmesterek példálóztak a kopaszoknak elmondott intelmeikben. Etimológiailag az elnevezés Stevie Wonder „I Just Called to Say I Love You” című gigaslágere nyomán keletkezett, amit a népnyelv „Agyaskó Gyuszi, áj láv jú” változatban raktározott el kollektív tudatában. Digitális jogalkotás és a „delejes” valóságA jogalkotó, akit az egyszerűség kedvéért a továbbiakban nevezzünk egyszerűen csak Agyaskó Gyuszinak, kitalálta például, hogy modernizáljuk a jogrendszert: az ügyvéd mindent csak elektronikusan (vagy ahogyan kollégák között emlegetjük: „delejesen”) adhat be a bíróságnak. Eredetileg tartották magukat ehhez: ha ott vagyok, akkor sem adhatom oda azt, ami a kezemben van, mert az úgy „nem hatályos”. Menjek haza és küldjem el elektronikusan. MI VAN?!...Bírósági gyakorlat Agyaskó-módraA bíróságokon is dolgoznak Agyaskó Gyuszik. Leírja az ügyvédnek, hogy fellebbezni három példányban írásban benyújtott fellebbezéssel lehet. Ha így fellebbezel, akkor „hatálytalan”, mert ügyvéd csak elektronikusan fellebbezhet. Ha megkérdezed, hogy akkor ez így hogy, a válasz az, hogy az „írásban” nem azt jelenti, hogy leírod egy papírra, hanem azt is, hogy elektronikusan leírod. Aha... És a három példány az mi a tököm? Az időközben jelentősen felpuhult polgári perrendtartás például kihirdetésekor eklatáns példája volt annak, hogy mi lesz akkor, ha Agyaskó Gyuszi hoz törvényeket. Igazolni kellett például, hogy az ügyfeled létezik. Igazolni kellett, hogy van olyan, hogy OTP vagy MÁV. A peres felek létezéséről a hivatalos igazolást gyakorta éppen az a bíróság állítja ki, amely előtt a per folyik. És képes visszautasítani a keresetet, ha nem szerzel be TŐLE igazolást NEKI arról, hogy az ÁLTALA nyilvántartott cég létezik.A hülyeségnek aztán megvan az a természete, hogy könnyen terjed. Ha a törvényhozó kitalálja, a bírók sokszor szívesen alkalmazzák is. Volt, hogy baj volt a keresetemmel, mert nem támasztottam alá „TÉNYEKKEL”, hogy az alperes székhelye szerint a Debreceni Járásbíróság illetékes eljárni a perben. Így aztán a fellebbezésben kifejtettem, hogy VAN OLYAN, HOGY DEBRECEN. Bizonyítási kötelezettség abszurd fokozatonAgyaskó Gyuszi eredetileg azt is elvárta, hogy a keresetben előre írjuk le, hogy mit, mivel és hogyan kívánunk bizonyítani. Le kell írnom, hogy „a tanú memóriájában lévő információkhoz kommunikáció útján, főszabály szerint beszélgetéssel, szaknyelven: tanúmeghallgatással lehet hozzájutni”.Ugyancsak Agyaskó Gyuszi találta ki, hogy ezt a sok baromságot pontosan annyiszor kell kifejteni a kereseti ellenkérelemben, ahány felperes van. Ebből lett a múltkor 276 oldalas beadvány. Nyolcszor fejtettem ki például, hogy a húsz tanú mit tud, és hogy beszélgetéssel tudhatjuk meg, hogy mi van a fejükben.Nem tehetek róla, de ilyenkor szeretném, ha a tárgyalás focistadionokban lenne, ahol néha húszezer ember üvölti egy emberként, hogy „Há-rom hü-lye! Há-rom hü-lye!”, és ahol időnként elhangzik a tökéletes fellebbezés elfogultsági kifogással: Mititété tetetü!? Tán átátá?Zárszó helyett Aki nem hiszi, járjon utána, vagy menjen el ügyvédhez, illetve kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Köszönöm a figyelmet! dr. Zeke László - Nyitókép: Illusztrációs forrás: orulunkvincent.hu

dr. Gaál Lóránt | 08.20. 06:02
Az Alkotmánybíróságon augusztus 17-én „nagyüzem” volt. Ugyanis az alkotmánybírák a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői által, az Alaptörvény 17. módosítása ellen benyújtott indítványairól döntöttek. A taláros testület valamennyi indítványt visszautasította.Kevesen tudják, de fontos!A 2010-2014-es parlamenti ciklusban a FIDESZ-KDNP-s 2/3-os többség, Orbán vezetésével úgy módosította a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt, hogy azzal tulajdonképpen szűkítette az Alkotmánybíróság felülvizsgálati lehetőségét (módosításokról szóló összefoglaló: ITT ). Tudniillik, hogy 2013. április 1. napjától az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül (4. módosítás). E vizsgálatot, ha az Alaptörvényt vagy módosítást az országgyűlés elfogadta, de még nem hirdették ki, akkor a köztársasági elnök kérheti. Ha viszont már a kihirdetés megtörtént, akkor attól számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa is kezdeményezheti a felülvizsgálatot (megjegyzés, hogy az említett cikket a 17. módosítás érintette, mivel már a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke is kezdeményező lehet). Meg kell említeni, hogy egyes rendelkezések miatt, az említett 4. Alaptörvény módosítás megsemmisítését, annak idején az alapvető jogok biztosa indítványozta az Alkotmánybíróságnál. Az indítvány sérelmezte azt, hogy az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárását követően benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadta el a módosítást, hogy a plenáris ülésen megvitatható lett volna (képviselői véleménynyilvánítás korlátozás). Az indítványban kitért arra is, hogy a 4. módosítás egyes rendelkezéseit közjogilag érvénytelennek tarja, mert feloldhatatlan belső ellentmondást okoznak az Alaptörvényben. Az Alkotmánybíróság az indítvány egy részét elutasította a másik részét pedig visszautasította. Az indok az elutasítás esetében az volt, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket, ha részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezik, vagy a módosításokhoz a zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtanak be. A visszautasítás okaként az Alkotmánybíróság már akkor kifejtette, hogy az alaptörvény-módosítás esetén, a belső ellentmondás feloldására, azaz a tartalmi vizsgálatra nincs hatásköre (részlet az Alkotmánybíróság honlapjáról: ITT ). Tehát, nem új keletű az, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítása esetén kizárólag az eljárási szabályokat vizsgálja, a módosítás tartalmát viszont nem. Mik azok az eljárási szabályok? Az eljárási követelmények magukba foglalják a javaslatot előterjesztők körét, a kétharmados elfogadást, a megjelölést tartalmazó előírásokat, az aláírás és a kihirdetés szabályait (Alaptörvény S) cikk). Tehát az Alaptörvény módosítása esetén az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja, hogy megfelelő személy (köztársasági elnök, Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő) terjesztette-e elő a módosítást, 2/3-os többséggel fogadták-e el, az aláírások (országgyűlés elnöke, köztársasági elnök) megvannak-e és, hogy ki lett-e hirdetve a Magyar Közlönyben. Ha ezek rendben vannak, akkor az már – ahogy a fentiekben is szó volt róla - 2013-óta az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, hogy mit, vagy miről rendelkezik a módosítás, azaz mi a tartalma. A tizenhatodik Az Alaptörvény 16. módosítása - többek között - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazott. A módosítás lényege az volt, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az állam által - alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen - juttatott vagyon (hozamával, valamint a helyébe lépett vagyonnal együtt) az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll. Nyilván ez, hogy az állam visszaveszi, ami az övé „bökte a csőrét” a kiebrudalt - egyébiránt az alapítványok nagy nyertesei közé tartozó - FIDESZ-KDNP-s „csapatnak”. Így a módosítás miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság az augusztus 14-én meghozott végzésével az indítványt visszautasította. Az AB megerősítette, hogy nem vonja hatáskörébe az alkotmányt és az alkotmányt módosító új normák felülvizsgálatát, így az alkotmányi rendelkezések tartalmi szempontú felülvizsgálatára és megsemmisítésére nem jogosult. Gyakorlatilag a 16. módosítás elleni utólagos normakontroll indítvány is tulajdonképpen az előzőekben már vázolt ok miatt hasalt el. Persze meg kell jegyezni, hogy dr. Handó Tünde és dr. Polt Péter alkotmánybírók nem voltak restek különvéleményt (szerk. a döntéssel egyet nem értő tagok által írásban rögzített álláspont) megfogalmazni. Szerintük – a lényegét tekintve – az Alkotmánybíróságnak nem kellett volna a 16. módosítás elleni indítványt visszautasítani, hanem érdemben kellett volna azt vizsgálnia. 17. Miről szóltak az indítványok? A FIDESZ és a KDNP frakció közösen 2 utólagos normakontroll indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (indítványok: ITT - ITT ). Az indítványok az Alaptörvény 17. módosításának a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszűnésére, az Alkotmánybíróság tagjainak hetvenéves korhatárára, valamint az országgyűlési képviselők választhatóságára vonatkozó rendelkezéseit támadta. Azért annak van egy diszkrét bája, hogy a FIDESZ és a KDNP országgyűlési képviselői az indítványaikban kérték azt is, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt. Az indítványok alapján arra lehet következtetni, hogy a FIDESZ és a KDNP képviselőinek is leesett már a tantusz, hogy az általuk közjogi pozícióba kinevezett embereiknek a saját jogalkotásuk lett a „veszte”. Nehéz összefoglalni egy mondatban, de a lényeg az, hogy az indítványaikban az eljárási szabályok közé akarták beszuszakolni magát az alaptörvény módosítás tartalmát is, ami nyilván nem működhetett, mert ez utóbbit – ahogy már említettük - az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja. Alkotmánybíróság végzéseiAz Alkotmánybíróság a 17. módosítás kapcsán indítványozott utólagos normakontroll tekintetében - az egyik indítvány elkülönítése miatt - 3 visszautasító végzést hozott. Tulajdonképpen semmi más nem történt, mint az alkotmánybírók tartották magukat a 2013-óta kialakult gyakorlathoz. Azaz ahhoz, hogy az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincsen hatásköre. Mind a párhuzamos indokolások, mind pedig a különvélemények áttekintése során érdekes, illetve nagyívű okfejtések láttak napvilágot. Ezek közül érdemes kiemelni Dr. Varga Réka alkotmánybírónak, a 1385/2026. (VIII. 17.) AB végzésben rögzített párhuzamos indoklásában kifejtetteket: „sajnálatosnak tartom, hogy az elmúlt két évtized során kialakult egy olyan gyakorlat, amikor a jogalkotó – kifejezetten az alkotmányossági vizsgálat megkerülése érdekében - Alkotmányba/Alaptörvénybe helyez bizonyos szabályokat vagy egyéb döntéseket, elvi természetű megállapításokat. Ez erodálja a jogrendszer egészének alkotmányosságát és negatívan hat vissza az alkotmány tiszteletben tartására kötelezett intézményekbe vetett bizalomra is.”. Ha átgondoljuk Dr. Varga Réka alkotmánybíró gondolatait, akkor hamar rájövünk, hogy Magyar Péter miniszterelnök nem véletlen akar szakítani a múlttal, és ígérte meg, hogy – népszavazással megerősített – új alkotmányunk lesz. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció


Nótárius | 08.31. 20:34
Ezen a nyáron már kétszer kúszott fel folyamatosan a napi csúcshőmérséklet 40°C fölé. Nemcsak néhány napra, hanem lassan hetekre is. Pusztít az aszály. A mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó gazdák iszonyú kárt szenvednek el. De nem kíméli az infrastruktúrát és persze az élővilágot velünk emberekkel együtt. A két legnagyobb folyónkon, a Duna és a Tisza magyarországi alsó szakaszain szinte csak csordogál a folyó. Akadozik az áruszállítás is. Néhány centiméter hiányzott ahhoz, hogy a több mint negyven éve üzemelő Paksi Atomerőmű még üzemben lévő utolsó reaktorblokkját is leállítsák. Szerencsére erre nem volt szükség a gyors intézkedés - a fenékküszöb megépítése - miatt. A probléma évtizedekkel ezelőtt kezdődött * 2003: országos hőség és súlyos csapadékhiány, amely óriási mezőgazdasági kárt okozott. * 2011: az évtized egyik legszárazabb éve, rendkívül alacsony nyári csapadékösszegekkel. * 2021–2022: történelmi mértékű aszály, amely kiszárította a talaj mélyebb rétegeit és súlyosan érintette az Alföldet. Agrárszakemberek szerint a Dél-Alföldről úgy 200 mm víz hiányzik a termőföldből. Mintegy 70 cm-nél kezdődik a nedvesség, felette csont száraz a talaj. * 2025: az elmúlt 125 év egyik legszárazabb júniusát és jelentős nyári csapadékhiányt hozta. Klímaváltozási trendek: * Hőmérséklet: a nyári középhőmérséklet folyamatosan emelkedik, a normál értékek felett alakulva. * Csapadékeloszlás: kevesebbszer esik, de egy alkalommal nagyobb mennyiség ("özönvízszerű" esők), ami nem tud elegendően beszivárogni a talajba. * Időtartam: a nyári időszak hossza napokkal kitolódott az elmúlt évtizedekben, fokozva a párolgást és a kiszáradás kockázatát. A felsorolásból is kitűnik, hogy az aszály évről-évre súlyosbodott.Hogyan változott az öntözött mezőgazdasági területek aránya?Az 1970-es évek elején Magyarországon az öntözésre berendezett és kiépített mezőgazdasági terület nagysága nagyjából 350 000 – 400 000 hektár körül alakult, míg a ténylegesen megöntözött terület az évtized folyamán ennél alacsonyabb, 100 000 és 200 000 hektár között mozgott. Főbb adatok és tényekKiépített öntözési kapacitás: csaknem 350–450 ezer hektár az 1970-es évek közepére a főcsatornák és vízlépcsők fejlesztésével. Ténylegesen öntözött terület: az időjárástól és az aszályoktól függően általában 100 ezer hektár körüli vagy azt meghaladó terület. Főbb fejlesztésekA tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti- és Nyugati-főcsatornák.1980 körül a magyar mezőgazdaság nagyjából 120–134 ezer hektár (vagy vízjogi engedéllyel és kapacitással majdnem 200–230 ezer hektár) mezőgazdasági területet volt képes öntözni, míg az infrastruktúra és a tervek szerint tágabb értelemben akár 300–500 ezer hektár körüli potenciális vagy részben előkészített terület is szóba jöhetett. 1980-ban kb. 134 ezer hektár volt a megöntözött földterület nagysága, amelyből csak az Alföldön körülbelül 133,6 ezer hektár helyezkedett el. Kapacitás és keretek: A korabeli vízgazdálkodási felmérések alapján a kialakított nagyüzemi (termelőszövetkezeti és állami gazdasági) öntözőberendezések és csatornák elméleti kerete ennél magasabb, nagyjából 200–230 ezer hektáros vízjogi engedéllyel rendelkező potenciált mutatott, noha a tényleges használat az aktuális csapadéktól és évjárattól függött. Az öntözött mezőgazdasági területek változása: * Magyarországon 1990-ben a mezőgazdaság csaknem 216,9 ezer hektár ténylegesen megöntözött területet, míg a vízjogilag engedélyezett (vagyis öntözésre alkalmas és előkészített) terület nagysága megközelítőleg 345,2 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2006-ban csaknem 68 ezer hektár (67,7–68 ezer hektár közötti) mezőgazdasági területet öntözött meg a Központi Statisztikai Hivatal adatsorai szerint. Ez az akkori teljes mezőgazdasági területnek mindössze nagyjából 1,3–1,4%-a volt. 2006-ban a ténylegesen öntözött terület: 68 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2010-ben 169 ezer hektár vízjogilag engedélyezett, öntözhető területet tudott ellátni, míg a ténylegesen megöntözött terület csupán 44,9 ezer hektár volt. Ennek oka a rendkívül csapadékos időjárás volt. * Elérkeztünk a 2025-ös évhez. A magyar mezőgazdaságban az öntözött terület nagysága 100-120 ezer hektár. (A ténylegesen öntözés alá vont területről nem találtam adatot. A KSH-nál találtam egy olyan adatot, mely szerint 2023-ról 2024 évre az öntözött területek aránya 2,6%-kal nőtt.) Az összeállításból is jól látszik, hogy míg a 70-es években 350-400 ezer hektárt is lehetett volna öntözni szükség esetén, ez a terület mára kevesebb, mint a felére csökkent. (Forrás: KSH)Most akkor járjunk utána, hogy az elmúlt bő három évtizedben mi vezetett az ország déli részének és a homokhátságnak a kiszáradásához.A felelősség elsősorban a soron következő kormányok, az Antall-kormánytól az ötödik FIDESZ-kormányig terjed. Természetesen a FIDESZ-kormányokat terheli leginkább a felelősség, mivel folyamatosan 16 éven keresztül hatalomban voltak, de ennek ellenére nem tettek szinte semmit hazánk vízmegtartó képességének növelésére. Ezt egy parlamenti bizottsági ülésen Lázár János akkori ÉKM miniszter is elismerte, hogy a Dunán minden képen kellett volna duzzasztógátakat és víztározókat építeni. (Erről itt olvashatsz.)Néhány adalék ahhoz, hogy mekkora a vízhiány Magyarországon: * A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van. * A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat. A Válasz Online nemrég mutatta be azt a tanulmányt, ami arra jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel. Lázár János is elismerte: „Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra, az ön által képviselt felfogásban teljesen alkalmatlanok. Egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édesvízért. Ebben mind korrekt az ön állítása, és ebben nincs a kormánynak egy konzekvens vidékfejlesztési, agráripari szempontokat figyelembe vevő, végig vitt döntése, és ezzel adós mindenki. De attól, hogy erről valaki sokat tud beszélni, még semmi nem történik, látható az én példámból is. A józan paraszti ésszel: homokba vizet vezetni - nem lesz belőle semmi” – mondta Lázár tavaly decemberben. Szerinte a kérdést egy olyan vidékfejlesztési minisztériummal lehetett volna megoldani, amiben benne van a vízgazdálkodás, benne van az élelmiszeripar, és benne van a teljes agrárportfólió, akkor lehet szegmentálni, és akkor lehet különböző megoldásokat alkalmazni.” (A teljes vitát Lázár János és Keresztes László Lóránt között Itt nézheted meg.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárásaA FIDESZ kormány 2012-ben végleg bezárta a 240 főt foglalkoztató Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. (VITUKI)A VITUKI munkatársai szisztematikusan kutatták a vízkészletek mennyiségét, minőségét, s ezekre a pontos mérésekre hivatkozva tudták pl. leállíttatni a bauxitbányászatot és stabilizálni, megvédeni a Hévízi-tó forráshozamát. Miért is kellett megszűntetni a VITUKI-t? Azért, mert az igen értékes terület a NER fejlesztési tervek látókörébe került. Itt épült fel később 250 milliárd forintért a Nemzeti Atlétikai Központ. Víz és zöld helyett ismét beton. 2012-ben, amikor a klímaváltozás, a globális felmelegedés és a vízhiány miatti aggodalmak már világszerte a legfontosabb kérdések közé tartoztak, a NER rezsim jogutód nélkül megszüntette az ország egyetlen Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetét. A dolgozókat ebocsátották. Az elhagyott épület még 8 évig ott állt üresen. A volt VITUKI-toronyházat végül 2020. decemberében felrobbantották, majd a földdel tették egyenlővé. A helyén épült meg az atlétikai stadion. A környezetvédelem „kivégzése”A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002 és 2010 között működött. Feladata a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás országos szintű szakmai irányítása volt. Orbán megszüntette a minisztériumot. A minisztérium dolgozóit az Agrárminisztérium vette át. Majd elérkezett 2018. novembere. Az Orbán-kormány egyik nagy ellenségét, a természetvédelmet fejezte le. (A másik ellenség a műemlékvédelem volt.)Az Agrárminisztériumból majd' 340 szakembert rúgtak ki, és valahogy a természetvédelmi területről kellett elbocsátani ennyi szakembert. Miért is? Mer Orbánt és a NERT nem érdekelte a környezet-, és természetvédelem. Azóta a környezetvédelmi jogszabályokat is „legyengítették”, hogy a környezetszennyező akkumulátorgyárak zavartalanul működhessenek. A természetkárosító tevékenységüket szinte büntetlenül folytathassák. (A környezetszennyező akkumulátorgyárakról Itt, Itt és Itt olvashatsz bővebben.) 2018. november 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül értesítették az érintetteket, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét minden szakmai értelem nélkül kirúgták. A kormány által kommunikált 10 százalék körüli leépítés helyett 44 százalékot rúgtak ki. Szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, egyedülálló szakmai és közigazgatási tudással és kapcsolati rendszerrel rendelkező, elhivatott, munkatársat tettek lapátra a közigazgatás modernizációjára hivatkozva. Szinte semmilyen szociális szempont (családanyák, gyereküket egyedül nevelők vagy gyeses álláson lévők stb.) nem számított. Gyakorlatilag az állami természetvédelmet, – ami alá az összes nemzeti park igazgatóság, az össze természetvédelmi tevékenység stb. tartozik – szó szerint lefejezték. (Erről Itt olvashatsz bővebben.) Az évről-évre egyre aggasztóbb vízhiány nem érte el a FIDESZ-kormány ingerküszöbét, pedig a vízügyi szakemberek folyamatosan felhívták erre a problémára a figyelmet.Ugyan 2014-ben 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás volt előkészítve, de ennek csak töredékét valósították meg Orbán Viktorék 12 év alatt. A 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia vitaanyagában vették számba azokat a lehetséges vízvisszatartási fejlesztéseket, amelyekhez vagy tanulmány, vagy terv készült. A dokumentum hangsúlyozta az aszály miatti vízvisszatartás fontosságát, ennek ellenére az eltelt több mint 10 év alatt 230 millió köbméternyi tározói kapacitás készült el, beleszámítva a 2014-ben átadott, 126 millió köbméter kapacitású Szamos-Krasznaközi árapasztó tározót. Tehát 590 millió köbméternyi víztározó nem épült meg. A vitaanyag által összegzett teljes, fél Balatonnyi tározói kapacitás kivitelezése az akkori becslés szerint 77,5 milliárd forintba került volna. Mai áron ez 240,9 milliárd forintba kerülne. (3,109-es valorizációs szorzóval kiigazítva.)Egy kis összehasonlítás, hogy mire és mennyi pénzt szórt el a FDESZ-kormány az adófizetők pénzéből, ami csak a jéghegy csúcsa. A vízmegtartás, az öntözés és a paksi atomerőmű hűtésének megoldására az alacsony Duna vízállása miatt aszály idején a FIDESZ-kormányt egyáltalán nem érdekelte. * A 2025-ös költségvetésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda 418 milliárd forintból gazdálkodott.) Ehhez hozzájön még az MTVA 165 milliárdja szintén a 2025-ös évre. * A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015 és 2023 között 2300 szerződés alapján összesen 1.360 milliárd forint értékben kötöttek szerződés az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Persze ez is haveri cégeken keresztül. A keretmegállapodás évente kerekítve 150 milliárd forint. * A Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásához kötött (BDPST Zrt,) irodaházak – a Dürer Park, a Bosnyák tér és a Kopaszi-gát irodaházainak –- megvásárlása 600 milliárd forintba került 40%-os túlárazással. Orbán megvette a vejétől és Garancsitól, a havertól szégyentelenül túlárazva. Normál esetben 240 milliárd forintot spórolhattunk volna egy tisztességes adásvétel esetén. * A felsorolt pénzszórás összesen 2.183 milliárd forint. Ha a cikkem korábban leírt részében 820 köbéternyi tározó kapacitás mai árfolyamon 240,9 milliárd forintba kerülne, akkor az elszórt 2.183 milliárd forintból kilencszer nagyobb, azaz 7.380 köbméternyi tározókapacitást lehetett volna megépíteni, ami négy és fél Balatonnyi víztömegnek felel meg. (A fenti adatoknak ebben a cikkemben olvashatsz utána.) Ideteszek két apró megjegyzéstSzijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a Telex számításait megerősítette, amelyek szerint a magyar kormány addig (A cikk 2025. április 11-én íródott.) körülbelül 1.500 milliárd forint állami támogatást adott a különböző akkumulátorgyáraknak, illetve költött a működésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítésére.A Forbes Magyarország írta meg 2026. 03. 31-én tíz akkumulátor gyár éves árbevétel és adózott eredményét a 2024. év adatai alapján. „Beruházási boom”-ról és mínuszos profitról számol be. A gyorsan növekvő iparág néhány domináns szereplője jelentős veszteségekkel termelt. Három akkumulátor gyár nyereséges volt, viszont hét veszteséget termelt. A legnagyobb veszteséggel a Samsung SDI Magyarország Zrt. zárta a 2024-es évet. 24 milliárd forinttal. (Erről ITT olvashatsz bővebben.) Tehát 1.500 milliárd forint közpénzt - adófizetők által befizetett pénzt - költött el öt év alatt akkumulátorgyárak építésére, ami az újságcikkből kiderült, hogy a nagyrészük masszívan veszteséges. Pedig az Orbán-kormány az akkugyáraktól várta a gazdasági csodát. Eddig nem jött be. Cserébe viszont az akkumulátorgyárak környezetszennyezést okoznak a hatóságok gyenge kontrollja miatt. Itt szomorú eseményeket írok le, ami kézelfoghatóan bizonyítja a könyörtelen klímaváltozást. A kiszáradó tavainkról, eltűnő folyóinkról, csak néhányat sorolok fel. De ez is figyelmeztető jel is a jövőre nézve. * Ha marad a szárazság, reális veszélye van annak, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös egyes szakaszai időszakosan kiszáradjanak. Ezt a 24.hu írta meg, amikor július 18-án ott jártak. Mind a két folyón megdőlt a legkisebb vízállás. * Debrecentől nem messze szinte teljesen kiszáradt az Erdőspuszta természetvédelmi területén található, egykor horgásztóként is működő két víztározó, a Fancsika I. és a Fancsika II. A vízhiány és az emberi hanyagság miatt több ezer hal elpusztult. A tavak életét részletesen dokumentáló Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál is beszámolt a két tó jelenlegi állapotáról. * A Baranya megyében található, 2,9 hektár területű, 2,5 méter legnagyobb mélységű Bicsérdi tó éveken át horgászversenyek, környezete esküvők, családi napok, gasztronómiai események kedvelt helyszíne volt, mígnem 2022-ben minden megváltozott. Akkora a bicsérdi vízfolyás több mint 10 kilométeres szakasza kiszáradt, a horgásztóba már két éve nem folyt víz. A bajt tetézte a súlyos csapadékhiány és a talajban lévő vízmennyiség drasztikus csökkenése. A halállományt ezen okok miatt lehalászták, a tó pedig 2022 nyarára kiszáradt. A tóval együtt kipusztult az élővilág is, a csontszáraz tómederben sétálni lehetett a hatalmas földlyukak között. Halak csontvázai és élettelen kagylók emlékeztettek arra, hogy ott bizony egykor gazdag volt a víz élővilága. * Szintén a 24.hu számolt be arról, hogy a Tisza-tó vízszintje olyan mélyre süllyedt, amire nyári időszakban korábban nem volt példa. A víz több helyen látványosan visszahúzódott, mederrészek váltak szabaddá, a sekélyebb területeken a hajózás és több turisztikai program is ellehetetlenült. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a tó vízszintje már a 2022-es aszály idején mért nyári minimumot is meghaladta lefelé. A Kisköre-felsőnél augusztus 24-én mindössze 622 centimétert mértek, vagyis a vízszint már alig több mint 10 centiméterrel haladta meg a 610 centiméteres téli üzemi szintet. (A fent leírt megdöbbentő tudósításoknak ITT, ITT, ITT és ITT olvashatsz utána.) Írok néhány sort Paks II. kivitelezésének problémájáról, ami nem választható el a klímaváltozástól, ami miatt a Duna vízszintje hektikusan változikAszódi Attila, aki 2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű kormánybiztosa volt a Della című műsorban a következőket mondta: „Akkor azt mondtam Süli Jánosnak, hogy nem lehet elmenni amellett, amit a természet produkált. […] Azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert.” Akkor a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter - Süli János - elhessegette Aszódi Attila aggodalmait, arra hivatkozva, hogy „azt már engedélyezték, a nemzetközi konzultációkat lefolytatták, ezért nem nyúlnak hozzá a hűtőrendszerhez”. A volt kormánybiztos azt is elmondta, hogy több jelentést is készített 2018-ban, ezek egy része a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyhez is lejutott. Annak a szakembernek a véleménye, aki nem mellesleg energetika-, és gépészmérnöki diplomával rendelkezik és nemzetközi szaktekintély a témában, nem érdekelte az Orbán-kabinetet. Összefoglalva a jelenlegi borús helyzetetA rendszerváltás óta az elmúlt 36 évben a soron következő kormányok mindegyike hozzátette a maga részét, ahhoz, hogy ez az áldatlan vízhiányos helyzet kialakulhasson, ami veszélyezteti a növénytermesztést, ezzel együtt az állattartást és a lakosság ivóvíz ellátását, környezetkárosító hatású, veszélyezteti az infrastruktúrát és a paksi atomerőmű működését. Összességében iszonyatos gazdasági és természeti károkat okoz. Az Antall-kormány, ami bevezette a földkárpótlást, de nem kontrollálta a gazdák földhasználatát. Ekkor szántották be a vízlevezető árkokat, mert akkor „nyertek” fél holdnyi földet művelhető földet. Az Antall-, és a Horn-kormány termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a magukra hagyta. Nagy részük tönkre ment, jó esetben egyeseket privatizálták. Az iparra fektették a hangsúlyt. A szocializmusból hátra maradt öntözőberendezéseket nem korszerűsítettek, hanem hagyták nagyrészüket „lerohadni”. A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok sem sokat foglalkoztak a mezőgazdasággal és a vízgazdálkodással, de legalább volt egy Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ahol a szakemberek talán próbálták menteni a menthetőt.A soron következő Orbán-kormányok végezték a legnagyobb pusztítást a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárása 2012-ben. * A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése 2010-ben és a minisztérium dolgozóinak az Agrárminisztériumba történő átvétele, majd 2018. novemberében 340 környezetvédelmi szakember kirúgása. * A 2014-ben tervezett 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás helyett mind a mai napig csak 230 millió köbméternyi tározói kapacitás épült meg. * Pénzszórás propogandára, stadionokra, közbeszerzéseken keresztül adófizetői pénzek átjátszása az Orbán-családnak, Mészárosnak, Szíjjnak, Garancsinak…stb. azaz a „haveroknak”. * A 18 akkumulátorgyár megtámogatása 1.500 milliárd forint közpénzzel, ahelyett, hogy a természetvédelemre, a vízgazdálkodás korszerűsítésére, víztározók és öntözőcsatornák építésére a rezsiköltség hazugságával lepusztított ivóvízhálózat korszerűsítésére fordították volna. * Paks II. építésének elkezdése, mindezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyták a paksi atomerőmű volt kormánybiztosának - Aszódi Attilának - azt a megállapítását, miszerint újra kell tervezni a hűtőrendszert a klímaváltozás miatt. Az összefoglaló felsorolásból is kitűnik az egymást követő kormányok nemtörődömsége, de a legnagyobb hibát, ami szerintem így utólag történelmi bűn azt a FIDESZ és az Orbán kormány követte el. Reménykedjünk, hogy ez a folyamat az új kormány intézkedései miatt megfordul és gátat szab a további környezetkárosító tevékenységének, kiszáradt tavaink, az elkövetkező években kormányzat és a szakemberek bölcs döntései nyomán végrehajtott intézkedéseinek köszönhetően újra életre kelnek. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 08.29. 13:47
Mire elég hat év a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal életében? Balgaság azt gondolni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születhetnek a legfontosabb ügyekben, vagy az a cél, hogy jóval hamarabb le lehessen zárni az évek óta nyugtalanító, a széles nyilvánosság előtt folyó, közfelháborodást keltő ügyeket? Már az első napon komoly kalamajka lett ebből a „hat éves vállalásból”.Hat év helyett határidők kellenekMeghallgattam Unger Anna első interjúját a Telexen, azóta, hogy megválasztották az NVVH elnökének. Szerettem volna, ha kimondja, hogy bizony balgaság volt azt mondania bizottsági meghallgatásán, hogy „balgaság azt hinni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek lesznek”, merthogy már másnap jelezte a miniszterelnök, hogy „jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, ez eljárási határidők rövidítése, a bíróságok és nyomozó szervek megerősítése.” Merthogy: „Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy 5-10 évig tart egyes büntetőügyek lezárása.” Hiszen mindannyian ezt várjuk, és okkal vártuk el azt, hogy ezt várja, s ne tekintse ezt az elvárást „balgaságnak” a hivatal elnöke. De ez csak apró részletkérdés ahhoz képest, hogy mit fog csinálni a hivatal a gyakorlatban. Szavazzunk bizalmat neki, hagyjuk dolgozni és nézzük, hogy mit vállalt, mit kérhetünk számon tőle! Nézzük, hogy mit mondott: 1. „Összerakja a hivatalt”. 2. Neki azt kell tudnia mondania néhány hónap múlva, hogy „igen, elindultak a vizsgálatok”. 3. Fél év alatt azt szeretné elérni, hogy „létrejött a hivatal”; „meg kell csinálni a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan december végéig”. El akarja érni, hogy a hivatalnak legyen meg minden eszköze humán erőforrásban, fizikai, techológiai és módszertani eszközökben ahhoz, hogy nyomozhasson. 4. Hogy mi lesz egy év múlva, arról nem nyilatkozott. Ő 3-6 évben gondolkodik. Reméli, hogy 3 év alatt sikerül magát a rendszert feltárni, megmutatni, „hogy mi történt itt” hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő és a „nagy ügyekben remélhetőleg addigra már megyünk előre”. Ez van. Ezt mondta, ezt lehet számon kérni.A történelem gyorsabb voltTermészetesen reménykedünk abban, hogy sikeres lesz. Észrevételeink azért lehetnek a felvállalt feladathoz, annak érdekében, hogy hátha ezzel kicsit optimistább hozzáállásra sarkallhatjuk az elnök asszonyt. A náci háborús főbűnös nürnbergi 22 peréhez a nemzetközi bíróságot pár hónap alatt nemcsak, hogy „összerakták”, és nemcsak „elindultak a vizsgálatok”, hanem fél évvel a háború befejezését követően (1945 november 20.-án) már a per is elindult konkrét vádiratokkal. Fél év egy ilyen rendkívüli horderejű ügyben nem a nyomozás technológiai, technikai, módszertani feltételeinek az előteremtésére volt elég, meg az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítására, hanem arra, hogy a nyomozások befejeződjenek. Pedig akkor még nem volt Mesterséges Intelligencia és a bizonyítékok felderítését egy szörnyű világégés akadályozta. Maga a per 11 hónap alatt (1945 október 1. napján) befejeződött, a 12 halálos ítéletet október 16.-án végrehajtották, a 7 börtönbüntetés végrehajtása folytatódott (3 felmentő ítélet született.) Az a 3 év, ami alatt az elnök asszony reméli, hogy mi majd elmondhatjuk, hogy „megyünk előre” 1949-ig arra volt elegendő, hogy a főbűnösök peréhez hasonló, legalább 200 ügyben szülessenek ítéletek.A munka egy része már készen van Az is biztató lehet, hogy Ligeti Miklós és csapata évtizedes távlatban végzett már komoly munkát ezen a területen, konkrét számokkal, adatokkal, felderített tényekkel. A Bírós Ferenc vezette Integritás Hatóság is rendkívül komoly munkát végzett az elmúlt években, mi több: feljelentésekig is eljutott nem egy ügy. Ott vannak a komoly tényfeltáró anyagok, amelyeket a Válasz Online, vagy az Átlátszó tett le az asztalra. Ezekben az ügyekben tehát felesleges fél évet várni, hogy a nyomozás elindulhasson. A rendszer lényegének feltárásával, leírásával sem kell a kelleténél többet foglalkozni. Magyar Bálint, a volt kultuszminiszter már 1999 novemberében hajszál pontosan leírta a maffia-állam azon jellemzőit - magát a fogalmat is ő alkalmazta először Orbán rendszerére -, ami 2026-ra a szemünk előtt bontakozott ki. Itt látható egy nagyon tanulságos beszélgetés erről a nagyszerű tudományos, szociológiai teljesítményről.Az elszámoltatás nem tűrhet újabb éveketÖsszességében látható, hogy amennyiben van erre poltikai akarat, akkor a rendszerváltás legfőbb ígérete: az elszámoltatás sokkal gyorsabban mehet, mint ahogy azt az elnök asszony jelenleg kommunikálja. Ennek érdekében egy ország várja, hogy ne az történjen, mint ami például a 2019 óta folyó Völner-Schadl ügyben, ahol a hét év alatt érdemben sehova nem sikerült eljutni (ha nem számítjuk ide, hogy Völner úr idő közben visszakapta az ügyvédi praxis folytatásának lehetőségét). Nézzük a dolgokat optimistán A most látható, nagyon erős társadalmi nyomás nyilván arra fogja sarkallni a hivatalt, hogy bizonyítson. Arra sarkallja a törvényhozást és a kormányt, hogy a jelen tűrhetetlen állapotokat felszámolja. Emellett tekintsünk bizalommal Tasnády Katalinra, a hivatal nyomozati elnökhelyettesére, aki húsz éve dolgozik a büntetőjog területén, ebből tizenhat évet bűnüldöző, illetve vádhatósági szervezet tagjaként, valamint tapasztalt kiemelt súlyú korrupciós és hivatali bűncselekmények felderítése terén. Bízzunk abban, hogy hasonlóan képzett munkatársak segítik majd hozzá az elnök asszony munkáját ahhoz, hogy hat évnél sokkal, de sokkal hamarabb szülessenek jogerős ítéletek, s hogy mihamarabb visszakapjuk az elcsaklizott milliárdokat! dr. Zeke László - Nyitókép: Unger Anna Rózsa - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 08.27. 13:14
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztása során az Országgyűlés illetékes bizottsága úgy döntött, hogy ennek a nagyon fontos hivatalnak az elnöki posztjára Unger Anna politológust jelöli. A jelöltek meghallgatása során a tőle legtöbbet idézett gondolat az volt, hogy ne reménykedjünk abban, hogy hat évnél rövidebb idő alatt bíróság elé kerülhetnek a közvagyon herdálásában, eltulajdonításában részes politikusok. A tudós asszony ezt a kényszerű jogállami követelményekkel magyarázza. Hogy is van ez?A lepkeper tanulsága: az igazság néha öt évig botladozikÜgyvéd vagyok, 33 éve. Tudom, hogy mi zajlik a bíróságokon, nincsenek naiv elvárásaim. Élesen él emlékezetemben a lepke per. A vád szerint a kokadi gazda jogerős közigazgatási engedélybirtokában vágott ki bokrokat a saját telkén, ami miatt másfél milliárd (!) forint kártérítést kért tőle az ügyész, s szerette volna természetkárosítás bűntette miatt börtönbe is zárni, merthogy azt feltételezték, hogy ezzel a magatartással 6.000 keleti lápibagoly lepkét pusztított el.Miután a területen egyetlen elpusztított lepkét sem sikerült felderíteni, így azt gondoltam, hogy 15 perc alatt végzünk ezzel a dologgal, abban a minutumban, hogy a természetvédelmi őr kérdésemre felelve tanúvallomásban megerősítette, hogy a bokrok szárzúzását követően pontosan annyi elpusztult hegyi gorillát látott a tett helyszínén, mint elpusztult keleti lápibagoly lepkét: nulla darabot... Ehhez képest a pert három bíróság előtt (büntető, polgári és közigazgatási ügyszakban) is meg kellett nyerni jogerősen, hogy végre kiderüljön: a kokadi gazda ártatlan. Az engedéllyel végzett tevékenység nem jogellenes, elképzelt lepkék elképzelt pusztulásával elképzelt börtönbüntetés és elképzelt kártérítés áll, nem valódi! Mindez 5 esztendő leforgása alatt.Amikor egy per tovább tart, mint egy jogi diplomaSzóval tudom, hogy ez így van. Tudok az ésszerű indok nélkül elhúzódó perekről. S ha már az „észszerűnél” tartunk tudom, hogy a magyar mérce szerint (erről jogszabály szól, a 2021. évi XCIV. törvény) a jogviták eldöntésének van ésszerű határideje, aminél hosszabb pereskedés esetén vagyoni elégtétel kérhető. Egy fizetési meghagyással indult polgári perben a jogerős, másodfokú ítéletig ez 4,5 év. Erre tekintettel szoktam javasolni az ügyfeleknek (ironikusan célozva a jogszolgáltatás hazai állapotára), hogy az eljárás elindításának lehetséges alternatívája az, hogy beiratkoznak az egyetemre, megszerzik a jogi diplomát, mert akkor per nélkül is tudni fogják, hogy igazuk van-e (merthogy pont annyi időre van szüksége a bíróságnak dönteni egy jogvitában, mint amennyi idő alatt megszerezhető a jogi diploma). A lassú igazságszolgáltatás is jogállami sebAzzal együtt, hogy tisztában vagyok a realitásokkal ez borzasztóan zavar! A jogállam ugyanis nem ott vész el, amikor az ellenzéket Pinochet tábornok módján stadionokba vezénylik, majd kivégzik, hanem már ott, ahol a joghoz való hozzáférés olyan erős korlátokba ütközik, mint amilyen például a rendkívül lassú jogszolgáltatás. Ezt nem tudomásul kell venni, hanem pont ez ellen kell fellépni. Én valami olyasmit vártam volna ennek a nagy várakozások közepette létrejövő hivatalnak a vezetőjétől, hogy ezekre a kiemelten fontos ügyekre kiemelt figyelmet követel ki úgy a munkatársaitól, mint a törvényhozástól, vagy éppen a kormánytól. Mert a 6 év nemcsak jóval hosszabb, mint az egyébként is elkeserítően hosszú, „észszerű” 4,5 év, hanem – szerintem – a társadalmi közhangulat ismeretében elviselhetetlenül hosszú! Ráadásul a leendő elnök asszony jövendölése szerint ez nem a jogerős ítéletig, hanem csupán a bíróság elé állításig számított időszak.Hat év alatt felnő egy gyerek – de vádlott még nem lesz senkiből A 6 év az másfél parlamenti ciklus! A most felálló hivatal emberei érdemben kb. a 2034-gyel végződő parlamenti ciklusban jutnak el majd odáig, hogy a százmilliárdokkal bennünket megkárosító bűnözők oda üljenek a vádlottak padjára? A 6 év az borzasztóan hosszú. Ez alatt egy csecsemő megtanul járni, beszélni, iskolaérett lesz. Ez alatt másfélszer el lehet végezni a gimnáziumot, egy érettségi mellett simán belefér egy nyelvvizsga is. Ki lehet tanulni egy új szakmát, belefér egy teljes életpálya-váltás. Ennyi idő egy normális társadalomban elegendő egy új autópálya-hálózat, több ezer lakás vagy modern kórházak megépítéséhez. Ilyen hosszú idő alatt új technológiák és szokások (mint például az okostelefonok, vagy Mesterséges Intelligencia használata, az online ügyintézés) válnak természetessé, új vakcinák, génterápiák és rákkutatási eljárások jutnak el a laboratóriumi tesztektől a betegek gyógyításáig. Könyörgöm: Ennyi idő alatt másfél II. világháború lezajlik!Azt gondolom, nem vagyok egyedül, aki azt kívánja, hogy az évek óta oknyomozók által feltárt, nyilvánosságra hozott, kereskedelmi forgalomban elérhető, kötetekbe rendezett anyagok, esetleg az OLAF jelentések, vagy az Integritás Hatóság anyagainak elolvasása és annak megfelelő gyors intézkedés, a társadalom igényeinek megfelelő soron kívüli eljárások beiktatása az eljárásrendbe, valamint megfeszített munka sokkal, de sokkal hamarabb hozza meg gyümölcsét! Nincs idő és kellő ok sem arra, hogy 6 év múlva kezdődjenek meg a bíróság előtti eljárások. Ok nincs, legfeljebb kifogás!Nagyon remélem, hogy ez az új hivatal a társadalmi várakozásoknak megfelelő módon végzi majd a munkáját, transzparens módon, gyorsan és hatékonyan. A korábbi, elégtelenül működő rendszer nem „fedezék”, hanem intő, kerülendő példa! dr. Zeke László - Nyitókép: Unger Anna Rózsa - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 08.26. 12:36
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A frontex szerepének megerősítéseAz elmúlt években Magyarország politikai kommunikációjában központi szerepet játszott a migráció kérdése. Bár az Európai Unió 2018 és 2019 között számos intézkedést tett az illegális migráció visszaszorítása érdekében, a hazai közvélemény felé mindebből kevés, vagy torzított formában jutott el. A kormányzati kommunikáció a félelemkeltésre és Brüsszel-ellenes érzelmek erősítésére épült, miközben a valós intézkedések inkább a közös európai fellépést és az együttműködés erősítését szolgálták.Az EU Tanácsa és az Európai Parlament több lépést is tett a migráció kezelésére. 2018-ban szankciókat vezettek be embercsempészek ellen, valamint megerősítették az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) szerepét. A cél az volt, hogy hatékonyabban támogassák a tagállamokat a határvédelemben, a visszaküldési eljárásokban és a harmadik országokkal való együttműködésben. 2019-ben a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának bővítése, illetve a Frontex megerősítése került napirendre, amelyek egyértelműen azt mutatták, hogy az EU egységesen kíván fellépni a kihívásokkal szemben. Mindeközben a magyar kormány kommunikációjában a migrációt az ország szuverenitását fenyegető problémaként állították be. Orbán Viktor 2019 elején úgy fogalmazott, hogy a választások tétje nem a hagyományos politikai megosztottság, hanem a „bevándorláspárti” és „bevándorlásellenes” erők küzdelme lesz. Az efféle kijelentések erősítették azt a képet, miszerint Brüsszel nem a megoldás, hanem maga a probléma. Ezzel szemben a statisztikai adatok arra utalnak, hogy miközben a kormány a migráció ellen kampányolt, a külföldi munkavállalók száma folyamatosan emelkedett Magyarországon.AI illusztráció - Melczer ZsoltEz rávilágít a kommunikáció és a valóság közötti ellentmondásra.A jelenség lényege, hogy a politikai diskurzus nem a tények teljes körű bemutatására törekszik, hanem sokkal inkább az érzelmekre hat. A félelemkeltés, az „idegenektől való védelem” retorikája továbbra is hatékony eszköznek bizonyult a közvélemény formálásában. Ugyanakkor ez a stratégia hosszú távon veszélyeket is rejt, hiszen gyengíti az állampolgárok valós tájékozottságát, és hozzájárulhat az EU és Magyarország közötti feszültségek fokozódásához. Összességében elmondható, hogy bár az Európai Unió valódi és konkrét lépéseket tett az illegális migráció megfékezésére, a magyar kormány kommunikációjában ezek nem kaptak hangsúlyt. Ehelyett a politikai célokat szolgáló, leegyszerűsített és félelemkeltő narratíva dominált, amely tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot.A kérdés, hogy meddig maradhat hatékony ez a stratégia, illetve mikor kerekedik felül a tények hitelesebb bemutatása a politikai érdekeken. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Bevándorlás” sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- 2018 és 2019 évben, annak ellenére, hogy jelentős mértékben csökkent az EU területét érintő migrációs nyomás, folytatódtak az illegális migrációt megakadályozó intézkedések.illetve azok felülvizsgálatai, valamint további források biztosítása az illegális migráció kezelésére. Nyilván a magyar kormány ezeket az intézkedéseket szintén nem verte nagydobra, megmaradt a szokásos kommunikációnál, azaz a több ezer migránssal, vagy éppen a lakosságcserével történő riogatásnál. Ez a módszer továbbra is hatékonynak bizonyult, mivel egy már felépített Brüsszel ellenességre épülő közhangulatot a kormánynak fenn kellett tartani.Az EU-s intézkedés közül a következőket mindenképpen érdemes kiemelni. A Tanács 2018-ban 6 embercsempész tekintetében utazási tilalmat és vagyoni eszközeik befagyasztását szabta ki (A TANÁCS (EU) 2018/870 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE), az Európai Tanács 2018. június 28-i ülésén a vezetők egyetértettek abban, hogy az illegális migráció ellen nem egyetlen tagállamnak, hanem az Unió egészének kell megküzdenie, valamint a Bel- és Igazságügyi Tanács, 2018. október 11–12. ülésén (Pintér Sándor és Bóka János volt jelen (https://www.consilium.europa.eu/media/36686/20181012-jha-presslist.pdf) az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó bizottsági javaslatról tárgyaltak, mely során javaslatként fogalmazódott meg, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) megbízatása megerősítésre kell, hogy kerüljön, leginkább a visszaküldés és a harmadik országokkal való együttműködés terén. Európai Tanács, 2018. október 18-ai ülésén megállapították, hogy az eredményes visszaküldések megkönnyítése terén van még tennivaló, kiemelték, hogy az illegális migráció megakadályozása érdekében erősíteni kell az együttműködést a származási és tranzitországokkal, kiemelten Észak-Afrikában. 2018. december 6-án a Tanács a csempészhálózatok felszámolását célzó intézkedéseket fogadott el, melynek célja az együttműködés erősítése uniós és nemzeti szinten is. Gyakorlatilag az együttműködés megerősítése az információáramlás, az operatív eszközök használata, az emberkereskedők online felületen történő kommunikációjának ellehetetlenítése, segítség nyújtása a harmadik országok bűnüldöző szerveinek (teljes intézkedéscsomag: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15250-2018-INIT/hu/pdf ) területeket jelentette.A bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának és a Frontex megerősítése2019. februárjában a Tanács elnöksége és az EU Parlament, nem hivatalos megállapodás alapján olyan új szabályokban egyezett meg, amely célja a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának a megerősítése. „A bevándorlási összekötő tisztviselőket a tagállamok és az EU küldik ki harmadik országokba, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a fogadó ország hatóságaival migrációs kérdéseket (az illegális migráció megelőzése és az ellene való küzdelem, a visszatérés elősegítése, a jogszerű migráció kezelése) illetően” (https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2019/02/18/immigration-liaison-officers-council-presidency-and-european-parliament-reach-provisional-agreement/). Ezen témában egyébként megalkotásra is került AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1240 RENDELETE (rendelet elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A32019R1240).2019. novemberében a Tanács – az EU szervei által 2018-ban folytatott tárgyalásokra is figyelemmel - módosított rendeletet fogadott el, amely szerint „az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) nagyobb személyi állománnyal és több műszaki eszközzel fog rendelkezni. Szélesebb körű lesz a Frontex felhatalmazása is, hogy támogatni tudja különösen a határellenőrzéssel, a visszaküldéssel és a harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos tagállami tevékenységeket. Az új rendelet az Európai Határ- és Parti Őrség keretébe helyezi az európai határőrizeti rendszert (EUROSUR), hogy javuljon ez utóbbi működése.” (https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2019/11/08/european-border-and-coast-guard-council-adopts-revised-regulation/).AI illusztráció - Melczer ZsoltKormányzati kommunikációA magyar kormány kommunikációját jól mutatja Orbán 2019-es sajtótájékoztatóján elhangzottak. Orbán a 2019-es európai parlamenti választásokra történő felkészülés jegyében, a 2019. január 10-ei sajtótájékoztatón olyan kijelentéseket tett, melyek teljes mértékben félrevezették az országot a migrációval kapcsolatos kérdésekben. Orbán szerint a választások lényegi kérdése nem a jobb- és baloldali felosztás, hanem bevándorláspárti-bevándorlásellenes dimenzió. Orbán azt is kijelentette, hogy a migráció már olyan változásokat hozott Európában, hogy van olyan hely, ahol már eldőlt, hogy kevert civilizáció lesz. Megjegyezte továbbá, hogy „az eddigi egységes európai civilizáció helyett két külön civilizáció lesz: egy vegyes, amely az iszlám és a kereszténység együttélésére építi a jövőjét, és a közép-európaiak, „akik továbbra is keresztény civilizációként” képzelik el Európát.” (további részletek: https://2015-2022.miniszterelnok.hu/a-cel-hogy-az-europai-intezmenyekben-a-bevandorlasellenesek-keruljenek-tobbsegbe/ ). Orbán a Fidesz európai parlamenti képviselők választásának 2019. áprilisi kampánynyitóján – többek között - kijelentette, hogy „A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól és vissza kell adni a tagállamoknak.” (https://24.hu/belfold/2019/04/05/orban-3019-ig-tervez/) Orbán bevándorláspárti-bevándorlásellenes eszmefuttatását tekintve és figyelembe véve a KSH adatait (https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0051.html) az mondható el, hogy az ellentmondásokat tartalmaz, mivel Magyarországon a külföldi munkavállalók száma folyamatosan nőt. 2015. évben 39 058 fő volt azon külföldiek száma, akik keresőtevékenység végett voltak az országban, amely szám 2018-ban 47 924 főre, 2019-ben pedig már 66 660 főre növekedett. Tehát nem feltétlen lehet igaz az, amit Orbán mondott a bevándorlás kapcsán, mivel tulajdonképpen a kormány tette lehetővé, hogy a gazdasági migránsok száma növekedjen. Amennyiben azt nézzük meg, hogy nem gazdasági migránsról van szó, hanem illegális migránsról, akkor pedig az az igazság, hogy az EU szervei által hozott intézkedések pont az illegális migrációt akarták megfékezni, az emberkereskedelmi hálózatokat felszámolni. Az a kijelentés, miszerint a tagállamoknak vissza kell adni a migráció kezelését azért is ellentmondásos, mert – ahogy az a fentiekben látható volt - az Európai Tanács, melynek tagja Orbán Viktor is 2018. június 28-i ülésén még abban értett egyet, hogy az illegális migráció ellen nem egyetlen tagállamnak, hanem az Unió egészének kell megküzdenie.Az EU szerveinél tehát a munka továbbra is folyt, viszont ez a hazai közvélemény előtt nem vagy nem feltétlen hitelesen jelent meg. Az akkori kormányzati kommunikációra továbbra is az volt a jellemző, hogy nem az EU által, az illegális migráció ellen megtett intézkedéseket mutatta meg, hanem tulajdonképpen kihasználva az EU intézményrendszere által tett intézkedések kapcsán meglévő tájékozatlanságot, folytatódott Brüsszel démonizálása, valamint az országba munkát vállaló külföldiek számának a növelése. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció



dr. Zeke László | 09.01. 14:46
Van abban valami egészen férfias bátorság, amikor valaki szembe néz a legnagyobb, a leküzdhetetlen ellenféllel: a Halállal. Ennek lenyűgöző formája az, amikor valaki egy kicsit kineveti, megtréfálja azt, aki egyébként a legfélelmetesebb sorsfordulót hozza életében. „Halált megvető bátorságnak” is mondják azt, amikor valaki incselkedik, ujjat húz a Rettenetessel. Egy ilyen gesztussal búcsúzott tőrünk a nagyszerű tudós: Berend T. Iván. Pici gyerekként – ahogy nemzedékek sora – én is a Winnetou történetein tanultam azt, hogy mi az a halált megvető bátorság, a férfias büszkeség. Ahogy a kínzócölöpre kötött, halálra ítélt apacs indián főnök tűri a fájdalmat, anélkül, hogy „arcizma rándulna”, s akinek ígéretet tesznek kivégzői, hogy dísz temetést kap, ha bártan viseli a megpróbáltatásokat és lesz ereje gúnyt űzni belőlük (s a Halálból). Talán az első világháborús katonákra is hatott Karl May indián hőseinek büszkesége. Manfred Albrecht von Richthofen, a „Vörös báró”, az első világháború legeredményesebb vadászpilótája kivívta az ellenfelek tiszteletét nemcsak azzal, hogy féltek tőle, mint a tűztől tudása, képességei miatt, hanem mert a légi harcot lovagiasan a könnyen felismerhető és észrevehető tűzpirosra festett, háromfedeles Fokker Dreidecker gépével vette fel. Nemcsak ellenfeleit hívta ki, hanem a halálnak is fityiszt mutatott ezzel. Az őt legyőző ausztrálok teljes katonai pompával tisztelték meg, amikor eltemették a csatatérhez közeli falu temetőjében. Láttam édesapámat a kórházban, amikor pár nappal halála előtt viccet mesélt látogatóinak. Olvastam Woody Allen „Kopog a halál” című novelláját, amiben a főhős leül kártyázni az érte jött Halállal, aki balfácán módra veszít. Láttam a közösségi médiában a humorista temetését, aki előre, magnóra felvett szöveggel tréfálta meg barátait a temetésen, előre elrendezve, hogy a leengedett koporsóból még visszaszóljon a gyászolóknak, akik ezért sírva-nevetve vettek tőle búcsút. Filmekben láttam a szamurájt, akit a császár halálra ítél, harakirit követ el, s akkor tekintik a rituális öngyilkosságot tiszteletre méltóan bátor cselekedetnek, ha harakiri közben az őt elítélőkből gúnyt űz. Láttam, hogy könnyek és nevetés között hogyan mesélte el Ringo Starr, hogy a halálos beteg George Harrison milyen saját állapotán élcelődő viccel poénkodott a két Beatles tag utolsó találkozásakor. Olvastam Szókratész védőbeszédét, s láttam sok színházi előadást, amelyben a Platón által megörökített szöveget kiváló színészek idézik fel. Láttam a bölcset, amint higgadtan, gyűlölet nélkül, tárgyilagosan, az őt halálra ítélőket oktatva búcsúzik az élettől...Most, a mesék legendák, regények, filmek, anekdoták világából ismert hős lépett elénk a való világban. Egy nagyszerű, világszerte tisztelt és elismert tudósból lett hirtelen halált megvető, bátor hős, aki utolsó, olvasóinak küldött üzenetében tréfásan búcsúzik az élettől, a Nagy Titok rémisztő kapujában. Ez maga a megtestesült emberi méltóság.Olvassuk utolsó üzenetét: „Úgy tűnik, hogy a mennyország, ha egyáltalán alkalmasnak találnak rá, hogy bekerüljek, mindenki egybehangzó véleménye szerint pokolian unalmasnak tűnik eseménytelen napjaival, unalmas örökösen lapos zenéjével. Igaz, a Biblia úgy írja le a mennyországot, mint ideális helyet, ahol nem létezik fájdalom és szomorúság, ahol mindenkivel találkozhatunk, aki kedves volt nekünk életünkben. Jézus lelkesen azt hangsúlyozza, hogy ez a végső boldogság helye, csupa gyönyörűség, ahol az utcák aranyból vannak és a falakat drágakövek ékesítik. Hát nem tudom, nem vágyom aranyból épült utcákra, ez inkább Trumpnak való, ő királyi allűrjeit kielégítendő. A pokol, ahova állítólag igen könnyű lenne bejutnom, kellemetlennek tűnik. Még hideg napokon sem hiszem, hogy szeretném, ha tűzben nyárson forgatnának. A kínzásokat pedig egyáltalán nem kedvelem. Meglehetősen undorító, hogy a Biblia még soha el nem tűnő férgeket is említ, s ezek rágják az embert. Ilyet már e földön is megéltem a háború alatt. Akkor sem szerettem. Egyébként leggyakrabban azt hangsúlyozzák, hogy a legmélyebb sötétség uralkodik ott. Ez ugyan már itt a földön is sok országban így van, mégsem kellemes. Nem könnyű a döntés, de sokat várni már nem tudok vele. Beteg vagyok és gyenge, Súlyos betegségem és elgyengült állapotom nem engedi, hogy tovább folytassam az írást, ami – nem túlzok – az életet jelentette számomra ebben a pár elmúlt évben. Szeretettel búcsúzom Kedves Olvasóimtól, köszönöm, hogy velem voltak ezekben az utolsó években. Megígérem azonban, hogy amikor már ott vagyok, hírt fogok adni – vagy a mennyországról vagy a pokolról – egy rövid blog bejegyzésben.” dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nótárius | 08.31. 20:34
Ezen a nyáron már kétszer kúszott fel folyamatosan a napi csúcshőmérséklet 40°C fölé. Nemcsak néhány napra, hanem lassan hetekre is. Pusztít az aszály. A mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó gazdák iszonyú kárt szenvednek el. De nem kíméli az infrastruktúrát és persze az élővilágot velünk emberekkel együtt. A két legnagyobb folyónkon, a Duna és a Tisza magyarországi alsó szakaszain szinte csak csordogál a folyó. Akadozik az áruszállítás is. Néhány centiméter hiányzott ahhoz, hogy a több mint negyven éve üzemelő Paksi Atomerőmű még üzemben lévő utolsó reaktorblokkját is leállítsák. Szerencsére erre nem volt szükség a gyors intézkedés - a fenékküszöb megépítése - miatt. A probléma évtizedekkel ezelőtt kezdődött * 2003: országos hőség és súlyos csapadékhiány, amely óriási mezőgazdasági kárt okozott. * 2011: az évtized egyik legszárazabb éve, rendkívül alacsony nyári csapadékösszegekkel. * 2021–2022: történelmi mértékű aszály, amely kiszárította a talaj mélyebb rétegeit és súlyosan érintette az Alföldet. Agrárszakemberek szerint a Dél-Alföldről úgy 200 mm víz hiányzik a termőföldből. Mintegy 70 cm-nél kezdődik a nedvesség, felette csont száraz a talaj. * 2025: az elmúlt 125 év egyik legszárazabb júniusát és jelentős nyári csapadékhiányt hozta. Klímaváltozási trendek: * Hőmérséklet: a nyári középhőmérséklet folyamatosan emelkedik, a normál értékek felett alakulva. * Csapadékeloszlás: kevesebbszer esik, de egy alkalommal nagyobb mennyiség ("özönvízszerű" esők), ami nem tud elegendően beszivárogni a talajba. * Időtartam: a nyári időszak hossza napokkal kitolódott az elmúlt évtizedekben, fokozva a párolgást és a kiszáradás kockázatát. A felsorolásból is kitűnik, hogy az aszály évről-évre súlyosbodott.Hogyan változott az öntözött mezőgazdasági területek aránya?Az 1970-es évek elején Magyarországon az öntözésre berendezett és kiépített mezőgazdasági terület nagysága nagyjából 350 000 – 400 000 hektár körül alakult, míg a ténylegesen megöntözött terület az évtized folyamán ennél alacsonyabb, 100 000 és 200 000 hektár között mozgott. Főbb adatok és tényekKiépített öntözési kapacitás: csaknem 350–450 ezer hektár az 1970-es évek közepére a főcsatornák és vízlépcsők fejlesztésével. Ténylegesen öntözött terület: az időjárástól és az aszályoktól függően általában 100 ezer hektár körüli vagy azt meghaladó terület. Főbb fejlesztésekA tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti- és Nyugati-főcsatornák.1980 körül a magyar mezőgazdaság nagyjából 120–134 ezer hektár (vagy vízjogi engedéllyel és kapacitással majdnem 200–230 ezer hektár) mezőgazdasági területet volt képes öntözni, míg az infrastruktúra és a tervek szerint tágabb értelemben akár 300–500 ezer hektár körüli potenciális vagy részben előkészített terület is szóba jöhetett. 1980-ban kb. 134 ezer hektár volt a megöntözött földterület nagysága, amelyből csak az Alföldön körülbelül 133,6 ezer hektár helyezkedett el. Kapacitás és keretek: A korabeli vízgazdálkodási felmérések alapján a kialakított nagyüzemi (termelőszövetkezeti és állami gazdasági) öntözőberendezések és csatornák elméleti kerete ennél magasabb, nagyjából 200–230 ezer hektáros vízjogi engedéllyel rendelkező potenciált mutatott, noha a tényleges használat az aktuális csapadéktól és évjárattól függött. Az öntözött mezőgazdasági területek változása: * Magyarországon 1990-ben a mezőgazdaság csaknem 216,9 ezer hektár ténylegesen megöntözött területet, míg a vízjogilag engedélyezett (vagyis öntözésre alkalmas és előkészített) terület nagysága megközelítőleg 345,2 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2006-ban csaknem 68 ezer hektár (67,7–68 ezer hektár közötti) mezőgazdasági területet öntözött meg a Központi Statisztikai Hivatal adatsorai szerint. Ez az akkori teljes mezőgazdasági területnek mindössze nagyjából 1,3–1,4%-a volt. 2006-ban a ténylegesen öntözött terület: 68 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2010-ben 169 ezer hektár vízjogilag engedélyezett, öntözhető területet tudott ellátni, míg a ténylegesen megöntözött terület csupán 44,9 ezer hektár volt. Ennek oka a rendkívül csapadékos időjárás volt. * Elérkeztünk a 2025-ös évhez. A magyar mezőgazdaságban az öntözött terület nagysága 100-120 ezer hektár. (A ténylegesen öntözés alá vont területről nem találtam adatot. A KSH-nál találtam egy olyan adatot, mely szerint 2023-ról 2024 évre az öntözött területek aránya 2,6%-kal nőtt.) Az összeállításból is jól látszik, hogy míg a 70-es években 350-400 ezer hektárt is lehetett volna öntözni szükség esetén, ez a terület mára kevesebb, mint a felére csökkent. (Forrás: KSH)Most akkor járjunk utána, hogy az elmúlt bő három évtizedben mi vezetett az ország déli részének és a homokhátságnak a kiszáradásához.A felelősség elsősorban a soron következő kormányok, az Antall-kormánytól az ötödik FIDESZ-kormányig terjed. Természetesen a FIDESZ-kormányokat terheli leginkább a felelősség, mivel folyamatosan 16 éven keresztül hatalomban voltak, de ennek ellenére nem tettek szinte semmit hazánk vízmegtartó képességének növelésére. Ezt egy parlamenti bizottsági ülésen Lázár János akkori ÉKM miniszter is elismerte, hogy a Dunán minden képen kellett volna duzzasztógátakat és víztározókat építeni. (Erről itt olvashatsz.)Néhány adalék ahhoz, hogy mekkora a vízhiány Magyarországon: * A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van. * A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat. A Válasz Online nemrég mutatta be azt a tanulmányt, ami arra jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel. Lázár János is elismerte: „Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra, az ön által képviselt felfogásban teljesen alkalmatlanok. Egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édesvízért. Ebben mind korrekt az ön állítása, és ebben nincs a kormánynak egy konzekvens vidékfejlesztési, agráripari szempontokat figyelembe vevő, végig vitt döntése, és ezzel adós mindenki. De attól, hogy erről valaki sokat tud beszélni, még semmi nem történik, látható az én példámból is. A józan paraszti ésszel: homokba vizet vezetni - nem lesz belőle semmi” – mondta Lázár tavaly decemberben. Szerinte a kérdést egy olyan vidékfejlesztési minisztériummal lehetett volna megoldani, amiben benne van a vízgazdálkodás, benne van az élelmiszeripar, és benne van a teljes agrárportfólió, akkor lehet szegmentálni, és akkor lehet különböző megoldásokat alkalmazni.” (A teljes vitát Lázár János és Keresztes László Lóránt között Itt nézheted meg.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárásaA FIDESZ kormány 2012-ben végleg bezárta a 240 főt foglalkoztató Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. (VITUKI)A VITUKI munkatársai szisztematikusan kutatták a vízkészletek mennyiségét, minőségét, s ezekre a pontos mérésekre hivatkozva tudták pl. leállíttatni a bauxitbányászatot és stabilizálni, megvédeni a Hévízi-tó forráshozamát. Miért is kellett megszűntetni a VITUKI-t? Azért, mert az igen értékes terület a NER fejlesztési tervek látókörébe került. Itt épült fel később 250 milliárd forintért a Nemzeti Atlétikai Központ. Víz és zöld helyett ismét beton. 2012-ben, amikor a klímaváltozás, a globális felmelegedés és a vízhiány miatti aggodalmak már világszerte a legfontosabb kérdések közé tartoztak, a NER rezsim jogutód nélkül megszüntette az ország egyetlen Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetét. A dolgozókat ebocsátották. Az elhagyott épület még 8 évig ott állt üresen. A volt VITUKI-toronyházat végül 2020. decemberében felrobbantották, majd a földdel tették egyenlővé. A helyén épült meg az atlétikai stadion. A környezetvédelem „kivégzése”A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002 és 2010 között működött. Feladata a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás országos szintű szakmai irányítása volt. Orbán megszüntette a minisztériumot. A minisztérium dolgozóit az Agrárminisztérium vette át. Majd elérkezett 2018. novembere. Az Orbán-kormány egyik nagy ellenségét, a természetvédelmet fejezte le. (A másik ellenség a műemlékvédelem volt.)Az Agrárminisztériumból majd' 340 szakembert rúgtak ki, és valahogy a természetvédelmi területről kellett elbocsátani ennyi szakembert. Miért is? Mer Orbánt és a NERT nem érdekelte a környezet-, és természetvédelem. Azóta a környezetvédelmi jogszabályokat is „legyengítették”, hogy a környezetszennyező akkumulátorgyárak zavartalanul működhessenek. A természetkárosító tevékenységüket szinte büntetlenül folytathassák. (A környezetszennyező akkumulátorgyárakról Itt, Itt és Itt olvashatsz bővebben.) 2018. november 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül értesítették az érintetteket, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét minden szakmai értelem nélkül kirúgták. A kormány által kommunikált 10 százalék körüli leépítés helyett 44 százalékot rúgtak ki. Szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, egyedülálló szakmai és közigazgatási tudással és kapcsolati rendszerrel rendelkező, elhivatott, munkatársat tettek lapátra a közigazgatás modernizációjára hivatkozva. Szinte semmilyen szociális szempont (családanyák, gyereküket egyedül nevelők vagy gyeses álláson lévők stb.) nem számított. Gyakorlatilag az állami természetvédelmet, – ami alá az összes nemzeti park igazgatóság, az össze természetvédelmi tevékenység stb. tartozik – szó szerint lefejezték. (Erről Itt olvashatsz bővebben.) Az évről-évre egyre aggasztóbb vízhiány nem érte el a FIDESZ-kormány ingerküszöbét, pedig a vízügyi szakemberek folyamatosan felhívták erre a problémára a figyelmet.Ugyan 2014-ben 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás volt előkészítve, de ennek csak töredékét valósították meg Orbán Viktorék 12 év alatt. A 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia vitaanyagában vették számba azokat a lehetséges vízvisszatartási fejlesztéseket, amelyekhez vagy tanulmány, vagy terv készült. A dokumentum hangsúlyozta az aszály miatti vízvisszatartás fontosságát, ennek ellenére az eltelt több mint 10 év alatt 230 millió köbméternyi tározói kapacitás készült el, beleszámítva a 2014-ben átadott, 126 millió köbméter kapacitású Szamos-Krasznaközi árapasztó tározót. Tehát 590 millió köbméternyi víztározó nem épült meg. A vitaanyag által összegzett teljes, fél Balatonnyi tározói kapacitás kivitelezése az akkori becslés szerint 77,5 milliárd forintba került volna. Mai áron ez 240,9 milliárd forintba kerülne. (3,109-es valorizációs szorzóval kiigazítva.)Egy kis összehasonlítás, hogy mire és mennyi pénzt szórt el a FDESZ-kormány az adófizetők pénzéből, ami csak a jéghegy csúcsa. A vízmegtartás, az öntözés és a paksi atomerőmű hűtésének megoldására az alacsony Duna vízállása miatt aszály idején a FIDESZ-kormányt egyáltalán nem érdekelte. * A 2025-ös költségvetésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda 418 milliárd forintból gazdálkodott.) Ehhez hozzájön még az MTVA 165 milliárdja szintén a 2025-ös évre. * A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015 és 2023 között 2300 szerződés alapján összesen 1.360 milliárd forint értékben kötöttek szerződés az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Persze ez is haveri cégeken keresztül. A keretmegállapodás évente kerekítve 150 milliárd forint. * A Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásához kötött (BDPST Zrt,) irodaházak – a Dürer Park, a Bosnyák tér és a Kopaszi-gát irodaházainak –- megvásárlása 600 milliárd forintba került 40%-os túlárazással. Orbán megvette a vejétől és Garancsitól, a havertól szégyentelenül túlárazva. Normál esetben 240 milliárd forintot spórolhattunk volna egy tisztességes adásvétel esetén. * A felsorolt pénzszórás összesen 2.183 milliárd forint. Ha a cikkem korábban leírt részében 820 köbéternyi tározó kapacitás mai árfolyamon 240,9 milliárd forintba kerülne, akkor az elszórt 2.183 milliárd forintból kilencszer nagyobb, azaz 7.380 köbméternyi tározókapacitást lehetett volna megépíteni, ami négy és fél Balatonnyi víztömegnek felel meg. (A fenti adatoknak ebben a cikkemben olvashatsz utána.) Ideteszek két apró megjegyzéstSzijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a Telex számításait megerősítette, amelyek szerint a magyar kormány addig (A cikk 2025. április 11-én íródott.) körülbelül 1.500 milliárd forint állami támogatást adott a különböző akkumulátorgyáraknak, illetve költött a működésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítésére.A Forbes Magyarország írta meg 2026. 03. 31-én tíz akkumulátor gyár éves árbevétel és adózott eredményét a 2024. év adatai alapján. „Beruházási boom”-ról és mínuszos profitról számol be. A gyorsan növekvő iparág néhány domináns szereplője jelentős veszteségekkel termelt. Három akkumulátor gyár nyereséges volt, viszont hét veszteséget termelt. A legnagyobb veszteséggel a Samsung SDI Magyarország Zrt. zárta a 2024-es évet. 24 milliárd forinttal. (Erről ITT olvashatsz bővebben.) Tehát 1.500 milliárd forint közpénzt - adófizetők által befizetett pénzt - költött el öt év alatt akkumulátorgyárak építésére, ami az újságcikkből kiderült, hogy a nagyrészük masszívan veszteséges. Pedig az Orbán-kormány az akkugyáraktól várta a gazdasági csodát. Eddig nem jött be. Cserébe viszont az akkumulátorgyárak környezetszennyezést okoznak a hatóságok gyenge kontrollja miatt. Itt szomorú eseményeket írok le, ami kézelfoghatóan bizonyítja a könyörtelen klímaváltozást. A kiszáradó tavainkról, eltűnő folyóinkról, csak néhányat sorolok fel. De ez is figyelmeztető jel is a jövőre nézve. * Ha marad a szárazság, reális veszélye van annak, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös egyes szakaszai időszakosan kiszáradjanak. Ezt a 24.hu írta meg, amikor július 18-án ott jártak. Mind a két folyón megdőlt a legkisebb vízállás. * Debrecentől nem messze szinte teljesen kiszáradt az Erdőspuszta természetvédelmi területén található, egykor horgásztóként is működő két víztározó, a Fancsika I. és a Fancsika II. A vízhiány és az emberi hanyagság miatt több ezer hal elpusztult. A tavak életét részletesen dokumentáló Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál is beszámolt a két tó jelenlegi állapotáról. * A Baranya megyében található, 2,9 hektár területű, 2,5 méter legnagyobb mélységű Bicsérdi tó éveken át horgászversenyek, környezete esküvők, családi napok, gasztronómiai események kedvelt helyszíne volt, mígnem 2022-ben minden megváltozott. Akkora a bicsérdi vízfolyás több mint 10 kilométeres szakasza kiszáradt, a horgásztóba már két éve nem folyt víz. A bajt tetézte a súlyos csapadékhiány és a talajban lévő vízmennyiség drasztikus csökkenése. A halállományt ezen okok miatt lehalászták, a tó pedig 2022 nyarára kiszáradt. A tóval együtt kipusztult az élővilág is, a csontszáraz tómederben sétálni lehetett a hatalmas földlyukak között. Halak csontvázai és élettelen kagylók emlékeztettek arra, hogy ott bizony egykor gazdag volt a víz élővilága. * Szintén a 24.hu számolt be arról, hogy a Tisza-tó vízszintje olyan mélyre süllyedt, amire nyári időszakban korábban nem volt példa. A víz több helyen látványosan visszahúzódott, mederrészek váltak szabaddá, a sekélyebb területeken a hajózás és több turisztikai program is ellehetetlenült. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a tó vízszintje már a 2022-es aszály idején mért nyári minimumot is meghaladta lefelé. A Kisköre-felsőnél augusztus 24-én mindössze 622 centimétert mértek, vagyis a vízszint már alig több mint 10 centiméterrel haladta meg a 610 centiméteres téli üzemi szintet. (A fent leírt megdöbbentő tudósításoknak ITT, ITT, ITT és ITT olvashatsz utána.) Írok néhány sort Paks II. kivitelezésének problémájáról, ami nem választható el a klímaváltozástól, ami miatt a Duna vízszintje hektikusan változikAszódi Attila, aki 2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű kormánybiztosa volt a Della című műsorban a következőket mondta: „Akkor azt mondtam Süli Jánosnak, hogy nem lehet elmenni amellett, amit a természet produkált. […] Azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert.” Akkor a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter - Süli János - elhessegette Aszódi Attila aggodalmait, arra hivatkozva, hogy „azt már engedélyezték, a nemzetközi konzultációkat lefolytatták, ezért nem nyúlnak hozzá a hűtőrendszerhez”. A volt kormánybiztos azt is elmondta, hogy több jelentést is készített 2018-ban, ezek egy része a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyhez is lejutott. Annak a szakembernek a véleménye, aki nem mellesleg energetika-, és gépészmérnöki diplomával rendelkezik és nemzetközi szaktekintély a témában, nem érdekelte az Orbán-kabinetet. Összefoglalva a jelenlegi borús helyzetetA rendszerváltás óta az elmúlt 36 évben a soron következő kormányok mindegyike hozzátette a maga részét, ahhoz, hogy ez az áldatlan vízhiányos helyzet kialakulhasson, ami veszélyezteti a növénytermesztést, ezzel együtt az állattartást és a lakosság ivóvíz ellátását, környezetkárosító hatású, veszélyezteti az infrastruktúrát és a paksi atomerőmű működését. Összességében iszonyatos gazdasági és természeti károkat okoz. Az Antall-kormány, ami bevezette a földkárpótlást, de nem kontrollálta a gazdák földhasználatát. Ekkor szántották be a vízlevezető árkokat, mert akkor „nyertek” fél holdnyi földet művelhető földet. Az Antall-, és a Horn-kormány termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a magukra hagyta. Nagy részük tönkre ment, jó esetben egyeseket privatizálták. Az iparra fektették a hangsúlyt. A szocializmusból hátra maradt öntözőberendezéseket nem korszerűsítettek, hanem hagyták nagyrészüket „lerohadni”. A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok sem sokat foglalkoztak a mezőgazdasággal és a vízgazdálkodással, de legalább volt egy Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ahol a szakemberek talán próbálták menteni a menthetőt.A soron következő Orbán-kormányok végezték a legnagyobb pusztítást a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárása 2012-ben. * A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése 2010-ben és a minisztérium dolgozóinak az Agrárminisztériumba történő átvétele, majd 2018. novemberében 340 környezetvédelmi szakember kirúgása. * A 2014-ben tervezett 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás helyett mind a mai napig csak 230 millió köbméternyi tározói kapacitás épült meg. * Pénzszórás propogandára, stadionokra, közbeszerzéseken keresztül adófizetői pénzek átjátszása az Orbán-családnak, Mészárosnak, Szíjjnak, Garancsinak…stb. azaz a „haveroknak”. * A 18 akkumulátorgyár megtámogatása 1.500 milliárd forint közpénzzel, ahelyett, hogy a természetvédelemre, a vízgazdálkodás korszerűsítésére, víztározók és öntözőcsatornák építésére a rezsiköltség hazugságával lepusztított ivóvízhálózat korszerűsítésére fordították volna. * Paks II. építésének elkezdése, mindezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyták a paksi atomerőmű volt kormánybiztosának - Aszódi Attilának - azt a megállapítását, miszerint újra kell tervezni a hűtőrendszert a klímaváltozás miatt. Az összefoglaló felsorolásból is kitűnik az egymást követő kormányok nemtörődömsége, de a legnagyobb hibát, ami szerintem így utólag történelmi bűn azt a FIDESZ és az Orbán kormány követte el. Reménykedjünk, hogy ez a folyamat az új kormány intézkedései miatt megfordul és gátat szab a további környezetkárosító tevékenységének, kiszáradt tavaink, az elkövetkező években kormányzat és a szakemberek bölcs döntései nyomán végrehajtott intézkedéseinek köszönhetően újra életre kelnek. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 08.29. 13:47
Mire elég hat év a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal életében? Balgaság azt gondolni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születhetnek a legfontosabb ügyekben, vagy az a cél, hogy jóval hamarabb le lehessen zárni az évek óta nyugtalanító, a széles nyilvánosság előtt folyó, közfelháborodást keltő ügyeket? Már az első napon komoly kalamajka lett ebből a „hat éves vállalásból”.Hat év helyett határidők kellenekMeghallgattam Unger Anna első interjúját a Telexen, azóta, hogy megválasztották az NVVH elnökének. Szerettem volna, ha kimondja, hogy bizony balgaság volt azt mondania bizottsági meghallgatásán, hogy „balgaság azt hinni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek lesznek”, merthogy már másnap jelezte a miniszterelnök, hogy „jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, ez eljárási határidők rövidítése, a bíróságok és nyomozó szervek megerősítése.” Merthogy: „Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy 5-10 évig tart egyes büntetőügyek lezárása.” Hiszen mindannyian ezt várjuk, és okkal vártuk el azt, hogy ezt várja, s ne tekintse ezt az elvárást „balgaságnak” a hivatal elnöke. De ez csak apró részletkérdés ahhoz képest, hogy mit fog csinálni a hivatal a gyakorlatban. Szavazzunk bizalmat neki, hagyjuk dolgozni és nézzük, hogy mit vállalt, mit kérhetünk számon tőle! Nézzük, hogy mit mondott: 1. „Összerakja a hivatalt”. 2. Neki azt kell tudnia mondania néhány hónap múlva, hogy „igen, elindultak a vizsgálatok”. 3. Fél év alatt azt szeretné elérni, hogy „létrejött a hivatal”; „meg kell csinálni a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan december végéig”. El akarja érni, hogy a hivatalnak legyen meg minden eszköze humán erőforrásban, fizikai, techológiai és módszertani eszközökben ahhoz, hogy nyomozhasson. 4. Hogy mi lesz egy év múlva, arról nem nyilatkozott. Ő 3-6 évben gondolkodik. Reméli, hogy 3 év alatt sikerül magát a rendszert feltárni, megmutatni, „hogy mi történt itt” hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő és a „nagy ügyekben remélhetőleg addigra már megyünk előre”. Ez van. Ezt mondta, ezt lehet számon kérni.A történelem gyorsabb voltTermészetesen reménykedünk abban, hogy sikeres lesz. Észrevételeink azért lehetnek a felvállalt feladathoz, annak érdekében, hogy hátha ezzel kicsit optimistább hozzáállásra sarkallhatjuk az elnök asszonyt. A náci háborús főbűnös nürnbergi 22 peréhez a nemzetközi bíróságot pár hónap alatt nemcsak, hogy „összerakták”, és nemcsak „elindultak a vizsgálatok”, hanem fél évvel a háború befejezését követően (1945 november 20.-án) már a per is elindult konkrét vádiratokkal. Fél év egy ilyen rendkívüli horderejű ügyben nem a nyomozás technológiai, technikai, módszertani feltételeinek az előteremtésére volt elég, meg az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítására, hanem arra, hogy a nyomozások befejeződjenek. Pedig akkor még nem volt Mesterséges Intelligencia és a bizonyítékok felderítését egy szörnyű világégés akadályozta. Maga a per 11 hónap alatt (1945 október 1. napján) befejeződött, a 12 halálos ítéletet október 16.-án végrehajtották, a 7 börtönbüntetés végrehajtása folytatódott (3 felmentő ítélet született.) Az a 3 év, ami alatt az elnök asszony reméli, hogy mi majd elmondhatjuk, hogy „megyünk előre” 1949-ig arra volt elegendő, hogy a főbűnösök peréhez hasonló, legalább 200 ügyben szülessenek ítéletek.A munka egy része már készen van Az is biztató lehet, hogy Ligeti Miklós és csapata évtizedes távlatban végzett már komoly munkát ezen a területen, konkrét számokkal, adatokkal, felderített tényekkel. A Bírós Ferenc vezette Integritás Hatóság is rendkívül komoly munkát végzett az elmúlt években, mi több: feljelentésekig is eljutott nem egy ügy. Ott vannak a komoly tényfeltáró anyagok, amelyeket a Válasz Online, vagy az Átlátszó tett le az asztalra. Ezekben az ügyekben tehát felesleges fél évet várni, hogy a nyomozás elindulhasson. A rendszer lényegének feltárásával, leírásával sem kell a kelleténél többet foglalkozni. Magyar Bálint, a volt kultuszminiszter már 1999 novemberében hajszál pontosan leírta a maffia-állam azon jellemzőit - magát a fogalmat is ő alkalmazta először Orbán rendszerére -, ami 2026-ra a szemünk előtt bontakozott ki. Itt látható egy nagyon tanulságos beszélgetés erről a nagyszerű tudományos, szociológiai teljesítményről.Az elszámoltatás nem tűrhet újabb éveketÖsszességében látható, hogy amennyiben van erre poltikai akarat, akkor a rendszerváltás legfőbb ígérete: az elszámoltatás sokkal gyorsabban mehet, mint ahogy azt az elnök asszony jelenleg kommunikálja. Ennek érdekében egy ország várja, hogy ne az történjen, mint ami például a 2019 óta folyó Völner-Schadl ügyben, ahol a hét év alatt érdemben sehova nem sikerült eljutni (ha nem számítjuk ide, hogy Völner úr idő közben visszakapta az ügyvédi praxis folytatásának lehetőségét). Nézzük a dolgokat optimistán A most látható, nagyon erős társadalmi nyomás nyilván arra fogja sarkallni a hivatalt, hogy bizonyítson. Arra sarkallja a törvényhozást és a kormányt, hogy a jelen tűrhetetlen állapotokat felszámolja. Emellett tekintsünk bizalommal Tasnády Katalinra, a hivatal nyomozati elnökhelyettesére, aki húsz éve dolgozik a büntetőjog területén, ebből tizenhat évet bűnüldöző, illetve vádhatósági szervezet tagjaként, valamint tapasztalt kiemelt súlyú korrupciós és hivatali bűncselekmények felderítése terén. Bízzunk abban, hogy hasonlóan képzett munkatársak segítik majd hozzá az elnök asszony munkáját ahhoz, hogy hat évnél sokkal, de sokkal hamarabb szülessenek jogerős ítéletek, s hogy mihamarabb visszakapjuk az elcsaklizott milliárdokat! dr. Zeke László - Nyitókép: Unger Anna Rózsa - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció


Menyhárt Tamara | 09.15. 03:31
Minden sikeres férfi mögött áll egy asszony – tartja a mondás. Vajon Lévai Anikónak mennyi köze van az Orbán-rendszer bukásához?A szolnoki születésű feleség bár jogi diplomát szerzett, de Orbán mellett inkább a humanitárius tevékenységek felé fordult, nem helyezkedett el a választott hivatásában. 2014-től kezdődően 10 évig az Ökumenikus Segélyszervezet munkájában vett részt, ahol jószolgálati nagykövetként támogatta a rászorulókat. „Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó és üzlettársai tokaj-hegyaljai szőlőkről, borászatról dédelgettek nagyívű álmokat a 90-es évek második felében. Lévai négyzetméterenként 2 forintért vásárolt földet. Csakhogy az ügyből botrány lett – írja a Partizán. Lévai Anikó ezután kiszállt, helyére pedig különböző, hozzájuk közeli kapcsolatban lévő üzlettársak érkeztek. Mikor már úgy érezték, a saját nevükön is vihetik a bizniszt, feltűnt Tiborcz István és Orbán Ráhel.” - írta az eszakhirnok.com 2024-ben. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó – és a kiterjedt Orbán-család – gazdasági ügyeit, s lesz-e következménye? A legalább 25 éves tokaji-ügyletek körül kusza szálak, homályos tények lapulnak. A helyiek között sokan veszítették el az ősi földjeiket, felmenőik szőlőbirtokait. Hogyan merült fel Lévai neve 2024-ben, a Kegyelmi botrány kirobbanását követően? Kónya Endre – a pedofil Vásárhelyi János támogatójának – kegyelme honnan is ered?Ennek a találgatásáról több hírportál is beszámolt, de – egyelőre – bizonyíték híján elült, elcsöndesedett az ügy. „Sokak szerint a választ Zabolán kell keresni, elmentünk hát oda, ahol Kónya Endre nevelkedett. Budapestről nézve kevés távolabbi, eldugottabb magyarlakta hely van, a kegyelmi döntés előtt mégis megfordult itt Lévai Anikó, a kegyelmi döntés után nem sokkal pedig Novák Katalin is”. - írta a 444. Az erdélyi kastély felújításáról és fenntartásáról szóló írásokban már korábban, 2019-ben is olvashatunk arról, hogy Lévai arisztokrata barátaihoz milliárdos „támogatás” érkezik évek óta folyamatosan. „Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.” - írta 2019-ben az atlatszo.hu. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó zabolai érintettségét, s lesz-e következménye? Kónya felmentéséhez egészen a zabolai arisztokrata barátokig nyúlnak vissza a szálak? Vajon Balog Zoltán – még mindig püspök – Lévai Anikót védi, amikor magára vállalja a felelősséget a minden kétséget kizáróan zavaros kegyelmi botrányban?Lévai Anikó csöndben van. Nem látjuk, nem halljuk. Az elmúlt évtizedek botrányos ügyeivel kapcsolatban mintha egy burokban ülne, mintha csupán egy ártatlan, néma megfigyelő volna. Valaha, amikor még csak a menyasszonya volt Orbánnak, szintén sok érdekesség keringett Lévai Anikóról: „Az ügynökakták Lévai Anikó vonatkozásában egy Vankó Magdolna nevű beszervezett ügynök révén jutottak el az állambiztonságisokhoz. Vankó közvetlen kapcsolatot létesített Lévaival. Lakásaikon keresték fel egymást, újságíróként megígérte, hogy bár a megyében hivatalos sajtója nem lehet a tábori eseményeknek, de más lapnál szívesen beszámol róluk. Sőt, kifejezetten érdekli Anikó személye, meg a fiatal értelmiségiek helyzete, róluk is tervez egy cikket.” Ebben a cikkben Lévait még egy nyitott, érdeklődő fiatalnak állították be, és elárult egy magánéleti érdekességet is, mi szerint a kapcsolata Orbánnal nem valódi szerelem. „Egyébként azt mondta, hogy érdekből megy hozzá [ti.: Orbán Viktorhoz], érdekházasság, de nem fejtette ki, hogy miért.” - árulta el Vankó. „Több dokumentum is tanúskodik arról, hogy Vankó Magdolna Lévai Anikó ügynöke volt.” - fejtette ki az ellenszel.hu 2024-ben. Puszta-Versailles, avagy Hatvanpuszta nagyasszonya sem más, mint Lévai Anikó. Az ott dolgozók nyilatkozataiból kiderül, hogy az ex-miniszterelnök felesége szinte minden napját Hatvanpusztán töltötte, legalábbis 2024-25-ben bizonyosan. „A legtöbbet úgy volt, mintha a feleségéé lenne. Anikó néni jött ki mindig, állandóan, ő figyelt minket, ő parancsolgatott.” A kertész azt mondta, Lévai Anikó „kedves volt, ha nem idegesítették fel”. - részletezte a telex.hu. A csendes, szigorú asszony már nem jár Hatvanpusztára kertészeti munkásokat irányítani. Vajon vizsgálják-e a hatvanpusztai birtok megszületésének körülményeit, s lesz-e következménye? Vajon ebben is érdekelt lesz Lévai Anikó, vagy teljesen fölöslegesen járt ki a birtokra?Lévai Anikó mindenképp egy talányAkadnak, akik sunyi, gonosz nőnek tartják, aki beleszólt a férje döntéseibe, aki parancsolgatott az embereknek, de nemcsak a Hatvanpusztán dolgozó napszámosoknak. Nem lehetett teljesen kívülálló az Orbán-család gazdasági ügyeiben sem. Mások egy csöndes, kedves jótevőt látnak benne, akinek magánéletéről az évek során súlyos, bizonyítatlan történetek is terjedtek. Például 2017-ben egy televíziós műsorban egy állítólagos kórházi dolgozóra hivatkozva beszélt Nagy Bandó András Lévai Anikó bántalmazásáról. Kijelentését azonban nem tudta bizonyítani, és később bocsánatot is kért miatta. Talán mindenre fény derül előbb, vagy utóbb...A valódi Lévai Anikóról még csupán egyetlen ember tudhat mindent, maga Lévai Anikó. Menyhárt Tamara - Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 09.11. 07:47
Vannak pillanatok, amelyek örökre belénk égnek. Pontosan emlékszünk, hol voltunk, mit csináltunk, és ki állt mellettünk abban a másodpercben, amikor meghallottuk a hírt. 2001. szeptember 11-e pontosan ilyen volt.Huszonöt évvel ezelőtt terroristák négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Egyesült Államokban. Két gép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, egy a Pentagon épületének repült, a negyedik pedig egy pennsylvaniai mezőn zuhant le. A merényletekben 2977 ártatlan ember vesztette életét.Aznap este milliók tapadtak a képernyőkre, és nézték némán, döbbenten ugyanazokat a képsorokat. Sokan az első híreknél még azt hitték, szörnyű baleset történt. Amikor azonban a második repülőgép is becsapódott, már senkinek sem volt kétsége: Amerikát támadás érte.Ha erről a napról beszélünk, szinte mindenkiből feltörnek a saját emlékei: „Engem teljesen sokkolt az egész… Emlékszem, épp angolórára indultam volna, de csak ültem tátott szájjal a tévé előtt, és megszólalni sem tudtam.” — Zsolt „Épp a balassagyarmati városi televízióban dolgoztam. Az egyik monitoron a CNN adása ment, mi pedig csak álltunk ott leesett állal: úristen, ez meg mi?” — Gábor Talán éppen ezek a személyes mozaikok mutatják meg igazán, mennyire mély nyomot hagyott bennünk ez a tragédia. Bár az események tőlünk több ezer kilométerre történtek, mégis úgy éreztük, mintha egy pillanatra az egész világon megállt volna az élet. A fojtogató füsttel borított utcák, a kártyavárként összeomló tornyok és a menekülő emberek képei kitörölhetetlenek. De ugyanígy emlékezünk arra a felfoghatatlan bátorságra is, amellyel a tűzoltók, rendőrök, mentők és névtelen civil hősök az életüket kockáztatva — vagy áldozva — siettek mások megmentésére. A történelemkönyvek tényeket és adatokat őriznek meg. Mi viszont arra a gyomor összeszorító érzésre is emlékszünk, ami akkor kerített a hatalmába minket, amikor először megláttuk a képsorokat.Te emlékszel még, hol voltál és mit csináltál, amikor meghallottad a hírt? SzóMia - Nyitókép: Facebook archív

dr. Zeke László | 09.08. 06:29
A NER idején Debrecenben debütáló „köz nélküli közmeghallgatás” helyett 2026. szeptember 7. napján új intézmény szökkent szárba a cívis városban: „közmeghallgatás közzel”. Elmentem megnézni, hogy hogyan sikerült. Az esemény tartalma helyett inkább egyfajta hangulatjelentést szeretnék adni. Akit érdekel az esemény szakmai tartalma, az olvassa el a hivatalos tudósításokat.Már a bejáratnál elfogyott a bizalomA Kölcsey Központ báltermébe való belépés előtt megtermett fogdmegek ellenőrizték a táskáinkat, nehogy emberélet kioltására alkalmas, vagy a kulturálatlan vélemény-nyilvánításra használatos eszköz kerüljön be a terembe. Az előadók 20 perc késéssel jelentek meg a pódiumon. Ezt követően a kormányhivatal képviselője szólalt fel, lényegében kioktatta a jelenlévőket a kulturált viselkedés szabályairól. Már ez a pár momentum, mint felütés megalapozta a „jó hangulatot”.Nyilvános esemény – lehetőleg felvétel nélkül A morgolódás akkor erősödött fel, amikor elhangzott a kérés arról, hogy senki ne készítsen kép- és hangfelvételt az eseményről (a sajtó kivételével), merthogy ez az esemény nem „politikai rendezvény”. (Milyen szerencse, hogy én a szabályos sajtó engedélyekkel rendelkező ÍgyÉlünk hírportál képviseletében is jelen tudok lenni.) A jelenlévők ezt a „kérést” meghallgatták és – a mellettem ülők elmondásából tudom – nem teljesítették (ami kérés esetén az egyik lehetséges adekvát reakció egy kérésre). Ennek a magatartásnak az egyszerű indoka valahogy úgy hangzott, hogy „mi meg azt kértük, hogy ne szennyezzék szana-széjjel városunkat, azt meg ők nem teljesítették”. Rögtön az első pár mondatot követően az esemény levezetője figyelmeztetett is egy kipécézett embert a hallgatóságból, aki látványosan filmezett. Itt – olaj a tűzre jelleggel – elhangzott: bírság, teremből kivezettetés lehetősége is. Felvetették, hogy rendzavarás esetén 20:00 óra előtt befejezik a rendezvényt. Hangos röhögés és gúnyos taps kísérte ezt a megnyilvánulást is. Közmeghallgatás közzel, de zárt ajtókkalAz EcoPro prezentációja során elhangzott, hogy a cég minden engedéllyel rendelkezik, a meglévő engedélyek módosítását tervezik, kapacitásbővítés nélkül. Szeretnének egy újfajta katód aktív anyagot gyártani: ebben kisebb az alumínium, nagyobb a mangán. A gyártás során a hulladék, szennyvíz kezelés nem változik. A tájékoztatást hamar félbeszakította a hallgatóság, mert hírül vették, hogy a termet bezárták, nem engedik be az újonnan érkezőket. A hallgatóságot – okkal – paprikázta fel ismét, hogy az újonnan érkezőket „ütemezetten engedik be”. Nem érthető, hogy miért nincsenek nyitva az ajtók. (És valóban.) Kérdezni lehet, választ kapni már kevésbéAz előre beküldött kérdések és válaszok alatt is az volt a hozzáállás nem politikai rendezvény, nem fognak jósolni, csak az ECO PRO kérelmében foglaltakról beszélgetni. Az élesben feltett kínos kérdésekre adott „válasz”, miszerint az ilyesmire majd a honlapon, e-mailben válaszolnak, mert a jelen eseménynek nem ez a témája. Hangos vastaps kísérte a reakciót: „tessék válaszolni, kurvára nem érdekel az e-mail!”. Gúnyos taps kísérte, amikor elhangzott, hogy a levegőszennyezettségi vizsgálatok rendben vannak. A zajszinttel kapcsolatos okfejtésénél felszólalt egy szepesi lakos azzal, hogy 800 méterre lakik, hosszú ideje nem alszik. Nem fogadták el, hogy a szennyezésről adatokat a cég web oldalán lehet elérni. Ami kellemetlen, az nem tárgya a meghallgatásnakNem releváns kérdésnek minősül, nem tárgya a jelen meghallgatásnak, hogy „baj esetén ki értesíti a lakosokat”, hogy „mi lesz a megváltozott értékű ingatlanokkal”. Kiderült, „hogy nem kell az össz. szennyezést mérni, hanem pontforrásonként kell csak a kibocsátási határértékeket vizsgálni”, ami (egymás között szólva: elég nagy baj!). Mindez jól érzékelhetően válaszonként (főleg, amit – „megköszönve a kérdést” – 30 napon belül kívántak írásban megválaszolni), 10-10 higanymilliméterrel emelte a hallgatóság vérnyomását.Akiket hiába várt a közAz eseményen sokan hiányolták Papp László polgármester urat, valamint egyéb fideszes és (ez újdonság) tiszás politikusokat, képviselőket. Ebben élen járt Apáti István a Mi Hazánk Párt országgyűlési képviselője, valamint Forgács Attila, a Szikra Mozgalom képviselője (ez utóbbi gyújtó hangú, szenvedélyes, lekevert, meg nem válaszolt kérdésekkel). Érintett politikusok közül – egyébként érdemi aggályokkal, komoly kritikával – Mikepércs polgármestere: Tímár Zoltán (FIDESZ-KDNP) volt jelen.Szóval ezt a közzel folyó közmeghallgatást még gyakorolni kell!A maszatolás után maradt egy nagy kérdés A lakosság problémáját egyébként Kozma Éva, a MIAKÖ Egyesület (Mikepércsi Anyák) vezetője foglalta össze egészen kiválóan. A Kormányhivatal osztályvezetőjének „angolnázó”, „nem ennek az eseménynek a tárgya” típusú maszatolását szekunder szégyen szintjén volt kellemetlen nézni/hallgatni... Látva ezt a szerencsétlenkedést egyre inkább megfogalmazódik bennem a súlyos kérdés: Hol van a TISZA-Kormány által kinevezett kormánymegbízott (egykori elnevezéssel „főispán”)? Mikor lesz? Ki lesz az? dr. Zeke László - Nyitókép: A közmeghallgatáson - Fotó: A szerző felvétele

dr. Gaál Lóránt | 09.04. 10:38
„A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége a 2026-27-es évadban is várja vendégeit”! Ezzel a felütéssel indították Orbán fanatistái a Civil Akadémia szeptember 9-ei évadnyitójára szóló meghívót!CÖF-CÖKA-ról rövidenA formációról, a saját honlapjukon részletes bemutatkozás található. Az orbáni békemenetek aktív szervezőiről van szó, akik magukat, mint „külföldről nem támogatott szervezet”-ként írják le. Ha azonban rápillantunk pár korábbi cikkre ( ITT - ITT - ITT ), akkor nem okoz nagy meglepetést, hogy „külföldi pénzre” nem is volt szükségük, mivel az Orbán rezsim idején az állami cégek bátran és bőkezűen támogatták a CÖF-ös „civileket”. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy az április választás után a CÖF-CÖKA vezetésében személycsere történt. Ugyanis – az egykori MSZMP-s -, Csizmadia László, helyét ifj. Lomnici Zoltán vette át. CÖF-CÖKA „Szellemi honvédő” névvel saját díjat is alapított, mellyel 2022-ben Szijjártó Pétert, akkori külgazdasági és külügyminisztert, a saját szóvivőjüket, ifj. Lomniczi Zoltánt is kitüntették, ahogy Áder János volt köztársasági elnök feleségét Herczegh Anitát is. A CÖF-CÖKA szerint a díjat egyébként azok kapják, akik „kiemelkedő munkát végeznek nemzeti érdekeink védelme, érvényesítése” érdekében. Mondjuk, Szijjártó Péter bukott külgazdasági és külügyminiszter, Oroszországgal kapcsolatban kiderült „szenvedélye”, valamint a kínai BYD-hoz történő igazolása miatt, nem nehéz azt a véleményt megfogalmazni, hogy a CÖF-CÖKA igencsak mellényúlt!Na, de nézzük mit is mond az Orbán rezsimet hithűen kiszolgáló CÖF-CÖKA!A már említett meghívóban nem kevesebbet állítanak, mint: „Talán nem túlzás részünkről a megállapítás, hogy Magyarország felszámolás alatt áll. De lehet, hogy már nem is létezik. Mert mi is egy ország létalapja? Az erkölcse, a jogrendje és hagyománya, ha csak a fundamentum három alapvető elemére hivatkozok. Az erkölcse a hagyományból fakadóan rendezi az összehangolt társadalom működését, a jogi szabályozottság segítségére van. És e hármat számolja fel éppen a TISZA. És igen, lépésről-lépésre küzd a társadalmat legerőteljesebben meghatározó erkölcsös Magyarország ellen. Megjelenése óta küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat. A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének. Hát itt tartunk a TISZA 4. hónapjának működése idején. De ha felszámolnak mindent, őket sem fogja megvédeni sem erkölcsi akadály, sem jog. Ezt azért jó lenne észben tartaniuk.” Akkor inkább tisztázzuk!Először a használt szavakat! Erkölcs: „Vki, vmi magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, ill. ezek megvalósulása.”. Jogrend: „A társadalmi viszonyoknak a joggal szabályozott rendje.”. Hagyomány: „Közösségben tovább élő - tudatosan ápolt - szokás, ízlés, felfogás, ill. szellemi örökség.”.Ha egy kicsit ízlelgetjük a CÖF-CÖKA által használt szavakat, akkor egyet is lehetne érteni velük, hogy azok egy ország létalapjai. De, ha visszagondolunk az elmúlt 16 évre, akkor nevetségesnek tűnik egy olyan „civil” szervezet részéről, amelyre úgy is lehet tekinteni, mint az orbáni autokrácia felépítésében és fenntartásában jelentősen közreműködő szervezetre. Nem nehéz megállapítanunk, hogy az elmúlt 16 évben – az egyébként sem jó állapotban volt, de azóta - romhalmazzá vált a szociális háló.Az erkölcs áraRengeteg idős ember, sokszor fűtés, gyógyszer, de akár a létminimumot jelentő élelem nélkül maradt magára. A gyermekvédelem vonatkozásában pedig csak propaganda szólamok voltak, igazi gyermekvédelem viszont nem (pl.: ITT - ITT )! Mindemellett kialakult egy oligarcha rendszer, ami nagyrészt a családtagokból meg a haverokból áll. Emlékezzünk arra is, hogy milyen gyűlöletet szított az orbáni propaganda! 16 év orbáni kormányzás alatt 6 év telt úgy el az országunk életében, hogy kormányrendeletekkel irányították a társadalmunkat (veszélyhelyzetet hirdettek először a COVID, majd az orosz agresszió miatt). Mindemellett 15 alkalommal módosították azt az Alaptörvényt, amit egyébként társadalmi egyeztetés nélkül fogadtak el még 2011-ben. Ad hoc jellegű jogalkotás, mellett nem egy esetben előfordult a személyre szabott jogalkotás is. Biztos emlékeznek még arra, amikor Varga Zs. András érdekében, aki jelenleg a Kúria, azaz a legfőbb bírósági szerv elnöke, a FIDESZ-KDNP törvényt módosított (megjegyzés: Varga Zs. András, a TISZA applikációból kiszivárgott adatok miatt a bírókat vegzálta). Ilyen volt az is, amikor jogalkotással megoldották, hogy a Novák Katalin, volt köztársasági elnök által jelölt 22 éves egyetemista diploma nélkül is helyettes államtitkár lehessen. 1990 óta nem sok időt tölthettünk demokráciában. Demokrácia helyett pártállami reflexekAzaz, abban, hogy olyan kormányunk legyen, amelyik tiszteli a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot (jegyezzük meg: Iványi Gábor és a MET esetét) a művelődés szabadságát (NKA botrány), stb. Vagy éppen kiálljon a saját szövetségi rendszeréért (EU, NATO), támogassa a demokráciát, illetve annak igényét. A FIDESZ-KDNP tagjai között sok olyan személy van, akik állampárti múlttal rendelkeznek. Ennek lett az eredménye az, hogy a volt MSZMP és KISZ tagjai a kommunizmust idéző évekre vezették vissza országunkat! Mivel Orbánék visszaépítették a kommunista érában tapasztalt elnyomó, félelemre épülő, hamis propagandát sulykoló, pártlojalitásra alapuló rendszert. Persze hosszan lehetne sorolni a FIDESZ-KDNP által generált problémákat, de a lényeg, hogy nekik és hithű támogatóiknak erkölcsre, hagyományra és jogrendre hivatkozni finoman szólva is elvtelen! Az a kijelentés, hogy a TISZA küzd az erkölcsös Magyarország ellen, illetve küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat, egyszerűen nevetséges állítás! Amikor a jog végre mindenkire ugyanazA CÖF-CÖKA szerint: „A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének.”. Jogi védelem igenis létezik, csak már – mivel pl. dr. Polt Péter a FIDESZ állandó legfőbb ügyésze, majd alkotmánybírója, a TISZA Alaptörvény módosítását követően már semmilyen befolyással nem bír - mindenkire egyformán! Alkotmányossági szempontból a TISZA alkotmányos határt nem lépett át, melyet az Alkotmánybíróság is megerősített, mind a 16., mind pedig a 17. Alaptörvény módosítás kapcsán (részletek: ITT ). Nagyon úgy tűnik, hogy a CÖF-CÖKA nem tudott „lejönni a szerről” és nehezen értelmezhető állításokat tesz közzé. Megsúgom!Tehát! Nem, nem Magyarország felszámolása zajlik! Hanem egy meglopott ország felébredt! Visszaköveteli mindazt, amit elvettek tőle, és egy nyugodt – nem háborús uszításban töltött, hanem – békés életet kíván magának! Fogalmazhatunk úgy is, hogy az ország kifosztása elleni erkölcsi iránytű jelzett, a demokratikus hagyományok újjáéledtek, az elnyomáson alapuló orbáni jogrend felszámolása megkezdődött és folyamatosan épül ki a jogállam! Maradjunk annyiban, hogy: MAGYARORSZÁG LÉTEZIK! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció



ÍgyÉlünk | 05.20. 08:08
Ezúton kérjük szíves elnézését Mészárosné Szabó Annának, az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Szerkesztőségünk valótlanul állította, hogy Mészárosné Szabó Anna a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója, illetve, hogy ellene vesztegetés és sikkasztás gyanúja miatt eljárás indult. A valóság az, hogy Mészárosné Szabó Anna soha nem volt a tankerület igazgatója , és ellene ilyen, illetve semmilyen büntető eljárás nem indult, és ezek gyanúja sem merült fel. A téves közlésért Mészárosné Szabó Annától bocsánatot kérünk." A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből őt azonnal töröltük.Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Koszi Ferenc | 05.18. 07:02
Azon a békés, örömteli szombaton felhőtlen homlokkal és nyílt szívvel, emelkedett lélekkel vártam az új országgyűlés megalakulását. Mindenfelé mosolygó emberek. Újságírók szabadon a folyosókon. Béke és nyugalom mindenfelé. Gondolhattam volna, hogy itt valami nem stimmel.Béke, mosolyok és rossz előérzetLáttam a fideszes kisebbség fanyalgó, savanyú arcait. Ők lesznek a konstruktív ellenzék. Azon gondolkodtam, hogy a „konstruktív” vajon az ő fejükben hogyan jelenik meg. Van bármilyen halvány fogalmuk bármiről, ami nem rombolás, nyúzás vagy rablás? És még itt sem tudott kizökkenteni a jogosan fölkéreckedő gondolatfoszlány, mint a bábszínházban csillogó szemű gyerekek: – Vigyázz! Ott van mögötted! A konstruktív ellenzék megszólalEbben az idilli pillanatban megláttam V. Németh Zsoltot nyilatkozni. Gondoltam, hadd jöjjön. Ma nem mondhat olyat, ami kizökkenthetne derűs nyugalmamból. És tudott...A bemelegítés csak a szokásos narratíva volt: mi eddig is jól csináltunk mindent, hiszen mindenféle eredményeink világosan mutatják…, vagy a Fidesz–KDNP pártszövetség a békés és szeretetre épülő…, és ehhez hasonló szlogenek mindenféle tartalom nélkül. Enyhe hányingert éreztem. Kezdtem már bánni, hogy elkezdtem nézni, de ott ragadtam, mint egy hátborzongatónak ígérkező film előtt. Hátha mégsem! És mint ahogy az első villám szétrobbantja a vihar sötét felhőit, becsapott a kérdés:– Nem gondolja, hogy most, a bírósági végzés után, ami az Indexet arra kötelezte, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a nyilvánvalóan hazug állítása miatt, amit „Tisza-adó” címmel publikáltak, és önök egy komplett kampányt építettek köré, önnek is bocsánatot kellene kérnie?És a válasz:– Várjuk meg az új kormány ezirányú döntéseit és rendeleteit.Itt egy-két ütemet kihagyott a szívem.– Ön úgy hiszi, hogy reális a félelem a kutya- és macskaadó bevezetésével kapcsolatban?– Ezekből én mindent kinézek – hangzott a konstruktív ellenzék szájából az átgondolt, békére és szeretetre hangolt válasz.A valóság makacsabb Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy a jellemem egy darabját elöntötte az a népies düh, ami annyira jellemző volt St. Antonio főhercegre a szingapúri alvilágban. Én is elkezdtem vakarászni a képzeletbeli ólmos botom után, hogy egyetlen mozdulattal szétzúzzam a mégoly ártatlan monitort is előttem. Sajnálom a rossz hírt, amit most közlök veletek, kedves olvasóim. A bátorak 46-ja soha nem lesz konstruktív, és soha nem fogja megérteni a mi világunkat. A jó hír az, hogy a valóság makacsabb dolog, mint a propaganda.A többiekre pedig vár egy csendesebb hely valahol a II. kerületben Budapesten. Koszi Ferenc - Nyitókép: V. Németh Zsolt - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztráció

ÍgyÉlünk | 05.16. 16:20
Ezúton kérjük szíves elnézését Bánki Andrásnak, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatójának az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Valótlanul állítottuk, hogy „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt. Minden, amit leírtunk a Békéscsabai Tankerületi Központ vonatkozásában valótlan.” A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből töröltük, hogy: „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt.” Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója


Menyhárt Tamara | 07.14. 13:07
Fókuszba helyezte magát az eddig némaságba vonuló pecás, a 2012 májusában – Schmitt Pál lemondását követően – megválasztott köztársasági elnök, Áder János.A villa negra története2016-ban létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, és többször megnyilvánult a környezetvédelemmel kapcsolatban, bár korábban ezt soha nem tette. Az alapítvány évekig veszteséges volt, így milliárdos állami támogatásokat kapott.2017 májusában megkezdte a második ciklust is, mint köztársasági elnök. „Elnöki ciklusa végén derült ki, hogy volt államfőként egy olyan svábhegyi luxusvillába költözik, amit majdnem egy milliárd forint értékben bővítettek ki, ehhez ráadásul egy külön kormányrendeletet is hoztak, hogy a kerület ingatlanépítési szabályait megkerülhessék. Ádert ellenzéki oldalról fel is szólították, hogy ne fogadja el az ingatlant, főleg azután, hogy adóbevallása szerint három ingatlannal is rendelkezik.” – írja a moly.hu. Áder a kegyelmesBár Áder a fidesz által kinevezett, megválasztott többi köztársasági elnökével (Schmitt Pál /2010.augusztus 6.-2012.április 2/, Novák Katalin /2022.május 10.-2024.február 26./) szemben kitöltötte a hivatali idejét /2012.május 10.-2022.május 9./, az ő elnöksége alatt is történt megkérdőjelezhető kegyelmi botrány. "Hallgat indokairól, Áder János volt köztársasági elnök is aki úgyszintén tisztázatlan körülmények között adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.” – írta a 24.hu Áder János felbukkant most, 2026-ban, szót emelt a magyar alaptörvény 17. módosítási javaslata ellen. „Áder János szerint a jelenlegi helyzet alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető.” – írja az index.Áder kontra közpénzA volt köztársasági elnök megjelenése és a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter megszokottá vált gyors, azonnali reflexiójának összeütközési pontjai közül az egyik az Áder közpénzhez való viszonyulására is kiterjed. Mivel egyre több közpénzszórás derül ki – akár a még jelenleg hatalmon lévő Sulyok Tamással kapcsolatban is –, Magyar kérdéseket tett fel Áder korábbi költekezéseire vonatkozóan is. „Áder János azt hazudta ma, hogy 2018 októberében ő csak hivatalos úton volt 55 millió forint közpénzen az Egyesült Államokban egy hétig. Most megmutatom ennek a hivatalos/állami látogatásnak 3 napját. Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt” – írja Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Dokumentumokat is mutatott ezekről az utazásokról az interneten. Áder nem...Az Áder és Magyar közötti adok-kapok jelenleg ott tart, hogy Áder nem hagyja magát. „Vannak bizonyos határok, amiket az ember jó, ha nem lép át, és nem hagyja, hogy mások átlépjék. Olyan állítások fogalmazódtak meg és olyan kampány indult a médiában, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Büntetőpert rágalmazásért, polgári pert személyiségijog-sértésért és jó hírnév sérelméért fogunk indítani Magyar Péter ellen. Kíváncsian várom, hogyan fogja bizonyítani az állításait – fogalmazott Áder János.” A mindenki által látható mérhetetlen luxus, a közpénzszórás (amit még ezután láthatjuk, Áder esetében bebizonyosodik-e), az indoklás nélküli kegyelemadás ismét fölveti annak a kérdését: vajon a jelenlegi katasztrofális anyagi-gazdasági és morális helyzetben hagyott Magyarország megengedheti-e magának, hogy a köztársasági elnökök élethosszig tartó hatalmas juttatást, luxus-körülményeket kapjanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

ÍgyÉlünk | 06.11. 11:03
Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook

Menyhárt Tamara | 06.01. 08:07
A gyermekbántalmazás teljes körű feltárásáért elindultak a hatósági ügyek. Szervezetten, egyszerre több helyszínen csapnak le, szigorú vizsgálatokat folytatnak. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) sajtótájékoztatót is tartott a 14 helyszínen tartott kutatás folyamatáról.A Kaleta hazugságMagyar Péter még 2025-ben jelezte, hogy Kaleta Gábort – akit a Fidesz pedofil, „elitélt” bűnözőjeként ismer a nagyközönség – 2016-ban lehetett látni az ÁGOTA táborban a gyerekek között. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tagadta, hogy járt volna náluk Kaleta. „Magyar a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, ami a 2016-os Ágota-táborban készült, és amelyiken Kiss-Rigó László megyéspüspök mögött látható. Kaleta több másik fényképen is látható a 2016-os táborban.” – írta a szeged.hu. A Szent Ágota Gyermekotthon vezetője felháborítónak tartja, hogy ilyen összefüggésben jelenítik meg az intézményüket. „..mint az ÁGOTA Közösség jelezte, Kaleta Gábor nem meghívott vendégként, hanem a tábor megnyitására felkért Trócsányi László, akkori igazságügyi miniszter sajtófőnökeként volt jelen a rendezvényen.” – nyilatkoztak. 2016 óta éppen tíz esztendő telt el. A tíz esztendő alatt vajon mi minden történhetett még?A bejelentések itt is megakadtakMost viszont, 2026 májusának végén megtelt a sajtó a rendőri munka híreivel. „Gyermekbántalmazás miatt 8 rendőrautó és 50 nyomozó vonult ki szerdán a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szegedi intézményébe” – írja a Népszava. Mint megtudtuk – már a bicskei botrány és a Szőlő utcai szörnyűségeket követően is – az elmúlt évtizedekben rengeteg feljelentés, bejelentés és jelzés is érkezett a hatóságok felé. A gyermekvédelmi intézmények kis lakóitól, a dolgozóktól. A bántalmazottaktól és azoktól, akik láttak, vagy tudtak a borzalmakról. De semmi nem történt. Vagy csupán elvétve egy-két eset - amiről azóta sem hallunk. Nagy kérdés, vajon miért? S most mi zajlik épp, hiszen több olyan ügyben is lecsaptak már a rendőrök, amelyeknek a dokumentációja ott lapult a fiókjaikban… Az Orbán-rezsim felületes és megalázó elrendelt vizsgálatáról kiderült, hogy hasznavehetetlen. Épp olyan bűnözőket tartóztattak már le, akik a gyermekeket megerőszakolták, prostitúcióra kényszerítették éveken, évtizedeken át, mégis „átmentek” a „kifogástalan életvitel vizsgálaton".A szakértelem teljes hiánya „A Gyermekjogi Civil Koalíció a közelmúlt gyermekvédelmi vonatkozású eseményei okán ismételten hangsúlyozza, hogy a kormány elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor megkezdhette volna egy integrált, komplex gyermekvédelmi rendszer kialakítását. A kegyelmi botrány óta hatályba lépett, a gyermekjogi hatásvizsgálatokat is nélkülöző Alaptörvény-módosítás és más törvénymódosítások tovább rombolták a gyermekvédelmi szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, tovább mélyítették a gyermekvédelmi rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, a szakemberek “elvándorlását”, s nem emelték meg a gyermekjogok és így a gyerekek érdemi védelmének szintjét sem.” Süss fel napAz új kormány megjelenése vajon valóban nem csupán kormány-, hanem rendszerváltás is lesz? Ennek a folyamatát éljük? Még fel sem álltak a teljes minisztériumok, máris dolgoznak végre a hatóságok. A most felszínre került ügyben „öt embert gyanúsítottak meg és egyet őrizetbe vettek gyermekbántalmazás miatt.” A Kontroll bemutatja Pósfai Gábor belügyminiszter posztját is az ügyről. Érzékeljük, hogy beindultak az eddig nyomás alatt letiltott, eldugott, eltitkolt ügyekben az intézkedések. Látjuk, hogy az új kormány – ígéretének megfelelően – transzparens, azonnal tájékoztat, ha kell, leállít, amit kell, mozgásba lendít, utasít, profin végzi a munkáját.Itt az ideje, hogy az azonnali nagytakarítás megkezdődjön. A rendőrség kifejezetten kéri, hogy aki tud gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásokról, mindenképp jelezze feléjük. ( bejelentes@nni.police.hu ) Magyarország felszabadult, és végre valódi gyermekvédelem várható, de legalábbis a "tisztítótűz művelet" teljes gőzzel beindult! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 05.26. 12:09
Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd, dr. Apáti István, dr. Borvendég Zsuzsanna, Dócs Dávid – így együtt hatan elérték, hogy a Mihazánk Pártja az 5%-os küszöb fölé kerüljön a 2026-os választásokon, ezért bejutottak a Parlamentbe.Újra bent a radikális hatosDr. Apáti István, 1 gyerekes édesapa, már 2010 óta ül a Parlament padsoraiban. Apáti 2018 óta tagja a Mi Hazánknak, 6 éve pedig az alelnöke. A 48 éves politikusra a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztségét bízta rá az országgyűlés. „Mint a bejegyzésben olvasható: „első intézkedésünk lesz, hogy kivizsgáltatjuk, hogy milyen külföldi beavatkozások történtek a magyarországi választások befolyásolására. Elfogadhatatlan az is, hogy magyar minisztereket külföldi titkosszolgálatok lehallgatnak, és mindezt a kampány részévé teszik. Ki kell vizsgálni továbbá bármelyik ország (legyen nyugaton, keleten, délen, északon) beavatkozását a választási kampányba! Szintén elfogadhatatlan a Meta politikai befolyásolási gyakorlata is.” - írta szon.hu Apátiról. Ezidáig nem hallottunk még az első intézkedések ténybeli állásáról, de feszült a várakozás, milyen eredményekre jutnak ezen vizsgálatok során.A látványos provokáció mestereA másik alelnök Dúró Dóra, 4 gyermekes édesanya, szintén 2010 óta parlamenti képviselő. A 39 éves politikusnőt egy ország ismerhette meg akkor, amikor fizikailag, igen látványosan, mesekönyveket darált le. „„Nem tűri a Mi Hazánk mozgalom, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság is, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Nem véletlen ugyanakkor, hogy éppen a legkisebbeket támadja ez az agresszív lobbi, a homoszexualizmus (sic!), a nevelésnek ugyanis óriási szerepe van e tekintetben is. A Mi Hazánk mozgalom szerint a családi életre kellene felkészíteni a fiatalokat, azt kell tudatosítani bennük, hogy ők várhatóan édesanyák és édesapák lesznek, ám erről vajmi keveset hallanak. Megzavarja az egészséges, biztonságos fejlődésüket, hogyha normálisnak és hétköznapinak állítják be azt, ami valójában nem az” – mondta felháborodva Dúró Dóra.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és számos közéleti szereplő is felháborodott Dúró cselekedetén. Szerintük ez egy politikai céllal történő könyvrombolás, ami egész Európában is – nem csupán Magyarországon – szégyenletes.2025 őszén is felkapott lett a médiában Dúró. „A politikus ellen korábban szabálysértési eljárás indult rongálásért, tavaly szeptemberben ugyanis feliratokat ragasztott az ARC-kiállítás egyik plakátjára. A jogszabályok alapján szabálysértési eljárás esetében a képviselő lemondhat mentelmi jogáról, ilyen esetben a bíróság dönt az ügyben.” - jelezte a HVG, bár végül a mentelmi jogról való lemondását leszavazta az országgyűlés.A radikalizmus családi vállalkozásbanDúró Dóra férje is ismert tagja a Mi Hazánk Mozgalomnak. Évekig ők voltak az egyedüli házaspár a Parlamentben. Novák Előd, 4 gyermekes édesapa, 46 éves politikus is elhíresült a radikális megnyilvánulásairól, 2018 óta a Mi Hazánk tagja, alelnöke, mellette önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester.„Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét.” - derült ki a Magyar Nemzet 2024-es soraiból. „A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg. Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről.” További HVG-s cikk is foglalkozik a házaspárral 2025-ben. „A képviselőpárosnak négy gyereke van, a legkisebb még óvodába jár, így Novák szerint „a szülői felelősséget sokféleképpen megélik”. Érdekes megnyilvánulása ennek a szülői felelősségnek, hogy az elvileg a lányát ünneplő családi kép alatt Novák Előd egy, a cigányok iskolázottságán élcelődő „viccet” sütött el kommentben.”Jól látszik, hogy a házaspár erősen homofób. „A homofób kifejezést magatartásra, megnyilvánulásra vagy személyre használjuk, ami azt fejezi ki, hogy valaki erős előítélettel vagy ellenséges érzésekkel rendelkezik a melegekkel, leszbikusokkal, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben. A homofób ember idegenedik a homoszexuálisoktól, vagyis azoktól, akik saját nemükhöz vonzódnak. A homofób gyakran nem csak elutasítja a homoszexualitást, hanem minden eszközzel, olykor agresszívan küzd is ellene. Ez az hozzáállás gyakran a félelemből, tájékozatlanságból vagy neveltetésből ered.” A szó jelentéséből is látszik, hogy a lojalitás, az elfogadás messze nem jellemző rájuk. Minden eszközt megragadnak – betartva a határokat –, hogy szavaikkal, cselekedeteikkel ezt kifejezésre is juttathassák.Az európai front harcosadr. Borvendég Zsuzsanna, 3 gyermekes édesanya, 52 éves politikus, 2024 óta tagja a Mi Hazánk Mozgazolm képviselőjeként az Európai Parlamentnek. Listavezetőként jutott be. Egy tavaly őszi cikk szerint „A közelmúltban megjelent a hír, hogy Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk EP-képviselőjét az Európai Parlamentben megbüntették.” A Magyar Jelen írásában egy hosszú, feltételezésekre és egyértelműen a Tisza Párt elleni fellépésre utalnak Borvendég mondatai. A csavaros történet nem igazán egyértelmű, sokkal inkább egy sértett, az Európai Parlament működését mindenképp kritizáló riportalany válaszait olvashatjuk. A képviselő nehezményezi, hogy Magyar Péter mentelmi jogát nem vonták meg tőle, és az indoklást nevetségesnek tartja. A betiltott Pride felvonuláson megjelent európai politikusokat is mélyen elítéli Borvendég Zsuzsanna ugyanitt: „Mérhetetlenül felháborítónak találom, ugyanis van egy nemzetállami jogszabályunk, amely tiltja ezeket a meneteket. Az európai parlamenti képviselők ennek tudatában érkeztek, tüntetőleg akarták megsérteni a törvényeinket. Ez nem egyszerűen a belügyeinkbe való súlyos beavatkozás, de szimbolikusan annak kifejezése, hogy a nemzetállami akaratot semmibe veszik.” 54 ingatlan és egy parlamenti székA 39 éves Dócs Dávid, 4 gyermekes édesapa, korábban nyolc évig volt a Mi Hazánk Mozgalom Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő, jelenlegi listás bejutó a Parlamentben. Ő is az egyik alapítója a 2018-as, a Jobbik-ból kilépő, Mi Hazánk Mozgalmat alapító tagoknak. Dócs vagyonnyilatkozatáról 2025 februárjában olvashattunk: „...az országos politikában és – vagyonnyilatkozata szerint – az agráriumban is igen aktív. A nógrádi képviselők közül az ő bevallása a leghosszabb (36 oldal), abban ugyanis nem kevesebb, mint 54 ingatlanról számolt be. Egy 442 négyzetméteres szügyi lakóházat kivéve ezek mindegyike Cserháthaláp településen található, ahol korábban polgármesterként is ténykedett, illetve gazdálkodóként is dolgozik. Az ingatlanok között több lakóház, erdő, szántó, legelő és fás terület szerepel, amelyek alapterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert. Nyolc személygépkocsi, illetve tehergépkocsi van a birtokában, ezek közül tavalyi dátummal egy Tata Telcoline, egy Robur és egy Škoda Superb szerepel. Egyéb nagy értékű ingóságként jelzett egy Saxonia vetőgépet, egy MTZ erőgépet, két Agrimaster szárzúzót, egy pótkocsit és egy Keeway Masiff quadot. Készpénzes megtakarításként 5 millió forintot jelzett vagyonnyilatkozatában. Más vagyontárgyként beszámolt kézi- és mezőgazdasági munkagépekről és hat lóról is. Hitelintézettel szembeni tartozása 40 millió forint, magánszemélyekkel szembeni tartozása 29 millió forint. A Dócs Családi Gazdaság vezetőjeként és őstermelőként is van bevétele.” E szerint még Lázár János ingatlanszámait is meghaladja a Dócs Dávidé, hiszen Lázárnak „csak” 46 ingatlana van.A Mi Hazánk első embereA Mi Hazánk Mozgalom elnöke Toroczkai (alias Tóth) László, 3 gyermekes édesapa. A 48 éves politikus Ásotthalom polgármestere volt 2013-tól. Kiemelkedő harcosa volt – már csak a földrajzi közelség okán is – az illegális migráció ellenzésének. A 2019-es európai parlamenti választási kampány során a Facebook törölte Toroczkai profilját, ahol kétszázezres követő-tábora volt már.Bár Toroczkai tagadja, hogy ugyanaz volna az orosz-politikája, mint a Fidesz-KDNP-nek, 2025 novemberében mégis elutazott Oroszországba egy konferenciára, majd ezt követően nyilatkozta azt, hogy Moszkva és Szentpétervár sokkal inkább európaibb, mint Brüsszel – ami jól jelzi, hogy hasonlóan „Brüsszel-ellenes”, mint Orbán. 2017-ben a 24.hu írt cikket: „A bíróság csütörtökön helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, melyben bűnösnek mondták ki Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét kétrendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi irodájánál történtek miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.” 2023-ban a Blikk ír arról, hogy „Toroczkai László volt az Index.hu és az ATV közös podcastjének vendége, ahol meghökkentő mondatok és történetek hangzottak el: a Mi Hazánk elnöke többek között őszintén beszélt a 2006-os budapesti zavargásokról, családi hátteréről és pártja esélyeiről.” Ezen a találkozón elhangzott az a mondat is, hogy „2006-ban le akartam lőni Gyurcsányt!”. Toroczkai tehát bejutott 2026. április 12-én a Parlamentbe, és az új miniszterelnök, Magyar Péter továbbra is „piszkálja a csőrét”.A parlamenti performanszMagyart utánozva tárlatvezetést tartott a Tisza Párt tárgyalóirodájáról – folyamatosan egy iskolai tanteremhez hasonlítva azt. A mai világban vállalatoknál, irodákban, iskolákban is gyakran használt projektor kivetítőt hightech luxusnak ítéli, és felháborítónak tartja, hogy tiszta, rendezett terem áll rendelkezésére a Tisza Pártnak.A probléma első körben nem az, hogy irritálja a Mi Hazánk Mozgalom 6 képviselőjét Magyar Péter miniszterelnöksége, vagy a Tisza Párt 141 fős megjelenése az Országházban, és a történelmi jelentőségű, elsöprő győzelem.Sokkal inkább az, hogy különböző, többször változó magyarázatokkal takaróznak azzal a cselekedettel kapcsolatban, amelyet az Országgyűlés alakulógyűlésén követtek el.Bárhogy említik az Örömódát, a Cigány himnuszt, vagy a Tavaszi Szél vizet áraszt című népdalt kivonulásuk indokaként, az elsődleges probléma, hogy hátrányos helyzetű gyermekek zenei előadása előtt tették meg. „Végül azonban nem az Örömóda előtt vonultak ki, ami az Európai Unió himnusza, hanem már akkor, amikor a tamburás cigány gyerekek bementek az ülésterembe. A Mi Hazánk hat képviselője ekkor kiment esküt tenni a Szent Koronánál. A 444 megkérdezte, hogy miért ekkor vonultak ki, Toroczkai László pártelnök azt mondta, hogy a Tisza felrúgta a sorrendet, és nem akartak bent lenni a párt himnuszánál (és az Örömódánál), utána nem is mentek vissza.” A kényelmetlen ellentmondásHogy is van ez? A Mi Hazánk Mozgalom hat képviselőjének összesen 15 gyermeke van. Családanyák, családapák. Könyveket daráltak, homofóbok, gyermekek védelmével lobbiznak álságos, arrogáns, kirívó tetteikkel, de amikor a valódi, hátrányos helyzetű, néhány esetben gyermekvédelmi intézményekben élő kis zenészek életük első legmagasztosabb fellépésére bevonulnak a csodálatos Országházba, akkor hátat fordítanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Toroczkai László - Wikipédia

ÍgyÉlünk | 05.20. 08:08
Ezúton kérjük szíves elnézését Mészárosné Szabó Annának, az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Szerkesztőségünk valótlanul állította, hogy Mészárosné Szabó Anna a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója, illetve, hogy ellene vesztegetés és sikkasztás gyanúja miatt eljárás indult. A valóság az, hogy Mészárosné Szabó Anna soha nem volt a tankerület igazgatója , és ellene ilyen, illetve semmilyen büntető eljárás nem indult, és ezek gyanúja sem merült fel. A téves közlésért Mészárosné Szabó Annától bocsánatot kérünk." A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből őt azonnal töröltük.Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Koszi Ferenc | 05.18. 07:02
Azon a békés, örömteli szombaton felhőtlen homlokkal és nyílt szívvel, emelkedett lélekkel vártam az új országgyűlés megalakulását. Mindenfelé mosolygó emberek. Újságírók szabadon a folyosókon. Béke és nyugalom mindenfelé. Gondolhattam volna, hogy itt valami nem stimmel.Béke, mosolyok és rossz előérzetLáttam a fideszes kisebbség fanyalgó, savanyú arcait. Ők lesznek a konstruktív ellenzék. Azon gondolkodtam, hogy a „konstruktív” vajon az ő fejükben hogyan jelenik meg. Van bármilyen halvány fogalmuk bármiről, ami nem rombolás, nyúzás vagy rablás? És még itt sem tudott kizökkenteni a jogosan fölkéreckedő gondolatfoszlány, mint a bábszínházban csillogó szemű gyerekek: – Vigyázz! Ott van mögötted! A konstruktív ellenzék megszólalEbben az idilli pillanatban megláttam V. Németh Zsoltot nyilatkozni. Gondoltam, hadd jöjjön. Ma nem mondhat olyat, ami kizökkenthetne derűs nyugalmamból. És tudott...A bemelegítés csak a szokásos narratíva volt: mi eddig is jól csináltunk mindent, hiszen mindenféle eredményeink világosan mutatják…, vagy a Fidesz–KDNP pártszövetség a békés és szeretetre épülő…, és ehhez hasonló szlogenek mindenféle tartalom nélkül. Enyhe hányingert éreztem. Kezdtem már bánni, hogy elkezdtem nézni, de ott ragadtam, mint egy hátborzongatónak ígérkező film előtt. Hátha mégsem! És mint ahogy az első villám szétrobbantja a vihar sötét felhőit, becsapott a kérdés:– Nem gondolja, hogy most, a bírósági végzés után, ami az Indexet arra kötelezte, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a nyilvánvalóan hazug állítása miatt, amit „Tisza-adó” címmel publikáltak, és önök egy komplett kampányt építettek köré, önnek is bocsánatot kellene kérnie?És a válasz:– Várjuk meg az új kormány ezirányú döntéseit és rendeleteit.Itt egy-két ütemet kihagyott a szívem.– Ön úgy hiszi, hogy reális a félelem a kutya- és macskaadó bevezetésével kapcsolatban?– Ezekből én mindent kinézek – hangzott a konstruktív ellenzék szájából az átgondolt, békére és szeretetre hangolt válasz.A valóság makacsabb Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy a jellemem egy darabját elöntötte az a népies düh, ami annyira jellemző volt St. Antonio főhercegre a szingapúri alvilágban. Én is elkezdtem vakarászni a képzeletbeli ólmos botom után, hogy egyetlen mozdulattal szétzúzzam a mégoly ártatlan monitort is előttem. Sajnálom a rossz hírt, amit most közlök veletek, kedves olvasóim. A bátorak 46-ja soha nem lesz konstruktív, és soha nem fogja megérteni a mi világunkat. A jó hír az, hogy a valóság makacsabb dolog, mint a propaganda.A többiekre pedig vár egy csendesebb hely valahol a II. kerületben Budapesten. Koszi Ferenc - Nyitókép: V. Németh Zsolt - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztráció

ÍgyÉlünk | 05.16. 16:20
Ezúton kérjük szíves elnézését Bánki Andrásnak, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatójának az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Valótlanul állítottuk, hogy „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt. Minden, amit leírtunk a Békéscsabai Tankerületi Központ vonatkozásában valótlan.” A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből töröltük, hogy: „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt.” Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója




Dr. Dinnyés Álmos | 07.26. 11:39
A válasz, hogy tulajdonképpen egyik sem. Bár mostanában mintha mindenki traumáról beszélne — közösségi médiában, podcastekben, baráti beszélgetésekben. Vannak, akik legyintenek: divatszó lett, „mindenki traumatizált”, míg mások pont azt élik meg, mintha járvány söpörne végig a környezetükön. A valóság árnyaltabb, és ennek megértéséhez megmutatom, hogy a traumáknak hatása két nagy csoportba sorolható, attól függően, mi az oka és a megjelenési formája. (A traumákról – 1. rész)A PTSD és a C-PTSDA „sima” poszttraumás stressz zavart (PTSD) sokan filmekből ismerik — gondoljunk a Rambo első részére. Valakit egy sokkhatás ér: baleset, kínzás, erőszak, életveszély. Aztán ezt újra és újra átéli a fejében, mintha visszakerülne ugyanoda.A C-PTSD annyiban más, hogy nem egyetlen esemény váltja ki, hanem egy tartósan fennálló állapot: hónapokig, évekig jelen lévő szorongás, félelem. Kiválthatja konkrét fizikai bántalmazás, szexuális abúzus, de érzelmi és verbális bántalmazás is. Bár ez az érintetteknek és közvetlen környezetüknek az életminőségét mélyen érinti, gyakran kívülről mégis nehezen észrevehető, ezért merülhet fel, hogy nem is igazi trauma, csak divat. Ma Magyarországon hivatalosan nulla ember rendelkezik C-PTSD-diagnózissal. És ennek nem az az oka, hogy ne lennének érintettek. Az ok tisztán adminisztratív. A C-PTSD az elmúlt két évtizedben azonosított mentális probléma, amely 2018-ban került be a WHO betegségosztályozó rendszerének 11. verziójába (BNO-11). Magyarországon viszont még mindig a 10. verziót használjuk, és ami abban nincs benne, azt itthon hivatalosan nem lehet diagnosztizálni. Így a C-PTSD-t vagy nem ismerik fel, vagy másnak diagnosztizálják, és jó esetben legfeljebb a megjegyzés rovatban rögzítik. Érdekesség, hogy ugyanígy járt a kiégés is: a burnout szintén csak a BNO-11-ben jelent meg önálló fogalomként, mint munkahelyi stressz okozta jelenség, nem betegség. Talán pár év múlva, ha nálunk is bevezetik az új rendszert, akár táppénzre is lehet majd menni miatta. A lényeg: amint a 11. verzió életbe lép néhány év múlva, a C-PTSD diagnózisok száma ugrásszerűen nőni fog. Nem azért, mert hirtelen mindenki megbetegszik, hanem mert végre lesz neve annak, ami eddig is ott volt. Sajnos azt látom, hogy erre a hazai ellátórendszer egyelőre nincs felkészülve, és a társadalom is félreérti ezt a problémát, ezért foglalkozom ebben a cikksorozatban a C-PTSD-vel. Sok esetben a C-PTSD hátterében érzelmi bántalmazás van, ami a nehezen érhető tetten. Néha épp az okoz mindennapi, apró traumákat éveken át, hogy valakit nem dicsérnek, nem vesznek észre, nem kap annyi figyelmet és érzelmi visszajelzést, amennyire szüksége lenne. Ennek pedig lenyomata lesz az idegrendszer fejlődésében, például megjelenik mint maximalizmus, önsanyargatás, vagy érzelemkezelési és -felismerési problémák. Vízcseppek, amiket eleinte nem érezniA C-PTSD kialakulása hasonlít egy régi kínzási módszerre, amikor lassan vizet csepegtetnek az áldozat testének egyetlen pontjára. Eleinte csak egy csepp — szinte nem is érezni. Órákkal később viszont már minden egyes cseppnél felüvölt a fájdalomtól. Így kényszerül az érintettek idegrendszere valamilyen átlagostól eltérő módon működni. Fontos: ez nem genetikailag örökölt probléma, hanem tanult túlélési mód, ami az idegrendszer túlérzékenységét, állandó túlaktiválódását okozza. És nem ugyanúgy működik, mint a PTSD: itt nem törnek be moziszerű emlékek, hanem „csak” érzelmi és testi (szomatikus) emlékbetörés (angolul flashback). Vagyis valaki látszólag nyugodt, biztonságos környezetben, minden látható ok nélkül elkezd félni. A helyzet bonyolódhat is: a C-PTSD kombinálódhat örökölhető idegrendszeri eltérésekkel, például autizmussal vagy ADHD-val. Sőt, ilyenkor egymást erősíthetik — előfordul, hogy a „furán” viselkedő autista gyereket rendszeresen bántják az iskolában, és épp ez a tartós bántalmazás okoz nála C-PTSD-t.A „megátkozott” X generáció – Miért lehetnek sokan érintettek C-PTSD-ben? „Soha nem láthattál könnyet a szemünkben, Ha volt is, észre sem vetted. Ha féltünk, egymástól vártunk biztatást, Így lettünk mi megátkozott nemzedék!” Pokolgép – Ítélet helyett A háború után születettek küzdöttek. Nekik maguknak sem volt mintájuk arra, hogyan ismerjék fel és fejezzék ki az érzelmeiket — sokszor a puszta túlélés volt a feladat. Így nem volt mit továbbadniuk: amit ők maguk sem kaptak meg, azt nem tudták odaadni. A gyerekeiknek, az X generációnak így gyakran nem jutott az, amire a legnagyobb szükségük lett volna: az érzelmi jelenlét. Az „Ítélet helyett” című Pokolgép dal a ’80-as évekből, pontosan bemutatja az okokat, mint egy korai diagnózis: a szülői minta, amely soha nem mutatta a könnyeit, a gyerek mégis tudta, hogy a hiány ott van: A láthatatlan sebekNegyven feletti nők és férfiak ezrei hordozzák ezeket a hiányokat. Sokan közülük az élet egyes területein kifejezetten sikeresek — mégis együtt élnek a szorongással, az önértékelési nehézségekkel, a kapcsolati problémákkal. Nem tanulták meg felismerni, kimutatni és szavakba önteni, mit éreznek. Ez nem jellemhiba és nem személyiségzavar: ez az érzelemszabályozás nehézsége, a negatív önkép és a kapcsolódás kihívása.Ami a maszk mögött van - Forrás: YouTube képernyőképAz érzelmi elhanyagolás mellett sok családban jelen volt a verbális és a fizikai bántalmazás is. Enyhébb esetben „csak” egy-egy pofon formájában — de bőven akadnak ennél brutálisabb történetek is. Az idegrendszerre gyakorolt hatás azonban nagyon hasonló. Éppen ezért válnak sokan függővé: szinte mindegy, hogy munkaalkoholizmusról, szerhasználatról vagy társfüggőségről beszélünk, a szorongás, a maximalizmus és a folyamatos megfelelési kényszer mind ugyanannak a be nem gyógyult sebnek a tünete lehet. Egy megrázó élmény a közelmúltból: egy kliensem megkérdezte, hogy „ha 18 éves koromban is kaptam még egy-két pofont, az bántalmazás volt?” A válasz: igen, az volt. Döbbenetes évtizedek távlatából szembesülni azzal, hogy a mai kihívások gyökere egy bántalmazó gyerekkori közeg — olyasmi, amivel az illető addig még önmaga előtt sem nézett szembe. Ítélet helyett: egészséges düh és gyógyulásA szülők az akkori tudásuk és lehetőségeik szerint, jellemzően a legjobb szándékkal neveltek. Itt nem ítélkezünk, és nem vádolunk senkit. Mégis: létrejött egy nemzedék, amelynek jó része érzelemfelismerési és -kezelési nehézségekkel él. Vannak, akik még a dühüket sem merik vagy tudják kimutatni — pedig épp ennek az egészséges megélése a gyógyulás egyik legfontosabb lépése.A fejlődés ugyanis arról szól, hogy felnőttként újra felneveljük önmagunkat. Megtanuljuk megnevezni, mit érzünk. Helyet adunk a haragnak, a szomorúságnak, a félelemnek — nem azért, hogy elárasszanak, hanem azért, hogy végre feldolgozhassuk őket.Van gyógyulásA jó hír, hogy a CPTSD-ből van kiút — de fontos tudni, hogy a gyógyulás komplex folyamat, nem egyetlen módszer csodája. Pete Walker amerikai terapeuta a könyvében fázisokra bontva mutatja be ezt az utat, és leírja, mikor mi segít. Először biztonságot és önszabályozást tanulunk, majd óvatosan dolgozunk a belső kritikus hanggal, a haraggal és a gyásszal, végül az identitás, a kapcsolatok és a jövőkép kerül fókuszba. (Walker megközelítése egyébként hamarosan magyarul is elérhető lesz, a könyve fordítás alatt áll.) Az eszköztár sokféle lehet, és többnyire ezek kombinációja működik: CBT (kognitív viselkedésterápia), szomatikus terápia (például Brainspotting), beszélgetős terápiák, automatikus írás, valamint a múlt kibeszélése egy kellően megbízható, biztonságot adó személynek — és mindezek mellett sok önálló munka. Gyakran nem is egy segítő elég: az út során előfordulhat, hogy több szakemberrel kell párhuzamosan vagy egymás után dolgozni, ki-ki a maga eszközével. Walker leírja a stresszre adott négy alapreakciót is (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — erről a 4F-modellről a sorozat következő részében részletesen lesz szó. A gyógyulás része a gyerekkor elgyászolása: a sírás megtanulása, az öröm megtanulása, és igen, a harag egészséges megélése is.És a gyógyszer? Ha más betegség nem áll a háttérben, gyógyszerre nem feltétlenül van szükség. Ez általában akkor kerül szóba, ha valaki nagyon mélyről indul, és önmagában nem elég erős a gyógyuláshoz szükséges munkához — ilyenkor a gyógyszeres támogatás épp ezt teszi lehetővé. Ezt azonban kizárólag orvosi végzettségű szakember tudja megítélni.A sorozat folytatásábanEz a cikk csak a kezdet. A következő részekben részletesen körüljárom: * a 4F trauma-modellt (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — hogyan ismerd fel, melyik a te alapreakciód; * a különbséget a külső, kifelé irányuló és a belső, befelé irányuló kritikus között — és hogy melyik mit művel az életünkben; * a CPTSD kapcsolatát Eric Berne sorskönyv-elméletével és a tranzakcióanalízissel — vagyis azokkal a korai „forgatókönyvekkel”, amelyek szerint öntudatlanul újrajátsszuk a régi mintákat; * a DISC viselkedéselemzést mint gyakorlati térképet a saját működésünkhöz; * végül a testi szálat: egyre több jel utal arra, hogy a CPTSD szomatikus tüneteket is okozhat (például MCAS - hízósejt-aktivációs szindróma nyomán jelentkező bőrproblémák), és hogy bizonyos kezeletlen genetikai eltérések, mint az MTHFR, fel is erősíthetik a tüneteket. Tehát: divat vagy járvány? Egyik sem. A trauma nem most lett több — most lett neki neve, és most kezdünk róla beszélni. Az X generáció pedig meg tudja törni a láncot: ha a saját sebeket felismerve, feldolgozva másképp fordulunk a következő nemzedék felé, az „átok” nem öröklődik tovább. Ha ezek a sorok ismerősek, és úgy érzed, eljött az idő letenni a múlt terheit, jó tudni: nem kell egyedül cipelned őket. Ez érzékeny téma, és a felismerés már önmagában bátor lépés — a többit pedig nem muszáj egyedül megtenni. Egy felkészült szakember segíthet eldönteni, mi a következő lépés. Dr. Dinnyés Álmos, Oravetz Dániel - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 07.18. 11:53
Mi lenne, ha a rendelőből nemcsak gyógyszerrel, hanem személyre szabott mozgásprogrammal távoznánk? A Mozgás Receptre program ezt kínálja: orvosok, sporthelyszínek és helyi közösségek összefogásával a mozgás valóban az egyik leghatékonyabb „gyógyszerré” válhat.A mozgás is lehet gyógyszerMi lenne, ha egy magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy mozgásszervi panaszokkal küzdő beteg a rendelőből nemcsak recepttel, hanem egy személyre szabott mozgásprogram ajánlásával távozna? Ez már nem a jövő. A Mozgás Receptre program pontosan erre épül: a háziorvos a gyógyszeres kezelés mellett vagy bizonyos esetekben annak kiegészítéseként rendszeres fizikai aktivitást javasol, amelyet a páciens a programhoz csatlakozott mozgáshelyszíneken vehet igénybe. A kezdeményezés célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, valamint a mozgásszegény életmód visszaszorítása. Hogyan működik a program?A rendszer lényege egyszerű: a háziorvos felméri a páciens egészségi állapotát, majd – ha indokoltnak látja – mozgást ajánl "receptre". A receptet nem gyógyszertárban, hanem a programhoz csatlakozott sportlétesítményekben, mozgásszakembereknél vagy szervezett mozgásprogramokon lehet "beváltani". A folyamatot mobilalkalmazás és online ügyfélfelület is segíti. Cobranco és IstvánPisti két keréken járja az országot - Forrás: Cobranco Túrák - YouTube képernyőképKikre épül a siker?A program nem csak az egészségügyről szól. Ahhoz, hogy valóban működjön, több szereplő együttműködésére van szükség. * Háziorvosok Ők jelentik az első és legfontosabb láncszemet. Az orvos feladata felismerni, hogy mely pácienseknél jelenthet valódi segítséget a rendszeres testmozgás, és motiválni őket a változtatásra. * Mozgáshelyszínek Uszodák, sportegyesületek, fitnesztermek, gyógytornászok és más mozgásszakemberek biztosítják azt a környezetet, ahol a receptből valódi mozgás lesz. * Önkormányzatok A program eredeti modelljében az önkormányzatok kiemelt szerepet kaptak a helyi szervezésben és a lakosság tájékoztatásában. Ugyanakkor 2026-tól már az orvosok és a mozgáshelyszínek közvetlenül is csatlakozhatnak a programhoz, ami jelentősen felgyorsíthatja a terjedését. Tenczer Gábor a Telex kötelékében buzdít túrázásra és a természet megismerésére - Forrás: Telex- Szépkilátás YouTubeMi kell ahhoz, hogy a mi térségünkben is működjön?A siker nem elsősorban pénzkérdés.Szükség van olyan háziorvosokra, akik hisznek a megelőzés erejében. Olyan sportlétesítményekre, amelyek partnerként csatlakoznak. Olyan önkormányzatokra, amelyek támogatják a helyi egészségmegőrző programokat. És persze szükség van aktív közösségekre is, amelyek képesek megszólítani az embereket. Hiszen hiába létezik egy országos program, ha a lakóhelyünkön nincs olyan hely, ahol a mozgásrecept valódi lehetőséggé válhat.Nemcsak az egyén, hanem a közösség is nyer A rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, javítja a mentális egészséget és az életminőséget. Emellett közösségeket is épít: egy közös séta, úszás vagy torna nemcsak a testnek, hanem a társas kapcsolatoknak is jót tesz. A Mozgás Receptre ezért jóval több, mint egy egészségügyi program. Olyan szemléletváltás, amely a gyógyítás mellett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.Ha sikerül helyben is összefogni, akkor a mozgás valóban receptre írható – és talán ez lesz az egyik leghatékonyabb "gyógyszer", amit valaha felírhatunk magunknak. SzóMia - Nyitókép: Gyógytornás foglalkozás az debreceni egyetemen - Youtube Képernyőkép

SzóMia | 06.28. 17:37
Gyakorlati tippek, hogyan faraghatod le a háztartási kiadásaidat úgy, hogy közben a bolygónak is jót teszelHa manapság fellapozunk egy trendi életmódmagazint, vagy végiggörgetjük a közösségi médiát, a „zöld életmód” kifejezésről hajlamosak vagyunk méregdrága luxusra asszociálni. Biopamut zsákocskák csillagászati összegekért, dizájnos, skandináv minimalizmust idéző szelektív kukák, és olyan egzotikus tisztítószerek, amelyek árából egy kisebb családi nagybevásárlás is kijönne. Nem csoda, ha sokakban megfogalmazódik a gondolat: „Szép dolog a környezetvédelem, de nekem erre nincs pénzem”. Nekünk azonban van egy jó hírünk: ez egy óriási tévhit. A valódi, fenntartható életmód nem a pénzköltésről szól. Ha visszanyúlunk a gyökerekhez, a zöld gondolkodás valójában a legősibb spórolási módszer. Az igazán környezettudatos otthon nem az, ahol túlárazott öko-kütyüket vásárolnak, hanem az, ahol csökkentik a pazarlást, megbecsülik az erőforrásokat, és felfedezik a saját kezűleg végzett munka örömét. Nézzük meg, hogyan hozhatjuk le a zöld életmódot a trendi magazinok címlapjáról a valóságba, és hogyan válhat a fenntarthatóság a családi kassza legjobb barátjává.A Zero Waste filozófia: több mint hobbi, új gondolkodásmódA szemétmentes, vagyis a Zero Waste életmód lényege nem az, hogy holnaptól egyetlen befőttesüvegben kell elférnie az egész éves hulladékunknak. Ez sokkal inkább egy szemléletváltás. Arra ösztönöz minket, hogy a megszokott, lineáris fogyasztás helyett – amikor megveszünk valamit, használjuk, majd azonnal kidobjuk – áttérjünk a természet által inspirált körforgásos gondolkodásra. A természetben ugyanis nem létezik a „szemét” fogalma: minden végtermék egyben egy új folyamat alapanyaga is. Míg a hagyományos újrahasznosítás egy reaktív, utólagos tűzoltás (hiszen a hulladék már létrejött, amit el kell szállítani, aztán energiát befektetve fel kell dolgozni), addig a hulladékmentesség egy megelőző stratégia. A folyamat elején avatkozik be: ott kezdődik, hogy nemet mondunk a felesleges csomagolásra, a silány minőségű, egyszer használatos tárgyakra, és tudatosan keressük a tartós alternatívákat.Vegyszermentes tisztaság fillérekből: a csodatrióA reklámok elhitetik velünk, hogy minden egyes felületre külön flakonos, speciális vegyszert kell vásárolnunk. Létezik külön konyhai zsíroldó, fürdőszobai vízkőoldó, ablaktisztító és padlófényesítő – ezek nemcsak a környezetünket és az otthonunk levegőjét terhelik meg, hanem havonta több ezer forintot húznak ki a zsebünkből. Nézzünk szét a nagymamáink kamrájában! A makulátlan tisztasághoz valójában mindössze három alapanyagra van szükség, amelyek bármelyik sarki boltban beszerezhetők fillérekért: ecet, szódabikarbóna és citromsav. * A vízkő gyilkosa: a drága márkás vízkőoldók helyett a sima 10%-os vagy 20%-os ecet, illetve a meleg vízben feloldott citromsav csodákra képes. Öntsd egy régi, kiürült szórófejes flakonba, fújd a csaptelepekre vagy a zuhanykabin falára, hagyd hatni pár percig, majd öblítsd le. Az eredmény ragyogó felület, töredék áron. * A zsíros szennyeződések ellenszere: a szódabikarbóna enyhén lúgos kémhatásának köszönhetően kiváló zsíroldó és súrolószer. Ha a sütőre vagy a tűzhelyre rásült a zsiradék, szórj rá szódabikarbónát, permetezz rá egy kis vizet (vagy ecetet, ha szereted a látványos pezsgést), hagyd állni, és a kosz szinte magától lejön. * Általános felülettisztító: két rész víz, egy rész ecet és néhány csepp illóolaj (például teafa vagy levendula a fertőtlenítő hatásért) keverékével a lakás szinte bármelyik kemény felülete áttörölhető. Tudatos menütervezés: A statisztikák megdöbbentőek: egy átlagos magyar háztartásban évente több tíz kilogramm élelmiszer végzi a kukában. Ez nemcsak morális és környezetvédelmi probléma, hanem tiszta pénzpazarlás. Amikor kidobunk egy megpenészedett sajtot, vagy egy megfonnyadt zöldséget, valójában a keményen megkeresett pénzünket hajítjuk a szemetesbe.A konyhai hulladékcsökkentés leghatékonyabb eszköze a tudatos menütervezés és a heti egyszeri nagybevásárlás. 1. Leltár a hűtőben: vásárlás előtt mindig nézd meg, mi az, ami hamarosan megromlik, és a következő napok ételeit ezekre az alapanyagokra építsd fel. 2. A fix bevásárlólista szentsége: soha ne indulj el éhesen vásárolni, és szigorúan tartsd magad a listához. Ha valami nincs rajta, az nem kerül a kosárba. Ezzel elkerülhetők az impulzusvásárlások. 3. A maradék új élete: tanuljuk meg kreatívan újragondolni a fogásokat! A megmaradt sült húsból másnap kiváló melegszendvicskrém vagy salátaalap lehet, a fonnyadozó zöldségekből készíthetünk egy gazdag krémlevest, a száraz kenyérből pedig krutont vagy máglyarakást. Ha mégis keletkezik szerves hulladék – például zöldségpucolás során –, az ideális megoldás a komposztálás. Ha van egy kis kertünk, a komposztáló a legjobb befektetés. A konyhai és kerti zöldhulladékból egy év alatt tápanyagban gazdag, prémium minőségű virágföld keletkezik, így tavasszal már nem kell súlyos ezreket költeni a zsákos földekre a kertészetben.Globális példák, helyi lépésekHogy ez a működés nem utópia, azt számtalan globális példa bizonyítja. San Francisco a kötelező komposztálással és a szigorú szelektálással elérte, hogy a városi hulladék 80%-a ne a lerakókban végezze. A japán Kamikatsu lakói 45 különböző kategóriába válogatják a szemetüket, minimalizálva az égetést, míg Ljubljana az Európai Unió első olyan fővárosa, amely hivatalosan is a teljes hulladékmentességet tűzte ki célul, és már most 68%-os újrahasznosítási aránnyal büszkélkedhet. Ezek a hatalmas sikerek mind egyéni döntésekből adódnak össze. Nem kell tökéletesnek lenni, és nem kell azonnal mindent megváltoztatni. Ha csak három egyszerű dolgot bevezetsz a mindennapjaidba, már rengeteget tettél a környezetedért és a saját pénztárcádért.3 dolog, amit még ma megtehetsz a zöldebb és olcsóbb otthonért: 1. Válts textil szatyorra és kulacsra: felejtsd el az egyszer használatos nejlonzacskókat és a PET-palackos vizeket. Egy év alatt tízezreket spórolhatsz meg pusztán azzal, ha csapvizet vagy szűrt vizet iszol a saját kulacsodból. 2. Készíts saját tisztítószert: keverj össze vizet és ecetet egy üres szórófejes flakonban a következő takarításhoz. Próbáld ki a fürdőszobában, az eredmény önmagáért beszél majd. 3. Vásárolj tudatosan, tervezetten: írj menüt a hétvégére, és csak azt vedd meg a boltban, ami valóban szükséges a kiválasztott ételekhez. A környezettudatosság tehát nem luxus, nem a gazdagok privilégiuma. A fenntartható életmód valójában a józan paraszti ész diadala a fogyasztói társadalom felett. Így élünk mi – tisztábban, tudatosabban, és egy kicsit gazdagabban. SzóMia - Nyitókép: Melczer zsolt - AI illusztráció

Oravetz Dániel | 06.19. 06:45
Beszélgetés Dr. Dinnyés Álmossal traumáról, önismeretről, hipnózisról, változásról és arról, hogy lehet újra szabadon működni „Az emberi működés számomra rendszer – de nem gép. Élő, érző, változni képes rendszer.” Dr. Dinnyés Álmos menedzsment és informatikai pályáról érkezett az emberi lélek, a mentálhigiéné, a coaching és a hipnózis világába. Talán éppen ezért lát rá különleges módon az emberi működésre egyszerre rendszerszemlélettel és mély empátiával. Abban segít, hogy az ember jobban értse, elfogadja, és szeresse önmagát, megtalálja a valódi céljait, felismerje ismétlődő mintáit, és elinduljon egy szabad, tudatos működés felé.Mikor döntötted el, hogy emberekkel szeretnél foglalkozni?Ez nem egyetlen pillanat volt, inkább egy hosszabb belső folyamat. Mindig is érdekelt, miért működünk úgy, ahogy működünk. Miért reagálunk bizonyos helyzetekben hevesen? Miért futunk bele újra meg újra kísértetiesen hasonló szituációkba, párkapcsolatokba? Miért félünk valamitől, amit fejben már értünk, de belül mégsem tudunk meghaladni?Amikor 2023-ban jelentkeztem mentálhigiénés mesterképzésre, a pontszámításhoz visszanéztem, hogy 25 éve az egyetemi évek mennyi ehhez kapcsolódó tárgyat tanultam. Meglepődtem, hogy már akkor milyen sok olyan kurzust végeztem el, amely az emberi lélekkel, kommunikációval, konfliktuskezeléssel vagy viselkedéssel foglalkozott. Nagy hatással volt rám az NLP (neuro-lingvisztikai programozás) is, amellyel először 2005-ben találkoztam. Az NLP egy módszertani csomag, ami azt vizsgálja, hogyan hat egymásra az idegrendszerünk, az érzelmeink, a gondolkodásunk, a nyelvhasználatunk és a viselkedésünk. Leegyszerűsítve: hogyan beszélünk magunkkal belül, hogyan értelmezzük a világot, és ez hogyan befolyásolja a döntéseinket. A végső lökést az adta az induláshoz ezen az úton, amikor egy válságkezelési munkában olyan emberi reakciókkal találkoztam, amelyeket pusztán mérnöki vagy menedzseri gondolkodással nehéz volt megérteni, kezelni. Ott vált világossá számomra, hogy az embereket viselkedését az érzelmek sokkal jobban meghatározzák az érzelmek, mint a logika, a döntés és a teljesítmény.Milyen területeken dolgozol leginkább?Olyan emberekkel dolgozom, akik mentális, érzelmi, döntési vagy életvezetési nehézségekkel küzdenek, és szeretnének jobban rálátni saját működésükre, és ami fontosabb megvan az elhatározásuk, hogy változzanak. Foglalkozom mind üzleti, mind magánéleti témákkal, és azt tapasztalom, hogy ezek szorosan összefüggenek egymással. A fókuszban a stressz kezelése áll. A leggyakoribb témák, amik mindenkit érintenek, elakadások feloldása, félelmek, fóbiák leépítése. Az üzleti életben olyan témákban adok támogatást, mint a kiégés, a döntési nehézségek, a delegálási problémák vagy mikromenedzsment. Egyéni ügyfeleim témái többnyire a szorongás, a párkapcsolati elakadások, önismereti kérdések vagy akár dohányzásról való leszokási szándék.Sajnos ma Magyarországon a mentális problémákkal való foglalkozás még gyerekcipőben jár, sokan nem tudják mi a különbség a végzettségek között. Például mentálhigiénés szakemberként nekem fel kell ismernem, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, hiszen mentális betegségeket csak orvos diagnosztizálhat, írhat fel gyógyszert és kezelhet, ilyen esetekben én akkor maradok képben, ha az orvos javasolja a kiegészítő támogatást. Az informatikai és a mentálhigiénés-segítői hátteremnek köszönhetően az emberi működésre rendszerként tudok tekintek. Olyan rendszerként, amelynek vannak mintázatai, visszatérő reakciói és tanult működései. Úgy szoktam fogalmazni, hogy az emberben is egyfajta számítógép, amiben a hardver az idegrendszer, az agy a test, az operációs rendszer, a lélek, a hitrendszerek és az érzelmi minták, az alkalmazások pedig a gondolkodás, a problémamegoldás és a kreativitás. Van egy fontosabb különbség, ami miatt az ember sokkal több, mint egy gép: minden eleme tud változni és fejlődni. A tudomány már bizonyította, hogy a „szoftver” képes hatni a „hardverre”. A gondolataink, tapasztalataink, érzéseink és új tanulásaink képesek formálni az idegrendszeri kapcsolatainkat. Ezt nevezzük neuroplaszticitásnak. Magyarul: nem vagyunk végleg bezárva a régi mintáinkba. Lehet változni.Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaMi az, ami a legtöbb kliensednél előbb-utóbb kihívásként megjelenik?Dr. House mondta: „mindenki hazudik”. Igaza volt, persze ez nem szándékos hazugság. Annyit jelenti, hogy az emberek nem mondják el pontosan mi van velük, mi minden lehet a problémák hátterében.Nem mondanak el dolgokat, mert nem tartják fontosnak. Mert szégyellik. Mert nem emlékeznek rá. Vagy mert annyira természetessé vált számukra egy fájdalmas helyzet, hogy nem ismerik fel, hogy az valójában az a probléma. A munka elején gyakran csak a felszíni probléma látszik. Valaki halogat, fél dönteni, szorong egy helyzettől, nem tud kapcsolódni, vagy újra és újra ugyanabba a párkapcsolati mintába kerül. Aztán néhány alkalom után előkerül egy-egy fontos részlet. Mint amikor egy puzzle hiányzó darabja hirtelen a helyére kerül. Kiderülhet, hogy volt egy baleset. Hogy az egyik szülő alkoholproblémával küzdött. Hogy gyerekként nem lehetett biztonságosan kimondani az érzéseket. Vagy mindig teljesíteni kellett ahhoz, hogy valaki szerethetőnek érezze magát.A segítői munka egyik kihívása éppen ez: biztonságos térben lassan összeállítani a történetet, és az alapján megtalálni, hogy mit, mire, miként tud az ügyfél változtatni.Sokat beszélünk ma traumáról. Te hogyan közelíted meg ezt a témát? A trauma a köznyelvben azt jelenti, hogy valakivel egy nagy, látványos tragédia történt: egy baleset, valakinek az elvesztése, erőszak vagy életveszélyes helyzet. Ezek mély nyomot hagyhatnak az idegrendszerben, a jelenség a poszttraumás stressz zavar, röviden PTSD. Az utóbbi évek kutatási rávilágítottak arra, hogy a hosszan tartó, ismétlődő kisebb események is hasonló hatásúak, krónikus stresszt okoznak a kis traumák, és szintén nagyon erősen formálhatják az ember idegrendszerét, személyiségét, kapcsolatait és önértékelését. Ennek ma már neve is van: komplex poszttraumás zavar, röviden C-PTSD. Az háttérben lehet elhanyagolás, bántalmazás, megalázás, családon belüli erőszak vagy tartós érzelmi bizonytalanság. Ilyen kívülről „kicsinek” tűnő hiányok, ha egy gyerek éveken át nem kap annyi figyelmet, dicséretet, ölelést, biztonságot vagy érzelmi visszajelzést, amennyire valóban szüksége lenne.A következmény? Jó esélye van arra, hogy felnőttként maximalista, perfekcionista legyen, de vezetőként nem tud dícsérni, motiválni, párkapcsolati nehézségei vannak és függőségekkel – például munka vagy alkohol – is küzdhet. Én úgy dolgozom, hogy foglalkozom a múlt és a jelen megértésével, valamint a jövő kialakításával. Segítek felismerni, elfogadni, és feldolgozni a múlt eseményit. Egy felnőtt embernél a jelen elakadásai mögött gyógyítjuk a sebeket, és felépítjük az új életet. Ezzel kapcsolatban hamarosan magyar nyelven megjelentetjük egy amerikai terapeuta gyakorlati kézikönyvét érintetteknek, hozzátartozóiknak és szakembereknek. Hogyan tudsz segíteni gyermekkori sérülések, például anyaseb vagy apaseb esetén?Először is fontos tisztázni, hogy az „anyaseb” és az „apaseb” önismereti kifejezések nem hivatalos orvosi diagnózisok. Anyaseb alatt általában azt értjük, amikor az anyával való kapcsolatban sérült a biztonság, a szeretet, az elfogadás, az érzelmi elérhetőség vagy a gondoskodás élménye. Apaseb esetén pedig gyakran a védelem, az elismerés, a jelenlét, a következetesség vagy a biztonság hiánya kerül elő. Ezekkel többféle módszerrel lehet dolgozni. A hipnózis során az agy egy olyan meditáció szerű állapotba kerül, befelé figyel, ellazult, koncentrált állapotba kerül, és így képes újraírni az emlékekhez kapcsolódó érzelmeket. A folyamat során végig tudatánál van, ő hoz új döntéseket, én kísérem – terapeuta egy görög szó, eredeti jelentése kísérő –, és a megfogalmazásban segítek.Ericksoni szemléletű hipnózis technikákal dolgozom. Ez finom, személyre szabott megközelítés. Előre megírt sablonszövegek, szakkifejezéssel szkriptek, helyett az adott ember saját belső világával, nyelvével és képeivel dolgozom.A wingwave coaching és a Brainspotting az elmúlt pár évtized neurológiai kutatási eredményeire épül, rendkívül hatékony eszközök. Ezeknél a testérzetekkel és az érzelmi reakciókkal is dolgozom. És itt is hangsúlyozom: súlyos trauma, pszichiátriai állapot, önveszélyeztetés, szerhasználat, vagy komoly klinikai tünetek esetén megfelelő szakemberhez szakpszichológushoz, pszichoterapeutához, vagy pszichiáterhez irányítom tovább az ügyfelet. Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaFérfiakkal és nőkkel másképp dolgozol?Mivel két lányom van, tudom, hogy a nőket más hatások érik, más problémáik vannak, különböző okok miatt másképp látják a világot. Férfiként nehéz a női fejjel gondolkodni, az egyik módszerem, hogy tükröt tartok, megmutatom, hogy mit lát belőlük a világ, milyen hatással vannak másokra. Sok nő ma egyszerre túl sok szerepben próbál helytállni, ami felemésztheti őket. Egyszerre legyen sikeres, vonzó, gondoskodó, önálló, erős, érzékeny, jó anya, jó társ, jó szakember. És eközben nem marad ideje megkérdezni: én hogy vagyok ebben?Segítőként támogatást tudok adni abban, hogy egy nő ránézzen a határaira, félelmeire, kapcsolati mintáira, önértékelésére és belső biztonságára.A férfiak más úton, de ugyanehhez a kérdéshez érkeznek meg: én hogy vagyok ebben? Mi a saját szerepem, hogyan változik ez az évek során? Sok férfi ma bizonytalan abban is, mit jelent férfinak lenni. A régi minták sokszor már nem működnek, az új minták pedig még nem elég erősek.Azzal, hogy tükröt tartok, rávilágítok az érzelmi felelősségvállalás fontosságára, megtanítom felismerni, milyen az, amikor fél, amikor szégyell valamit, amikor menekül, amikor támad vagy bezár. Az a cél, hogy a férfi is ismerje meg önmagát, ébredjen rá, hogy az érzelmek megélése ez erősség, az igazi érettség jele. Ez segít abban, hogy ők is tudatosan fejlesszék magukat.Milyen párkapcsolati elakadásokkal találkozol gyakran?A párkapcsolatokban sokszor nem az a valódi kérdés, amin a párok vitatkoznak. A felszínen lehet szó pénzről, házimunkáról, szexről, gyereknevelésről, vagy időbeosztásról. Mélyebben viszont gyakran ezek a kérdések vannak jelen: fontos vagyok neked? Látsz engem? Figyelsz rám? Biztonságban vagyok melletted? Számíthatok rád?Ebben segíthet a mediáció is. Sokan azt hiszik, mediátorhoz akkor mennek emberek, amikor már vége a kapcsolatnak. Pedig a mediáció segíthet abban is, hogy két ember új módon kezdjen beszélni egymással, tisztábban lássa a saját igényeit, félelmeit és vállalásait.A mediátor nem bíró, nem dönt a felek helyett. Inkább abban segít, hogy a beszélgetés ne újabb sérüléshez, hanem megértéshez vezessen.És vannak helyzetek, amikor egy fejlesztési folyamat során az ügyfél érdekében párját is bevonom a munkába. Egymás dolgainak megértése azon túl, hogy segít az egyén fejlődésében, a párkapcsolat minőségét is javítja. Ilyen, ha az egyik fél valamilyen függőséggel küzd, vagy van valamilyen eltérő idegrendszeri működésből eredő nehézsége, neurodivergens.Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaEgy céges, vagy nyitott csoportos fejlesztés miről szól? Hogyan segíted a komfortzónából való kilépést?A filozófiám, hogy a komfortzónából való kilépés helyett tágítani kell a komfortzónát. A komfortzóna az a lelki és viselkedési tér, amelyben biztonságban érezzük magunkat. Amikor valami ismerős, megszokott, kiszámítható, akkor komfortzónán belül vagyunk. A komfortzónán kívül van egy kockázatos sáv, és azon kívül a pánikzóna. Ha az ember a pánikzónába kerül, vagy felkészületlenül vállal kockázatot, akkor gyorsan inal vissza a biztonságos helyre, és többet nem kísérletezik vele. A valódi fejlődés ott kezdődik, hogy tudatosan megyünk bele egy új helyzetbe, és a újraértékeljük a kockázatvállalási képességünket. Így a kockázati sáv egy része a komfortzónához kerül, kitágul a komfortzónánk. A csoportos foglalkozásokon, céges tréningeken biztonságos keretek között tapasztalják meg a résztvevők, hogy sokkal többre képesek, mint amit magukról korábban hittek.A tűzönjárás – akár céges tréningként, akár nyitott csoportként – például nagyon erős élmény egy legalább egynapos önismereti felkészülés csúcspontjaként. Egy szimbóluma lesz annak, hogy a félelmeink felnagyítják a veszélyeket, és blokkolnak, ha viszont hiszünk magunkban, meg tudjuk csinálni bármikor.A hipnózisnak is megvan a helye a vállalati képzésekben. Itt a résztvevők megtanulják és megtapasztalják, hogy a figyelem, a képzelet, a belső állapot és a teljesítmény között milyen erős kapcsolat van. Tapasztalatok alapján sokat számít akár egy éves terv teljesítésénél is, hogy mit éreznek azzal kapcsolatban. Egy csoportos esemény akkor igazán eredményes, ha utána az emberek jobban értik önmagukat, egymást és a saját működésüket, még nyomás alatt is. A tűzönjárás vagy a hipnózis megélése, mint extrémnek tűnő eszköz „csak hab a tortán”. Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaMit üzennél azoknak, akik érzik, hogy változtatniuk kellene, de még halogatják?Azt, hogy a változás nehéz, fájdalmas lehet, de jobb, mint egy összeomlás.Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor már nagyon fáj. Amikor újra és újra ismétlődik egy párkapcsolati minta. Amikor jön a kiégés. Amikor szorongás, félelem, belső üresség vagy döntésképtelenség jelenik meg. Önmagunkkal foglalkozni felelősség és befektetés.Az önismeret arról szól, kíméletlenül őszintén nézzünk magunkra, értsük meg, és fogadjuk el magunkat, hogy tudatosan döntsünk arról, hogy miként és merre fejlődünk, és hogy megtanuljunk szabadon dönteni. A jelen egy átmeneti állapot. Többek vagyunk, mint amit hoztunk, mint ami történt velünk. A félelmeink elmúlnak, a sebeink gyógyíthatók, a családi mintáink vagy a régi védekezéseink változtathatóak. Változni lehet. Néha lassan. Néha meglepően gyorsan. De a változás első lépése szinte mindig ugyanaz: megállni, ránézni magunkra, és őszintén kimondani, hová tartunk. Aki érzi, hogy valami ismétlődik az életében, hogy belül feszültség van, hogy nehéz dönteni, hogy kapcsolódni szeretne, de fél, annak érdemes szakértő segítséget kérnie.Egyszerű biológiai tény, hogy van, amihez egyedül kevés az ember, de segítséggel képessé válik jól élni.Egy jó beszélgetés lezárás helyett inkább végre kinyit egy ajtót. Oravetz Dániel - Nyitókép: Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívuma

SzóMia | 05.02. 23:09
Van egy nap az évben, amikor egy kicsit mindannyian megállunk. Amikor nem a rohanunk, nem a határidők számítanak, nem a hétköznapi gondok. Hanem az, ami igazán fontos. Az édesanyánk. Anyák napja nem csak egy dátum a naptárban. Nem egy kötelezően átadott virág, nem egy gyorsan letudott telefonhívás. Sokkal több ennél. Emlékeztető arra, hogy honnan jöttünk. Ki tartott elsőként a kezében, ki hitt bennünk akkor is, amikor mi már majdnem feladtuk. ÍgyÉlünk.Sokszor rohanva. Sokszor fáradtan. Sokszor úgy, hogy elfelejtjük kimondani a legegyszerűbb szavakat: * köszönöm * szeretlek * hiányzol Jövő héten meglátogatlak. Pedig ott vannak velünk. Rohanós hétköznapokon. Egy ebédben, amivel vár a hétvégén. Egy üzenetben, amiben csak annyi áll: „Vigyázz magadra!”. Egy tekintetben, ami mindent ért. Így szeretünk.Anyának lenni nem cím. Nem szerep. Felelősség. Áldozat. És közben a legnagyobb ajándék is. Ma azok előtt hajtunk fejet, akik nap, mint nap tesznek, tettek értünk. Akik erőt, tartást, hitet adnak. Akiknek az életünket, az elveinket, az első szavainkat, és még sorolni is nehéz lenne mi mindent köszönhetünk. Akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. És gondolunk azokra is, akik már nincsenek velünk, de bennünk élnek tovább – emlékeinkben.ÍgyÉlünk.És így emlékezünk.Köszönjük, édesanyák... SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.24. 14:30
Egy különleges és nagyon személyes karácsonyi történet egy karácsonyfa díszről, egy természeti csodáról, a karácsony csodájáról. A szülői házban az a szokás alakult ki nálunk – amióta kamasz koromban elértem a karácsonyfa csúcsát – hogy az én privilégiumom volt a fa díszítése karácsonykor. Ezt a több évtizedes szokást törte meg Apa 1995-ben, amikor maga is készített egy díszt: egy szép piros, ropogós igazi alma szárára kötött egy madzagot, és azt kötözte fel a fára. Nekem nyilván feltűnt a dolog, de akkor még nem tudtam, hogy ennek mi lehet a jelentősége. Szívbeteg volt, de mi, a család akkor még nem gondoltuk, hogy mennyire komoly a dolog. Azt, hogy azt a díszt ő már nem fogja levenni arról a fáról. Ő viszont nyilván tudta, hogy hamarosan mi vár rá, egészen pontosan három hét múlva...Gyakran eszembe jut annak a csodálatos karácsonynak az emléke kapcsán a gyerekkorom. Még mindig él bennem az az óvodás kisfiú, aki belépett vele a fürdőszobába. Mereven hátrabicsaklott nyakkal, tátott szájjal figyeltem őt, az óriást, domborodó izmait, erős karját. Visszaadhatatlan megnyugvással, biztonságérzettel töltött el, hogy ő, akinek vállán családunk nyugodt megélhetésének biztonsága nyugszik szemlátomást a világ legerősebb embere. Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős. Lenyűgözve bámultam hogyan keni be borostás arcát hófehér habba mártott pamaccsal, majd pedig miként szántja végig azt a gyakorlott kézben fémesen csillogó borotva. Hirtelen úgy éreztem nekem is el kell kezdeni borotválkozni. Tizenegynéhány év elteltével nőni kezd majd az én borostám is, addig sem árt gyakorolni a mozdulatokat. Az ilyen tökéletes mozdulatok begyakorlásához idő kell. Ő egy szempillantás alatt mindent megértett. Igaz, csak sima szappannal, de azért sikerült bepamacsolnom magam a fanyelű borzszőr szerszámmal, és ha nem is igazi borotvával, de legalább a fogkefém nyelével egészen ügyesen lehúztam a szappanhabot az arcomról. Csillogó szemmel dicsekedett el Anyának: „Nézd csak, a fiunk milyen ügyesen borotválkozik!” Hatalmas, száraz, meleg tenyerével megsimogatta kobakomat, és én egyszerre úgy éreztem, egy apró lépcsőfokkal feljebb kerültem, közelebb az óriáshoz. Csaknem másfél évtized alatt egészen elfelejtettem a fürdőszobában előttem tornyosuló óriás félelmetes izomzatának emlékképét; a filmsztárok, magazin modellek, s megannyi más izompacsirta kimosta agyamból. Az óriás gyermeki emlékképe helyébe egy öregedő, a jövőbe, az életbe vetett hittel eltelt emberke lépett: Édesapám. Aprótermetű családtagjaim közül, mint Gulliver léptem ki az idegen felnőtt világ ismeretlen óriásai közé."Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős..." - Fotó: a szerző archívumaA hűség, a tisztesség és az állhatatosság, talán ezek a legkifejezőbb jelzők rá. Mind olyan tulajdonság, melyekről csak évtizedek alatt lehet hiteles tanúbizonyságot tenni, s amelyeket gyakorta nem ismerünk fel időben. Ezekkel nagyon nehéz még életben óriássá lenni, különösen, ha egy beteg, pici emberről van szó. A nagyszerűség azonban nem azért létezik, hogy másoknak szemet szúrjon, hanem azért, amiért a csoda: csak, hogy legyen. A kórházból még hazajöhetett egy hétvégére, az 1996. esztendő első és az ő utolsó hétvégéjére. A nagy pelyhekben hulló ropogós hó gyönyörű csipkébe öltöztette a Nagyerdő fáit, mint életének hajnalán nagyszüleim esküvőjének napján. A kórházban aztán másodjára is eljött érte a halál, kíméletlen kegyetlenséggel. Ezt a második infarktust magam is láttam és azt is, hogy közben viccelődik. Szinte megfagyott ereimben a vér. Eszembe jutottak Karl May regényhősei, akik kínzócölöpön halálukig viccelődve, hergelve az őket módszeres kegyetlenséggel kínzó indiánokat, végül bátorságuk jutalmaként szertartásos dísztemetésben részesültek.Gyermekkoromban még csak hittem az indiánregények hőseinek ilyen lelki erejében, abban, hogy Winnetounak „arcizma sem rándul” a kajovák kínzócölöpén elszenvedett korbácsütésektől, ott és akkor a kórházban azonban láttam is mindezt. Csak a szeme sarkában látszott egy félig felszáradt könnycsepp-barázda. Az utolsó napokat éjt nappallá téve „hegynek felfelé rohanva” töltötte, elgyöngülő szíve iszonyatosan magas pulzusszámmal próbálta életben tartani a rábízott szerveket. Verejtékben fürödve csak percekre tudott elaludni. Rohamosan fogyó levegővel, egyre jobban elnehezülő tagokkal és a lassan-lassan leálló szervekkel az utolsó ilyen furcsa, nyugtalan álmában Kft.-t alapított, és gyümölcsöst telepített. A világ számára az a pár nap villámgyorsan elröppent, viszont számunkra ugyanezen idő alatt – látva, hogy abba milyen tengersok küzdelem belefér – hitelessé vált a történet: Isten számára ez az idő elegendő egy egész világ megteremtéséhez. Azt már soha meg nem tudhatom, hogy Apa, az egykori legátus diák erről mit gondolt, beszélni akkor már nem nagyon volt ereje."Számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt..." - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációEgy pár darab kis érnek kellett volna csak vérhez jutnia, hogy az a nagyon kemény, hatalmas és drága szív egy kis oxigénhez juthasson; egy pár milliméternyi kis résre lett volna szükség a bal kamrához vezető koszorúerek tövében. A Mindenható Teremtőnek addig még soha nem volt akkora esélye megnyilatkozni előttem. Világosan láthatta, hogy számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt; Neki viszont „odafönt” csupáncsak kevéske erőfeszítésébe tellett volna azt az ici-pici koszorúér torkolatot megnyitni! Én tényleg bíztam abban, aki gondját viseli az ég madarainak, a mezei liliomoknak... Te, akinek még a szélvész és a víz is engedelmeskedik, és aki kérő imádságunkat meghallod, mert: „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak”; Te, aki vakoknak adtad vissza látását, ördögtől megszállott embereket gyógyítottál, bénákat szabadítottál meg kínjaiktól, véghezvitted a kenyérszaporítás csodáit, jártál a vízen és megjövendölt szenvedéseiddel megváltottad a világot bűneitől, miért ne figyelhetnél oda erre a szenvedésre? Ha valakinek, hát akkor neked, Mindenható Úristen, látnod kellett volna, hogy ez a levegő után kapkodó, elgyötört, vézna, erőtlen kismadár: Édesapám egy óriás, aki nem szolgált rá olyan kegyetlen szenvedésre, mint amilyet még Jézus sem szenvedett el a keresztfán!És egyszer csak elsüllyedt az óriási tengerjáró, én meg ott maradtam a saját apró kis mentőcsónakomban.Apróra fogyott testében nagybeteg szíve legtöbb szervénél tovább bírta a küzdelmet. Abban a pillanatban tisztán és világosan láttam meg benne a legbátrabb, a legerősebb és a leghatalmasabb embert, pontosan úgy, mint ahogyan piciny gyermekkoromban, ott a fürdőszobában szappanos arccal, műanyag fogkefém nyelével: „borotvámmal” kezemben, még ha verejtékkel borított, összetört kis csontkupac maradt is belőle. Még meleg kezére kapott egy kézcsókot Anyától. Eljött Vízkereszt. Leszedtük, összecsomagoltuk a karácsonyfa díszeket, köztük az Apa által emlékül hagyott almát is.Ennek holnap 30 éve, hogy Apa felrakta azt az almát a fára. Fantasztikus csodaként élem meg, hogy ez az alma még mindig megvan! Megaszalódott, összetöpörödött, de megvan. A szárán ugyanaz a madzag, amivel Apa felerősítette a fára. Nem rothadt meg, nem penészedett össze, nem esett le a szára. Az elmúlt 30 év alatt egyre keményebb és szárazabb lett.Minden évben kitüntetett helyre kerül a karácsonyfán Laci Papa Almája. Harminc éves Laci Papa Almája - Fotó: a szerző felvétele dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.24. 01:25
Egy csodálatos dal és egy különleges videoklip születésének története, amelynek minden eleme szín igaz valóság. A vers születésének története, a megélt érzelmek, a klipben szereplő figurák mind maga a csodálatos valóság.Nagyapám: I. Zeke László egy kedves, érző szívű, jó humorú ember volt. Még verset is írt. Ahogy mesélte nekem: "nem sokat, úgy hatvan évente egyet-egyet". Az összes műve két vers. Pontosabban egy versnek a két versszaka. Az elsőt 1928-ban írta azon húsvéti locsolkodás után, amikor megismerte azt a kis kamasz lányt, aki később Nagymamám lett, a másodikat pedig 1988-ban, Nagymama temetése utáni magányos napokban: Amikor mi együtt járunk csöndes, nyári estében, Úgy látom, hogy szebben ragyog minden csillag az égen. Halványabb lesz a holdsugár, csakúgy mint a csillagok, Amikor a két szép szemed szerelmesen rám ragyog. Boldog idők elrepültek, rám borult az éjszaka, A csillagok úgy ragyognak, mint egykoron valaha. Szemeidnek drága fénye csillagokban ott ragyog, Sírva nézem, hozzá vágyok, ott leszünk majd boldogok. Ezt a két verset közzé tettem a Facebookon a költészet napján, mivel azt gondolom, hogy a legszebb, legmélyebb érzelmek teszik költészetté a rímelő sorokat, akkor is, ha azt nem egy nagy klasszikus, hanem egy olyan egyszerű gazdálkodó írja, mint amilyen nagyapám volt.III. Zeke László és Palya Bea - Fotó: a szerző archívumábólSokaknak tetszett Nagyapa verse, amire sok kedves, megható bejegyzést kaptam, többek között egy zenetanárnő Dévainé Kluka Adrienne véleményét, aki szerint ezek a sorok (ad notam) illeszkednek az “Ablakomba, ablakomba…” kezdetű dalhoz. Mivel Nagyapám nótás kedvű ember volt, így nagyon könnyen elképzelhető, hogy valóban ennek a dalnak a ritmusára íródtak a vers sorai.Mivel nagyon kíváncsi ember vagyok szerettem volna hallani hogyan szól ez a dal Nagyapa versével, ezért írtam Palya Beának – a világ egyik leggyönyörűbb hangú énekesének, akinél népdalt szebben énekelni nem nagyon tud senki –, hogy életre keltené-e ezt a dalt nekem és az akkor 111 éves (a vers szerint “ott, a csillagokban” tanyázó) Nagyapámnak, mert mindkettőnknek ez egészen biztosan nagyon tetszene. A dal még azon a héten elkészült, minden képzeletemet felülmúló, torokszorító gyönyörűség lett belőle. Elővettem a fénykép albumot Nagyapa és Nagymama fényképeiből válogattam párat (az esküvői képtől kettejük síremlékéig) ezeket keltettem életre, s egy sor meganimált kalotaszegi mintával együtt igyekeztem képben elmesélni mindazt, amiről Bea oly gyönyörűen énekel. III. Zeke László



ÍgyÉlünk | 06.21. 15:59
A trendiség, a hit és Isten is megfér egymás mellett 2026-ban az írónő szerint. Todorovits Rea több, mint 10 éve nap mint nap erősíti az emberek lelkét sokszor pikáns, pimasz és olykor provokatív bejegyzéseivel, nem beszélve az új könyvéről, melynek címe: Isten nem fizeti ki a villanyszámlát…, de nem hagy a sötétben! A hitről beszélni sosem egyszerű. Különösen nem egy olyan világban, amely egyszerre szomjazza a kapaszkodókat és kérdőjelezi meg a legmélyebb igazságokat. Todorovits Rea új könyve, az Isten nem fizeti ki a villanyszámlát, éppen ezért lehet fontos sokaknak: nem kész válaszokat ad, nem prédikál, hanem kérdez, hanem gondolkodik, vitatkozik és közben őszintén megmutatja, hogyan fonódhat össze hit, veszteség, élet és emberi gyarlóság. Rea mai szemmel nézve hatalmas, közel 150 000-es követőbázissal rendelkező influenszer, azonban ő a világért sem definiálná így magát. – Én mindenki szomszédasszonya vagyok. Az az ember, akihez be lehet kopogni egy kis megértésért, egy kis figyelemért, egy kis kapaszkodóért. Nem véleményvezér szeretnék lenni. Csak arról szeretnék beszélni, hogy van értelme szeretni, van értelme élni, van értelme hinni, és van értelme továbbmenni. Már az új könyve címe is provokatív:Isten nem fizeti ki a villanyszámlát…, de nem hagy a sötétben. – A cím egy saját élethelyzetből született. És a legfontosabb folytatása talán az, hogy: ,,de nem hagy a sötétben". Nagyon sokan várjuk a megoldást Istentől, az univerzumtól, az imától, a mantráktól, bármitől, amiben hiszünk. De a könyv és a cím is arról szól, hogy a megoldás nem úgy érkezik, hogy valaki helyettünk mindent elintéz. A hit nem automata. Nem úgy működik, hogy bedobom a 2000 forintot a perselybe, elmondom az imát, és kijön belőle a segítség. Rea gondolatait számos vallási vezető támogatja, míg többen szkeptikusan állnak a farmerdzsekis „prédikátorhoz”, de egy biztos, követői már több mint egy évtizede minden egyes nap megkapják azokat a megerősítő gondolatokat, amelyektől erősebbnek érzik magukat ebben az egyre kaotikusabb világban. – A hit egyszerre könnyíti és nehezíti meg az életet. Könnyíti, mert van kapaszkodód. De nehezíti is, mert a hittel együtt kérdések is jönnek. Egy hívő ember tele van kérdésekkel. Vitatkozik, perlekedik, újra és újra keresi az értelmet. Én soha nem kételkedtem Isten létezésében, de voltam rá rettenetesen mérges. Ordítottam vele. Kérdőre vontam. Ez egy szerettem elvesztése után történt. Nem tudtam feldolgozni a veszteséget. És ilyenkor az ember ahhoz rohan, akit a legjobban szeret. Tőle kérdezi: miért engedted? Miért hagytad? Sokan kérdezik tőlem, hogy szabad-e haragudni Istenre. Én azt mondom: igen. A Jóisten az őszinteséget szereti. A kapcsolatot. Mert amíg perlekedsz vele, amíg kérdezel, amíg sírsz és vitatkozol, addig kapcsolódsz hozzá. Az lenne az igazi szakadás, ha közömbössé válnál. Todorovits Rea második könyve a HM Könyvek gondozásában debütál a 97. Ünnepi Könyvhéten, ahol június 13-án egy pódiumbeszélgetés keretében ismerhetik meg a könyvet a rajongók a HM Könyvek tulajdonosa, Mosolygó-Marján Erzsébet és a kötet szerkesztője, Bóka B. László társaságában. Az Isten nem fizeti ki a villanyszámlát…de nem hagy a sötétben már elérhető a HM Könyvek webshopjában. ÍgyÉlünk - Nyitókép: Todorovits Rea - Fotó: Todorovits Rea saját archívuma

SzóMia | 06.18. 14:08
„Az a dolgom, hogy ceruza legyek és meséket írjak!” – vallja Czirják Erika meseíró, alkotó-fejlesztő meseterapeuta és fejlesztőpedagógus. Könyveivel, mesekártyáival és interaktív foglalkozásaival óvodákban, iskolákban, könyvtárakban varázsolja el a gyerekeket. Munkásságát többek között a Dugonics András Irodalmi Díjjal és az Év könyve TOP 10 elismeréssel is jutalmazták. Erikával a mesék gyógyító erejéről, a mai generációk kihívásaira adott válaszokról és a digitális világban rejlő kapcsolódási lehetőségekről beszélgettünk. Miért van szüksége az embereknek a mesékre ebben a felgyorsult világban?Mert „a mese az kell, mert körülölel…” Minden benne van, amire szükségünk van: az élet, a születés, a halál, a küzdelmek, a segítők, a próbák, a változás és a megoldás. Minden élethelyzet megtalálható bennük valamilyen formában. A mese különleges ereje abban rejlik, hogy nem akar kioktatni bennünket. Szelíden vezet, miközben mély és intenzív munkát végez a lélekben. Sokszor egy történet segít kimondani vagy megérteni olyan érzéseket, helyzeteket, amelyeket szavakkal nehezen tudnánk megfogalmazni. Azért is maradt velünk a mese évezredeken keresztül, mert az emberi lélek nyelvén beszél. Hiszem, hogy a mese több mint szórakozás: kapcsolódás, közös élmény és útravaló az élethez.Czirják Erika - Fotó: Czirják Erika saját archívumaGyerekként milyen történetek hatottak rád a legerősebben?József Attila Altató című verse különösen közel áll a szívemhez. Egy keménytáblás könyvben volt meg nekünk, és édesanyám rendszeresen felolvasta. A mai napig fel tudom idézni azt a meghittséget és biztonságot, amit ezek a közös esti mesélések jelentettek. Talán ekkor tapasztaltam meg először, hogy a történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem otthont is teremtenek a lelkünkben. A másik nagy mérföldkő a magyar népmesék világa, azon belül is a Csillagszemű juhász, aki mondhatni, életem első mesebeli szerelme lett. Kívülről megtanultam, és mesemondó versenyeken is ezt adtam elő. Mindig lenyűgözött a bátorsága, a furfangja és az a szabadság, amivel szembeszállt a nálánál erősebbekkel. Mennyire építed be a saját élettapasztalataidat vagy a pedagógusi múltadat a könyveidbe?Azt gondolom, hogy a meseírók többsége a saját életét, tapasztalatait írja meg mesékbe ágyazva – ez rám teljes egészében igaz. Meséimben gyakran visszaköszön a kisgyerekkori Erika: a félénk és gátlásos kiskamasz, valamint az útkereső tinédzser alakja. „Nagyon gátlásos, szorongó és félénk kislány voltam, ezért az ehhez kapcsolódó témák különösen közel állnak hozzám. Szeretem megmutatni, hogy a bátorság nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, hanem azt, hogy a félelmei ellenére is képes lépni. Talán ezért lett a félénk Fahéj története az egyik legkedvesebb mesém.” Később a saját fiaim történetei és kérdései adták a legtöbb inspirációt, de rengeteg ötletet merítek azokból a gyerekekből is, akikkel fejlesztőpedagógusként találkozom a mindennapokban. Sokszor hallani, hogy „a mai gyerekek már mások”. Te, hogy látod ezt?Szerintem a legfontosabb dolgok egyáltalán nem változtak. A gyerekeknek ma is ugyanúgy szükségük van szeretetre, figyelemre, biztonságra és valódi kapcsolódásra, mint régen. Amikor egy gyerek mesét hallgat, összebújik a szüleivel vagy önfeledten játszik, pontosan ugyanazokat az örömöket éli meg, mint a korábbi generációk. Ami megváltozott, az a világ körülöttük. Sokkal több inger éri őket, gyorsabban változik minden, és gyakran jóval korábban találkoznak olyan információkkal, amelyekkel régebben csak később. Alkalmazkodnak ehhez a ritmushoz. Éppen ezért lett még fontosabb a mese és a közös játék, mert ezek olyan biztos pontok, amelyekre stabilan támaszkodhatnak.Fotó: Czirják Erika saját archívumaAnyaként és szakemberként hogyan tudsz egyensúlyt találni a képernyők és a valódi jelenlét között?Nap mint nap találkozom ezekkel a kihívásokkal én magam is. Nem gondolom, hogy a technológia ellenség lenne, hiszen rengeteg lehetőséget ad, és az online tér ma már a kapcsolódás természetes része. A kulcsszó itt is a kapcsolódás. Fontos, hogy tudjuk, mi érdekli a gyerekeinket, mivel töltik az idejüket az online térben. Ha kíváncsian és nyitottan fordulunk feléjük, könnyebb velük valódi kapcsolatban maradni. Ugyanakkor vannak pillanatok, amiket semmi sem helyettesíthet: a közös étkezések, a kirándulások, az esti bekuckózós beszélgetések vagy egy közösen elolvasott mese olyan kötődéseket építenek, amelyek egész életre elkísérik őket. Nem feltétlenül tiltani kell, hanem jelen lenni egymás számára. Mit tanultál a legtöbbet a gyerekektől az évek során?Azt, hogy merjem szabadon engedni a bennem élő gyermeket. Amikor velük vagyok, bátrabban megengedhetem magamnak a kíváncsiságot, a játékosságot, és azt, hogy ne akarjak minden kérdésre azonnal kész választ adni. Megtanítottak arra, hogy a legfontosabb dolgok a legegyszerűbbek: egy jó kérdés, egy őszinte nevetés vagy egy közösen átélt pillanat többet ér, mint a legjobban megfogalmazott tanács. Milyen számodra egy igazán jó gyerekkönyv, és min dolgozol mostanában?Az a jó gyerekkönyv, amely nem ér véget az utolsó oldalon. Pozitív hatást gyakorol, újra és újra előveszik, beviszik az óvodába megmutatni, és beszélgetések indulnak el belőle. Tovább él a játékban és a családi megélésekben. Jelenleg egy rendhagyó, nagyon különleges projekten dolgozom. Nem könyv és nem is mesekártya készül, hanem egy érzelmi atlasz, amely az érzelmek csodálatos világába hívja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. A célom, hogy segítsen felismerni, megnevezni és elfogadni az érzéseinket. Hiszem, hogy ha egy gyermek megtanulja érteni a saját belső világát, azzal olyan életre szóló útravalót kap, amelyre felnőttként is bármikor biztonsággal támaszkodhat majd. További információ: https://czirjakerika.hu SzóMia - Nyitókép: Czirják Erika - Fotó: Czirják Erika saját archívuma

SzóMia | 06.16. 15:49
Mintha Melpomené és Kleió egyszerre hajolt volna a bölcső fölé. Az egyik a tragédiák, a másik a történelem emlékezetét adta útravalóul. A csók pedig Dávid homlokán csattant: megszületett a Mindenki lelép, majd nyomában a Hatalom árvái. Két regény, amelyek egyszerre politikai thrillerek, társadalmi látleletek és egy generáció önvizsgálatai. Nem véletlen, hogy a Mindenki lelép nemcsak sikeres könyvvé vált, hanem már a filmes adaptáció előkészítése is megkezdődött. Ezek a történetek ugyanis túlmutatnak az irodalmon: sokan a saját életük, saját döntéseik és saját korszakuk visszhangját hallják ki belőlük.Mindenki lelépMilyen érzés volt, amikor először meghallottad, hogy filmet szeretnének készíteni a könyvből?Nagyon örültem: egy első regénynél nagyon ritkán indul el ilyen gyorsan a filmes munka. Amikor az „Itt érzem magam otthon" producerei megkerestek, az első reakcióm az izgatottság volt – azt éreztem, hogy a könyv elérte azokat, akiknek szólni akart. Aztán persze jött a munka. Mert a film egy teljesen más médium, más ritmus, más feszültség – és az a kérdés, hogy ami az oldalon működik, hogyan él majd mozgóképen, engem is izgat alkotóként.Volt olyan jelenet a könyvben, amelyről írás közben is „filmszerűen” gondolkodott? Szinte az összes – sok olvasóm mondja is, hogy nagyon „filmesen” írok. Például a tihanyi nyitójelenet – a villa, a táj, a társaság összegyűlése – kezdettől fogva filmként élt bennem. Tudatosan törekedtem arra, hogy a helyszínek ne csupán háttérként funkcionáljanak, hanem karaktert kapjanak. Tihany nálam nem véletlenül szerepel: az ország kettősségét mutatja meg – ahogy a csillogó felszín alatt feszültség és rothadás húzódik meg. Mitől működhet egy politikai thriller ma Magyarországon? Attól, hogy mindenki a bőrén érzi, hogy az ország államformája hosszú évekre politikai thriller lett. Ez az ország az elmúlt tizenöt évben olyan történeteket produkált, amelyeket semmilyen thriller-sablon nem tudott volna megelőlegezni. Így a politikai thriller igazából a valóság sűrítménye. Azért működik, mert nem csak egyszerűen le akarja másolni a valóságot, hanem megmutatja az emberi motivációkat mögötte: miért marad valaki, miért lép ki, miért hallgat, miért áll be rendszerbe. Engem az emberi döntések érdekelnek – az, amit a hatalom okoz bennünk, családunkban, barátságainkban, nem a politikai struktúra önmagában.Félsz attól, hogy a nézők politikai állásfoglalásként olvassák a regényt? Egyáltalán nem. Az első regény kapcsán mint volt politikai szereplő szerzőként eleve volt egy elvárásrendszer, ami előttem jár. De a könyv nem politikai vitairat, hanem egy generáció és egy ország története hat szereplőn keresztül bemutatva. Mert a Mindenki lelép arról szól, hogy emberek hogyan navigálnak egy torzult rendszerben. Az, hogy a Margó-díj shortlistjére is felkerült a regény szintén azt igazolja, hogy irodalmi anyagként működik.Mennyire lesz szabad a film az eredeti történethez képest? Az adaptáció nem teljesen azonos a könyvvel, és nem is kellene annak lennie. Ami fontos, hogy a sztori lényege megmaradjon: az a feszültség, amit az emberek ismernek a saját életükből, a gyanakvás, a megoldatlanság érzése, amelyben a generációnk él. Ha ez a filmből is visszanéz a nézőre, akkor sikeres az adaptáció. Van olyan szereplő, akit már most lát maga előtt egy konkrét színész arcával? Sőt már írás közben is voltak – ez egy bevett írói technika. A casting ebből a szempontból is izgalma része a filmes munkának.A Mindenki lelép valójában thriller vagy korrajz? Mindkettő – és szándékosan az. Kemény témákról akartam könnyen befogadható módon írni. A thriller műfaja ezt lehetővé teszi: a feszültség bevon, az olvasó habzsolja a lapokat, de közben szembesül valamivel, amit esetleg el akart kerülni. A HVG »generációja reprezentatív regényének« nevezte – ezt a meghatározást szívesen elfogadom, mert azt érzem, hogy pontosan erről volt szó: egy generáció ambícióiról, félelmeiről és árulásairól.Mitől válik egy ország története személyes drámává? Attól, hogy megmutatjuk: a nagy struktúrák mindig konkrét emberek döntésein keresztül működnek. A NER nem egy elvont rendszer volt, ott lüktetett mindenkiben – az a barát, aki megmaradt, az a kolléga, aki elment, az a kapcsolat, ami megromlott. Én azoknak írtam, akik valaha feltették a kérdést: hogy francba jutottunk ide? Lehet-e egy film segíteni feldolgozni azt, amin az ország az elmúlt másfél évtizedben keresztülment? Ez a művészet egyik alapfeladata a kezdetek óta. Csak épp az elmúlt 16 évben mindent megtett a hatalom, hogy háttérbe szorítsa. Miközben tükröt tart, szórakoztat is – ez a művészi hitvallásom is. Hogy láthatóvá tesz valamit, amit sokan külön-külön, négy fal között éltek át, de nem neveztek nevén. Ez már önmagában sokat jelent – nem terápia, de az a felismerés, hogy »igen, ez velünk történt, és nem vagyunk egyedül« – ez lélektanilag és társadalmilag is értékes. Ezt tudja a jó film, és ezt tudja a jó irodalom is.Az könyved filmes adaptációját ugyanaz a producer készíti elő, akinek az Itt érzem magam otthon is komoly siker lett. Mit gondolsz, miért rezonálnak most ennyire erősen azok a történetek, amelyek az identitásról, a manipulációról, a valóság eltorzulásáról vagy a társadalmi traumákról szólnak? Mert az emberek érzik, hogy valami eltorzult körülöttük a világban – és keresik a nyelvét ennek. A hírek és non-fiction pedig érzelmileg sterilen beszél erről, nem ad hozzá nyelvet. De egy jó történet igen. Az Itt érzem magam otthon sikere, azt gondolom, részben erről szólt: emberek felismerték benne a saját tapasztalataikat. A Mindenki lelép esetében is ezt érzem vissza az olvasóktól. Nem csak azt mondják, hogy „jó könyv volt” – hanem azt is, hogy „pontosan így élünk”, „saját magamat és barátaimat láttam benne”. Ez a visszajelzés az, ami igazán számít.Szerinted a Mindenki lelép tíz év múlva történelmi filmnek fog számítani, vagy ugyanúgy aktuális marad, mint ma?A második regényem bemutatóján Ott Anna azt mondta, hogy mindkét regényt kötelező olvasmánnyá kellene tenni. Hiszen dokumentumai lesznek egy korszaknak – de közben a benne lévő emberi dilemmák időtlenek maradnak. Azok a kérdések, hogy mikor érdemes maradni és mikor menni, mikor hallgatni és mikor kimondani az igazat, hogyan hat ránk a hatalom és sok más nem kötődnek egyetlen rendszerhez sem. Ezek az igazi drámák, és mindkét regényem ezekről szól.Fotó: Dorosz Dávid archívumaMost, amikor a politikai rendszer már megváltozott, mit szeretnél, hogy a nézők hazavigyenek magukkal a moziból? Dühöt? Megértést? Reményt? Vagy inkább önvizsgálatot?Mivel ez egy sokszereplős, összetett történet, mindenki mást fog. És ez jól van így, De hiszek benne, hogy a film szerepet fog kapni abban, hogy azokat a traumákat, amik velünk megtörténtek minél mélyebben, jobban fel tudjuk dolgozni, és meg tudjuk érteni. És erre építve mind a magánéletünkben, mind pedig országosan megerősödve nyithassunk új fejezetet. Hatalom árváiMi volt az a pillanat vagy felismerés, amikor eldöntötted, hogy ezt a történetet meg kell írnod? A könyv kutatómunkája során – amelynek során aktívan dolgozó belső emberekkel is beszélgettem a rendszer különböző szintjein – találkoztam olyan történetekkel, amelyeket nem lehetett nem megírni. Volt olyan rész, amelyet érzelmileg különösen nehéz volt megírni? Igen. Azok a jelenetek, ahol gyerekek sérülnek – nem csak fizikailag, hanem abban az értelemben, hogy a felnőttek világa behatol az életükbe, és elveszi a biztonságukat. A könyv ijesztő pontossággal rímel a közelmúlt gyermekvédelmi botrányaira – ez nem véletlen, de megírni kemény menet volt. Mert ezek nem elvont struktúrák – ezek gyerekek, akik magukra maradtak.Kik valójában a „hatalom árvái”?Mindenki, akit a hatalom magára hagyott. Nem véletlen, hogy a történetben 1989-től napjainkig látjuk ezt a folyamatot: hogyan örökíti tovább a hatalom a saját logikáját, hogyan neveli árváivá az embereket generációról generációra. Ahogy Haász János a 444 újsághírója megfogalmazta: ez a könyv nemcsak a ma korrajza, hanem az egész elmúlt negyven évé.Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnod a Hatalom árvái üzenetét azoknak, akik még nem olvasták, mi lenne az a mondat?Hogyan tesz a hatalom mindenkit árvává – és van-e visszaút onnan. A három főszereplőm, családi és személyes traumáktól terhelten is, ezért küzdenek. Hogy kinek, hogyan sikerül, az a regény végére kiderül. SzóMia - Nyitókép: Dorosz Dávid - Fotó: Dorosz Dávid archívuma


Csordás Izabella | 07.27. 14:33
Magyarországon jelenleg nincs olyan széles szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként létrejött nemzeti múzeumi stratégia, amely világosan megfogalmazná, mit vár az ország a múzeumaitól.Van-e közös válaszunk arra, hogy mire valók a múzeumaink?Léteznek intézményi stratégiák. Léteznek fenntartói elvárások. Léteznek fejlesztési programok, pályázatok, kulturális célkitűzések és éves munkatervek. A múzeumi rendszer működését számos dokumentum szabályozza. Nehezebb azonban megmutatni azt a közösen elfogadott jövőképet, amely kijelölné, hogy a 21. századi Magyarország milyen szerepet szán a múzeumainak.Ez első látásra szakpolitikai kérdésnek tűnhet. Valójában jóval többről van szó.Amikor egy ország múzeumokat tart fenn, valójában arról is döntést hoz, hogy milyen tudást, milyen közösségi működést, milyen társadalmi értékeket kíván támogatni. A finanszírozás ezért nem választható el a küldetés kérdésétől. Mielőtt arról beszélnénk, hogyan működjenek a múzeumok, érdemes feltenni az ennél alapvetőbb kérdést: mire valók a múzeumaink? A MúzeumokMa 2020 kutatás egyik megszólalója ezt a kérdést rendkívüli pontossággal fogalmazta meg: „…egy múzeumnak pontosan az a szolgáltatása, hogy társadalmi szerepet vállal. Semmi értelme semminek, ha nem fontos a társadalomnak ... múzeumi szempontból ez közpénz, amit használunk és úgy kell és igyekszünk is úgy forgatni, hogy örömet okozzon vagy tartalmas legyen.” (Forrás) Magyar Nemzeti Múzeum - Forrás: YouTube képernyőképMit mondanak a nemzetközi definíciók?A kérdés nem magyar sajátosság.Az International Council of Museums (ICOM) 2022-ben elfogadott múzeumdefiníciója szerint a múzeum a társadalom szolgálatában álló intézmény, amely kutat, gyűjt, megőriz, értelmez és bemutat örökséget, miközben elősegíti a sokszínűséget, a fenntarthatóságot, a közösségi részvételt, a tanulást és a tudásmegosztást (ICOM, 2022). (Forrás) A meghatározás szerint a múzeum nem pusztán gyűjteményként vagy tudományos műhelyként jelenik meg benne. Sokkal inkább olyan társadalmi infrastruktúraként, amely hozzájárul a közösségek működéséhez, az állampolgári tájékozottsághoz, a kulturális részvételhez és a reflexióhoz. A definíciót megelőző nemzetközi viták még hangsúlyosabban fogalmaztak. A 2019-es ICOM-javaslat a múzeumokat a múlt és a jövő kritikai párbeszédének helyszíneként, demokratikus és polifonikus térként írta le (ICOM, 2019). (Forrás) Nem azért fontos ez a vita, mert egy az egyben át kellene vennünk a nemzetközi megközelítéseket. Hanem azért, mert világossá teszi: a világ múzeumi szakmája ma már jóval többről beszél, mint gyűjteményekről és kiállításokról. Mit mondott erről a magyar szakma?Öt évvel ezelőtt a MúzeumokMa 2020 kutatás ilyen kérdéseket is feltett a hazai múzeumi szektornak. A kutatás eredményeit feldolgozó publikációsorozat külön foglalkozott a társadalmi és közösségi szemlélettel, a társadalmi szerepvállalással, a nem látogatók megszólításával, az esélyegyenlőséggel, az országos múzeumok mintaadó szerepével, a szolgáltatói szemlélettel és a stratégiai gondolkodással. (Forrás) Visszaolvasva ezeket az anyagokat számomra az az egyik legérdekesebb felismerés, hogy a magyar múzeumi szakma már akkor is kereste a választ arra, hogyan tud túllépni a hagyományos gyűjteményőrző szerepfelfogáson. A múzeumok társadalmi szerepvállalásáról szóló kutatási rész például azt vizsgálta, hogy milyen módon járulhatnak hozzá az intézmények a lokális és nemzeti identitás erősítéséhez, a közösségi kapcsolatokhoz és a társadalmi felelősségvállaláshoz (MM2020, 2021). (Forrás)Az elmúlt évek kulturális irányításában több alkalommal jelent meg az a megközelítés, hogy a múzeumok elsődleges feladata a nemzeti identitás erősítése. Önmagában ez legitim cél lehet. Ugyanakkor érdemes újra feltenni a kérdést: elegendő-e ez a meghatározás a 21. század magyar múzeumai számára? A kutatás fókuszcsoportos szakaszában erőteljesen előkerült a múzeumok közösségi integrációjának kérdése, és megfogalmazódott, hogy „…a múzeumoknak a jövője múlik azon, hogy mennyire tudnak az adott közösségekhez kapcsolódni.”, valamint az is, hogy „„…mi egy olyan szolgáló intézményt képzelünk el, amely a helyi közösségeket akarja elsősorban kiszolgálni, de természetesen ki kell tekinteni az országos szintre is.” (Forrás) A „Mi a múzeum szerepe?” kérdés nem új. A szakma hosszú ideje keresi a választ arra, hogy a múzeumok miként lehetnek egyszerre tudományos műhelyek, közösségi intézmények, kulturális szolgáltatók és a társadalmi tanulás helyszínei. Ez a gondolat ma talán még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Ha ugyanis azt keressük, hogy mire valók a múzeumaink, akkor nehéz megkerülni azt a kérdést, hogy milyen kapcsolatban állnak azokkal a közösségekkel, amelyeknek a szolgálatára létrejöttek.Interaktív van Gogh kiállítás - Forrás: YouTube képernyőképNem véletlen, hogy a MúzeumokMa 2020 kutatás külön foglalkozott a társadalmi szerepvállalás, a közösségi szemlélet, a nem látogatók megszólítása és az esélyegyenlőség kérdésével is.Mi történt stratégia helyett?A kutatás stratégiai gondolkodással foglalkozó publikációjában több vezető is arról beszélt, hogy a stratégiaalkotás feltétele egyfajta kiszámíthatóság, különösen a fenntartói oldalról. Erről beszél az a vezető, aki úgy fogalmaz, hogy „A stratégiához kell egyfajta kiszámíthatóság, kell egy három-öt éves kiszámíthatóság, és hát valljuk be őszintén, hogy azért elég gyakran változtak bizonyos finanszírozási, szervezeti dolgok (...), a múzeum inkább egy ilyen alkalmazkodó szerepkört vett fel anno.” (Bereczki–Makranczi, 2021) (Forrás) Az előző írásban több idézetet beemeltem stratégia témakörben a vezetőktől, és ezek a mondatok ma is aktuálisnak hatnak. Persze érdekes volna egy újabb, szűkebb kutatást felépíteni a szükséges változtatások megtámogatására. Mindenesetre ezek a pár évvel ezelőtti gondolatok nem egyszerűen a stratégiák hiányáról beszélnek. Inkább arról, hogy milyen nehéz valódi stratégiai gondolkodást kialakítani egy olyan rendszerben, ahol a hosszú távú tervezés feltételei bizonytalanok.A stratégia nemcsak elvárás, hanem felhatalmazásA stratégia szóról gyakran úgy beszélünk, mintha az kizárólag a múzeumvezető vagy a múzeumi gárda vágyait fogalmazná meg. Pedig legalább ennyire fontos a másik oldal. A fenntartó részéről adható nemzeti múzeumi stratégia és az egyedi múzeumi stratégiák elfogadása, mint felhatalmazás. A fenntartó ezáltal kijelöli, hogy milyen szakmai munkát tart értékesnek és engedélyez, sőt támogat. Megmutatja, milyen célokat kíván támogatni. Világossá teszi, hogy mire biztosít forrást, és milyen eredményeket vár el. Ebben az értelemben egy nemzeti múzeumi stratégia az egyedi múzeumi stratégiák kereteként szolgálhatna, azaz a légüres tér helyett konkrét, egyértelmű kapaszkodókat biztosítana. És nem mellékesen felhatalmazást adna az intézményeknek arra, hogy hosszabb távon gondolkodjanak. A tudományos-kulturális közegben ez pedig kifejezetten fontos alapját jelentené az érdemi szakmai munkának, hiszen egy kutatás, egy kiállítás összeállítása a legtöbbször évek munkája.Mit mérünk, és mit nem?A fenntartói elvárások a magyar rendszerben nem stratégiai dokumentumokban, hanem a munkatervekben és a beszámolókban válnak láthatóvá.A jelenlegi rendszer részletesen méri: * a gyűjteménygyarapítást, * a nyilvántartást, * a digitalizálást, * a restaurálást, * a tudományos teljesítményt, * a látogatószámot, * a bevételeket. Mindez indokolt és fontos.Ugyanakkor jóval nehezebben vagy nem ragadható meg ugyanebben a rendszerben: * a közösségi beágyazottság, * a partnerségek minősége, * a társadalmi részvétel, * a kulturális hozzáférés, * a kritikai gondolkodás támogatása, * vagy a közösségi tanulás. Pedig amit mérünk, annak jelentőséget tulajdonítunk. Amit nem mérünk, az könnyen láthatatlanná válik.Hogyan születik valódi stratégia?Egy országos stratégia minőségét nemcsak az határozza meg, mi kerül bele, hanem az is, hogyan születik meg. Néhány évvel ezelőtt lehetőségem volt részt venni a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2026–2030 előkészítésében. A folyamatban munkacsoportok dolgoztak együtt, különböző szektorokból érkező szakemberek vitatták meg a célokat, intézkedéseket és lehetséges irányokat.A dokumentum munkacsoportos működésre, széles szakmai egyeztetésre és intézkedési logikára épült: célokat, beavatkozási területeket, javaslatokat és a megvalósítás feltételeit is tartalmazta (Nemzeti Önkéntes Stratégia 2026–2030). (Forrás) Ez a tapasztalat azért fontos a múzeumi stratégia szempontjából, mert megmutatja: egy stratégia nem attól lesz nemzeti, hogy országos dokumentumként hivatkozunk rá. Attól válhat valóban nemzetivé, hogy a benne érintett szereplők részt vesznek a kialakításában, vitatkoznak róla, saját szempontjaikat beépítve tudnak hozzá kapcsolódni, és végül felhatalmazást kapnak a megvalósítására. Egy nemzeti múzeumi stratégia esetében ez különösen fontos lenne. A magyar múzeumi rendszer rendkívül sokféle intézményből áll. Egy túl szűk definíció könnyen kizáróvá válhat. Egy túl általános dokumentum viszont nem ad valódi irányt. A stratégiaalkotás tétje éppen az, hogy a stabilitás és az irány egyszerre legyen jelen. Legyen elég tág ahhoz, hogy sokféle intézmény a sajátjának érezhesse, és legyen elég konkrét ahhoz, hogy valódi szakpolitikai, finanszírozási és intézményi döntéseket lehessen hozzá kapcsolni. Mit tanulhatunk a brit példából?A brit Kulturális, Média- és Sportminisztérium (DCMS) jelenleg egy új országos múzeumi stratégiai keretrendszer kialakításán dolgozik. A folyamat egyik legérdekesebb üzenete az a szemlélet, amelyből kiindul. A kulturális intézmények értékét nem elsősorban abban vizsgálják, hogy mit őriznek, hanem abban, hogy milyen hatással vannak az emberekre, a helyi közösségekre és a településekre. (Forrás) Nem a brit modellt kell átvennünk. De érdemes megfontolni a kérdést, amelyet feltesz: milyen társadalmi értéket várunk a múzeumainktól? Magyarországon jelenleg hiányzik a válasz és az a folyamat, amelyben ezt a választ közösen megfogalmazhatnánk.National History Museum - Forrás PixabayAjánlások fenntartóknak * Fogalmazzák meg világosan, milyen társadalmi szerepet vár Magyarország a múzeumaitól. * Indítsanak széles szakmai és társadalmi egyeztetést egy nemzeti múzeumi stratégia kialakításáról. * Az intézményi stratégiák véleményezését és jóváhagyását tegyék gyorsabbá és kiszámíthatóbbá. * Az elfogadott stratégiai célokhoz rendeljenek forrásokat. * A teljesítményértékelésben jelenjenek meg a társadalmi hatás, a közösségi részvétel és a partnerségi együttműködések szempontjai is. Ajánlások múzeumi vezetőknek * Vizsgálják felül intézményeik küldetését a jelenlegi társadalmi környezetben. * Vonják be a munkatársakat a stratégiai gondolkodásba * Építsenek tudatos kapcsolatot a helyi közösségekkel. * Tekintsék a társadalmi szerepvállalást vezetői kérdésnek. * A stratégiai dokumentumokat ne adminisztratív kötelezettségként, hanem szervezeti iránytűként használják. Zárás Magyarországon ma leginkább az hiányzik, hogy legyen egy közösen kialakított válasz arra a kérdésre, hogy mit várunk a múzeumainktól, és milyen társadalmi célok érdekében tartjuk fenn őket. A nemzeti múzeumi stratégia kérdése végső soron nem arról szól, hogy milyen múzeumokat működtetünk. Arról szól, hogy milyen társadalmat szeretnénk építeni, és ebben az építkezésben milyen szerepet szánunk múzeumianknak.Meggyőződésem, hogy a magyar múzeumoknak jóval nagyobb szerepük lehet annál, mint amit az előző évtizedekben tulajdonítottunk nekik.Egy következetes, átlátható, hatást gyakorló rendszer kialakítása közös felelősségünk.A cikk eredetileg 2026. július 1-én jelent meg a Magyar Múzeumok felületén. Csordás Izabella - Nyitókép: Csordás Izabella - Fotó: YouTube képernyőmentés

SzóMia | 07.12. 10:21
Az óvodakezdés az egyik legnagyobb mérföldkő egy kisgyermek életében. Új hely, új szabályok, új emberek, új közösség – miközben először kell hosszabb időre elszakadni a megszokott biztonságos családi közegtől. Bár minden gyermek másként reagál erre az időszakra, egy dolog szinte minden családban közös: a bizonytalanság. Szakemberek szerint a beszokás sikerét sokszor nem is elsősorban a gyermek személyisége határozza meg, hanem az, hogy a szülők hogyan tudják megélni ezt az érzelmileg intenzív időszakot. A gyerekek rendkívül érzékenyen reagálnak a felnőttek hangulatára, így az anya vagy az apa szorongása, bizonytalansága könnyen átragadhat rájuk is. Éppen ezért egyre több pedagógus és gyermekpszichológiával foglalkozó szakember hangsúlyozza: a beszokásra való felkészülést érdemes már jóval az első óvodai napok előtt elkezdeni.Ebben szeretne segítséget nyújtani a Kilincscica és az ovi csodálatos világa című mesekönyv, amely játékos, szerethető formában vezeti végig a gyerekeket az óvodakezdés legfontosabb élményein és kérdésein.A mesék segítenek biztonságot teremteniA kisgyermekek számára az ismeretlen helyzetek gyakran ijesztőnek tűnnek. Sokszor nem is maga az óvoda vált ki félelmet, hanem az, hogy nem tudják pontosan, mire számíthatnak. Mi történik majd ott? Kik lesznek velük? Mi lesz, ha hiányzik anya vagy apa? Lesznek barátaik? Milyen egy óvónéni? A Kilincscica és az ovi csodálatos világa pontosan ezekre a kérdésekre próbál válaszokat adni. A történet egy olyan világot mutat be, amely egyszerre izgalmas és megnyugtató, miközben segít a gyerekeknek szavakat találni az érzéseikre. A könyv különlegessége, hogy nem „kioktatni” akar, hanem beszélgetést indít el családon belül. A mese olvasása közben a gyerekek kérdezhetnek, megfogalmazhatják a félelmeiket vagy kíváncsiságukat, a szülők pedig biztonságos, nyugodt környezetben reagálhatnak ezekre.A közös meseolvasás így nemcsak felkészítés, hanem közös érzelmi munka is lehet.A szülő lelkiállapota kulcsszerepet játszikSok családban a beszokás időszaka legalább akkora kihívás a szülőknek, mint a gyerekeknek. Egy édesanya vagy édesapa számára nehéz megélni, hogy gyermeke először válik önállóbbá, és egy új közösség részévé.A reggeli búcsú pillanata különösen érzékeny lehet. A gyerekek ilyenkor ösztönösen figyelik a szülő reakcióit: mennyire nyugodt, mennyire bizonytalan, félti-e őt. A szakemberek szerint fontos, hogy a szülők ne érezzék kudarcnak, ha az első napok nehezek. A sírás, a kapaszkodás vagy az átmeneti bizonytalanság teljesen természetes reakció. A legfontosabb a következetesség, a türelem, és az, hogy a gyermek érezze: a szülő bízik az új közegében. A Kilincscica története ebben is támogatást nyújthat, hiszen segít oldani azt a feszültséget, amelyet sokszor a felnőttek hordoznak magukban.Egy könyv, amely közös élménnyé teszi a felkészüléstA mai rohanó világban különösen nagy értéke van azoknak a történeteknek, amelyek képesek lelassítani a családokat és valódi kapcsolódást teremtenek, szülő és gyermek között. A Kilincscica és az ovi csodálatos világa nem csupán egy mesekönyv az óvodáról. Sokkal inkább egy kapaszkodó a családok számára egy érzékeny életszakaszban. A történet segít abban, hogy az óvoda ne félelmetes „ismeretlenként”, hanem fokozatosan megismerhető, barátságos közegként jelenjen meg a gyermekek számára. Közben pedig a szülőknek is lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban készüljenek fel az elengedés első nagy lépésére.A könyv iránt egyre nagyobb az érdeklődés a kisgyermekes családok körében, hiszen sokan keresnek olyan eszközöket, amelyek nem nyomást helyeznek a gyerekekre, hanem empatikusan segítik őket az új helyzetek feldolgozásában.Az óvodakezdés nem versenyA szakemberek gyakran hangsúlyozzák: nincs „tökéletes beszokás”. Minden gyermek más tempóban alkalmazkodik, és nincs olyan szabály, amely minden családra egyformán érvényes lenne.A legfontosabb talán az, hogy a gyerekek azt érezzék: kérdezhetnek, félhetnek, sírhatnak és közben számíthatnak a szüleikre. A Kilincscica és az ovi csodálatos világa ehhez szeretne segítséget nyújtani – szerethető karakterekkel, közösen átélhető történettel és sok beszélgetésre alkalmat adó pillanattal. További információ a könyvről:kilincscica.hu SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 07.07. 15:05
A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál idén George Clooneyt tünteti ki Arany Oroszlán életműdíjjal. A kétszeres Oscar-díjas színész, rendező és producer több, mint három évtizede meghatározó alakja a nemzetközi filmvilágnak. Karrierje során olyan alkotásokkal írta be magát a filmtörténetbe, amelyek mára igazi klasszikusokká váltak.A televíziótól Hollywood csúcsáigGeorge Clooney neve először a Vészhelyzet című sorozattal vált ismertté, ahol Dr. Doug Ross szerepében pillanatok alatt a nézők kedvencévé vált. A televíziós siker azonban csak a kezdet volt: néhány év alatt Hollywood egyik legkeresettebb és legelismertebb színészévé nőtte ki magát. Karizmatikus megjelenése, könnyed eleganciája és sokoldalúsága lehetővé tette számára, hogy romantikus filmekben, akciómozikban, drámákban és politikai thrillerekben egyaránt maradandót alkosson. George Clooney a 66. Nemzetközi filmfesztiválon - Forrás WikipédiaFilmek, amelyek generációk kedvencei lettek Clooney filmográfiája tele van emlékezetes alkotásokkal. A legismertebbek közé tartozik az Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi, valamint annak folytatásai, a Mint a kámfor, a Három királyok, az Ó, testvér, merre visz az utad?, a Michael Clayton, az Egek ura, a Gravitáció, a The Descendants – Utódok, valamint a Sziriána, amelyért Oscar-díjat is kapott. Filmjei nemcsak kasszasikerek lettek, hanem számos szakmai elismerést is hoztak számára.A kamera másik oldalán is bizonyítottGeorge Clooney rendezőként és producerként is jelentős életművet épített. A Good Night, and Good Luck, A hatalom árnyékában és a The Boys in the Boat című filmek bizonyítják, hogy történetmesélőként is kivételes érzékkel rendelkezik. Munkáiban gyakran foglalkozik társadalmi, politikai és történelmi kérdésekkel, miközben mindig megőrzi azt a letisztult filmes stílust, amely védjegyévé vált. Velence zászlaja az oroszlánnal - Forrás: YouTube képernyőképMéltó elismerés egy kivételes pályafutásnak A Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán életműdíja azoknak a filmeseknek jár, akik maradandó hatást gyakoroltak a filmművészetre. George Clooney esetében ez nemcsak a számtalan sikeres filmszerepet jelenti, hanem azt is, hogy színészként, rendezőként és producerként egyaránt meghatározó alakja lett Hollywoodnak. A szeptemberi díjátadó nem csak egy újabb kitüntetés lesz számára, hanem egy egész életmű méltó ünneplése. Kevés olyan színész van napjainkban, akinek neve ennyire összeforrt a minőségi szórakoztatással és a modern amerikai filmművészettel. George Clooney kétségtelenül közéjük tartozik. SzóMia - Nyitókép: YouTube képernyőkép - Ó testvér merre visz az utad?

SzóMia | 07.05. 15:03
A Balaton nemcsak a strandolásról, a vitorlázásról vagy a gasztronómiai élményekről szól. Balatonberényben immár második évadát kezdte meg a Panoráma Teátrum, amely egyedülálló helyszínével és sokszínű műsorával a nyár egyik legizgalmasabb kulturális célpontjává vált.Egy hely, ahol a természet a díszlet részeA magánkezdeményezésre és magántőkéből létrehozott szabadtéri játszóhely a balatonberényi szőlőhegy tetején kapott helyet, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Balatonra. A kertből Keszthelytől egészen Tihanyig tárul a látogatók elé a tó látképe, míg a nézőtérről maga a színpad is különleges hátteret kap: a tanúhegyek, Tihany és Fonyód panorámája minden előadást felejthetetlen élménnyé tesz. Egy különleges álom megvalósulásaA mintegy 110 férőhelyes teátrumot Danielle Dutombè álmodta meg, aki Jenei Irén lánya. Jenei Irén az utolsó élő magyar színészek egyike volt, aki még a legendás Királyi Színiakadémián tanult. Ez a színházi örökség ma is meghatározza a Panoráma Teátrum küldetését: minőségi előadásokkal és bensőséges hangulattal gazdagítani a balatoni kulturális életet.Sztárvendégek és új bemutatókA 2026-os évad június 26-án Koltai Róbert nagy sikerű estjével vette kezdetét. Az idei nyáron azonban számos vendégprodukció is érkezik Balatonberénybe. A közönség találkozhat többek között Koltai Róberttel, Kamarás Ivánnal, Kálid Artúrral, Göttinger Pállal, Ecsedi Erzsébettel, Laár Andrással, valamint a Griff Bábszínház előadásaival is. A repertoáron továbbra is szerepel a tavalyi ősbemutató, a Casanova – A nyuszi illata, emellett Danielle Dutombè rendezésében új premierként érkezik A (be)képzelt beteg. Kulturális misszió a Balaton partjánA Panoráma Teátrum célja túlmutat a nyári szórakoztatáson. A szervezők szeretnék, ha Balatonberény nem csupán a nyaralás egyik állomása lenne, hanem olyan kulturális központ is, amely miatt évről évre érdemes visszatérni. A színház küldetése, hogy a helyi közösséget és a turistákat egyaránt közelebb hozza a művészethez, és új színt vigyen a Balaton nyári programkínálatába. Egy este, amelyre sokáig emlékezni fogunkEgy egész napos strandolás után kevés különlegesebb programot lehet elképzelni, mint egy szabadtéri előadás a Balaton fölött, ahol a lenyugvó nap fénye, a tó látványa és a minőségi színház együtt teremtenek különleges hangulatot.A Panoráma Teátrum egész nyáron várja a kultúra szerelmeseit. A jegyek online, a Panoráma Teátrum jegyértékesítő felületén, valamint az előadások előtt egy órával a helyszínen is megvásárolhatók. SzóMia - Nyitókép: A (be)képzelt beteg c. előadás posztere - Panoráma Teátrum



Tolnay Péter | 03.20. 03:26
„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI

Pesti Rita | 03.16. 19:06
Másfél évtized alatt az oktatást sikerült visszaküldeni a múltba, pedig a jövőről kellene szólnia. A nemzeti alaptanterv kiforgatása egyértelműen politikai célokat hordoz. A legnagyobb a gond a humán tantárgyaknál, ahol nem kreativitást várnak, hanem szolgalelkű visszamondást.Magyar nyelv és irodalomA magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti műveltség alapköve, ám a jelenlegi tankönyvfejlesztési folyamat szakmaiatlansága éppen ezt az alapot kezdi ki. A tankönyvek nem csupán elavultak, hanem módszertanilag is tévúton járnak: a diákokat passzív befogadókká, a tananyagot pedig egyetlen „helyes” válaszra redukált dogmává silányítják.Mi van ma terítéken? Forrás: YouTube képernyőképMiből fakad a szakmai pontatlanság?A tankönyvek hibái és szerkezeti gyengeségei alapvetően a fejlesztés körülményeire vezethetők vissza. A tankönyvírás kikerült a független szakmai műhelyek kezéből. A központosított kiadás (Oktatási Hivatal) során a tudományos konszenzus helyett gyakran az ideológiai megfelelés válik elsődlegessé. A tantervek rohamtempóban, érdemi szakmai vita és kipróbálás nélkül készültek el, így a didaktikai hibák korrigálatlanul épültek be a rendszerbe. A kánon átírása (pl. Takaró Mihály-féle szélsőjobb szemlélet) során az irodalmi minőség és a modern pedagógia háttérbe szorult a nemzeti-történeti reprezentáció javára.Az értelmezési kényszer fogságábanAz irodalom tankönyvek legnagyobb problémája a tekintélyelvű tudásfelfogás. Az egyetlen igazság logikája érvényesül, miszerint a művekhez rögzített „mondanivaló” tartozik. A kérdések zártak („Mit fejez ki a költő...?”), ami az irodalmat rejtvénnyé fokozza le, elvéve a diákoktól az önálló értelmezés élményét. A kortárs, a női vagy a népszerű irodalom szinte teljesen hiányzik. Az irodalom így nem élő kultúra, hanem egy „lezárt múzeum”, amellyel a mai fiatal nem tud azonosulni.A műveket csupán az életrajz illusztrációjaként kezelik, elfedve a szövegek esztétikai és önálló jelentését.Életidegen szabálygyűjteményA nyelvtankönyvek a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem szabályvezérelt, normatív rendszereként mutatják be.Miközben a fiatalok élete a chaten, kommenteken és emojikon keresztül zajlik, a tankönyvek ezt marginalizálják vagy „hibás eltérésként” kezelik. A nyelvi rétegek és regiszterek bemutatása hiányos; a diák azt tanulja meg, hogy a nyelv elsősorban hibázási lehetőség, nem pedig önkifejezés. A passzivitás iskolájaA feladattípusok döntő többsége a reprodukcióra épül: fogalommeghatározás, felismerés és besorolás. Szinte teljesen hiányoznak: a kritikai észrevételek és az érvelő viták, valamint a kreatív újraírások és a személyes reflexiók.Mit veszítenek a diákok?A szakmaiatlan fejlesztések következtében a tantárgy elveszíti legfőbb célját: nem fejleszti a kritikai gondolkodást, az érvelést és az önálló véleményalkotást. A diákok egy olyan tudást kapnak, amely a valós életben használhatatlan, az érettségin viszont elvárja a „tankönyvszagú” válaszok gépies visszaadását. Ez a folyamat nemcsak az oktatás színvonalát rombolja, hanem a jövő értelmiségének szellemi autonómiáját is veszélyezteti. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.11. 11:15
Pintér Sándor által vezetett strukturális pusztítás a magyar oktatási rendszer alapköveinek módszeres felszámolását jelenti, amely hosszú évtizedekre veti vissza a hazai iskolarendszer versenyképességét. A cél már nem az okos állampolgár, hanem a fegyelmezett alattvaló kitermelése, ami a magyar államiság legfontosabb stratégiai ágazatának módszeres kivéreztetését jelenti.Az önálló érdekérvényesítés felszámolásaA legnagyobb strukturális csapás az önálló oktatási minisztérium megszüntetése és a terület a Belügyminisztérium alá rendelése volt.Az oktatás így elveszítette közvetlen képviseletét a kormányasztalnál. Míg korábban egy szakminiszter a pedagógiai szempontokat érvényesíthette a költségvetési vitákban, most egy rendészeti fókuszú szuperminisztérium egyik „alágazata” lett. A belügyi tárcán belül az oktatás forrásaiért a rendvédelemmel és az egészségüggyel kell versenyeznie, ahol Pintér prioritásai egyértelműen a rendészeti területeken vannak.A laktanya-modellPintér Sándor a közoktatást egyfajta félkatonai szervezetté alakította át, ahol a horizontális együttműködés helyét a vertikális parancsvégrehajtás vette át. Sanyi bá’ érája egyenlő a szakmai autonómia halálával. A tankönyvválasztás szabadságának elvétele, a központosított tantervek és a pedagógusok mozgásterének radikális szűkítése (státusztörvény) kiölte az iskolákból az innovációt. Egy olyan rendszerben, ahol a „fegyelem” a legfőbb érték, a kreativitás és a kritikus gondolkodás gyanússá, sőt büntetendővé válik.Sanyi bá’ világa egyenlő az adatvezéreltnek álcázott kontrollal. A pedagógusok új teljesítményértékelési rendszere elsősorban nem a szakmai fejlődést méri, hanem a lojalitást és a bürokratikus szabálykövetést. Ez a struktúra elüldözi a pályáról a legtehetségesebb, önállóan gondolkodó tanárokat. Kontraszelekció és humánerőforrás-válságA strukturális pusztítás legfájdalmasabb pontja a pedagógustársadalom morális és fizikai leépítése.Pintér nem a munkakörülmények javításával, hanem fenyegetéssel és a „bosszútörvénnyel” próbálta megállítani a tanárok felmondási hullámát. Ez a szemlélet odáig vezetett, hogy ma már nemcsak a szakos tanárok hiányoznak, hanem a rendszerbe való belépés is visszataszítóvá vált a fiatalok számára.A tanárhiányt „odafönt”, a Belügyminisztériumban szervezési kérdésként kezelik (pl. képesítés nélküli oktatók, óraszám-emelések), ami az oktatás színvonalának strukturális összeomlásához vezet. Ez a romlás nem javítható meg egyik napról a másikra; egy generáció tudása vész el a szemünk láttára. Technokrata érzéketlenségA strukturális pusztítás ott érhető tetten, amikor a szakértelmet felváltja a lojalitás: a tanterveket nem tudósok és pedagógusok, hanem a miniszternek tetszeni akaró hivatalnokok írják. Amikor a rendszer feje a jégmentesítés kapcsán Ca-C12-ről beszél (jelentsen az bármit is), egyértelműsíti, hogy nem érti a tananyag alapvető jelöléseit, és ezáltal azt üzeni a rendszer minden szereplőjének, hogy a tudás nem érték. A kalcium-klorid (CaCl₂) félreolvasása nem csak egy vicces baki; ez a szakmai vezetés teljes hiányának szimbóluma. Az oktatás rendészeti alárendelése a szegényebb rétegek felemelkedési esélyeit rombolta le leginkább. A rendészeti szemlélet a „problémás” gyerekeket nem fejleszteni, hanem izolálni és büntetni akarja (iskolaőrök, büntethetőségi korhatár leszállítása). Ez bebetonozza a társadalmi különbségeket: az elit iskolák menekülnek a rendszerből, az állami iskolák pedig egyre inkább „gyermekmegőrző-fegyelmező” intézményekké válnak.„Én vagyok a király! Sanyi a király!” – kiált fel önfeledten az Üvegtigris együgyű Sanyija azon örömködve, hogy ő is része az Üvegtigirs gépezetének. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció


Tolnay Péter | 04.18. 05:30
Hogyan kísérelte meg lecserélni Maruzsa Zoltán a krétát golyóra és a tudást fegyelemre? Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt a magyar közoktatás szintet lépett a lejtőn. A korábbi szakmai finomhangolásokat felváltotta a nyílt, erőszakos centralizáció és a teljes szakmai érzéketlenség. Maruzsa nem oktatási szakemberként, hanem egyfajta pártkatonaként vezeti a tárcát, akinek nem a minőség javítása, hanem a rendszer mindenáron való fegyelmezése a feladata. Maruzsa Zoltán államtitkár - Forrás: YouTube képernyőképDilettantizmus a katedra felett Maruzsa egyik legsúlyosabb hitelességi deficitje, hogy gyakorlatilag semmiféle releváns végzettséggel vagy gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezik a közoktatás területén. Soha nem tanított általános vagy középiskolában, nem szembesült a 45 perces tanórák valóságával, a túlterhelt gyerekekkel vagy a pedagógusok napi nehézségeivel. Történész-politológus háttérrel, az egyetemi szférából érkezve próbálja megmondani, hogyan működjön egy iskola, ami olyan, mintha egy elméleti fizikus akarna szívműtétet irányítani. Ez a típusú kívülállás tette lehetővé azt a gőgöt és empátiahiányt, amivel a valódi pedagógusok követeléseit lesöpri az asztalról.A Takaró-faktor Maruzsa egyik legsúlyosabb szakmai bűne, hogy szabad kezet adott a szélsőséges nézeteiről ismert Takaró Mihálynak. Az államtitkárság rábízta a Nemzeti Alaptanterv (Nat) átírását, aminek eredményeként a modern szemlélet helyett egy kirekesztő, poros és nacionalista kánon vált kötelezővé. Takaró vezetésével olyan szerzőket emeltek be, akiknek irodalmi értéke vitatott, de politikai lojalitásuk megkérdőjelezhetetlen volt, miközben világhírű magyar írókat szorítottak a perifériára. Ezzel Maruzsa politikai-ideológiai térré silányította az irodalomórákat.Takaró Mihály interjút ad a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének - Forrás: YouTube képernyőképIskolaépítés, -felújítás helyett lőpályák A Maruzsa-féle irányítás legszürreálisabb eleme az oktatás nyílt militarizálása. Miközben az iskolák fele energetikai katasztrófa, beázik a tető, és a tanárok saját pénzükön vesznek alapvető eszközöket, a prioritási lista élére a honvédelem került. A kormányzati stratégia zászlóshajója a Honvédelmi Sportközpontok hálózata, amelyeket sokszor közvetlenül iskolák mellé vagy azok bázisán hoztak létre. Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt ez a projekt elsőbbséget élvezett akár az iskolák energetikai korszerűsítésével szemben is: * Egyetlen ilyen komplexum felépítése helyszíntől függően 800 millió és 1,2 milliárd forint közötti közpénzbe került. Például a bajai, szarvasi vagy balassagyarmati lőterek költségvetése egyenként meghaladta az egymilliárd forintot (!). Összehasonlításképpen: ebből az összegből több tucat iskola teljes fűtéskorszerűsítését vagy tetőszigetelését lehetett volna elvégezni. * Nemcsak különálló épületekről van szó; az államtitkárság támogatásával a Honvédelmi Kadét Program keretében számos középiskolában (például Székesfehérvárott vagy Debrecenben) közvetlenül az épületen belül alakítottak ki légfegyveres lőpályákat. * Maruzsa megoldása a drasztikus tanárhiányra nem a munkakörülmények rendezése volt, hanem a nyugállományú katonák behívása az iskolákba. Ez a lépés végleg világossá tette a kormány vízióját: az iskola nem a tudás, hanem a fegyelmezés helyszíne. Válságkezelés cinizmussal A pedagógustársadalom kiállását Maruzsa adminisztratív megtorlással kezelte. A státusztörvény áterőltetése és a véleményüket felvállaló tanárok kirúgása egyértelmű üzenet volt: az engedelmesség fontosabb a szaktudásnál. A Maruzsa-kormányzás lényege: ha nincs közoktatási tapasztalatod, vezesd vasmarokkal; ha nem tetszik a tananyag, hívj egy ideológust; ha pedig omlik a fal, építs elé egy lőteret. Tolnay Péter - Nyitókép: Vitaly Gariev - Unsplash

Tolnay Péter | 04.14. 09:22
A közoktatást érintő kampányműsor a Maruzsa–Balatoni páros jól megkoreografált, cinikus színjátéka. Miközben a rendszer alapjai rohadnak, ők ketten játsszák a klasszikus „rossz rendőr – jó rendőr” felállást. Maruzsa Zoltán a technokrata végrehajtó, a „rossz katona”, aki levezényli a kirúgásokat és a fegyelmezést, míg Balatoni Katalin a „jó katona” szerepében tetszeleg: ő a mosolygós arc, aki a kampányidőszakban néptáncos gúnyába vagy épp barátságos posztokba csomagolva próbálja eladni a rombolást fejlődésként.A bér-blöffBalatoni harsányan hirdeti az amatőr Tik-tok videóiban a pedagógusok „történelmi megbecsülését”. A kormányzati szócső szerint a tanárok soha nem voltak még ilyen jól fizetve.A valóságban a státusztörvény elvitte az autonómiát, a pedagógusok reálbére pedig a brutális infláció mellett alig köhög fel a korábbi mélypontról – ráadásul mindezt megalázó teljesítményértékelési rendszerekhez és megemelt munkaterhekhez kötötték. Az igazság az, hogy a kormány nem szakmai belátásból, hanem a közel két évig tartó, országos sztrájkhullám és polgári engedetlenség kényszerítő ereje miatt mozdult meg. A kormány csődjét jelzi az a tény is, hogy a saját pedagógusait – akik állami közfeladatot látnak el – jelentős részben uniós forrásokból fizeti. Az üzenet világos: a kormányt annyira hidegen hagyják a pedagógusok, hogy ha Brüsszel (sic!) nem adna rá pénzt, hagyná őket éhen halni. Balatoni Katalin - Forrás: YouTube képernyőképEsélytelenség számokban Balatoni a kampány alatt azt hirdeti, hogy a magyar gyerekek a világ egyik legszuperebb iskolarendszerében tanulnak. Arról mélyen hallgat, hogy a PISA-mérések szerint a magyar diákok szorongása az egekben van, a funkcionális analfabetizmus terjed, és a tanterv annyira túlterhelt, hogy a gyerekeknek esélyük sincs a valódi, kreatív fejlődésre. Míg Balatoni a sikerekről hazudik a kampányban, a számok a gyermekek esélyeinek szisztematikus elvételét mutatják: * A nemzetközi versenyeken elért egyéni sikereket (amik sokszor a rendszer ellenére, magántanárok segítségével jönnek létre) a központi oktatáspolitika diadalaként tálalja. * A központi szabályozás és a pedagógushiány miatt a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordítható órakeret a legtöbb iskolában nulla óra. * Mivel nincs miből kigazdálkodni a plusz figyelmet, a lemaradó vagy kiemelkedő diákok magukra maradnak. A rendszerben nincs helye az egyéni fejlődésnek, csak a sorszámozott tömegoktatásnak. Bosszúpolitika és feketelisták A megbecsülésről szóló szöveg ott válik végképp gyomorforgatóvá, amikor megnézzük a tiltakozók sorsát. Miközben Balatoni a közösség erejéről beszél, a háttérben zajlik a megtorlás: * A tiltakozások arcait, köztük olyan neves pedagógusokat, mint Törley Katalin, példátlan brutalitással távolították el. * A cinizmus csúcsa, hogy a tankerületi igazgatóknak megtiltották ezen szakemberek visszavételét. Az állam „feketelistára” tette a legbátrabb tanárait, örökre kizárva őket az állami szférából, csak mert jobb iskolát akartak a gyerekeknek. Balatoni Katalinnak – mint látjuk – a tanár csak egy biodíszlet a kampányvideókhoz, a gyerek meg ingyen statiszta a következő „minden szuper” Instaposztjához. Miközben a néptáncos imidzsével próbálja eltakarni a közoktatás szétesését, valójában csak egy ideológiai sminkes, akinek az a dolga, hogy kifestve mutogassa a haldoklót, vagyis a magyar közoktatást. Tolnay Péter - Nyitókép: Balatoni Katalin - Fotó: Balatoni Katalin Facebook oldala

Pesti Rita | 04.03. 23:40
A magyar közoktatásban használt történelemtankönyvek szakmai kritikái rávilágítottak: a problémák nem elszigetelt adatlapokon, hanem rendszerszintű módszertani torzulásokban gyökereznek. A tankönyvfejlesztés jelenlegi, központosított mechanizmusa során három súlyos hibaforrás válik meghatározóvá, amelyek alapjaiban torzítják el a diákok múltképét.I. Oksági hiba - kauzális leegyszerűsítésAz oksági hiba akkor következik be, amikor egy összetett történelmi folyamat hátterét egyetlen eseményre szűkítik le, vagy összekeverik a kiváltó okot (ürügyet) a mélyebb, strukturális okokkal. A tankönyvi példa: A 10. évfolyamos könyvekben visszatérő állítás: „Az első világháborút a szarajevói merénylet robbantotta ki.” A hiba lényege: Ez a megfogalmazás a merényletet okként, nem pedig ürügyként kezeli. A történelem nem „dominóelv” alapján működik; a háború mögött évtizedes nagyhatalmi rivalizálás, nacionalizmus és fegyverkezési verseny állt. Következmény: A diák nem tanul meg rendszerszinten gondolkodni; a történelmet véletlenek vagy elszigetelt tettek sorozatának látja, nem pedig törvényszerűségek eredőjének.A szarajevói merénylet - Forrás. YouTube képernyőképII. Anakronizmus - Fogalmi visszavetítésAz anakronizmus a múlt leírása a jelenkor értékeivel, kategóriáival vagy intézményrendszerével. Ez a hiba megfosztja a múltat a sajátos karakterétől.A tankönyvi példa: Az 5. évfolyamos tankönyvekben szereplő mondat: „A középkori parasztok Magyarországon adót fizettek az államnak.” A hiba lényege: A középkorban nem létezett „állam” a mai, intézményi értelemben, ahogy központi adórendszer sem. A kötelezettségek személyes és rendi függőségeken alapultak. Következmény: Elvész a történelmi távlat. Ha mindent a mai fogalmakkal (állam, adó, nemzet) nézünk, a diák nem érti meg, miért döntöttek és cselekedtek másképp a múlt emberei.III. Térképi torzítás - kartográfiai manipulációA térkép soha nem a valóság semleges tükörképe, hanem egy absztrakció. A torzítás akkor válik problémává, ha a térkép kontextus nélkül sugall egy politikai vagy érzelmi állítást.A tankönyvi példa: A trianoni békeszerződés bemutatása, ahol csak a régi és az új határok látszanak, magyarázó rétegek nélkül. A hiba lényege: Ha a térképről hiányzik az etnikai eloszlás vagy a birodalmi struktúrák szétesése, a kép egyoldalúvá válik. A térkép „statikusnak” mutatja azt, ami valójában dinamikus és többrétegű konfliktus volt. Következmény: A diák nem tanulja meg „olvasni” a forrást, csak passzívan befogadja a vizuális sugalmazást. A térkép elemzési eszköz helyett kizárólag a nemzeti sérelem forrásává, s így a propaganda eszközévé válik.Didaktikai kudarcA bemutatott példák igazolják, hogy a jelenlegi tankönyvek problémái nem egyszerű elírások. Az oksági hiba leegyszerűsíti a cselekvést, az anakronizmus eltorzítja a gondolkodást, a térképi torzítás pedig keretbe foglalja mindezt egy hamis vizuális narratívával. Ez a hármas hatás módszeresen építi le a diákok kritikai érzékét, és készíti fel őket a kész, megkérdőjelezhetetlen igazságok passzív elfogadására. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Pesti Rita | 03.21. 22:03
A földrajz tantárgy feladata a 21. században az lenne, hogy segítse a tanulókat a komplex globális folyamatok, a környezeti krízisek és a gazdasági összefüggések átlátásában. Ehhez képest a magyar közoktatásban használt tankönyvek gyakran megrekednek a múlt századi, leíró jellegű szemléletmódnál. A problémák nem csupán elavult számadatokban, hanem mélyebb szakmai torzításban mutatkoznak meg.I. Földrajzi redukcionizmus: Afrika homogenizálásaA földrajzi redukcionizmus az a hiba, amikor egy hatalmas térség sokszínűségét egyetlen jellemzőre szűkítjük le, és azt az egész területre általánosítjuk.A tankönyvi példa: A 7. évfolyamos könyvekben Afrika egységesen „elmaradott”, mezőgazdasági kontinensként jelenik meg. A hiba lényege: Ez a szemlélet „lefaragja” a belső különbségeket. Nem vesz tudomást arról, hogy a kontinensen belül egymás mellett léteznek ultramodern metropoliszok és válságövezetek. Elnyomja azt a tényt, hogy például Kenya technológiai szektora fejlettebb lehet egyes európai régióknál is. Következmény: Sztereotípiákat szül, és azt a benyomást kelti, hogy a világ ezen része egy érthetetlen, statikus képződmény.Afrika egy nagy téma - Forrás: Youtube képernyőképII. Statikus klímaszemlélet: a dinamika hiányaA statikus klímaszemlélet az éghajlati rendszereket nem változó, kölcsönhatásban lévő folyamatokként, hanem merev, állandó kategóriákként kezeli.A tankönyvi példa: A középiskolai tankönyvekben a mérsékelt öv leírása úgy jelenik meg, mintha ott mindenhol fixen négy évszak váltakozna. A hiba lényege: A klímát egy „doboznak” tekinti, és nem magyarázza meg a mögötte álló fizikai folyamatokat (légnyomás-különbségek, tengeráramlások). A globális felmelegedés korában a klíma így nem törékeny egyensúlyi állapotként, hanem mozdulatlan adottságként rögzül a diák fejében. Következmény: A tanuló nem kap eszközöket az éghajlati anomáliák (pl. aszályok, villámárvizek) megértéséhez, mert hiányzik az összefüggések ismerete.Európa éghajlati övei - Forrás: YouTube képernyőképIII. Gazdasági determinizmus: a felelősség áthárításaA gazdasági (vagy földrajzi) determinizmus azt állítja, hogy egy ország sikere vagy kudarca kizárólag a természeti környezettől (nyersanyagok, éghajlat) függ.A tankönyvi példa: A fejlődő országok szegénységének magyarázata szinte kizárólag a kedvezőtlen természeti adottságokra (pl. sivatagok, hőség) épül. A hiba lényege: Ez a felfogás egyfajta „természeti végzetet” sugall, amely felmenti a politikát és a történelmet a felelősség alól. Figyelmen kívül hagyja a gyarmatosítás örökségét, a korrupciót, az oktatást és a világgazdasági kizsákmányolást. Következmény: Beletörődést szül. A diák a társadalmi egyenlőtlenségeket természeti szükségszerűségként könyveli el, ami megakadályozza a kritikai szemlélet kialakulását.Didaktikai mélyrepülésA földrajztankönyvek problémái az oksági leegyszerűsítésben és a kontextus nélküli adatközlésben csúcsosodnak ki. A redukcionizmus leegyszerűsíti a látványt, a statikus szemlélet megállítja az időt, a determinizmus pedig egyetlen külső okkal magyarázza a komplex problémákat. Amíg a tananyag nem a 21. századi tudomány eredményeire, hanem ezekre a sémákra épít, addig nem tudást, hanem elavult előítéleteket ad a következő generáció kezébe. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.20. 03:26
„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI

Pesti Rita | 03.16. 19:06
Másfél évtized alatt az oktatást sikerült visszaküldeni a múltba, pedig a jövőről kellene szólnia. A nemzeti alaptanterv kiforgatása egyértelműen politikai célokat hordoz. A legnagyobb a gond a humán tantárgyaknál, ahol nem kreativitást várnak, hanem szolgalelkű visszamondást.Magyar nyelv és irodalomA magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti műveltség alapköve, ám a jelenlegi tankönyvfejlesztési folyamat szakmaiatlansága éppen ezt az alapot kezdi ki. A tankönyvek nem csupán elavultak, hanem módszertanilag is tévúton járnak: a diákokat passzív befogadókká, a tananyagot pedig egyetlen „helyes” válaszra redukált dogmává silányítják.Mi van ma terítéken? Forrás: YouTube képernyőképMiből fakad a szakmai pontatlanság?A tankönyvek hibái és szerkezeti gyengeségei alapvetően a fejlesztés körülményeire vezethetők vissza. A tankönyvírás kikerült a független szakmai műhelyek kezéből. A központosított kiadás (Oktatási Hivatal) során a tudományos konszenzus helyett gyakran az ideológiai megfelelés válik elsődlegessé. A tantervek rohamtempóban, érdemi szakmai vita és kipróbálás nélkül készültek el, így a didaktikai hibák korrigálatlanul épültek be a rendszerbe. A kánon átírása (pl. Takaró Mihály-féle szélsőjobb szemlélet) során az irodalmi minőség és a modern pedagógia háttérbe szorult a nemzeti-történeti reprezentáció javára.Az értelmezési kényszer fogságábanAz irodalom tankönyvek legnagyobb problémája a tekintélyelvű tudásfelfogás. Az egyetlen igazság logikája érvényesül, miszerint a művekhez rögzített „mondanivaló” tartozik. A kérdések zártak („Mit fejez ki a költő...?”), ami az irodalmat rejtvénnyé fokozza le, elvéve a diákoktól az önálló értelmezés élményét. A kortárs, a női vagy a népszerű irodalom szinte teljesen hiányzik. Az irodalom így nem élő kultúra, hanem egy „lezárt múzeum”, amellyel a mai fiatal nem tud azonosulni.A műveket csupán az életrajz illusztrációjaként kezelik, elfedve a szövegek esztétikai és önálló jelentését.Életidegen szabálygyűjteményA nyelvtankönyvek a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem szabályvezérelt, normatív rendszereként mutatják be.Miközben a fiatalok élete a chaten, kommenteken és emojikon keresztül zajlik, a tankönyvek ezt marginalizálják vagy „hibás eltérésként” kezelik. A nyelvi rétegek és regiszterek bemutatása hiányos; a diák azt tanulja meg, hogy a nyelv elsősorban hibázási lehetőség, nem pedig önkifejezés. A passzivitás iskolájaA feladattípusok döntő többsége a reprodukcióra épül: fogalommeghatározás, felismerés és besorolás. Szinte teljesen hiányoznak: a kritikai észrevételek és az érvelő viták, valamint a kreatív újraírások és a személyes reflexiók.Mit veszítenek a diákok?A szakmaiatlan fejlesztések következtében a tantárgy elveszíti legfőbb célját: nem fejleszti a kritikai gondolkodást, az érvelést és az önálló véleményalkotást. A diákok egy olyan tudást kapnak, amely a valós életben használhatatlan, az érettségin viszont elvárja a „tankönyvszagú” válaszok gépies visszaadását. Ez a folyamat nemcsak az oktatás színvonalát rombolja, hanem a jövő értelmiségének szellemi autonómiáját is veszélyezteti. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.11. 11:15
Pintér Sándor által vezetett strukturális pusztítás a magyar oktatási rendszer alapköveinek módszeres felszámolását jelenti, amely hosszú évtizedekre veti vissza a hazai iskolarendszer versenyképességét. A cél már nem az okos állampolgár, hanem a fegyelmezett alattvaló kitermelése, ami a magyar államiság legfontosabb stratégiai ágazatának módszeres kivéreztetését jelenti.Az önálló érdekérvényesítés felszámolásaA legnagyobb strukturális csapás az önálló oktatási minisztérium megszüntetése és a terület a Belügyminisztérium alá rendelése volt.Az oktatás így elveszítette közvetlen képviseletét a kormányasztalnál. Míg korábban egy szakminiszter a pedagógiai szempontokat érvényesíthette a költségvetési vitákban, most egy rendészeti fókuszú szuperminisztérium egyik „alágazata” lett. A belügyi tárcán belül az oktatás forrásaiért a rendvédelemmel és az egészségüggyel kell versenyeznie, ahol Pintér prioritásai egyértelműen a rendészeti területeken vannak.A laktanya-modellPintér Sándor a közoktatást egyfajta félkatonai szervezetté alakította át, ahol a horizontális együttműködés helyét a vertikális parancsvégrehajtás vette át. Sanyi bá’ érája egyenlő a szakmai autonómia halálával. A tankönyvválasztás szabadságának elvétele, a központosított tantervek és a pedagógusok mozgásterének radikális szűkítése (státusztörvény) kiölte az iskolákból az innovációt. Egy olyan rendszerben, ahol a „fegyelem” a legfőbb érték, a kreativitás és a kritikus gondolkodás gyanússá, sőt büntetendővé válik.Sanyi bá’ világa egyenlő az adatvezéreltnek álcázott kontrollal. A pedagógusok új teljesítményértékelési rendszere elsősorban nem a szakmai fejlődést méri, hanem a lojalitást és a bürokratikus szabálykövetést. Ez a struktúra elüldözi a pályáról a legtehetségesebb, önállóan gondolkodó tanárokat. Kontraszelekció és humánerőforrás-válságA strukturális pusztítás legfájdalmasabb pontja a pedagógustársadalom morális és fizikai leépítése.Pintér nem a munkakörülmények javításával, hanem fenyegetéssel és a „bosszútörvénnyel” próbálta megállítani a tanárok felmondási hullámát. Ez a szemlélet odáig vezetett, hogy ma már nemcsak a szakos tanárok hiányoznak, hanem a rendszerbe való belépés is visszataszítóvá vált a fiatalok számára.A tanárhiányt „odafönt”, a Belügyminisztériumban szervezési kérdésként kezelik (pl. képesítés nélküli oktatók, óraszám-emelések), ami az oktatás színvonalának strukturális összeomlásához vezet. Ez a romlás nem javítható meg egyik napról a másikra; egy generáció tudása vész el a szemünk láttára. Technokrata érzéketlenségA strukturális pusztítás ott érhető tetten, amikor a szakértelmet felváltja a lojalitás: a tanterveket nem tudósok és pedagógusok, hanem a miniszternek tetszeni akaró hivatalnokok írják. Amikor a rendszer feje a jégmentesítés kapcsán Ca-C12-ről beszél (jelentsen az bármit is), egyértelműsíti, hogy nem érti a tananyag alapvető jelöléseit, és ezáltal azt üzeni a rendszer minden szereplőjének, hogy a tudás nem érték. A kalcium-klorid (CaCl₂) félreolvasása nem csak egy vicces baki; ez a szakmai vezetés teljes hiányának szimbóluma. Az oktatás rendészeti alárendelése a szegényebb rétegek felemelkedési esélyeit rombolta le leginkább. A rendészeti szemlélet a „problémás” gyerekeket nem fejleszteni, hanem izolálni és büntetni akarja (iskolaőrök, büntethetőségi korhatár leszállítása). Ez bebetonozza a társadalmi különbségeket: az elit iskolák menekülnek a rendszerből, az állami iskolák pedig egyre inkább „gyermekmegőrző-fegyelmező” intézményekké válnak.„Én vagyok a király! Sanyi a király!” – kiált fel önfeledten az Üvegtigris együgyű Sanyija azon örömködve, hogy ő is része az Üvegtigirs gépezetének. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció



dr. Gaál Lóránt | 08.09. 22:52
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A félelem politikai fegyverré válik2017-ben az Európai Unió folytatta a migrációs válság kezelésére irányuló intézkedéseit. Közös nyilatkozatok születtek a határvédelemről, az embercsempészet felszámolásáról, sőt pénzügyi eszközök létrehozásáról is döntés született. Magyarország kormányzati kommunikációjában azonban mindebből alig jelent meg valami. A közbeszédet egyetlen üzenet uralta: a migráció veszélyt jelent. De hogyan válhat a politikai propaganda ismétlése révén 'valósággá' az, ami a tények szintjén árnyaltabb képet mutat?Elhallgatás és hazug narratívaAz uniós vezetők sorra hozták a döntéseket a migráció kezeléséről. A máltai nyilatkozat, Donald Tusk szavai és az Európai Tanács következtetései egyértelművé tették: a közös cél a külső határok védelme, az illegális áramlások megfékezése és egy új menekültügyi rendszer kialakítása. Orbán Viktor és kormánya ezek közül sokkal egyetértett, de a nyilvánosság előtt ezeket elhallgatta. Ehelyett a riogatás maradt a központban, mintha kizárólag az EU és a 'brüsszeli elit' állna szemben a magyarokkal.Kvótaper és politikai reakció: Amikor Magyarország elvesztette a kvótaperként ismert jogi eljárást, a kormány reakciója újfent a félelemkeltés irányába tolódott. Szijjártó Péter külügyminiszter az ítéletet 'felháborítónak és felelőtlennek' nevezte, és azt állította, hogy az EU a nemzetek felett akar hatalmat gyakorolni. Csakhogy az ítélet valójában nem erről szólt. Ez is jól mutatja, miként lehet a jogi tényekből politikai fegyvert kovácsolni.A Soros-terv árnyékában:2017-ben teljes erővel zajlott a 'Soros-tervezés'. Orbán Viktor a Kossuth rádióban kijelentette: Soros György megvette Brüsszelt, és az unió az ő tervét hajtja végre. A narratíva egyszerű volt: Soros és a brüsszeli elit szemben áll Magyarországgal. Ez a leegyszerűsített dichotómia rendkívül hatékony eszköznek bizonyult a közvélemény befolyásolásában. Álságos kommunikáció és fenyegetés:A hivatalos statisztikák szerint a migrációs nyomás a 2015-ös csúcs után jelentősen csökkent. Ez a csökkenés elsősorban az uniós intézkedéseknek volt köszönhető, nem pedig a magyar kormány különálló politikájának. Mindez azonban háttérbe szorult a hazai kommunikációban, mert nem illett a folyamatos fenyegetés narratívájába.Rövid, egyszerűen megfogalmazott, állandóan ismételt hazugságok:A propaganda logikája egyszerű: ha sokszor ismétlünk valamit, előbb-utóbb elhiszik. A magyar kormány a migráció témáját olyan erővel használta belpolitikai fegyverként, hogy a félelem maga vált a mindennapok részévé. Az ismételt üzenetek felülírták a tényeket, és egy alternatív valóságot teremtettek. A történet tanulsága világos: ha a közbeszédet a félelem uralja, előbb-utóbb társadalmi normává válik az, amit eredetileg politikai fegyverként használtak. Ezért nem csak a politikusok, hanem mi, állampolgárok is felelősek vagyunk: hiszünk-e vakon az ismételt üzeneteknek, vagy hajlandók vagyunk utánajárni a tényeknek. Mert ha sokat mondják, valóban elhisszük – de rajtunk múlik, hogy kell-e hinnünk. Menyhárt Tamara- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- 2017. évben folytatódott a migráció elleni küzdelem az unióban. 2017 februárjában az EU állam- és kormányfőinek informális találkozójára került sor Máltán. A vezetők megállapodtak a Líbiából Olaszországba irányuló illegális migránsáradat megfékezését célzó intézkedésekben és közösen elfogadtak egy ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Ez gyakorlatilag Líbia vonatkozásában a migrációs áramlások csökkentéséről, az embercsempészet felszámolásáról, az életek megmentéséről, illetve a líbiai hatóságokkal történő együttműködésről szólt. 2017. június 22-23 napokon az Európai Tanács következtetéseket fogadott el, melyben többek között kifejtik, hogy az „Európai Tanács továbbra is elkötelezetten kiáll a migrációra, az illegális áramlások megfékezése és megelőzése céljából a külső határokon végzett tényleges ellenőrzésekre, és a közös európai menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó átfogó uniós megközelítés, valamint az EU–Törökország nyilatkozat teljes körű, minden aspektusra és minden tagállamra kiterjedő, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása mellett.” (https://www.consilium.europa.eu/media/23972/22-23-euco-final-conclusions-hu.pdf). 2017. október 19-20 napokon az EU tagállami vezetők többek között megállapodtak abban is, hogy a dublini rendszer reformjáról szóló tárgyalásokat folytatni kell. 2017. december 14-15 napokon tartott uniós vezetői tanácskozáson ismételten áttekintették az EU tagállami vezetők az EU migrációs politikáját. Az ülés után Donald Tusk az alábbi nyilatkozatot tette: „A migrációról tegnap folytatott megbeszélésünk megerősítette a kitűzött célok hierarchiáját: első helyen áll a területünk és külső határaink védelme, valamint az illegális migráció megfékezése. Két kérdést tettem fel a vezetőknek, és alapvetően fontosnak tartom az ezekre kapott válaszokat. Elsőként azt kérdeztem, hogy a következő többéves pénzügyi keretben szükséges-e létrehozni egy kifejezetten az illegális migráció megfékezésére szolgáló pénzügyi eszközt. A válasz egyhangú igen volt. A februári ülésünkön fogjuk megtárgyalni, hogy miképpen kapjon az új eszköz kiemelt helyet a többéves pénzügyi keretben. A második kérdésem a dublini rendelet reformjára vonatkozott, a kötelező kvóták kérdésével együtt. A válasz ebben az esetben is kedvező volt, a vezetők készek konszenzus alapján együttműködni.” (https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/12/15/remarks-by-president-donald-tusk-on-the-european-council-meetings-on-14-and-15-december-2017/). A sorozat 5. részében bemutattuk azt, hogy a Tanács által a 2015/1601 számon hozott, az EU Bírósága előtt megtámadott határozattal kapcsolatban indított pert hogyan bukta el Magyarország. A kormány és a Fidesz-Kdnp pártszövetség perrel kapcsolatos reakciói alapján elmondható, hogy az nem szegte kedvét a kormánynak, továbbra is egy dologra koncentrálva riogatta tovább az embereket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például úgy reagált, hogy „Az Európai Bíróság ítélete felháborító és egyúttal felelőtlen is, veszélyezteti egész Európa biztonságát és jövőjét, és mindenképpen ellentétes az európai nemzetek érdekeivel ”, továbbá kijelentette, hogy „nyíltan legitimálja az Európai Bizottság joghatóságát és hatalmát a tagállamok helyett és felett, ami elfogadhatatlan, mert semmiféle hatalma nem lehet a nemzetek felett.” Szijjártó szerint a politika megerőszakolta a jogot és az európai értékeket. Az nem világos, hogy a külgazdasági és külügyminiszter az ítélet kapcsán hogyan és milyen alapon gondolta azt, hogy az Európai Bizottság joghatósága tagállamok helyett és felett áll, amikor az EU Bíróságának az ítélete ezt nem állapította meg. Arról már nem is beszélve, hogy Magyarország – Szlovákiával karöltve – a Tanács határozatát támadta meg az EU Bíróságán nem pedig az Európai Bizottság bármely döntését! Biztos emlékszünk még rá hogy, 2017-ben még javában zajlott a „Sorosozás” és ami által azt az „átkozott” Brüsszelt is sikerült összesorosozni. Orbán 2017. október 6-án a Kossuth rádió „180” perc című műsorában kijelentette, hogy: „Nem vagyunk balekok, ez egy ország komoly emberekkel, komoly történelemmel, horribile dictu: komoly kormánnyal, akinek az a dolga, hogy megértse, hogy mi zajlik. S mi megértjük, hogy mi zajlik. Soros György embereket vásárolt, szervezeteket vásárolt, a tenyeréből eteti őket, Brüsszel a befolyása alatt áll, és a bevándorlás nevű ügyben az ő tervét hajtja végre a brüsszeli gépezet. Le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni milliószámra a bevándorlókat, és kötelezően szét akarják őket osztani. Aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni. Hát ezt nem látja?” Mit mutatnak a számok?(https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/migration-flows-to-europe/#0) A Nyugat-balkáni útvonalon az alábbi adatok állnak rendelkezésre:(https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/western-balkans-migration-route/) Látható, hogy a kormányzati kommunikáció semmit nem változott, tulajdonképpen folytatódott az a fajta kampány, ami kizárólag az illegális migrációval történő riogatásra összpontosult, minden más EU-s intézkedés közlése nélkül, ráadásul úgy, hogy bizonyos intézkedésekkel (pl.: illegális migráció megfékezésére szolgáló pénzügyi eszköz létrehozása) Orbán is egyetértett. Egyébként a grafikonokon látható, hogy a migrációs nyomás a 2015 évihez képest jelentősen csökkent (igaz és sajnos nem szűnt meg), ami nem feltétlen Orbán Viktornak, hanem inkább az EU intézkedéseinek volt köszönhető. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 07.06. 12:06
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A népszavazás illúziói – avagy hogyan hitette el a kormány, hogy Brüsszelt meg lehet állítani? Az Európai Unió 2015–2016-ban számos intézkedést hozott a migráció kezelésére: közös határvédelem, szükséghelyzeti támogatás, menekültügyi reformok. Ezekről a magyar nyilvánosság azonban alig értesült. Erre a hiányos információs közegre épített a kormány, amikor népszavazást indítványozott. 2016 őszén Magyarország újra a politikai kommunikáció középpontjába került. Az október 2-án megtartott népszavazás egyszerre volt látványos politikai eszköz és ügyesen felépített kampányfogás, amelynek legfőbb célja nem az Európai Unió döntéshozatalának befolyásolása, hanem a hazai választópolgárok mozgósítása volt.A kormány azt próbálta elérni, hogy a magyar emberek azt higgyék: egyetlen „igen” vagy „nem” szavazattal megállíthatják az Uniót. De valóban erről volt szó? A kormányzati kommunikáció kizárólag az illegális migráció rémképére épült, és teljesen elhallgatta, hogy Brüsszel közben valós, kézzelfogható döntéseket hozott. Ehelyett egyetlen, leegyszerűsített kérdés került a szavazólapra: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Ez a kérdés önmagában megtévesztő volt. Jogilag ugyanis az EU döntéseit egyetlen tagállami népszavazás sem írhatja felül. A kormány azonban politikai fegyvert kovácsolt belőle: a népszavazást „a legjobb eszköznek” állították be Brüsszel ellen. Orbán Viktor és társai drámai kijelentésekkel fokozták a tétet: „a küllők közé tehetjük a botot” – hangzott a kampány egyik legerősebb mondata. A valóság azonban más volt. Az uniós döntéshozatal folyt tovább, a “kötelező kvóta” ügyében az Európai Bíróság Magyarország keresetét elutasította, és Brüsszel közben egyre komplexebb, összehangoltabb válaszokat keresett a migráció kezelésére. Kötelező a kvóta? - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációAz országban mégis az a kép alakult ki, mintha a magyar kormány népszavazása maga lenne a bástya, amely megóvja a nemzetet a „külső erőkkel” szemben. A történet tanulsága, hogy a népszavazás sokkal inkább a belpolitikai erődemonstráció eszköze volt, mintsem valódi befolyás az uniós folyamatokra. A Fidesz–KDNP kommunikációs stratégiája rövid távon zseniálisnak bizonyult: sikerült egy olyan ügy köré tömöríteni a tábort, amely érzelmi alapon könnyen mozgósított. Hosszú távon viszont Magyarország megbízhatóságát és hitelességét gyengítette az uniós asztaloknál. A 2016-os népszavazás sokkal inkább emlékeztetett egy politikai színházi előadásra, mint valódi demokratikus eszközre. Az illúzió azonban hatásos volt: ha sokszor mondják, el is hisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt Ai illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Az előző részből megtudhattuk, hogy a magyar kormány által, a Tanács 2015/1601 számon hozott határozatának megtámadására irányuló keresetét az Európai Unió Bírósága elutasította. A kereset benyújtása előtt és az ítélet meghozatala (2015. december-2017. szeptember) között eltelt idő alatt is folyamatosak voltak a migrációval kapcsolatos EU-s egyeztető fórumok (pl.: Bel-és Igazságügyi Tanács (2015. október 9., november 9., Külügyek Tanácsa (2015. október 12., Európai Tanács 2015.október 15., 2016. február 18-19.). Természetesen az EU-n belüli fórumokon kívül zajlottak az EU és az EU-n kívüli országok közötti, migrációs problémák megoldására irányuló tárgyalások is (2015. november 11-12. vallettai migrációs csúcstalálkozó, amelyen az európai és az afrikai állam- és kormányfők vettek részt, vagy a 2015. november 29-i brüsszeli találkozó az európai állam- és kormányfők valamint Törökország között, vagy a 2016. március 7-én szintén). 2015. október 25-én egy újabb brüsszeli csúcstalálkozó, amelyen Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Németország, Görögország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovénia vezetői egy 17 pontból álló cselekvési tervben állapodtak meg. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke szerint „a szomszédoknak együtt kell működniük, nem pedig egymás ellen”. Ezen utóbbi találkozó előtt Orbán Viktor ezt nyilatkozta, „A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón." Az említett időszakban az Unió az új javaslatok letételével, illetve rendeletek megalkotásával a migráció egységes kezelése felé vezető irányokat vett fel, Orbán meg népszavazást kezdeményezett.Európa külső határainak védelme érdekében az Európai Bizottság 2015. decemberében, Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására tett javaslatot , melynek eredményeként 2016. szeptember 14-én megszületett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete. Ennek értelmében a határok védelme továbbra is nemzeti hatáskörben marad, viszont előírja, hogy az integrált határigazgatásra vonatkozóan saját nemzeti stratégiát kell kialakítani, melynek összhangban kell állnia az említett rendelettel. A dekrétum bővítette a Frontex hatáskörét. Migrációs áramlatok nyomon követése és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés, sebezhetőségi értékelés készítés, technikai és műveleti segítségnyújtás, európai határ- és partvédelmi csapatok – többek között egy gyorsreagálású állomány – létrehozása és bevetése, visszaküldési műveletek koordinálása és szervezése, stb.2016. március 15-én a Tanács megalkotta az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló 2016/369 számú rendeletét.Ennek alkalmazásával lehetőség nyílik a már bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező, természeti vagy ember által okozott katasztrófa esetén (pl.: nukleáris balesetek, terrortámadás vagy járvány esetén is aktiválható) szükséghelyzeti támogatás igénybevételére. Katasztrófahelyzet esetén a Bizottság javaslatot tesz a Tanács felé, amely határozatot hoz a nyújtandó szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről. A rendelet a hatálybalépésétől számított három évre biztosítja a szükséghelyzeti támogatást a migránsok Unióba áramlásával összefüggésben is.A Bizottság 2016. július 13-án, közös európai menekültügyi rendszer reformja vonatkozásában javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok célja többek között a menedékjogi eljárások egyszerűsítése, egyértelműsítése és lerövidítése, közös garanciák a menedékkérők számára, valamint szigorúbb szabályok biztosítása a visszaélések elleni küzdelem érdekében. Biztonságos országokra vonatkozó szabályok harmonizálása, az elismerési arányok és a védelem formáinak nagyobb konvergenciája, szigorúbb szabályok a másodlagos mozgások szankcionálására. A javaslatcsomag kapcsán felmerült kérdések tekintetében „gyakran ismételt kérdések” alatt több érdemi magyarázat is található. Ahogy látható volt – az egyébként példálózó jelleggel felsorolt Uniós intézkedésekből, a közös szervek igyekeztek a migráció visszaszorítása érdekében elfogadott stratégia mentén, annak végrehajtása iránt intézkedni. Magyarországon nem, vagy csak nagyon keveset lehetett hallani ezekről az EU-s intézkedésekről. Viszont 2016. október 2-án egy népszavazás történt a migráció kapcsán, ami egyértelműen egy politikai jellegű – és egyébként megtévesztésen alapuló – kérdésre egyszerűsítette a migrációs problémát. A kérdés így hangzott: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? A népszavazás eredménye - Forrás: https://www.valasztas.huA népszavazás kiírása egyébként nem volt előzmény nélküli. A Jobbik és egy magánszemély népszavazást akart a kérdés kapcsán. A Jobbiké politikai akció maradt, a magánszemély pedig visszavonta a népszavazási kezdeményezését. A kormány által benyújtott népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezéssel szemben négy felülvizsgálati kérelemet is benyújtottak, a kormány kérdése a Kúriát is megjárta. Mivel a Kúria nem tekintette tiltott tárgykörbe tartozónak a kérdést így jöhetett a népszavazás. A népszavazás az érvényességi küszöböt nem haladta meg. Kormányzati kommunikáció szokás szerint kizárólag az illegális migráció említésére terjedt ki ahogy azt már fentebb kifejtettük - az EU által tett intézkedések említése nélkül. Kormányzati és Fidesz-Kdnp-s kommunikáció: 2016. május 1-jén a Hirado.hu-n ezzel a felütéssel jelent meg Orbán Viktor nyilatkozata. „Senki nem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy migránsokat fogadjon be!". Ezt a miniszterelnök az Expresso című portugál lapnak adott interjúban jelentette ki." Itt jelent megj az is, hogy „Orbán Viktor nem tart attól, hogy az unió szankcionálja Magyarországot, mert az EU nem a Szovjetunió. Hozzáfűzte: az unió alaptörvénye kimondja, hogy minden, az alkotmányos identitásra vonatkozó döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik, tehát, ha egy kötelező kvótarendszert akarnak bevezetni, meg kell változtatniuk ezt a jogszabályt . Azt érdemes tisztázni, hogy az Európai Uniónak nincs alaptörvénye! „Új szakaszba lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete az lesz, hogy „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel!”, mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.” „A népszavazás a legjobb eszköz Brüsszel elhibázott migránspolitikája ellen." Ágh Péter Fidesz-politikus (Vas Népe, 2016. július 25.). "A népszavazás olyan erős mandátumot ad a magyar kormánynak, amit Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül." Kósa Lajos Fidesz-politikus (Magyar Idők, 2016.szeptember 7.). "A mi esélyünk most, hogy a népszavazással a küllők közé tegyük a botot." Orbán Viktor miniszterelnök (PestiSrácok.hu, 2016. szeptember 10.)” Összefoglalva elmondható, hogy a valós helyzet nem került felvázolásra. A kormány megpróbálta elhitetni, hogy egy magyarországi népszavazással meg lehet változtatni az EU döntéseit. Tulajdonképpen nem történt más, mint politikailag - természetesen csak hazai viszonylatban - zseniálisat húzott a Fidesz-Kdnp pártszövetség, viszont jogi értelemben és tagállamok közötti kapcsolatok terén, óriásit bukott. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 06.07. 11:48
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – Politikai kommunikáció - kontra valóságA közéletben a legnagyobb hatalom nem mindig a törvények, a rendeletek vagy a bírósági ítéletek kezében van, hanem a szavakéban. Az ismétlés, a félelemkeltés, a leegyszerűsítés sokszor erősebb, mint a száraz tények. A migráció 2015-ös európai válsága körül kibontakozó magyar kormányzati kommunikáció iskolapéldája ennek a jelenségnek. A kérdés nemcsak politikai, hanem társadalmi is: mennyire vagyunk hajlandók szembesülni a valósággal, és mennyire engedjük, hogy a félelem vezessen bennünket?Az uniós döntések és a magyar fordulat Az Európai Tanács 2015 júniusában egyértelmű álláspontra jutott: a menekültválság kezeléséhez közös megoldásokra van szükség. A tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor is – egyetértettek abban, hogy a migránsok áthelyezése, visszatérése, valamint a tranzitországokkal való együttműködés kulcsfontosságú. A júliusi ülésen konszenzussal döntöttek Görögországból és Olaszországból történő 40 ezer menekült áthelyezéséről, és ebben Magyarország is részt vett, Pintér Sándor belügyminiszter képviseletével. A fordulat csak ezután következett. A kormány kommunikációjában a migrációt, a bevándorlást és a terrorizmust összemosta, „Brüsszel” pedig ellenséggé vált. A menekültek ügye többé nem nemzetközi szolidaritási kérdésként jelent meg, hanem a magyar szuverenitás elleni támadásként. A valóság és a belpolitikai narratíva közötti szakadék innentől kezdve egyre mélyült. A jogi küzdelem és a bírósági ítélet A magyar kormány a Tanács 2015/1601 számú határozatát az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg. Érvei széles skálán mozogtak: eljárási szabálytalanságra, a jogbiztonság sérelmére, a szükségesség és arányosság elvének megsértésére hivatkoztak. A perben Szlovákia, és mint beavatkozó Lengyelország is Magyarország mellé állt, míg több uniós tagállam és maga az Európai Bizottság az alperesi oldalt támogatta. A Bíróság végül egyértelmű ítéletet hozott: a magyar és szlovák keresetet teljes egészében elutasította. Kimondta, hogy a Tanács jogszerűen járt el, a határozat összhangban áll az uniós joggal, és a szolidaritás elve kötelező minden tagállam számára. Különösen hangsúlyozta, hogy a terhek megosztása az EU működésének alapja, és Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy aránytalan teher nehezedett volna rá. Jogilag tehát vereség érte Magyarországot. Ám politikailag más volt a helyzet. A kormány számára a kudarc is munícióvá vált. A brüsszeli bíróság döntése újabb bizonyítékként szolgált arra a narratívára, hogy az EU „bürokratái” a magyar emberek érdekei ellen dolgoznak. Így a kormány folytathatta a „harcot Brüsszellel szemben”, miközben a társadalomban elmélyült a félelem és a bizalmatlanság. Ez a stratégia rövid távon rendkívül hatékony. A választók jelentős része nem követi nyomon a bírósági ítéletek részleteit, de érzékeny a félelemkeltő üzenetekre. A politikai kommunikáció tehát felülírta a tényeket, és a kudarc valójában sikernek tűnhetett. Vonuló tömeg - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációA propaganda társadalmi ára A történet legnagyobb tanulsága nem is jogi vagy politikai, hanem társadalmi. A közvélemény számára a tények helyét átvették az ismételt üzenetek: „a migráció veszély”, „Brüsszel ellenség”, „a kormány megvéd”. Ha sokszor halljuk, elhisszük – és ezzel a propaganda elérte célját. Csakhogy a félelemre épített közbeszéd hosszú távon romboló hatású. Egyrészt torz képet ad a valóságról: a menekültválság összetett problémáját szándékosan leegyszerűsíti, elhallgatva a közös európai erőfeszítéseket. Másrészt gyengíti a társadalom kritikus gondolkodását. Ha hozzászokunk, hogy kész válaszokat kapunk, nem keressük többé a tényeket. Az ügy megmutatja, hogy a politikai kommunikáció képes felülírni a valóságot – de csak addig, amíg a társadalom engedi. A demokrácia lényege nem csupán a választás szabadsága, hanem az is, hogy a polgárok tájékozott döntéseket hoznak. Ehhez viszont nem elég a kormányzati kommunikációt hallgatni: szükség van a tényekre, az európai döntések ismeretére, a kritikus gondolkodásra. A kérdés tehát nem az, hogy a magyar kormány vagy Brüsszel „nyerte-e meg” ezt a csatát. A valódi kérdés az, hogy mi, állampolgárok hajlandók vagyunk-e kilépni a propaganda buborékjából, és a valóság alapján ítélni. Mert ha nem, akkor tényleg igaz lesz a cím: ha sokszor mondják, elhisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Sok sok egyetértésAz előző részben már beszámoltunk róla, hogy 2015. novemberében a magyar parlamentben a migrációval kapcsolatban felszólaló Fidesz-Kdnp-s kormánytagok, képviselők, és egy MSZP-s felszólaló is, az EU „semmittevését” igyekezték kihangsúlyozni. Mindeközben elsikkadtak azok a tények, hogy az Európai Tanács (uniós országok állam-, illetve kormányfői) a 2015. június 25–26‑i ülésén konszenzus alapján többek között úgy határozott, hogy fejleszteni kell a migránsok áthelyezése és áttelepítése, a visszatérésük, a visszafogadásuk, a reintegrációjuk, valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködést! Továbbá meg kell említeni, hogy a tagállamok kormányainak képviselői a Tanács keretében 2015. július 20‑án szintén konszenzussal fogadták el a 40000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Ekkor Magyarországot Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. Mindennek ellenére, úgy tűnik, hogy a Fidesz-Kdnp kormányzó koalíció hátat fordított az Eu-ban tett nyilatkozatainak, kötelezettségvállalásnak, és kialakította azt a kormányzati politikai irányt, amely semmilyen körülmények között nem akart együttműködést az EU-val. Ehhez párosult az a fajta kommunikáció, amely a migrációt, a bevándorlást, és a terrorizmust egymással összemosta, a társadalomban elültette a félelmet, a rettegést a több százezres „letelepedésre váró” migráns tömeggel történő riogatása, valamint „Brüsszel” démonizálása által. Ennek eredményeképpen – politikai termékként – a kormány az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 számú határozatát. A perAz áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta (megsemmisítés iránti kereset) a Tanács 2015/1601 számú határozatát. Magyarország mellett, a Szlovák Köztársaság is megtámadta a Tanács már említett számú határozatát, a kereseteket 2015. december 2‑án, illetve december 3‑án benyújtották az Európai Unió Bíróságához Az ügyeket - a C‑643/15. és C‑647/15. sz. – a Bíróság egyesítette. Magyarország a keresetében kérte azt, hogy a Bíróság a Tanács 2015/1601 számú határozatát elsődlegesen semmisítse meg, másodlagosan a Magyarországra vonatkozó részében semmisítse meg, valamint kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.Érdekes, hogy az ügyekben Magyarország és Szlovákia mellett Lengyelország is, mint beavatkozó megjelent, viszont az alperesi (Európai Unió Tanácsa) oldal mellé, mint beavatkozó 7 tagállam (Belga Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Görög Köztársaság, Francia Köztársaság, Olasz Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Svéd Királyság) és az Európai Bizottság is csatlakozott. A megtámadott határozat, háttér, keletkezéstörténet és tartalom rész alatt a Bíróság – többek között - megjegyzi, hogy: „Az Európai Tanács a 2015. június 25–26‑i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszatérésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. I.A.7.Az Európai Tanács június 25–26‑i ülésein Orbán Viktor is részt vett, és minden jel szerint egyetértett a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán, az EU tagállamainak állam és kormányfői által kialakított állásponttal!A másik érdekes és kevésbé ismert tény, ahogy a korábbiakban már bemutattuk az az volt, hogy „2015. szeptember 9‑én a Bizottság az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján előterjesztette a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2015) 451; a továbbiakban: a Bizottság eredeti javaslata).”.A Bizottság eredeti javaslata arról is rendelkezett, hogy Magyarországról 54000 nemzetközi kérelmet kérelmező személyt kell a többi tagállamba áthelyezni. A Tanács a 2015. szeptember 17. és 22. között tartott ülései során a Bizottság javaslatát módosította, mivel Magyarország kijelentette, hogy nem akar az áthelyezés kedvezményezett tagállamai körében szerepelni. Következésképpen a javaslat végleges szövegében a Magyarország már nem, mint kedvezményezett tagállam, hanem, mint áthelyezési céltagállam szerepelt. A C‑647/15. sz. ügyben keresete alátámasztása érdekében Magyarország tíz jogalapra hivatkozott:Az első és második jogalapAz EUMSZ (AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS) 78. cikk (3) bekezdése megsértésének az állításán alapult. Lényegét tekintve Magyarország azt állította, hogy a Tanács kizárólag rendes (valamely uniós jogi aktusnak a Bizottság javaslata alapján, a Parlament és a Tanács által történő közös elfogadása) vagy különleges jogalkotás (valamely uniós jogi aktus elfogadására vagy a Tanács közreműködésével a Parlament által, vagy a Parlament közreműködésével a Tanács által kerül sor) keretében hozhatta volna meg a határozatát. A határozat 24 – bizonyos esetekben 36 – hónapos időszakra történő alkalmazhatóságát, ellentétesnek tartották az „átmeneti intézkedések” fogalmával.A Bíróság azt az álláspontot alakította ki, hogy a megtámadott határozat nem képezhette akadályát az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján történő elfogadásának, mivel nem volt rá kötelező a rendes vagy a különleges jogalkotási eljárás. A Bíróság kifejtette azon álláspontját is, hogy az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése a megköveteli, hogy az említett intézkedések ideiglenesek legyenek, de egyúttal mérlegelési mozgásteret tart fenn a Tanács számára.A Bíróság kimondta, hogy a Tanács nyilvánvalóan nem lépte túl a mérlegelési jogkörét, amikor meghatározta a megtámadott határozatban szereplő intézkedések időtartamát (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig kellett alkalmazni). A harmadik jogalapMagyarország azt állította, hogy a Tanács a határozat elfogadásával úgy módosította a Bizottság eredeti javaslatát, hogy a Bizottság – Tanácsi határozat elfogadásának napján – jelen lévő tagjai (első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos) nem voltak felhatalmazva a Bizottság eredeti javaslata módosításához történő hozzájárulás adásához, illetve hogy a Tanács a határozat elfogadásakor az egyhangúságot mellőzte, és ezek miatt lényeges eljárási szabályt sértett. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy a határozat elfogadásának napján (2015. szeptember 22‑i ülés) a Bizottság részéről jelen volt az első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos is, és így került elfogadásra a Tanács által végrehajtott valamennyi módosítás, amely állítást tulajdonképpen a Bizottság is megerősítette. Ezt az állítást azonban Magyarország továbbra is vitatta, mivel álláspontja szerint a Bizottság két szóban forgó tagjának nem volt felhatalmazása arra, hogy jóváhagyják a javaslat módosításait. A Bíróság ezen magyar álláspont kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország (és Szlovákia sem) semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő, amely kétségbe vonhatná a Bizottság által állítottakat, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat, így a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság két olyan tagja volt jelen, akik felhatalmazással rendelkeztek, illetve nem volt szükséges az egyhangúság Tanács határozatának meghozatalához az egyhangúság. A negyedik jogalap Ennek tekintetében Magyarország és Szlovákia arra hivatkozott, hogy a határozat elfogadása során a nemzeti parlamentek véleményezési jogát nem tartották tiszteletben, valamint a Tanács megsértette a Tanácson belüli viták és szavazás nyilvános jellegének követelményét. A Bíróság – visszautalva az első és második jogalap kapcsán tett megállapításaira – kimondta, hogy tekintettel arra, hogy nem jogalkotási aktusról van szó, így a nemzeti parlamentek részvétele, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvánossága nem kötelező. Az ötödik jogalap E jogalap esetében arról volt szó, hogy mivel a Tanács a Bizottság eredeti javaslatát lényegesen módosította és úgy fogadta el a megtámadott határozatot, hogy erről nem folytatott újabb konzultációt a Parlamenttel, így lényeges eljárási szabályokat sértett. Itt gyakorlatilag Magyarországgal kapcsolatban történt módosítás, mivel a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarország az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között szerepelt – a Görög Köztársasággal és az Olasz Köztársasággal azonos címen –, viszont a magyar kormány tiltakozása miatt a módosítást követően már, mint áthelyezési céltagállammá vált. A Bíróság megállapította, hogy 2015. szeptember 16‑án a Tanács elnöksége a Parlament rendkívüli plenáris ülésén Magyarország álláspontjáról tájékoztatást adott, így a Parlament 2015. szeptember 17‑i állásfoglalásában szükségszerűen figyelembe kellett vennie Magyarország státuszának módosítását, amely miatt ezen jogalapra történő hivatkozás, mint megalapozatlan elutasította. A hatodik jogalap Ennek vonatkozásában Magyarország azzal érvelt, hogy a Tanács a megtámadott határozat elfogadása során nem tartotta tiszteletben a nyelvhasználatra vonatkozó uniós jogi szabályokat, mivel a Bizottság eredeti javaslatához fűzött módosításokat átvevő szövegeknek (végül a Tanács által elfogadott határozatnak) kizárólag az angol nyelvi változatát küldték meg. A Bíróság rögzítette, hogy a Bizottság eredeti javaslatát az összes tagállami delegáció számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátották – bár lehetőség lett volna rá, de –, egyetlen tagállam sem emelt kifogást a nyelvhasználat ellen, továbbá valamennyi módosítást felolvasták és azokat szinkrontolmácsok lefordították. A hetedik jogalap az EUMSZ 68. cikk és az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseinek a megsértésével kapcsolatos érvelésen alapult.Magyarország – Szlovákiával együtt – a keresetében azt állította, hogy mivel a megtámadott Tanácsi határozat elfogadása minősített többséggel történt, azonban az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseiből az tűnik ki, hogy e határozatot „konszenzus útján” kellett elfogadni „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”, így a Tanács lényeges eljárási szabályokat sértett. Ezen érvelés ellen a Bizottság azt hozta fel, hogy az Európai Tanács következtetései nem bírnak kötelező erővel, csupán politikai szempontból van hatásuk. A Bíróság a Bizottság ezen álláspontjával értett egyet, mivel kimondta, hogy az Európai Tanács következtetéseinek „politikai” jellegének mind a Bizottság jogalkotás‑kezdeményezési hatáskörére, mind pedig a Tanácson belüli szavazási szabályokra gyakorolt hatása nem minősülhet a határozat megsemmisítési indokának. Mindemellett megjegyzi a Bíróság, hogy „Az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetései kifejtik, hogy a tagállamoknak az áthelyezésről „konszenzus útján” kell dönteniük „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”. E tekintetben ezek a következtetések kifejezetten arra vonatkoznak, hogy „két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba”, és „az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadása” útján. Márpedig a 40000 személyt érintő ezen áthelyezési mechanizmusra a 2015/1523 határozat vonatkozott, amelyet 2015. szeptember 14‑én konszenzussal fogadtak el. Ezért ez a határozat e tekintetben teljesen mértékben végrehajtotta az említett következtetéseket.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. - D.1.b 143. Ezen pont alatt megjegyzést érdemel, hogy a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán a Tanácsban 2015. szeptember 14‑én elfogadott 2015/1523 határozat konszenzus alapján történt, amely során Pintér Sándor belügyminiszter képviselte a magyar kormányt. Azt is rögzíteni kell azonban, hogy ez a Tanácsi határozat nem rendelkezett úgy, hogy Magyarországnak a migránsok áthelyezésében közre kellene működni, valószínűleg azért, mert a Tanács figyelemmel volt a Bizottság által 2015. szeptember 9-én asztalra tett 2. intézkedéscsomagjára, amelyben Magyarország, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül - jelentősen érintett ország, azaz „frontország” volt. A nyolcadik jogalapA jogbiztonság és a normavilágosság elve, valamint a Genfi Egyezmény megsértésére alapították a felperesek A felperesi álláspont szerint a megtámadott határozat több ponton nem világos, illetve a „Dublin III” rendelethez való viszonyulása is kérdéses (pl.: jogorvoslathoz való jog, áthelyezésre történő kiválasztás kritériumrendszer, áthelyezési céltagállamban maradás biztosítása). A Tanács vitatta, hogy a határozata nem tartja tiszteletben a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, illetve állította, hogy a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos vívmányokba, a Szerződésekbe és a Charta rendszere által létrehozott jogrendbe illeszkedik, valamint kifejtette, hogy sem a Genfi Egyezmény, sem az uniós jog nem biztosítja a menedékkérő számára azt a jogot, hogy szabadon megválaszthassa a befogadó országát. A Bíróság megállapította, hogy a Tanács tiszteletben tartotta a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, mivel a határozat preambulumbekezdésében pontosította a határozat rendelkezései és a közös uniós menekültügyi politika keretében elfogadott jogalkotási aktusok rendelkezései közötti kapcsolatot. A céltagállamban maradás biztosítása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a határozat pontosan kifejti azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak (pl.: a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak olyan ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a tovább utazásukat, vagy kötelezés arra, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamba). A kilencedik jogalapA szükségesség és az arányosság elvének a megsértésén alapult. Álláspont szerint tekintettel arra, hogy Magyarország kikerült a kedvezményezett tagállamok köréből és így 120000 nemzetközi védelmet kérelmező áthelyezéséről szóló döntés ellentétes az arányosság elvével, figyelemmel arra is, hogy ez magában foglalja azon 54000 személyt kitevő létszámot, akiket a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországról kellett volna áthelyezni. A Bíróság megállapította, hogy Tanács azért tartotta fenn a 120000 személyt kitevő összlétszámot, mivel úgy ítélte meg, hogy így csökkenthető a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás. Továbbá a Bíróság rögzítette azt is, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a Tanács által figyelembe vett statisztikai adatok nem voltak relevánsak. A tizedik jogalap szerintA határozat Magyarországra kifejtett hatásai miatt az arányosság elvébe ütközik. Álláspont szerint a Tanács határozata, mint áthelyezési céltagállam szerepeltette Magyarországot, miután az lemondott a Bizottság eredeti javaslatában előírt, kedvezményezett jogállásról, viszont Magyarország súlyos migrációs nyomás alatt állt. Ebből kifolyólag a határozat Magyarországra nézve aránytalan terhet ró, mivel kötelező áthelyezései létszámokat határoz meg részére. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy az előírt áthelyezési mechanizmus mellett olyan lehetőség is volt, amely alapján valamely tagállam kérheti, hogy a migrációs áramlások jelentős megváltozása esetén felfüggesztésre kerüljenek az áthelyezésre vonatkozó kötelezettségei (Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság kérték és meg is kapták 2016/408. számú és a 2016/946 számú határozattal). A Bíróság felidézte a támadott határozat meghozatalának körülményeit, és rögzítette, hogy: * 1. „2015. szeptember 9-i javaslatában a Bizottság Magyarországot az áthelyezés kedvezményezett tagállamai közé sorolta, mivel a 2015-ös év első nyolc hónapjára, különösen az ezen év júliusára és augusztusára vonatkozó adatok többségében Görögországból érkező migránsoknak az úgynevezett „nyugat balkáni” útvonalon keresztül történő tömeges érkezését tárták fel, amely így olyan jelentős nyomást gyakorolt a magyar menekültügyi rendszerre, amely hasonló a görög és olasz menekültügyi rendszerekre gyakorolt nyomáshoz.”, * 2. „Mindazonáltal Magyarországnak a Szerbiával közös határán lévő kerítés létesítését és a Magyarországon lévő migránsoknak nyugati irányba, főként Németország felé való tömeges átutazását követően ez a nyomás 2015. szeptember közepe felé jelentősen enyhült, mivel a Magyarország területén lévő irreguláris migránsok száma számottevően csökkent.”, * 3. „A 2015 szeptemberében bekövetkezett ezen események összefüggésében kérte Magyarország hivatalosan a Tanácstól, hogy már ne szerepeltesse az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között.”. A Bíróság következtetésként kimondta, hogy ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, azokat a terheket, főszabály szerint az összes többi tagállam között kell elosztani, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően, tekintve hogy ez az elv rendezi az uniós menekültügyi politikát. A létszám elosztása a népesség létszáma, a teljes GDP, az 1 millió lakosra jutó menedékjog iránti kérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban, valamint a munkanélküliségi ráta alapján történt, amelyet a Bíróság arányosnak tekintett. A Bíróság a 2017. szeptember 6-án meghozott ítéletével valamennyi jogalapot, mint megalapozatlant elutasította.Ahogy látható volt a magyar kormánynak a Tanács határozata ellen indított keresete elbukott az EU Bírósága előtt - a teljes ítélet itt olvasható. Azért ennek ellenére fura az, hogy több olyan, a migráció kérdésében hozott EU döntést a magyar kormány is támogatott, amelyet jelen ügyben is érvként felhozott, vagy ha nem is hozott fel a Bíróság egyértelműen rámutatott arra. Politikai oldalról nézve a kormánynak jól jött ez a döntés, mert tovább lehetett „Brüsszeli bürokratázni”, kampányüzemmódban „kormányozni”, illetve továbbra is félelemben lehetett tartani azon magyar polgárokat, akik nem feltétlen voltak tisztában az EU döntéseivel, valamint azok meghozatalának az okaival. dr. Gaál Lóránt- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció






dr. Zeke László | 06.09. 04:38
Egy nappal azt követően, hogy az Integritás Hatóság elnöke kitálalt arról, hogy miképpen viszonyult a NER hozzá, a kormányzati korrupció kockázatát vizsgáló, legmagasabb rangban lévő tisztviselőhöz, a nyomozást végző Központi Nyomozó Hivatal vádat emelt ellene...Aki nem költötte el a közpénztMivel az ügy legapróbb részleteinek ismerete nélkül érdemes elemelkedni és nagyobb távolságból, felülnézetből ránézni erre a különös ügyre! A magam részéről egy, a konkrét vádaskodáshoz direktben nem kapcsolódó, de mégis nagyon jellemző dologra hívom fel a figyelmet: Az Integritás Hatóság egy olyan országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek a törvény szerint az éves költségvetése 20 milliárd forint, amiből Bíró Ferenc 15 milliárd forintot - mint fel nem használt, azaz feleslegesen el nem költött összeget - visszautalt a költségvetésbe! Miközben azon gondolkodunk, hogy ő vajon olyan közpénz közelébe engedett hiéna-e, aki nem tudván magát türtőztetni zsebre tesz, cimborák részére kijátszik közpénz milliárdokat - szóval: olyan-e, mint akik leleplezésén Bíró Ferenc és hivatala dolgozott -, vagy nem. Mivel a kitálalást követően nyomban megtörtént a vádemelés érdemes egyéb fontos szempontot is figyelembe venni általánosságban. Maga az ügy nyilvánosságra került részletei a bizonyítéka annak, hogy egy ilyen hatóság felelős vezetőjének - a hatóság céljai elérése érdekében - mentelmi joggal védett státuszban kellene lennie. A mentelmi jog hiánya az a körülmény, ami lehetővé tette, hogy Bíró Ferenc évek óta vegzatúrának, nyomásgyakorlásnak – s mint látjuk –, végső esetben büntetőeljárásnak legyen kitéve.A hatalomleplező vádA gyanúsítás, vád eddig napvilágra került elemei egytől egyig annak beszédes bizonyítékai, hogy a hatalom tudja manipulálni, kiélezett helyzetben kényszeríteni, nyomás alá helyezni azt a hatóságot, ami az ő korrupciós kockázatát van hivatva vizsgálni. A Hivatal létjogosultságát éppen az igazolj a legpregnánsabban, ahogyan és amilyen tartalommal ezek a vádak felépülnek.A hivatali visszaélés vádja talán a leginkább árulkodó, szinte önleleplező. Felér egy beismerő vallomással. A hatalom, ami korlátozni akarja az őt korrupció szempontjából felügyelni köteles szervet sérelmezi, hogy nem tudja elég hatékonyan korlátozni a Hivatal vezetőjének tevékenységét? Ez lenne a „jogtalan hátrány”, ami tényállási eleme a hivatali visszaélésnek?A „jogtalan hátrányokozás” két olyan tényállási elem, amire (és semmi másra) kellene kitérnie a vádnak: 1. Mi a „jogtalan”? Mi ütközik jogszabályba, vagy azon nyugvó végrehajtási rendeletbe, belső szabályzatba? A Hatóság objektív, befolyásmentes működésének egyik fő biztosítéka, hogy sem az Igazgatóság, sem az elnökhelyettesek előzetes egyetértése, sem külső jóváhagyás nem szükséges a vizsgálat elindításához. Hogy 2024-től kezdődően a vizsgálati mappákhoz kizárólag az adott vizsgáló csoport tagjai és az ő szakmai munkájukat ellenőrző személyek férnek hozzá, hogy az igazgatóság tagjai, ideértve az elnököt, nem rendelkeznek általános vizsgálati mappa-hozzáféréssel az nem korlátozás, hanem a szakszerű, objektív, befolyásmentes működés biztosítéka. (Párhuzamot érzek pl. egy kórház működésével, ahol az egyes betegek különösen érzékeny egészségügyi adataihoz megfelelő biztosítékokkal csak a kezelőorvos férhet hozzá, a kórház igazgatójának nincs joga a beteg EESZT adataiban kutakodni, pusztán azért, mert beteget abban a kórházban látják el, amelyiket ő vezet.) 2. Mi a „hátrány”? Azzal, hogy szakképzett jogászok közreműködésével, ellenőrzött keretek között, szabályozottan zajlik az adatkezelés, az ügyek kivizsgálása nem hátrány keletkezik, hanem szabályozottá, biztonságosabbá, aggálymentesebbé válik a működés. (Mintha egy kórházigazgató megtiltotta volna, hogy a kezelőorvoson kívül bárki kotorásszon a betegek EESZT adataiban törvényi, vagy a betegtől származó felhatalmazás nélkül.) Az nem „hátrány”, hogy a Hatóság kiszűri annak lehetőségét is, hogy azok, akik korlátozni igyekeztek volna a Hivatalt a „kínos” ügyek kivizsgálásában ezt nem tehessék meg előzetesen és akadálytalanul. Milliárdos elhalgatások - pitiáner vádakEgyébként is kérdéses, hogy egy szervezet szakképzet, munkakörükben eljáró jogászai által készített, illetve ellenőrzött belső szabályzatban foglalt eljárási rend mennyiben lehet jogellenes, illetve felróható a szervezet vezetőjének... (Ha esetleg lenne is bármiféle jogellenes korlátozás egy belső eljárási rendben annak jogsértő jellegében való tévedés kizárhatja a büntetőjogi felelősséget, ha a jogban való tévedéshez a munkakörében eljáró jogi tanácsadó tanácsai, véleménye vezetett.) A hűtlen kezelés vádja pitiánersége miatt árulkodó. Mi más lenne napidíjakon, kiküldetési költségeken lovagolni? A Hivatal vezetőjének ellenőrzött, kontrollált ügymenetébe „belefantáziálni” a kettős címen kifizetést, visszaélést, szándékos, célzatos megkárosítást nevetséges. A hivatali gépjárművek használatát belső szabályzatok tisztázták. Van olyan, hogy több hivatali célból használható gépjármű is rendelkezésére áll egy vezetőnek. Ezek különféle módon és célból, akár magáncéllal is használatban lehetnek. Egy ilyen rangú, súlyú szervet az Állami Számvevőszék ellenőriz, s ha kell felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozott eljárás nem megfelelő. Az ilyen jellegű pitiánerséget szokás „parasztvakításként” minősíteni. Ezen a ponton csatolnék vissza a 20 milliárd éves költségvetésből az államkasszába visszafizetett, azaz: megtakarított 15 milliárdra!Miért fájt Brüsszel a hatalomnak?Önmagában árulkodó a Hatóság brüsszeli képviseletével kapcsolatos erőlködés. A jelen idejű társadalmi, politikai történések ismeretében hogyan lehet megkérdőjelezni annak szükségességét, hogy szükség volt egy ilyen képviselet felállítására, tevékenységére. Most, amikor az új kormány eszeveszett hajtásban, iszonyú munkával igyekszik elérni azt, hogy visszaszerezve a bizalmat augusztusig normalizálódjon a viszony és megkapjunk minden minket megillető összeget. Ebben a szituációban kérdőjelezi meg az ügyészség egy brüsszeli képviselet létének, tevékenységének értelmét? Annak a „Brüsszelnek”, amely az EU-s pénzek korrupcióellenes felhasználásának ellenőrzésével követelte ki Bíró Ferenc hivatalának felállítását?Nem tetszik az ügyészségnek, hogy az Integritás Hatóság elnöke szükségét érezte a hatóságnál dolgozók képzését, ennek keretében oktatást arról, hogy mi fán terem az integritás (amit nekik vizsgálniuk, védeniük kell). Nagyon szubjektív, önkényes szempont egy ilyen tevékenységet pénzpazarló hűtlen kezelésnek tekinteni. Ennyi erővel egy nem jó fizika tanár miatt a tankerület vezetőjét hűtlen kezelés miatt a vádlottak padjárta lehetne ültetni, mert sok fizetést adott egy olyan tanárnak, aki szerintünk hülyeségre tanította a gyerekeket. A nyilvánosság mint védelemSzóval a Bíró Ferenccel szembeni „boszorkányüldözés” ezer sebből vérzik. A választási kampány időszak utolsó fázisában, a rendszerváltás előtt pár héttel színre lépő nyomozók, katonák valóban kitették magukat komoly egzisztenciális kockázatnak, sor került gyanúsításra is, végül azonban megszűntek az eljárások, s az érintetteket százezres tömegek ünnepelték hősként. A szürke eminenciásról viszont nem tudott a közvélemény. Egyet értek Puzsér Róberttel, aki a tegnapi kitálalás kapcsán megjegyezte: „Az Orbán-rendszer lebontásának egyik legfőbb alakja végre átütötte a hazai publikum ingerküszöbét. Valamennyi szabadságszerető magyar hálás lehet neki.” Kézenfekvő, hogy most a nyilvánosság az, ami a leginkább biztosíthatja számára a védelmet! Tartozunk neki azzal, hogy megvédjük a nyilvánosság erejével!Begorombult ÁSZ elnökA felgyorsult történések csattanója a mai napon az, hogy az ÁSZ elnök, aki eddig „Damoklész kardját lógatta” Bíró Ferenc fölött, hallván, látván a kitálalást, úgy döntött, hogy ismét megfontolja Bíró Ferenc eltávolítását a Hivatal éléről.Ha eddig bárkinek kérdéses lett volna, hogy ki-kivel van, annak most teljesen nyilvánvalóvá válhat a képlet. A KNYF (az ügyben eljáró nyomozó-, egyben vádhatóság) ilyen súlyú ügyekben elég nagy valószínűséggel nem cselekszik a legfőbb ügyész tudta nélkül. (Indokolt is, hogy az ilyen súlyú ügyekre legyen rálátása az ügyészi szervezet fejének.) A legfőbb ügyész, illetve az Állami Számvevőszék elnöke egyaránt rajta van azon közjogi méltóságok listáján, akiket Magyar Péter a rendszerváltás érdekében lemondásra szólított fel. Ebben az összefüggésben érdemes értékelni a Bíró Ferenccel szembeni vádemelést és annak kísérletét, hogy eltávolítsák a hivatalából, ahol Bíró Ferenc elmondása szerint az elmúlt 16 év mintegy 60 ezer milliárdos korrupciójáról számottevő adat, bizonyíték, vizsgálati anyag lelhető fel. Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lenne fontos a mentelmi jog egy ilyen hatóságot vezető ember számára. És érdemes azt a folyamatot is értékelni, ami kezdődik enyhe célozgatással, fenyegetéssel, folytatódik határozottabb intézkedésekkel, presszióval, figyelmeztetéssel, majd kilátásba helyezett eljárásokkal, TEK-es intézkedésekkel, félelemkeltéssel, majd büntetőeljárással, rabosítással, végül vádemeléssel és hivatalvesztés belengetésével (ne adj isten végrehajtásával). dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

dr. Zeke László | 06.08. 12:47
Az Integritás Hatóság első embere ellen a NER indított eljárást, még annak reményében, hogy a rendszer menthető, s a korrupció elleni fellépésért felelős intézmény első számú vezetője elleni agresszív fellépés kellő elrettentő erővel bír majd, s amellett, hogy elmegy majd a kedve a részletes vizsgálódástól intő példa lehet majd a többi „renitensnek” is. Az eljárás éppen akkor ért a nyomozati szakasz végéhez, amikor a példátlan választási vereség után a NER összeomlott, a nyomozóhatóságok hirtelen elkezdtek villámgyors eredményeket felmutatni, sorra kerültek politikusok letartóztatásba, százmilliárdos nagyságrendben kezdődött meg a kétes eredetű vagyonok lefoglalása.Hirtelen megszűntek az eljárások a rendőrség viselt dolgairól színt valló, vagy éppen a Pride szervezése miatt megvádolt emberekkel szemben. Bíró Ferenc ügyében ilyen időpillanatban került az ügy a vádhatóság elé. Mielőtt megtudnánk, hogy vádat emelnek-e vele szemben, ő kiállt a nyilvánosság elé (2026. június 7. napján) és elmondta a “De Akcióközösség” oknyomozó riportereinek - Tompos Ádámnak és Tímár Áronnak -, hogy mi is történt vele valójában.A kecske-káposzta problémaHa a Magyar-kormány meg akarja kapni az uniós pénzeket, akkor 2026. augusztus 31-ig, akkor az Integritás Hatóság jogkörét bővíteni kell, miközben ennek a hatóságnak az első embere ellen büntetőeljárás zajlik. Az eljárás a bukott rezsim alatt indult, vélhetően azonban ebben az eljárásban koncepciós elemek is vannak. Ezt a hatóságot az Orbán-kormány az EU nyomására hozta létre a kormányzati korrupció gyanús elemeinek a kiszűrésére, s talán nem kerülünk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy inkább arra számítottak, hogy ez a feladat inkább el lesz bábozva, mintsem komolyan végrehajtva. Úgy tűnik, itt volt egy komoly félreértés a kormány és a hatóság elnöke között. Oly annyira, hogy ezt a kecske-káposzta problémát - jöjjön is az EU-ból a pénz, meg a korrupció is maradjon - nem sikerült megoldania az Orbán-kormánynak. Bíró Ferenc interjújából az derül ki, hogy személyében bizony az egyik első áldozatát látjuk a NER lassú, belső erjedésének. Az élet groteszk fordulata, hogy a NER disznóságai miatt indulatos választópolgárok gyakran keverik az Integritás Hatóságot a NER egyik legellenszenvesebb intézményével, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatallal. Pedig Bíró Ferenc hatósága éppen az ellenkezőjét csinálta annak, amit a sajtót, az ellenzéki érzelmű embereket vegzáló Lánczi-féle hivatal. Nagyon sok politikailag érzékeny ügyet kezelt, derített fel, engedett nem elsüllyedni. Lehet, hogy naivitás volt részéről, amit csinált - hogy hitte: ilyen környezetben tisztességgel és eredményesen végezheti a munkáját -, de lehet az is, hogy hősiesség. Mi történik akkor, amikor „túltolja” a hatóság a tevékenységét? Bíró Ferenc az oknyomozó riportereknek elmondta, hogy 2024. márciusában a nagyon sokadik levélváltás után Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelezte, hogy várja őt egy beszélgetésre, ahol aztán lehallgatásgátló masinák fedezékében effektíve felszorította arra, hogy a hatóság bizonyos vizsgálatoktól tartózkodjon, tehát hogy bizonyos kínos vizsgálatokat ne végezzen el. Egy független, országos hatáskörű szervezet. A beszélgetésből az a benyomás maradt meg Bíró Ferencben, hogy a hatalom igyekszik megakadályozni, hogy a hatóság belépjen különböző intézményekbe, igyekszik a kínos információkat minél jobban visszatartani. Eközben elvárták tőle, hogy képviselje Brüsszelben azt, hogy a megszabott mérföldkövek teljesülnek az EU-s pénzek folyósításához. A nyomásgyakorlás folyamatában megvoltak a fokozatok. Első lépés az, hogy „megveszik” maguknak, a második az, hogy megfenyegetik, s ha ez sem hatásos, hát akkor jön a büntetőeljárás. (Az aminek most éppen a nyomozati szakasza végén vagyunk.) „Megvenni” a feleségének felajánlott, jól fizető alibi-munkával szándékozták őt. Még csak bejárnia sem kellett volna a munkahelyre. Ezt Bíró Ferenc nem fogadta el. (Ha elfogadta volna talán ezzel lehetett volna a legkönnyebben sarokba szorítani; tehát nemcsak tisztességes, de igen bölcs döntés is volt részéről.) Aztán jött a fenyegetés. Bíró Ferenc elmondása szerint egy megrendezett baleset. Egy „ételfutár” autó és a felesége - Judit - által vezetett autó a Széna téren, a reggeli csúcsforgalomban koccant össze - sem személyi sérülés, sem anyagi kér nem keletkezett -, az „ételfutár” viszont nyomban rendőrt hívott a „balesethez”. Bíró Ferenc a saját hatóságának a biztonsági főnökét kérte meg, hogy segítsen a helyszínen intézkedni, aki azt közölte, hogy „Judit, te vagy a Feri gyenge pontja. Valld be, hogy te voltál, akkor téged most börtönbe viszünk. A Feri abba hagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk.” A következő fokozat egy kicsit komolyabb fenyegetés, amikor 50 TEK-es rárúgja az ajtót a munkahelyén, ezzel párhuzamosan pedig a feleségére otthon, a lakásban 16-an, színpadiasan, mint az 50-es években. Merthogy „alapos a gyanú” arra, hogy Bíró Ferenc egyik szolgálati gépkocsiját a felesége vezette, amivel kapcsolatban 14 millió forint károkozást vizionáltak. „Annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök - a konyhában sorba állított gyerekeknek -, hogy anya nem biztos, hogy hazajön.”Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentésMinderről az Origo előbb tudósított, mint ahogy ezt a Központi Nyomozó Főügyészség közölte volna hivatalosan. Ezt azért már komoly nyomásgyakorlásként élte meg, nem volt kérdéses számára, hogy a szándék az ő megtörése, majd lemondatása volt. Innentől már nem kérdéses, hogy egy központilag irányított nyomásgyakorlásról volt szó. Szerinte törvényszerű volt, hogy az ügy felülről vezérelt büntetőeljárásban folyatódik.Mennyi az annyi?Az interjúban példálózó jelleggel szó esik olyan ügyekről, amelyek az Integritás Hatóság látókörébe kerültek, s amelyek vizsgálata indulatokat válthattak ki a NER-ben. Az atlétikai VB-re bírók képzése az egyik évben még 12.700,-Ft volt, ami a másik évben 640.000,-Ft-ra nő és hirtelen négy képzés helyett 600-ra lett szükség. A lélegeztetőgépek ügyében őt a maláj partner előre figyelmeztette, hogy akivel a kormány szerződést készül kötni egy közismert gengszter, ezzel együtt is az állam beszerezte azokat (nagyon keményen túlárazva), és még mindig komoly pénzeket fizet ezek tárolásáért. Állítása szerint ez az üzlet – főleg, hogy a gyakorlatban nem igen használható gépekről van szó – mintegy 300 milliárd forintunkba került. A gondosóra program 1.000 milliárdos üzlet volt... Megemlítette Szabolcs megyében az újfehértói, meg nem valósult, torzón maradt két és félmilliárdba került alma üzemről, aminek súlyos pénzügyi örökségét a Debreceni Egyetem vette át. Megemlítette a Híd a munka világába programot, amelyben rengeteg pénzt kaptak, eszközöket, épületeket vettek belőle, aztán egyszer csak minden eltűnt, a politikai elkente az ügyet, az állam még kisegítette őket milliárdokkal, majd 15 év nyomozás után úgy zárták le az ügyet, hogy az Integritás Hatóság ne tudja azt vizsgálni. Látja azt a mintázatot a különböző építőberuházásoknál, hogy az első négy, öt köztes szereplő volt az, aki valamilyen sápt levett az elnyert pénzből és csak az ötödik, hatodik szereplő volt az a láncolatban, aki ténylegesen el is végezte a munkát. Ezért van az, hogy például amikor Magyarország kap 4.000 milliárd forintot az Európai Uniótól vasútfejlesztésre, akkor olyan állapotok vannak, mint amit a mindennapokban látunk.Bíró Ferenc példaként említette Kazár tanulságos esetét. Ez a nógrádi, 1700 fős település azt a kétes „dicsőséget” tudhatja magáénak, hogy ott a legmagasabb az egy főre jutó ellopott támogatások összege a legmagasabb. Ott épült bölcsőde 680 millió forintért - láthatóan nem bölcsődének szánva -; van ott halastó, halak meg tó nélkül fél milliárd forintért - ahogyan azt láthattuk Nyírmártonfalván a híres lombkorona nélküli lombkorona sétány esetében. Szóba került a Balásy Gyula-féle 1.300 milliárd forintos kormánypropaganda dőzsölés, ami nagyságrendjét tekintve Debrecen, Szeged, Kaposvár teljes lakosságának egy éves jövedelme. A NER-ben kiépített rendszer 90% fölötti piaci koncentrációt hozott létre ezen a területen, ami teljesen bezárta a piacot. Összességében az elmúlt 16 évben korrupciógyanús állami ügyletek nagyságrendjét 60.000 milliárd forintra becsüli. Mintha azt a 16 milliárd Eurót, amiért most folyik a küzdelem Brüsszelben 10 éven keresztül, minden évben ki kellene harcolni. A magyar költségvetés bevétele éves szinten nagyjából 38 ezer milliárd forint, amiből 10-12 % (kb. 4.000,- milliárd forint) „esett áldozatul” a korrupciónak. Rendszerszintű korrupció?Bíró Ferenc tényként kezeli, hogy a közbeszerzések rendszere, az a tény, hogy az állam lett a legnagyobb gazdasági szereplő, hogy központosították a forrásokat olyan strukturális probléma, ami megágyaz a rendszerszintű korrupciónak. A jogalkotás - és jogalkalmazás - megágyaz ennek azzal, hogy nem a törvény szellemét követi, hanem a tilalmak taxatív felsorolásával inverz módon jelöli ki az utat: mindent szabad, ami nincs tiltva. Becslése szerint a közbeszerzésekkel szerzett bevételek nagyjából fele az, amit korrupciós csatornákon keresztül el lehet lopni egy ilyen módon működő rendszerben. Az fel sem merült benne, hogy mindezt látva lemondjon. Nem fér össze a lelkiismeretével, hogy látva, hogy mit lehetne csinálni abból a pénzből, aminek a felügyeletével megbízták - szemben azzal, ami ehelyett meg is valósult - hátrahagyja a munkát. Ha kapott hat évet arra, hogy ezt a feladatot ellássa, ha megvan a tehetsége, tudása, tapasztalata ahhoz, hogy ezen a területen szolgálja az országot, akkor nem fér össze a lelkiismeretével, hogy csak úgy feladja. Mert ennek a hatóságnak van arra eszköze, arra, hogy ne engedje elsüllyedni az ügyeket, nyitva tartatni annak lehetőségét, hogy a nyomozások folytatódjanak olyan ügyekben, mint például a Bayer Zsolt feleségéhez köthető vérplazmázás. Bíró Ferenc összességében azt olvasta ki a szeme előtt kibontakozó mintázatokból, hogy az edukálatlan, kontrollálható emberek tömege, párhuzamosan az ország adósságállományának, az átlagkereset alakulásával, az inflációval kirajzolja azt a hatalmi technikát, ami alapvetően egy hatalmi rétegnek a hatalomban tartását hivatott segíteni. Ezek a támogatások a NER-ben egy feudalista berendezkedés felépítését és szinten tartását, egy klientúra építést voltak hivatottak szolgálni. Őszintén beismerte, hogy a hivatalba lépése idején adott interjúban még naivan vallotta, hogy nem hisz abban, hogy rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon. Ahogy mondta a mostani interjúban: ez a mondat nem öregedett olyan jól. Mára kialakult az a határozott nézete, hogy bizony rendszer szinten folyt a korrupció hazánkban. Mennyiben érzi felelősnek magát abban, ami hazánkban történt?Az Integritás Hatóság élén, a korrupcióállami harc első számú tisztviselőjeként, ő az az első állami vezető, aki kiáll, és kitálal arról, hogy Magyarországon rendszerszintű, felülről szervezett korrupció zajlott. Mindennek árnyékában okkal vetődik fel, hogy miért és mennyiben érzi magát felelősnek. Sokan talán azért kezelik őt egyfajta „nerencnek”, mert olyan látványos kiállás, kiteregetés, mint aminek most éppen tanúi vagyunk nem történt ezen súlyos időszakban.Bíró Ferenc elmondta, hogy abban nem érzi magát felelősnek, hogy vannak ragadozó természetű emberek, akik, hogyha közpénz közelébe kerülnek, akkor nem bírnak magukkal. Viszont életben tartotta a hatóságot, tartotta a lelket a hatóság embereiben (akkor is, amikor nagy nyilvánosság előtt érte őt nyílt, igen durva támadás). Mint első számú vezető azért volt ott, a helyén, hogy felfogja azokat a csapásokat, amelyeket a hatalom mért az intézményre. A munkatársaitól azt kérte, hogy továbbra is szakmai alapon, objektíven, politikamentesen, tényalapon végezzék a munkájukat. És ezt csinálták is tovább, ezek a feltárt ügyek azért lehetnek most is napirenden, mert igyekezett túlélni - mártírkodás helyett -, s most, a NER bukásával bebizonyosodni látszik, hogy ennek a nyugodtabb stratégiának volt értelme. Elmondása szerint, ha nem tartja életben a hatóságot, akkor ennek az országnak nem lenne most esélye a mostani Euro milliárdokra. Alternatíva lehetett volna lángpallossal beleállni abba a nem megnyerhető harcba, amiben szembe jön az egész állam, az egész propaganda, a hatalom árnyékában működő rendőrség és jogszolgáltatás. Egy Zrínyi kirohanása szerű látványos akció - például egy nemzetközi sajtótájékoztató arról, hogy mit műveltek a hatóságával regnáló miniszterek - lehet, hogy a hatóság egészének végét jelenthették volna. dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

dr. Zeke László | 05.12. 12:02
Balmazújváros arról híresült el, hogy a politikai okból ellehetetlenült önkormányzat hibájából, az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a dolgozóiknak egy egész nyáron át (három hónap időtartamban) nem fizetet munkabért. A kifizetés kora ősszel megtörtént, sőt a pár ezer forintos késedelmi kamatot is megfizették. A dolgozók egy része azonban nem hagyta annyiban a dolgot és a munkáltató bánásmódját emberi méltóságot, mint az egyik legfontosabb alkotmányos alapjogot sértőnek gondolta, hogy nem kap fizetést, bizonytalan ideig tartó, hosszú időszakban.Amikor a dolgozók politikai túszokAz ügy nem előzmény nélküli. Többször előfordult korábban, hogy a politikai erőviszonyok miatt patt helyzetben lévő Balmazújvárosi önkormányzat kisebb-nagyobb késedelemmel fizetett, de arra még nem volt példa, ami 2024. június, július, augusztus hónapokban történt: hogy egy egész nyáron át nem kaptak a dolgozók fizetést. Kétségbeesetten nézték az önkormányzatban veszekedő politikai ellenfeleket, a vitát, a kifogásokat, az egymás kigáncsolását, a másik politikai ellehetetlenítését (a botot a küllők között). Elhűlve realizálhatták, hogy a politika játékszereként, mintegy „túszként” szenvedik el a politikai belharc következményeit. Hogy nincs költségvetés, hogy nincs pénze rájuk a fenntartónak.A megaláztatás áraA frissen született ítélet kimondta, hogy emberi méltóságot sért, hogy a közfoglalkoztatott dolgozó nem számíthat a fixnek gondolt fizetésére, hogy barátoktól, idős, nyugdíjas szülőktől, kell szégyenkezve kölcsönt kérni a mindennapi megélhetéshez. Hogy magyarázkodni kell a gyerekeknek, hogy miért nem mennek most strandra, moziba, vagy kirándulni. Hogy a konyhán dolgozó idősebb nőnek nincs pénze a munkába járáshoz szükséges benzinre, amiért a munkáltató (aki három hónapja nem ad fizetést) azt javasolja, hogy járjon dolgozni biciklivel (oda-vissza 30 km). Hogy a szakács (!), aki a saját főztjét üzemi konyhán azért nem eheti meg, mert nem fizette meg az üzemi koszt havi díját, úgy, hogy nincs miből, mert harmadik hónapja nem kap fizetést. Hogy a kiszolgáltatott helyzetbe jutott dolgozó hét végén, vagy éjszaka alkalmi munkát kell vállaljon, hogy tudjon enni adni a gyerekének. Hogy fel kell iratkozni arra a listára, amelyen a leginkább rászoruló dolgozók (pl. egyedül élő, kisgyerekes anyukák) szeretnének kapni a jószívű helybéli vállalkozók felajánlásai alapján összeállított élelmiszer csomagokból... A több tucat dolgozó perében ma megszületett az első ítélet. Félmillió forint sérelemdíj jár az emberi méltóságában így megsértett dolgozónak! A pereskedők presszionálásaAz ügyben igyekeztünk a lehető legkevesebb súrlódással, feszültséggel járómódszereket alkalmazni. Folyamatosan egyeztettünk a háttérben, sorozatos szüneteléssel folyt (volna) az egyeztetés, de az ellenérdekű felet képviselő ügyvéd kollégán kívül nem tudtunk még csak találkozni sem a problémát megoldani egyedül képes polgármesterrel sem. Az egyezség lehetőségével való hitegetés miatt rendkívüli mértékben elhúzódó eljárás hátterében a pereskedő dolgozók nem maradtak presszió nélkül. Az év végi jutalmazások és az egyéb szemrehányások (hogy képzeli a dolgozó, hogy pereskedik a munkáltatóval stb.) nem maradtak eredmény nélkül. Az eredetileg 87 pereskedő dolgozó mára 18 főre csökkent az elszünetelt, illetve elállással végződött perek miatt. Remény következményekkelRendkívül tanulságos történet. Látjuk, hogy milyen embertelen következményekhez vezet, ha egy önkormányzat választott képviselői lelkiismeretlenül öncélú politikai játszmák játékszerévé teszik azokat a választókat, akik bizalmat szavaztak nekik. Többet ér nekik, politikai siker, ha a város költségvetését ellehetetlenítik, mint a városlakók sorsa, emberi méltósága. Látjuk, hogy milyen az, amikor „eredményes” a kiszolgáltatott, félelemben tartott dolgozók hitegetése, embertelen semmibe vétele. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy van remény! Kellő kitartással át lehet törni ezeket a falakat. Előbb utóbb utat tör magának az igazság: hogy nem lehet „csak úgy”, következmények nélkül megalázni a szorgalmas munkát lelkiismeretesen végző dolgozókat. A munkáltatóknak (pontosabban a fenntartónak) mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha megsértik a dolgozók emberi méltóságát!Az első ítélet utánA nyitóképen az ítélet mellett Balmazújváros fideszes polgármesterét látjuk, aki nem volt hajlandó időt szakítani az egyezségi tárgyalásokra, ügyfeleim problémái megoldására. Talán majd most, az első ítéletet kézhez véve... Az ítélet nem jogerős, viszont a munkajogi elévülési idő sem telt még el. Új időket élünk. Talán a 18 talpon maradt pereskedő mellett a többiek is ráébrednek, hogy a helyes magatartás az, ha kiállnak a jogaikért, kikövetelik emberi méltóságuk tiszteletben tartását! dr. Zeke László - Nyitókép: a szerző archívumából

dr. Zeke László | 04.28. 01:47
Másodpercenként kilencvenezer forint elég komoly összeg egy mindössze 38 másodperces filmért. Ilyen komoly költségvetéssel komoly sikernek kellene arányban állnia. A fideszes országgyűlési képviselő jelöltek óriási bukását elnézve ez bizony egyáltalán nem jött össze. Avagy: hogyan működik a karma a gyakorlatban?A nyilvánvaló letagadásaMegszülettek az ítéletek a debreceni fideszes propagandista ügyében a Debreceni Törvényszék előtt. A helyi propagandista TISZA applikációból kiszivárgott adatbázisban szereplő debreceni embereket hívogatott kéretlenül, a telefonhívásokról (engedély nélkül) felvételt készített és ezeket felhasználta humorosnak szánt, „zelenszkijezős-ukránozós” Facebook és Tik-Tok propaganda-filmekhez. A propagandista a tárgyaláson köröm szakadtáig védekezett a nyilvánvaló tényekkel szemben. Ő hívta fel a felpereseket telefonon; azon a valós számon, ami a felperesek száma; a felperesek felismerték a saját hangjukat a csatolt filmfelvételek alatt; emlékeztek a beszélgetés tényére, tartalmára, magára a telefonhívásra. (A felvételen mások – például én is – felismertem őket a hangjuk alapján.) A tárgyalás napjáig maga az alperes sem vitatta ezeket a tényeket, de a tárgyaláson taktikát váltott: Azt állította, hogy nem bizonyított, hogy a felvételen a felperesek hangja szerepel (!), ezért szerinte a felperesek nem is indíthattak volna pert ellene. Tehát: a fideszes propagandista most azt állította a megrökönyödött bíróság előtt, hogy ő ugyan a felpereseket hívta fel saját telefonszámukon, de mi, a perben nem bizonyítottuk, hogy saját telefonjaikat a felperesek vették fel és ők nyilatkoztak saját nevükben és hangjukon. (Hanem esetleg telefonbetyár, aki boszorkányos ügyességgel utánozta a felperes hangját.) Bizonyítás helyett bohózatKis színes közjáték, hogy az alperes egyébként engem is felhívott azon a bizonyos napon (szintén kéretlenül és nyilván a TISZA Világ applikációból kiszivárgott / onnan ellopott) adatbázisra hivatkozással, s nekem sem szólt egy szót sem arról, hogy rögzíteni kívánja a beszélgetésünket, illetve, hogy ebből később tréfás filmecskét kíván applikálni. De mivel végül nem szerepeltem a filmben, így – a gondolom – nem nagyon tetszhetett neki, amiket mondtam.Tovább fokozva a meglepetéseket fideszes propagandista a tárgyaláson egy ismeretlen nő Facebook oldalát mutatta be (képernyő filmen) bizonyítékképp, igazolandó, hogy az egyik felperes közszereplővé vált, így vele szemben megengedhető, hogy kéretlenül felhívják, titkon rögzítsék a hangját, engedélye nélkül használják fel a hangfelvételt egy nyilvánosság elé tárt filmben. Az alperes ezt a bizonyítási indítványát annak ellenére is fenntartotta, hogy a hivatkozott Facebook profil tulajdonosának sem a neve, sem a születési helye, ideje, sem a lakcíme, sőt a profilképen látható kinézete sem egyezett a felperes nevével, születési adataival, lakcímével és még a kinézetével sem, de ő váltig állította, hogy az ismeretlen nő megegyezik az egyik felperessel. (Több, mint harminc éve vagyok ügyvéd, de ilyet még nem láttam!)Úton a 2025-ös békemenetre Széles Diána debreceni alpolgármesterrel - Fotó: FacebookA „tréfa” valódi áraAz alperes egyébként azzal érvelt, hogy a jogsértően, engedély nélkül rögzített és felhasznált hanganyag világhálós közzététele a normális közéleti vita része, amelyben a felperes közszereplővé vált, miután a TISZA Világ applikációból kiszivárgott adatok miatt „közügyek alakítójává vált”, így nem védi már őt a hangfelvételhez fűződő személyiségi jog. Tehát mindenki, akinek bűnözők érzékeny személyes adatait nyilvánosságra hozták, azok „közügyek alakítójává váltak”, ilyen minőségükben pedig tűrési kötelezettségük van, el kell viselniük, ha hangfelvételükhöz fűződő jogukat megsértik...Ha én lettem volna az alperes jogi képviselője biztosan szóltam volna, hogy ennek így nem lesz jó vége, de ők ezt nem így gondolták. Így aztán ez a kis „tréfa” igen sokba került a fideszes propagandistának, akiről megállapította a törvényszék, hogy megsértette a felperesek hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait, eltiltották őt a jövőre nézve az ilyen jogsértésektől, kötelezték a jogsértő tartalom megsemmisítésére és törlésére mindenhonnan, valamint kötelezték a perköltség megfizetésére (666.750,-Ft/felperes) és az illeték (31.500,-Ft/felperes) megfizetésére, emellett a Budapestről „importált” ügyvéd kolléga díját (450.000,-Ft/ügy) is meg kellett fizetnie. Ez egyelőre az első két felperessel számolva: 2.296.500,-Ft.A szerző, dr. Zeke László ügyvéd - Fotó: Polgár Tóth TamásMivel a harmadik felperes ügyében a bíróság még nem tűzött tárgyalást (de a tényállás betűre megegyezik a két első fokon megnyert perben rögzített tényállással), így nagy biztonsággal számolhatunk nagyjából 600.000,-Ft + saját ügyvéd, azaz összesen további kb. egymillióval és ha még mindig nem ment el a kedve a fideszes propagandistának a küzdelemtől, akkor akár viheti tovább az ügyeket másodfokra (ahol további perköltséggel, illetékkel kell számolnia). Szerintem ez a fellebbezés nem jó ötlet! A pereskedés folytatása sem. Ahogyan a film elkészítése sem volt az. Ez a 38 másodperc 3-3,5 millió forintba kerülhet a propagandistának. Másodpercenként több, mint 90 ezer forint. (Mindennek tetejébe a Fidesz katasztrofális vereséget szenvedett, élükön a debreceni jelöltekkel.) Van jogi ellenszerAz ügyvéd kollégát meg fogom keresni azzal, hogy a harmadik per tárgyalása előtt adjanak elégtételt a harmadik felperesnek is és tekintsenek el a fellebbezéstől, már csak a felesleges költségterhek elkerülése végett is (készek vagyunk engedményekre.) Tisztelettel várjuk az elégtételadó filmecskéket, valamint a tanulságok levonását.Hogy az ilyen „aszfaltbetyárkodás”, „telefonbetyárkodás” ellen van orvosság, s hogy erre egyébként igény mutatkozik, azt pontosan jelzi, hogy amikor az ügy elindult, akkor az ÍgyÉlünk Portálon ennek mikéntjét-hogyanját (iratmintával) közzé tettük, akkor százezres nagyságrendű érdeklődés mutatkozott, még Juhi is megemlékezett podcastjében az ügy gyakorlati hasznosságáról. Ezzel együtt is tudjuk, hogy a puding próbája az evés, a kereseté pedig az ítélet. Szóval csak bátran! Ha jogsértést tapasztalunk ne legyünk rest élni a lehetőséggel! Mellékelem az egyik ítélet rendelkező részét, valamint azt a posztot, amit a propagandista – eléggé bátor magabiztossággal – osztott meg a Facebookon, három nappal a Fidesz katasztrofális választási veresége előtt, ahogy fogalmazott: amikor várakozásainak megfelelően a tiszások „felkenődnek a falra”. dr. Zeke László - Nyitókép: Pop Ricsi Orbán Viktor és Kósa Lajos társaságában - Fotó: Facebook

ÍgyÉlünk | 02.09. 05:53
A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogállamiság és a jogbiztonság alapelve, amely szerint jogszabály nem állapíthat meg a kihirdetése előtti időre kötelezettséget, nem teheti terhesebbé a kötelezettségeket, és nem nyilváníthat korábban jogszerű magatartást jogellenessé. Ez biztosítja, hogy a jogalanyok előre megismerhessék a rájuk vonatkozó szabályokat.A tilalom célja, hogy a jog ne követeljen meg olyan magatartást, amelyet a cselekmény időpontjában még nem lehetett ismerni. A napelemesek példáján keresztül mutatja be Dr. Kiss László (Professor emeritus, magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora, 1998 és 2016 között az Alkotmánybíróság tagja) annak a következményét, ha a jogalkotó és az alkotmánybíróság döntéseikkel egymást erősítik, miközben az állampolgárokat kell(ene) védeniük a hatalommal szemben. Szerzőnk szakvéleményét - a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozó részeinek bemutatásról - változatlan formában közöljük. Idézet a szakvéleményből: „…hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége" (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv.” Egy átgondolatlan energiapolitika és a felültetett HMKE tulajdonosok esete. Határozott az Alkotmánybíróság Ritkán fordul elő, hogy volt alkotmánybíró kritika tárgyává tesz egy újonnan született alkotmánybírósági határozatot. Nos, jelen esetben ez történik, aminek két oka is van: egyrész kifejezetten szakmai ellenérzéseim vannak, másrészt HMKE tulajdonosként magam is érintett vagyok az ügyben. Akik ezt az írást olvassák, ismerik a tényállást, így alighanem mellőzhetem annak taglalását. Ehelyett részletesebben tudok szólni az Alkotmánybíróság által is középpontba helyezett visszaható hatály kérdéséről, közelebbről arról, valóban megáll-e az a tétel, hogy semmiféle visszaható hatályról nincs szó, így megalapozott a testület IV/525/2024. AB határozatában felvállalt elutasítás, amely több, mint 1200 indítványozót érintett.Furcsa pávatánc, baljós árnyakAz Eu. az EUMSZ. 194. cikke alapján az ott írt célok elérése érdekében a 2000-es évek elején irányelvi szabályozásba kezdett. Ismert volt az EU-s irány, amely a szaldó elszámolás kivezetését célozza, de az irányelv is rögzíti, hogy nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve. 1. Mit is ír pontosan a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (4) bekezdése: „Azok a tagállamok, amelyek meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplálás és a hálózatból kivett villamosenergiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.” Ez a „kályha”, innen kell(ene), kellett volna elindulnia a visszaható hatály vizsgálatának.Egészen pontosan: a. Az irányelv a tagállamok számára kötelező tartalmú, az sem nem bővíthető sem nem kurtítható. b. Egységes egészet alkot, értelmezésekor csak a teljes szöveg vehető alapul, abból nem lehet egyes mondatokat kiszemezgetni. c. Választási lehetőséget egyedül a „már rendszerben” lévőknek biztosít, semmiféle utat, kivételt (különösen szűkítést) nem tesz mások számára lehetővé. Ennek ugyanis az Irányelv tartalmának az illetéktelen módosítása lenne a következménye. (Még egyszer is idézve: „… nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve.”) 2. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezt az imént jellemzett Irányelvet vagy csak részben vagy teljesen félremagyarázva „emlegették” azok, akik hivatkoztak rá. Oka volt persze, hiszen a kitűzött végső célt csak így érhették el. a. Az Energiaügyi Minisztérium Közigazgatási államtitkára kezdte az Alkotmánybírósághoz címzett levelében a sort, aki gondosan elhallgatta azt, hogy az Irányelv a Minisztériumnak semmiféle lapot nem osztott azok tekintetében, akik már „benne vannak egy rendszeren” (itt az éves szaldó rendszerben). Ehelyett kifejezetten azt sugallja, hogy mindenkinek át kell lépnie a bruttós rendszerbe. Nincsenek aggályai a tekintetben sem, hogy velük kapcsolatban is „közpolitikai célok megvalósítását”, ellátásbiztonságot, a rendszerirányítói feladatok ellehetetlenülését, „okozathelyesebb”(?) költségkalkulációt emleget. Szegény kisgyermek panaszaiként teszi szóvá, hogy a HMKE-ek az utóbbi 10-13 évben szinte a duplájára növekedtek. (Mondta ezt akkor, amikor még javában folyt a leendő napelemesek becsalogatása a „rendszerbe”.) A villamosenergia hálózat fejlesztésének bővítése szintén nem tud lépést tartani a MHKE-k számának növekedésével – mondja ő, mintha köze sem lenne ahhoz az átgondolatlan, nagy kapkodással kialakított energiapolitikához, amely Magyarországon létrejött!Összegészében foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság minden elemében utasítsa el. Úgy tett, mintha az alapul fekvő indítvány-mintákat kétéves nyeretlenek írták volna, nem pedig az ország egyik legjobban felkészült ügyvédi irodái. Pedig bizony az ő hárító-védekező levele adatokkal alátámasztva továbbá kimutatásokban, táblázatokban a nyomába sem ért a beadványoknak. Nem cáfolta ezeket, sőt erre kísérletet sem tett. b. Az ügyben üde színfoltot jelentett az „aktuál” politikusok látványos pávatánca. Ők már „Brüsszelt” kárhoztatták, s elsősorban tőle védenék meg a szegény napelemeseket.Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaHogyan is ír erről Kocsis Máté 2023. szeptember 5-én?„A háború és szankciók miatt kialakult energiaválság több, mint egy éve kilőtte és rángatja az energia árakat. Ilyen körülmények között nincs helye annak, hogy az Unió elvárásai nyomán (?) rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Ők havonta átlagosan mintegy 20 000 forintot takarítanak meg az áramköltségeiken.Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva (?) pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.A Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. Éppen ezért arra kérem Lantos Csaba energiaügyiminisztert, hogy – a brüsszeli döntést (?) felülírva – a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a Kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról, azon családok esetében, akik a korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” Hogyan is van ez? Mikor és hol döntött erről Brüsszel? És ha mégsem Brüsszel, hanem a magyar Kormány, akkor már „fair”, hogy korábbi jogok sérülhetnek? Csak azért mondom, mert egyszer csak „megvilágosodott” Kocsis Máté és soha többé nem emlegette már a tiltott visszaható hatályt!Rajta kívül persze még többen is hangulatos körtáncot jártak. Így pl. Lantos Csaba a 2023-as Tranzit Fesztiválon kijelenti, hogy a „feltelepítéstől számítva (…) 10 év után nem éves elszámolás, hanem havi elszámolás lesz január 1-től.” Majd a Facebookon írja: „Van mód az éves elszámolás megtartására, minden más meglévő beruházás esetén. A Fidesz Frakció kezdeményezése és az ipaági szövetségek álláspontja is az éves elszámolás további fenntartása mellett szól.” Még mindig ugyanő 2023 augusztusában: bejelenti, hogy az éves elszámolás helyett jön a havi elszámolás 2024. január 1-től.Egy hónap sem telik el, újra megszólal: „Van mód az éves elszámolás megtartására a már meglévő beruházások esetén.”Majd jön a zárás, a Magyar Kormány 2024. január 1-vel mindent lenulláz, elkezdik kivezetni az éves szaldót és a már megkötött szerződések esetében is beáll a bruttós rendszer. Ezt a képet tovább színezik még: „A befogadottaknál már nem lesz változás. A szabályozás marad az eredeti.” (Gulyás Gergely, 2022. október); „mindenki, aki már engedélyt kapott, az eredeti feltételek szerinti elszámolási rendben marad.” (Palkovics László, 2022. október); Kubatov Gábor valószínű lemaradhatott egy brossúrával, mert még 2024. február 13-án is akként nyilatkozott, hogy „nem bízhatnak az állampolgárok a szerződésekben, ha azt az állam egyoldalúan felmondhatja. Hogyan várja el ezt az állam a polgáraitól, ha ő ezt nem teszi?”. Ez lenne hát egy átgondolt energiapolitika, erre lehet alapozni több mint 320.000 napelemes elszámolási rendszerét? Zár a bazár. Lesújt az AlkotmánybíróságTöbbszöri nekifutás (beadási határidők meghosszabbítása) után 2026. január 20-án hozta meg elutasító döntését az Alkotmánybíróság. A határozat lényegi eleme az, hogy a „Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5/a) bekezdése értelmében azon MHKE-ek esetében, ahol az üzembe helyezés, illetőleg bővítés időpontjától számítva a 10 év üzemidő 2023. december 31-ig letelik, a villamosenergia kereskedő 2023. december 31-ig alkalmaz szaldó elszámolást.” Jóllehet a határozat (40) pontjában a testület maga is úgy látta, hogy kizárólag érdemi vizsgálat eredményeként állapítható meg, hogy a Vet. Vhr. támogatott rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú szabályozás tilalmát, ennek az ígéretének mégsem tett maradéktalanul eleget, minthogy maga is óvakodott attól, hogy a kiindulási alapot jelentő Irányelv 15. cikk (4) bekezdésének szövegét hiánytalanul beidézze és értelmezze!Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaÉrzi ezt a hézagot a határozat írója is, és óvatosan tesz utalást arra, hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv. Álláspontom szerint akkor járt volna el helyesen az Alkotmánybíróság, ha ugyanúgy, ahogy fentebb magam is tettem, maradék nélkül beidézi az Irányelv szövegét és azt értelmezi. Ennek eredményeként pedig semmiképpen nem juthatott volna el a jelen elutasítást tartalmazó határozatáig azok esetében, akik – bízva a korabeli ígéretekben – napelem tulajdonosok lettek. Egészen leegyszerűsítve: Az Alkotmánybíróság (ahogy a támadott jogszabály sem) nem változtathatta volna meg az EU-Irányelvben írtakat, nem futhatott volna szembe annak a tartalmával!Így mindazok az ún. „közpolitikai” célok, amelyeket maga is felsorakoztat, legfeljebb a 2024. január 1. után belépő új napelemesek esetében lett volna felhozható.Az pedig már egy külön kérdés lehetett volna, vajon az ún. „közpolitikai” okok valóban alkotmányos indoknak tekinthetők-e. 2019 óta tudta a magyar állam, hogy mire kell(ene) felkészülnie, de húzta-halogatta a változásra való szabályozás gondos előkészítését. Mindennek egyenes következménye lett az, hogy a kapkodásból torzszülött és messze nem jogállam konform megoldás született, amelyhez sajnos az Alkotmánybíróság is a nevét adta, hozzájárulva így a saját pénzükből beruházó HMKE tulajdonosok kifosztásához. Prof. Dr. Kiss László - Nyitókép: Dr. Kiss László saját archívuma

dr. Zeke László | 01.28. 03:43
A Fidesz az önkormányzatok képviselő testületeit egyfajta „digitális harcosok klubjaivá” gyalázza azzal, hogy a TISZA nem létező adó programja elleni tiltakozást tartalmazó határozatok meghozatalára ösztökélik őket. Az óvatosabbak - mint például Debrecen - csak kerülgetik a forró kását és a bulvárpropaganda színvonalán rémisztgetik a választókat az elképzelt Tisza-adótervek szajkózásával, míg a vakmerőbbek - mint például Komló - egyenesen a Tisza Párt „Magyarország 2027-2035 konvergencia-programjának” elutasításáról döntenek. Az ilyen vakmerő megfogalmazások felvetik annak lehetőségét is, hogy propaganda szerfeletti buzgalma közokirat-hamisításba torkollik. A kérdés attól izgalmas, mert nem tisztán politikai, erkölcsi, közigazgatási jogi, hanem ezeknél több: büntetőjogi kérdés is. Az önkormányzat, mint „digitális harcos” Megítélésem szerint példátlan dolog az, hogy az állam felelős közszereplői nyíltan amortizálják a bíróságok pártatlanságába, függetlenségébe vetett közbizalmat. Az természetesen nem példátlan, hogy bírósági ítéleteket vitatnak, bírálnak. Enélkül nem fejlődhetne sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás gyakorlata. Különösen fontos a bírálat a rendes, rendkívüli jogorvoslatok eszközével. Az sem ördögtől való, ha a bírálat közérdeklődésre számot tartó esetekben nagy nyilvánosság előtt, akár a sajtóban folyik. Ezeknek a bírálatoknak azonban van egy nagyon fontos határa: az ítéletek végrehajtása, semmibe vétele, ez által a bíráskodás legitimitásának megkérdőjelezése nem lehet vita tárgya! Lehet egy ítélettel egyet nem érteni, azt vitatni, szakszerűségét megkérdőjelezni, de jogerős és/vagy végrehajtható bírósági határozatot végre nem hajtani jogszerűen nem lehet. Ebből az is következik, hogy – hacsak nem valamiféle polgári engedetlenség, forradalom, a jogrenddel szembeni fellépés miatt polgárok nyílt ellenállást nem vállalnak fel – ilyet államhatalmi szervek, az államszervezet részei, hatalommal rendelkező közszereplők nem tehetnek!Nem lázadhat fel a jogrend ellen az, akinek hatalmát a ugyanaz a jogrend biztosítja. Ezen a szemüvegen keresztül nézve érdemes értékelni a fideszes városvezetések tiltakozásait a „Tisza-adó” ellen. Vita a „tényekről”Ki ne tudná ebben az országban, hogy a Bors című napilap „TISZA-csomag” elnevezésű, 2025. évi 1. különszámának online és nyomtatott terjesztését azonnali hatállyal megtiltotta a Fővárosi Törvényszék, amely bíróság az Indexszel szembeni perben is igazat adott a Tiszának a kamu Tisza-adótervek ügyében azzal, hogy megállapította: a NER-es sajtó és politikusok által terjesztett TISZA-csomagról szóló anyag valótlan.Az tehát – függetlenül attól, hogy a bírósági döntések jogerősek-e – látszik, hogy a „TISZA-csomag” létezése TÉNYKÉNT NEM állítható, hiszen annak létezése, tartalma nemcsak vitatott, de - egyelőre nem jogerős bírósági döntésekkel - igazoltan valótlannak tekintendő. Az eddig megismert körülmények - az AI által generált szöveg, a nem valós aláírások, az „adótervekben” szereplő abszurditások, a nem létező gazdasági kabinetre hivatkozás - megerősítik a kételyeket, tehát ezen adótervek vonatkozásában jelenleg az a TÉNY, hogy erősen vitatott ezek létezése, ráadásul nemcsak a Tisza vitatja, hanem az I. fokú bíróság is! A TISZA-csomag létének TÉNYÉT akkor állíthatnánk jogszerűen, ha azt jogerős ítélet kimondaná, azonban nincs ilyen ítélet nincs. Tehát az a TÉNYÁLLÍTÁS, hogy VAN ilyen adócsomag: valótlan tényállítás. A közokiratba foglalt valótlan tényállítás kockázataIlyen előzmények után készül (2026. január 29.-én) Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése (a polgármester előterjesztése alapján) állást foglalni a „Tisza adóterveiről”. Papp László polgármester úr nyilatkozata szerint könnyen belátható, hogy ezek a közteherviselést érintő kedvezőtlen változtatások a társadalom minden tagját hátrányosan érintenék, ezek „a magyar nemzet érdekeivel ellentétes törekvések”. Nem írják le, hogy valóban létezik ilyen Tisza-adóprogram, csak azt írják, hogy a „Tisza politikusai és szakértői a közbeszéd részévé tették” az adók kérdését. Tudjuk, hogy a valóság az, hogy nem a Tisza „tette a közbeszéd részévé” saját adóterveit, hanem a Fidesz propagandát terjesztő sajtó „találta ki” a Tisza adóterveit. A Debrecenben tervezett dolog nem példa nélküli. Az előterjesztések alapján például Komló 2026. január 30-án készült dönteni ugyanebben a kérdésben. Ahogy olvasható Polics József polgármester úr 2026. január 14. napján kelt előterjesztéséből (az előterjesztés itt olvasható) a testületi ülés Szita Károly kaposvári polgármester ötlete és javaslata (a hivatalos dokumentum itt olvasható) alapján tervezett a hamisított TISZA megszorító csomagjától elhatárolódni, de 2026.01.22-én rendkívüli testületi ülésen Polics József polgármester úr az előterjesztést elfogadtatta a képviselő testülettel.Komlón tehát a fideszes városvezetés nem lacafacázik, nem igyekszik angolna módra kisiklani a hazugság miatt felelősség alól debreceni módra. „Kerek perec” tényként kezelve a Tisza-adótervek programját tiltakozik az ellen. Azt, hogy a TISZA-csomagban taglalt adóelképzelések nem tények mi sem igazolja jobban, minthogy a perekben maga az alperes is arra hivatkozik, hogy közlése NEM TÉNY, hanem csak vélemény - aminek megformálására joga van. Éppen ezt a vonalat követve óvatoskodik a debreceni polgármester és célozgat anélkül, hogy tényként állítaná a „TISZA-adócsomagról”, hogy az létezik. Hogy a propaganda a politikai célú hazugságot megrendelésre büntetlenül felerősítheti és TÉNYKÉNT közölheti az elég szomorú szegénységi bizonyítvány a hazai közállapotokról, de az, hogy önkormányzatok képviselő testületei is beállnak a sorba és mint valami digitális harcosok klubja átveszik, erősítik a kormánypárti politikai propagandát, az példátlan. Az viszont ennél is érdekesebb, hogy akár a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti a tényállás. A Btk. 343. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontjai alapján, az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elemezzük egy picit a törvényi tényállást!A bűncselekmény jogi tárgya - a törvény által védett érték - a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom. Az, hogy amit a közokirat tartalmaz, az megfelel a valóságnak. Tehát, ha egy közokirat TÉNYKÉNT rögzít valamit, akkor azt TÉNYNEK kell tekinteni, az az ellenkező bizonyításáig azt valónak kell elfogadni.Mi a közokirat? A közokirat fogalmát a Pp. 323. §-a határozza meg. Olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Ennek a kritériumnak megfelel a közgyűlés határozata, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv. A közokirat a benne foglalt TÉNYEKET teljes bizonyító erővel bizonyítja. Azt például, hogy a közokirattal tanúsított TÉNYEK valóságosak. Esetünkben azt, hogy VAN TISZA-csomag. (Hogy ez „veszélyes” az lehet, állásfoglalásba foglalt vélemény, de az, hogy ilyen adócsomag létezik mindenképpen TÉNYÁLLÍTÁS.) Ki a hivatalos személy?A Btk. 459. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseit; a 11. pont i) alpontja szerint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja hivatalos személy. Ennek megfelelően a hivatalos személy által hivatalos eljárásában kiállított alakilag valódi, de tartalmilag hamis közokirat készítése esetén megáll a Btk. 343. §-a szerinti felelősség, mert a képviselő testület tagjai (beleértve a polgármestert is) hivatalos személyek, a képviselőtestületi ülés (közgyűlés) hivatalos eljárás, az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve határozat pedig alakilag megfelel a közokirat kritériumainak. Ki az elkövető?Ez egy érdekes, fogós kérdés. A hamis közokirat készítése a közokirat alaki elkészítésével válik befejezetté. Esetünkben azzal, hogy elkészül az ülésről szóló jegyzőkönyv, illetve a határozat. Vizsgálandó, hogy ki az, aki ezeket a közokiratokat „elkészíti”? Akinek az aláírása nélkül az irat nem felel meg a közokirati alakiságoknak, az mindenképpen képbe kerül, hiszen az ő aláírásukkal válik az okirat közokirattá. Érdekes kérdés azok szerepe az eljárásban, akik vagy nem hivatalos személyek, vagy hivatalos személyek ugyan, de nem aláírók. Szerintem érdekes jogászi feladat értékelni az adminisztratív munkát végző alkalmazottak szerepét - akik tevékenyen részt vesznek az okiratok elkészítésében, jogi véleményezésében-, illetve azoknak a hivatalos személyeknek - önkormányzati képviselőknek - a szerepét vizsgálni, akik részt vesznek a döntés meghozatalában - az előterjesztés elfogadásában, esetleg önkormányzati bizottságokban . Elég nehéz kibogozni, hogy ki a tettes az aláírók mellett és milyen minőségben. Mert tettes az elkövető, társtettes, aki az elkövetővel együtt valósítja meg a cselekményt, felbujtó, aki rábírja a tettest az elkövetésre, bűnsegéd pedig, aki a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt. Mivel a cselekmény szándékos bűncselekmény, így egyénileg kell vizsgálni, hogy kinek milyen szerepe volt a valótlan TÉNY közokirati rögzítésében. Nyilván más a jegyzőkönyvet leíró titkárnő, a határozati javaslatot megfogalmazó jogász, vagy a javaslatot benyújtó előterjesztő szerepe. Külön érdekes a határozatról szavazó önkormányzati képviselők - hivatalos személyek - szerepe, akik egy része megszavazza a határozatot, másik része viszont nem szavazza meg a határozatot. A magam részéről azt gondolom, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv TÉYNKÉNT a határozat meghozatalát tartalmazza, tehát annak közokirati bizonyítéka, hogy tényleg megtörtént ennek a furcsa határozatnak az elfogadása. Ezért ennek a jegyzőkönyvnek az elkészítése önmagában nem bűncselekmény. Maga a határozat viszont – ha TÉNYKÉNT tálalja a TISZA-csomagot – tényállásszerűen bűncselekmény elkövetésének bizonyítéka. Megítélésem szerint az közokiratban szereplő „lényeges tény”, hogy létezik-e egyáltalán TISZA-csomag. Ha ezt a vitatott kérdést eldöntött tényként - mintha ebben a kérdésben már lenne jogerős bírósági határozat arról, hogy létezik ilyen dokumentum - szerepel a Tisza-adóemelési csomag, akkor megvalósul a Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában írt elkövetési magatartás esetén a közokirat alakilag valódi lesz, hiszen azt a hivatalos személy állítja ki, de lényeges tényt nem a valóságnak megfelelően tüntet fel. De mindez csak egy jogászi vélemény. Ahogy az is, hogy önkormányzatoknak átveszik a propaganda média szerepét, egyfajta digitális harcosok klubjaként, az teljesen méltatlan dolog. És amíg a propaganda újság írogathat mindenféle bolondságot, addig egy önkormányzat közokiratokat hoz létre, amelyekben foglalt tényeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni. És ez már nem játék! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 01.12. 11:22
Sokan nem értik mi az a „jogállam”. Elvont fogalomnak tartják, amihez nem érzik, hogy bármi közük lenne. Ha már a saját bőrükön érzik, akkor meg már késő!Jogállam kontra KirakatperNos, akkor itt egy átélhető példa: a bírónő, aki végzi a munkáját és hivatali visszaélés vádjával feljelentik. Hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik dönteni a BORS politikai propaganda kiadvány terjesztésének betiltását illetően. Akinek nem tetszik a hazugságokkal teletömött kiadvány, annak jogában áll bírósághoz fordulni, akinek az a véleménye, hogy a lapban foglalt állítások valósak, annak meg jogában ezt bizonyítani és elérni, hogy a bíróság ne tiltsa be a lap terjesztését. A bíróságnak meg joga (és kötelessége) döntést hozni az ügyben. Hogy a bíró nincs befolyás alatt azt függetlensége kell, hogy garantálja, amennyiben nem várható el tőle pártatlan bíráskodás, úgy elfogultsági kifogás útján ezt az érintettek (ugyancsak a bíróság előtt) jelezhetik, s ha a bíróság úgy dönt az ügy eldöntését másik bíróra bízzák. Ez az ügyek menetének rendje. Ezt a gyakorlatot a törvényhozás (Országgyűlés) szabályozza, a végrehajtó hatalom (a Kormány) köteles garantálni a napi gyakorlatban. Enélkül a bíróság nem tud valóban függetlenül működni. "Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!"És mi történik most? A bíróság hoz egy döntést, ami nem tetszik a regnáló politikai hatalomnak és pellengérre állítja az ítélkező bírót, nagyon súlyos személyiségi jogsértésekkel, durva presszióval (ami eleve sérti a bíróság függetlenségét). A kormány-propaganda érzékeny személyes adatokat, ráadásul vélelmezett személyes adatokat, ráadásul tiltott módon megszerzett és kezelt adatokat használ ehhez a példátlan akcióhoz. A bíró politikai meggyőződése ugyanis ilyen adat. Nem tudhatja a propaganda, hogy a bírónak mi a tényleges politikai meggyőződése (erre nem elégséges „bizonyíték”, hogy esetleg letöltötte a TISZA Világ applikációt). Ha letöltötte az applikációt, akkor a kiszivárgott/ellopott adatbázis tárolása, kezelése, felhasználása jogellenes, ez ellen a gyakorlat ellen a hatóságoknak fel kellene lépnie. Nincs itt semmi látnivaló...Az ítélkező bíróságok hierarchiájának csúcsán lévő Kúria elnöke nem védi meg a bírót (sőt – nyilvánvalóan törvénysértő módon – kilátásba helyez eljárásokat azokkal a bírákkal szemben, akik letöltötték az applikációt). A végrehajtó hatalom alá tartozó hatóságok nem lépnek: nincs eljárás a lap, a felelős szerkesztő, a cikk írója ellen. Nincs nyomozás, számítógépek lefoglalása, az adatkezelés vizsgálata végett; az adatvédelmi hatóság, a rendőrség nem cselekszik. Hallgat. Csendben asszisztál a bíró elleni „boszorkányüldözéshez”. Orbán Balázs a Bors különszámával - Fotó: Orbán Balázs - FacebookA fékeveszett indulat és a propagandisták „lovak közé dobott gyeplő” ott tart, hogy súlyos bűncselekmény: hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tettek dr. Mikus Zsuzsanna bírónővel szemben (mesterséges intelligenciával generált képpel illusztrálva. A játék itt már nem babra megy: a bíró egzisztenciája, karrierje a tét. Ennek örvén, a bíró elleni eljárás hírével „felhabosítva” igyekeszik a propaganda a hamis tényállításokat tartalmazó üzenetét tálalni.Ön is szeretne hasonló elbánást? - Forrás: YouTube ScreenShotEhhez asszisztál a hatalom, ezt a magatartást bátorítja, amikor vigyorogva, minden gátlás nélkül terjesztik a kiadványt és nyíltan szembe mennek a 16. éve saját 2/3-dal uralt törvényhozásuk által hozott törvényekkel. Mintha ellenzékben lennének és az autokrata önkénnyel szemben vennék fel a harcot polgári engedetlenséggel, úgy beszélnek magas rangú politikusok arról a szégyenteljes gyakorlatról, hogy nem hajtják végre a bíróság határozatát. Egy bíró, egy altábornagy, holnap talán Ön! Nos, aki nem érti, hogy mi a baj a jogállamiság hiányával annak érdemes ezt az esetet végiggondolnia, vagy elképzelnie, hogy milyen lesz az, amikor saját igazát keresve a bíróságon szembesül azzal, hogy a bírót presszionálják, vagy a bíró döntését kinevetik, annak végrehajtását szégyentelenül megakadályozzák. Esetleg őt magát pellengérre állítják, megszégyenítik. Ne várjuk ezt meg! dr. Zeke László - Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika



Menyhárt Tamara | 2025.11.29. 10:19
A kórházakban hagyott több mint háromszáz újszülött, csecsemő és kisgyermek sorsával kapcsolatos kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter válasza „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott” több mint cinikus és elhatárolódó volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nyilvántartása szerint jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal. 2025. januárjában még 260 csecsemő maradt egészségügyi intézményekben, ez a szám év végére jócskán nőtt. A szülészeti osztályokon hagyott babák nagy részét nem a szülők hagyták ott, vizsgálatok alapján nem is bántalmazó családból származnak. A TASZ szóvivője szerint a gyámhatóság, a gyermekvédelmi rendszer teljes összeomlását mutatja, hogy nem indokolt módon kényszerülnek a kórházak a kicsik befogadására. Sokakat indokolatlanul emeltek ki a családjukból. November 20-a a gyermekjogi világnap. Ezen a napon fogadták el – immáron 36 évvel ezelőtt – azt az ENSZ gyermekjogi egyezményt, amely garantálja a gyermekek alapvető jogait. Szegénység miatt egyetlen gyermeket sem szabad kiemelni a családjából. Ehelyett a családok támogatására volna szükség – állami szinten, ami nem történik meg. Az SOS Gyermekfalvak beszámolója szerint: „A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. Az alapítvány jelenleg is nevelőszülőket keres. Mit jelent a nevelőszülőség? A nevelőszülői státusz is nehézségeket hordoz. Nem kérdés, hogy a nevelőszülő még nem örökbefogadó, gyakorlatilag csak ideiglenesen vigyáz a rábízott gyermekre, mégis rendkívül nagy a felelőssége, hiszen többnyire erősen traumatizált gyermekekről kell gondoskodni. Ha szerencséje van, és összehangolt a szakmai kommunikáció gyámügyes, pszichológus, nevelőszülő, egyéb gyermekvédelmi szakemberek között, akár örökbe is fogadhatja az adott gyermeket. Mennyit lehet keresni a nevelőszülőséggel? Mivel a nevelőszülői státusz gyakorlatilag egy munka, sőt egy hivatás, amit a legtöbben szívügyüknek tekintenek, ezért államilag díjazott. Az is tudható, hogy – akárcsak a gyermekvédelmi dolgozók esetében – rendkívül alulfizetett munkáról van szó. „Már az elején fontos tisztázni, hogy a nevelőszülőség és az örökbefogadás az két külön dolog, bár ezt a kettőt sokan ugyanannak veszik” – olvasható a Pénzcentrum nevelőszülőkről szóló írásában. „A nevelőszülőt a gyermek, fiatal felnőtt ellátására nevelési díj is megilleti, amely juttatást a nevelőszülő kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt megfelelő ellátására fordíthatja (pl. élelmezés, ruházkodás, tankönyvek, egészségügyi ellátás, stb.).” Korábban volt arról szó, hogy a kormány a gyermekvédelmi dolgozók bérét megduplázza, s ehhez – elméletileg – hozzátartoznának a nevelőszülők is, viszont az ígért tizenhét milliárd már árnyaltabb vízióvá vált. „Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre az idén már nem kerül sor” Mit mond a szaktárca? „Nemcsak a források elosztásával összefüggésben merülnek fel kérdések.” mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség napokban tartott őszi szakmai rendezvényén kitért a kórházban hagyott csecsemők problémájára. Elmondása szerint országszerte csaknem 300 újszülött van, akiket a szüleik nem vittek haza. Ezeket a csecsemőket 2025. december 31. és 2026. március 31. között nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.” Arra a kérdésre, hogy miként kívánják bővíteni a nevelőszülők létszámát, nem kapott választ a Népszava a Belügyminisztériumtól. A regnáló hatalom megoldást kínál: összesen négy új csecsemőgondozó intézetet létesít. Karcagon, Mátészalkán egyet-egyet, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kettőt szeretne 2026. március 31-ig átadni. Igéretei szerint ezekben az intézményekben kívánják a későbbiekben a jelenleg kórházban hagyott gyermekeket ellátni. A választási kampány ígéretcunamija azonban nem kivitelezhető. A források hiánya, a működésképtelen rendszer már nem teszi lehetővé, hogy a több, mint háromszáz kisbaba élete biztonságban, megnyugtatóan alakuljon. * Nem Pintér Sándorék szülték őket. És nem ők hagyták ott. Vagy mégis? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot

Menyhárt Tamara | 2025.11.20. 22:28
„A bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények, majd kegyelmi ügy után egy ország ismerte meg K. Endre (Kónya Endre) és V. János (Vásárhelyi János) nevét. Vásárhelyi, az otthon volt igazgatója több ott nevelt kiskorú szexuális molesztálása miatt került börtönbe.” Kevesebb szó esik azonban Kunstár Béla másodrendű vádlottról. A bicskei pedofil ügy árnyékos szereplője: ki is valójában Kunstár Béla? Kónya Endre igazgatóhelyettesként próbálta eltussolni a bűncselekményeket, ezért kényszerítés miatt ítélték börtönbüntetésre, míg a Novák Katalin köztársasági elnök bukásához vezető botrányt kirobbantó elnöki kegyelemben nem részesült. A magyarorszag.hu oldalról mindenki számára elérhető adatok találhatóak a bicskei pedofil-ügy másodrendű vádlottjáról, Kunstár Béláról. Kunstárnak kiterjedt kapcsolati hálója volt – hasonlóan Vásárhelyihez és Kónyához, a médiában is kering róla információ. „Próbaideje alatt napközis gyerekeknek tarthatott foglalkozást a bicskei pedofil nevelő” A Parlamentben feltett kérdések megválaszolatlanok maradtak azzal kapcsolatban, hogy miért csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vádlottat. „Az egykori nevelőotthoni gyerekek elmondták, őket is meglepte, hogy Kunstár időnként saját zsebből vitte el őket étterembe, vagy táborozni – azt ők is tudták, hogy erre nem a szerény nevelői fizetéséből tellett. Elmondták azt is, hogy az ilyen alkalmakat rendszeresen kihasználta arra, hogy szexuálisan közeledjen a fiúkhoz: alkohollal itatta őket, meztelen birkózásra és hasonló szexuális játékokra próbálta rávenni őket.” Külföldre költözött és gyerekeket szállít – hogyan lehetséges ez? Kunstár Béla végül – legutóbbi információk szerint – Svájcba költözött, ahol munkát is vállalt, mint buszsofőr. Ez a hír egy olvasó észrevétele alapján kelt életre, melyből a Gulyáságyú Média számolt be, nem kihagyva azt a tényt, hogy gyerekeket is szállít Kunstár… Sajnálatos módon a Kunstár Béla üggyel kapcsolatosan 2025-ben sem lelhető olyan írásos anyag, cikk, bírósági adatbázisban lévő adat, amely arról szólna, hogy • visszavonták a felfüggesztett szabadságvesztést és börtönbüntetés letöltésére kötelezték volna • új vád-eljárást indítanának ellene • foglalkozástól való eltiltás, közfeladatból kizárás – akár külön eljárásban – indult volna Hol marad az igazság? A rendszer hibája és a felelősség kérdése Így, hogy nincs új eljárás, maradt a felfüggesztett börtönbüntetés, és szabadon azt tehet, amit akar – például gyerekekhez köthető foglalkozást is végezhet –, eléggé megkérdőjelezhetetlen jogi- etikai kérdéseket vet föl. Épp az ilyen alávaló gazemberség az, amely jóformán büntetlenül maradt, így azok is bűnösök – morálisan mindenképp –, akiknek az enyhe ítélet köszönhető. Ezek az ügyek azok, amelyet nem felejthetünk el, nem engedhetjük meg, hogy a szőnyeg alá söpörjék, elfelejtsék. Ezeket a felszínen kell tartani, és újra elő kell venni – egy jobb és igazságosabb, független ítélkezés során! Menyhárt Tamara – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 2025.11.12. 17:59
A KSH felülbírálta korábbi statisztikai adatait. Gyermekszegénység tekintetében megduplázódott a számadat. Az Eurostat (az Európai Bizottság Statisztikai hivatala) által megjelentetett részletes adatok szerint a magyar statisztikai hivatal 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, például a 2020-as esztendőben a korrekció után a gyerekszegénység több mint duplája lett az eredetileg mért értéknek. A gyermekszegénység természete abban mutatkozik meg, hogy sok más szálon függ egyéb szociális hiányosságoktól, problémáktól – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Lakhatási problémák okoznak kirekesztést munkaerőpiacról, egészségügyi ellátásból, illetve konkrétan a társadalomból. A lakhatás költségei, a rezsi-terhek emelkedése fokozza a lakosság bizonytalanságát. A lakhatás pedig alap. Ha nincs biztos, fenntartható otthon, akkor az ember nem tud stabilan élni, dolgozni, gyermeket nevelni, tanulni. A munkaerőpiaci kirekesztettség demográfiai korlátokkal küzd, illetve szerkezeti kihívásokkal. Igen meghatározó a fiatalok, az alacsony végzettségűek, illetve a tartósan munkanélküliek magas aránya. Aki elveszíti a munkáját, előbb-utóbb elveszíti a társadalmi beágyazottságát is, s ennek folyományaként akár az otthonát is. Társadalmi kapcsolódás nélkül pedig igen nehéz kilábalni egy kilátástalan helyzetből – ez is súlyos szociális kihívás. Statisztikailag alacsony ráta mutatkozik ugyan a munkanélküliség tekintetében, de szociális kirekesztést okoz az, hogy nem mindenki fér hozzá jól fizető, stabil, hosszú távú munkához. Egyre több állampolgár elégedetlen az egészségügyi- illetve a szociális ellátásokkal, azaz a közszolgáltatási ellátórendszer összeomlását látják-tapasztalják. Ha az ellátórendszer nem működik, épp a rászorulók azok, akik nem kapnak támogatást, védelmet, segítséget – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az említett hiányosságok, problémák egyre több állampolgárt, családot érintenek, amelyekben a gyerekek is elszenvedői a körülményeknek. Ha a család elszegényedik, vagy nem tud megfelelő biztonsággal gondoskodni a gyermekek jólétéről – nevelés, tanulás, élelmezés, mentális támogatás –, akkor a gyermekről előbb-utóbb elmondható, hogy elszegényedett környezetben él. A szegregáció és a hátrányos helyzetű tanulók helyzete az oktatásban is igen nagy probléma társadalmunkban. Egy hátrányos helyzetű tanuló sosem jut ugyanolyan minőségű oktatáshoz, mint az átlagos körülmények között élők. Az oktatás a legfontosabb eszköz az esélyegyenlőséghez. Ha nem működik mindenki számára egyenlő esélyekkel, egyforma minőségben, hosszú távon társadalmi feszültségeket okoz. A gyermekek elszegényedése, a családok belső feszültsége gyakran csúcsosodik ki abban, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatban az elmúlt időszakban egyre inkább kerülnek napvilágra elborzasztó hírek. A gyermekvédelem alulfinanszírozottsága, és a kiszolgáltatott gyerekek biztos védelmének elmaradása a jelenleg regnáló hatalom felelőssége. Ezzel párhuzamosan a pedofíl bántalmazókkal való kapcsolódása a kormánynak szintén elbizonytalanodást okoz az emberekben. Egyre több egyértelműen megvádolt, vagy akár már el is ítélt bántalmazóról derül ki, hogy kitüntették, kinevezték a köztudottan bűnözőt. Fotó: Koszi Ferenc – AI illusztráció Ezen a ponton a kiszolgáltatottság okán a gyermekszegénység és a pedofília – sajnos – bizonyos értelemben össze is függ, ami ellen minden bizonnyal keményebb, hatékonyabb fellépéssel, gyorsabb nyomozási hathatósággal kellene-lehetne tenni, és persze példaértékű büntetésekkel. Miért fontos az állami (valós!) adatgyűjtés? A KSH statisztikáit szokták mérvadónak hinni, de egy revízió során kiderült, hogy nagyon eltérő számok jelentek meg korábban, melyek megtévesztőek és súlyosan érintik a szociálpolitikai kérdéseket. Mint arra több kutató is felhívta a figyelmet: a KSH által közölt szegénységi adatok valahogy éppen úgy jönnek ki évek óta, hogy a szokásos eloszlás helyett extrém mértékű kiugrások vannak egyes jövedelmi sávokban. A szegénységet a tagállamokban mérő EU-SILC magyar adatainak revíziójáról szóló Eurostat értékelés (ami egyébként a 2019-2024 közötti évekről szól, míg a KSH a 2018-23 közti időszakot revideálta) 11. mellékletében ezt írják: „Az a tény, hogy a fő szegénységi mutatók nagyrészt változatlanok maradtak, arra utal, hogy a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége már korábban is biztosított volt.”” Lehet persze magyarázatokkal szolgálni egy ilyen komoly, összetett adatpublikáció eredményeiről, mégis a korrekt tájékoztatás több kutatómunka tekintetében is irányadó. A statisztikai adatok megbízhatósága rendkívül fontos a szociálpolitikai munka során. Ha a mutatók csalnak, az adatok eltérnek a valóságtól, a döntéshozók nem kapnak valós képet a problémákról. Így lehetetlen célzottan és hatékonyan segíteni a rászorulókon, akár támogatásokkal is. „Január 1-vel 15 százalékos béremelés lesz a szociális és a kulturális ágazatban, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig megduplázzák.” – jelentette be Gyulyás Gergely, miniszterséget vezető miniszter nemrég egy kormányinfón. Vajon ez az ígéret nem késő? Vajon lesz bármilyen eredménye? Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció


Menyhárt Tamara | 2025.12.14. 19:25
Adtál neki egy taslit? Rácsaptál a fenekére, a kezére? Vagy fölemelted már a hangod, amikor fegyelmezni kellett, mert nem hallgatott rád, mert ideges lettél, mert szemtelenkedett, visszaszólt? Valamely zsigerből fakadó nevelési módszer a legtöbb családban előfordul. Van, aki rákiabál a gyerekre, van, aki bizony rácsaphat, de aztán a legtöbb ember megnyugszik, megsimogatja a gyerkőc fejét, megöleli, és már ki is békültek. Ilyen van. Ez tagadhatatlan, hogy sok családban előfordul. Amit a Szőlő utcai videók mutatnak De amit most látunk – az elhíresült Szőlő utcai eset videóin –, a legtöbb embert megérinti, megdöbbenti. Nincs hang, csak kép… minden bizonnyal a bántalmazó erőember pontosan tudta, hogy vannak kamerák, sőt azzal is tisztában volt, hogy a „neveltek”, a dolgozók is szem- és fültanúi az eseményeknek – gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat. Nincs jelentősége, hogy ezek az események mikor történtek. Minden bizonnyal a bicskei kegyelmi botrányt követően is zajlottak a verések. "Gátlástalanul ütötte, vágta, rúgta a szerencsétlen fiúkat" - Fotó: YouTube ScreenShot Néma felvételek, ordító valóság Amikor egy kívülálló, egyszerű állampolgár látja ezeket a képsorokat – ha ugyan végig bírja nézni –, elgondolkodik azon, hogy ő, amikor ideges volt gyermeknevelés közben, esetleg rákiabált a gyerekére, vagy ad neki egy tockost. És elszégyelli magát. Megborzong. Esetleg még lelkifurdalást is érez. Holott a kettő nem összehasonlítható. A megvert fiúk az intézetben nem kapnak vigasztalást, védelmet, nem bújhatnak oda az anyjukhoz, testvérükhöz, egyedül reszketnek és félnek a veréstől. Nem halljuk a felvételeket, csak látjuk. Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk, akiket minden gond nélkül áthúz az asztalon, kirángat a helyéről, beleveri a fejét az asztalba, rugdossa, ököllel üti, hozzá csapja a falhoz – és még sorolhatnám. Nem tudjuk, visszaszólnak-e, könyörögnek-e, visítanak-e a fájdalomtól. Nem tudhatjuk. Mégis halljuk az üvöltést, a könyörgést a némafilmek alatt is. "Nincs hang, nem tudjuk, meg mernek-e egyáltalán szólalni a fiúk" - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És belül mi is üvöltünk. És ha valaha kiabáltunk a gyerekünkkel, vagy rácsaptunk a fenekére, mert már nem tudtunk kezelni egy helyzetet, akkor azért is üvöltünk. Pedig a kettő nem összehasonlítható. Mit tett a kormány? Mit tett a kormány? Ezekben a gyermekvédelmi ügyekben, amelyek sorra a felszínre kerülnek – prostitúció, pedofília, brutális bántalmazás –, keményen terelt és terel. Áldozatokat hibáztat. Rendőröket küld az intézmények élére „védelmére”. Rendőrállam? Ez vár ránk? Rendőrök a Szőlő utcai intézmény előtt - Fotó: YouTube ScreenShot A Szőlő utcai ügy mint szimbólum A Szőlő utcai ügy ma már egy metafora: magában hordozza Magyarország összes gyermekvédelmi intézményének összeomlását. Egy fogalom, amiről mindenkinek a gyermekbántalmazás jut mára az eszébe. A bicskei pedofilbotrány után az évszázad gyermekbántalmazási ügyévé lépett elő a Szőlő utcai sorozat. Ki robbantotta ki az ügyet? Kuslits Gábor interjúja a Válasz Online-on indította el az egész botrányt. Természetesen nem az általa elmondottak alapján indítottak első körben vizsgálatokat, hanem ellene. Teljesen érthetetlen és abszurd ez a reflexió. Tuzson Bence és a „kész jelentés” A volt igazgató, Juhász Péter Pál prostitúciós hálózatot üzemeltetett, s a kormány első reakciója – Tuzson Bence igazságügyi miniszter még a hivatalos megbízást megelőzően lobogtatta a kész jelentést, miszerint: • ebben a büntetőügyben kiskorú sértett nem merült fe• minden alapot nélkülöző, aljas rágalom az, hogy az ügyben politikus neve felmerült volna• a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér• feltártuk, hogy az ügyhöz kapcsolódóan szervezett akció zajlik, ezt az események és a megszólalások sorrendje világosan mutatja• az ügyben idegen titkosszolgálati szál is felmerül. Azonnal hárít, terel, hazudik, sőt azoknak ígér büntetőeljárást, akik felfedték az igazságot. Tuzson Bence igazságügyi miniszter - Fotó: - Fotó: YouTube ScreenShot „Nincs kiskorú, nincs politikusi szál” Ezek szerint az, hogy egy gyermekvédelmi intézmény rendszerébe tartozó javítóintézetben szervezett prostitúció zajlik éveken, évtizedeken át, teljesen rendben van. A lényeg, hogy nincs kiskorú érintett és nincs politikusi szál. És ezt halál komolyan kijelentik, kiposztolják, majd fenyegetőznek, kiküldik a TEK-eseket azokhoz, akik a felszínre emelték az ügyeket. A „Zsoltibácsi”-szál összemosása Ezután Juhász Péter influenszer szólaltat meg egy önként jelentkező lelkészt, aki pedofíliáról beszél Ózd környékén, s aki szerint a gyerekek, akiket ez érintett, egy bizonyos Zsoltibácsit emlegettek, aki ismert politikus. Emiatt az ügyészségre is bevitték az influenszert, és a Szőlő utcáról kérdezték. Pedig ő az Ózd környéki Zsoltibácsis ügyekkel kapcsolatban készített videót akkor. A kormány narratívája tehát arról szólt, hogy jól összegyúrja, összekeverje a két teljesen különböző, förtelmes ügyet, és inkább a javítóintézeti igazgató letartóztatására terelje a témát, hiszen ők léptek, lám, megindult a nyomozás. Így aztán a Zsoltibácsi-ügy és a Szőlő utcai ügy egy jó ideig keveredett, megzavarta az embereket, hogy végül redukálódjék csupán a Juhász Péter Pál volt igazgató által felnőtt lányok futtatásáért folytatott büntetőügyre. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu Kiderül az igazság Aztán egyszerre kipattant, hogy bizony voltak kiskorú áldozatok is a Szőlő utcai intézet igazgatójának ténykedései között. Kiderült, sőt a mára már fiatal felnőtté vált lányok és fiúk is nyilatkoztak, hogy gyermekkorukban konkrétan megerőszakolták őket. Nem csupán a Szőlő utcában, hanem egyéb gyermekotthonokban is, ahol korábban az igazgató dolgozott. Minden összefolyik, mégis szétválasztható, ha valaki igyekszik nyomon követni az egyre több szörnyűséget. „Új vezetés” – régi borzalmak Az igazgató letartóztatása után egy kinevezett igazgató ült a Szőlő utcai intézet élére. Az ember azt gondolhatná, hogy akkor végre normális vezetés lesz, és nem történhet már olyan sok szörnyűség sem az ott tartózkodó fiatalkorúakkal, sem az oda beszállított egyéb áldozatokkal. Új vezetőség, új lehetőség, végre elindult a változás. Juhász Péter Pál volt igazgató - Fotó: divany.hu „A mai napig vezető pozícióban dolgozik a Szőlő utcai javítóintézetben az a nevelőnő, aki egy egykori intézetis fiú vallomása szerint tudott arról, hogy az intézet igazgatója, Juhász Péter Pál rendszeresen megerőszakolja őt.” A nevelőnőt 2022-ben a Szociális Munka Napja alkalmából Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára Pro Caritate díjjal tüntette ki – írja a 444 ezzel foglalkozó, tényfeltáró cikke. Ismét egy pedofilmentegető kitüntetése derült ki, amin már ember nincs, aki csodálkozna. Letartóztatások és videók Az eddig Juhász Péter Pál volt igazgatót védő bizalmas azonban nem volt egyedül. Már legalább hét embert letartóztattak, és végül azt az ideiglenesen kinevezett igazgatót, Kovács-Buna Károlyt is, akiről a brutális bántalmazó videók készültek. Tény, hogy Juhász Péter influenszer podcast-je nélkül ez az ügy nehezebben, vagy csak sokkal később robbanhatott volna ki. (40 perc, csak erős idegzetűeknek ajánlom) Üzenet a szülőknek – és a kérdés, ami marad Minden szülő, aki szembesül az interneten keringő videókkal, és esetleg valaha a saját gyermekével szemben emelt hangon beszélt, esetleg rácsapott a kezére, fenekére, nyugodjon meg. Mert a kettő nem összehasonlítható. És mit tesz a kormány? Ahogy dőlnek a dominók, egyre többen megszólalnak. A nagy vehemenciával kihirdetett „kiskorúak nem érintettek” mondatot sajnos-szerencsére már megcáfolták az áldozatok. Vajon a szintén sokat emlegetett „nincs politikusi érintettje a gyermekvédelmi ügyeknek” szlogent megcáfolják majd? Várjuk. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Gaál Lóránt | 2025.12.10. 08:57
A FIDESZ-KDNP kormány a gyermekvédelemben bort iszik, mellette vizet prédikál! Alaptörvényi szintre emelték, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Azonban a FIDESZ-KDNP kormány a rájuk bízott, legkiszolgáltatottabb gyermekekkel szemben szegte meg a kötelezettségét! Szőlő utcai ügy, röviden Ahogy arról már beszámoltunk, Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója emberkereskedelem és kényszermunka gyanújába keveredett, mivel a rendőrség szerint a volt igazgató javítóintézetis lányokat futtatott. Az ügy szeptember óta tovább bonyolódott. A kihallgatások során az körvonalazódik, hogy az intézetben rendszeres volt a szexuális erőszak és a gyermekekkel szembeni fizikai erőszak. A bántalmazásokat alátámasztja Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is. Az intézet megbízott igazgatója, aki egyébként a felvétel szerint részt vett a gyermekek bántalmazásában, a videó nyilvánosságra kerülését követően lemondott pozíciójáról. A 2025. december 9-én, az ügyben tartott eljárási cselekmények során kettő embert őrizetbe vettek, egyet pedig előállítottak. Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Tuzson jelentése Az ügy kirobbanását követően megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló 293/2025. (IX. 24.) kormányrendelet. Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy miért aggályos az, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter egy folyamatban lévő nyomozás irataiba betekinthet, illetve arról tájékoztatást adhat. Nem mellékesen Tuzson (ahogy a kormány és a teljes propaganda gépezete is), szeptemberben azt állította, hogy a lefolytatott vizsgálata azt állapította meg, hogy sem politikusok, sem kormánytagok érintettsége nem merült fel, ahogy kijelentette azt is, hogy az ügyben kiskorú személy nem vált sértetté. Ezzel szemben Juhász Péter azt állítja, hogy az általa nyilvánosságra hozott felvételek már hónapok óta a rendőrségen és az ügyészségen vannak. Azaz, kvázi ezekhez is hozzáfért Tuzson. Egyébként a kormányrendelet továbbra is hatályban van. Tehát elvárható, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter a kormányrendeletben előírt kötelezettségét teljesítse! Azaz, pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan, de természetesen sokkal precízebben tájékoztassa a nyilvánosságot, mint ahogy azt szeptemberben tette. Mondhatnánk azt is, hogy ne hazudjon, ne verje át az országot! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Öltönyös emberek Felmerült az is, hogy Juhász Péter Pál sötétedéskor öltönyös embereket vitt be az intézménybe. Az, hogy ezen személyek, ha valóban történt ilyen, milyen célból mentek a Szőlő utcába, nem tisztázott. Viszont ha megnézzük a folyamatot, nem nehéz, egy a gyermekek szexuális kizsákmányolására épülő maffia hálózatot felfedezni. A gyermekek bántalmazó, félelemmel átitatott légkörben éltek. Ezt a kikerült videó alapján nem nehéz megállapítani. Az, hogy ez a történet több éve zajlik, gyakorlatilag arra utal, hogy ezen személyek valamiért (vagy valakik miatt?) biztonságban érezték magukat. Nem gondolták, hogy a jövedelmező „üzletáguk” egyszer megszakad, mint ahogy arra sem gondoltak, hogy a gyermekekkel szemben elkövetett brutalitásuk egyszer nyilvánosságra kerül. Ezért is fontos lenne, hogy kiderüljön végre, ha voltak, akkor kik azok az öltönyösök, miért mentek az intézménybe, illetve az, hogy ki az a „Zsolti bácsi”? Természetesnek tekinthető a társadalom várakozása, hogy kiderüljön végre az, hogy a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese, aki a pedofil bűncselekmények eltussolásában vett részt, hogyan kaphatott kegyelmet Novák Katalin, volt köztársasági elnöktől. Juhász Péter által nyilvánosságra hozott felvételek Ahogy kinéz a helyzet, jó, hogy nyilvánosságra hozta Juhász Péter a már említett felvételeket. Mivel az elmúlt időszakban voltak érdekes ügyirat, felvétel eltűnések. Elég csak Németh Szilárd alapítványa ellen indított per tárgyalási anyagára gondolni, amely eltűnt, állítólag rendszerhiba miatt. A Völner- Schadl ügyben, arra hivatkozással, hogy a kompromitáló felvételek a korrupciós ügyben nem relevánsak, így azokat maga az ügyészség semmisítette meg. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt az ember fülében cseng a mai napig, Varga Judit volt Igazságügyi miniszter azon állítása, amely szerint Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból. Köztudott, hogy a Tuzson jelenést követően nem sokkal Juhászhoz nagy erőkkel szálltak ki a Központi Nyomozó Főügyészség emberei, és lefoglalásokat végeztek. Mindezek ellenére nem akkora baj, hogy Juhász a nyilvánossághoz tudott fordulni, mert így legalább biztonságban vannak a felvételek! SZŐLŐ UTCA: Lemondott az IGAZGATÓ! - YouTube Juhász Péter | Juhi hivatalos Összegzés: Tehát van egy Szőlő utcai ügy. Van egy Tuzson-jelentés, amely egyébként a jogállamiságot sutba dobva készült. De ha már van egy jelentés, akkor illene azt nem propaganda célból elkészíteni és nem kémügyként beállítani, hanem abba tényeket beleíni. Van egy ócska, a legkiszolgáltatottabbakat kihasználó mocskos maffia, amelynek tagjai – valami, vagy valakik miatt - hosszú évekig biztonságban érezték magukat. És végezetül van egy kormányunk, amely bort iszik, de vizet prédikál! Gyakorlatilag kiderült, hogy a kormány a gyermekvédelmet kizárólag propaganda célból használja! Ja’ és van egy köztársasági elnökünk, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Mivel a Szőlő utcai ügyben még csak meg sem szólalt, így elmondható, hogy ez is csak elvi síkon működik! Az a kormány, amely saját maga által alkotott Alaptörvényt, ilyen módon megszegi, magára hagyja a legkiszolgáltatottabbakat, hosszú évekig asszisztál a gyermekek szexuális kizsákmányolásához, illetve bántalmazásához, annak fel is út, le is út! TAKARODÓ! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És akkor egy rövid frissítés: Még cikkünk megjelenése előtt volt a heti kormányfélreinfo, szóval, ott hangzott el az a bődületesen bicskanyitogató mondat - mégpedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából -, hogy a Szőlő utcai intézmény nem gyermekotthon, hanem javítóintézet, ilyesformán ott fiatalkorú bűnözőket nevelnek, illetve tartanak fogva. Nos, mi az Ígyélünknél, - meg szerintem a fél országban - azt gondoljuk, hogy - még, ha bűnözők is - nem így kell nevelni ezeket a fiatalokat, hiszen még a börtönben sem így kezelik a felnőtteket! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.05. 01:04
Most, hogy hüledezünk Pintér Sándor embertelen, gyalázatos mondatain, talán érdemes ennek oldalágait is követni. Mert a szégyentelenül kimondott szavakon túl a tettek, az elmulasztott cselekvés legalább annyira kegyetlen, még ha pökhendiségével nem is kavarja úgy fel az indulatokat, mint a belügyminiszter. A szépen, csendben, hallgatva elmismásolt cselekvés is mélyen embertelen tud lenni. Érdemes ezért a 350 ártatlan kisbaba hospitalizációjáról ejtenünk pár szót. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászai Intézetének osztályán sok pici baba, illetve kisgyerek tartózkodik bent huzamos ideig, úgy, hogy vagy gyermekvédelmi okból, vagy örökbefogadó szülőre várva, vagy komoly betegség miatt nincs mellettük szülő, szeretettel gondoskodó felnőtt. A babák simogatása, ölelgetése, a szeretetteljes testi kontaktus felvétele és fenntartása ebben az életkorban olyan létszükséglet, amelynek elmaradása akár egész életre szóló traumát jelent, szélsőséges esetben személyiségzavarhoz is vezet. Ezt a problémát felismerve az országban több klinikán erre a feladatra kiképzett önkénteseket vesznek igénybe (Szeged, Pécs, Szigetvár, Kaposvár), de Debrecenben – annak ellenére, hogy a feladatra vannak célirányos képzést kapott, vállalkozó kedvű önkéntesek – nem indul be a program, pedig az önkéntes munka sokat segítene a beteg gyerekek problémáján, illetve az ott dolgozó nővérek, ápolók számára is nagy segítség lehetne. Örökbefogadó szülőre várva – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció De mi is az a hospitalizáció? A gyermek időérzékelése eltér a felnőttekétől. Az addig megélt életük tartamához viszonyított idő náluk sokkal lassabban telik. Bizonyára mindannyian emlékszünk a kisgyerek korunk végeláthatatlan hosszúságú nyári szüneteire, s arra, hogy felnőttként ez a pár hónap miképpen törpül össze, s repül el olyan hamar, mint gyerekkorunk egy-két hete. Egy pár napos pici baba a napokban mért időtávot is valóságos korszakként éli meg. Emellett a kiszolgáltatottságuk is annál nagyobb, minél kisebb korban maradnak magukra, nélkülözik a biztonságot adó felnőtt közelségét, az elszigeteltséget és kiszolgáltatottságot. Ebben a korban érzelmi és fizikai stimuláció nélkül a babák akár pár hét alatt súlyos érzelmi és ezzel együtt fizikai fejlődési zavarokat eredményező szenvedésen mennek át. Szeparációs szorongásból eredő súlyos viselkedési zavarok alakulhatnak ki. A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe, tartósan megmaradhatnak a bizonytalanság, a félelem képei, a kórházi tartózkodás depressziós hangulata. Minél kisebb gyerekről beszélünk, annál gyorsabban alakul ki és mélyebben szervesül az élmény, így akár egy pár hetes betegség és a vidéken élő látogatásban akadályozott szülő elég ahhoz, hogy túlterhelt nővérek ne tudjanak gondoskodni a babák babusgatásáról, ölelgetéséről, biztonságot adó törődésről és máris ott a baj! A mély, frusztráló emlékek beleivódhatnak a babák elméjébe – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan segíthetünk? A probléma megoldása nem egyszerű – látva a hazai egészségügy állapotát és hallva a miniszter embertelen cinizmussal megfogalmazott mondatát: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket a kórházban.”. Ugyanakkor a megoldás egyben olyan pofon egyszerű is, mint amilyen egyszerűen oldotta meg Semmelweis doktor, az anyák megmentője a gyermekágyi halandóság problémáját azzal az egyszerű javaslattal, hogy az orvosnak alaposan kezet kell mosnia, mielőtt megvizsgálja a terhes anyukákat. Ugyanis a tennivaló nem egyéb, mint simogatni, babusgatni, kedvesen átölelni a magukra maradt pici babákat. Vannak olyan jótét lelkek, szakemberek, akik szívükön viselik ezeknek a gyermekeknek a sorsát és lelkesen igyekeznek segíteni. Országszerte szerveznek képzéseket a témáról és segítséget nyújtanak azoknak az embereknek, akik készek szabadidőt, energiát szánni erre a feladatra, akiket nem hagy békén a tudat, hogy szenvedő pici babák élete megy tönkre az orrunk előtt azért, mert nem kapnak ölelést, mosolyt, becéző szavakat, egy kis biztatást és biztonságot. Ilyen példa értékű társadalmi feladatot lát el a Nevetnikék Alapítvány. Önkéntesek (egy-két hónapos) kiképzését vállalják, folyamatos utánképzéssel, akik rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a kórházban fekvő betegek szorongásait, fájdalmait, elterelik a gyerekek figyelmét a gondokról, elűzik az unalmat, és megnevettetik őket. Báboznak nekik, mesét mondanak, kézműves, zenés, társas foglalkozásokat tartanak a kórházi játszószobákban, vagy a kórtermekben. Az önkéntesek párban dolgoznak, a foglalkozások hossza általában 2 óra, ez idő alatt egy osztály betegeit látogatják végig, kiemelten figyelve a nem látogatott gyermekekre. Az önkéntesek rendszeres látogatásokkal tudják enyhíteni a szorongást – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Ahol elkel a segítség és ahol nem… A felkészült önkénteseket több helyen fogadják. A Nevetnikék Alapítvány oldalán olvashatjuk, hogy Pécs, Kaposvár, Szigetvár több intézményében zajlik a program és hallottunk arról, hogy Szegeden is folyik hasonló tevékenység, ahol orvostanhallgatók veszik ki részüket a rendkívül hasznos, nagyon dicséretes, emberséges akciókból. Nyilván a kiképzett önkénteseknek a fogadó intézményben át kell esniük pszichológiai vizsgálaton a kezelt gyermekek érdekében, de egyébként az ingyenesen adott, jó szándékú segítség elfogadásának – józan ésszel elgondolva – nem lehetne semmilyen akadálya. De nem mindenhol ilyen jó a helyzet, holott az lenne a természetes, ha ez a fajta munka általánosan elfogadott, természetes tevékenység lenne MINDEN olyan egészségügyi intézményben, ahol fennáll a hospitalizáció veszélye. Itt van mindjárt Debrecen és a Klinika Gyermekgyógyászai Intézetének esete a jelentkező önkéntesekkel.2025. április 22-én kereste meg őket egy lelkes önkéntes a következő levéllel: »Tisztelt Igazgató Úr! XY vagyok, debreceni lakos. Elvégeztem a Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyamot. (Az oklevelet mellékelten csatolom.) Mint ahogy a képzésen is ezt hallottuk, (illetve ahogy magán az oklevélen is szerepel) a tanfolyam elvégzése önmagában nem jogosít fel a klinikára való belépésre, amelyhez előzetes alkalmassági vizsgálat szükséges. Tisztelettel érdeklődni szeretnék, hogy erre az alkalmassági vizsgálatra mikor, milyen módon lehet sort keríteni, hogy megszerzett ismereteimmel és tapasztalataimmal (két gyermeket felneveltem, egyébként több évtizede pedagógusként dolgozom) segíthessem az Önök munkatársainak áldozatkész munkáját az Önök gondjaira bízott kisbabák lelki egészségének szolgálatában. Tisztelettel: XY« A készséges válasz gyorsan, 2025. április 24-én megérkezett azzal, hogy az igazgató úr „természetesen támogatja a kezdeményezést” és hamarosan visszajeleznek arról, hogy „melyik osztályrészen (gyermekrehabilitáció, csecsemő részleg) és milyen feltételekkel tudják a programot elindítani”. A biztató válaszra a lelkes önkéntes 2025. április 26-án jelezte válaszlevélben, hogy köszöni a gyors választ és jelezte, hogy rajta kívül van még két másik önkéntes is, akik szintén részt vettek a Nevetnikék Alapítvány képzésén, és szívesen bekapcsolódnának a munkába. Másnap erre a levélre is kapott választ azzal, hogy a program beindításának végső engedélyezője a Klinikai Központ Elnöke, az ő engedélye szükséges, arra várnak… A Nevetnikék Alapítvány „A kórházban ápolt csecsemők pszichés gondozása és megtámogatása” című tanfolyam elvégzésének tanúsítványa Egy kis kedvesség, szeretet az, amivel lelkes önkéntesek szenvedő, bajba jutott kisbabákon, gyerekeken szeretnének segíteni. Mi kell ahhoz, hogy valaki ezt a segítséget visszautasítsa, megakadályozza!? Milyen szempont írja felül azt, hogy ezeknek a gyerekeknek a sorsát egy életre befolyásoló traumát enyhíteni, elkerülni lehessen!? Szóval engedélyre várnak, 2025. áprilisa óta. Most van 2025. december van. Mindjárt itt a Mikulás. A gyerekek már biztos nagyon várják odabent… Szívszorító dolog ebbe belegondolni és tökéletesen megértem Grecsó Krisztián indulatos sorait, aki a problémára vérlázítóan cinikus mondatokkal reagáló Pintér Sándort lényegében a Pokolba küldte. Ehhez csak Yuval Noah Harari gondolatát tudom hozzá fűzni: „A pokol egy elveszett gyermek, aki a szüleiért sír.” dr. Zeke László – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.11.29. 15:06
Ha létezne a trágyaszemcsés empátia-lovagkereszt, Pintér Sándor biztosan megkapná a rozsdás fokozatot. Orbán Viktor pedig újra megmutatta, hogy kormányában még a szakmai hozzá nem értésnél is sokkal fontosabb a rideg embertelenség. Stirlitz persze előre tudta… Nem mi szültük Ha vannak ártatlanok ebben az országban, akkor azok ők: a háromszázötvenek. Akik nem tehetnek a megszületésükről, akiknek csak szeretetre lenne szükségük, de ezt már a világra lépésük első másodpercétől megtagadják tőlük. Nem ők választották a nyomort, amelybe a rendszer taszította, és tartja bezárva a családjaikat. Nem ők döntöttek arról, hogy az állam már bölcsős korukban lemondjon róluk. Hol vannak ilyenkor az egyházak? Amelyek vad indulattal üvöltöznek az abortusz ellen, és arról vitáznak, hány sejtosztódás után tekintendő élőnek egy magzat? Hol vannak akkor, amikor már nyilvánvalóan élőlény – sőt, ember – az újszülött? Hol vannak, amikor a megszületett gyereket kellene megvédeni, nem a még meg sem fogant ideológiai konstrukciót? Hol van ilyenkor a kollaboráns KDNP? A vadászmezőkön jeleskedő, ritkaságokat halomra gyilkoló álkereszténység, amely a prédikációkban szeretetről papol, de a valóságban hátat fordít a legvédtelenebbeknek. A gyermekvédelmi rendszert lezüllesztő egyházmegyék, amelyek már nem az egyházaikat árulják el – hanem magát a hitet. Lábbal tiporják évszázados örökségüket. Szégyelljék magukat. A gyalázat sorozata A nincstelenségbe kényszerített, és ott tartott családokba születő gyerekeket sokszor már a kórházban elszakítják a szüleiktől. Egy részük örökbefogadókhoz kerül, néhányukat külföldre adják el, másokat nevelőszülőkhöz osztanak be. A többség azonban csecsemőotthonban kezdi a nyomorúságos kis életét, ahol már az első hónapokban beég: nincsenek kapcsolatok, nincsenek arcok, nincsenek ölelések, nincs esély. Csak rendszer van. És közöny. Innen aztán egyenes út vezet a gyermekotthonokba. És akinek igazán szerencsétlen a sorsa, az egy bicskei, szőlő utcai vagy ózdi intézményben köt ki – ott, ahol évtizedek óta pontosan tudják, hogyan kell egy gyereket árunak tekinteni. Ott, ahol a hatalom védelme alatt egy lelketlen kufár „használatra” adja el őket rendszeresen, teljes bizonyossággal, hogy felmentik, kitüntetik, majd visszaengedik ugyanabba a pozícióba. Hiszen ők ennek az üzletnek is a haszonélvezői. Ez nem tévedés. Nem rendszerhiba. Nem mulasztás. Ez maga a rendszer. Nem mi hagytuk ott A családok, akik nem vihetik haza az újszülöttjüket, olyan mélységes fájdalmakat élnek át, amit a dőzsölő nagyurak elképzelni sem képesek. A nincstelenség, amelybe az Orbán-rendszer taszította őket, elkerülhetetlenné és kilátástalanná vált. Gyakran azt sem értik, mi történik velük, miért, és kik döntöttek a sorsukról. Miért lett az ő gyerekükből is statisztikai tétel, állami áru, intézményi melléktermék? Nekik marad a fájdalom. A kilátástalan küzdelem a gyerekeikért, a családjukért, a megélhetésért, miközben a hatalom látványosan képtelen – valójában nem is akar – megoldást találni erre a helyzetre. Mert ez a rendszer számára nem probléma. Ez egy kényelmes, kiépített status quo. Egy „emberséges” kinyilatkoztatás, amelyben mindenki annyit ér, amennyije van. És mi mégis újra és újra ott találjuk magunkat a kérdés előtt, amelyre nincs jó válasz: …… Vádirat Vádolom a kormányt és annak minden felelős döntéshozóját, hogy a gyermekek alapvető jogainak védelmét elmulasztotta, és ezzel szándékos, rendszerszintű állami mulasztásos jogsértést valósított meg. Vádolom a belügyminisztert, hogy felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, a súlyos visszaélésekről tudomással bírt, és mégsem intézkedett — ezáltal törvényben rögzített kötelességét megszegte. Vádolom a gyermekvédelmi rendszer irányítóit, hogy a rájuk bízott gyermekek testi-lelki integritását nem biztosították, és így folyamatos, tartós jogsérelmet okoztak. Vádolom mindazokat, akik ennek a rendszernek a fenntartásához hozzájárultak — akár döntéssel, akár hallgatással — mert magatartásukkal a magyar jogrend alapelveit, mindenekelőtt az emberi méltóság sérthetetlenségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét súlyosan megsértették. Mert tudták, mit tesznek – és mégis megtették. Koszi Ferenc – Nyitókép: Telex – YouTube ScreenShot



Dr. Ternovácz Dániel | 2025.11.19. 22:30
A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.24. 13:04
Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt

Dánfi Benedek | 2025.09.25. 22:08
A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI


Leitold Márton | 01.26. 21:34
...hogy egy grönlandi az dán állampolgár, és a dán állampolgár pedig EU-s állampolgár. Pedig pofonegyszerű. Nézzünk is utána! „Mi ezt egy kétoldalú ügynek tartjuk, amelynek megoldása a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Én ezt nem tartom egy európai uniós ügynek, ezért a tegnapi napon is az állandó képviselők tanácskozásán jeleztük, hogy nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását.” – idézi a 444.hu a külügyminiszter prágai nyilatkozatát (11:17-nél) Trump igényeiről Grönlanddal kapcsolatban. Grönland és EurópaGrönland szigetét már 4500 éve lakták, de a magyar honfoglalás után 100 évvel a Norvég-királyság érdekszférájába került. Vörös Erik a híres viking, aki elnevezte és benépesítette Grönlandot. Fia Leif Erikkson felfedezte a Baffin-szigeteket és Új-Fundlandon Kanada partjainál szintén települést hozott létre mint apja Grönlandon. Ezeket a történeteket őrzik a viking sagák mind a mai napig. Ez a korszak körülbelül 400 évet takar, mely után a XV. századra elnéptelenednek a települések. A XVII. században a dán-norvég flotta újból Grönlandra érkezik és azóta itt megszakítatlan az európai kötődés. Ekkor alapították a mai fővárost Nuukot. Az 1814-es dán-norvég szétváláskor Dániánál maradt a sziget, és 1953-ban megszűnt gyarmati státusza. Tehát itt beszélhetünk egy majd ezer évre visszamenő kötődésről, amelyről rengeteg fantáziadús film készült, korhű expedíciók hajtanak végre, s el nem mesélt történetek kerültek a felszínre. Grönland és az Európai Unió1973-ban Dániával együtt belépett az Európai Közösségbe, majd 1979-ben részleges autonómiát szerezett. 1985-ben az Európai Unió Tengerentúli Területévé vált, ami azt jelenti, hogy az EU-s tagállamhoz Dániához tartozik, lakói EU-s polgárok, de a sziget nem része az EU területének. Grönland társult státusszal rendelkezik. Ez vámmentes kereskedelmet jelent, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Így bizonyos belső ügyekben szuverenitást élveznek a sziget lakói, amely mellett élvezi az EU gazdasági és biztonsági ernyőjét. Az EU szerződés kimondja: Ha egy tagállamot fegyveres agresszió éri, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Ha Grönland Dánia része, akkor ez kevés további magyarázatra szorul. Sarki fény Nuuk felett Forrás: Unspash -Aningaaq Rosing Carlsen Dánia és az Egyesült Államok szerződéseVégezetül evezzünk kicsit délebbre a Karib-tengerre 25-28°C-ba és egészen vissza 1916-ig. Ekkor kötik meg a Dán Nyugat-indiai szerződést, ahol 25 millió dollárért az Egyesült Államok megvásárolja a mai Virgin-szigeteket Dániától. Ez azért érdekes adalék, mert ebben a dokumentumban az 1715-ös oldalon az USA elismeri Dánia teljes fennhatóságát Grönland felett. Tehát, erről már született egy megegyezés, amelyet az Egyesült-Államok, ma nem igazán vesz figyelembe. KövetkeztetésHa egy Európai Uniós terület elcsatolását nem tartja egy magyar külügyminiszter Európai Uniós ügynek, akkor vajon mit tarthat annak? Pedig Európa jóléte, s annak stabilitása, ritkaföldfém ellátottsága közvetlen hatással van ránk, sokkal nagyobb hatással, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok, ahonnan nem jön semmilyen védőpajzs. Ez a “Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” politikája ami sajnos nem fog előrébb vinni. Ehelyett lehetne példát venni a sikeresen felzárkózó lengyelekről - akik mellesleg már a világ 20 legerősebb gazdaságában benne vannak. Itt nem csupán arról van szó, hogy a grönlandi ásványkincsekből mi magyarok is profitálhatunk, hanem arról, hogy ha az Európai Unióból csak úgy el lehet venni erőből területeket, akkor a mi várhat ránk, mint az Európai Unió gazdaságának 1,1%-ára? A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége. Érteni kellene az idők szavát, mert valóságunk, ha tetszik, ha nem Európához köt minket s nem máshová. Leitold Márton - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Dr. Ternovácz Dániel | 01.11. 21:37
25 év után révbe érni látszik az Európai Unió történetének legnagyobb partnerségi megállapodása, melynek folyamatban vannak a tárgyalásai a Mercosurral. Együttesen több, mint 700 millió lakost jelent a két térség. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló új partnerségek jelenthetik az Unió kilábalását a szorult helyzetéből, míg mások komolyan aggódnak az európai mezőgazdaság jövője miatt.Válasz Trump vámjaira: új partnerek keresése Az Unió 27 tagállama jóváhagyta a megállapodást a Mercosurral, azaz a Dél-amerikai Közös Piaccal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Öt ország (Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország) a megállapodás ellen szavazott, ám a szükséges többség így is megvolt. A hatálybalépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A közvetlen előzmények a Trump újraválasztását követő kereskedelmi feszültségek és bizonytalanságok voltak. Júliusban született meg a megállapodás az EU-val: 15% az EU-s termékekre, melyeket az USA-ba exportál, míg fordított viszonylatban, az EU-ba érkező USA-termékek esetében ez 0%. Bár az eszkalációt sikerült elkerülni, versenypiaci szempontból mégis egy aránytalan helyzetbe került az Unió a legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben.Mercosur a térképen - Forrás: YouTube ScreenShotEnnek következtében kényszerül rá az Unió új partnerek felkutatására: a Mercosur mellett Mexikó, Indonézia, India jön számításba jelenleg. Aki komolyabb fellépést vár az Európai Uniótól a jelenlegi geopolitikai színtéren, annak az ilyen megállapodások jelenthetik a megoldást. Az EU elsősorban gazdasági integráció és kereskedelmi szervezet, ezért kereskedelmi eszközökkel, megállapodások révén tud reagálni a nemzetközi feszültségekre. Mentőöv az európai autóiparnak, így a magyar exportnak is Ha életbe lépne a megállapodás, úgy a Mercosur az EU-ból érkező import vámjainak a 91%-át eltörölné. Többek között az EU-ból importált gépjárművek 35%, gépipari és elektromos berendezések 14–20% vámja fokozatosan 0%-ra változna, ami egy jelentős lökést adhatna a jelenleg leépítések és termeléscsökkenés miatt nehéz helyzetben lévő autóiparnak. Jól jön ez a magyar gazdaságnak is, hiszen legfontosabb exportcikkei közé tartoznak az autóipari termékek. Akkor is, ha csak közvetve, az EU belső piacán keresztül jutnak el a termékek Dél-Amerikába.0%-ra csökkenne továbbá a vegyipari és gyógyszeripari termékek vámja (jelenleg körülbelül 14%), illetve szintén 0% lenne a ruha- és textilipari termékek vámja (ami jelenleg 35%-ig is elérhet).Aggodalmak a mezőgazdaságban A Mercosurból az EU-ba exportált termékek esetében az ipar vámja már most is nagyon alacsony. A mezőgazdaság az érzékeny vitapont. Ezért ellenzi például Franciaország a megállapodást 1999 óta, mióta a kérdés napirenden van. Magyarország szintén mezőgazdasági okok miatt nem támogatja a partnerséget. A sok helyen gazdatüntetéseket eredményező aggodalmak abból fakadnak, hogy a dél-amerikai országokban nem olyan szigorúak a szabályok, mint az EU-s mezőgazdaságban, így fennáll a félelem, hogy az EU-s piaci ár alatt értékesülnek az import élelmiszerek. A kompromisszumos megállapodásban egyrészt benne foglaltatik, hogy az EU-ba importált termékeknek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak kell megfelelni, az előállítási módszerek tekintetében azonban eltérő lehet a szabályozás. Ezenkívül egy kvótarendszert dolgoztak ki: egy meghatározott mennyiség jöhet be az új vámtarifa szerint. Ez a szám jellemzően alacsonyabb az adott termék jelenlegi behozatali mennyiségétől. Például marhahúsból 99000 t hozható be az EU-ba a Mercosurból, amennyiben életbe lép az új 7,5% vám. Összehasonlításképpen: 2024-ben összesen 206000 t marhahúst importált az EU a Mercosurból, ami a teljes EU-s termelésnek az 1,5%-a. Jelenleg 40-45% vám terheli, és a jövőben ez a vámtarifa lépne életbe a kvóta túllépésekor.A baromfihús esetében a kvóta 180000 t-ig 0% vám. A cukor esetében 180000 t, méznél 45000 t, a rizsnél pedig 60000 t a 0% vám határa. Az uniós sztenderdek betartatásán és a kvótarendszeren túl 45 milliárd eurónyi támogatással sikerült megnyugtatni a mezőgazdasági lobbit, amelyet a következő uniós költségvetésből tudnak majd előre előteremteni. Tilakozók traktoron - Forrás: QuimGil - WikimediaMegoldás a nehézségeinkre, vagy aggódnunk kellene? Egy ilyen nagyszabású megállapodásnál érdemes a pro és a kontra érveket is számba venni, így a magyar mezőgazdasági szereplők véleményét is. A magyar alma helyzetén például nem biztos, hogy segít egy ilyen kereskedelmi megállapodás. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ez a megállapodás „merénylet az európai gazdák ellen”. Ezzel együtt ott van a szabadpiacot pártolók érve: ha a világ másik feléről ideszállított gyümölcs olcsóbb a helyinél, akkor nem biztos, hogy a piacban van a hiba. Aki viszont aggódik az EU-nak az USA és Kína közé szorult gazdasági helyzete, illetve az orosz-ukrán háború adta geopolitikai kihívások miatt, annak ez minden bizonnyal egy örömteli hír. Ha a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az Unió képes még a saját szabályai betartása mellett is komoly partnerséget kötni, és nem köteles idomulni Trump erőpolitikájához vagy Kína állam által torzított piacához. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Wikipédia

Dr. Ternovácz Dániel | 01.02. 16:27
A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.12.11. 00:36
Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét.Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIA találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik.Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIAz egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot



Koszi Ferenc | 01.10. 13:30
Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? A sorozat további részei: 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.12.27. 04:30
Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig A sorozat további részei: 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.12.22. 16:22
Az előző részben, az infláció kapcsán már találkoztunk a „vásárlói kosár” fogalmával. Akkor még csak eszközként említettük: egy statisztikai módszer, amivel mérni próbálják a pénz vásárlóerejének változását. Most viszont közelebbről is megnézzük, mi ez valójában – és miért sokkal több, mint egy számítási alap. Egy mindennapi történet Amikor meghallod, hogy „az infláció 6,5%”, de a boltban úgy érzed, inkább harminc, akkor nem te tévedsz. Csak nem ugyanarról az inflációról van szó.A statisztikus kosarában van minden, mi szem szájnak ingere – és még néhány apróság: kenyér, hajvágás, téligumi, internet-előfizetés és villanyszámla, interkontinentális rakéta és űrprogram. Csakhogy a te kosaradban nem ugyanaz van. És pont ez a lényeg.Mit jelent valójában a vásárlói kosár?Muszáj, hogy legyen valami, amivel mindent össze lehet hasonlítani. A vásárlói kosár egy képzeletbeli szatyor, amit a statisztikusok pakolnak tele. Összegyűjtik, amit szerintük vásárol egy átlagos háztartás: élelmiszert, ruhát, közlekedést, szórakozást, rezsit, sőt fodrászt és internetszolgáltatást, tanszert és utazást. Ezek árváltozásait folyamatosan mérik, és ebből számolják ki az átlagos inflációt. Ez az a hivatalos adat, amit mindenki idéz, amire mindenki hivatkozik. Van benne valami titokzatos, valami rejtélyes – mintha a statisztika polcain egy láthatatlan kéz válogatná össze, mennyit is ér ma az élet. Miért nem tükrözi a valóságot?Mert nincs olyan, hogy átlagember vagy átlag család. Ha valaki sokat autózik, neki az üzemanyag drágulása fáj a legjobban, ha valaki otthon fűt gázzal, az energiaárak viszik el a családi kasszát, ha valaki sok gyereket nevel, az élelmiszer és a ruha súlya nő meg a kiadásokban. Ezért az infláció mindenkinek más: a hivatalos kosár csak átlagot mutat, te viszont a saját valóságodat érzed a boltban, a csekkeken és a pénztárcádban.Miért fontos mégis ez a kosár?Mert ebből dönt a gazdaság az irányokról. A kormány, a jegybank, a munkaadók és a szakszervezetek mind ezt az adatot figyelik, amikor béremelésekről, nyugdíjról vagy kamatpolitikáról tárgyalnak és döntenek. Ha a kosár eltávolodik a való világtól, akkor torzul a kép, elcsúszik minden felépítmény és nehezedik a megélhetés. Ha viszont jól van összeválogatva, akkor segíthet megőrizni az egyensúlyt a pénz, a fizetés és az árak között. A vásárlói kosár egy rosszindulatú hatalom kezében fegyver is lehet. A tanulságA vásárlói kosár nem csupán statisztika – hanem az ország tükre. Abban benne van, mit eszünk, miben élünk, mire költünk, és hogyan, miből spórolunk. És ha ebben a tükörben nem ismerünk magunkra, az nem feltétlenül a mi hibánk. Lehet, hogy a kosarat újra kellene pakolni – hogy ne csak Gizike és a gőzeke férjen bele, hanem mi magunk is.Fun fact:A magyar statisztikai kosárban ma már rizschips vagy éppen csirke far-hát is szerepel, míg a brit kosárban bakelit lemez és virtuális valóság szemüveg van. A statisztika szerint ezek is hozzátartoznak a „mindennapi élethez”.Az USA-ban a statisztikusok cekkerében a fegyverek és lőszerek nem a „védelem” kategóriában szerepelnek, hanem a „szabadidős cikkek” között – ugyanott, mint a horgászbot és a sakk-készlet. A sorozat korábbi része: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy A sorozat további részei: 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció


Leitner Szilárd | 03.19. 03:30
Az elmúlt napokban fontos döntés született a világ energiaellátásával kapcsolatban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) bejelentette, hogy a tagállamok mintegy 400 millió hordó stratégiai kőolajtartalék felszabadításáról döntöttek. Ez történelmi lépésnek számít, hiszen ekkora összehangolt tartalék-felszabadítás ritkán történik.De mit is jelent ez valójában?A világ napi olajfogyasztása jelenleg körülbelül 100 millió hordó. Ha ezt a számot nézzük, akkor a 400 millió hordó mindössze nagyjából négy napnyi globális fogyasztásnak felel meg, ha egyszerre használnánk fel. Természetesen a valóságban ezt nem így alkalmazzák: a tartalékokat hónapok alatt adagolják a piacra, hogy stabilizálják az árakat és csökkentsék az esetleges ellátási zavarokat.Felmerül a kérdés: miért van erre szükség? A világ energiaellátása az utóbbi években rendkívül sérülékennyé vált. Háborúk, geopolitikai feszültségek, kereskedelmi viták és a globális gazdaság ingadozása mind hatással vannak arra, hogy mennyi energia áll rendelkezésre, és milyen áron. Amikor a piac attól tart, hogy kevesebb olaj érkezik, az árak gyorsan emelkednek. Ilyenkor lépnek közbe a stratégiai tartalékok. Fontos azonban látni: ez a lépés önmagában nem old meg mindent. A világ energiaellátása nem egyetlen forrásból áll.Az olaj mellett jelentős szerepet játszik: * a földgáz * az atomenergia * a szén * valamint az egyre növekvő megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia. A Hormuzi-szoros jelenleg zárva Forrás: YouTube Képernyőkép Miért kulcskérdés az energiafüggetlenség? Egyre több ország próbálja csökkenteni az olajfüggőségét, mert a túlzott függés mindig kiszolgáltatottságot jelent. Ezért látunk világszerte hatalmas beruházásokat az energiatárolásban, az elektromos közlekedésben és a megújuló energiában. A jövő egyik legnagyobb kérdése tehát az: hogyan tudjuk biztosítani az energiaellátást úgy, hogy közben stabil és kiszámítható maradjon a gazdaság is.Magyarország számára is kulcskérdés az energia. Egy ország erejét nemcsak a gazdasága vagy a hadereje adja, hanem az is, hogy mennyire tudja biztosítani a működéséhez szükséges energiát.Ezért fontos, hogy mindig hosszú távon gondolkodjunk: * diverzifikált energiaforrásokkal * erős nemzetközi együttműködésekkel * és olyan gazdasági politikával, amely csökkenti a kiszolgáltatottságot. A mostani döntés tehát egy válságkezelő eszköz, nem pedig végleges megoldás.A kérdés inkább az: milyen energiarendszert építünk a következő évtizedekben?Ti mit gondoltok: a jövő inkább a hagyományos energiahordozóké lesz, vagy a megújulóké? Leitner Szilárd - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nagy László | 03.14. 16:22
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: Miért kellett 8 829 magyar napelemes családot 2024 végéig átnyomni a sokkal rosszabb bruttó elszámolásba, miközben minden szakmai érv az ellenkezőjét mondta?Komolyan: kinek volt ez életbevágóan fontos?Most pedig itt az „új” nagy ötlet: adjunk nekik pályázatot energiatárolóra, és majd mindenki boldog lesz.Hát… nem lesz boldog mindenki.A valóság ennél jóval egyszerűbb – és kellemetlenebb.A 2024 tavaszi hírekben már belengették a pályázatot (vélhetően kampányhangulatban).A jelentős tiltakozás miatt 2024-ben ebből nem lett semmi. Csakhogy ez a verzió pont annyira megoldás, mint ragtapasz egy törött lábra. Ha már pénzt költünk (a mi pénzünket, adófizetői forintokat, jelenleg 100 milliárd forint a keretösszeg!), akkor minimum ipari energiatároló + trafó fejlesztés kombóra együtt lenne értelmes költeni. De ezt valahogy senki nem meri kimondani.És akkor jön a fekete leves.A MAVIR szerint: * 2025 végére 15 131 db háztartási HMKE lesz bruttóban (lejár a 10. éve a telepítéstől számítva), * 2026 végére 20 401 db lesz. Ez már egy kisebb városnyi ember. A többiek nagyon komolyan el fognak gondolkodni azon, hogy érdemes-e pályázni vagy nem. Tényleg mindenkinek dobálni kell az adófizetői pénzt?Miközben a legegyszerűbb megoldás ordít:• visszaadni az éves szaldós elszámolást (amelyeknek gazdaságos műszaki működtetése a folyamatos eszköz avulás miatt is megszűnik)• megalkotni egy rugalmas elszámolási rendszert, amelyben a fogyasztó a saját maga által megtermelt villamosenergiát hasznosítja a saját közösségén belül,• a közösségi energia hatékony hasznosításával és az energiaközösségek létrehozásának támogatásával jelentős mértékben tudná támogatni a magyar közcélú villamosenergia hálózat stabil, kiszámítható működtetését (az un. menetrendezést is).S láss csodát: éppen ezeket a célokat is olvashatjuk a pályázati kiírásban! Ennyi. Semmi bűvészkedés, semmi drága pályázat, semmi hazárdjáték az inverterekkel, energiatárolókkal, ingatlanokkal. Korrekt és gyors. Ráadásul olcsóbb, mert az üzemeltetését az áramszolgáltató végzi cserében az áramszolgáltató szabályozni tudja, hogy melyik trafókörzetben melyik energiatárolóból mennyi áramot kell adnia a fogyasztóknak.De valamiért úgy tűnik, Magyarországon mindig a legdrágább, legbonyolultabb, leglassabb megoldást választjuk. S ehhez még az AB is asszisztál!Talán mert úgy „szebb”? Vagy mert így senki sem kérdezi meg, hogy mi értelme az egésznek?Fotó: YouTube ScreenShotA pályázat buktatóiról még nem is beszéltünk: * az áramszolgáltató műszakilag és gazdaságilag sokkal felkészültebb az üzemeltetésre, mint a lakossági ’laikus’ üzemeltető, * az akkut tűzvédelmi okokból nem teheted akárhová (üzemeltetés szempontjából ez egy un. ’veszélyes üzem’, s majd a biztosítók is megnézik, hogy milyen kockázatokat vállalnak azokra az ingatlanokra, amelyekben van energiatároló), * ha a régi kiviteleződ megszűnt, az új kivitelezőnek teljes felelősséget kell vállalnia a rendszeredért, ha hozzányúl az akku telepítése közben, * ami miatt előbb felülvizsgálni kell a teljes rendszert, * amit nem fizet ki a pályázat, * és a végén a potenciális pályázók háromnegyede simán kiszáll, mert kiderül, hogy jelentős önerő is kell a pályázathoz, * akik pedig pályáznak, azok írásban ahhoz is hozzájárulnak, hogy a FEAK Zrt.-n keresztül a magyar állam ellenszolgáltatás nélkül szerezze meg az inverter gyártókon keresztül azokat az adatokat, amelyekre a menetrendezéshez semmi szüksége, továbbá az áramszolgáltatóknál már léteznek ezek az adatok (csak nem azt akarják, hogy távolról lekapcsolhassa a magyar állam az invertereket?). A kivitelezők többségét pedig már a gondolattól is leveri a hideg veríték: egy újabb nehezen elszámolható állami program? A kivitelezők folyamatosan kapják a rossz híreket: + a kínai állam megszünteti a napelemek és az energiatárolók állami támogatását, ami áremelkedést okoz a piacon; + az iráni konfliktus miatti gazdasági folyamatok miatt ismét romlik a forint; + a pályázat állami lebonyolítója pedig még azt sem tudja megmondani, hogy a pályázati felületen mikor köthet szerződést a fogyasztó az által kiválasztott kivitelezővel, emiatt a kivitelező nem tudja megmondani a beszállítóinak, hogy melyik inverterből/energiatárolóból mennyit és mikorra rendeljen. A legviccesebb - vagy legszomorúbb? - részValaki tényleg azt gondolja, hogy a magyar napelemesek csak úgy, önszorgalomból nem gondolkodnának el a bruttó elszámolás választásán akkor, ha lenne hozzá korrekt elszámolási rendszer? Miért kell mindent csak kényszerrel, parancsszóval, kapkodással intézni? És miért nem kérdezik meg a szakmai szervezeteket?Czepek Gábor államtitkár folytatott egyeztetést a gyártókkal, a kivitelezőkkel, csak éppen a napelemes fogyasztók érdekeit képviselő szakmai egyesületet felejtette el meghívni az egyeztetésekre. Vajon miért?Tényleg ennyire nagy luxus lenne pár órát rászánni arra, hogy valaki olyannal beszéljenek, aki nem csak papíron ért hozzá?A végén az emberben megfogalmazódik a gyanú:Ez a hír tényleg a napelemesekről szól… vagy inkább a választási osztogatásról?Mert ha az utóbbi, akkor legalább ne nézzenek minket hülyének. Cui prodest? Kinek az érdeke mindez? Mert nem a magyar emberek érdeke, az elég egyértelmű. HANEM A MAGYAR KORMÁNY ÉRDEKE ÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉRDEKE, MERT ÍGY SZABADULNAK MEG ATTÓL A FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGTŐL, AMELYET NEM AKARNAK MEGFIZETNI. Nagy László – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 01.18. 22:01
A civilizált újkori zsebtolvajlás prémium változata. Az ÁFA az az adó, amihez nem kell dolgoznod. Elég annyi, hogy a már adózott pénzedből veszel valamit.Minden kiflid egyik csücskét leharapja az állam.Az ÁFA hivatalos arca„Az Általános Forgalmi Adó egy többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni. Magyarországon az ÁFA az állami bevételek egyik legfontosabb forrása. Alap kulcsa 27%, de léteznek kedvezményes, 5% és 18%-os kulcsok is. A fizetendő adót az adóalanyok havonta, negyedévente vagy évente vallják be, a vonatkozó szabályok szerint.”Guánó a gazdaság tetején Az ÁFA olyan, mint a guánó: minden szakaszban rárakódik egy újabb réteg. Először a termelő köteles ráépíteni az előállítási árra. Aztán a következő elosztó a magáét. Aztán a nagykereskedő. És végül a kiskereskedő. Mire hozzád ér, már egy méretes adógeológiai képződmény van a kupacon. A köztes szereplők csak a különbözetet fizetik meg – de te a végén az egészet. Te a végső fogyasztó vagy. Magyarán: a fő támogató, a mecénás. Ha akarod, ha nem. SZJA kontra ÁFA – az adófilozófia csapdáiIgazából kétféle iskola van adóterhelés és kedvezmény szempontból. Az egyik az SZJA dominanciáját preferálja, míg a másik az ÁFÁ-ét. Most már értjük – ha olvastad az SZJA cikket is –, hogy mit jelent ez.Az az állam, amelyik a munkabérek adójából kíván élni, az magasra tornázza a fizetéseket, és onnan húzza ki a közpénzt. Ezért alacsony ÁFÁval terheli a fogyasztást. A logika egyszerű: „dolgozz sokat, majd a fizetésedből lecsippentjük, ami kell”.A másik iskola ezzel szemben az ÁFÁ-t tartja nagyon magasan, és a munkabért terhelő adóból tud látszólagos kedvezményeket osztogatni a népszerűségért. A mechanizmus itt is átlátszó: „kapsz egy kis kedvezményt a fizetésed után, cserébe a kasszánál úgyis mindent visszaveszünk”. A trükk ugyanaz mindkét modellben: amit az egyik oldalon „odaadnak”, azt a másikon észrevétlenül visszahúzzák. A különbség csak annyi, hogy melyik kézzel törik le a kifli csücskét. A matematikus kérdezEzen a ponton elnézést kér a valahol megbújó matematikus. Felteszi a kérdést, amely valójában mindannyiunk torkában ott feszül: „Van annak legalább egy halvány esélye, hogy létezik olyan matematikai módszer, amivel ezt optimálisan lehet csinálni?” A válasz: van. De ez nem az a világ, ahol ilyet használni szokás.Az adórendszer evolúciója – a pénz papjaiA civilizáció története tele van jobbnál jobb, ötletesebbnél ötletesebb adóformákkal. A pénz istenségének felkent papjai évszázadok óta alkotják az újabb technikákat: célzott sarcok, ágazati csapdák, sávos szipolyozások, rétegre szabott adóhálók. Minden ugyanabba a cilinderbe kerül, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nyuszi már nem nagyon bújik elő. És a fáradt valóságMost tegyük félre ezt az ízetlen tréfát. Közösségi pénzre szükség van. Egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre, tömegközlekedésre, infrastruktúrára. És persze: űrprogramra, afrikai térítésre és keresztes hadjáratokra – a sor végtelen. Ez a közpénz. Ez az, amit közösen adtunk össze, hogy az életünk egy kicsit kényelmesebb, biztonságosabb, élhetőbb legyen. A baj csak akkor kezdődik, amikor elveszíti közpénz jellegét. Mert attól kezdve nem mi döntünk róla. És nem kérdeznek meg többé arról, hogy kinek a kiflijéből hány csücsköt harapjanak le. Fun fact – hol harap a legnagyobbat az állam? A világon a legmagasabb ÁFA-kulcsot ma is Magyarország tartja: 27%. Ez nem csak Európa-rekord, hanem világszinten is a dobogó legfelső foka. Ha lenne ÁFA-olimpia, Budapest rendezhetné a döntőt. A lista másik végén Kanada, ahol a szövetségi áfa 5%, Svájc, ahol a normál kulcs 8.1% és Japán áll, ahol mindössze 10%. Hongkong és Szingapúr gyakorlatilag ÁFA-mentes övezetek – ott a kifli teljes egészében a tiéd. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 01.12. 14:40
Az 5. és 6. részben a KÖZGÁZ alapok sorozatban az adórendszerek misztériumában merülünk el. A személyi jövedelemadóban – SZJA – amit azért fizetsz, mert dolgozol, és az általános forgalmi adóban – ÁFA – amit meg azért, mert elköltöd. Ebben a fejezetben a reflektorfény (és a bonckés) az SZJA-n van. Mert mi lehetne szebb, felemelőbb és magasztosabb annál, mint fizetni azért, hogy életben maradj?Az SZJA lelke – avagy ki harap bele a hamburgeredbe?Képzeld el, hogy megsütöd a világ legfinomabb hamburgerét. Dagasztod a tésztát, apróra vágod a húst – nem darálod, mert a minőség mindenek előtt –, gondosan megsütöd, rétegenként megépíted ezt a konyhai remekművet. Ott van előtted a tökéletes alkotás, már érzed a pirult vaj illatát, látod a szezámmagok ragyogását, és mielőtt az első harapást megtennéd, odalép egy idegen.Rád néz. Rád mosolyog. Majd egy jó nagy darabot lekanyarít a hamburgeredből, és szó nélkül elsétál. Ez az SZJA. Az SZJA kulcsokról rövidenAz egykulcsos rendszer – a Nagy Egyszerűség azt mondja: mindegy, mennyit keresel, mindenki ugyanazzal a kulccsal adózik. A kormány szerint ez: egyszerű, világos, átlátható, és ösztönzi a munkát. Azonban vannak olyan megátalkodottak akik ezt az ösztönző erőt nem átallják vitatni.De most nézzük a másik oldalt.A többkulcsos rendszer logikája: ha többet keresel – nagyobb százalékot fizess. Ez az elv a társadalmi igazságosságot próbálja szolgálni: akinek több jutott, többet is ad vissza. Arányosabb teherelosztás, több bevétel az államnak, kisebb jövedelmi különbségek ugyanakkor a magas kulcs visszafoghatja a munkakedvet, a szürkebér világát szépen felerősítheti, néha annyira bonyolult, hogy még a táblázatkezelő is sír tőle.Belekeveredünk, mint majom a házi cérnábaA legfőbb érv az egykulcsos adóelszámolás mellett az, hogy annyira egyszerű, hogy bárki ki tudja számolni.Ez bizony nem igaz.Mert az SZJA csak a legnagyobb tétel a dolgozók megsarcolásában. A kedvezmények, az elszámolások, a jóváírások, az egyéb szabályozók és a mindenhez is köthető levonások és fizetési kötelezettségek olyan bonyolulttá teszik az adók kiszámítását, hogy egy földi halandó inkább elkövet egy rituális seppukut, minthogy nekiálljon. A rendszerben az SZJA kulcs ugyan a legnagyobb, de a legegyszerűbb alkotóelem. Így számítási szempontból a legkevésbé bonyolító tényező. A vita mégis e körül zajlik késhegyig menően.A politikai matek csodájaA mai átdigitalizált világunkban a bonyolult számítás már okafogyottá vált. Ma a feltételek megkonstruálása a feladat – a többit a háttérben a gépek intézik, észrevehetetlenül, fénysebességgel.Mégis, hosszú ciklusokat töltenek a politikusok szerte a világon azzal, hogy egymást győzködik, „tudományos alapossággal”, óriási, egymást idéző és újrahasznosító tanulmányokkal, amelyeknek a felét senki nem érti, a másik felét meg kár volt leírni.Mindeközben csak azok maradnak ki ebből a harcból, akik tényleg dolgoznak – hogy legyen miből fenntartani a nagy nemzeti matekórát. Ők azok, akik a fejük fölött zajló vitákhoz maximum annyiban járulnak hozzá, hogy az ő jövedelmükre hivatkoznak, az ő adóforintjaikkal dobálóznak, és az ő érdekükben tépik a hajukat. Olyan emberek, akik közben gyakran maguk nem adóznak. Sőt: nem ritka, hogy éppen a leggazdagabbak kapnak adómentességet, valamilyen érezhetően absztrakt, légies háttérfilozófiai megfontolás miatt. És így születik meg újra és újra a politikai matek csodája: ahol a számoknak nincs matematikai, csak ideológiai értékük.Kihez húz az állam szíve?Mostanra már világos, hogy az SZJA nem pusztán számítás, hanem érzelmi térkép. Egyfajta állami szeretetmátrix, ahol szépen kirajzolódik, kit mennyire ölel magához a rendszer.Az egykulcsos SZJA számítás a magas jövedelműeknek kedvez. Nekik arányosan kevesebbet kell odaadniuk a hamburgerükből, és ez szépen segíti őket abban, hogy a holnapi hamburgerüket már wagyu marhából süssék. A többkulcsos rendszer ezzel szemben elsimítaná a nagy jövedelmi különbségeket, vagy legalábbis egy kicsit közelebb hozná egymáshoz az adóterheket. Mert lehetne akár sok kulcs is – annyi, amennyitől a táblázatkezelő is megvakarja a fejét –, de az elmélet lényege mindig ugyanaz: akinek több jutott, az többet adjon vissza.Döntsd el te. Hogy melyik az igazságosabb?A számítást ne féltsd – az majd menni fog. A rendszer úgyis kiszámolja neked. A kérdés nem az, hogy mennyi az adó, hanem hogy kinek írják a szabályokat.Fun fact – az SZJA abszurditásának világrekordjaA svéd adórendszer egykor olyan progresszív volt, hogy az ország egyik legismertebb írónője, Astrid Lindgren (Harisnyás Pippi anyja), egyszer 102%-os marginális adókulcsot kapott.Ez azt jelenti, hogy minden plusz keresett korona után többet kellett volna befizetnie, mint amennyit keresett.Lindgren nem csinált belőle nagy ügyet – csak írt róla egy mesét. A Pomperipossa adómeséje című szatíra akkora botrányt kavart, hogy a svéd kormány kénytelen volt törvényt módosítani.A mese tehát szó szerint megváltoztatta a világ egyik legfejlettebb adórendszerét. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 01.10. 13:30
Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? A sorozat további részei: 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.12.27. 04:30
Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig A sorozat további részei: 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 2025.12.22. 16:22
Az előző részben, az infláció kapcsán már találkoztunk a „vásárlói kosár” fogalmával. Akkor még csak eszközként említettük: egy statisztikai módszer, amivel mérni próbálják a pénz vásárlóerejének változását. Most viszont közelebbről is megnézzük, mi ez valójában – és miért sokkal több, mint egy számítási alap. Egy mindennapi történet Amikor meghallod, hogy „az infláció 6,5%”, de a boltban úgy érzed, inkább harminc, akkor nem te tévedsz. Csak nem ugyanarról az inflációról van szó.A statisztikus kosarában van minden, mi szem szájnak ingere – és még néhány apróság: kenyér, hajvágás, téligumi, internet-előfizetés és villanyszámla, interkontinentális rakéta és űrprogram. Csakhogy a te kosaradban nem ugyanaz van. És pont ez a lényeg.Mit jelent valójában a vásárlói kosár?Muszáj, hogy legyen valami, amivel mindent össze lehet hasonlítani. A vásárlói kosár egy képzeletbeli szatyor, amit a statisztikusok pakolnak tele. Összegyűjtik, amit szerintük vásárol egy átlagos háztartás: élelmiszert, ruhát, közlekedést, szórakozást, rezsit, sőt fodrászt és internetszolgáltatást, tanszert és utazást. Ezek árváltozásait folyamatosan mérik, és ebből számolják ki az átlagos inflációt. Ez az a hivatalos adat, amit mindenki idéz, amire mindenki hivatkozik. Van benne valami titokzatos, valami rejtélyes – mintha a statisztika polcain egy láthatatlan kéz válogatná össze, mennyit is ér ma az élet. Miért nem tükrözi a valóságot?Mert nincs olyan, hogy átlagember vagy átlag család. Ha valaki sokat autózik, neki az üzemanyag drágulása fáj a legjobban, ha valaki otthon fűt gázzal, az energiaárak viszik el a családi kasszát, ha valaki sok gyereket nevel, az élelmiszer és a ruha súlya nő meg a kiadásokban. Ezért az infláció mindenkinek más: a hivatalos kosár csak átlagot mutat, te viszont a saját valóságodat érzed a boltban, a csekkeken és a pénztárcádban.Miért fontos mégis ez a kosár?Mert ebből dönt a gazdaság az irányokról. A kormány, a jegybank, a munkaadók és a szakszervezetek mind ezt az adatot figyelik, amikor béremelésekről, nyugdíjról vagy kamatpolitikáról tárgyalnak és döntenek. Ha a kosár eltávolodik a való világtól, akkor torzul a kép, elcsúszik minden felépítmény és nehezedik a megélhetés. Ha viszont jól van összeválogatva, akkor segíthet megőrizni az egyensúlyt a pénz, a fizetés és az árak között. A vásárlói kosár egy rosszindulatú hatalom kezében fegyver is lehet. A tanulságA vásárlói kosár nem csupán statisztika – hanem az ország tükre. Abban benne van, mit eszünk, miben élünk, mire költünk, és hogyan, miből spórolunk. És ha ebben a tükörben nem ismerünk magunkra, az nem feltétlenül a mi hibánk. Lehet, hogy a kosarat újra kellene pakolni – hogy ne csak Gizike és a gőzeke férjen bele, hanem mi magunk is.Fun fact:A magyar statisztikai kosárban ma már rizschips vagy éppen csirke far-hát is szerepel, míg a brit kosárban bakelit lemez és virtuális valóság szemüveg van. A statisztika szerint ezek is hozzátartoznak a „mindennapi élethez”.Az USA-ban a statisztikusok cekkerében a fegyverek és lőszerek nem a „védelem” kategóriában szerepelnek, hanem a „szabadidős cikkek” között – ugyanott, mint a horgászbot és a sakk-készlet. A sorozat korábbi része: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy A sorozat további részei: 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA 6. Adórendszerek - amikor a kiflinek csak egy csücske van - ÁFA Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció



Menyhárt Tamara | 2025.09.29. 23:57
Sára Botond főispán, jogi végzettségű, két gyermekes családapa, a Fővárosi Kormányhivatal nevében eljárást indított a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai hajléktalanellátó intézményei ellen. Mondhatni nem új hír, hogy Iványi Gábor intézményei ellen igen kemény hadjáratokat indítanak évek óta, viszont az is kiderült már a 2024-es iskolabezárásokkal kapcsolatosan, hogy ezek jogsértőek voltak. II. Erzsébet brit királynő a Dankó utcai Oltalom Központban 1993-ban, jobbra Iványi Gáborral. Fotó: Mónos Gábor / MTI Vajon mi az, ami most a főispánt ismét támadásra késztette, s most iskola helyett, épp hajléktalan szállót akar bezáratni? Az Iványi Gábor vezette MET fenntartásában a Józsefvárosban több mint harminc éve működik a „Fűtött Utca” és az „Oltalom Hajléktalanok Központja”. Amit nyújtanak, az a hajléktalanok közül is a legrosszabb állapotban lévők számára hiánypótló elsősorban: itt a krónikus betegségekkel élő, végtaghiányos, önellátásra képtelen embereket is fogadják napi 24 órában, van folyamatos orvosi ellátás, ingyenes étkezés, tisztálkodási lehetőség. Korábban a végrehajtási kilakoltatásokat is ősszel indították be nagy erőkkel, most is az őszi „nagytakarítás” zajlik, csak emberi oldalról kérdéses az, hogy a magatehetetlen, akár végtagnélküli, fogyatékkal élő emberek hová fognak kerülni a bezárt intézményekből? Egy demokratikus jogállamban persze logikusan történnek a dolgok, az állam támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyeket épp Iványi Gábor egyháza igazgat. Támogatja, mentorálja, segíti. A logikus folyamat azonban itt, nálunk, a magyar kormánynak köszönhetően nem történik meg, sőt ellenkezőleg. Minden támogatást megvon, visszatart a regnáló hatalom az Iványi-vezette iskoláktól, ahol hátrányos, nehezebb sorsú gyermekeket tanítanak, hajléktalan óvodáktól, ahol a hajlék nélküli családok gyermekeit óvják-gondozzák-etetik. És most az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg, a hajlék nélküli, fogyatékkal élő emberekre került a sor. A logika mentén kár is próbálkoznunk magyarázattal, mert hazug, hamis vádak illetik az intézmények vezetését, s ez alapján indít eljárásokat a főispán. Fegyveres NAV-akció Iványi Gábor Dankó utcai központjában, 2022. február 21-én – Fotó: Telex Miközben Iványi Gábor épp megköszöni a lehető legtöbb fórumon a nyugdíjasok adományát, akik a kegyet gyakorló hatalom 30 ezer forintos utalványait ajánlották föl a MET-nek, az elképesztő nehézségekkel küzdő hajléktalan szálló bezárását ígéri még az ősz végén a főispán. A pillanat, amikor bezárják az intézményt, és ott ülnek-fekszenek a láb nélküli szerencsétlen, beteg emberek a kerekesszékeikben, tudva, hogy ennyi volt, nincs tovább, mindennek vége – beég-e valakinek a szemébe, a lelkébe, a zsigereibe? Beég-e, hogy azután ezzel a bélyeggel éljék tovább a főispáni és hatalmi létet, a kényelmes, biztonságos luxust élvezve, s pökhendi kivagyisággal ne válaszoljanak majd az esetlegesen föltett kérdésekre, hogy miért? A leghitványabb ítélet ellehetetleníteni teljesen magatehetetlen, fedél nélküli honfitársainkat! De az ispánok, főispánok ideje hamarosan lejár! Menyhárt Tamara – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció

SzóMia | 2025.09.20. 15:30
A magyar kormány családpolitikája évek óta a „nagycsaládos modell” köré épül. Az üzenet világos: minél több a gyerek, annál több a támogatás. Aki viszont „csak” egy gyereket vállalt, főként, ha negyven feletti anyáról van szó, könnyen megtapasztalja, hogy számára a rendszer nem kínál kapaszkodót. Pedig a gyerek itt van, fel kell nevelni, iskoláztatni kell, ételt kell tenni az asztalra – a kormányzati kommunikációban azonban ezek az anyák mintha nem is léteznének. Az „egygyerekes bűnösök” stigmája A családvédelmi retorika szerint az igazi anya három, négy, vagy még több gyereket szül. Az egygyerekes nőkről legfeljebb lesajnáló hangsúllyal esik szó: „miért állt meg egy után?” A valóság persze sokkal bonyolultabb. Betegség, meddőségi problémák, válás, anyagi helyzet vagy egyszerűen az életkörülményei miatt sok nőnek nem adatik meg, hogy több gyereket vállaljon. Ám az állami politika alig hagy teret ennek az élethelyzetnek. Az egygyerekes család kevesebb adókedvezményt kap, kevesebb támogatást ér el a CSOK-ban, és a lakhatási vagy oktatási támogatásokban is hátrányban van. Ha pedig az anya 40 év feletti, a rendszer végképp leírja: már nem számít célcsoportnak. Mintha az ő gyereke nem lenne ugyanolyan értékes, mint a háromgyerekes családoké. Negyven felett: a rendszer szemében „lezárt ügy” Egy negyven feletti anya gyakran még kisiskolást nevel, miközben próbál talpon maradni a munka világában. Azonban a kormányzati intézkedések már nem számolnak vele. A családi otthonteremtési kedvezmény felső korhatárhoz kötött, a támogatások és ösztönzők többsége a fiatal, többgyerekes házaspárokat célozza. A társadalom így azt üzeni: „túl későn szültél, már nem férsz bele a modellbe.” Pedig egy tizenéves gyereket nevelni 45 évesen éppolyan kihívás, mint 25 évesen. A különbség csak annyi, hogy ekkorra már sok nőnek kifáradt a munkaerőpiaci tartaléka, és sokszor egyedül kell helytállnia. Ötven felett: a munkaadók radarján kívül Hatalmas probléma, hogy a munkaerőpiacon az 50 feletti nők szinte láthatatlanok. A statisztikák szerint ebben a korosztályban drámaian csökken a foglalkoztatottság: a munkaadók nem szívesen alkalmaznak középkorú nőket. Miért is? Időzsonglőrök vagyunk, és terhelhető projektmenedzserek. Az indokok ismerősek: „nem elég rugalmas”, „nem ért a digitális technológiához”, „hamarosan nyugdíjba megy.” Ezek a sztereotípiák azonban sokszor nem igazak. Rengeteg ötvenes nő naprakész tudással, felelősségtudattal és munkabírással rendelkezik, mégis a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben – sokszor kevesebb tapasztalattal is. A probléma így kettős: a kormány nagycsaládos retorikája kizárja az egygyerekes anyákat, a munkaadók pedig az ötven feletti nőket. Ez az a csoport, amelynek egyszerre kell helytállnia a családban és a munka világában, de minden oldalról falakba ütközik. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI A társadalmi következmények Ez nem csak egyéni tragédiák sorozata, hanem teljes társadalmi probléma. Az egygyerekes anyák gyakran sodródnak a létbizonytalanságba: kevesebb a támogatás, az árak az egekben, miközben a munkahelyi lehetőségek beszűkülnek, az anyagi megbecsülés a padlón. Országos probléma, hogy ezek a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról, alacsonyabb jövedelmű munkákat kénytelenek elvállalni, vagy részmunkaidőben vegetálnak. Ez a helyzet pedig nemcsak őket, hanem a gyerekeiket is hátrányba hozza: kevesebb jut oktatásra, kevesebb jut a jövő megalapozására. A politika felelőssége A Fidesz évek óta hirdeti: „családbarát kormány vagyunk.” De vajon családbarát-e az a politika, amely figyelmen kívül hagyja az egygyerekes anyák tízezreit? Lehet-e családbarátnak nevezni azt a rendszert, amelyben egy 45 éves anya gyereke kevesebbet ér, mint a szomszédé, mert ott három született? És mi a helyzet az ötven feletti nőkkel? A kormány gyakran beszél a munkaerőpiaci hiányról, a gazdaság pörgéséről, de vajon miért nem védi meg azokat, akik évtizedek óta dolgoznak, adót fizetnek, és most is szeretnének aktívak maradni? Mi lehetne a megoldás? Egy valóban igazságos családpolitikának nem a gyerekek számát kellene előtérbe helyeznie, hanem azt, hogy minden gyerek ugyanolyan érték. Az egygyerekes anya gyereke is jövőbeli adófizető, orvos, tanár vagy mérnök lehet – ugyanúgy, mint a nagycsaládosok gyermekei. A munkaerőpiacon pedig szemléletváltásra volna szükség. Az 50 feletti nőket nem teherként, hanem erőforrásként kellene látni. Szakmai tapasztalatuk, lojalitásuk, élettapasztalatuk pótolhatatlan érték. A digitalizációra való hivatkozás nem kifogás: tanulni, fejlődni ebben a korban is lehet – sokszor gyorsabban, mint gondolnánk. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI Láthatatlanok helyett láthatóak A Fidesz politikája és a munkaadók gyakorlata együtt azt üzeni: „ha egy gyereket szültél, nem számítasz. Ha 50 fölött vagy, nem létezel.” Ez azonban nemcsak igazságtalan, hanem rövidlátó is. Egy társadalom nem engedheti meg magának, hogy anyák és nők tízezreit taszítsa láthatatlanságba. Az igazi családbarát politika ott kezdődik, ahol minden gyerek számít – és minden nőnek van helye a munka világában, életkorától függetlenül. SzóMia – Vezetőkép: ÍgyÉlünk grafika – AI

Nótárius | 2025.09.16. 22:33
Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI


Menyhárt Tamara | 2025.12.01. 00:25
Kik fizetik meg a magyar munkaerő politikai árát? – azaz hogyan szorulnak háttérbe a magyar munkavállalók, az egyszerű melósok? Az „egyszerű dolgozók” elnevezés több kategóriát is magában hordoz, lássuk a leggyakrabban megjelenőket: Alkalmazotti munkavállalók (nem vezető beosztású emberek), akik irodai munkát végeznek, Adminisztrációs feladatokat látnak el. Ügyfélszolgálatosok, asszisztensek, ügyintézők, recepciósok, bolti eladók, takarító, karbantartó munkákat látnak el állandó munkakörben. Gyári munkások és termelési munkavállalók, akik többnyire az ipari termelésben végeznek fizikai munkát, összeszerelőként, csomagolóként, gépkezelőként, karbantartóként, vagy minőség-ellenőrként dolgoznak. A termelésben dolgozó fizikai munkás – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Segédmunkások, akik általában fizikai munkát végeznek ugyan, de nem igényel szaktudást a feladatkörük. Lehetnek akár raktárosok, takarítók, betanított munkások, mezőgazdasági- és építkezési segédmunkások. Közmunkások, akik egy államilag támogatott munkaprogram kereti között dolgozhatnak, többnyire hátrányos helyzetű településeken. A közmunka célja általában szociális jellegű, és többnyire fizikai munka. Jellemzően a minimálbértől is jóval alacsonyabb kifizetéssel jár, viszont teljes munkaidőben. „A magyarországi közfoglalkoztatás 2011-ben lezajlott átalakításának, kibővítésének több célja volt; (a kormányzati kommunikáció szerinti) elsődleges célja, hogy a munkanélkülieket visszavezesse „a munka világába” illetve az elsődleges munkaerőpiacra, a kormány képviselőinek nyilatkozata szerint a közmunkaprogram bővítésének további céljai; a „munkaalapú társadalom” létrehozása a „segély helyett munka” alapelv széles körű megvalósítása, illetve a munkanélküliség megszüntetése (a teljes foglalkoztatás elérése) volt.” Platform-munkások, alkalmi munkavállalók, akik csak egy-egy munkakörben, általában kisebb szolgáltatásokat nyújtanak. Rugalmasabb ugyan a munkavégzés, viszont instabil munkajogi feltételekkel jár. Ilyenek lehetnek a futárok, digitális platformokon besegítők (webshop-ok), vagy az idénymunkára jelentkezők (mezőgazdasági-, vagy kőműves-munkák során). A rugalmasabb munkavégzés, gyakran instabil munkajogi feltételekkel jár – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Fizetések és jövedelmi viszonyok Néhány adat a fizetésekről, amelyek segítenek érzékeltetni, milyen jövedelmi helyzetben lehetnek az egyszerű dolgozók: Általánosságban a bérek, jövedelmek alakulásáról az RSM cikke tudósít. 2025. január 1-től a minimálbér bruttó összege 290.800 forintra, a garantált bérminimum bruttó összege 348.800 forintra emelkedik a Magyar Közlöny 2024. december 12-én megjelent 127. számának 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelete alapján. Ezek alapján látható, hogy az egyszerű munkavállalók fizetése közel van a minimálbérhez (különösen, ha betanított munkások). Amíg az átlagbér sokkal magasabb azoknál, akik esetleg szakosodottabb, de nem vezető munkakörben dolgoznak. Társadalmi megtapasztalás, hogy egyre nehezebb megélni egy átlag polgárnak, főképp, ha hitele van, ha albérletben él, ha egyedülálló szülőként neveli a gyermekeit, legfőképp pedig, ha munkanélküli (vagy nyugdíjas). Vendégmunkások és a magyar dolgozók helyzete Mi az, ami az utóbbi években – különösen a 2015 óta tartó „migráns”-válság tudatában – egy igen érzékeny, egyre több települést érintő probléma? A regnáló hatalom egyre több „külföldi vendégmunkást” hoz be a gombamódra szaporodó gyárakba Magyarországon. Ezek a folyamatok egyértelműen politikai és gazdasági okok miatt is zajlanak. A vendégmunkások jelenléte egyre több települést érintő probléma – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Sőt, már a 2024-es Európai Parlamenti- illetve Önkormányzati választásoknál is megmutatkozott, hogy választások esetében is igényt tart a kormányzat arra, hogy a betelepített harmadik országbeli munkaerő a szavazatával hozzájáruljon a saját hatalma megtartásához. Bár az EP-s választásokon nem voksolhattak, az önkormányzati választásnál viszont igen. „Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.” Ez a szabályozás különösen érzékeny és összetett, igen sok a tévhit, politikai érdeket és valós gazdasági helyzetet is tartalmaz. Politikai és gazdasági érdekek a külföldi munkaerő mögött „2020-tól kezdődően az ázsiai országokból érkező munkavállalók száma kezdett emelkedni, miután a kormányzat a munkaerőhiányra reagálva lehetővé tette a 2+1 éves tartózkodási engedéllyel történő munkavállalást. Először az indiai és vietnámi vendégmunkások létszáma növekedett számottevően, emellett különböző beruházásokhoz kapcsolódóan sok koreai és török munkavállaló is érkezett az országba.” A külföldről behozott munkavállalók munkaerőhiányra hivatkozással kerülnek be az országba. Egyes ágazatokban valóban erős a munkaerőhiány (ipar, gyártás, építőipar), így a cégek többnyire kényszer-megoldásként alkalmazzák a külföldieket. Társadalmi következmények és növekvő feszültségek Ugyanakkor a munkanélküliség is jelen van az országban, de a nem megfelelő munkafeltételek és az alacsony bérek is komoly érvként jelennek meg, ha magyar munkavállalóról van szó. Az „egyszerű munkás” státusz gyakran nem jár magas társadalmi presztízzsel. Amennyiben a külföldi munkavállalók nagy arányban jelennek meg, az társadalmi feszültséget okozhat, különösen olyan helyeken, ahol a helyiek úgy érzik, hogy „elveszik az állásokat”. A külföldi munkavállalók „elveszik az állásokat” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy olyan országban, ahol a munkás, a munkavállaló csak költség, a vendégmunkás egy – akár választási – eszköz, a társadalom pedig csak statisztika, ott a jövő nem fejlődést, hanem lassú eróziót jelent. A kérdés már nem csak az, ki végzi el a munkát — hanem az is, hogy ki marad még, aki elhiszi, hogy ebben az országban érdemes dolgozni. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Benke Orsolya | 2025.11.15. 01:06
A kormány előbb nagyvonalú ígéretekkel reményt ébreszt, végül azonban egy jóval szerényebb juttatást ad – mégis hálát és lojalitást kap cserébe. A legutóbbi nyugdíjas élelmiszer-utalvány és a most belengetett 14. havi nyugdíj ígérete is jól mutatja, hogyan működik a kognitív disszonancia, a reciprocitás és az „alacsony labda”-módszer mint pszichológiai manipulációs eszköz az idősebb magyar választók körében. Az ígéret, ami önmagában jutalom A történet klasszikus: Orbán Viktor a februári évértékelőjében belebegtette a nyugdíjasoknak visszajáró áfát, ami a becslések szerint havonta 10–15 ezer forintos, vagyis éves szinten akár 120–180 ezer forintos pluszt jelenthetett volna az érintetteknek. Nem aprópénzről volt tehát szó. Aztán jött a csavar. A nagyívű ígéretből egy egyszeri, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány lett – ráadásul érthetetlen indokokra hivatkozva. „Legalább gondolnak ránk” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A döntés okkal kelthetett volna csalódást, hiszen az érintettek a bemutatott szép nagy habos torta helyett végül csak egy darab száraz kekszet kaptak. És mégis – az utalvány kézhezvétele után sokan inkább hálát éreztek. Mert „legalább gondoltak rájuk”. A pszichológia fegyvertára, avagy a lojalitás manipulásása a politikában A jelenség a szociálpszichológiából ismert „alacsony labda”-módszer (low-balling) logikáját követi. Először egy vonzó, érzelmekre ható ígéret hangzik el, amely pszichés elköteleződést vált ki, majd amikor a a feltételek kedvezőtlenebbé válnak, az emberek többsége már nem lép vissza, mert addigra fejben már „igent mondott”. Az elköteleződés ugyanis alapvetően érzelmi folyamat, amelyre az észérvek legfeljebb közvetetten hatnak. A jelenséget vizsgáló egyik híres pszichológiai kísérletben egy használtautó-kereskedő először egy kecsegtető áron kínálta portékáját, amire a vevők azonnal rábólintottak. Miután azonban visszatért az adásvételi papírokkal, közölte, hogy főnöke nem hagyta jóvá az akciós árat, és egy jóval drágább ajánlatot tett. Innentől már kitalálhatjuk, hogyan folytatódik a történet. Az érdeklődők többsége nem hátrált ki a vásárlásból, addigra ugyanis érzelmileg már elköteleződött mellette. Hasonló trükk bevetésének lehettünk szemtanúi ezúttal a kormány részéről. A csábító ajánlat az áfa-visszatérítésről rögtön reményt és hűséget ébresztett sok nyugdíjasban a kormány iránt, amely a későbbi módosított feltételek ellenére is kitartott. A csalódást az agy ilyenkor kognitív disszonanciával oldja fel. Inkább újraértelmezi a helyzetet („nem a pénz számít, hanem hogy a kormány törődik velünk”), mintsem beismerje, hogy becsapták. A hűség tehát nem a racionális haszonból, hanem az érzelmi azonosulásból fakad. Így lesz végül a csalódásból hála, a pszichológiai manipulációból pedig politikai tőke. Az ajándékozás pszichológiája – amikor a gesztus önmagában kötelez A “politikai ajándék” nem új találmány, de működik. A szociálpszichológia egyik legismertebb elve, a reciprocitás szabálya kimondja, hogy ha valaki kap valamit – még ha apróságot is –, belső késztetést érez, hogy viszonozza. Ezért működnek az ingyenes termékminták is: ha adnak egy kis doboz krémet a boltban, nő az esélye, hogy később megvesszük a nagyot is. A kapott figyelmet, kedvességet ilyenkor „adósságként” könyveljük el, melyet igyekszünk törleszteni, hiszen senki sem szeret tartozni. A politika ugyanezt a marketing fogást használja: a vásárlási utalvány nem csupán egy egyszeri támogatás, hanem pszichológiai befektetés a lojalitásba. Aki elfogadta a kormány “ajándékát”, utána lekötelezve érzi magát és jóval nehezebben szavaz másra. Egy kisebb, szimbolikus gesztus is elég volt tehát ahhoz, hogy az idősek egy része úgy érezze, a kormány „törődik velük”, ezért viszonzásként támogatniuk kell azt. Új ígéret, régi reflex: a 14. havi nyugdíj pszichológiai hatása Most ugyanez a forgatókönyv pereg újra a szemünk előtt, ezúttal a 14. havi nyugdíj ígéretével. Bár konkrét részleteket még nem tudunk a tervezett intézkedésről, a kormány kommunikációja valószínűleg már most érzelmi elköteleződést teremt az idősek körében – a beígért juttatás jövőbeli reménye már most fontosabb, mint a valóságos mindennapok. A plusz havi nyugdíj-juttatásról egyelőre annyit tudunk, hogy csak jövőre indul és több lépésben kerül kifizetésre, tehát már most módosultak és bizonytalanná váltak a feltételek a kezdeti bejelentéshez képest. Sokan valószínűleg ennek ellenére sem érzik becsapva magukat: a „gondoskodó állam” képe legtöbbeknek már beégett, a hála és lojalitás érzése már megszületett. Ez a reciprocitás elvére épülő stratégia évek óta a kormányzati kommunikáció egyik legstabilabb eszköze. A kisebb ajándék is nagy politikai hasznot hozhat, ha a pszichológiai keret jól van megválasztva. Márpedig a pszichés szükségletrendszerünk szempontjából kevésbé a pénzösszeg nagysága számít, mint az érzés, hogy fontosak vagyunk. Amikor a hatalom az érzelmeinkre hat A hatalom ritkán kér direkt lojalitást, inkább pszichológiai csatornákon szerzi meg azt. Egy apró ajándék, egy meleg szó, egy beígért pluszhónap – mind azt üzenik: „tartozol nekünk”. A kérdés csak az, meddig tartható fenn ez a viszonyrendszer. Mikor tűnik fel, hogy a „legalább kaptunk valamit” érzelmi logikája oda vezet, hogy mindig beérjük a kevesebbel? És mikor lesz végre nyilvánvaló, hogy a törődés nem valódi, csak bizonyos érdekeket kiszolgáló látszatintézkedés? „Politika és pszichológia” cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk, hogyan használja a félelemkeltést a politika, és miért működik jobban a szorongás, mint a remény. Benke Orsolya – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Nótárius | 2025.11.02. 01:14
Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika

Koszi Ferenc | 2025.10.25. 20:21
Van egy ország, ahol a „templom egere” már nem szimbólum, hanem társadalmi státusz. Ahol a méltóság nem jár, hanem luxuscikk. Ahol a hatalom a lojalitást méri rezsicsökkentésben, és a hála árfolyamát az élelmiszer-inflációval számolja. Ez Magyarország 2025-ben, ahol a minimálnyugdíj még mindig 28.500 forint, ugyanannyi, mint 2008-ban. Tizenhét év változatlan összeg – de közben minden más megváltozott. Csak épp az ember értéke nem. A számok nem hazudnak – a nyugdíjas lét matematikája A számok nem politizálnak, csak elmondják a valóságot. Ha a 2010-es vásárlóerőt szeretnénk megőrizni, a nyugdíjnak 71 ezer forintnak kellene lennie 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíj reálértéke kevesebb mint a fele a tizenöt évvel ezelőttinek. A pénz ugyanannyi, de a kenyér, a tej, a gyógyszer ára elszabadult, a hűtő üresebb, a pirítós vékonyabb, a kilátás pedig szűkebb lett. Grafikon: Koszi Ferenc – Forrás: KSH És miközben az élelmiszerárak az egekbe szöknek, a hatalom továbbra is szentbeszédet tart a „megbecsülésről”. „A kormány szívügye az idősek támogatása.” „A magyar nyugdíjasok Európa élvonalában vannak.” „A nyugdíjrendszer stabil, fenntartható, biztonságos.” A kormányzati lózungok szépen hangzanak, ha nem nézünk a számla végösszegére. A templom egere közben a kasszánál számolgat, hogy maradjon gyógyszerre is, ne csak kenyérre. Mert a kormányzati „megbecsülés” az ő pénztárcájában nem jelenik meg. A hatalom beszél, a nyomor mélyen hallgat a társadalom peremén. És ha valaki még szólni mer, hamar megtudja, hogy ő „nem dolgozik”, „eltartott”, „a rendszer koloncai közé tartozik”. Mintha a múltban ledolgozott évtizedek semmit sem jelentenének, csak a jelen lojalitása számítana. A közbeszéd lassan átrendeződött: az, aki gyereket nevelt, ledolgozott egy életet, épített amikor alig volt miből, tartotta a lelket ahol csak kellett, tanította, gyógyította – mindig alulbecsülve – a mai kisemmizőit is, ma már nem hős, hanem költségvetési tétel. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A kivéreztetés stratégiája Ha lecsupaszítva vizsgáljuk, alapvetően kétféle iránya lehet a megnyomorításnak. Direkt, amikor a tisztességesen, becsületesen megszerzett értékeket, jogokat nyíltan, láthatóan, szemtől szemben elvesz a hatalom, és indirekt, amikor aljas módon, előre megfontolt szándékkal, egyfajta hozzászoktatásos módszerrel lassan leépít. Ez a legaljasabb hatalmi attitűd – a kivéreztetés. A mai Magyarország regnáló kormánya ezt teszi a nyugdíjasokkal. A direkt népnyúzás még legalább vállalja magát: kimondja, megszorít, megadóztat. Az indirekt viszont mosolyog, sajtótájékoztat, és közben lassan lecsapolja a társadalom erejét. Az élelmiszer-infláció, az alultervezett nyugdíjemelés, a befagyott alapösszeg – mind az indirekt kivéreztetés eszközei. Nem fáj hirtelen, csak tartósan emészt. Mint a szivárgó seb, amit már senki nem köt be. A templom egere akcióterv – a túlélés politikája. A „templom egere akcióterv” tehát működik. Nem papíron, hanem a valóságban. Láthatatlanul, de hatékonyan. Hiszen nem kell elvenni semmit – elég, ha nem adunk vissza semmit. A hatalom a számok nyelvén beszél, és a nép még hallgat. És közben a legidősebbek, akiknek köszönhetjük az életet és azt a rendszert, amely a túlélésükre már nem költ. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A méltóság inflációja A legfájóbb mégsem az infláció vagy az éhezés, hanem az, hogy a méltóság is inflálódott. Az a generáció, amely felépítette az országot, ma kegyben részesül, nem jogban. Közben a politikai kommunikáció tovább gyártja a díszleteket: nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány, egyszeri támogatás – mind olyan, mint a templomi gyertyafény: szép, de nem melegít. A társadalom elhitette magával, hogy a túlélés elég. De a túlélés nem élet, csak halasztás. És ha mindezért még hálát is várnak, az már nem gazdaságpolitika – hanem morális cinizmus. A templom egere most már nemcsak a szegénység jelképe, hanem a rendszeré is. Azé, amely tudatosan építi le a méltóságot, apránként, statisztikailag, finoman. És miközben a politikai beszéd a „nemzet családjáról” szól, a valóságban egyre több idős ember egyedül eszi a hideg levest. Az ország, amelyben egy élet munkája után a túlélés lett a jutalom, már nem keresztény, nem szociális, és nem nemzeti. Csak számító. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lázadás csendje De valami már mozog. Kezd forrongni a társadalom mélyén az a magma, ami megrepeszti majd a pökhendi cinizmus kérgét, és elementáris erővel tisztítja meg az országot a szipolytól. És ha egyszer felszínre tör, nem lesz többé templomi egér – csak ember, aki visszaveszi, ami az övé volt: az életét, a méltóságát, és a jogát arra, hogy ne féljen. Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció




Menyhárt Tamara | 04.12. 19:11
Soha nem volt még ilyen igazi rendszerváltás. Soha nem volt még ilyen nagy arányú szavazás. Soha nem volt még ilyen hatalmas sajtóérdeklődés egy politikus megjelenése kapcsán. A mai, 2026. április 12-i parlamenti választás rekord számú érdeklődőt vonzott, ami rekord számú szavazót eredményezett. Az urnák lezárását követően 77,8%-os részvételt mutattak a választási iroda adatai, amit történelmi rekordnak neveznek az elemzők.Vajon megtörtént volna mindez, ha nincs a média? A Partizán csatornáján jelent meg először Magyar Péter. Influenszerek szervezték az első hatalmas tüntetést Budapesten – a kegyelmi botrány után.Újságírók, oknyomozók kitartó, következetes munkájának köszönhetően kapott nyilvánosságot az elmúlt két évben a regnáló hatalom bűneinek egy része. Egy olyan része, ami párhuzamosan a Magyar Péter országjárásaival, egyre több magyar, gondolkodó és érző ember szemét felnyitotta.ForradalomEz egy csöndes, két évig tartó, modern, többnyire a média világában zajló forradalom volt. Aztán megmozdult a világ. A világ figyelte Magyarországot, a világban bárhol élő magyarok figyelték Magyarországot, és beálltak a forradalmárok – Tiszás önkéntesek, szimpatizánsok, rendszert váltani akarók egyre növekvő tömege – mellé. A választás napján a Fidesz arra tippelt, hogy a nagy arányú szavazási szám minden bizonnyal a szokásos fidesz 2/3-os eredményt produkálja majd.Választás 2026A választás napján a Fidesz vezére megfenyegette a Tisza mellé álló hősöket, hogy a győzelmük esetén felelni fognak az „árulásukért”.A választás napján este 9-kor 45 %-os feldolgozás állapotában mégis úgy tűnt, a sokak által várt Tisza 2/3-os eredmény a biztos.A választás napján - nem várt módon - Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök gratulált a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek.A választás napján minden Tiszás óvatos, de boldog nyugalommal várta a remélt eredményt. A választás napján az őrszemek több ezer szavazat-vásárlási és szavazat-csalási ügyet jelentettek, tehát megjelent végre a következmény.A 2/3 egy fogalommá vált. * A 2/3 eddig egy olyan hatalom birtokában volt, aki visszaélt vele, és eladósította az országot, számtalan súlyos bűncselekményt, lopást, csalást követett el. * A 2/3 szétszakította a családokat, a szomszédokat, a barátságokat, megosztottá tette az embereket, gyűlöletet szított, és halált, nagyon sok és értelmetlen halált eredményezett. * A Tisza 2/3-a rendet tesz a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban. Jogállamiságot képez, biztonságot és felszabadulást a sok évtizede tartó nyomásból, kilátástalanságból. * A Tisza 2/3-a valódi igazságszolgáltatást ígér, ami a felszabadulás utáni újdonságot is jelenti, a következményeket. Minden magyar ember, aki most a Tisza Pártra szavazott – valódi győztes, igazi rendszerváltó, bátor és hazafi! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter szavaz - Magyar Péter Facebook oldala

Leitold Márton | 04.11. 16:19
Így jósolta meg az Orbán-rendszer végét már egy mára elfeledett politikus. Törvényszerű, hogy így lesz? Vajon április 12-én beteljesülnek-e a szavai? A Magyar Köztársaság bukása2011. április 25-én elfogadják Magyarország Alaptörvényét egy egypárti alkotmányozás után. Az 1989-ben módosított alkotmány megnyitotta az utat a többpártrendszer felé. 2011. december 31-én ez az alkotmány hatályát veszti, s ezzel Magyarország megindul a választásos autokrácia irányába. „Az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg“ - írta az Index 2011. március 16-án. Kossuth idézet - Forrás: A Negyedik Köztársaság:4K! programfüzeteAz első ellenállók2011. március 15-én tüntetés az alkotmányozás ellen. A felszólalók között találjuk Istvánffy Andrást, az akkor még Negyedik Köztársaság, 4K! Mozgalom — később párt — vezetőjét.Rövid beszédében Istvánffy felvázolja azt az "ők és mi" szétszakítottságot, ahol már nincs olyan alap, amelyet mindenki elfogadna ebben az országban, mert a Fidesz-KDNP-kormány az Alaptörvényt a saját garnitúrájának írta: „A 89-es alkotmány széles körű megegyezés eredménye volt. A kormány '89-hez képest most nem előrelép, hanem visszatér a múltba. Húsz évvel a rendszerváltás után elkezdett visszafelé forogni a történelem kereke. Dermesztő a párhuzam, de egypárti alkotmányt erőszakolni az országra utoljára Rákosiék mertek. A helyzet súlyos: a kormány nem újraalapítja, hanem kettészakítja az országot.“ – mondta Istvánffy 2011-ben. Kettős mérceMa már láthatjuk, hogy az ország valóban kettészakadt, úgy tűnik, hogy nem egyenlően vonatkozik mindenkire a törvény szigora. Ennek ma már vannak jól megfogható példái is. Míg a kémjátszmákat kitálaló volt századost, Szabó Bencét azonnal meggyanúsítják, addig a Matolcsy-korszak alatt elillanó százmilliárdok ügyében több mint egy éve senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Mindemellett egyre többen és többen találják magukat akadályoztatva, legyen szó vállalkozásokról vagy magánszemélyekről. Egyre többen érzik, hogy ma valami nagyon nincs rendben. A problémák Csádtól Felcsútig kézzel foghatók — aki akarja, érti, és látja.Beteljesülő jóslat?2026. április 12-én szavaz az ország. Az Alaptörvény alkotóival szemben felsorakozott egy önkéntesen szerveződő civil kurázsival táplált hálózat. Az Orbán-rendszerrel egyet nem értő magyarok megerősödtek, és ma valóban van lehetőségük egy köztársaság létrehozására. 2011-ben Istvánffy szavai valahogy illenek a mai napokra. "Amikor eljön a pillanat – mert el fog jönni –, hogy lezárjuk ezt az illegitim alkotmányozási kalandot, mi kezet fogunk nyújtani azoknak, akik most megpróbálnak kizárni minket a hazánkból. Mert mi tudjuk azt, amit ők nem hajlandók felismerni: egy kettészakított országban nem lehet élni. Barátaim, kormányhivatalokban azt állítják, hogy ez lesz Magyarország végleges alkotmánya, mi itt az utcán tudjuk, hogy nem lesz az. Amit konszenzus nélkül hoznak meg, az nem lehet tartós; azt csak erőszakkal lehet fenntartani. Ez nem Magyarország végleges alkotmánya lesz, ez csak egy ideiglenes alkotmány. Az új politikai közösség ami most megszületett, amiben sokan még kételkednek, ami még csak az első lépéseit teszi meg, napról napra erősödni fog, hónapról hónapra növekedni fog, meg fogja találni a hangját, le fogja győzni a fásultságot, vissza fogja adni a változásba vetett hitet, meg fogja szervezni magát és el fog jönni a nap, amikor helyreállítja a köztársaságot." Április negyedikén Magyar Péter felvázolt egy konkrét víziót a 444 stúdiójában. S a következőket mondta: „A magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, hogy ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan szándékosan leépíti a jogállamot. Kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét túszul ejt egy országot és a saját családjának a hűbérbirtokaként kezeli...” „... és egyébként van igény a magyar állampolgárok között egy új alaptörvény megalkotására is, de azt egy normális kormány egy valóban nemzeti és minden magyar ember érdekében kormányzó kormány az nem fél év alatt fogadja el és nem egy tableten írja hanem valódi társadalmi egyeztetéssel akár népszavazással megerősítve…” A lehetőség itt van, a 2010 óta regnáló eddig megdönthetetlen hatalom meginogni látszik az autoriter zsákutcában. Tenni akaró tömegek egy jobb ország reményében otthon és külföldön szavazni mennek. * Akarunk egy igazságosabb országot? * Akarunk-e egy új Magyar Köztársaságot? * Akarunk-e egy közös alapot, egy alkotmányt, amire mindenki biztosan építhet? Április 12-én válasszatok!Pár pillanat a 4K! munkásságából: * Az Istvánffy vezette Negyedik Köztársaság Párt megmérette magát a 2014-es választáson, s a kudarc után feloszlatta magát, mondván „Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon” * Működésük során többek között füvet küldtek Bayer Zsoltnak, hogy kezelje migrénjét, és írjon nyugodtabban. * Harcba szálltak a vasárnapi boltzár érdekében, elég unortodox módon, keresztes lovagnak öltözve. Leitold Márton - Nyitókép: Kontroll - YouTube képernyőkép

Porkoláb Artúr | 04.10. 18:30
Kihez lojális ma a “vármegyei” önkormányzat? A pártpropagandát érzékeljük, a helyiek érdekeinek hangsúlyosságát aligha. Természetesen lehet találni racionalitást a központosítás mögött is, hiszen óhatatlanul előfordultak párhuzamosságok, hibás döntések, több egyeztetésre és párbeszédre volt szükség nemcsak a helyiek és a megyei önkormányzatok, hanem az önkormányzatok és az állami intézmények, minisztériumok, központi szervek között is.Mennyit ér a jó döntés?Ezek miatt lehetett lassúnak, kevésbé hatékonynak vagy akár költségesebbnek nevezni a rendszert. De hogyan lehet beárazni azt, ha egy döntés helyes és megalapozott? Mi az ára annak, ha egy fejlesztés valódi helyi problémát old meg? Ha az intézmények vezetői közvetlenül konzultálhatnak a döntéshozókkal, jelezhetik problémáikat, javaslataikat, ötleteiket? Ha az önkormányzat közelről felügyeli az intézményeit? Lehet, hogy megyei fenntartás és felügyelet alatt a „Szőlő utca” sem fordult volna elő? Nem biztos.Felhígult hatáskörök és kiüresedett szerepkörökAz viszont teljesen biztos, hogy ma a vármegyei önkormányzatoknak nincsenek világos hatás- és feladatköreik. Az uniós pályázatok menedzselése projektirodai feladat, fejlesztési stratégiákkal pedig már tele van a padlás. Nincs mérhető eredménymutató, nincs számonkérés, hiszen megbízás sincs. A protokollfunkció nagyon megy: a pózolás, a központi akarat dicsőítése ki van maxolva. De hogy integráns, sőt meghatározó részei lennének a vármegye életének – az erősen kétséges. Kétséges még úgy is, hogy fő feladatuk az uniós források elosztása. Most, hogy a felelősségük nem a helyiek, hanem a központi fenntartó felé fordul, vajon kinek az érdekét tartják szem előtt egy fejlesztés vagy támogatás eldöntésénél?Miért maradtak meg egyáltalán?Jogos kérdés, hogy miért maradtak meg az önkormányzatok egy ilyen formában. Ha a döntések központilag születnek, lehetne a pénzeket is központilag osztani – egyes vélemények szerint ma is így történik. Egy hibrid intézmény, amely már csak a nevében önkormányzat, fenntartani pénzkidobásnak tűnhet. Netán más logika diktálta a fenntartás szándékát? Miután ez a logika nem igazán lehet közigazgatási, politikát sejthetünk mögötte. A lojális káderek kerülnek ennyibe az adófizetőknek? – kérdezhetnénk.Központosítás és korrupció – rossz egyensúlyA centralizáció a korrupció visszaszorítását és a fenntartási költségek csökkentését ígérte. Helyette a korrupció és az önkényes döntések melegágyát teremtette meg, valamint egy jelen formájában teljesen feleslegesen fenntartott pártiroda hálózatot. Nehéz rábukkanni egy vármegyei önkormányzat működési költségeire. Hosszas keresgélés után kaphatunk csak nagyjából tiszta képet az összeg nagyságáról. De nem is a pontos összeg a fontos igazán. Ha csak megbecsüljük az alapján, hogy Baranyában az elnök illetménye havi több mint 1,3 millió forint, alelnökei fejenként csaknem 1 milliót kapnak, ehhez jönnek a rendszeres költségtérítések, amelyek újabb százezrekkel növelik a havi jövedelmet – és akkor még nem beszéltünk az apparátus bérezéséről, valamint az épületek üzemeltetéséről országos szinten.Kifizetőhelyek rendszere – közigazgatás vagy pártlogisztika?Nagybani képet azonban kaphatunk arról, hogy a “vármegyei” rendszer – a központosítás ellenére – nem a költséghatékonyság szellemében született. Nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy nem szakmai indokok vezették a kormányzatot a megyei önkormányzatok kiüresítésére, valódi hatalom és feladat nélküli kifizetőhelyekké silányítására. Értjük annak a logikáját is, hogy a káderek kifizetése és jóltartása fontos feladat, főleg választások idején. De így herdálni az adófizetők pénzét túlmegy a felelőtlenség határán, és a hűtlen kezelés gyanúját is felveti.Helyiek helyett pártközpont – kinek az érdekében?A káderpolitika mindenkor jó befektetés a központi hatalom számára, de pártirodákat és haveri kifizetőhelyeket fenntartani az adóforintjainkból és uniós pénzekből semmiképpen nem szolgálhatja a helyiek érdekeit, sem jövőjük jó alakulását. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu

Koszi Ferenc | 04.06. 12:58
Ha választást szeretnénk nyerni – vagy legalább nagyon jól szerepelni –, nem elég több szavazót mozgósítani, és nem elég hangosabb kampányt folytatni. A magyar választási rendszerben a siker nem pusztán támogatottság kérdése, hanem szerkezeti kérdés is. A döntő tényezők ismerete nélkül a legjobb szándékú politikai stratégia is önsorsrontóvá válhat. Ez a sorozat arról szólt, mit kell tenni ahhoz, hogy a szavazatok ne vesszenek el a rendszer réseiben, hogy az egyéni körzetekben valódi esély keletkezzen, és hogy a választási matematika ne ellenfélként, hanem eszközként működjön. Mert a választást nem ott nyerik meg, ahol a legtöbben kiabálnak, hanem ott, ahol értik a szabályokat.A félreértés gyökereVan egy makacs félreértés a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. Az, hogy a parlamenti erőviszonyok „egyszerűen” a választói akarat leképezései. Hogy ha sok párt indul, ha sokfelé oszlanak a szavazatok, akkor a rendszer magától kiegyensúlyozódik. A valóság ezzel szemben az, hogy a mandátumelosztás nem passzívan tükrözi a politikai térképet, hanem aktívan formálja azt. Saját belső logikája van, amely bizonyos helyzetekben stabil többséget, sőt alkotmányozó erőt hoz létre akkor is, ha a választók többsége nem egyetlen politikai erőt támogat.Ez nem rendellenesség. Nem visszaélés. Hanem konstrukció.A többség nélküli többségA magyar választási rendszer gerince az egyéni választókerületek rendszere. A 199 fős Országgyűlésből 106 mandátum egyéniben dől el, diszkrét módon: egy körzetet meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni, köztes állapot nincs. Amit ott megszereznek, azt a listás rendszer már nem tudja „visszavenni”. Ennek következménye, hogy már hatvan körüli egyéni győzelemmel létrejöhet stabil parlamenti többség, hetven fölött pedig reálissá válik a kétharmados, alkotmányozó erő. Mindez akkor is, ha a listás szavazatarány messze nem kétharmados, sőt akár az abszolút többséget sem éri el. A kétharmad tehát nem a listán „születik meg”. Ott legfeljebb rögzül.A lista, ami nem fordítGyakori elképzelés, hogy a listás rendszer és a győzteskompenzáció képes „igazságot tenni” az egyéni eredmények után. A valóság ennél jóval prózaibb. A győzteskompenzáció nem fordítókar, hanem fék. Arányosan képes enyhíteni az egyéni torzulásokat, különösen akkor, ha egy párt kevesebb körzetet nyer, de azokban nagy fölénnyel. Ilyenkor több töredékszavazat keletkezik, ami listán valóban segíti a kevesebb egyéni mandátumot szerző felet. De ez a hatás korlátozott: nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. A kompenzáció lassít, de nem megfordít.Az 5 százalékos szakadékA rendszer egyik legnagyobb erejű, mégis leginkább alábecsült eleme az 5 százalékos parlamenti küszöb. A küszöb alatti pártokra leadott szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek a mandátumelosztásból. Nem vesznek részt sem az arányosításban, sem a kompenzációban.Ez azt jelenti, hogy a listás mandátumokat nem a leadott szavazatok 100 százaléka alapján osztják ki, hanem csak a bennmaradó rész alapján. Ez automatikusan megnöveli a bejutó pártok arányát, különösen a legnagyobbét. Fej–fej melletti helyzetben minden kieső százalékpont arányosan a nagyobbik félnek dolgozik. Ebben az értelemben egy tized százalék nemcsak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem azt is, hogy a választás után marad-e még mozgástér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. A többpólusúság látszataSokan gondolják úgy, hogy minél több párt jut be a parlamentbe, annál nyitottabbá válik a politikai rendszer. Ez azonban csak bizonyos szerkezetben igaz. Egy közepes erejű párt valóban csökkentheti a túlhatalom esélyét, mert bent marad a mandátumelosztásban, és érdemben részt vesz az arányosításban. Két közepes párt megjelenése a két nagy mellett viszont már nem feltétlenül hoz valódi ellensúlyt. Ha egyikük sem képes egyéni körzeteket nyerni, és mellettük kisebb pártok továbbra is a küszöb alatt maradnak, akkor a rendszer működése továbbra is a legerősebb felé billen. A parlament ilyenkor látszólag sokszereplős, de strukturálisan zárt marad. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben.Mi maradt ki – és miértAz elemzés nem foglalkozott külön a nemzetiségi listákkal, mert ezek technikailag kivételt képeznek, és legfeljebb egy-két mandátumot érintenek, a politikai arányokat nem billentik át. Nem bontotta ki részletesen a koalíciós listák eltérő küszöbeit, mert a küszöbmechanika logikája ugyanaz, csak a szám változik. Nem tért ki a határon túli levélszavazatok politikai aszimmetriájára, mert ez nem szerkezeti, hanem történeti kérdés. Nem ment bele a D’Hondt-módszer utolsó mandátumainak technikai finomságaiba sem, mert ezek már nem irányt, csak tized mandátumokat döntenek. Ami viszont benne volt, az a lényeg: az egyéni mandátumok dominanciája, a kieső szavazatok újrasúlyozó hatása, a győzteskompenzáció korlátai, és az a pont, ahol a rendszer a nyitott versenyből determinisztikus kimenetté válik. Mitől döglik a légy? Nem egyetlen szabálytól. Hanem attól, hogy a rendszer több, önmagában ésszerű elemének hatása összeadódik. És amikor összeadódik, már nem az számít, mit gondolunk róla, hanem az, hogy értjük-e. Ha igen, akkor nem meglepődünk az eredményen – hanem felismerjük.A sorozat részei: 1. A többség nélküli többség matematikája 2. Hol kezdődik a kétharmad 3. Az 5 százalékos szakadék 4. A többpólusú parlament illúziója 5. Mitől döglik a légy? Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Koszi Ferenc | 03.31. 21:20
ÁllításA választási rendszer működése szempontjából nem az a döntő kérdés, hogy hány párt jut be a parlamentbe, hanem az, hogy milyen arányban és milyen szerkezetben. Két nagy párt mellé belépő két közepes erejű szereplő első látásra kiegyensúlyozó hatásúnak tűnhet, a gyakorlatban azonban könnyen olyan helyzetet hoz létre, amelyben a rendszer újra a legerősebb felé billen.A többpólusú parlament nem automatikusan jelent nyitott kimenetet.A kiinduló helyzet: két nagy, két közepesVegyünk egy olyan, nem rendkívüli választási helyzetet, ahol a listás szavazatok így alakulnak: * Nagypárt A: 40% * Nagypárt B: 38% * Közepes párt C: 9% * Közepes párt D: 6% * Kis pártok együtt: 7% (küszöb alatt) Ebben a modellben négy párt jut be a parlamentbe, miközben a szavazatok 7 százaléka kiesik a mandátum elosztásból.Mit várnánk intuitíven?A közkeletű várakozás az lenne, hogy: * a két közepes párt „elvesz” a nagyoktól, * a mandátumok szétaprózódnak, * a parlamenti kimenet nyitottabbá válik. Ez azonban csak részben igaz.A listás mandátumelosztás tényleges hatásaA kieső 7% miatt a listás mandátumelosztás már nem 100, hanem 93 százaléknyi szavazat alapján történik. Ez újrasúlyozza a benn maradókat.Újraszámolva az arányokat: * A: 40 / 93 ≈ 43,0% * B: 38 / 93 ≈ 40,9% * C: 9 / 93 ≈ 9,7% * D: 6 / 93 ≈ 6,5% A D’Hondt-módszer itt finoman, de következetesen a nagyobb szereplőknek kedvez, különösen a legnagyobbnak.A 93 listás mandátum reálisan így oszlik meg: * Nagypárt A: 41–42 * Nagypárt B: 39–40 * Közepes C: 7–8 * Közepes D: 5–6 A közepes pártok valóban bejutnak, de nem képeznek ellensúlyt, mert külön-külön túl kicsik ahhoz, hogy a legnagyobb párt listás előnyét érdemben csökkentsék.Az egyéni körzetek szerepe ebben a helyzetbenTegyük fel, hogy az egyéni választókerületekben az eredmény viszonylag kiegyenlített: * Nagypárt A: 56 EVK * Nagypárt B: 50 EVK * Közepes pártok: 0 EVK Ez nem extrém helyzet: a közepes pártok országosan mérhetők, de egyéniben nem versenyképesek.Az összes mandátum így alakul: * A: 56 + 42 ≈ 98 * B: 50 + 40 ≈ 90 * C: 8 * D: 5 Ebben a parlamentben formálisan négypárti jelenlét van, de a tényleges erőviszonyok kétpólusúak maradnak, és a legnagyobb párt továbbra is domináns pozícióban van.Miért nem működik itt a „két közepes = ellensúly” logika?Mert a rendszer egyszerre két dolgot tesz: 1. Szétválasztja a közepes pártokat egymástól 2. Újrasúlyozza a nagy pártokat a kieső szavazatok miatt A közepes pártok nem összeadódnak, hanem külön-külön lépnek be a mandátumelosztásba, miközben a kieső szavazatok arányosan a legnagyobb szereplőt erősítik.A végeredmény egy olyan parlament, amely látszólag sokszereplős, de strukturálisan mégis zárt.KövetkeztetésKét közepes párt megjelenése a két nagy mellett nem garancia a kiegyensúlyozottabb parlamentre. Ha a közepes szereplők nem képesek egyéni körzeteket nyerni, és a kis pártok egy része továbbra is a küszöb alatt marad, a rendszer működése továbbra is a legnagyobb párt felé billen.A több szereplő önmagában nem pluralizmust jelent. A kérdés nem az, hogy hány párt jut be, hanem az, hogy milyen szerkezetben oszlanak meg a mandátumok, és marad-e tényleges mozgástér a parlamentben. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Porkoláb Artúr | 03.29. 22:02
A széles közönség számára észrevétlenül – még csak azt sem mondhatni, hogy lassan, fokozatosan – kiüresedtek a területi közigazgatási szint legfontosabb pillérei. Míg tizenöt évvel ezelőtt az összes olyan feladatot ellátták, amit a települési önkormányzatok képtelenek voltak erőforrás vagy hatáskör hiányában, ma már az ott dolgozókon kívül (vagy talán még ők maguk sem) jóformán senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mi folyik a patinás épületek falai mögött.Látvány és láthatatlanságAz igazán tájékozottak találkozhatnak a megyei prominensek képeivel különböző újságok hasábjain, amint éppen járdaszakasz, vadászház, kilátó vagy egyéb építmények előtt szabdalják a trikolórt, de ezeken a ritka alkalmakon kívül nem nagyon találkozik velük a köz. Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen közvetlen hatással nem bírnak a területen zajló folyamatokra, intézmények működésére, fejlesztésekre, ellenőrzésre, illetve a megye – vármegye – működésének biztosítására. A megyei önkormányzat szerepe a „láthatatlan középszint” homályosságára zsugorodott..A középszint lebontásaA 2010–2013 közötti politikai döntések nyomán létrejövő törvénymódosítások vették el a megyei önkormányzatok addig széles körű, a mindennapi életre hatással lévő feladatait. Az addig megszokott és működő közigazgatási szerkezet középső szintjét húzták ki a képletből.A központosított rendszer megjelenéseEzzel egyidejűleg megjelentek a kormányhivatalok és a járási rendszer, mint a kormány kinyújtott hivatalos karjai, amelyek budapesti irányítással hivatottak helyi ügyeket intézni – hely- és probléma ismeret nélkül. A kormányhivatalok végrehajtó szervek, tehát feladat- és hatáskörük sincs valós helyi ügyek megoldásához. A megyei önkormányzat mint valódi aktorA megyei önkormányzatok korábban valódi aktorai voltak az ott élő emberek mindennapi életének. Szakközépiskolákat, gimnáziumokat tartottak fenn, idősek otthonait működtették, hozzájuk tartozott a gyermekvédelmi rendszer. Több kórház és szakrendelő működését biztosították, a megyei besorolású utak fejlesztése és karbantartása is a feladataik közé tartozott. Közvetlen hatással voltak a megye kulturális életére, hiszen a megyei könyvtárak, múzeumok és levéltárak működéséért(már nem?) is felelősek voltak.A fejlesztési döntések régi rendszereA fejlesztéseket – amelyek ma a vármegyei önkormányzatok legfőbb feladatai, vagyis a pénzosztás – korábban a Regionális Fejlesztési Ügynökségek koordinálták. A pályázati igények elbírálásánál a megyei önkormányzatok, a vállalkozói szféra, valamint a civil szervezetek részvételével hozták meg a támogatói döntéseket. Arra törekedtek, hogy a helyi szervezetek és képviseleti szerveződések minél nagyobb körét vonják be a döntési folyamatokba. A jogszabályi kötelezettségeiknek megfelelően ez meg is valósult.Széles körű részvétel és párbeszédA regionális fejlesztési ügynökségeknek tagjai voltak a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, gazdasági kamarák, felsőoktatási intézmények, fejlesztési bankok, valamint a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok. Minden érintett képviselhette magát a fejlesztések irányainak meghatározásánál és a döntések előkészítésénél. A végső döntést akkor is az állami szintű irányító hatóságok hozták meg, tehát az állami kontroll ebben az esetben is megvalósult. A rendszer előnye az érintettek széles körű bevonása a döntés-előkészítésbe és az aktív párbeszéd fenntartása a programok megvalósítása során. Ebben a fejlesztési környezetben volt a legnagyobb esély arra, hogy a helyiek valós problémáira valós, adekvát megoldások szülessenek.A centralizált rendszer következményeiA mai rendszerben a források eltávolodtak a helyiektől. A centralizálás és az állami kontroll túlsúlya miatt nem a helyiek problémái mentén fogalmazódnak meg a fejlesztési vagy forráselosztási döntések, hanem inkább ágazati, országos fejlesztési erővonalak figyelembevételével. Ennek a szemléletnek is megvannak az előnyei, ám a jelenlegi rendszer alkalmatlan a helyiek kisebb vagy közepes szintű problémáinak orvoslására, inkább általános fejlesztési döntések meghozatalára berendezkedett.A helyi beleszólás eltűnése Míg korábban a helyismerettel rendelkező képviselők döntötték el, hogy melyik kórház vagy iskola fejlesztése élvezzen elsőbbséget, illetve hogyan osszák el a működési támogatásokat, ma ezek a döntések minisztériumok, állami fenntartók és központi ügynökségek szintjén születnek. A helyi közösségek és a helyi választott testületek beleszólása a fejlesztésekbe drasztikusan csökkent. Porkoláb Artúr – Nyitókép: Budapest város címere - Fotó: nemzetijelkepek.hu

Koszi Ferenc | 03.28. 01:59
ÁllításAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán arról dönt, hogy egy párt bejut-e a parlamentbe. Arról is dönt, hogy a listás mandátumelosztás mekkora „szavazattömegből” dolgozik, és ezzel együtt arról, hogy a két nagy szereplő közti verseny mennyire lesz kiegyenlített vagy mennyire billen el. A küszöb alatti szavazatok nem „szétoszlanak”, hanem kiesnek, vagyis a benn maradók aránya automatikusan megemelkedik. Egy tized százaléknyi elmozdulás így nem csak egy párt sorsát, hanem a parlamenti erőviszonyok stabilitását is befolyásolhatja.A küszöb mechanikája: szavazatok eltűnése, arányok átrendeződéseA listás mandátumokat (93 helyet) csak azok a pártok kaphatják meg, amelyek elérik a küszöböt. A küszöb alatt maradó pártokra leadott listás szavazatok nem vesznek részt a mandátumelosztásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a szavazatok 12 százaléka „kiesik”, akkor a mandátumokat nem 100 százaléknyi szavazat arányában osztják szét, hanem a bennmaradó 88 százalék arányában. Ez az újrasúlyozás önmagában is képes mandátumokat mozgatni, még akkor is, ha a két nagy párt támogatottsága egyébként közel van egymáshoz. A küszöb tehát nem csak egy belépési kapu. Egyben egy olyan szűrő, amely a rendszer arányosságát csökkenti, és a nagyobb, biztosan bejutó szereplőknek strukturális előnyt ad. Szimuláció 1: 3 bejutó párt, 7 kieső – a „kicsik elvesznek” modellVegyünk egy modellt, amelyben három szereplő jut be a parlamentbe, és hét kisebb párt mind 5% alatt marad. A cél nem egy konkrét választás lemásolása, hanem annak bemutatása, hogy az 5%-os szakadék hogyan befolyásolja a mandátumokat.Egyéni választókerületek (106): * A párt: 58 egyéni mandátum * B párt: 48 egyéni mandátum * C párt: 0 egyéni mandátum (de országos listán bejut, 7%-kal) Listás szavazatarány (100%-ból): * B párt: 42% * A párt: 39% * C párt: 7% * Kieső (7 kis párt összesen): 12% (mind 5% alatt, tehát kiesik) Itt a lényeg az, hogy a kieső 12% nem kap listás mandátumot, tehát a listás mandátumelosztás a benn maradó 88%-on történik.D’Hondt szerinti listás mandátumelosztás (93 hely): * B párt: 45 listás mandátum * A párt: 41 listás mandátum * C párt: 7 listás mandátum Összes mandátum (EVK + lista): * A párt: 58 + 41 = 99 * B párt: 48 + 45 = 93 * C párt: 0 + 7 = 7 A modell üzenete egyszerű: a listán kismértékben erősebb B párt a kiesők miatt és a D’Hondt finom torzítása miatt listán további előnyökhöz jut, miközben az A párt EVK-fölénye miatt összességében mégis vezet. Ez a kettő együtt mutatja meg, miért képes a rendszer egyszerre „büntetni” a széttöredezettséget (kieső szavazatok) és „dönteni” az egyéni körzetekben.A tized százalék jelentősége: 4,9 és 5,1 között valójában mi történik?A közkeletű gondolat az, hogy a 4,9% és 5,1% közti különbség kicsi. A valóságban viszont nem kicsi, hanem bináris: az egyik esetben a párt szavazatai kiesnek a listás mandátum elosztásból, a másik esetben részt vesznek benne, és mandátumot termelnek. Egyetlen szereplő bejutása vagy kiesése ráadásul nem csak saját mandátumot jelent, hanem a többiek mandátum számát is módosítja: ha valaki kiesik, a többiek aránya automatikusan nő a benn maradók között. Ezért van az, hogy egy tized százaléknyi mozgás nem csak egy párt parlamenti jelenlétét dönti el, hanem a két nagy szereplő közti arányt is képes stabilizálni vagy megbolygatni. A győzteskompenzáció szerepe: fék, nem fordítókarItt szokott jönni a kérdés: ha a küszöb ennyire kemény, akkor a győzteskompenzáció nem teszi-e „igazságosabbá” a képet?A győzteskompenzáció valójában egy fék. Arányosan képes korrigálni, de nem képes megfordítani egy erős egyéni dominanciát. Ezt a legjobban egy olyan helyzet mutatja meg, amely első ránézésre paradoxonnak tűnik: az egyik párt sok körzetet nyer, de szoros eredményekkel, a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel. Ha az egyik párt sok egyéni körzetet nyer szoros eredménnyel, míg a másik kevesebbet, de nagy fölénnyel, a győzteskompenzáció arányosan a kevesebb körzetet nyerőt segíti – de nem képes ellensúlyozni egy hetven fölötti egyéni mandátumos előnyt. Miért? Mert a kompenzáció nem a „győzelmek számát” kompenzálja, hanem a győzelmek mögötti szavazat többletet. A szoros győzelmek kevés „felesleges” szavazatot termelnek, a fölényes győzelmek sokat. Ettől a listás oldalon a kevesebb körzetet nyerő párt arányosan több kompenzációt kaphat. De a 70–72 egyéni mandátum olyan kemény alap, amit a listás korrekció nem tud lenullázni.Szimuláció 2: amikor a lista „visszaad”, de nem elégVegyünk egy egyszerűsített példát, amelyben az egyik szereplő a kétharmad küszöbének környékén van egyéniben, de többnyire szoros győzelmekkel, míg a másik kevesebb körzetet nyer, viszont ott nagy fölénnyel, így a kompenzáció arányosan neki kedvez.Egyéni körzetek (106): * A párt: 72 EVK * B párt: 34 EVK A listás oldalon – a kompenzáció és a kiesők miatt – elképzelhető, hogy B több listás mandátumot szerez, mint A. Tegyük fel a modellben, hogy:Listás mandátumok (93): * A párt: 40 listás mandátum * B párt: 46 listás mandátum * Egyéb bejutók együtt: 7 listás mandátum Összes mandátum: * A párt: 72 + 40 = 112 * B párt: 34 + 46 = 80 * Egyéb: 7 A tanulság nem az, hogy B „jobban jár” listán. Az, hogy hiába jár jobban listán, a 72 egyéni mandátum által létrehozott struktúrát ez már nem tudja megtörni. A kompenzáció itt tehát fékez, visszaad, arányosít – de nem fordít.KövetkeztetésAz 5 százalékos parlamenti küszöb nem pusztán belépési feltétel, hanem a mandátumképzés egyik döntő szerkezeti eleme. Amikor egy párt a küszöb alá kerül, nemcsak saját parlamenti jelenléte vész el, hanem a szavazatai is kiesnek a mandátumelosztásból, újra súlyozva minden bennmaradó szereplőt. Egy tizedszázaléknyi elmozdulás így nem pusztán egy párt sorsát dönti el, hanem azt is, hogy a parlamenti erőviszonyok még korrigálhatók-e, vagy végleg rögzülnek. A győzteskompenzáció ebben a rendszerben nem fordítókar, hanem fék: képes arányosan segíteni azt, aki kevesebb egyéni körzetet nyer, de nagy fölénnyel, ám nem képes ellensúlyozni egy hetven feletti egyéni mandátumos előnyt. Amikor a küszöb alatti szavazatok tömege már eleve leszűkíti a listás mandátumelosztás mozgásterét, a kompenzáció hatása is korlátozottá válik. Ebben az értelemben az 5 százalékos szakadék valóban sorsot dönt: nem azért, mert önmagában kétharmadot hoz létre, hanem mert eldönti, hogy a választás után marad-e még tér az erőviszonyok kiegyenlítésére – vagy a rendszer már az eredmény kihirdetésekor lezárja ezt a lehetőséget. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció