dr. Zeke László | 09.01. 14:46

Van abban valami egészen férfias bátorság, amikor valaki szembe néz a legnagyobb, a leküzdhetetlen ellenféllel: a Halállal. Ennek lenyűgöző formája az, amikor valaki egy kicsit kineveti, megtréfálja azt, aki egyébként a legfélelmetesebb sorsfordulót hozza életében. „Halált megvető bátorságnak” is mondják azt, amikor valaki incselkedik, ujjat húz a Rettenetessel. Egy ilyen gesztussal búcsúzott tőrünk a nagyszerű tudós: Berend T. Iván. Pici gyerekként – ahogy nemzedékek sora – én is a Winnetou történetein tanultam azt, hogy mi az a halált megvető bátorság, a férfias büszkeség. Ahogy a kínzócölöpre kötött, halálra ítélt apacs indián főnök tűri a fájdalmat, anélkül, hogy „arcizma rándulna”, s akinek ígéretet tesznek kivégzői, hogy dísz temetést kap, ha bártan viseli a megpróbáltatásokat és lesz ereje gúnyt űzni belőlük (s a Halálból). Talán az első világháborús katonákra is hatott Karl May indián hőseinek büszkesége. Manfred Albrecht von Richthofen, a „Vörös báró”, az első világháború legeredményesebb vadászpilótája kivívta az ellenfelek tiszteletét nemcsak azzal, hogy féltek tőle, mint a tűztől tudása, képességei miatt, hanem mert a légi harcot lovagiasan a könnyen felismerhető és észrevehető tűzpirosra festett, háromfedeles Fokker Dreidecker gépével vette fel. Nemcsak ellenfeleit hívta ki, hanem a halálnak is fityiszt mutatott ezzel. Az őt legyőző ausztrálok teljes katonai pompával tisztelték meg, amikor eltemették a csatatérhez közeli falu temetőjében. Láttam édesapámat a kórházban, amikor pár nappal halála előtt viccet mesélt látogatóinak. Olvastam Woody Allen „Kopog a halál” című novelláját, amiben a főhős leül kártyázni az érte jött Halállal, aki balfácán módra veszít. Láttam a közösségi médiában a humorista temetését, aki előre, magnóra felvett szöveggel tréfálta meg barátait a temetésen, előre elrendezve, hogy a leengedett koporsóból még visszaszóljon a gyászolóknak, akik ezért sírva-nevetve vettek tőle búcsút. Filmekben láttam a szamurájt, akit a császár halálra ítél, harakirit követ el, s akkor tekintik a rituális öngyilkosságot tiszteletre méltóan bátor cselekedetnek, ha harakiri közben az őt elítélőkből gúnyt űz. Láttam, hogy könnyek és nevetés között hogyan mesélte el Ringo Starr, hogy a halálos beteg George Harrison milyen saját állapotán élcelődő viccel poénkodott a két Beatles tag utolsó találkozásakor. Olvastam Szókratész védőbeszédét, s láttam sok színházi előadást, amelyben a Platón által megörökített szöveget kiváló színészek idézik fel. Láttam a bölcset, amint higgadtan, gyűlölet nélkül, tárgyilagosan, az őt halálra ítélőket oktatva búcsúzik az élettől...Most, a mesék legendák, regények, filmek, anekdoták világából ismert hős lépett elénk a való világban. Egy nagyszerű, világszerte tisztelt és elismert tudósból lett hirtelen halált megvető, bátor hős, aki utolsó, olvasóinak küldött üzenetében tréfásan búcsúzik az élettől, a Nagy Titok rémisztő kapujában. Ez maga a megtestesült emberi méltóság.Olvassuk utolsó üzenetét: „Úgy tűnik, hogy a mennyország, ha egyáltalán alkalmasnak találnak rá, hogy bekerüljek, mindenki egybehangzó véleménye szerint pokolian unalmasnak tűnik eseménytelen napjaival, unalmas örökösen lapos zenéjével. Igaz, a Biblia úgy írja le a mennyországot, mint ideális helyet, ahol nem létezik fájdalom és szomorúság, ahol mindenkivel találkozhatunk, aki kedves volt nekünk életünkben. Jézus lelkesen azt hangsúlyozza, hogy ez a végső boldogság helye, csupa gyönyörűség, ahol az utcák aranyból vannak és a falakat drágakövek ékesítik. Hát nem tudom, nem vágyom aranyból épült utcákra, ez inkább Trumpnak való, ő királyi allűrjeit kielégítendő. A pokol, ahova állítólag igen könnyű lenne bejutnom, kellemetlennek tűnik. Még hideg napokon sem hiszem, hogy szeretném, ha tűzben nyárson forgatnának. A kínzásokat pedig egyáltalán nem kedvelem. Meglehetősen undorító, hogy a Biblia még soha el nem tűnő férgeket is említ, s ezek rágják az embert. Ilyet már e földön is megéltem a háború alatt. Akkor sem szerettem. Egyébként leggyakrabban azt hangsúlyozzák, hogy a legmélyebb sötétség uralkodik ott. Ez ugyan már itt a földön is sok országban így van, mégsem kellemes. Nem könnyű a döntés, de sokat várni már nem tudok vele. Beteg vagyok és gyenge, Súlyos betegségem és elgyengült állapotom nem engedi, hogy tovább folytassam az írást, ami – nem túlzok – az életet jelentette számomra ebben a pár elmúlt évben. Szeretettel búcsúzom Kedves Olvasóimtól, köszönöm, hogy velem voltak ezekben az utolsó években. Megígérem azonban, hogy amikor már ott vagyok, hírt fogok adni – vagy a mennyországról vagy a pokolról – egy rövid blog bejegyzésben.” dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nótárius | 08.31. 20:34

Ezen a nyáron már kétszer kúszott fel folyamatosan a napi csúcshőmérséklet 40°C fölé. Nemcsak néhány napra, hanem lassan hetekre is. Pusztít az aszály. A mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó gazdák iszonyú kárt szenvednek el. De nem kíméli az infrastruktúrát és persze az élővilágot velünk emberekkel együtt. A két legnagyobb folyónkon, a Duna és a Tisza magyarországi alsó szakaszain szinte csak csordogál a folyó. Akadozik az áruszállítás is. Néhány centiméter hiányzott ahhoz, hogy a több mint negyven éve üzemelő Paksi Atomerőmű még üzemben lévő utolsó reaktorblokkját is leállítsák. Szerencsére erre nem volt szükség a gyors intézkedés - a fenékküszöb megépítése - miatt. A probléma évtizedekkel ezelőtt kezdődött * 2003: országos hőség és súlyos csapadékhiány, amely óriási mezőgazdasági kárt okozott. * 2011: az évtized egyik legszárazabb éve, rendkívül alacsony nyári csapadékösszegekkel. * 2021–2022: történelmi mértékű aszály, amely kiszárította a talaj mélyebb rétegeit és súlyosan érintette az Alföldet. Agrárszakemberek szerint a Dél-Alföldről úgy 200 mm víz hiányzik a termőföldből. Mintegy 70 cm-nél kezdődik a nedvesség, felette csont száraz a talaj. * 2025: az elmúlt 125 év egyik legszárazabb júniusát és jelentős nyári csapadékhiányt hozta. Klímaváltozási trendek: * Hőmérséklet: a nyári középhőmérséklet folyamatosan emelkedik, a normál értékek felett alakulva. * Csapadékeloszlás: kevesebbszer esik, de egy alkalommal nagyobb mennyiség ("özönvízszerű" esők), ami nem tud elegendően beszivárogni a talajba. * Időtartam: a nyári időszak hossza napokkal kitolódott az elmúlt évtizedekben, fokozva a párolgást és a kiszáradás kockázatát. A felsorolásból is kitűnik, hogy az aszály évről-évre súlyosbodott.Hogyan változott az öntözött mezőgazdasági területek aránya?Az 1970-es évek elején Magyarországon az öntözésre berendezett és kiépített mezőgazdasági terület nagysága nagyjából 350 000 – 400 000 hektár körül alakult, míg a ténylegesen megöntözött terület az évtized folyamán ennél alacsonyabb, 100 000 és 200 000 hektár között mozgott. Főbb adatok és tényekKiépített öntözési kapacitás: csaknem 350–450 ezer hektár az 1970-es évek közepére a főcsatornák és vízlépcsők fejlesztésével. Ténylegesen öntözött terület: az időjárástól és az aszályoktól függően általában 100 ezer hektár körüli vagy azt meghaladó terület. Főbb fejlesztésekA tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti- és Nyugati-főcsatornák.1980 körül a magyar mezőgazdaság nagyjából 120–134 ezer hektár (vagy vízjogi engedéllyel és kapacitással majdnem 200–230 ezer hektár) mezőgazdasági területet volt képes öntözni, míg az infrastruktúra és a tervek szerint tágabb értelemben akár 300–500 ezer hektár körüli potenciális vagy részben előkészített terület is szóba jöhetett. 1980-ban kb. 134 ezer hektár volt a megöntözött földterület nagysága, amelyből csak az Alföldön körülbelül 133,6 ezer hektár helyezkedett el. Kapacitás és keretek: A korabeli vízgazdálkodási felmérések alapján a kialakított nagyüzemi (termelőszövetkezeti és állami gazdasági) öntözőberendezések és csatornák elméleti kerete ennél magasabb, nagyjából 200–230 ezer hektáros vízjogi engedéllyel rendelkező potenciált mutatott, noha a tényleges használat az aktuális csapadéktól és évjárattól függött. Az öntözött mezőgazdasági területek változása: * Magyarországon 1990-ben a mezőgazdaság csaknem 216,9 ezer hektár ténylegesen megöntözött területet, míg a vízjogilag engedélyezett (vagyis öntözésre alkalmas és előkészített) terület nagysága megközelítőleg 345,2 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2006-ban csaknem 68 ezer hektár (67,7–68 ezer hektár közötti) mezőgazdasági területet öntözött meg a Központi Statisztikai Hivatal adatsorai szerint. Ez az akkori teljes mezőgazdasági területnek mindössze nagyjából 1,3–1,4%-a volt. 2006-ban a ténylegesen öntözött terület: 68 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2010-ben 169 ezer hektár vízjogilag engedélyezett, öntözhető területet tudott ellátni, míg a ténylegesen megöntözött terület csupán 44,9 ezer hektár volt. Ennek oka a rendkívül csapadékos időjárás volt. * Elérkeztünk a 2025-ös évhez. A magyar mezőgazdaságban az öntözött terület nagysága 100-120 ezer hektár. (A ténylegesen öntözés alá vont területről nem találtam adatot. A KSH-nál találtam egy olyan adatot, mely szerint 2023-ról 2024 évre az öntözött területek aránya 2,6%-kal nőtt.) Az összeállításból is jól látszik, hogy míg a 70-es években 350-400 ezer hektárt is lehetett volna öntözni szükség esetén, ez a terület mára kevesebb, mint a felére csökkent. (Forrás: KSH)Most akkor járjunk utána, hogy az elmúlt bő három évtizedben mi vezetett az ország déli részének és a homokhátságnak a kiszáradásához.A felelősség elsősorban a soron következő kormányok, az Antall-kormánytól az ötödik FIDESZ-kormányig terjed. Természetesen a FIDESZ-kormányokat terheli leginkább a felelősség, mivel folyamatosan 16 éven keresztül hatalomban voltak, de ennek ellenére nem tettek szinte semmit hazánk vízmegtartó képességének növelésére. Ezt egy parlamenti bizottsági ülésen Lázár János akkori ÉKM miniszter is elismerte, hogy a Dunán minden képen kellett volna duzzasztógátakat és víztározókat építeni. (Erről itt olvashatsz.)Néhány adalék ahhoz, hogy mekkora a vízhiány Magyarországon: * A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van. * A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat. A Válasz Online nemrég mutatta be azt a tanulmányt, ami arra jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel. Lázár János is elismerte: „Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra, az ön által képviselt felfogásban teljesen alkalmatlanok. Egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édesvízért. Ebben mind korrekt az ön állítása, és ebben nincs a kormánynak egy konzekvens vidékfejlesztési, agráripari szempontokat figyelembe vevő, végig vitt döntése, és ezzel adós mindenki. De attól, hogy erről valaki sokat tud beszélni, még semmi nem történik, látható az én példámból is. A józan paraszti ésszel: homokba vizet vezetni - nem lesz belőle semmi” – mondta Lázár tavaly decemberben. Szerinte a kérdést egy olyan vidékfejlesztési minisztériummal lehetett volna megoldani, amiben benne van a vízgazdálkodás, benne van az élelmiszeripar, és benne van a teljes agrárportfólió, akkor lehet szegmentálni, és akkor lehet különböző megoldásokat alkalmazni.” (A teljes vitát Lázár János és Keresztes László Lóránt között Itt nézheted meg.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárásaA FIDESZ kormány 2012-ben végleg bezárta a 240 főt foglalkoztató Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. (VITUKI)A VITUKI munkatársai szisztematikusan kutatták a vízkészletek mennyiségét, minőségét, s ezekre a pontos mérésekre hivatkozva tudták pl. leállíttatni a bauxitbányászatot és stabilizálni, megvédeni a Hévízi-tó forráshozamát. Miért is kellett megszűntetni a VITUKI-t? Azért, mert az igen értékes terület a NER fejlesztési tervek látókörébe került. Itt épült fel később 250 milliárd forintért a Nemzeti Atlétikai Központ. Víz és zöld helyett ismét beton. 2012-ben, amikor a klímaváltozás, a globális felmelegedés és a vízhiány miatti aggodalmak már világszerte a legfontosabb kérdések közé tartoztak, a NER rezsim jogutód nélkül megszüntette az ország egyetlen Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetét. A dolgozókat ebocsátották. Az elhagyott épület még 8 évig ott állt üresen. A volt VITUKI-toronyházat végül 2020. decemberében felrobbantották, majd a földdel tették egyenlővé. A helyén épült meg az atlétikai stadion. A környezetvédelem „kivégzése”A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002 és 2010 között működött. Feladata a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás országos szintű szakmai irányítása volt. Orbán megszüntette a minisztériumot. A minisztérium dolgozóit az Agrárminisztérium vette át. Majd elérkezett 2018. novembere. Az Orbán-kormány egyik nagy ellenségét, a természetvédelmet fejezte le. (A másik ellenség a műemlékvédelem volt.)Az Agrárminisztériumból majd' 340 szakembert rúgtak ki, és valahogy a természetvédelmi területről kellett elbocsátani ennyi szakembert. Miért is? Mer Orbánt és a NERT nem érdekelte a környezet-, és természetvédelem. Azóta a környezetvédelmi jogszabályokat is „legyengítették”, hogy a környezetszennyező akkumulátorgyárak zavartalanul működhessenek. A természetkárosító tevékenységüket szinte büntetlenül folytathassák. (A környezetszennyező akkumulátorgyárakról Itt, Itt és Itt olvashatsz bővebben.) 2018. november 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül értesítették az érintetteket, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét minden szakmai értelem nélkül kirúgták. A kormány által kommunikált 10 százalék körüli leépítés helyett 44 százalékot rúgtak ki. Szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, egyedülálló szakmai és közigazgatási tudással és kapcsolati rendszerrel rendelkező, elhivatott, munkatársat tettek lapátra a közigazgatás modernizációjára hivatkozva. Szinte semmilyen szociális szempont (családanyák, gyereküket egyedül nevelők vagy gyeses álláson lévők stb.) nem számított. Gyakorlatilag az állami természetvédelmet, – ami alá az összes nemzeti park igazgatóság, az össze természetvédelmi tevékenység stb. tartozik – szó szerint lefejezték. (Erről Itt olvashatsz bővebben.) Az évről-évre egyre aggasztóbb vízhiány nem érte el a FIDESZ-kormány ingerküszöbét, pedig a vízügyi szakemberek folyamatosan felhívták erre a problémára a figyelmet.Ugyan 2014-ben 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás volt előkészítve, de ennek csak töredékét valósították meg Orbán Viktorék 12 év alatt. A 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia vitaanyagában vették számba azokat a lehetséges vízvisszatartási fejlesztéseket, amelyekhez vagy tanulmány, vagy terv készült. A dokumentum hangsúlyozta az aszály miatti vízvisszatartás fontosságát, ennek ellenére az eltelt több mint 10 év alatt 230 millió köbméternyi tározói kapacitás készült el, beleszámítva a 2014-ben átadott, 126 millió köbméter kapacitású Szamos-Krasznaközi árapasztó tározót. Tehát 590 millió köbméternyi víztározó nem épült meg. A vitaanyag által összegzett teljes, fél Balatonnyi tározói kapacitás kivitelezése az akkori becslés szerint 77,5 milliárd forintba került volna. Mai áron ez 240,9 milliárd forintba kerülne. (3,109-es valorizációs szorzóval kiigazítva.)Egy kis összehasonlítás, hogy mire és mennyi pénzt szórt el a FDESZ-kormány az adófizetők pénzéből, ami csak a jéghegy csúcsa. A vízmegtartás, az öntözés és a paksi atomerőmű hűtésének megoldására az alacsony Duna vízállása miatt aszály idején a FIDESZ-kormányt egyáltalán nem érdekelte. * A 2025-ös költségvetésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda 418 milliárd forintból gazdálkodott.) Ehhez hozzájön még az MTVA 165 milliárdja szintén a 2025-ös évre. * A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015 és 2023 között 2300 szerződés alapján összesen 1.360 milliárd forint értékben kötöttek szerződés az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Persze ez is haveri cégeken keresztül. A keretmegállapodás évente kerekítve 150 milliárd forint. * A Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásához kötött (BDPST Zrt,) irodaházak – a Dürer Park, a Bosnyák tér és a Kopaszi-gát irodaházainak –- megvásárlása 600 milliárd forintba került 40%-os túlárazással. Orbán megvette a vejétől és Garancsitól, a havertól szégyentelenül túlárazva. Normál esetben 240 milliárd forintot spórolhattunk volna egy tisztességes adásvétel esetén. * A felsorolt pénzszórás összesen 2.183 milliárd forint. Ha a cikkem korábban leírt részében 820 köbéternyi tározó kapacitás mai árfolyamon 240,9 milliárd forintba kerülne, akkor az elszórt 2.183 milliárd forintból kilencszer nagyobb, azaz 7.380 köbméternyi tározókapacitást lehetett volna megépíteni, ami négy és fél Balatonnyi víztömegnek felel meg. (A fenti adatoknak ebben a cikkemben olvashatsz utána.) Ideteszek két apró megjegyzéstSzijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a Telex számításait megerősítette, amelyek szerint a magyar kormány addig (A cikk 2025. április 11-én íródott.) körülbelül 1.500 milliárd forint állami támogatást adott a különböző akkumulátorgyáraknak, illetve költött a működésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítésére.A Forbes Magyarország írta meg 2026. 03. 31-én tíz akkumulátor gyár éves árbevétel és adózott eredményét a 2024. év adatai alapján. „Beruházási boom”-ról és mínuszos profitról számol be. A gyorsan növekvő iparág néhány domináns szereplője jelentős veszteségekkel termelt. Három akkumulátor gyár nyereséges volt, viszont hét veszteséget termelt. A legnagyobb veszteséggel a Samsung SDI Magyarország Zrt. zárta a 2024-es évet. 24 milliárd forinttal. (Erről ITT olvashatsz bővebben.) Tehát 1.500 milliárd forint közpénzt - adófizetők által befizetett pénzt - költött el öt év alatt akkumulátorgyárak építésére, ami az újságcikkből kiderült, hogy a nagyrészük masszívan veszteséges. Pedig az Orbán-kormány az akkugyáraktól várta a gazdasági csodát. Eddig nem jött be. Cserébe viszont az akkumulátorgyárak környezetszennyezést okoznak a hatóságok gyenge kontrollja miatt. Itt szomorú eseményeket írok le, ami kézelfoghatóan bizonyítja a könyörtelen klímaváltozást. A kiszáradó tavainkról, eltűnő folyóinkról, csak néhányat sorolok fel. De ez is figyelmeztető jel is a jövőre nézve. * Ha marad a szárazság, reális veszélye van annak, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös egyes szakaszai időszakosan kiszáradjanak. Ezt a 24.hu írta meg, amikor július 18-án ott jártak. Mind a két folyón megdőlt a legkisebb vízállás. * Debrecentől nem messze szinte teljesen kiszáradt az Erdőspuszta természetvédelmi területén található, egykor horgásztóként is működő két víztározó, a Fancsika I. és a Fancsika II. A vízhiány és az emberi hanyagság miatt több ezer hal elpusztult. A tavak életét részletesen dokumentáló Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál is beszámolt a két tó jelenlegi állapotáról. * A Baranya megyében található, 2,9 hektár területű, 2,5 méter legnagyobb mélységű Bicsérdi tó éveken át horgászversenyek, környezete esküvők, családi napok, gasztronómiai események kedvelt helyszíne volt, mígnem 2022-ben minden megváltozott. Akkora a bicsérdi vízfolyás több mint 10 kilométeres szakasza kiszáradt, a horgásztóba már két éve nem folyt víz. A bajt tetézte a súlyos csapadékhiány és a talajban lévő vízmennyiség drasztikus csökkenése. A halállományt ezen okok miatt lehalászták, a tó pedig 2022 nyarára kiszáradt. A tóval együtt kipusztult az élővilág is, a csontszáraz tómederben sétálni lehetett a hatalmas földlyukak között. Halak csontvázai és élettelen kagylók emlékeztettek arra, hogy ott bizony egykor gazdag volt a víz élővilága. * Szintén a 24.hu számolt be arról, hogy a Tisza-tó vízszintje olyan mélyre süllyedt, amire nyári időszakban korábban nem volt példa. A víz több helyen látványosan visszahúzódott, mederrészek váltak szabaddá, a sekélyebb területeken a hajózás és több turisztikai program is ellehetetlenült. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a tó vízszintje már a 2022-es aszály idején mért nyári minimumot is meghaladta lefelé. A Kisköre-felsőnél augusztus 24-én mindössze 622 centimétert mértek, vagyis a vízszint már alig több mint 10 centiméterrel haladta meg a 610 centiméteres téli üzemi szintet. (A fent leírt megdöbbentő tudósításoknak ITT, ITT, ITT és ITT olvashatsz utána.) Írok néhány sort Paks II. kivitelezésének problémájáról, ami nem választható el a klímaváltozástól, ami miatt a Duna vízszintje hektikusan változikAszódi Attila, aki 2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű kormánybiztosa volt a Della című műsorban a következőket mondta: „Akkor azt mondtam Süli Jánosnak, hogy nem lehet elmenni amellett, amit a természet produkált. […] Azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert.” Akkor a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter - Süli János - elhessegette Aszódi Attila aggodalmait, arra hivatkozva, hogy „azt már engedélyezték, a nemzetközi konzultációkat lefolytatták, ezért nem nyúlnak hozzá a hűtőrendszerhez”. A volt kormánybiztos azt is elmondta, hogy több jelentést is készített 2018-ban, ezek egy része a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyhez is lejutott. Annak a szakembernek a véleménye, aki nem mellesleg energetika-, és gépészmérnöki diplomával rendelkezik és nemzetközi szaktekintély a témában, nem érdekelte az Orbán-kabinetet. Összefoglalva a jelenlegi borús helyzetetA rendszerváltás óta az elmúlt 36 évben a soron következő kormányok mindegyike hozzátette a maga részét, ahhoz, hogy ez az áldatlan vízhiányos helyzet kialakulhasson, ami veszélyezteti a növénytermesztést, ezzel együtt az állattartást és a lakosság ivóvíz ellátását, környezetkárosító hatású, veszélyezteti az infrastruktúrát és a paksi atomerőmű működését. Összességében iszonyatos gazdasági és természeti károkat okoz. Az Antall-kormány, ami bevezette a földkárpótlást, de nem kontrollálta a gazdák földhasználatát. Ekkor szántották be a vízlevezető árkokat, mert akkor „nyertek” fél holdnyi földet művelhető földet. Az Antall-, és a Horn-kormány termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a magukra hagyta. Nagy részük tönkre ment, jó esetben egyeseket privatizálták. Az iparra fektették a hangsúlyt. A szocializmusból hátra maradt öntözőberendezéseket nem korszerűsítettek, hanem hagyták nagyrészüket „lerohadni”. A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok sem sokat foglalkoztak a mezőgazdasággal és a vízgazdálkodással, de legalább volt egy Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ahol a szakemberek talán próbálták menteni a menthetőt.A soron következő Orbán-kormányok végezték a legnagyobb pusztítást a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárása 2012-ben. * A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése 2010-ben és a minisztérium dolgozóinak az Agrárminisztériumba történő átvétele, majd 2018. novemberében 340 környezetvédelmi szakember kirúgása. * A 2014-ben tervezett 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás helyett mind a mai napig csak 230 millió köbméternyi tározói kapacitás épült meg. * Pénzszórás propogandára, stadionokra, közbeszerzéseken keresztül adófizetői pénzek átjátszása az Orbán-családnak, Mészárosnak, Szíjjnak, Garancsinak…stb. azaz a „haveroknak”. * A 18 akkumulátorgyár megtámogatása 1.500 milliárd forint közpénzzel, ahelyett, hogy a természetvédelemre, a vízgazdálkodás korszerűsítésére, víztározók és öntözőcsatornák építésére a rezsiköltség hazugságával lepusztított ivóvízhálózat korszerűsítésére fordították volna. * Paks II. építésének elkezdése, mindezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyták a paksi atomerőmű volt kormánybiztosának - Aszódi Attilának - azt a megállapítását, miszerint újra kell tervezni a hűtőrendszert a klímaváltozás miatt. Az összefoglaló felsorolásból is kitűnik az egymást követő kormányok nemtörődömsége, de a legnagyobb hibát, ami szerintem így utólag történelmi bűn azt a FIDESZ és az Orbán kormány követte el. Reménykedjünk, hogy ez a folyamat az új kormány intézkedései miatt megfordul és gátat szab a további környezetkárosító tevékenységének, kiszáradt tavaink, az elkövetkező években kormányzat és a szakemberek bölcs döntései nyomán végrehajtott intézkedéseinek köszönhetően újra életre kelnek. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 08.29. 13:47

Mire elég hat év a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal életében? Balgaság azt gondolni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születhetnek a legfontosabb ügyekben, vagy az a cél, hogy jóval hamarabb le lehessen zárni az évek óta nyugtalanító, a széles nyilvánosság előtt folyó, közfelháborodást keltő ügyeket? Már az első napon komoly kalamajka lett ebből a „hat éves vállalásból”.Hat év helyett határidők kellenekMeghallgattam Unger Anna első interjúját a Telexen, azóta, hogy megválasztották az NVVH elnökének. Szerettem volna, ha kimondja, hogy bizony balgaság volt azt mondania bizottsági meghallgatásán, hogy „balgaság azt hinni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek lesznek”, merthogy már másnap jelezte a miniszterelnök, hogy „jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, ez eljárási határidők rövidítése, a bíróságok és nyomozó szervek megerősítése.” Merthogy: „Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy 5-10 évig tart egyes büntetőügyek lezárása.” Hiszen mindannyian ezt várjuk, és okkal vártuk el azt, hogy ezt várja, s ne tekintse ezt az elvárást „balgaságnak” a hivatal elnöke. De ez csak apró részletkérdés ahhoz képest, hogy mit fog csinálni a hivatal a gyakorlatban. Szavazzunk bizalmat neki, hagyjuk dolgozni és nézzük, hogy mit vállalt, mit kérhetünk számon tőle! Nézzük, hogy mit mondott: 1. „Összerakja a hivatalt”. 2. Neki azt kell tudnia mondania néhány hónap múlva, hogy „igen, elindultak a vizsgálatok”. 3. Fél év alatt azt szeretné elérni, hogy „létrejött a hivatal”; „meg kell csinálni a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan december végéig”. El akarja érni, hogy a hivatalnak legyen meg minden eszköze humán erőforrásban, fizikai, techológiai és módszertani eszközökben ahhoz, hogy nyomozhasson. 4. Hogy mi lesz egy év múlva, arról nem nyilatkozott. Ő 3-6 évben gondolkodik. Reméli, hogy 3 év alatt sikerül magát a rendszert feltárni, megmutatni, „hogy mi történt itt” hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő és a „nagy ügyekben remélhetőleg addigra már megyünk előre”. Ez van. Ezt mondta, ezt lehet számon kérni.A történelem gyorsabb voltTermészetesen reménykedünk abban, hogy sikeres lesz. Észrevételeink azért lehetnek a felvállalt feladathoz, annak érdekében, hogy hátha ezzel kicsit optimistább hozzáállásra sarkallhatjuk az elnök asszonyt. A náci háborús főbűnös nürnbergi 22 peréhez a nemzetközi bíróságot pár hónap alatt nemcsak, hogy „összerakták”, és nemcsak „elindultak a vizsgálatok”, hanem fél évvel a háború befejezését követően (1945 november 20.-án) már a per is elindult konkrét vádiratokkal. Fél év egy ilyen rendkívüli horderejű ügyben nem a nyomozás technológiai, technikai, módszertani feltételeinek az előteremtésére volt elég, meg az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítására, hanem arra, hogy a nyomozások befejeződjenek. Pedig akkor még nem volt Mesterséges Intelligencia és a bizonyítékok felderítését egy szörnyű világégés akadályozta. Maga a per 11 hónap alatt (1945 október 1. napján) befejeződött, a 12 halálos ítéletet október 16.-án végrehajtották, a 7 börtönbüntetés végrehajtása folytatódott (3 felmentő ítélet született.) Az a 3 év, ami alatt az elnök asszony reméli, hogy mi majd elmondhatjuk, hogy „megyünk előre” 1949-ig arra volt elegendő, hogy a főbűnösök peréhez hasonló, legalább 200 ügyben szülessenek ítéletek.A munka egy része már készen van Az is biztató lehet, hogy Ligeti Miklós és csapata évtizedes távlatban végzett már komoly munkát ezen a területen, konkrét számokkal, adatokkal, felderített tényekkel. A Bírós Ferenc vezette Integritás Hatóság is rendkívül komoly munkát végzett az elmúlt években, mi több: feljelentésekig is eljutott nem egy ügy. Ott vannak a komoly tényfeltáró anyagok, amelyeket a Válasz Online, vagy az Átlátszó tett le az asztalra. Ezekben az ügyekben tehát felesleges fél évet várni, hogy a nyomozás elindulhasson. A rendszer lényegének feltárásával, leírásával sem kell a kelleténél többet foglalkozni. Magyar Bálint, a volt kultuszminiszter már 1999 novemberében hajszál pontosan leírta a maffia-állam azon jellemzőit - magát a fogalmat is ő alkalmazta először Orbán rendszerére -, ami 2026-ra a szemünk előtt bontakozott ki. Itt látható egy nagyon tanulságos beszélgetés erről a nagyszerű tudományos, szociológiai teljesítményről.Az elszámoltatás nem tűrhet újabb éveketÖsszességében látható, hogy amennyiben van erre poltikai akarat, akkor a rendszerváltás legfőbb ígérete: az elszámoltatás sokkal gyorsabban mehet, mint ahogy azt az elnök asszony jelenleg kommunikálja. Ennek érdekében egy ország várja, hogy ne az történjen, mint ami például a 2019 óta folyó Völner-Schadl ügyben, ahol a hét év alatt érdemben sehova nem sikerült eljutni (ha nem számítjuk ide, hogy Völner úr idő közben visszakapta az ügyvédi praxis folytatásának lehetőségét). Nézzük a dolgokat optimistán A most látható, nagyon erős társadalmi nyomás nyilván arra fogja sarkallni a hivatalt, hogy bizonyítson. Arra sarkallja a törvényhozást és a kormányt, hogy a jelen tűrhetetlen állapotokat felszámolja. Emellett tekintsünk bizalommal Tasnády Katalinra, a hivatal nyomozati elnökhelyettesére, aki húsz éve dolgozik a büntetőjog területén, ebből tizenhat évet bűnüldöző, illetve vádhatósági szervezet tagjaként, valamint tapasztalt kiemelt súlyú korrupciós és hivatali bűncselekmények felderítése terén. Bízzunk abban, hogy hasonlóan képzett munkatársak segítik majd hozzá az elnök asszony munkáját ahhoz, hogy hat évnél sokkal, de sokkal hamarabb szülessenek jogerős ítéletek, s hogy mihamarabb visszakapjuk az elcsaklizott milliárdokat! dr. Zeke László - Nyitókép: Unger Anna Rózsa - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Menyhárt Tamara | 09.15. 03:31

Minden sikeres férfi mögött áll egy asszony – tartja a mondás. Vajon Lévai Anikónak mennyi köze van az Orbán-rendszer bukásához?A szolnoki születésű feleség bár jogi diplomát szerzett, de Orbán mellett inkább a humanitárius tevékenységek felé fordult, nem helyezkedett el a választott hivatásában. 2014-től kezdődően 10 évig az Ökumenikus Segélyszervezet munkájában vett részt, ahol jószolgálati nagykövetként támogatta a rászorulókat. „Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó és üzlettársai tokaj-hegyaljai szőlőkről, borászatról dédelgettek nagyívű álmokat a 90-es évek második felében. Lévai négyzetméterenként 2 forintért vásárolt földet. Csakhogy az ügyből botrány lett – írja a Partizán. Lévai Anikó ezután kiszállt, helyére pedig különböző, hozzájuk közeli kapcsolatban lévő üzlettársak érkeztek. Mikor már úgy érezték, a saját nevükön is vihetik a bizniszt, feltűnt Tiborcz István és Orbán Ráhel.” - írta az eszakhirnok.com 2024-ben. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó – és a kiterjedt Orbán-család – gazdasági ügyeit, s lesz-e következménye? A legalább 25 éves tokaji-ügyletek körül kusza szálak, homályos tények lapulnak. A helyiek között sokan veszítették el az ősi földjeiket, felmenőik szőlőbirtokait. Hogyan merült fel Lévai neve 2024-ben, a Kegyelmi botrány kirobbanását követően? Kónya Endre – a pedofil Vásárhelyi János támogatójának – kegyelme honnan is ered?Ennek a találgatásáról több hírportál is beszámolt, de – egyelőre – bizonyíték híján elült, elcsöndesedett az ügy. „Sokak szerint a választ Zabolán kell keresni, elmentünk hát oda, ahol Kónya Endre nevelkedett. Budapestről nézve kevés távolabbi, eldugottabb magyarlakta hely van, a kegyelmi döntés előtt mégis megfordult itt Lévai Anikó, a kegyelmi döntés után nem sokkal pedig Novák Katalin is”. - írta a 444. Az erdélyi kastély felújításáról és fenntartásáról szóló írásokban már korábban, 2019-ben is olvashatunk arról, hogy Lévai arisztokrata barátaihoz milliárdos „támogatás” érkezik évek óta folyamatosan. „Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.” - írta 2019-ben az atlatszo.hu. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó zabolai érintettségét, s lesz-e következménye? Kónya felmentéséhez egészen a zabolai arisztokrata barátokig nyúlnak vissza a szálak? Vajon Balog Zoltán – még mindig püspök – Lévai Anikót védi, amikor magára vállalja a felelősséget a minden kétséget kizáróan zavaros kegyelmi botrányban?Lévai Anikó csöndben van. Nem látjuk, nem halljuk. Az elmúlt évtizedek botrányos ügyeivel kapcsolatban mintha egy burokban ülne, mintha csupán egy ártatlan, néma megfigyelő volna. Valaha, amikor még csak a menyasszonya volt Orbánnak, szintén sok érdekesség keringett Lévai Anikóról: „Az ügynökakták Lévai Anikó vonatkozásában egy Vankó Magdolna nevű beszervezett ügynök révén jutottak el az állambiztonságisokhoz. Vankó közvetlen kapcsolatot létesített Lévaival. Lakásaikon keresték fel egymást, újságíróként megígérte, hogy bár a megyében hivatalos sajtója nem lehet a tábori eseményeknek, de más lapnál szívesen beszámol róluk. Sőt, kifejezetten érdekli Anikó személye, meg a fiatal értelmiségiek helyzete, róluk is tervez egy cikket.” Ebben a cikkben Lévait még egy nyitott, érdeklődő fiatalnak állították be, és elárult egy magánéleti érdekességet is, mi szerint a kapcsolata Orbánnal nem valódi szerelem. „Egyébként azt mondta, hogy érdekből megy hozzá [ti.: Orbán Viktorhoz], érdekházasság, de nem fejtette ki, hogy miért.” - árulta el Vankó. „Több dokumentum is tanúskodik arról, hogy Vankó Magdolna Lévai Anikó ügynöke volt.” - fejtette ki az ellenszel.hu 2024-ben. Puszta-Versailles, avagy Hatvanpuszta nagyasszonya sem más, mint Lévai Anikó. Az ott dolgozók nyilatkozataiból kiderül, hogy az ex-miniszterelnök felesége szinte minden napját Hatvanpusztán töltötte, legalábbis 2024-25-ben bizonyosan. „A legtöbbet úgy volt, mintha a feleségéé lenne. Anikó néni jött ki mindig, állandóan, ő figyelt minket, ő parancsolgatott.” A kertész azt mondta, Lévai Anikó „kedves volt, ha nem idegesítették fel”. - részletezte a telex.hu. A csendes, szigorú asszony már nem jár Hatvanpusztára kertészeti munkásokat irányítani. Vajon vizsgálják-e a hatvanpusztai birtok megszületésének körülményeit, s lesz-e következménye? Vajon ebben is érdekelt lesz Lévai Anikó, vagy teljesen fölöslegesen járt ki a birtokra?Lévai Anikó mindenképp egy talányAkadnak, akik sunyi, gonosz nőnek tartják, aki beleszólt a férje döntéseibe, aki parancsolgatott az embereknek, de nemcsak a Hatvanpusztán dolgozó napszámosoknak. Nem lehetett teljesen kívülálló az Orbán-család gazdasági ügyeiben sem. Mások egy csöndes, kedves jótevőt látnak benne, akinek magánéletéről az évek során súlyos, bizonyítatlan történetek is terjedtek. Például 2017-ben egy televíziós műsorban egy állítólagos kórházi dolgozóra hivatkozva beszélt Nagy Bandó András Lévai Anikó bántalmazásáról. Kijelentését azonban nem tudta bizonyítani, és később bocsánatot is kért miatta. Talán mindenre fény derül előbb, vagy utóbb...A valódi Lévai Anikóról még csupán egyetlen ember tudhat mindent, maga Lévai Anikó. Menyhárt Tamara - Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 09.11. 07:47

Vannak pillanatok, amelyek örökre belénk égnek. Pontosan emlékszünk, hol voltunk, mit csináltunk, és ki állt mellettünk abban a másodpercben, amikor meghallottuk a hírt. 2001. szeptember 11-e pontosan ilyen volt.Huszonöt évvel ezelőtt terroristák négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Egyesült Államokban. Két gép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, egy a Pentagon épületének repült, a negyedik pedig egy pennsylvaniai mezőn zuhant le. A merényletekben 2977 ártatlan ember vesztette életét.Aznap este milliók tapadtak a képernyőkre, és nézték némán, döbbenten ugyanazokat a képsorokat. Sokan az első híreknél még azt hitték, szörnyű baleset történt. Amikor azonban a második repülőgép is becsapódott, már senkinek sem volt kétsége: Amerikát támadás érte.Ha erről a napról beszélünk, szinte mindenkiből feltörnek a saját emlékei: „Engem teljesen sokkolt az egész… Emlékszem, épp angolórára indultam volna, de csak ültem tátott szájjal a tévé előtt, és megszólalni sem tudtam.” — Zsolt „Épp a balassagyarmati városi televízióban dolgoztam. Az egyik monitoron a CNN adása ment, mi pedig csak álltunk ott leesett állal: úristen, ez meg mi?” — Gábor Talán éppen ezek a személyes mozaikok mutatják meg igazán, mennyire mély nyomot hagyott bennünk ez a tragédia. Bár az események tőlünk több ezer kilométerre történtek, mégis úgy éreztük, mintha egy pillanatra az egész világon megállt volna az élet. A fojtogató füsttel borított utcák, a kártyavárként összeomló tornyok és a menekülő emberek képei kitörölhetetlenek. De ugyanígy emlékezünk arra a felfoghatatlan bátorságra is, amellyel a tűzoltók, rendőrök, mentők és névtelen civil hősök az életüket kockáztatva — vagy áldozva — siettek mások megmentésére. A történelemkönyvek tényeket és adatokat őriznek meg. Mi viszont arra a gyomor összeszorító érzésre is emlékszünk, ami akkor kerített a hatalmába minket, amikor először megláttuk a képsorokat.Te emlékszel még, hol voltál és mit csináltál, amikor meghallottad a hírt? SzóMia - Nyitókép: Facebook archív

dr. Zeke László | 09.08. 06:29

A NER idején Debrecenben debütáló „köz nélküli közmeghallgatás” helyett 2026. szeptember 7. napján új intézmény szökkent szárba a cívis városban: „közmeghallgatás közzel”. Elmentem megnézni, hogy hogyan sikerült. Az esemény tartalma helyett inkább egyfajta hangulatjelentést szeretnék adni. Akit érdekel az esemény szakmai tartalma, az olvassa el a hivatalos tudósításokat.Már a bejáratnál elfogyott a bizalomA Kölcsey Központ báltermébe való belépés előtt megtermett fogdmegek ellenőrizték a táskáinkat, nehogy emberélet kioltására alkalmas, vagy a kulturálatlan vélemény-nyilvánításra használatos eszköz kerüljön be a terembe. Az előadók 20 perc késéssel jelentek meg a pódiumon. Ezt követően a kormányhivatal képviselője szólalt fel, lényegében kioktatta a jelenlévőket a kulturált viselkedés szabályairól. Már ez a pár momentum, mint felütés megalapozta a „jó hangulatot”.Nyilvános esemény – lehetőleg felvétel nélkül A morgolódás akkor erősödött fel, amikor elhangzott a kérés arról, hogy senki ne készítsen kép- és hangfelvételt az eseményről (a sajtó kivételével), merthogy ez az esemény nem „politikai rendezvény”. (Milyen szerencse, hogy én a szabályos sajtó engedélyekkel rendelkező ÍgyÉlünk hírportál képviseletében is jelen tudok lenni.) A jelenlévők ezt a „kérést” meghallgatták és – a mellettem ülők elmondásából tudom – nem teljesítették (ami kérés esetén az egyik lehetséges adekvát reakció egy kérésre). Ennek a magatartásnak az egyszerű indoka valahogy úgy hangzott, hogy „mi meg azt kértük, hogy ne szennyezzék szana-széjjel városunkat, azt meg ők nem teljesítették”. Rögtön az első pár mondatot követően az esemény levezetője figyelmeztetett is egy kipécézett embert a hallgatóságból, aki látványosan filmezett. Itt – olaj a tűzre jelleggel – elhangzott: bírság, teremből kivezettetés lehetősége is. Felvetették, hogy rendzavarás esetén 20:00 óra előtt befejezik a rendezvényt. Hangos röhögés és gúnyos taps kísérte ezt a megnyilvánulást is. Közmeghallgatás közzel, de zárt ajtókkalAz EcoPro prezentációja során elhangzott, hogy a cég minden engedéllyel rendelkezik, a meglévő engedélyek módosítását tervezik, kapacitásbővítés nélkül. Szeretnének egy újfajta katód aktív anyagot gyártani: ebben kisebb az alumínium, nagyobb a mangán. A gyártás során a hulladék, szennyvíz kezelés nem változik. A tájékoztatást hamar félbeszakította a hallgatóság, mert hírül vették, hogy a termet bezárták, nem engedik be az újonnan érkezőket. A hallgatóságot – okkal – paprikázta fel ismét, hogy az újonnan érkezőket „ütemezetten engedik be”. Nem érthető, hogy miért nincsenek nyitva az ajtók. (És valóban.) Kérdezni lehet, választ kapni már kevésbéAz előre beküldött kérdések és válaszok alatt is az volt a hozzáállás nem politikai rendezvény, nem fognak jósolni, csak az ECO PRO kérelmében foglaltakról beszélgetni. Az élesben feltett kínos kérdésekre adott „válasz”, miszerint az ilyesmire majd a honlapon, e-mailben válaszolnak, mert a jelen eseménynek nem ez a témája. Hangos vastaps kísérte a reakciót: „tessék válaszolni, kurvára nem érdekel az e-mail!”. Gúnyos taps kísérte, amikor elhangzott, hogy a levegőszennyezettségi vizsgálatok rendben vannak. A zajszinttel kapcsolatos okfejtésénél felszólalt egy szepesi lakos azzal, hogy 800 méterre lakik, hosszú ideje nem alszik. Nem fogadták el, hogy a szennyezésről adatokat a cég web oldalán lehet elérni. Ami kellemetlen, az nem tárgya a meghallgatásnakNem releváns kérdésnek minősül, nem tárgya a jelen meghallgatásnak, hogy „baj esetén ki értesíti a lakosokat”, hogy „mi lesz a megváltozott értékű ingatlanokkal”. Kiderült, „hogy nem kell az össz. szennyezést mérni, hanem pontforrásonként kell csak a kibocsátási határértékeket vizsgálni”, ami (egymás között szólva: elég nagy baj!). Mindez jól érzékelhetően válaszonként (főleg, amit – „megköszönve a kérdést” – 30 napon belül kívántak írásban megválaszolni), 10-10 higanymilliméterrel emelte a hallgatóság vérnyomását.Akiket hiába várt a közAz eseményen sokan hiányolták Papp László polgármester urat, valamint egyéb fideszes és (ez újdonság) tiszás politikusokat, képviselőket. Ebben élen járt Apáti István a Mi Hazánk Párt országgyűlési képviselője, valamint Forgács Attila, a Szikra Mozgalom képviselője (ez utóbbi gyújtó hangú, szenvedélyes, lekevert, meg nem válaszolt kérdésekkel). Érintett politikusok közül – egyébként érdemi aggályokkal, komoly kritikával – Mikepércs polgármestere: Tímár Zoltán (FIDESZ-KDNP) volt jelen.Szóval ezt a közzel folyó közmeghallgatást még gyakorolni kell!A maszatolás után maradt egy nagy kérdés A lakosság problémáját egyébként Kozma Éva, a MIAKÖ Egyesület (Mikepércsi Anyák) vezetője foglalta össze egészen kiválóan. A Kormányhivatal osztályvezetőjének „angolnázó”, „nem ennek az eseménynek a tárgya” típusú maszatolását szekunder szégyen szintjén volt kellemetlen nézni/hallgatni... Látva ezt a szerencsétlenkedést egyre inkább megfogalmazódik bennem a súlyos kérdés: Hol van a TISZA-Kormány által kinevezett kormánymegbízott (egykori elnevezéssel „főispán”)? Mikor lesz? Ki lesz az? dr. Zeke László - Nyitókép: A közmeghallgatáson - Fotó: A szerző felvétele

dr. Gaál Lóránt | 09.04. 10:38

„A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége a 2026-27-es évadban is várja vendégeit”! Ezzel a felütéssel indították Orbán fanatistái a Civil Akadémia szeptember 9-ei évadnyitójára szóló meghívót!CÖF-CÖKA-ról rövidenA formációról, a saját honlapjukon részletes bemutatkozás található. Az orbáni békemenetek aktív szervezőiről van szó, akik magukat, mint „külföldről nem támogatott szervezet”-ként írják le. Ha azonban rápillantunk pár korábbi cikkre ( ITT - ITT - ITT ), akkor nem okoz nagy meglepetést, hogy „külföldi pénzre” nem is volt szükségük, mivel az Orbán rezsim idején az állami cégek bátran és bőkezűen támogatták a CÖF-ös „civileket”. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy az április választás után a CÖF-CÖKA vezetésében személycsere történt. Ugyanis – az egykori MSZMP-s -, Csizmadia László, helyét ifj. Lomnici Zoltán vette át. CÖF-CÖKA „Szellemi honvédő” névvel saját díjat is alapított, mellyel 2022-ben Szijjártó Pétert, akkori külgazdasági és külügyminisztert, a saját szóvivőjüket, ifj. Lomniczi Zoltánt is kitüntették, ahogy Áder János volt köztársasági elnök feleségét Herczegh Anitát is. A CÖF-CÖKA szerint a díjat egyébként azok kapják, akik „kiemelkedő munkát végeznek nemzeti érdekeink védelme, érvényesítése” érdekében. Mondjuk, Szijjártó Péter bukott külgazdasági és külügyminiszter, Oroszországgal kapcsolatban kiderült „szenvedélye”, valamint a kínai BYD-hoz történő igazolása miatt, nem nehéz azt a véleményt megfogalmazni, hogy a CÖF-CÖKA igencsak mellényúlt!Na, de nézzük mit is mond az Orbán rezsimet hithűen kiszolgáló CÖF-CÖKA!A már említett meghívóban nem kevesebbet állítanak, mint: „Talán nem túlzás részünkről a megállapítás, hogy Magyarország felszámolás alatt áll. De lehet, hogy már nem is létezik. Mert mi is egy ország létalapja? Az erkölcse, a jogrendje és hagyománya, ha csak a fundamentum három alapvető elemére hivatkozok. Az erkölcse a hagyományból fakadóan rendezi az összehangolt társadalom működését, a jogi szabályozottság segítségére van. És e hármat számolja fel éppen a TISZA. És igen, lépésről-lépésre küzd a társadalmat legerőteljesebben meghatározó erkölcsös Magyarország ellen. Megjelenése óta küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat. A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének. Hát itt tartunk a TISZA 4. hónapjának működése idején. De ha felszámolnak mindent, őket sem fogja megvédeni sem erkölcsi akadály, sem jog. Ezt azért jó lenne észben tartaniuk.” Akkor inkább tisztázzuk!Először a használt szavakat! Erkölcs: „Vki, vmi magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, ill. ezek megvalósulása.”. Jogrend: „A társadalmi viszonyoknak a joggal szabályozott rendje.”. Hagyomány: „Közösségben tovább élő - tudatosan ápolt - szokás, ízlés, felfogás, ill. szellemi örökség.”.Ha egy kicsit ízlelgetjük a CÖF-CÖKA által használt szavakat, akkor egyet is lehetne érteni velük, hogy azok egy ország létalapjai. De, ha visszagondolunk az elmúlt 16 évre, akkor nevetségesnek tűnik egy olyan „civil” szervezet részéről, amelyre úgy is lehet tekinteni, mint az orbáni autokrácia felépítésében és fenntartásában jelentősen közreműködő szervezetre. Nem nehéz megállapítanunk, hogy az elmúlt 16 évben – az egyébként sem jó állapotban volt, de azóta - romhalmazzá vált a szociális háló.Az erkölcs áraRengeteg idős ember, sokszor fűtés, gyógyszer, de akár a létminimumot jelentő élelem nélkül maradt magára. A gyermekvédelem vonatkozásában pedig csak propaganda szólamok voltak, igazi gyermekvédelem viszont nem (pl.: ITT - ITT )! Mindemellett kialakult egy oligarcha rendszer, ami nagyrészt a családtagokból meg a haverokból áll. Emlékezzünk arra is, hogy milyen gyűlöletet szított az orbáni propaganda! 16 év orbáni kormányzás alatt 6 év telt úgy el az országunk életében, hogy kormányrendeletekkel irányították a társadalmunkat (veszélyhelyzetet hirdettek először a COVID, majd az orosz agresszió miatt). Mindemellett 15 alkalommal módosították azt az Alaptörvényt, amit egyébként társadalmi egyeztetés nélkül fogadtak el még 2011-ben. Ad hoc jellegű jogalkotás, mellett nem egy esetben előfordult a személyre szabott jogalkotás is. Biztos emlékeznek még arra, amikor Varga Zs. András érdekében, aki jelenleg a Kúria, azaz a legfőbb bírósági szerv elnöke, a FIDESZ-KDNP törvényt módosított (megjegyzés: Varga Zs. András, a TISZA applikációból kiszivárgott adatok miatt a bírókat vegzálta). Ilyen volt az is, amikor jogalkotással megoldották, hogy a Novák Katalin, volt köztársasági elnök által jelölt 22 éves egyetemista diploma nélkül is helyettes államtitkár lehessen. 1990 óta nem sok időt tölthettünk demokráciában. Demokrácia helyett pártállami reflexekAzaz, abban, hogy olyan kormányunk legyen, amelyik tiszteli a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot (jegyezzük meg: Iványi Gábor és a MET esetét) a művelődés szabadságát (NKA botrány), stb. Vagy éppen kiálljon a saját szövetségi rendszeréért (EU, NATO), támogassa a demokráciát, illetve annak igényét. A FIDESZ-KDNP tagjai között sok olyan személy van, akik állampárti múlttal rendelkeznek. Ennek lett az eredménye az, hogy a volt MSZMP és KISZ tagjai a kommunizmust idéző évekre vezették vissza országunkat! Mivel Orbánék visszaépítették a kommunista érában tapasztalt elnyomó, félelemre épülő, hamis propagandát sulykoló, pártlojalitásra alapuló rendszert. Persze hosszan lehetne sorolni a FIDESZ-KDNP által generált problémákat, de a lényeg, hogy nekik és hithű támogatóiknak erkölcsre, hagyományra és jogrendre hivatkozni finoman szólva is elvtelen! Az a kijelentés, hogy a TISZA küzd az erkölcsös Magyarország ellen, illetve küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat, egyszerűen nevetséges állítás! Amikor a jog végre mindenkire ugyanazA CÖF-CÖKA szerint: „A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének.”. Jogi védelem igenis létezik, csak már – mivel pl. dr. Polt Péter a FIDESZ állandó legfőbb ügyésze, majd alkotmánybírója, a TISZA Alaptörvény módosítását követően már semmilyen befolyással nem bír - mindenkire egyformán! Alkotmányossági szempontból a TISZA alkotmányos határt nem lépett át, melyet az Alkotmánybíróság is megerősített, mind a 16., mind pedig a 17. Alaptörvény módosítás kapcsán (részletek: ITT ). Nagyon úgy tűnik, hogy a CÖF-CÖKA nem tudott „lejönni a szerről” és nehezen értelmezhető állításokat tesz közzé. Megsúgom!Tehát! Nem, nem Magyarország felszámolása zajlik! Hanem egy meglopott ország felébredt! Visszaköveteli mindazt, amit elvettek tőle, és egy nyugodt – nem háborús uszításban töltött, hanem – békés életet kíván magának! Fogalmazhatunk úgy is, hogy az ország kifosztása elleni erkölcsi iránytű jelzett, a demokratikus hagyományok újjáéledtek, az elnyomáson alapuló orbáni jogrend felszámolása megkezdődött és folyamatosan épül ki a jogállam! Maradjunk annyiban, hogy: MAGYARORSZÁG LÉTEZIK! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Dr. Dinnyés Álmos | 07.26. 11:39

A válasz, hogy tulajdonképpen egyik sem. Bár mostanában mintha mindenki traumáról beszélne — közösségi médiában, podcastekben, baráti beszélgetésekben. Vannak, akik legyintenek: divatszó lett, „mindenki traumatizált”, míg mások pont azt élik meg, mintha járvány söpörne végig a környezetükön. A valóság árnyaltabb, és ennek megértéséhez megmutatom, hogy a traumáknak hatása két nagy csoportba sorolható, attól függően, mi az oka és a megjelenési formája. (A traumákról – 1. rész)A PTSD és a C-PTSDA „sima” poszttraumás stressz zavart (PTSD) sokan filmekből ismerik — gondoljunk a Rambo első részére. Valakit egy sokkhatás ér: baleset, kínzás, erőszak, életveszély. Aztán ezt újra és újra átéli a fejében, mintha visszakerülne ugyanoda.A C-PTSD annyiban más, hogy nem egyetlen esemény váltja ki, hanem egy tartósan fennálló állapot: hónapokig, évekig jelen lévő szorongás, félelem. Kiválthatja konkrét fizikai bántalmazás, szexuális abúzus, de érzelmi és verbális bántalmazás is. Bár ez az érintetteknek és közvetlen környezetüknek az életminőségét mélyen érinti, gyakran kívülről mégis nehezen észrevehető, ezért merülhet fel, hogy nem is igazi trauma, csak divat. Ma Magyarországon hivatalosan nulla ember rendelkezik C-PTSD-diagnózissal. És ennek nem az az oka, hogy ne lennének érintettek. Az ok tisztán adminisztratív. A C-PTSD az elmúlt két évtizedben azonosított mentális probléma, amely 2018-ban került be a WHO betegségosztályozó rendszerének 11. verziójába (BNO-11). Magyarországon viszont még mindig a 10. verziót használjuk, és ami abban nincs benne, azt itthon hivatalosan nem lehet diagnosztizálni. Így a C-PTSD-t vagy nem ismerik fel, vagy másnak diagnosztizálják, és jó esetben legfeljebb a megjegyzés rovatban rögzítik. Érdekesség, hogy ugyanígy járt a kiégés is: a burnout szintén csak a BNO-11-ben jelent meg önálló fogalomként, mint munkahelyi stressz okozta jelenség, nem betegség. Talán pár év múlva, ha nálunk is bevezetik az új rendszert, akár táppénzre is lehet majd menni miatta. A lényeg: amint a 11. verzió életbe lép néhány év múlva, a C-PTSD diagnózisok száma ugrásszerűen nőni fog. Nem azért, mert hirtelen mindenki megbetegszik, hanem mert végre lesz neve annak, ami eddig is ott volt. Sajnos azt látom, hogy erre a hazai ellátórendszer egyelőre nincs felkészülve, és a társadalom is félreérti ezt a problémát, ezért foglalkozom ebben a cikksorozatban a C-PTSD-vel. Sok esetben a C-PTSD hátterében érzelmi bántalmazás van, ami a nehezen érhető tetten. Néha épp az okoz mindennapi, apró traumákat éveken át, hogy valakit nem dicsérnek, nem vesznek észre, nem kap annyi figyelmet és érzelmi visszajelzést, amennyire szüksége lenne. Ennek pedig lenyomata lesz az idegrendszer fejlődésében, például megjelenik mint maximalizmus, önsanyargatás, vagy érzelemkezelési és -felismerési problémák. Vízcseppek, amiket eleinte nem érezniA C-PTSD kialakulása hasonlít egy régi kínzási módszerre, amikor lassan vizet csepegtetnek az áldozat testének egyetlen pontjára. Eleinte csak egy csepp — szinte nem is érezni. Órákkal később viszont már minden egyes cseppnél felüvölt a fájdalomtól. Így kényszerül az érintettek idegrendszere valamilyen átlagostól eltérő módon működni. Fontos: ez nem genetikailag örökölt probléma, hanem tanult túlélési mód, ami az idegrendszer túlérzékenységét, állandó túlaktiválódását okozza. És nem ugyanúgy működik, mint a PTSD: itt nem törnek be moziszerű emlékek, hanem „csak” érzelmi és testi (szomatikus) emlékbetörés (angolul flashback). Vagyis valaki látszólag nyugodt, biztonságos környezetben, minden látható ok nélkül elkezd félni. A helyzet bonyolódhat is: a C-PTSD kombinálódhat örökölhető idegrendszeri eltérésekkel, például autizmussal vagy ADHD-val. Sőt, ilyenkor egymást erősíthetik — előfordul, hogy a „furán” viselkedő autista gyereket rendszeresen bántják az iskolában, és épp ez a tartós bántalmazás okoz nála C-PTSD-t.A „megátkozott” X generáció – Miért lehetnek sokan érintettek C-PTSD-ben? „Soha nem láthattál könnyet a szemünkben, Ha volt is, észre sem vetted. Ha féltünk, egymástól vártunk biztatást, Így lettünk mi megátkozott nemzedék!” Pokolgép – Ítélet helyett A háború után születettek küzdöttek. Nekik maguknak sem volt mintájuk arra, hogyan ismerjék fel és fejezzék ki az érzelmeiket — sokszor a puszta túlélés volt a feladat. Így nem volt mit továbbadniuk: amit ők maguk sem kaptak meg, azt nem tudták odaadni. A gyerekeiknek, az X generációnak így gyakran nem jutott az, amire a legnagyobb szükségük lett volna: az érzelmi jelenlét. Az „Ítélet helyett” című Pokolgép dal a ’80-as évekből, pontosan bemutatja az okokat, mint egy korai diagnózis: a szülői minta, amely soha nem mutatta a könnyeit, a gyerek mégis tudta, hogy a hiány ott van: A láthatatlan sebekNegyven feletti nők és férfiak ezrei hordozzák ezeket a hiányokat. Sokan közülük az élet egyes területein kifejezetten sikeresek — mégis együtt élnek a szorongással, az önértékelési nehézségekkel, a kapcsolati problémákkal. Nem tanulták meg felismerni, kimutatni és szavakba önteni, mit éreznek. Ez nem jellemhiba és nem személyiségzavar: ez az érzelemszabályozás nehézsége, a negatív önkép és a kapcsolódás kihívása.Ami a maszk mögött van - Forrás: YouTube képernyőképAz érzelmi elhanyagolás mellett sok családban jelen volt a verbális és a fizikai bántalmazás is. Enyhébb esetben „csak” egy-egy pofon formájában — de bőven akadnak ennél brutálisabb történetek is. Az idegrendszerre gyakorolt hatás azonban nagyon hasonló. Éppen ezért válnak sokan függővé: szinte mindegy, hogy munkaalkoholizmusról, szerhasználatról vagy társfüggőségről beszélünk, a szorongás, a maximalizmus és a folyamatos megfelelési kényszer mind ugyanannak a be nem gyógyult sebnek a tünete lehet. Egy megrázó élmény a közelmúltból: egy kliensem megkérdezte, hogy „ha 18 éves koromban is kaptam még egy-két pofont, az bántalmazás volt?” A válasz: igen, az volt. Döbbenetes évtizedek távlatából szembesülni azzal, hogy a mai kihívások gyökere egy bántalmazó gyerekkori közeg — olyasmi, amivel az illető addig még önmaga előtt sem nézett szembe. Ítélet helyett: egészséges düh és gyógyulásA szülők az akkori tudásuk és lehetőségeik szerint, jellemzően a legjobb szándékkal neveltek. Itt nem ítélkezünk, és nem vádolunk senkit. Mégis: létrejött egy nemzedék, amelynek jó része érzelemfelismerési és -kezelési nehézségekkel él. Vannak, akik még a dühüket sem merik vagy tudják kimutatni — pedig épp ennek az egészséges megélése a gyógyulás egyik legfontosabb lépése.A fejlődés ugyanis arról szól, hogy felnőttként újra felneveljük önmagunkat. Megtanuljuk megnevezni, mit érzünk. Helyet adunk a haragnak, a szomorúságnak, a félelemnek — nem azért, hogy elárasszanak, hanem azért, hogy végre feldolgozhassuk őket.Van gyógyulásA jó hír, hogy a CPTSD-ből van kiút — de fontos tudni, hogy a gyógyulás komplex folyamat, nem egyetlen módszer csodája. Pete Walker amerikai terapeuta a könyvében fázisokra bontva mutatja be ezt az utat, és leírja, mikor mi segít. Először biztonságot és önszabályozást tanulunk, majd óvatosan dolgozunk a belső kritikus hanggal, a haraggal és a gyásszal, végül az identitás, a kapcsolatok és a jövőkép kerül fókuszba. (Walker megközelítése egyébként hamarosan magyarul is elérhető lesz, a könyve fordítás alatt áll.) Az eszköztár sokféle lehet, és többnyire ezek kombinációja működik: CBT (kognitív viselkedésterápia), szomatikus terápia (például Brainspotting), beszélgetős terápiák, automatikus írás, valamint a múlt kibeszélése egy kellően megbízható, biztonságot adó személynek — és mindezek mellett sok önálló munka. Gyakran nem is egy segítő elég: az út során előfordulhat, hogy több szakemberrel kell párhuzamosan vagy egymás után dolgozni, ki-ki a maga eszközével. Walker leírja a stresszre adott négy alapreakciót is (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — erről a 4F-modellről a sorozat következő részében részletesen lesz szó. A gyógyulás része a gyerekkor elgyászolása: a sírás megtanulása, az öröm megtanulása, és igen, a harag egészséges megélése is.És a gyógyszer? Ha más betegség nem áll a háttérben, gyógyszerre nem feltétlenül van szükség. Ez általában akkor kerül szóba, ha valaki nagyon mélyről indul, és önmagában nem elég erős a gyógyuláshoz szükséges munkához — ilyenkor a gyógyszeres támogatás épp ezt teszi lehetővé. Ezt azonban kizárólag orvosi végzettségű szakember tudja megítélni.A sorozat folytatásábanEz a cikk csak a kezdet. A következő részekben részletesen körüljárom: * a 4F trauma-modellt (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — hogyan ismerd fel, melyik a te alapreakciód; * a különbséget a külső, kifelé irányuló és a belső, befelé irányuló kritikus között — és hogy melyik mit művel az életünkben; * a CPTSD kapcsolatát Eric Berne sorskönyv-elméletével és a tranzakcióanalízissel — vagyis azokkal a korai „forgatókönyvekkel”, amelyek szerint öntudatlanul újrajátsszuk a régi mintákat; * a DISC viselkedéselemzést mint gyakorlati térképet a saját működésünkhöz; * végül a testi szálat: egyre több jel utal arra, hogy a CPTSD szomatikus tüneteket is okozhat (például MCAS - hízósejt-aktivációs szindróma nyomán jelentkező bőrproblémák), és hogy bizonyos kezeletlen genetikai eltérések, mint az MTHFR, fel is erősíthetik a tüneteket. Tehát: divat vagy járvány? Egyik sem. A trauma nem most lett több — most lett neki neve, és most kezdünk róla beszélni. Az X generáció pedig meg tudja törni a láncot: ha a saját sebeket felismerve, feldolgozva másképp fordulunk a következő nemzedék felé, az „átok” nem öröklődik tovább. Ha ezek a sorok ismerősek, és úgy érzed, eljött az idő letenni a múlt terheit, jó tudni: nem kell egyedül cipelned őket. Ez érzékeny téma, és a felismerés már önmagában bátor lépés — a többit pedig nem muszáj egyedül megtenni. Egy felkészült szakember segíthet eldönteni, mi a következő lépés. Dr. Dinnyés Álmos, Oravetz Dániel - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

SzóMia | 07.18. 11:53

Mi lenne, ha a rendelőből nemcsak gyógyszerrel, hanem személyre szabott mozgásprogrammal távoznánk? A Mozgás Receptre program ezt kínálja: orvosok, sporthelyszínek és helyi közösségek összefogásával a mozgás valóban az egyik leghatékonyabb „gyógyszerré” válhat.A mozgás is lehet gyógyszerMi lenne, ha egy magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy mozgásszervi panaszokkal küzdő beteg a rendelőből nemcsak recepttel, hanem egy személyre szabott mozgásprogram ajánlásával távozna? Ez már nem a jövő. A Mozgás Receptre program pontosan erre épül: a háziorvos a gyógyszeres kezelés mellett vagy bizonyos esetekben annak kiegészítéseként rendszeres fizikai aktivitást javasol, amelyet a páciens a programhoz csatlakozott mozgáshelyszíneken vehet igénybe. A kezdeményezés célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, valamint a mozgásszegény életmód visszaszorítása. Hogyan működik a program?A rendszer lényege egyszerű: a háziorvos felméri a páciens egészségi állapotát, majd – ha indokoltnak látja – mozgást ajánl "receptre". A receptet nem gyógyszertárban, hanem a programhoz csatlakozott sportlétesítményekben, mozgásszakembereknél vagy szervezett mozgásprogramokon lehet "beváltani". A folyamatot mobilalkalmazás és online ügyfélfelület is segíti. Cobranco és IstvánPisti két keréken járja az országot - Forrás: Cobranco Túrák - YouTube képernyőképKikre épül a siker?A program nem csak az egészségügyről szól. Ahhoz, hogy valóban működjön, több szereplő együttműködésére van szükség. * Háziorvosok Ők jelentik az első és legfontosabb láncszemet. Az orvos feladata felismerni, hogy mely pácienseknél jelenthet valódi segítséget a rendszeres testmozgás, és motiválni őket a változtatásra. * Mozgáshelyszínek Uszodák, sportegyesületek, fitnesztermek, gyógytornászok és más mozgásszakemberek biztosítják azt a környezetet, ahol a receptből valódi mozgás lesz. * Önkormányzatok A program eredeti modelljében az önkormányzatok kiemelt szerepet kaptak a helyi szervezésben és a lakosság tájékoztatásában. Ugyanakkor 2026-tól már az orvosok és a mozgáshelyszínek közvetlenül is csatlakozhatnak a programhoz, ami jelentősen felgyorsíthatja a terjedését. Tenczer Gábor a Telex kötelékében buzdít túrázásra és a természet megismerésére - Forrás: Telex- Szépkilátás YouTubeMi kell ahhoz, hogy a mi térségünkben is működjön?A siker nem elsősorban pénzkérdés.Szükség van olyan háziorvosokra, akik hisznek a megelőzés erejében. Olyan sportlétesítményekre, amelyek partnerként csatlakoznak. Olyan önkormányzatokra, amelyek támogatják a helyi egészségmegőrző programokat. És persze szükség van aktív közösségekre is, amelyek képesek megszólítani az embereket. Hiszen hiába létezik egy országos program, ha a lakóhelyünkön nincs olyan hely, ahol a mozgásrecept valódi lehetőséggé válhat.Nemcsak az egyén, hanem a közösség is nyer A rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, javítja a mentális egészséget és az életminőséget. Emellett közösségeket is épít: egy közös séta, úszás vagy torna nemcsak a testnek, hanem a társas kapcsolatoknak is jót tesz. A Mozgás Receptre ezért jóval több, mint egy egészségügyi program. Olyan szemléletváltás, amely a gyógyítás mellett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.Ha sikerül helyben is összefogni, akkor a mozgás valóban receptre írható – és talán ez lesz az egyik leghatékonyabb "gyógyszer", amit valaha felírhatunk magunknak. SzóMia - Nyitókép: Gyógytornás foglalkozás az debreceni egyetemen - Youtube Képernyőkép

SzóMia | 06.28. 17:37

Gyakorlati tippek, hogyan faraghatod le a háztartási kiadásaidat úgy, hogy közben a bolygónak is jót teszelHa manapság fellapozunk egy trendi életmódmagazint, vagy végiggörgetjük a közösségi médiát, a „zöld életmód” kifejezésről hajlamosak vagyunk méregdrága luxusra asszociálni. Biopamut zsákocskák csillagászati összegekért, dizájnos, skandináv minimalizmust idéző szelektív kukák, és olyan egzotikus tisztítószerek, amelyek árából egy kisebb családi nagybevásárlás is kijönne. Nem csoda, ha sokakban megfogalmazódik a gondolat: „Szép dolog a környezetvédelem, de nekem erre nincs pénzem”. Nekünk azonban van egy jó hírünk: ez egy óriási tévhit. A valódi, fenntartható életmód nem a pénzköltésről szól. Ha visszanyúlunk a gyökerekhez, a zöld gondolkodás valójában a legősibb spórolási módszer. Az igazán környezettudatos otthon nem az, ahol túlárazott öko-kütyüket vásárolnak, hanem az, ahol csökkentik a pazarlást, megbecsülik az erőforrásokat, és felfedezik a saját kezűleg végzett munka örömét. Nézzük meg, hogyan hozhatjuk le a zöld életmódot a trendi magazinok címlapjáról a valóságba, és hogyan válhat a fenntarthatóság a családi kassza legjobb barátjává.A Zero Waste filozófia: több mint hobbi, új gondolkodásmódA szemétmentes, vagyis a Zero Waste életmód lényege nem az, hogy holnaptól egyetlen befőttesüvegben kell elférnie az egész éves hulladékunknak. Ez sokkal inkább egy szemléletváltás. Arra ösztönöz minket, hogy a megszokott, lineáris fogyasztás helyett – amikor megveszünk valamit, használjuk, majd azonnal kidobjuk – áttérjünk a természet által inspirált körforgásos gondolkodásra. A természetben ugyanis nem létezik a „szemét” fogalma: minden végtermék egyben egy új folyamat alapanyaga is. Míg a hagyományos újrahasznosítás egy reaktív, utólagos tűzoltás (hiszen a hulladék már létrejött, amit el kell szállítani, aztán energiát befektetve fel kell dolgozni), addig a hulladékmentesség egy megelőző stratégia. A folyamat elején avatkozik be: ott kezdődik, hogy nemet mondunk a felesleges csomagolásra, a silány minőségű, egyszer használatos tárgyakra, és tudatosan keressük a tartós alternatívákat.Vegyszermentes tisztaság fillérekből: a csodatrióA reklámok elhitetik velünk, hogy minden egyes felületre külön flakonos, speciális vegyszert kell vásárolnunk. Létezik külön konyhai zsíroldó, fürdőszobai vízkőoldó, ablaktisztító és padlófényesítő – ezek nemcsak a környezetünket és az otthonunk levegőjét terhelik meg, hanem havonta több ezer forintot húznak ki a zsebünkből. Nézzünk szét a nagymamáink kamrájában! A makulátlan tisztasághoz valójában mindössze három alapanyagra van szükség, amelyek bármelyik sarki boltban beszerezhetők fillérekért: ecet, szódabikarbóna és citromsav. * A vízkő gyilkosa: a drága márkás vízkőoldók helyett a sima 10%-os vagy 20%-os ecet, illetve a meleg vízben feloldott citromsav csodákra képes. Öntsd egy régi, kiürült szórófejes flakonba, fújd a csaptelepekre vagy a zuhanykabin falára, hagyd hatni pár percig, majd öblítsd le. Az eredmény ragyogó felület, töredék áron. * A zsíros szennyeződések ellenszere: a szódabikarbóna enyhén lúgos kémhatásának köszönhetően kiváló zsíroldó és súrolószer. Ha a sütőre vagy a tűzhelyre rásült a zsiradék, szórj rá szódabikarbónát, permetezz rá egy kis vizet (vagy ecetet, ha szereted a látványos pezsgést), hagyd állni, és a kosz szinte magától lejön. * Általános felülettisztító: két rész víz, egy rész ecet és néhány csepp illóolaj (például teafa vagy levendula a fertőtlenítő hatásért) keverékével a lakás szinte bármelyik kemény felülete áttörölhető. Tudatos menütervezés: A statisztikák megdöbbentőek: egy átlagos magyar háztartásban évente több tíz kilogramm élelmiszer végzi a kukában. Ez nemcsak morális és környezetvédelmi probléma, hanem tiszta pénzpazarlás. Amikor kidobunk egy megpenészedett sajtot, vagy egy megfonnyadt zöldséget, valójában a keményen megkeresett pénzünket hajítjuk a szemetesbe.A konyhai hulladékcsökkentés leghatékonyabb eszköze a tudatos menütervezés és a heti egyszeri nagybevásárlás. 1. Leltár a hűtőben: vásárlás előtt mindig nézd meg, mi az, ami hamarosan megromlik, és a következő napok ételeit ezekre az alapanyagokra építsd fel. 2. A fix bevásárlólista szentsége: soha ne indulj el éhesen vásárolni, és szigorúan tartsd magad a listához. Ha valami nincs rajta, az nem kerül a kosárba. Ezzel elkerülhetők az impulzusvásárlások. 3. A maradék új élete: tanuljuk meg kreatívan újragondolni a fogásokat! A megmaradt sült húsból másnap kiváló melegszendvicskrém vagy salátaalap lehet, a fonnyadozó zöldségekből készíthetünk egy gazdag krémlevest, a száraz kenyérből pedig krutont vagy máglyarakást. Ha mégis keletkezik szerves hulladék – például zöldségpucolás során –, az ideális megoldás a komposztálás. Ha van egy kis kertünk, a komposztáló a legjobb befektetés. A konyhai és kerti zöldhulladékból egy év alatt tápanyagban gazdag, prémium minőségű virágföld keletkezik, így tavasszal már nem kell súlyos ezreket költeni a zsákos földekre a kertészetben.Globális példák, helyi lépésekHogy ez a működés nem utópia, azt számtalan globális példa bizonyítja. San Francisco a kötelező komposztálással és a szigorú szelektálással elérte, hogy a városi hulladék 80%-a ne a lerakókban végezze. A japán Kamikatsu lakói 45 különböző kategóriába válogatják a szemetüket, minimalizálva az égetést, míg Ljubljana az Európai Unió első olyan fővárosa, amely hivatalosan is a teljes hulladékmentességet tűzte ki célul, és már most 68%-os újrahasznosítási aránnyal büszkélkedhet. Ezek a hatalmas sikerek mind egyéni döntésekből adódnak össze. Nem kell tökéletesnek lenni, és nem kell azonnal mindent megváltoztatni. Ha csak három egyszerű dolgot bevezetsz a mindennapjaidba, már rengeteget tettél a környezetedért és a saját pénztárcádért.3 dolog, amit még ma megtehetsz a zöldebb és olcsóbb otthonért: 1. Válts textil szatyorra és kulacsra: felejtsd el az egyszer használatos nejlonzacskókat és a PET-palackos vizeket. Egy év alatt tízezreket spórolhatsz meg pusztán azzal, ha csapvizet vagy szűrt vizet iszol a saját kulacsodból. 2. Készíts saját tisztítószert: keverj össze vizet és ecetet egy üres szórófejes flakonban a következő takarításhoz. Próbáld ki a fürdőszobában, az eredmény önmagáért beszél majd. 3. Vásárolj tudatosan, tervezetten: írj menüt a hétvégére, és csak azt vedd meg a boltban, ami valóban szükséges a kiválasztott ételekhez. A környezettudatosság tehát nem luxus, nem a gazdagok privilégiuma. A fenntartható életmód valójában a józan paraszti ész diadala a fogyasztói társadalom felett. Így élünk mi – tisztábban, tudatosabban, és egy kicsit gazdagabban. SzóMia - Nyitókép: Melczer zsolt - AI illusztráció

Oravetz Dániel | 06.19. 06:45

Beszélgetés Dr. Dinnyés Álmossal traumáról, önismeretről, hipnózisról, változásról és arról, hogy lehet újra szabadon működni „Az emberi működés számomra rendszer – de nem gép. Élő, érző, változni képes rendszer.” Dr. Dinnyés Álmos menedzsment és informatikai pályáról érkezett az emberi lélek, a mentálhigiéné, a coaching és a hipnózis világába. Talán éppen ezért lát rá különleges módon az emberi működésre egyszerre rendszerszemlélettel és mély empátiával. Abban segít, hogy az ember jobban értse, elfogadja, és szeresse önmagát, megtalálja a valódi céljait, felismerje ismétlődő mintáit, és elinduljon egy szabad, tudatos működés felé.Mikor döntötted el, hogy emberekkel szeretnél foglalkozni?Ez nem egyetlen pillanat volt, inkább egy hosszabb belső folyamat. Mindig is érdekelt, miért működünk úgy, ahogy működünk. Miért reagálunk bizonyos helyzetekben hevesen? Miért futunk bele újra meg újra kísértetiesen hasonló szituációkba, párkapcsolatokba? Miért félünk valamitől, amit fejben már értünk, de belül mégsem tudunk meghaladni?Amikor 2023-ban jelentkeztem mentálhigiénés mesterképzésre, a pontszámításhoz visszanéztem, hogy 25 éve az egyetemi évek mennyi ehhez kapcsolódó tárgyat tanultam. Meglepődtem, hogy már akkor milyen sok olyan kurzust végeztem el, amely az emberi lélekkel, kommunikációval, konfliktuskezeléssel vagy viselkedéssel foglalkozott. Nagy hatással volt rám az NLP (neuro-lingvisztikai programozás) is, amellyel először 2005-ben találkoztam. Az NLP egy módszertani csomag, ami azt vizsgálja, hogyan hat egymásra az idegrendszerünk, az érzelmeink, a gondolkodásunk, a nyelvhasználatunk és a viselkedésünk. Leegyszerűsítve: hogyan beszélünk magunkkal belül, hogyan értelmezzük a világot, és ez hogyan befolyásolja a döntéseinket. A végső lökést az adta az induláshoz ezen az úton, amikor egy válságkezelési munkában olyan emberi reakciókkal találkoztam, amelyeket pusztán mérnöki vagy menedzseri gondolkodással nehéz volt megérteni, kezelni. Ott vált világossá számomra, hogy az embereket viselkedését az érzelmek sokkal jobban meghatározzák az érzelmek, mint a logika, a döntés és a teljesítmény.Milyen területeken dolgozol leginkább?Olyan emberekkel dolgozom, akik mentális, érzelmi, döntési vagy életvezetési nehézségekkel küzdenek, és szeretnének jobban rálátni saját működésükre, és ami fontosabb megvan az elhatározásuk, hogy változzanak. Foglalkozom mind üzleti, mind magánéleti témákkal, és azt tapasztalom, hogy ezek szorosan összefüggenek egymással. A fókuszban a stressz kezelése áll. A leggyakoribb témák, amik mindenkit érintenek, elakadások feloldása, félelmek, fóbiák leépítése. Az üzleti életben olyan témákban adok támogatást, mint a kiégés, a döntési nehézségek, a delegálási problémák vagy mikromenedzsment. Egyéni ügyfeleim témái többnyire a szorongás, a párkapcsolati elakadások, önismereti kérdések vagy akár dohányzásról való leszokási szándék.Sajnos ma Magyarországon a mentális problémákkal való foglalkozás még gyerekcipőben jár, sokan nem tudják mi a különbség a végzettségek között. Például mentálhigiénés szakemberként nekem fel kell ismernem, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, hiszen mentális betegségeket csak orvos diagnosztizálhat, írhat fel gyógyszert és kezelhet, ilyen esetekben én akkor maradok képben, ha az orvos javasolja a kiegészítő támogatást. Az informatikai és a mentálhigiénés-segítői hátteremnek köszönhetően az emberi működésre rendszerként tudok tekintek. Olyan rendszerként, amelynek vannak mintázatai, visszatérő reakciói és tanult működései. Úgy szoktam fogalmazni, hogy az emberben is egyfajta számítógép, amiben a hardver az idegrendszer, az agy a test, az operációs rendszer, a lélek, a hitrendszerek és az érzelmi minták, az alkalmazások pedig a gondolkodás, a problémamegoldás és a kreativitás. Van egy fontosabb különbség, ami miatt az ember sokkal több, mint egy gép: minden eleme tud változni és fejlődni. A tudomány már bizonyította, hogy a „szoftver” képes hatni a „hardverre”. A gondolataink, tapasztalataink, érzéseink és új tanulásaink képesek formálni az idegrendszeri kapcsolatainkat. Ezt nevezzük neuroplaszticitásnak. Magyarul: nem vagyunk végleg bezárva a régi mintáinkba. Lehet változni.Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaMi az, ami a legtöbb kliensednél előbb-utóbb kihívásként megjelenik?Dr. House mondta: „mindenki hazudik”. Igaza volt, persze ez nem szándékos hazugság. Annyit jelenti, hogy az emberek nem mondják el pontosan mi van velük, mi minden lehet a problémák hátterében.Nem mondanak el dolgokat, mert nem tartják fontosnak. Mert szégyellik. Mert nem emlékeznek rá. Vagy mert annyira természetessé vált számukra egy fájdalmas helyzet, hogy nem ismerik fel, hogy az valójában az a probléma. A munka elején gyakran csak a felszíni probléma látszik. Valaki halogat, fél dönteni, szorong egy helyzettől, nem tud kapcsolódni, vagy újra és újra ugyanabba a párkapcsolati mintába kerül. Aztán néhány alkalom után előkerül egy-egy fontos részlet. Mint amikor egy puzzle hiányzó darabja hirtelen a helyére kerül. Kiderülhet, hogy volt egy baleset. Hogy az egyik szülő alkoholproblémával küzdött. Hogy gyerekként nem lehetett biztonságosan kimondani az érzéseket. Vagy mindig teljesíteni kellett ahhoz, hogy valaki szerethetőnek érezze magát.A segítői munka egyik kihívása éppen ez: biztonságos térben lassan összeállítani a történetet, és az alapján megtalálni, hogy mit, mire, miként tud az ügyfél változtatni.Sokat beszélünk ma traumáról. Te hogyan közelíted meg ezt a témát? A trauma a köznyelvben azt jelenti, hogy valakivel egy nagy, látványos tragédia történt: egy baleset, valakinek az elvesztése, erőszak vagy életveszélyes helyzet. Ezek mély nyomot hagyhatnak az idegrendszerben, a jelenség a poszttraumás stressz zavar, röviden PTSD. Az utóbbi évek kutatási rávilágítottak arra, hogy a hosszan tartó, ismétlődő kisebb események is hasonló hatásúak, krónikus stresszt okoznak a kis traumák, és szintén nagyon erősen formálhatják az ember idegrendszerét, személyiségét, kapcsolatait és önértékelését. Ennek ma már neve is van: komplex poszttraumás zavar, röviden C-PTSD. Az háttérben lehet elhanyagolás, bántalmazás, megalázás, családon belüli erőszak vagy tartós érzelmi bizonytalanság. Ilyen kívülről „kicsinek” tűnő hiányok, ha egy gyerek éveken át nem kap annyi figyelmet, dicséretet, ölelést, biztonságot vagy érzelmi visszajelzést, amennyire valóban szüksége lenne.A következmény? Jó esélye van arra, hogy felnőttként maximalista, perfekcionista legyen, de vezetőként nem tud dícsérni, motiválni, párkapcsolati nehézségei vannak és függőségekkel – például munka vagy alkohol – is küzdhet. Én úgy dolgozom, hogy foglalkozom a múlt és a jelen megértésével, valamint a jövő kialakításával. Segítek felismerni, elfogadni, és feldolgozni a múlt eseményit. Egy felnőtt embernél a jelen elakadásai mögött gyógyítjuk a sebeket, és felépítjük az új életet. Ezzel kapcsolatban hamarosan magyar nyelven megjelentetjük egy amerikai terapeuta gyakorlati kézikönyvét érintetteknek, hozzátartozóiknak és szakembereknek. Hogyan tudsz segíteni gyermekkori sérülések, például anyaseb vagy apaseb esetén?Először is fontos tisztázni, hogy az „anyaseb” és az „apaseb” önismereti kifejezések nem hivatalos orvosi diagnózisok. Anyaseb alatt általában azt értjük, amikor az anyával való kapcsolatban sérült a biztonság, a szeretet, az elfogadás, az érzelmi elérhetőség vagy a gondoskodás élménye. Apaseb esetén pedig gyakran a védelem, az elismerés, a jelenlét, a következetesség vagy a biztonság hiánya kerül elő. Ezekkel többféle módszerrel lehet dolgozni. A hipnózis során az agy egy olyan meditáció szerű állapotba kerül, befelé figyel, ellazult, koncentrált állapotba kerül, és így képes újraírni az emlékekhez kapcsolódó érzelmeket. A folyamat során végig tudatánál van, ő hoz új döntéseket, én kísérem – terapeuta egy görög szó, eredeti jelentése kísérő –, és a megfogalmazásban segítek.Ericksoni szemléletű hipnózis technikákal dolgozom. Ez finom, személyre szabott megközelítés. Előre megírt sablonszövegek, szakkifejezéssel szkriptek, helyett az adott ember saját belső világával, nyelvével és képeivel dolgozom.A wingwave coaching és a Brainspotting az elmúlt pár évtized neurológiai kutatási eredményeire épül, rendkívül hatékony eszközök. Ezeknél a testérzetekkel és az érzelmi reakciókkal is dolgozom. És itt is hangsúlyozom: súlyos trauma, pszichiátriai állapot, önveszélyeztetés, szerhasználat, vagy komoly klinikai tünetek esetén megfelelő szakemberhez szakpszichológushoz, pszichoterapeutához, vagy pszichiáterhez irányítom tovább az ügyfelet. Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaFérfiakkal és nőkkel másképp dolgozol?Mivel két lányom van, tudom, hogy a nőket más hatások érik, más problémáik vannak, különböző okok miatt másképp látják a világot. Férfiként nehéz a női fejjel gondolkodni, az egyik módszerem, hogy tükröt tartok, megmutatom, hogy mit lát belőlük a világ, milyen hatással vannak másokra. Sok nő ma egyszerre túl sok szerepben próbál helytállni, ami felemésztheti őket. Egyszerre legyen sikeres, vonzó, gondoskodó, önálló, erős, érzékeny, jó anya, jó társ, jó szakember. És eközben nem marad ideje megkérdezni: én hogy vagyok ebben?Segítőként támogatást tudok adni abban, hogy egy nő ránézzen a határaira, félelmeire, kapcsolati mintáira, önértékelésére és belső biztonságára.A férfiak más úton, de ugyanehhez a kérdéshez érkeznek meg: én hogy vagyok ebben? Mi a saját szerepem, hogyan változik ez az évek során? Sok férfi ma bizonytalan abban is, mit jelent férfinak lenni. A régi minták sokszor már nem működnek, az új minták pedig még nem elég erősek.Azzal, hogy tükröt tartok, rávilágítok az érzelmi felelősségvállalás fontosságára, megtanítom felismerni, milyen az, amikor fél, amikor szégyell valamit, amikor menekül, amikor támad vagy bezár. Az a cél, hogy a férfi is ismerje meg önmagát, ébredjen rá, hogy az érzelmek megélése ez erősség, az igazi érettség jele. Ez segít abban, hogy ők is tudatosan fejlesszék magukat.Milyen párkapcsolati elakadásokkal találkozol gyakran?A párkapcsolatokban sokszor nem az a valódi kérdés, amin a párok vitatkoznak. A felszínen lehet szó pénzről, házimunkáról, szexről, gyereknevelésről, vagy időbeosztásról. Mélyebben viszont gyakran ezek a kérdések vannak jelen: fontos vagyok neked? Látsz engem? Figyelsz rám? Biztonságban vagyok melletted? Számíthatok rád?Ebben segíthet a mediáció is. Sokan azt hiszik, mediátorhoz akkor mennek emberek, amikor már vége a kapcsolatnak. Pedig a mediáció segíthet abban is, hogy két ember új módon kezdjen beszélni egymással, tisztábban lássa a saját igényeit, félelmeit és vállalásait.A mediátor nem bíró, nem dönt a felek helyett. Inkább abban segít, hogy a beszélgetés ne újabb sérüléshez, hanem megértéshez vezessen.És vannak helyzetek, amikor egy fejlesztési folyamat során az ügyfél érdekében párját is bevonom a munkába. Egymás dolgainak megértése azon túl, hogy segít az egyén fejlődésében, a párkapcsolat minőségét is javítja. Ilyen, ha az egyik fél valamilyen függőséggel küzd, vagy van valamilyen eltérő idegrendszeri működésből eredő nehézsége, neurodivergens.Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaEgy céges, vagy nyitott csoportos fejlesztés miről szól? Hogyan segíted a komfortzónából való kilépést?A filozófiám, hogy a komfortzónából való kilépés helyett tágítani kell a komfortzónát. A komfortzóna az a lelki és viselkedési tér, amelyben biztonságban érezzük magunkat. Amikor valami ismerős, megszokott, kiszámítható, akkor komfortzónán belül vagyunk. A komfortzónán kívül van egy kockázatos sáv, és azon kívül a pánikzóna. Ha az ember a pánikzónába kerül, vagy felkészületlenül vállal kockázatot, akkor gyorsan inal vissza a biztonságos helyre, és többet nem kísérletezik vele. A valódi fejlődés ott kezdődik, hogy tudatosan megyünk bele egy új helyzetbe, és a újraértékeljük a kockázatvállalási képességünket. Így a kockázati sáv egy része a komfortzónához kerül, kitágul a komfortzónánk. A csoportos foglalkozásokon, céges tréningeken biztonságos keretek között tapasztalják meg a résztvevők, hogy sokkal többre képesek, mint amit magukról korábban hittek.A tűzönjárás – akár céges tréningként, akár nyitott csoportként – például nagyon erős élmény egy legalább egynapos önismereti felkészülés csúcspontjaként. Egy szimbóluma lesz annak, hogy a félelmeink felnagyítják a veszélyeket, és blokkolnak, ha viszont hiszünk magunkban, meg tudjuk csinálni bármikor.A hipnózisnak is megvan a helye a vállalati képzésekben. Itt a résztvevők megtanulják és megtapasztalják, hogy a figyelem, a képzelet, a belső állapot és a teljesítmény között milyen erős kapcsolat van. Tapasztalatok alapján sokat számít akár egy éves terv teljesítésénél is, hogy mit éreznek azzal kapcsolatban. Egy csoportos esemény akkor igazán eredményes, ha utána az emberek jobban értik önmagukat, egymást és a saját működésüket, még nyomás alatt is. A tűzönjárás vagy a hipnózis megélése, mint extrémnek tűnő eszköz „csak hab a tortán”. Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívumaMit üzennél azoknak, akik érzik, hogy változtatniuk kellene, de még halogatják?Azt, hogy a változás nehéz, fájdalmas lehet, de jobb, mint egy összeomlás.Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor már nagyon fáj. Amikor újra és újra ismétlődik egy párkapcsolati minta. Amikor jön a kiégés. Amikor szorongás, félelem, belső üresség vagy döntésképtelenség jelenik meg. Önmagunkkal foglalkozni felelősség és befektetés.Az önismeret arról szól, kíméletlenül őszintén nézzünk magunkra, értsük meg, és fogadjuk el magunkat, hogy tudatosan döntsünk arról, hogy miként és merre fejlődünk, és hogy megtanuljunk szabadon dönteni. A jelen egy átmeneti állapot. Többek vagyunk, mint amit hoztunk, mint ami történt velünk. A félelmeink elmúlnak, a sebeink gyógyíthatók, a családi mintáink vagy a régi védekezéseink változtathatóak. Változni lehet. Néha lassan. Néha meglepően gyorsan. De a változás első lépése szinte mindig ugyanaz: megállni, ránézni magunkra, és őszintén kimondani, hová tartunk. Aki érzi, hogy valami ismétlődik az életében, hogy belül feszültség van, hogy nehéz dönteni, hogy kapcsolódni szeretne, de fél, annak érdemes szakértő segítséget kérnie.Egyszerű biológiai tény, hogy van, amihez egyedül kevés az ember, de segítséggel képessé válik jól élni.Egy jó beszélgetés lezárás helyett inkább végre kinyit egy ajtót. Oravetz Dániel - Nyitókép: Dr. Dinnyés Álmos - Fotó: Dr. Dinnyés Álmos saját archívuma

SzóMia | 05.02. 23:09

Van egy nap az évben, amikor egy kicsit mindannyian megállunk. Amikor nem a rohanunk, nem a határidők számítanak, nem a hétköznapi gondok. Hanem az, ami igazán fontos. Az édesanyánk. Anyák napja nem csak egy dátum a naptárban. Nem egy kötelezően átadott virág, nem egy gyorsan letudott telefonhívás. Sokkal több ennél. Emlékeztető arra, hogy honnan jöttünk. Ki tartott elsőként a kezében, ki hitt bennünk akkor is, amikor mi már majdnem feladtuk. ÍgyÉlünk.Sokszor rohanva. Sokszor fáradtan. Sokszor úgy, hogy elfelejtjük kimondani a legegyszerűbb szavakat: * köszönöm * szeretlek * hiányzol Jövő héten meglátogatlak. Pedig ott vannak velünk. Rohanós hétköznapokon. Egy ebédben, amivel vár a hétvégén. Egy üzenetben, amiben csak annyi áll: „Vigyázz magadra!”. Egy tekintetben, ami mindent ért. Így szeretünk.Anyának lenni nem cím. Nem szerep. Felelősség. Áldozat. És közben a legnagyobb ajándék is. Ma azok előtt hajtunk fejet, akik nap, mint nap tesznek, tettek értünk. Akik erőt, tartást, hitet adnak. Akiknek az életünket, az elveinket, az első szavainkat, és még sorolni is nehéz lenne mi mindent köszönhetünk. Akik nélkül nem lennénk azok, akik vagyunk. És gondolunk azokra is, akik már nincsenek velünk, de bennünk élnek tovább – emlékeinkben.ÍgyÉlünk.És így emlékezünk.Köszönjük, édesanyák... SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.24. 14:30

Egy különleges és nagyon személyes karácsonyi történet egy karácsonyfa díszről, egy természeti csodáról, a karácsony csodájáról. A szülői házban az a szokás alakult ki nálunk – amióta kamasz koromban elértem a karácsonyfa csúcsát – hogy az én privilégiumom volt a fa díszítése karácsonykor. Ezt a több évtizedes szokást törte meg Apa 1995-ben, amikor maga is készített egy díszt: egy szép piros, ropogós igazi alma szárára kötött egy madzagot, és azt kötözte fel a fára. Nekem nyilván feltűnt a dolog, de akkor még nem tudtam, hogy ennek mi lehet a jelentősége. Szívbeteg volt, de mi, a család akkor még nem gondoltuk, hogy mennyire komoly a dolog. Azt, hogy azt a díszt ő már nem fogja levenni arról a fáról. Ő viszont nyilván tudta, hogy hamarosan mi vár rá, egészen pontosan három hét múlva...Gyakran eszembe jut annak a csodálatos karácsonynak az emléke kapcsán a gyerekkorom. Még mindig él bennem az az óvodás kisfiú, aki belépett vele a fürdőszobába. Mereven hátrabicsaklott nyakkal, tátott szájjal figyeltem őt, az óriást, domborodó izmait, erős karját. Visszaadhatatlan megnyugvással, biztonságérzettel töltött el, hogy ő, akinek vállán családunk nyugodt megélhetésének biztonsága nyugszik szemlátomást a világ legerősebb embere. Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős. Lenyűgözve bámultam hogyan keni be borostás arcát hófehér habba mártott pamaccsal, majd pedig miként szántja végig azt a gyakorlott kézben fémesen csillogó borotva. Hirtelen úgy éreztem nekem is el kell kezdeni borotválkozni. Tizenegynéhány év elteltével nőni kezd majd az én borostám is, addig sem árt gyakorolni a mozdulatokat. Az ilyen tökéletes mozdulatok begyakorlásához idő kell. Ő egy szempillantás alatt mindent megértett. Igaz, csak sima szappannal, de azért sikerült bepamacsolnom magam a fanyelű borzszőr szerszámmal, és ha nem is igazi borotvával, de legalább a fogkefém nyelével egészen ügyesen lehúztam a szappanhabot az arcomról. Csillogó szemmel dicsekedett el Anyának: „Nézd csak, a fiunk milyen ügyesen borotválkozik!” Hatalmas, száraz, meleg tenyerével megsimogatta kobakomat, és én egyszerre úgy éreztem, egy apró lépcsőfokkal feljebb kerültem, közelebb az óriáshoz. Csaknem másfél évtized alatt egészen elfelejtettem a fürdőszobában előttem tornyosuló óriás félelmetes izomzatának emlékképét; a filmsztárok, magazin modellek, s megannyi más izompacsirta kimosta agyamból. Az óriás gyermeki emlékképe helyébe egy öregedő, a jövőbe, az életbe vetett hittel eltelt emberke lépett: Édesapám. Aprótermetű családtagjaim közül, mint Gulliver léptem ki az idegen felnőtt világ ismeretlen óriásai közé."Én is olyan akartam lenni, mint ő: hatalmas és erős..." - Fotó: a szerző archívumaA hűség, a tisztesség és az állhatatosság, talán ezek a legkifejezőbb jelzők rá. Mind olyan tulajdonság, melyekről csak évtizedek alatt lehet hiteles tanúbizonyságot tenni, s amelyeket gyakorta nem ismerünk fel időben. Ezekkel nagyon nehéz még életben óriássá lenni, különösen, ha egy beteg, pici emberről van szó. A nagyszerűség azonban nem azért létezik, hogy másoknak szemet szúrjon, hanem azért, amiért a csoda: csak, hogy legyen. A kórházból még hazajöhetett egy hétvégére, az 1996. esztendő első és az ő utolsó hétvégéjére. A nagy pelyhekben hulló ropogós hó gyönyörű csipkébe öltöztette a Nagyerdő fáit, mint életének hajnalán nagyszüleim esküvőjének napján. A kórházban aztán másodjára is eljött érte a halál, kíméletlen kegyetlenséggel. Ezt a második infarktust magam is láttam és azt is, hogy közben viccelődik. Szinte megfagyott ereimben a vér. Eszembe jutottak Karl May regényhősei, akik kínzócölöpön halálukig viccelődve, hergelve az őket módszeres kegyetlenséggel kínzó indiánokat, végül bátorságuk jutalmaként szertartásos dísztemetésben részesültek.Gyermekkoromban még csak hittem az indiánregények hőseinek ilyen lelki erejében, abban, hogy Winnetounak „arcizma sem rándul” a kajovák kínzócölöpén elszenvedett korbácsütésektől, ott és akkor a kórházban azonban láttam is mindezt. Csak a szeme sarkában látszott egy félig felszáradt könnycsepp-barázda. Az utolsó napokat éjt nappallá téve „hegynek felfelé rohanva” töltötte, elgyöngülő szíve iszonyatosan magas pulzusszámmal próbálta életben tartani a rábízott szerveket. Verejtékben fürödve csak percekre tudott elaludni. Rohamosan fogyó levegővel, egyre jobban elnehezülő tagokkal és a lassan-lassan leálló szervekkel az utolsó ilyen furcsa, nyugtalan álmában Kft.-t alapított, és gyümölcsöst telepített. A világ számára az a pár nap villámgyorsan elröppent, viszont számunkra ugyanezen idő alatt – látva, hogy abba milyen tengersok küzdelem belefér – hitelessé vált a történet: Isten számára ez az idő elegendő egy egész világ megteremtéséhez. Azt már soha meg nem tudhatom, hogy Apa, az egykori legátus diák erről mit gondolt, beszélni akkor már nem nagyon volt ereje."Számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt..." - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációEgy pár darab kis érnek kellett volna csak vérhez jutnia, hogy az a nagyon kemény, hatalmas és drága szív egy kis oxigénhez juthasson; egy pár milliméternyi kis résre lett volna szükség a bal kamrához vezető koszorúerek tövében. A Mindenható Teremtőnek addig még soha nem volt akkora esélye megnyilatkozni előttem. Világosan láthatta, hogy számomra akkor az egész Univerzum legfontosabb pontja az a kis koszorúér darab volt; Neki viszont „odafönt” csupáncsak kevéske erőfeszítésébe tellett volna azt az ici-pici koszorúér torkolatot megnyitni! Én tényleg bíztam abban, aki gondját viseli az ég madarainak, a mezei liliomoknak... Te, akinek még a szélvész és a víz is engedelmeskedik, és aki kérő imádságunkat meghallod, mert: „Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak”; Te, aki vakoknak adtad vissza látását, ördögtől megszállott embereket gyógyítottál, bénákat szabadítottál meg kínjaiktól, véghezvitted a kenyérszaporítás csodáit, jártál a vízen és megjövendölt szenvedéseiddel megváltottad a világot bűneitől, miért ne figyelhetnél oda erre a szenvedésre? Ha valakinek, hát akkor neked, Mindenható Úristen, látnod kellett volna, hogy ez a levegő után kapkodó, elgyötört, vézna, erőtlen kismadár: Édesapám egy óriás, aki nem szolgált rá olyan kegyetlen szenvedésre, mint amilyet még Jézus sem szenvedett el a keresztfán!És egyszer csak elsüllyedt az óriási tengerjáró, én meg ott maradtam a saját apró kis mentőcsónakomban.Apróra fogyott testében nagybeteg szíve legtöbb szervénél tovább bírta a küzdelmet. Abban a pillanatban tisztán és világosan láttam meg benne a legbátrabb, a legerősebb és a leghatalmasabb embert, pontosan úgy, mint ahogyan piciny gyermekkoromban, ott a fürdőszobában szappanos arccal, műanyag fogkefém nyelével: „borotvámmal” kezemben, még ha verejtékkel borított, összetört kis csontkupac maradt is belőle. Még meleg kezére kapott egy kézcsókot Anyától. Eljött Vízkereszt. Leszedtük, összecsomagoltuk a karácsonyfa díszeket, köztük az Apa által emlékül hagyott almát is.Ennek holnap 30 éve, hogy Apa felrakta azt az almát a fára. Fantasztikus csodaként élem meg, hogy ez az alma még mindig megvan! Megaszalódott, összetöpörödött, de megvan. A szárán ugyanaz a madzag, amivel Apa felerősítette a fára. Nem rothadt meg, nem penészedett össze, nem esett le a szára. Az elmúlt 30 év alatt egyre keményebb és szárazabb lett.Minden évben kitüntetett helyre kerül a karácsonyfán Laci Papa Almája. Harminc éves Laci Papa Almája - Fotó: a szerző felvétele dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 2025.12.24. 01:25

Egy csodálatos dal és egy különleges videoklip születésének története, amelynek minden eleme szín igaz valóság. A vers születésének története, a megélt érzelmek, a klipben szereplő figurák mind maga a csodálatos valóság.Nagyapám: I. Zeke László egy kedves, érző szívű, jó humorú ember volt. Még verset is írt. Ahogy mesélte nekem: "nem sokat, úgy hatvan évente egyet-egyet". Az összes műve két vers. Pontosabban egy versnek a két versszaka. Az elsőt 1928-ban írta azon húsvéti locsolkodás után, amikor megismerte azt a kis kamasz lányt, aki később Nagymamám lett, a másodikat pedig 1988-ban, Nagymama temetése utáni magányos napokban: Amikor mi együtt járunk csöndes, nyári estében, Úgy látom, hogy szebben ragyog minden csillag az égen. Halványabb lesz a holdsugár, csakúgy mint a csillagok, Amikor a két szép szemed szerelmesen rám ragyog. Boldog idők elrepültek, rám borult az éjszaka, A csillagok úgy ragyognak, mint egykoron valaha. Szemeidnek drága fénye csillagokban ott ragyog, Sírva nézem, hozzá vágyok, ott leszünk majd boldogok. Ezt a két verset közzé tettem a Facebookon a költészet napján, mivel azt gondolom, hogy a legszebb, legmélyebb érzelmek teszik költészetté a rímelő sorokat, akkor is, ha azt nem egy nagy klasszikus, hanem egy olyan egyszerű gazdálkodó írja, mint amilyen nagyapám volt.III. Zeke László és Palya Bea - Fotó: a szerző archívumábólSokaknak tetszett Nagyapa verse, amire sok kedves, megható bejegyzést kaptam, többek között egy zenetanárnő Dévainé Kluka Adrienne véleményét, aki szerint ezek a sorok (ad notam) illeszkednek az “Ablakomba, ablakomba…” kezdetű dalhoz. Mivel Nagyapám nótás kedvű ember volt, így nagyon könnyen elképzelhető, hogy valóban ennek a dalnak a ritmusára íródtak a vers sorai.Mivel nagyon kíváncsi ember vagyok szerettem volna hallani hogyan szól ez a dal Nagyapa versével, ezért írtam Palya Beának – a világ egyik leggyönyörűbb hangú énekesének, akinél népdalt szebben énekelni nem nagyon tud senki –, hogy életre keltené-e ezt a dalt nekem és az akkor 111 éves (a vers szerint “ott, a csillagokban” tanyázó) Nagyapámnak, mert mindkettőnknek ez egészen biztosan nagyon tetszene. A dal még azon a héten elkészült, minden képzeletemet felülmúló, torokszorító gyönyörűség lett belőle. Elővettem a fénykép albumot Nagyapa és Nagymama fényképeiből válogattam párat (az esküvői képtől kettejük síremlékéig) ezeket keltettem életre, s egy sor meganimált kalotaszegi mintával együtt igyekeztem képben elmesélni mindazt, amiről Bea oly gyönyörűen énekel. III. Zeke László

Tolnay Péter | 03.20. 03:26

„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI

Pesti Rita | 03.16. 19:06

Másfél évtized alatt az oktatást sikerült visszaküldeni a múltba, pedig a jövőről kellene szólnia. A nemzeti alaptanterv kiforgatása egyértelműen politikai célokat hordoz. A legnagyobb a gond a humán tantárgyaknál, ahol nem kreativitást várnak, hanem szolgalelkű visszamondást.Magyar nyelv és irodalomA magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti műveltség alapköve, ám a jelenlegi tankönyvfejlesztési folyamat szakmaiatlansága éppen ezt az alapot kezdi ki. A tankönyvek nem csupán elavultak, hanem módszertanilag is tévúton járnak: a diákokat passzív befogadókká, a tananyagot pedig egyetlen „helyes” válaszra redukált dogmává silányítják.Mi van ma terítéken? Forrás: YouTube képernyőképMiből fakad a szakmai pontatlanság?A tankönyvek hibái és szerkezeti gyengeségei alapvetően a fejlesztés körülményeire vezethetők vissza. A tankönyvírás kikerült a független szakmai műhelyek kezéből. A központosított kiadás (Oktatási Hivatal) során a tudományos konszenzus helyett gyakran az ideológiai megfelelés válik elsődlegessé. A tantervek rohamtempóban, érdemi szakmai vita és kipróbálás nélkül készültek el, így a didaktikai hibák korrigálatlanul épültek be a rendszerbe. A kánon átírása (pl. Takaró Mihály-féle szélsőjobb szemlélet) során az irodalmi minőség és a modern pedagógia háttérbe szorult a nemzeti-történeti reprezentáció javára.Az értelmezési kényszer fogságábanAz irodalom tankönyvek legnagyobb problémája a tekintélyelvű tudásfelfogás. Az egyetlen igazság logikája érvényesül, miszerint a művekhez rögzített „mondanivaló” tartozik. A kérdések zártak („Mit fejez ki a költő...?”), ami az irodalmat rejtvénnyé fokozza le, elvéve a diákoktól az önálló értelmezés élményét. A kortárs, a női vagy a népszerű irodalom szinte teljesen hiányzik. Az irodalom így nem élő kultúra, hanem egy „lezárt múzeum”, amellyel a mai fiatal nem tud azonosulni.A műveket csupán az életrajz illusztrációjaként kezelik, elfedve a szövegek esztétikai és önálló jelentését.Életidegen szabálygyűjteményA nyelvtankönyvek a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem szabályvezérelt, normatív rendszereként mutatják be.Miközben a fiatalok élete a chaten, kommenteken és emojikon keresztül zajlik, a tankönyvek ezt marginalizálják vagy „hibás eltérésként” kezelik. A nyelvi rétegek és regiszterek bemutatása hiányos; a diák azt tanulja meg, hogy a nyelv elsősorban hibázási lehetőség, nem pedig önkifejezés. A passzivitás iskolájaA feladattípusok döntő többsége a reprodukcióra épül: fogalommeghatározás, felismerés és besorolás. Szinte teljesen hiányoznak: a kritikai észrevételek és az érvelő viták, valamint a kreatív újraírások és a személyes reflexiók.Mit veszítenek a diákok?A szakmaiatlan fejlesztések következtében a tantárgy elveszíti legfőbb célját: nem fejleszti a kritikai gondolkodást, az érvelést és az önálló véleményalkotást. A diákok egy olyan tudást kapnak, amely a valós életben használhatatlan, az érettségin viszont elvárja a „tankönyvszagú” válaszok gépies visszaadását. Ez a folyamat nemcsak az oktatás színvonalát rombolja, hanem a jövő értelmiségének szellemi autonómiáját is veszélyezteti. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.11. 11:15

Pintér Sándor által vezetett strukturális pusztítás a magyar oktatási rendszer alapköveinek módszeres felszámolását jelenti, amely hosszú évtizedekre veti vissza a hazai iskolarendszer versenyképességét. A cél már nem az okos állampolgár, hanem a fegyelmezett alattvaló kitermelése, ami a magyar államiság legfontosabb stratégiai ágazatának módszeres kivéreztetését jelenti.Az önálló érdekérvényesítés felszámolásaA legnagyobb strukturális csapás az önálló oktatási minisztérium megszüntetése és a terület a Belügyminisztérium alá rendelése volt.Az oktatás így elveszítette közvetlen képviseletét a kormányasztalnál. Míg korábban egy szakminiszter a pedagógiai szempontokat érvényesíthette a költségvetési vitákban, most egy rendészeti fókuszú szuperminisztérium egyik „alágazata” lett. A belügyi tárcán belül az oktatás forrásaiért a rendvédelemmel és az egészségüggyel kell versenyeznie, ahol Pintér prioritásai egyértelműen a rendészeti területeken vannak.A laktanya-modellPintér Sándor a közoktatást egyfajta félkatonai szervezetté alakította át, ahol a horizontális együttműködés helyét a vertikális parancsvégrehajtás vette át. Sanyi bá’ érája egyenlő a szakmai autonómia halálával. A tankönyvválasztás szabadságának elvétele, a központosított tantervek és a pedagógusok mozgásterének radikális szűkítése (státusztörvény) kiölte az iskolákból az innovációt. Egy olyan rendszerben, ahol a „fegyelem” a legfőbb érték, a kreativitás és a kritikus gondolkodás gyanússá, sőt büntetendővé válik.Sanyi bá’ világa egyenlő az adatvezéreltnek álcázott kontrollal. A pedagógusok új teljesítményértékelési rendszere elsősorban nem a szakmai fejlődést méri, hanem a lojalitást és a bürokratikus szabálykövetést. Ez a struktúra elüldözi a pályáról a legtehetségesebb, önállóan gondolkodó tanárokat. Kontraszelekció és humánerőforrás-válságA strukturális pusztítás legfájdalmasabb pontja a pedagógustársadalom morális és fizikai leépítése.Pintér nem a munkakörülmények javításával, hanem fenyegetéssel és a „bosszútörvénnyel” próbálta megállítani a tanárok felmondási hullámát. Ez a szemlélet odáig vezetett, hogy ma már nemcsak a szakos tanárok hiányoznak, hanem a rendszerbe való belépés is visszataszítóvá vált a fiatalok számára.A tanárhiányt „odafönt”, a Belügyminisztériumban szervezési kérdésként kezelik (pl. képesítés nélküli oktatók, óraszám-emelések), ami az oktatás színvonalának strukturális összeomlásához vezet. Ez a romlás nem javítható meg egyik napról a másikra; egy generáció tudása vész el a szemünk láttára. Technokrata érzéketlenségA strukturális pusztítás ott érhető tetten, amikor a szakértelmet felváltja a lojalitás: a tanterveket nem tudósok és pedagógusok, hanem a miniszternek tetszeni akaró hivatalnokok írják. Amikor a rendszer feje a jégmentesítés kapcsán Ca-C12-ről beszél (jelentsen az bármit is), egyértelműsíti, hogy nem érti a tananyag alapvető jelöléseit, és ezáltal azt üzeni a rendszer minden szereplőjének, hogy a tudás nem érték. A kalcium-klorid (CaCl₂) félreolvasása nem csak egy vicces baki; ez a szakmai vezetés teljes hiányának szimbóluma. Az oktatás rendészeti alárendelése a szegényebb rétegek felemelkedési esélyeit rombolta le leginkább. A rendészeti szemlélet a „problémás” gyerekeket nem fejleszteni, hanem izolálni és büntetni akarja (iskolaőrök, büntethetőségi korhatár leszállítása). Ez bebetonozza a társadalmi különbségeket: az elit iskolák menekülnek a rendszerből, az állami iskolák pedig egyre inkább „gyermekmegőrző-fegyelmező” intézményekké válnak.„Én vagyok a király! Sanyi a király!” – kiált fel önfeledten az Üvegtigris együgyű Sanyija azon örömködve, hogy ő is része az Üvegtigirs gépezetének. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 04.18. 05:30

Hogyan kísérelte meg lecserélni Maruzsa Zoltán a krétát golyóra és a tudást fegyelemre? Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt a magyar közoktatás szintet lépett a lejtőn. A korábbi szakmai finomhangolásokat felváltotta a nyílt, erőszakos centralizáció és a teljes szakmai érzéketlenség. Maruzsa nem oktatási szakemberként, hanem egyfajta pártkatonaként vezeti a tárcát, akinek nem a minőség javítása, hanem a rendszer mindenáron való fegyelmezése a feladata. Maruzsa Zoltán államtitkár - Forrás: YouTube képernyőképDilettantizmus a katedra felett Maruzsa egyik legsúlyosabb hitelességi deficitje, hogy gyakorlatilag semmiféle releváns végzettséggel vagy gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezik a közoktatás területén. Soha nem tanított általános vagy középiskolában, nem szembesült a 45 perces tanórák valóságával, a túlterhelt gyerekekkel vagy a pedagógusok napi nehézségeivel. Történész-politológus háttérrel, az egyetemi szférából érkezve próbálja megmondani, hogyan működjön egy iskola, ami olyan, mintha egy elméleti fizikus akarna szívműtétet irányítani. Ez a típusú kívülállás tette lehetővé azt a gőgöt és empátiahiányt, amivel a valódi pedagógusok követeléseit lesöpri az asztalról.A Takaró-faktor Maruzsa egyik legsúlyosabb szakmai bűne, hogy szabad kezet adott a szélsőséges nézeteiről ismert Takaró Mihálynak. Az államtitkárság rábízta a Nemzeti Alaptanterv (Nat) átírását, aminek eredményeként a modern szemlélet helyett egy kirekesztő, poros és nacionalista kánon vált kötelezővé. Takaró vezetésével olyan szerzőket emeltek be, akiknek irodalmi értéke vitatott, de politikai lojalitásuk megkérdőjelezhetetlen volt, miközben világhírű magyar írókat szorítottak a perifériára. Ezzel Maruzsa politikai-ideológiai térré silányította az irodalomórákat.Takaró Mihály interjút ad a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének - Forrás: YouTube képernyőképIskolaépítés, -felújítás helyett lőpályák A Maruzsa-féle irányítás legszürreálisabb eleme az oktatás nyílt militarizálása. Miközben az iskolák fele energetikai katasztrófa, beázik a tető, és a tanárok saját pénzükön vesznek alapvető eszközöket, a prioritási lista élére a honvédelem került. A kormányzati stratégia zászlóshajója a Honvédelmi Sportközpontok hálózata, amelyeket sokszor közvetlenül iskolák mellé vagy azok bázisán hoztak létre. Maruzsa Zoltán államtitkársága alatt ez a projekt elsőbbséget élvezett akár az iskolák energetikai korszerűsítésével szemben is: * Egyetlen ilyen komplexum felépítése helyszíntől függően 800 millió és 1,2 milliárd forint közötti közpénzbe került. Például a bajai, szarvasi vagy balassagyarmati lőterek költségvetése egyenként meghaladta az egymilliárd forintot (!). Összehasonlításképpen: ebből az összegből több tucat iskola teljes fűtéskorszerűsítését vagy tetőszigetelését lehetett volna elvégezni. * Nemcsak különálló épületekről van szó; az államtitkárság támogatásával a Honvédelmi Kadét Program keretében számos középiskolában (például Székesfehérvárott vagy Debrecenben) közvetlenül az épületen belül alakítottak ki légfegyveres lőpályákat. * Maruzsa megoldása a drasztikus tanárhiányra nem a munkakörülmények rendezése volt, hanem a nyugállományú katonák behívása az iskolákba. Ez a lépés végleg világossá tette a kormány vízióját: az iskola nem a tudás, hanem a fegyelmezés helyszíne. Válságkezelés cinizmussal A pedagógustársadalom kiállását Maruzsa adminisztratív megtorlással kezelte. A státusztörvény áterőltetése és a véleményüket felvállaló tanárok kirúgása egyértelmű üzenet volt: az engedelmesség fontosabb a szaktudásnál. A Maruzsa-kormányzás lényege: ha nincs közoktatási tapasztalatod, vezesd vasmarokkal; ha nem tetszik a tananyag, hívj egy ideológust; ha pedig omlik a fal, építs elé egy lőteret. Tolnay Péter - Nyitókép: Vitaly Gariev - Unsplash

Tolnay Péter | 04.14. 09:22

A közoktatást érintő kampányműsor a Maruzsa–Balatoni páros jól megkoreografált, cinikus színjátéka. Miközben a rendszer alapjai rohadnak, ők ketten játsszák a klasszikus „rossz rendőr – jó rendőr” felállást. Maruzsa Zoltán a technokrata végrehajtó, a „rossz katona”, aki levezényli a kirúgásokat és a fegyelmezést, míg Balatoni Katalin a „jó katona” szerepében tetszeleg: ő a mosolygós arc, aki a kampányidőszakban néptáncos gúnyába vagy épp barátságos posztokba csomagolva próbálja eladni a rombolást fejlődésként.A bér-blöffBalatoni harsányan hirdeti az amatőr Tik-tok videóiban a pedagógusok „történelmi megbecsülését”. A kormányzati szócső szerint a tanárok soha nem voltak még ilyen jól fizetve.A valóságban a státusztörvény elvitte az autonómiát, a pedagógusok reálbére pedig a brutális infláció mellett alig köhög fel a korábbi mélypontról – ráadásul mindezt megalázó teljesítményértékelési rendszerekhez és megemelt munkaterhekhez kötötték. Az igazság az, hogy a kormány nem szakmai belátásból, hanem a közel két évig tartó, országos sztrájkhullám és polgári engedetlenség kényszerítő ereje miatt mozdult meg. A kormány csődjét jelzi az a tény is, hogy a saját pedagógusait – akik állami közfeladatot látnak el – jelentős részben uniós forrásokból fizeti. Az üzenet világos: a kormányt annyira hidegen hagyják a pedagógusok, hogy ha Brüsszel (sic!) nem adna rá pénzt, hagyná őket éhen halni. Balatoni Katalin - Forrás: YouTube képernyőképEsélytelenség számokban Balatoni a kampány alatt azt hirdeti, hogy a magyar gyerekek a világ egyik legszuperebb iskolarendszerében tanulnak. Arról mélyen hallgat, hogy a PISA-mérések szerint a magyar diákok szorongása az egekben van, a funkcionális analfabetizmus terjed, és a tanterv annyira túlterhelt, hogy a gyerekeknek esélyük sincs a valódi, kreatív fejlődésre. Míg Balatoni a sikerekről hazudik a kampányban, a számok a gyermekek esélyeinek szisztematikus elvételét mutatják: * A nemzetközi versenyeken elért egyéni sikereket (amik sokszor a rendszer ellenére, magántanárok segítségével jönnek létre) a központi oktatáspolitika diadalaként tálalja. * A központi szabályozás és a pedagógushiány miatt a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordítható órakeret a legtöbb iskolában nulla óra. * Mivel nincs miből kigazdálkodni a plusz figyelmet, a lemaradó vagy kiemelkedő diákok magukra maradnak. A rendszerben nincs helye az egyéni fejlődésnek, csak a sorszámozott tömegoktatásnak. Bosszúpolitika és feketelisták A megbecsülésről szóló szöveg ott válik végképp gyomorforgatóvá, amikor megnézzük a tiltakozók sorsát. Miközben Balatoni a közösség erejéről beszél, a háttérben zajlik a megtorlás: * A tiltakozások arcait, köztük olyan neves pedagógusokat, mint Törley Katalin, példátlan brutalitással távolították el. * A cinizmus csúcsa, hogy a tankerületi igazgatóknak megtiltották ezen szakemberek visszavételét. Az állam „feketelistára” tette a legbátrabb tanárait, örökre kizárva őket az állami szférából, csak mert jobb iskolát akartak a gyerekeknek. Balatoni Katalinnak – mint látjuk – a tanár csak egy biodíszlet a kampányvideókhoz, a gyerek meg ingyen statiszta a következő „minden szuper” Instaposztjához. Miközben a néptáncos imidzsével próbálja eltakarni a közoktatás szétesését, valójában csak egy ideológiai sminkes, akinek az a dolga, hogy kifestve mutogassa a haldoklót, vagyis a magyar közoktatást. Tolnay Péter - Nyitókép: Balatoni Katalin - Fotó: Balatoni Katalin Facebook oldala

Pesti Rita | 04.03. 23:40

A magyar közoktatásban használt történelemtankönyvek szakmai kritikái rávilágítottak: a problémák nem elszigetelt adatlapokon, hanem rendszerszintű módszertani torzulásokban gyökereznek. A tankönyvfejlesztés jelenlegi, központosított mechanizmusa során három súlyos hibaforrás válik meghatározóvá, amelyek alapjaiban torzítják el a diákok múltképét.I. Oksági hiba - kauzális leegyszerűsítésAz oksági hiba akkor következik be, amikor egy összetett történelmi folyamat hátterét egyetlen eseményre szűkítik le, vagy összekeverik a kiváltó okot (ürügyet) a mélyebb, strukturális okokkal. A tankönyvi példa: A 10. évfolyamos könyvekben visszatérő állítás: „Az első világháborút a szarajevói merénylet robbantotta ki.” A hiba lényege: Ez a megfogalmazás a merényletet okként, nem pedig ürügyként kezeli. A történelem nem „dominóelv” alapján működik; a háború mögött évtizedes nagyhatalmi rivalizálás, nacionalizmus és fegyverkezési verseny állt. Következmény: A diák nem tanul meg rendszerszinten gondolkodni; a történelmet véletlenek vagy elszigetelt tettek sorozatának látja, nem pedig törvényszerűségek eredőjének.A szarajevói merénylet - Forrás. YouTube képernyőképII. Anakronizmus - Fogalmi visszavetítésAz anakronizmus a múlt leírása a jelenkor értékeivel, kategóriáival vagy intézményrendszerével. Ez a hiba megfosztja a múltat a sajátos karakterétől.A tankönyvi példa: Az 5. évfolyamos tankönyvekben szereplő mondat: „A középkori parasztok Magyarországon adót fizettek az államnak.” A hiba lényege: A középkorban nem létezett „állam” a mai, intézményi értelemben, ahogy központi adórendszer sem. A kötelezettségek személyes és rendi függőségeken alapultak. Következmény: Elvész a történelmi távlat. Ha mindent a mai fogalmakkal (állam, adó, nemzet) nézünk, a diák nem érti meg, miért döntöttek és cselekedtek másképp a múlt emberei.III. Térképi torzítás - kartográfiai manipulációA térkép soha nem a valóság semleges tükörképe, hanem egy absztrakció. A torzítás akkor válik problémává, ha a térkép kontextus nélkül sugall egy politikai vagy érzelmi állítást.A tankönyvi példa: A trianoni békeszerződés bemutatása, ahol csak a régi és az új határok látszanak, magyarázó rétegek nélkül. A hiba lényege: Ha a térképről hiányzik az etnikai eloszlás vagy a birodalmi struktúrák szétesése, a kép egyoldalúvá válik. A térkép „statikusnak” mutatja azt, ami valójában dinamikus és többrétegű konfliktus volt. Következmény: A diák nem tanulja meg „olvasni” a forrást, csak passzívan befogadja a vizuális sugalmazást. A térkép elemzési eszköz helyett kizárólag a nemzeti sérelem forrásává, s így a propaganda eszközévé válik.Didaktikai kudarcA bemutatott példák igazolják, hogy a jelenlegi tankönyvek problémái nem egyszerű elírások. Az oksági hiba leegyszerűsíti a cselekvést, az anakronizmus eltorzítja a gondolkodást, a térképi torzítás pedig keretbe foglalja mindezt egy hamis vizuális narratívával. Ez a hármas hatás módszeresen építi le a diákok kritikai érzékét, és készíti fel őket a kész, megkérdőjelezhetetlen igazságok passzív elfogadására. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Pesti Rita | 03.21. 22:03

A földrajz tantárgy feladata a 21. században az lenne, hogy segítse a tanulókat a komplex globális folyamatok, a környezeti krízisek és a gazdasági összefüggések átlátásában. Ehhez képest a magyar közoktatásban használt tankönyvek gyakran megrekednek a múlt századi, leíró jellegű szemléletmódnál. A problémák nem csupán elavult számadatokban, hanem mélyebb szakmai torzításban mutatkoznak meg.I. Földrajzi redukcionizmus: Afrika homogenizálásaA földrajzi redukcionizmus az a hiba, amikor egy hatalmas térség sokszínűségét egyetlen jellemzőre szűkítjük le, és azt az egész területre általánosítjuk.A tankönyvi példa: A 7. évfolyamos könyvekben Afrika egységesen „elmaradott”, mezőgazdasági kontinensként jelenik meg. A hiba lényege: Ez a szemlélet „lefaragja” a belső különbségeket. Nem vesz tudomást arról, hogy a kontinensen belül egymás mellett léteznek ultramodern metropoliszok és válságövezetek. Elnyomja azt a tényt, hogy például Kenya technológiai szektora fejlettebb lehet egyes európai régióknál is. Következmény: Sztereotípiákat szül, és azt a benyomást kelti, hogy a világ ezen része egy érthetetlen, statikus képződmény.Afrika egy nagy téma - Forrás: Youtube képernyőképII. Statikus klímaszemlélet: a dinamika hiányaA statikus klímaszemlélet az éghajlati rendszereket nem változó, kölcsönhatásban lévő folyamatokként, hanem merev, állandó kategóriákként kezeli.A tankönyvi példa: A középiskolai tankönyvekben a mérsékelt öv leírása úgy jelenik meg, mintha ott mindenhol fixen négy évszak váltakozna. A hiba lényege: A klímát egy „doboznak” tekinti, és nem magyarázza meg a mögötte álló fizikai folyamatokat (légnyomás-különbségek, tengeráramlások). A globális felmelegedés korában a klíma így nem törékeny egyensúlyi állapotként, hanem mozdulatlan adottságként rögzül a diák fejében. Következmény: A tanuló nem kap eszközöket az éghajlati anomáliák (pl. aszályok, villámárvizek) megértéséhez, mert hiányzik az összefüggések ismerete.Európa éghajlati övei - Forrás: YouTube képernyőképIII. Gazdasági determinizmus: a felelősség áthárításaA gazdasági (vagy földrajzi) determinizmus azt állítja, hogy egy ország sikere vagy kudarca kizárólag a természeti környezettől (nyersanyagok, éghajlat) függ.A tankönyvi példa: A fejlődő országok szegénységének magyarázata szinte kizárólag a kedvezőtlen természeti adottságokra (pl. sivatagok, hőség) épül. A hiba lényege: Ez a felfogás egyfajta „természeti végzetet” sugall, amely felmenti a politikát és a történelmet a felelősség alól. Figyelmen kívül hagyja a gyarmatosítás örökségét, a korrupciót, az oktatást és a világgazdasági kizsákmányolást. Következmény: Beletörődést szül. A diák a társadalmi egyenlőtlenségeket természeti szükségszerűségként könyveli el, ami megakadályozza a kritikai szemlélet kialakulását.Didaktikai mélyrepülésA földrajztankönyvek problémái az oksági leegyszerűsítésben és a kontextus nélküli adatközlésben csúcsosodnak ki. A redukcionizmus leegyszerűsíti a látványt, a statikus szemlélet megállítja az időt, a determinizmus pedig egyetlen külső okkal magyarázza a komplex problémákat. Amíg a tananyag nem a 21. századi tudomány eredményeire, hanem ezekre a sémákra épít, addig nem tudást, hanem elavult előítéleteket ad a következő generáció kezébe. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.20. 03:26

„Áldás, békesség!” – mondá Balog Zoltán az állami tankönyvi monopólium kialakításáraA magyar közoktatás központosítása Balog Zoltán minisztersége alatt érte el azt a mélypontot, ahol a szakmai nívót és a tanszabadságot teljesen feláldozták a politikai kontroll céljából. Ez a folyamat nem egyszerű piacszervezés volt, hanem a minőségi oktatás alapjainak lerombolása.Az állami monopólium kiépítése A kormányzat az esélyegyenlőség álcája mögé bújva vette el a pedagógusoktól a választás jogát. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) létrehozásával az állam rátelepedett a terjesztésre, majd a tankönyvjegyzék drasztikus szűkítésével kiszorította a versenyképes alternatívákat. Az állam olyan akkreditációs rendszert erőltetett át, amelyben a neves magánkiadók fejlesztéseit koholt indokokkal elutasították, miközben a szakmailag lektorálatlan, hibáktól hemzsegő „kísérleti” tankönyveket kötelezővé tették. Az ingyenességet csak az állami kiadványokra korlátozták, így a minőségi könyvek használatát anyagi és adminisztratív eszközökkel is gátolták.Balogh Zoltán püspökké szentelése - YouTube ScreenShotBeolvasztás és szakmai ellenállásA piaci szereplőket az állam brutális választás elé állította: a beolvadás vagy a csőd között dönthettek. Két meghatározó kiadó, az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása (korábbi Nemzeti) Kiadó végül beadta a derekát, és eladta kiadói jogait az államnak. Ezzel évtizedek módszertani kultúrája tagozódott be az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) bürokratikus rendszerébe, ahol a színvonal azonnal romlani kezdett. Ezzel szemben a szegedi Mozaik Kiadó nem hódolt be. Ők a szakmai függetlenséget választották, még azon az áron is, hogy kiadványaikat száműzték a hivatalos jegyzékről. Ennek következménye ma is érezhető: a Mozaik továbbra is világszínvonalú, modern taneszközöket állít elő, ám ezek a „kísérleti” könyvek erőltetése miatt fájóan hiányoznak az állami iskolákból. A minőségromlás áraA szabad verseny kiiktatása egyenes utat jelentett a szakmai nívó zuhanásához. Az iskolákba került „egyen-könyvek” módszertanilag elavultak, pontatlanok és sokszor ideológiailag elfogultak lettek. Balog Zoltán hivatali ideje alatt a tankönyv többé nem pedagógiai segédeszköz, hanem központilag vezérelt hatalmi eszköz lett, aminek a legnagyobb kárvallottjai a diákok és a tanárok, akik kénytelenek a valódi minőség helyett silány pótlékokból dolgozni.A minőségről és a politikai átitatottságról mindent elmond az OFI által a 2014/2015-ös időszakban „fejlesztett” Etika 8. tankönyv idézete (38. old.): „A nők és a férfiak más-más területen erősek. A nők általában érzelmesebbek, a férfiak racionálisabbak. Ezért a nőknek a családban, a férfiaknak a közéletben és a munkában van nagyobb szerepük. A harmonikus együttéléshez szükség van mindkét fél sajátos értékeire.” Tolnay Péter - Nyitókép: Mónus Márton - MTI

Pesti Rita | 03.16. 19:06

Másfél évtized alatt az oktatást sikerült visszaküldeni a múltba, pedig a jövőről kellene szólnia. A nemzeti alaptanterv kiforgatása egyértelműen politikai célokat hordoz. A legnagyobb a gond a humán tantárgyaknál, ahol nem kreativitást várnak, hanem szolgalelkű visszamondást.Magyar nyelv és irodalomA magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti műveltség alapköve, ám a jelenlegi tankönyvfejlesztési folyamat szakmaiatlansága éppen ezt az alapot kezdi ki. A tankönyvek nem csupán elavultak, hanem módszertanilag is tévúton járnak: a diákokat passzív befogadókká, a tananyagot pedig egyetlen „helyes” válaszra redukált dogmává silányítják.Mi van ma terítéken? Forrás: YouTube képernyőképMiből fakad a szakmai pontatlanság?A tankönyvek hibái és szerkezeti gyengeségei alapvetően a fejlesztés körülményeire vezethetők vissza. A tankönyvírás kikerült a független szakmai műhelyek kezéből. A központosított kiadás (Oktatási Hivatal) során a tudományos konszenzus helyett gyakran az ideológiai megfelelés válik elsődlegessé. A tantervek rohamtempóban, érdemi szakmai vita és kipróbálás nélkül készültek el, így a didaktikai hibák korrigálatlanul épültek be a rendszerbe. A kánon átírása (pl. Takaró Mihály-féle szélsőjobb szemlélet) során az irodalmi minőség és a modern pedagógia háttérbe szorult a nemzeti-történeti reprezentáció javára.Az értelmezési kényszer fogságábanAz irodalom tankönyvek legnagyobb problémája a tekintélyelvű tudásfelfogás. Az egyetlen igazság logikája érvényesül, miszerint a művekhez rögzített „mondanivaló” tartozik. A kérdések zártak („Mit fejez ki a költő...?”), ami az irodalmat rejtvénnyé fokozza le, elvéve a diákoktól az önálló értelmezés élményét. A kortárs, a női vagy a népszerű irodalom szinte teljesen hiányzik. Az irodalom így nem élő kultúra, hanem egy „lezárt múzeum”, amellyel a mai fiatal nem tud azonosulni.A műveket csupán az életrajz illusztrációjaként kezelik, elfedve a szövegek esztétikai és önálló jelentését.Életidegen szabálygyűjteményA nyelvtankönyvek a nyelvet nem kommunikációs eszközként, hanem szabályvezérelt, normatív rendszereként mutatják be.Miközben a fiatalok élete a chaten, kommenteken és emojikon keresztül zajlik, a tankönyvek ezt marginalizálják vagy „hibás eltérésként” kezelik. A nyelvi rétegek és regiszterek bemutatása hiányos; a diák azt tanulja meg, hogy a nyelv elsősorban hibázási lehetőség, nem pedig önkifejezés. A passzivitás iskolájaA feladattípusok döntő többsége a reprodukcióra épül: fogalommeghatározás, felismerés és besorolás. Szinte teljesen hiányoznak: a kritikai észrevételek és az érvelő viták, valamint a kreatív újraírások és a személyes reflexiók.Mit veszítenek a diákok?A szakmaiatlan fejlesztések következtében a tantárgy elveszíti legfőbb célját: nem fejleszti a kritikai gondolkodást, az érvelést és az önálló véleményalkotást. A diákok egy olyan tudást kapnak, amely a valós életben használhatatlan, az érettségin viszont elvárja a „tankönyvszagú” válaszok gépies visszaadását. Ez a folyamat nemcsak az oktatás színvonalát rombolja, hanem a jövő értelmiségének szellemi autonómiáját is veszélyezteti. Pesti Rita - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tolnay Péter | 03.11. 11:15

Pintér Sándor által vezetett strukturális pusztítás a magyar oktatási rendszer alapköveinek módszeres felszámolását jelenti, amely hosszú évtizedekre veti vissza a hazai iskolarendszer versenyképességét. A cél már nem az okos állampolgár, hanem a fegyelmezett alattvaló kitermelése, ami a magyar államiság legfontosabb stratégiai ágazatának módszeres kivéreztetését jelenti.Az önálló érdekérvényesítés felszámolásaA legnagyobb strukturális csapás az önálló oktatási minisztérium megszüntetése és a terület a Belügyminisztérium alá rendelése volt.Az oktatás így elveszítette közvetlen képviseletét a kormányasztalnál. Míg korábban egy szakminiszter a pedagógiai szempontokat érvényesíthette a költségvetési vitákban, most egy rendészeti fókuszú szuperminisztérium egyik „alágazata” lett. A belügyi tárcán belül az oktatás forrásaiért a rendvédelemmel és az egészségüggyel kell versenyeznie, ahol Pintér prioritásai egyértelműen a rendészeti területeken vannak.A laktanya-modellPintér Sándor a közoktatást egyfajta félkatonai szervezetté alakította át, ahol a horizontális együttműködés helyét a vertikális parancsvégrehajtás vette át. Sanyi bá’ érája egyenlő a szakmai autonómia halálával. A tankönyvválasztás szabadságának elvétele, a központosított tantervek és a pedagógusok mozgásterének radikális szűkítése (státusztörvény) kiölte az iskolákból az innovációt. Egy olyan rendszerben, ahol a „fegyelem” a legfőbb érték, a kreativitás és a kritikus gondolkodás gyanússá, sőt büntetendővé válik.Sanyi bá’ világa egyenlő az adatvezéreltnek álcázott kontrollal. A pedagógusok új teljesítményértékelési rendszere elsősorban nem a szakmai fejlődést méri, hanem a lojalitást és a bürokratikus szabálykövetést. Ez a struktúra elüldözi a pályáról a legtehetségesebb, önállóan gondolkodó tanárokat. Kontraszelekció és humánerőforrás-válságA strukturális pusztítás legfájdalmasabb pontja a pedagógustársadalom morális és fizikai leépítése.Pintér nem a munkakörülmények javításával, hanem fenyegetéssel és a „bosszútörvénnyel” próbálta megállítani a tanárok felmondási hullámát. Ez a szemlélet odáig vezetett, hogy ma már nemcsak a szakos tanárok hiányoznak, hanem a rendszerbe való belépés is visszataszítóvá vált a fiatalok számára.A tanárhiányt „odafönt”, a Belügyminisztériumban szervezési kérdésként kezelik (pl. képesítés nélküli oktatók, óraszám-emelések), ami az oktatás színvonalának strukturális összeomlásához vezet. Ez a romlás nem javítható meg egyik napról a másikra; egy generáció tudása vész el a szemünk láttára. Technokrata érzéketlenségA strukturális pusztítás ott érhető tetten, amikor a szakértelmet felváltja a lojalitás: a tanterveket nem tudósok és pedagógusok, hanem a miniszternek tetszeni akaró hivatalnokok írják. Amikor a rendszer feje a jégmentesítés kapcsán Ca-C12-ről beszél (jelentsen az bármit is), egyértelműsíti, hogy nem érti a tananyag alapvető jelöléseit, és ezáltal azt üzeni a rendszer minden szereplőjének, hogy a tudás nem érték. A kalcium-klorid (CaCl₂) félreolvasása nem csak egy vicces baki; ez a szakmai vezetés teljes hiányának szimbóluma. Az oktatás rendészeti alárendelése a szegényebb rétegek felemelkedési esélyeit rombolta le leginkább. A rendészeti szemlélet a „problémás” gyerekeket nem fejleszteni, hanem izolálni és büntetni akarja (iskolaőrök, büntethetőségi korhatár leszállítása). Ez bebetonozza a társadalmi különbségeket: az elit iskolák menekülnek a rendszerből, az állami iskolák pedig egyre inkább „gyermekmegőrző-fegyelmező” intézményekké válnak.„Én vagyok a király! Sanyi a király!” – kiált fel önfeledten az Üvegtigris együgyű Sanyija azon örömködve, hogy ő is része az Üvegtigirs gépezetének. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 06.09. 04:38

Egy nappal azt követően, hogy az Integritás Hatóság elnöke kitálalt arról, hogy miképpen viszonyult a NER hozzá, a kormányzati korrupció kockázatát vizsgáló, legmagasabb rangban lévő tisztviselőhöz, a nyomozást végző Központi Nyomozó Hivatal vádat emelt ellene...Aki nem költötte el a közpénztMivel az ügy legapróbb részleteinek ismerete nélkül érdemes elemelkedni és nagyobb távolságból, felülnézetből ránézni erre a különös ügyre! A magam részéről egy, a konkrét vádaskodáshoz direktben nem kapcsolódó, de mégis nagyon jellemző dologra hívom fel a figyelmet: Az Integritás Hatóság egy olyan országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek a törvény szerint az éves költségvetése 20 milliárd forint, amiből Bíró Ferenc 15 milliárd forintot - mint fel nem használt, azaz feleslegesen el nem költött összeget - visszautalt a költségvetésbe! Miközben azon gondolkodunk, hogy ő vajon olyan közpénz közelébe engedett hiéna-e, aki nem tudván magát türtőztetni zsebre tesz, cimborák részére kijátszik közpénz milliárdokat - szóval: olyan-e, mint akik leleplezésén Bíró Ferenc és hivatala dolgozott -, vagy nem. Mivel a kitálalást követően nyomban megtörtént a vádemelés érdemes egyéb fontos szempontot is figyelembe venni általánosságban. Maga az ügy nyilvánosságra került részletei a bizonyítéka annak, hogy egy ilyen hatóság felelős vezetőjének - a hatóság céljai elérése érdekében - mentelmi joggal védett státuszban kellene lennie. A mentelmi jog hiánya az a körülmény, ami lehetővé tette, hogy Bíró Ferenc évek óta vegzatúrának, nyomásgyakorlásnak – s mint látjuk –, végső esetben büntetőeljárásnak legyen kitéve.A hatalomleplező vádA gyanúsítás, vád eddig napvilágra került elemei egytől egyig annak beszédes bizonyítékai, hogy a hatalom tudja manipulálni, kiélezett helyzetben kényszeríteni, nyomás alá helyezni azt a hatóságot, ami az ő korrupciós kockázatát van hivatva vizsgálni. A Hivatal létjogosultságát éppen az igazolj a legpregnánsabban, ahogyan és amilyen tartalommal ezek a vádak felépülnek.A hivatali visszaélés vádja talán a leginkább árulkodó, szinte önleleplező. Felér egy beismerő vallomással. A hatalom, ami korlátozni akarja az őt korrupció szempontjából felügyelni köteles szervet sérelmezi, hogy nem tudja elég hatékonyan korlátozni a Hivatal vezetőjének tevékenységét? Ez lenne a „jogtalan hátrány”, ami tényállási eleme a hivatali visszaélésnek?A „jogtalan hátrányokozás” két olyan tényállási elem, amire (és semmi másra) kellene kitérnie a vádnak: 1. Mi a „jogtalan”? Mi ütközik jogszabályba, vagy azon nyugvó végrehajtási rendeletbe, belső szabályzatba? A Hatóság objektív, befolyásmentes működésének egyik fő biztosítéka, hogy sem az Igazgatóság, sem az elnökhelyettesek előzetes egyetértése, sem külső jóváhagyás nem szükséges a vizsgálat elindításához. Hogy 2024-től kezdődően a vizsgálati mappákhoz kizárólag az adott vizsgáló csoport tagjai és az ő szakmai munkájukat ellenőrző személyek férnek hozzá, hogy az igazgatóság tagjai, ideértve az elnököt, nem rendelkeznek általános vizsgálati mappa-hozzáféréssel az nem korlátozás, hanem a szakszerű, objektív, befolyásmentes működés biztosítéka. (Párhuzamot érzek pl. egy kórház működésével, ahol az egyes betegek különösen érzékeny egészségügyi adataihoz megfelelő biztosítékokkal csak a kezelőorvos férhet hozzá, a kórház igazgatójának nincs joga a beteg EESZT adataiban kutakodni, pusztán azért, mert beteget abban a kórházban látják el, amelyiket ő vezet.) 2. Mi a „hátrány”? Azzal, hogy szakképzett jogászok közreműködésével, ellenőrzött keretek között, szabályozottan zajlik az adatkezelés, az ügyek kivizsgálása nem hátrány keletkezik, hanem szabályozottá, biztonságosabbá, aggálymentesebbé válik a működés. (Mintha egy kórházigazgató megtiltotta volna, hogy a kezelőorvoson kívül bárki kotorásszon a betegek EESZT adataiban törvényi, vagy a betegtől származó felhatalmazás nélkül.) Az nem „hátrány”, hogy a Hatóság kiszűri annak lehetőségét is, hogy azok, akik korlátozni igyekeztek volna a Hivatalt a „kínos” ügyek kivizsgálásában ezt nem tehessék meg előzetesen és akadálytalanul. Milliárdos elhalgatások - pitiáner vádakEgyébként is kérdéses, hogy egy szervezet szakképzet, munkakörükben eljáró jogászai által készített, illetve ellenőrzött belső szabályzatban foglalt eljárási rend mennyiben lehet jogellenes, illetve felróható a szervezet vezetőjének... (Ha esetleg lenne is bármiféle jogellenes korlátozás egy belső eljárási rendben annak jogsértő jellegében való tévedés kizárhatja a büntetőjogi felelősséget, ha a jogban való tévedéshez a munkakörében eljáró jogi tanácsadó tanácsai, véleménye vezetett.) A hűtlen kezelés vádja pitiánersége miatt árulkodó. Mi más lenne napidíjakon, kiküldetési költségeken lovagolni? A Hivatal vezetőjének ellenőrzött, kontrollált ügymenetébe „belefantáziálni” a kettős címen kifizetést, visszaélést, szándékos, célzatos megkárosítást nevetséges. A hivatali gépjárművek használatát belső szabályzatok tisztázták. Van olyan, hogy több hivatali célból használható gépjármű is rendelkezésére áll egy vezetőnek. Ezek különféle módon és célból, akár magáncéllal is használatban lehetnek. Egy ilyen rangú, súlyú szervet az Állami Számvevőszék ellenőriz, s ha kell felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozott eljárás nem megfelelő. Az ilyen jellegű pitiánerséget szokás „parasztvakításként” minősíteni. Ezen a ponton csatolnék vissza a 20 milliárd éves költségvetésből az államkasszába visszafizetett, azaz: megtakarított 15 milliárdra!Miért fájt Brüsszel a hatalomnak?Önmagában árulkodó a Hatóság brüsszeli képviseletével kapcsolatos erőlködés. A jelen idejű társadalmi, politikai történések ismeretében hogyan lehet megkérdőjelezni annak szükségességét, hogy szükség volt egy ilyen képviselet felállítására, tevékenységére. Most, amikor az új kormány eszeveszett hajtásban, iszonyú munkával igyekszik elérni azt, hogy visszaszerezve a bizalmat augusztusig normalizálódjon a viszony és megkapjunk minden minket megillető összeget. Ebben a szituációban kérdőjelezi meg az ügyészség egy brüsszeli képviselet létének, tevékenységének értelmét? Annak a „Brüsszelnek”, amely az EU-s pénzek korrupcióellenes felhasználásának ellenőrzésével követelte ki Bíró Ferenc hivatalának felállítását?Nem tetszik az ügyészségnek, hogy az Integritás Hatóság elnöke szükségét érezte a hatóságnál dolgozók képzését, ennek keretében oktatást arról, hogy mi fán terem az integritás (amit nekik vizsgálniuk, védeniük kell). Nagyon szubjektív, önkényes szempont egy ilyen tevékenységet pénzpazarló hűtlen kezelésnek tekinteni. Ennyi erővel egy nem jó fizika tanár miatt a tankerület vezetőjét hűtlen kezelés miatt a vádlottak padjárta lehetne ültetni, mert sok fizetést adott egy olyan tanárnak, aki szerintünk hülyeségre tanította a gyerekeket. A nyilvánosság mint védelemSzóval a Bíró Ferenccel szembeni „boszorkányüldözés” ezer sebből vérzik. A választási kampány időszak utolsó fázisában, a rendszerváltás előtt pár héttel színre lépő nyomozók, katonák valóban kitették magukat komoly egzisztenciális kockázatnak, sor került gyanúsításra is, végül azonban megszűntek az eljárások, s az érintetteket százezres tömegek ünnepelték hősként. A szürke eminenciásról viszont nem tudott a közvélemény. Egyet értek Puzsér Róberttel, aki a tegnapi kitálalás kapcsán megjegyezte: „Az Orbán-rendszer lebontásának egyik legfőbb alakja végre átütötte a hazai publikum ingerküszöbét. Valamennyi szabadságszerető magyar hálás lehet neki.” Kézenfekvő, hogy most a nyilvánosság az, ami a leginkább biztosíthatja számára a védelmet! Tartozunk neki azzal, hogy megvédjük a nyilvánosság erejével!Begorombult ÁSZ elnökA felgyorsult történések csattanója a mai napon az, hogy az ÁSZ elnök, aki eddig „Damoklész kardját lógatta” Bíró Ferenc fölött, hallván, látván a kitálalást, úgy döntött, hogy ismét megfontolja Bíró Ferenc eltávolítását a Hivatal éléről.Ha eddig bárkinek kérdéses lett volna, hogy ki-kivel van, annak most teljesen nyilvánvalóvá válhat a képlet. A KNYF (az ügyben eljáró nyomozó-, egyben vádhatóság) ilyen súlyú ügyekben elég nagy valószínűséggel nem cselekszik a legfőbb ügyész tudta nélkül. (Indokolt is, hogy az ilyen súlyú ügyekre legyen rálátása az ügyészi szervezet fejének.) A legfőbb ügyész, illetve az Állami Számvevőszék elnöke egyaránt rajta van azon közjogi méltóságok listáján, akiket Magyar Péter a rendszerváltás érdekében lemondásra szólított fel. Ebben az összefüggésben érdemes értékelni a Bíró Ferenccel szembeni vádemelést és annak kísérletét, hogy eltávolítsák a hivatalából, ahol Bíró Ferenc elmondása szerint az elmúlt 16 év mintegy 60 ezer milliárdos korrupciójáról számottevő adat, bizonyíték, vizsgálati anyag lelhető fel. Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lenne fontos a mentelmi jog egy ilyen hatóságot vezető ember számára. És érdemes azt a folyamatot is értékelni, ami kezdődik enyhe célozgatással, fenyegetéssel, folytatódik határozottabb intézkedésekkel, presszióval, figyelmeztetéssel, majd kilátásba helyezett eljárásokkal, TEK-es intézkedésekkel, félelemkeltéssel, majd büntetőeljárással, rabosítással, végül vádemeléssel és hivatalvesztés belengetésével (ne adj isten végrehajtásával). dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

dr. Zeke László | 06.08. 12:47

Az Integritás Hatóság első embere ellen a NER indított eljárást, még annak reményében, hogy a rendszer menthető, s a korrupció elleni fellépésért felelős intézmény első számú vezetője elleni agresszív fellépés kellő elrettentő erővel bír majd, s amellett, hogy elmegy majd a kedve a részletes vizsgálódástól intő példa lehet majd a többi „renitensnek” is. Az eljárás éppen akkor ért a nyomozati szakasz végéhez, amikor a példátlan választási vereség után a NER összeomlott, a nyomozóhatóságok hirtelen elkezdtek villámgyors eredményeket felmutatni, sorra kerültek politikusok letartóztatásba, százmilliárdos nagyságrendben kezdődött meg a kétes eredetű vagyonok lefoglalása.Hirtelen megszűntek az eljárások a rendőrség viselt dolgairól színt valló, vagy éppen a Pride szervezése miatt megvádolt emberekkel szemben. Bíró Ferenc ügyében ilyen időpillanatban került az ügy a vádhatóság elé. Mielőtt megtudnánk, hogy vádat emelnek-e vele szemben, ő kiállt a nyilvánosság elé (2026. június 7. napján) és elmondta a “De Akcióközösség” oknyomozó riportereinek - Tompos Ádámnak és Tímár Áronnak -, hogy mi is történt vele valójában.A kecske-káposzta problémaHa a Magyar-kormány meg akarja kapni az uniós pénzeket, akkor 2026. augusztus 31-ig, akkor az Integritás Hatóság jogkörét bővíteni kell, miközben ennek a hatóságnak az első embere ellen büntetőeljárás zajlik. Az eljárás a bukott rezsim alatt indult, vélhetően azonban ebben az eljárásban koncepciós elemek is vannak. Ezt a hatóságot az Orbán-kormány az EU nyomására hozta létre a kormányzati korrupció gyanús elemeinek a kiszűrésére, s talán nem kerülünk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy inkább arra számítottak, hogy ez a feladat inkább el lesz bábozva, mintsem komolyan végrehajtva. Úgy tűnik, itt volt egy komoly félreértés a kormány és a hatóság elnöke között. Oly annyira, hogy ezt a kecske-káposzta problémát - jöjjön is az EU-ból a pénz, meg a korrupció is maradjon - nem sikerült megoldania az Orbán-kormánynak. Bíró Ferenc interjújából az derül ki, hogy személyében bizony az egyik első áldozatát látjuk a NER lassú, belső erjedésének. Az élet groteszk fordulata, hogy a NER disznóságai miatt indulatos választópolgárok gyakran keverik az Integritás Hatóságot a NER egyik legellenszenvesebb intézményével, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatallal. Pedig Bíró Ferenc hatósága éppen az ellenkezőjét csinálta annak, amit a sajtót, az ellenzéki érzelmű embereket vegzáló Lánczi-féle hivatal. Nagyon sok politikailag érzékeny ügyet kezelt, derített fel, engedett nem elsüllyedni. Lehet, hogy naivitás volt részéről, amit csinált - hogy hitte: ilyen környezetben tisztességgel és eredményesen végezheti a munkáját -, de lehet az is, hogy hősiesség. Mi történik akkor, amikor „túltolja” a hatóság a tevékenységét? Bíró Ferenc az oknyomozó riportereknek elmondta, hogy 2024. márciusában a nagyon sokadik levélváltás után Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelezte, hogy várja őt egy beszélgetésre, ahol aztán lehallgatásgátló masinák fedezékében effektíve felszorította arra, hogy a hatóság bizonyos vizsgálatoktól tartózkodjon, tehát hogy bizonyos kínos vizsgálatokat ne végezzen el. Egy független, országos hatáskörű szervezet. A beszélgetésből az a benyomás maradt meg Bíró Ferencben, hogy a hatalom igyekszik megakadályozni, hogy a hatóság belépjen különböző intézményekbe, igyekszik a kínos információkat minél jobban visszatartani. Eközben elvárták tőle, hogy képviselje Brüsszelben azt, hogy a megszabott mérföldkövek teljesülnek az EU-s pénzek folyósításához. A nyomásgyakorlás folyamatában megvoltak a fokozatok. Első lépés az, hogy „megveszik” maguknak, a második az, hogy megfenyegetik, s ha ez sem hatásos, hát akkor jön a büntetőeljárás. (Az aminek most éppen a nyomozati szakasza végén vagyunk.) „Megvenni” a feleségének felajánlott, jól fizető alibi-munkával szándékozták őt. Még csak bejárnia sem kellett volna a munkahelyre. Ezt Bíró Ferenc nem fogadta el. (Ha elfogadta volna talán ezzel lehetett volna a legkönnyebben sarokba szorítani; tehát nemcsak tisztességes, de igen bölcs döntés is volt részéről.) Aztán jött a fenyegetés. Bíró Ferenc elmondása szerint egy megrendezett baleset. Egy „ételfutár” autó és a felesége - Judit - által vezetett autó a Széna téren, a reggeli csúcsforgalomban koccant össze - sem személyi sérülés, sem anyagi kér nem keletkezett -, az „ételfutár” viszont nyomban rendőrt hívott a „balesethez”. Bíró Ferenc a saját hatóságának a biztonsági főnökét kérte meg, hogy segítsen a helyszínen intézkedni, aki azt közölte, hogy „Judit, te vagy a Feri gyenge pontja. Valld be, hogy te voltál, akkor téged most börtönbe viszünk. A Feri abba hagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk.” A következő fokozat egy kicsit komolyabb fenyegetés, amikor 50 TEK-es rárúgja az ajtót a munkahelyén, ezzel párhuzamosan pedig a feleségére otthon, a lakásban 16-an, színpadiasan, mint az 50-es években. Merthogy „alapos a gyanú” arra, hogy Bíró Ferenc egyik szolgálati gépkocsiját a felesége vezette, amivel kapcsolatban 14 millió forint károkozást vizionáltak. „Annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök - a konyhában sorba állított gyerekeknek -, hogy anya nem biztos, hogy hazajön.”Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentésMinderről az Origo előbb tudósított, mint ahogy ezt a Központi Nyomozó Főügyészség közölte volna hivatalosan. Ezt azért már komoly nyomásgyakorlásként élte meg, nem volt kérdéses számára, hogy a szándék az ő megtörése, majd lemondatása volt. Innentől már nem kérdéses, hogy egy központilag irányított nyomásgyakorlásról volt szó. Szerinte törvényszerű volt, hogy az ügy felülről vezérelt büntetőeljárásban folyatódik.Mennyi az annyi?Az interjúban példálózó jelleggel szó esik olyan ügyekről, amelyek az Integritás Hatóság látókörébe kerültek, s amelyek vizsgálata indulatokat válthattak ki a NER-ben. Az atlétikai VB-re bírók képzése az egyik évben még 12.700,-Ft volt, ami a másik évben 640.000,-Ft-ra nő és hirtelen négy képzés helyett 600-ra lett szükség. A lélegeztetőgépek ügyében őt a maláj partner előre figyelmeztette, hogy akivel a kormány szerződést készül kötni egy közismert gengszter, ezzel együtt is az állam beszerezte azokat (nagyon keményen túlárazva), és még mindig komoly pénzeket fizet ezek tárolásáért. Állítása szerint ez az üzlet – főleg, hogy a gyakorlatban nem igen használható gépekről van szó – mintegy 300 milliárd forintunkba került. A gondosóra program 1.000 milliárdos üzlet volt... Megemlítette Szabolcs megyében az újfehértói, meg nem valósult, torzón maradt két és félmilliárdba került alma üzemről, aminek súlyos pénzügyi örökségét a Debreceni Egyetem vette át. Megemlítette a Híd a munka világába programot, amelyben rengeteg pénzt kaptak, eszközöket, épületeket vettek belőle, aztán egyszer csak minden eltűnt, a politikai elkente az ügyet, az állam még kisegítette őket milliárdokkal, majd 15 év nyomozás után úgy zárták le az ügyet, hogy az Integritás Hatóság ne tudja azt vizsgálni. Látja azt a mintázatot a különböző építőberuházásoknál, hogy az első négy, öt köztes szereplő volt az, aki valamilyen sápt levett az elnyert pénzből és csak az ötödik, hatodik szereplő volt az a láncolatban, aki ténylegesen el is végezte a munkát. Ezért van az, hogy például amikor Magyarország kap 4.000 milliárd forintot az Európai Uniótól vasútfejlesztésre, akkor olyan állapotok vannak, mint amit a mindennapokban látunk.Bíró Ferenc példaként említette Kazár tanulságos esetét. Ez a nógrádi, 1700 fős település azt a kétes „dicsőséget” tudhatja magáénak, hogy ott a legmagasabb az egy főre jutó ellopott támogatások összege a legmagasabb. Ott épült bölcsőde 680 millió forintért - láthatóan nem bölcsődének szánva -; van ott halastó, halak meg tó nélkül fél milliárd forintért - ahogyan azt láthattuk Nyírmártonfalván a híres lombkorona nélküli lombkorona sétány esetében. Szóba került a Balásy Gyula-féle 1.300 milliárd forintos kormánypropaganda dőzsölés, ami nagyságrendjét tekintve Debrecen, Szeged, Kaposvár teljes lakosságának egy éves jövedelme. A NER-ben kiépített rendszer 90% fölötti piaci koncentrációt hozott létre ezen a területen, ami teljesen bezárta a piacot. Összességében az elmúlt 16 évben korrupciógyanús állami ügyletek nagyságrendjét 60.000 milliárd forintra becsüli. Mintha azt a 16 milliárd Eurót, amiért most folyik a küzdelem Brüsszelben 10 éven keresztül, minden évben ki kellene harcolni. A magyar költségvetés bevétele éves szinten nagyjából 38 ezer milliárd forint, amiből 10-12 % (kb. 4.000,- milliárd forint) „esett áldozatul” a korrupciónak. Rendszerszintű korrupció?Bíró Ferenc tényként kezeli, hogy a közbeszerzések rendszere, az a tény, hogy az állam lett a legnagyobb gazdasági szereplő, hogy központosították a forrásokat olyan strukturális probléma, ami megágyaz a rendszerszintű korrupciónak. A jogalkotás - és jogalkalmazás - megágyaz ennek azzal, hogy nem a törvény szellemét követi, hanem a tilalmak taxatív felsorolásával inverz módon jelöli ki az utat: mindent szabad, ami nincs tiltva. Becslése szerint a közbeszerzésekkel szerzett bevételek nagyjából fele az, amit korrupciós csatornákon keresztül el lehet lopni egy ilyen módon működő rendszerben. Az fel sem merült benne, hogy mindezt látva lemondjon. Nem fér össze a lelkiismeretével, hogy látva, hogy mit lehetne csinálni abból a pénzből, aminek a felügyeletével megbízták - szemben azzal, ami ehelyett meg is valósult - hátrahagyja a munkát. Ha kapott hat évet arra, hogy ezt a feladatot ellássa, ha megvan a tehetsége, tudása, tapasztalata ahhoz, hogy ezen a területen szolgálja az országot, akkor nem fér össze a lelkiismeretével, hogy csak úgy feladja. Mert ennek a hatóságnak van arra eszköze, arra, hogy ne engedje elsüllyedni az ügyeket, nyitva tartatni annak lehetőségét, hogy a nyomozások folytatódjanak olyan ügyekben, mint például a Bayer Zsolt feleségéhez köthető vérplazmázás. Bíró Ferenc összességében azt olvasta ki a szeme előtt kibontakozó mintázatokból, hogy az edukálatlan, kontrollálható emberek tömege, párhuzamosan az ország adósságállományának, az átlagkereset alakulásával, az inflációval kirajzolja azt a hatalmi technikát, ami alapvetően egy hatalmi rétegnek a hatalomban tartását hivatott segíteni. Ezek a támogatások a NER-ben egy feudalista berendezkedés felépítését és szinten tartását, egy klientúra építést voltak hivatottak szolgálni. Őszintén beismerte, hogy a hivatalba lépése idején adott interjúban még naivan vallotta, hogy nem hisz abban, hogy rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon. Ahogy mondta a mostani interjúban: ez a mondat nem öregedett olyan jól. Mára kialakult az a határozott nézete, hogy bizony rendszer szinten folyt a korrupció hazánkban. Mennyiben érzi felelősnek magát abban, ami hazánkban történt?Az Integritás Hatóság élén, a korrupcióállami harc első számú tisztviselőjeként, ő az az első állami vezető, aki kiáll, és kitálal arról, hogy Magyarországon rendszerszintű, felülről szervezett korrupció zajlott. Mindennek árnyékában okkal vetődik fel, hogy miért és mennyiben érzi magát felelősnek. Sokan talán azért kezelik őt egyfajta „nerencnek”, mert olyan látványos kiállás, kiteregetés, mint aminek most éppen tanúi vagyunk nem történt ezen súlyos időszakban.Bíró Ferenc elmondta, hogy abban nem érzi magát felelősnek, hogy vannak ragadozó természetű emberek, akik, hogyha közpénz közelébe kerülnek, akkor nem bírnak magukkal. Viszont életben tartotta a hatóságot, tartotta a lelket a hatóság embereiben (akkor is, amikor nagy nyilvánosság előtt érte őt nyílt, igen durva támadás). Mint első számú vezető azért volt ott, a helyén, hogy felfogja azokat a csapásokat, amelyeket a hatalom mért az intézményre. A munkatársaitól azt kérte, hogy továbbra is szakmai alapon, objektíven, politikamentesen, tényalapon végezzék a munkájukat. És ezt csinálták is tovább, ezek a feltárt ügyek azért lehetnek most is napirenden, mert igyekezett túlélni - mártírkodás helyett -, s most, a NER bukásával bebizonyosodni látszik, hogy ennek a nyugodtabb stratégiának volt értelme. Elmondása szerint, ha nem tartja életben a hatóságot, akkor ennek az országnak nem lenne most esélye a mostani Euro milliárdokra. Alternatíva lehetett volna lángpallossal beleállni abba a nem megnyerhető harcba, amiben szembe jön az egész állam, az egész propaganda, a hatalom árnyékában működő rendőrség és jogszolgáltatás. Egy Zrínyi kirohanása szerű látványos akció - például egy nemzetközi sajtótájékoztató arról, hogy mit műveltek a hatóságával regnáló miniszterek - lehet, hogy a hatóság egészének végét jelenthették volna. dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

dr. Zeke László | 05.12. 12:02

Balmazújváros arról híresült el, hogy a politikai okból ellehetetlenült önkormányzat hibájából, az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a dolgozóiknak egy egész nyáron át (három hónap időtartamban) nem fizetet munkabért. A kifizetés kora ősszel megtörtént, sőt a pár ezer forintos késedelmi kamatot is megfizették. A dolgozók egy része azonban nem hagyta annyiban a dolgot és a munkáltató bánásmódját emberi méltóságot, mint az egyik legfontosabb alkotmányos alapjogot sértőnek gondolta, hogy nem kap fizetést, bizonytalan ideig tartó, hosszú időszakban.Amikor a dolgozók politikai túszokAz ügy nem előzmény nélküli. Többször előfordult korábban, hogy a politikai erőviszonyok miatt patt helyzetben lévő Balmazújvárosi önkormányzat kisebb-nagyobb késedelemmel fizetett, de arra még nem volt példa, ami 2024. június, július, augusztus hónapokban történt: hogy egy egész nyáron át nem kaptak a dolgozók fizetést. Kétségbeesetten nézték az önkormányzatban veszekedő politikai ellenfeleket, a vitát, a kifogásokat, az egymás kigáncsolását, a másik politikai ellehetetlenítését (a botot a küllők között). Elhűlve realizálhatták, hogy a politika játékszereként, mintegy „túszként” szenvedik el a politikai belharc következményeit. Hogy nincs költségvetés, hogy nincs pénze rájuk a fenntartónak.A megaláztatás áraA frissen született ítélet kimondta, hogy emberi méltóságot sért, hogy a közfoglalkoztatott dolgozó nem számíthat a fixnek gondolt fizetésére, hogy barátoktól, idős, nyugdíjas szülőktől, kell szégyenkezve kölcsönt kérni a mindennapi megélhetéshez. Hogy magyarázkodni kell a gyerekeknek, hogy miért nem mennek most strandra, moziba, vagy kirándulni. Hogy a konyhán dolgozó idősebb nőnek nincs pénze a munkába járáshoz szükséges benzinre, amiért a munkáltató (aki három hónapja nem ad fizetést) azt javasolja, hogy járjon dolgozni biciklivel (oda-vissza 30 km). Hogy a szakács (!), aki a saját főztjét üzemi konyhán azért nem eheti meg, mert nem fizette meg az üzemi koszt havi díját, úgy, hogy nincs miből, mert harmadik hónapja nem kap fizetést. Hogy a kiszolgáltatott helyzetbe jutott dolgozó hét végén, vagy éjszaka alkalmi munkát kell vállaljon, hogy tudjon enni adni a gyerekének. Hogy fel kell iratkozni arra a listára, amelyen a leginkább rászoruló dolgozók (pl. egyedül élő, kisgyerekes anyukák) szeretnének kapni a jószívű helybéli vállalkozók felajánlásai alapján összeállított élelmiszer csomagokból... A több tucat dolgozó perében ma megszületett az első ítélet. Félmillió forint sérelemdíj jár az emberi méltóságában így megsértett dolgozónak! A pereskedők presszionálásaAz ügyben igyekeztünk a lehető legkevesebb súrlódással, feszültséggel járómódszereket alkalmazni. Folyamatosan egyeztettünk a háttérben, sorozatos szüneteléssel folyt (volna) az egyeztetés, de az ellenérdekű felet képviselő ügyvéd kollégán kívül nem tudtunk még csak találkozni sem a problémát megoldani egyedül képes polgármesterrel sem. Az egyezség lehetőségével való hitegetés miatt rendkívüli mértékben elhúzódó eljárás hátterében a pereskedő dolgozók nem maradtak presszió nélkül. Az év végi jutalmazások és az egyéb szemrehányások (hogy képzeli a dolgozó, hogy pereskedik a munkáltatóval stb.) nem maradtak eredmény nélkül. Az eredetileg 87 pereskedő dolgozó mára 18 főre csökkent az elszünetelt, illetve elállással végződött perek miatt. Remény következményekkelRendkívül tanulságos történet. Látjuk, hogy milyen embertelen következményekhez vezet, ha egy önkormányzat választott képviselői lelkiismeretlenül öncélú politikai játszmák játékszerévé teszik azokat a választókat, akik bizalmat szavaztak nekik. Többet ér nekik, politikai siker, ha a város költségvetését ellehetetlenítik, mint a városlakók sorsa, emberi méltósága. Látjuk, hogy milyen az, amikor „eredményes” a kiszolgáltatott, félelemben tartott dolgozók hitegetése, embertelen semmibe vétele. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy van remény! Kellő kitartással át lehet törni ezeket a falakat. Előbb utóbb utat tör magának az igazság: hogy nem lehet „csak úgy”, következmények nélkül megalázni a szorgalmas munkát lelkiismeretesen végző dolgozókat. A munkáltatóknak (pontosabban a fenntartónak) mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha megsértik a dolgozók emberi méltóságát!Az első ítélet utánA nyitóképen az ítélet mellett Balmazújváros fideszes polgármesterét látjuk, aki nem volt hajlandó időt szakítani az egyezségi tárgyalásokra, ügyfeleim problémái megoldására. Talán majd most, az első ítéletet kézhez véve... Az ítélet nem jogerős, viszont a munkajogi elévülési idő sem telt még el. Új időket élünk. Talán a 18 talpon maradt pereskedő mellett a többiek is ráébrednek, hogy a helyes magatartás az, ha kiállnak a jogaikért, kikövetelik emberi méltóságuk tiszteletben tartását! dr. Zeke László - Nyitókép: a szerző archívumából

dr. Zeke László | 04.28. 01:47

Másodpercenként kilencvenezer forint elég komoly összeg egy mindössze 38 másodperces filmért. Ilyen komoly költségvetéssel komoly sikernek kellene arányban állnia. A fideszes országgyűlési képviselő jelöltek óriási bukását elnézve ez bizony egyáltalán nem jött össze. Avagy: hogyan működik a karma a gyakorlatban?A nyilvánvaló letagadásaMegszülettek az ítéletek a debreceni fideszes propagandista ügyében a Debreceni Törvényszék előtt. A helyi propagandista TISZA applikációból kiszivárgott adatbázisban szereplő debreceni embereket hívogatott kéretlenül, a telefonhívásokról (engedély nélkül) felvételt készített és ezeket felhasználta humorosnak szánt, „zelenszkijezős-ukránozós” Facebook és Tik-Tok propaganda-filmekhez. A propagandista a tárgyaláson köröm szakadtáig védekezett a nyilvánvaló tényekkel szemben. Ő hívta fel a felpereseket telefonon; azon a valós számon, ami a felperesek száma; a felperesek felismerték a saját hangjukat a csatolt filmfelvételek alatt; emlékeztek a beszélgetés tényére, tartalmára, magára a telefonhívásra. (A felvételen mások – például én is – felismertem őket a hangjuk alapján.) A tárgyalás napjáig maga az alperes sem vitatta ezeket a tényeket, de a tárgyaláson taktikát váltott: Azt állította, hogy nem bizonyított, hogy a felvételen a felperesek hangja szerepel (!), ezért szerinte a felperesek nem is indíthattak volna pert ellene. Tehát: a fideszes propagandista most azt állította a megrökönyödött bíróság előtt, hogy ő ugyan a felpereseket hívta fel saját telefonszámukon, de mi, a perben nem bizonyítottuk, hogy saját telefonjaikat a felperesek vették fel és ők nyilatkoztak saját nevükben és hangjukon. (Hanem esetleg telefonbetyár, aki boszorkányos ügyességgel utánozta a felperes hangját.) Bizonyítás helyett bohózatKis színes közjáték, hogy az alperes egyébként engem is felhívott azon a bizonyos napon (szintén kéretlenül és nyilván a TISZA Világ applikációból kiszivárgott / onnan ellopott) adatbázisra hivatkozással, s nekem sem szólt egy szót sem arról, hogy rögzíteni kívánja a beszélgetésünket, illetve, hogy ebből később tréfás filmecskét kíván applikálni. De mivel végül nem szerepeltem a filmben, így – a gondolom – nem nagyon tetszhetett neki, amiket mondtam.Tovább fokozva a meglepetéseket fideszes propagandista a tárgyaláson egy ismeretlen nő Facebook oldalát mutatta be (képernyő filmen) bizonyítékképp, igazolandó, hogy az egyik felperes közszereplővé vált, így vele szemben megengedhető, hogy kéretlenül felhívják, titkon rögzítsék a hangját, engedélye nélkül használják fel a hangfelvételt egy nyilvánosság elé tárt filmben. Az alperes ezt a bizonyítási indítványát annak ellenére is fenntartotta, hogy a hivatkozott Facebook profil tulajdonosának sem a neve, sem a születési helye, ideje, sem a lakcíme, sőt a profilképen látható kinézete sem egyezett a felperes nevével, születési adataival, lakcímével és még a kinézetével sem, de ő váltig állította, hogy az ismeretlen nő megegyezik az egyik felperessel. (Több, mint harminc éve vagyok ügyvéd, de ilyet még nem láttam!)Úton a 2025-ös békemenetre Széles Diána debreceni alpolgármesterrel - Fotó: FacebookA „tréfa” valódi áraAz alperes egyébként azzal érvelt, hogy a jogsértően, engedély nélkül rögzített és felhasznált hanganyag világhálós közzététele a normális közéleti vita része, amelyben a felperes közszereplővé vált, miután a TISZA Világ applikációból kiszivárgott adatok miatt „közügyek alakítójává vált”, így nem védi már őt a hangfelvételhez fűződő személyiségi jog. Tehát mindenki, akinek bűnözők érzékeny személyes adatait nyilvánosságra hozták, azok „közügyek alakítójává váltak”, ilyen minőségükben pedig tűrési kötelezettségük van, el kell viselniük, ha hangfelvételükhöz fűződő jogukat megsértik...Ha én lettem volna az alperes jogi képviselője biztosan szóltam volna, hogy ennek így nem lesz jó vége, de ők ezt nem így gondolták. Így aztán ez a kis „tréfa” igen sokba került a fideszes propagandistának, akiről megállapította a törvényszék, hogy megsértette a felperesek hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait, eltiltották őt a jövőre nézve az ilyen jogsértésektől, kötelezték a jogsértő tartalom megsemmisítésére és törlésére mindenhonnan, valamint kötelezték a perköltség megfizetésére (666.750,-Ft/felperes) és az illeték (31.500,-Ft/felperes) megfizetésére, emellett a Budapestről „importált” ügyvéd kolléga díját (450.000,-Ft/ügy) is meg kellett fizetnie. Ez egyelőre az első két felperessel számolva: 2.296.500,-Ft.A szerző, dr. Zeke László ügyvéd - Fotó: Polgár Tóth TamásMivel a harmadik felperes ügyében a bíróság még nem tűzött tárgyalást (de a tényállás betűre megegyezik a két első fokon megnyert perben rögzített tényállással), így nagy biztonsággal számolhatunk nagyjából 600.000,-Ft + saját ügyvéd, azaz összesen további kb. egymillióval és ha még mindig nem ment el a kedve a fideszes propagandistának a küzdelemtől, akkor akár viheti tovább az ügyeket másodfokra (ahol további perköltséggel, illetékkel kell számolnia). Szerintem ez a fellebbezés nem jó ötlet! A pereskedés folytatása sem. Ahogyan a film elkészítése sem volt az. Ez a 38 másodperc 3-3,5 millió forintba kerülhet a propagandistának. Másodpercenként több, mint 90 ezer forint. (Mindennek tetejébe a Fidesz katasztrofális vereséget szenvedett, élükön a debreceni jelöltekkel.) Van jogi ellenszerAz ügyvéd kollégát meg fogom keresni azzal, hogy a harmadik per tárgyalása előtt adjanak elégtételt a harmadik felperesnek is és tekintsenek el a fellebbezéstől, már csak a felesleges költségterhek elkerülése végett is (készek vagyunk engedményekre.) Tisztelettel várjuk az elégtételadó filmecskéket, valamint a tanulságok levonását.Hogy az ilyen „aszfaltbetyárkodás”, „telefonbetyárkodás” ellen van orvosság, s hogy erre egyébként igény mutatkozik, azt pontosan jelzi, hogy amikor az ügy elindult, akkor az ÍgyÉlünk Portálon ennek mikéntjét-hogyanját (iratmintával) közzé tettük, akkor százezres nagyságrendű érdeklődés mutatkozott, még Juhi is megemlékezett podcastjében az ügy gyakorlati hasznosságáról. Ezzel együtt is tudjuk, hogy a puding próbája az evés, a kereseté pedig az ítélet. Szóval csak bátran! Ha jogsértést tapasztalunk ne legyünk rest élni a lehetőséggel! Mellékelem az egyik ítélet rendelkező részét, valamint azt a posztot, amit a propagandista – eléggé bátor magabiztossággal – osztott meg a Facebookon, három nappal a Fidesz katasztrofális választási veresége előtt, ahogy fogalmazott: amikor várakozásainak megfelelően a tiszások „felkenődnek a falra”. dr. Zeke László - Nyitókép: Pop Ricsi Orbán Viktor és Kósa Lajos társaságában - Fotó: Facebook

ÍgyÉlünk | 02.09. 05:53

A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogállamiság és a jogbiztonság alapelve, amely szerint jogszabály nem állapíthat meg a kihirdetése előtti időre kötelezettséget, nem teheti terhesebbé a kötelezettségeket, és nem nyilváníthat korábban jogszerű magatartást jogellenessé. Ez biztosítja, hogy a jogalanyok előre megismerhessék a rájuk vonatkozó szabályokat.A tilalom célja, hogy a jog ne követeljen meg olyan magatartást, amelyet a cselekmény időpontjában még nem lehetett ismerni. A napelemesek példáján keresztül mutatja be Dr. Kiss László (Professor emeritus, magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok akadémiai doktora, 1998 és 2016 között az Alkotmánybíróság tagja) annak a következményét, ha a jogalkotó és az alkotmánybíróság döntéseikkel egymást erősítik, miközben az állampolgárokat kell(ene) védeniük a hatalommal szemben. Szerzőnk szakvéleményét - a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozó részeinek bemutatásról - változatlan formában közöljük. Idézet a szakvéleményből: „…hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége" (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv.” Egy átgondolatlan energiapolitika és a felültetett HMKE tulajdonosok esete. Határozott az Alkotmánybíróság Ritkán fordul elő, hogy volt alkotmánybíró kritika tárgyává tesz egy újonnan született alkotmánybírósági határozatot. Nos, jelen esetben ez történik, aminek két oka is van: egyrész kifejezetten szakmai ellenérzéseim vannak, másrészt HMKE tulajdonosként magam is érintett vagyok az ügyben. Akik ezt az írást olvassák, ismerik a tényállást, így alighanem mellőzhetem annak taglalását. Ehelyett részletesebben tudok szólni az Alkotmánybíróság által is középpontba helyezett visszaható hatály kérdéséről, közelebbről arról, valóban megáll-e az a tétel, hogy semmiféle visszaható hatályról nincs szó, így megalapozott a testület IV/525/2024. AB határozatában felvállalt elutasítás, amely több, mint 1200 indítványozót érintett.Furcsa pávatánc, baljós árnyakAz Eu. az EUMSZ. 194. cikke alapján az ott írt célok elérése érdekében a 2000-es évek elején irányelvi szabályozásba kezdett. Ismert volt az EU-s irány, amely a szaldó elszámolás kivezetését célozza, de az irányelv is rögzíti, hogy nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve. 1. Mit is ír pontosan a 2019/944. EU Parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (4) bekezdése: „Azok a tagállamok, amelyek meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplálás és a hálózatból kivett villamosenergiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.” Ez a „kályha”, innen kell(ene), kellett volna elindulnia a visszaható hatály vizsgálatának.Egészen pontosan: a. Az irányelv a tagállamok számára kötelező tartalmú, az sem nem bővíthető sem nem kurtítható. b. Egységes egészet alkot, értelmezésekor csak a teljes szöveg vehető alapul, abból nem lehet egyes mondatokat kiszemezgetni. c. Választási lehetőséget egyedül a „már rendszerben” lévőknek biztosít, semmiféle utat, kivételt (különösen szűkítést) nem tesz mások számára lehetővé. Ennek ugyanis az Irányelv tartalmának az illetéktelen módosítása lenne a következménye. (Még egyszer is idézve: „… nem a meglévő jogviszonyok érintésével kell azt átírni, hanem a jövőre nézve.”) 2. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezt az imént jellemzett Irányelvet vagy csak részben vagy teljesen félremagyarázva „emlegették” azok, akik hivatkoztak rá. Oka volt persze, hiszen a kitűzött végső célt csak így érhették el. a. Az Energiaügyi Minisztérium Közigazgatási államtitkára kezdte az Alkotmánybírósághoz címzett levelében a sort, aki gondosan elhallgatta azt, hogy az Irányelv a Minisztériumnak semmiféle lapot nem osztott azok tekintetében, akik már „benne vannak egy rendszeren” (itt az éves szaldó rendszerben). Ehelyett kifejezetten azt sugallja, hogy mindenkinek át kell lépnie a bruttós rendszerbe. Nincsenek aggályai a tekintetben sem, hogy velük kapcsolatban is „közpolitikai célok megvalósítását”, ellátásbiztonságot, a rendszerirányítói feladatok ellehetetlenülését, „okozathelyesebb”(?) költségkalkulációt emleget. Szegény kisgyermek panaszaiként teszi szóvá, hogy a HMKE-ek az utóbbi 10-13 évben szinte a duplájára növekedtek. (Mondta ezt akkor, amikor még javában folyt a leendő napelemesek becsalogatása a „rendszerbe”.) A villamosenergia hálózat fejlesztésének bővítése szintén nem tud lépést tartani a MHKE-k számának növekedésével – mondja ő, mintha köze sem lenne ahhoz az átgondolatlan, nagy kapkodással kialakított energiapolitikához, amely Magyarországon létrejött!Összegészében foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság minden elemében utasítsa el. Úgy tett, mintha az alapul fekvő indítvány-mintákat kétéves nyeretlenek írták volna, nem pedig az ország egyik legjobban felkészült ügyvédi irodái. Pedig bizony az ő hárító-védekező levele adatokkal alátámasztva továbbá kimutatásokban, táblázatokban a nyomába sem ért a beadványoknak. Nem cáfolta ezeket, sőt erre kísérletet sem tett. b. Az ügyben üde színfoltot jelentett az „aktuál” politikusok látványos pávatánca. Ők már „Brüsszelt” kárhoztatták, s elsősorban tőle védenék meg a szegény napelemeseket.Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaHogyan is ír erről Kocsis Máté 2023. szeptember 5-én?„A háború és szankciók miatt kialakult energiaválság több, mint egy éve kilőtte és rángatja az energia árakat. Ilyen körülmények között nincs helye annak, hogy az Unió elvárásai nyomán (?) rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat. Ők havonta átlagosan mintegy 20 000 forintot takarítanak meg az áramköltségeiken.Nem fair velük szemben, hogy menet közben változnak a szabályok, nem fair, hogy korábban szerzett jogaik sérülnek, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva (?) pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni.A Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. Éppen ezért arra kérem Lantos Csaba energiaügyiminisztert, hogy – a brüsszeli döntést (?) felülírva – a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a Kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról, azon családok esetében, akik a korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” Hogyan is van ez? Mikor és hol döntött erről Brüsszel? És ha mégsem Brüsszel, hanem a magyar Kormány, akkor már „fair”, hogy korábbi jogok sérülhetnek? Csak azért mondom, mert egyszer csak „megvilágosodott” Kocsis Máté és soha többé nem emlegette már a tiltott visszaható hatályt!Rajta kívül persze még többen is hangulatos körtáncot jártak. Így pl. Lantos Csaba a 2023-as Tranzit Fesztiválon kijelenti, hogy a „feltelepítéstől számítva (…) 10 év után nem éves elszámolás, hanem havi elszámolás lesz január 1-től.” Majd a Facebookon írja: „Van mód az éves elszámolás megtartására, minden más meglévő beruházás esetén. A Fidesz Frakció kezdeményezése és az ipaági szövetségek álláspontja is az éves elszámolás további fenntartása mellett szól.” Még mindig ugyanő 2023 augusztusában: bejelenti, hogy az éves elszámolás helyett jön a havi elszámolás 2024. január 1-től.Egy hónap sem telik el, újra megszólal: „Van mód az éves elszámolás megtartására a már meglévő beruházások esetén.”Majd jön a zárás, a Magyar Kormány 2024. január 1-vel mindent lenulláz, elkezdik kivezetni az éves szaldót és a már megkötött szerződések esetében is beáll a bruttós rendszer. Ezt a képet tovább színezik még: „A befogadottaknál már nem lesz változás. A szabályozás marad az eredeti.” (Gulyás Gergely, 2022. október); „mindenki, aki már engedélyt kapott, az eredeti feltételek szerinti elszámolási rendben marad.” (Palkovics László, 2022. október); Kubatov Gábor valószínű lemaradhatott egy brossúrával, mert még 2024. február 13-án is akként nyilatkozott, hogy „nem bízhatnak az állampolgárok a szerződésekben, ha azt az állam egyoldalúan felmondhatja. Hogyan várja el ezt az állam a polgáraitól, ha ő ezt nem teszi?”. Ez lenne hát egy átgondolt energiapolitika, erre lehet alapozni több mint 320.000 napelemes elszámolási rendszerét? Zár a bazár. Lesújt az AlkotmánybíróságTöbbszöri nekifutás (beadási határidők meghosszabbítása) után 2026. január 20-án hozta meg elutasító döntését az Alkotmánybíróság. A határozat lényegi eleme az, hogy a „Vet. Vhr. 2023. szeptember 13. napjától hatályos 5. § (5/a) bekezdése értelmében azon MHKE-ek esetében, ahol az üzembe helyezés, illetőleg bővítés időpontjától számítva a 10 év üzemidő 2023. december 31-ig letelik, a villamosenergia kereskedő 2023. december 31-ig alkalmaz szaldó elszámolást.” Jóllehet a határozat (40) pontjában a testület maga is úgy látta, hogy kizárólag érdemi vizsgálat eredményeként állapítható meg, hogy a Vet. Vhr. támogatott rendelkezései sértik-e a visszaható hatályú szabályozás tilalmát, ennek az ígéretének mégsem tett maradéktalanul eleget, minthogy maga is óvakodott attól, hogy a kiindulási alapot jelentő Irányelv 15. cikk (4) bekezdésének szövegét hiánytalanul beidézze és értelmezze!Dr. Kiss László - Fotó: Dr Kiss László saját archívumaÉrzi ezt a hézagot a határozat írója is, és óvatosan tesz utalást arra, hogy az Irányelvből közvetlenül nem következik az éves szaldó elszámolásban már bent lévő felhasználók esetében a szaldó elszámolás kivezetésének a kötelezettsége (44). Hát persze, olyannyira nem, hogy erről a „már rendszerben levők” esetében nem is az államnak (a jogalkotónak), hanem az érintett napelemtulajdonosoknak adott „megszólalási” (választási jogot) az Irányelv. Álláspontom szerint akkor járt volna el helyesen az Alkotmánybíróság, ha ugyanúgy, ahogy fentebb magam is tettem, maradék nélkül beidézi az Irányelv szövegét és azt értelmezi. Ennek eredményeként pedig semmiképpen nem juthatott volna el a jelen elutasítást tartalmazó határozatáig azok esetében, akik – bízva a korabeli ígéretekben – napelem tulajdonosok lettek. Egészen leegyszerűsítve: Az Alkotmánybíróság (ahogy a támadott jogszabály sem) nem változtathatta volna meg az EU-Irányelvben írtakat, nem futhatott volna szembe annak a tartalmával!Így mindazok az ún. „közpolitikai” célok, amelyeket maga is felsorakoztat, legfeljebb a 2024. január 1. után belépő új napelemesek esetében lett volna felhozható.Az pedig már egy külön kérdés lehetett volna, vajon az ún. „közpolitikai” okok valóban alkotmányos indoknak tekinthetők-e. 2019 óta tudta a magyar állam, hogy mire kell(ene) felkészülnie, de húzta-halogatta a változásra való szabályozás gondos előkészítését. Mindennek egyenes következménye lett az, hogy a kapkodásból torzszülött és messze nem jogállam konform megoldás született, amelyhez sajnos az Alkotmánybíróság is a nevét adta, hozzájárulva így a saját pénzükből beruházó HMKE tulajdonosok kifosztásához. Prof. Dr. Kiss László - Nyitókép: Dr. Kiss László saját archívuma

dr. Zeke László | 01.28. 03:43

A Fidesz az önkormányzatok képviselő testületeit egyfajta „digitális harcosok klubjaivá” gyalázza azzal, hogy a TISZA nem létező adó programja elleni tiltakozást tartalmazó határozatok meghozatalára ösztökélik őket. Az óvatosabbak - mint például Debrecen - csak kerülgetik a forró kását és a bulvárpropaganda színvonalán rémisztgetik a választókat az elképzelt Tisza-adótervek szajkózásával, míg a vakmerőbbek - mint például Komló - egyenesen a Tisza Párt „Magyarország 2027-2035 konvergencia-programjának” elutasításáról döntenek. Az ilyen vakmerő megfogalmazások felvetik annak lehetőségét is, hogy propaganda szerfeletti buzgalma közokirat-hamisításba torkollik. A kérdés attól izgalmas, mert nem tisztán politikai, erkölcsi, közigazgatási jogi, hanem ezeknél több: büntetőjogi kérdés is. Az önkormányzat, mint „digitális harcos” Megítélésem szerint példátlan dolog az, hogy az állam felelős közszereplői nyíltan amortizálják a bíróságok pártatlanságába, függetlenségébe vetett közbizalmat. Az természetesen nem példátlan, hogy bírósági ítéleteket vitatnak, bírálnak. Enélkül nem fejlődhetne sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás gyakorlata. Különösen fontos a bírálat a rendes, rendkívüli jogorvoslatok eszközével. Az sem ördögtől való, ha a bírálat közérdeklődésre számot tartó esetekben nagy nyilvánosság előtt, akár a sajtóban folyik. Ezeknek a bírálatoknak azonban van egy nagyon fontos határa: az ítéletek végrehajtása, semmibe vétele, ez által a bíráskodás legitimitásának megkérdőjelezése nem lehet vita tárgya! Lehet egy ítélettel egyet nem érteni, azt vitatni, szakszerűségét megkérdőjelezni, de jogerős és/vagy végrehajtható bírósági határozatot végre nem hajtani jogszerűen nem lehet. Ebből az is következik, hogy – hacsak nem valamiféle polgári engedetlenség, forradalom, a jogrenddel szembeni fellépés miatt polgárok nyílt ellenállást nem vállalnak fel – ilyet államhatalmi szervek, az államszervezet részei, hatalommal rendelkező közszereplők nem tehetnek!Nem lázadhat fel a jogrend ellen az, akinek hatalmát a ugyanaz a jogrend biztosítja. Ezen a szemüvegen keresztül nézve érdemes értékelni a fideszes városvezetések tiltakozásait a „Tisza-adó” ellen. Vita a „tényekről”Ki ne tudná ebben az országban, hogy a Bors című napilap „TISZA-csomag” elnevezésű, 2025. évi 1. különszámának online és nyomtatott terjesztését azonnali hatállyal megtiltotta a Fővárosi Törvényszék, amely bíróság az Indexszel szembeni perben is igazat adott a Tiszának a kamu Tisza-adótervek ügyében azzal, hogy megállapította: a NER-es sajtó és politikusok által terjesztett TISZA-csomagról szóló anyag valótlan.Az tehát – függetlenül attól, hogy a bírósági döntések jogerősek-e – látszik, hogy a „TISZA-csomag” létezése TÉNYKÉNT NEM állítható, hiszen annak létezése, tartalma nemcsak vitatott, de - egyelőre nem jogerős bírósági döntésekkel - igazoltan valótlannak tekintendő. Az eddig megismert körülmények - az AI által generált szöveg, a nem valós aláírások, az „adótervekben” szereplő abszurditások, a nem létező gazdasági kabinetre hivatkozás - megerősítik a kételyeket, tehát ezen adótervek vonatkozásában jelenleg az a TÉNY, hogy erősen vitatott ezek létezése, ráadásul nemcsak a Tisza vitatja, hanem az I. fokú bíróság is! A TISZA-csomag létének TÉNYÉT akkor állíthatnánk jogszerűen, ha azt jogerős ítélet kimondaná, azonban nincs ilyen ítélet nincs. Tehát az a TÉNYÁLLÍTÁS, hogy VAN ilyen adócsomag: valótlan tényállítás. A közokiratba foglalt valótlan tényállítás kockázataIlyen előzmények után készül (2026. január 29.-én) Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése (a polgármester előterjesztése alapján) állást foglalni a „Tisza adóterveiről”. Papp László polgármester úr nyilatkozata szerint könnyen belátható, hogy ezek a közteherviselést érintő kedvezőtlen változtatások a társadalom minden tagját hátrányosan érintenék, ezek „a magyar nemzet érdekeivel ellentétes törekvések”. Nem írják le, hogy valóban létezik ilyen Tisza-adóprogram, csak azt írják, hogy a „Tisza politikusai és szakértői a közbeszéd részévé tették” az adók kérdését. Tudjuk, hogy a valóság az, hogy nem a Tisza „tette a közbeszéd részévé” saját adóterveit, hanem a Fidesz propagandát terjesztő sajtó „találta ki” a Tisza adóterveit. A Debrecenben tervezett dolog nem példa nélküli. Az előterjesztések alapján például Komló 2026. január 30-án készült dönteni ugyanebben a kérdésben. Ahogy olvasható Polics József polgármester úr 2026. január 14. napján kelt előterjesztéséből (az előterjesztés itt olvasható) a testületi ülés Szita Károly kaposvári polgármester ötlete és javaslata (a hivatalos dokumentum itt olvasható) alapján tervezett a hamisított TISZA megszorító csomagjától elhatárolódni, de 2026.01.22-én rendkívüli testületi ülésen Polics József polgármester úr az előterjesztést elfogadtatta a képviselő testülettel.Komlón tehát a fideszes városvezetés nem lacafacázik, nem igyekszik angolna módra kisiklani a hazugság miatt felelősség alól debreceni módra. „Kerek perec” tényként kezelve a Tisza-adótervek programját tiltakozik az ellen. Azt, hogy a TISZA-csomagban taglalt adóelképzelések nem tények mi sem igazolja jobban, minthogy a perekben maga az alperes is arra hivatkozik, hogy közlése NEM TÉNY, hanem csak vélemény - aminek megformálására joga van. Éppen ezt a vonalat követve óvatoskodik a debreceni polgármester és célozgat anélkül, hogy tényként állítaná a „TISZA-adócsomagról”, hogy az létezik. Hogy a propaganda a politikai célú hazugságot megrendelésre büntetlenül felerősítheti és TÉNYKÉNT közölheti az elég szomorú szegénységi bizonyítvány a hazai közállapotokról, de az, hogy önkormányzatok képviselő testületei is beállnak a sorba és mint valami digitális harcosok klubja átveszik, erősítik a kormánypárti politikai propagandát, az példátlan. Az viszont ennél is érdekesebb, hogy akár a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti a tényállás. A Btk. 343. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontjai alapján, az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elemezzük egy picit a törvényi tényállást!A bűncselekmény jogi tárgya - a törvény által védett érték - a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom. Az, hogy amit a közokirat tartalmaz, az megfelel a valóságnak. Tehát, ha egy közokirat TÉNYKÉNT rögzít valamit, akkor azt TÉNYNEK kell tekinteni, az az ellenkező bizonyításáig azt valónak kell elfogadni.Mi a közokirat? A közokirat fogalmát a Pp. 323. §-a határozza meg. Olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Ennek a kritériumnak megfelel a közgyűlés határozata, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv. A közokirat a benne foglalt TÉNYEKET teljes bizonyító erővel bizonyítja. Azt például, hogy a közokirattal tanúsított TÉNYEK valóságosak. Esetünkben azt, hogy VAN TISZA-csomag. (Hogy ez „veszélyes” az lehet, állásfoglalásba foglalt vélemény, de az, hogy ilyen adócsomag létezik mindenképpen TÉNYÁLLÍTÁS.) Ki a hivatalos személy?A Btk. 459. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseit; a 11. pont i) alpontja szerint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja hivatalos személy. Ennek megfelelően a hivatalos személy által hivatalos eljárásában kiállított alakilag valódi, de tartalmilag hamis közokirat készítése esetén megáll a Btk. 343. §-a szerinti felelősség, mert a képviselő testület tagjai (beleértve a polgármestert is) hivatalos személyek, a képviselőtestületi ülés (közgyűlés) hivatalos eljárás, az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve határozat pedig alakilag megfelel a közokirat kritériumainak. Ki az elkövető?Ez egy érdekes, fogós kérdés. A hamis közokirat készítése a közokirat alaki elkészítésével válik befejezetté. Esetünkben azzal, hogy elkészül az ülésről szóló jegyzőkönyv, illetve a határozat. Vizsgálandó, hogy ki az, aki ezeket a közokiratokat „elkészíti”? Akinek az aláírása nélkül az irat nem felel meg a közokirati alakiságoknak, az mindenképpen képbe kerül, hiszen az ő aláírásukkal válik az okirat közokirattá. Érdekes kérdés azok szerepe az eljárásban, akik vagy nem hivatalos személyek, vagy hivatalos személyek ugyan, de nem aláírók. Szerintem érdekes jogászi feladat értékelni az adminisztratív munkát végző alkalmazottak szerepét - akik tevékenyen részt vesznek az okiratok elkészítésében, jogi véleményezésében-, illetve azoknak a hivatalos személyeknek - önkormányzati képviselőknek - a szerepét vizsgálni, akik részt vesznek a döntés meghozatalában - az előterjesztés elfogadásában, esetleg önkormányzati bizottságokban . Elég nehéz kibogozni, hogy ki a tettes az aláírók mellett és milyen minőségben. Mert tettes az elkövető, társtettes, aki az elkövetővel együtt valósítja meg a cselekményt, felbujtó, aki rábírja a tettest az elkövetésre, bűnsegéd pedig, aki a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt. Mivel a cselekmény szándékos bűncselekmény, így egyénileg kell vizsgálni, hogy kinek milyen szerepe volt a valótlan TÉNY közokirati rögzítésében. Nyilván más a jegyzőkönyvet leíró titkárnő, a határozati javaslatot megfogalmazó jogász, vagy a javaslatot benyújtó előterjesztő szerepe. Külön érdekes a határozatról szavazó önkormányzati képviselők - hivatalos személyek - szerepe, akik egy része megszavazza a határozatot, másik része viszont nem szavazza meg a határozatot. A magam részéről azt gondolom, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv TÉYNKÉNT a határozat meghozatalát tartalmazza, tehát annak közokirati bizonyítéka, hogy tényleg megtörtént ennek a furcsa határozatnak az elfogadása. Ezért ennek a jegyzőkönyvnek az elkészítése önmagában nem bűncselekmény. Maga a határozat viszont – ha TÉNYKÉNT tálalja a TISZA-csomagot – tényállásszerűen bűncselekmény elkövetésének bizonyítéka. Megítélésem szerint az közokiratban szereplő „lényeges tény”, hogy létezik-e egyáltalán TISZA-csomag. Ha ezt a vitatott kérdést eldöntött tényként - mintha ebben a kérdésben már lenne jogerős bírósági határozat arról, hogy létezik ilyen dokumentum - szerepel a Tisza-adóemelési csomag, akkor megvalósul a Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában írt elkövetési magatartás esetén a közokirat alakilag valódi lesz, hiszen azt a hivatalos személy állítja ki, de lényeges tényt nem a valóságnak megfelelően tüntet fel. De mindez csak egy jogászi vélemény. Ahogy az is, hogy önkormányzatoknak átveszik a propaganda média szerepét, egyfajta digitális harcosok klubjaként, az teljesen méltatlan dolog. És amíg a propaganda újság írogathat mindenféle bolondságot, addig egy önkormányzat közokiratokat hoz létre, amelyekben foglalt tényeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni. És ez már nem játék! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

dr. Zeke László | 01.12. 11:22

Sokan nem értik mi az a „jogállam”. Elvont fogalomnak tartják, amihez nem érzik, hogy bármi közük lenne. Ha már a saját bőrükön érzik, akkor meg már késő!Jogállam kontra KirakatperNos, akkor itt egy átélhető példa: a bírónő, aki végzi a munkáját és hivatali visszaélés vádjával feljelentik. Hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik dönteni a BORS politikai propaganda kiadvány terjesztésének betiltását illetően. Akinek nem tetszik a hazugságokkal teletömött kiadvány, annak jogában áll bírósághoz fordulni, akinek az a véleménye, hogy a lapban foglalt állítások valósak, annak meg jogában ezt bizonyítani és elérni, hogy a bíróság ne tiltsa be a lap terjesztését. A bíróságnak meg joga (és kötelessége) döntést hozni az ügyben. Hogy a bíró nincs befolyás alatt azt függetlensége kell, hogy garantálja, amennyiben nem várható el tőle pártatlan bíráskodás, úgy elfogultsági kifogás útján ezt az érintettek (ugyancsak a bíróság előtt) jelezhetik, s ha a bíróság úgy dönt az ügy eldöntését másik bíróra bízzák. Ez az ügyek menetének rendje. Ezt a gyakorlatot a törvényhozás (Országgyűlés) szabályozza, a végrehajtó hatalom (a Kormány) köteles garantálni a napi gyakorlatban. Enélkül a bíróság nem tud valóban függetlenül működni. "Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!"És mi történik most? A bíróság hoz egy döntést, ami nem tetszik a regnáló politikai hatalomnak és pellengérre állítja az ítélkező bírót, nagyon súlyos személyiségi jogsértésekkel, durva presszióval (ami eleve sérti a bíróság függetlenségét). A kormány-propaganda érzékeny személyes adatokat, ráadásul vélelmezett személyes adatokat, ráadásul tiltott módon megszerzett és kezelt adatokat használ ehhez a példátlan akcióhoz. A bíró politikai meggyőződése ugyanis ilyen adat. Nem tudhatja a propaganda, hogy a bírónak mi a tényleges politikai meggyőződése (erre nem elégséges „bizonyíték”, hogy esetleg letöltötte a TISZA Világ applikációt). Ha letöltötte az applikációt, akkor a kiszivárgott/ellopott adatbázis tárolása, kezelése, felhasználása jogellenes, ez ellen a gyakorlat ellen a hatóságoknak fel kellene lépnie. Nincs itt semmi látnivaló...Az ítélkező bíróságok hierarchiájának csúcsán lévő Kúria elnöke nem védi meg a bírót (sőt – nyilvánvalóan törvénysértő módon – kilátásba helyez eljárásokat azokkal a bírákkal szemben, akik letöltötték az applikációt). A végrehajtó hatalom alá tartozó hatóságok nem lépnek: nincs eljárás a lap, a felelős szerkesztő, a cikk írója ellen. Nincs nyomozás, számítógépek lefoglalása, az adatkezelés vizsgálata végett; az adatvédelmi hatóság, a rendőrség nem cselekszik. Hallgat. Csendben asszisztál a bíró elleni „boszorkányüldözéshez”. Orbán Balázs a Bors különszámával - Fotó: Orbán Balázs - FacebookA fékeveszett indulat és a propagandisták „lovak közé dobott gyeplő” ott tart, hogy súlyos bűncselekmény: hivatali visszaélés gyanújával feljelentést is tettek dr. Mikus Zsuzsanna bírónővel szemben (mesterséges intelligenciával generált képpel illusztrálva. A játék itt már nem babra megy: a bíró egzisztenciája, karrierje a tét. Ennek örvén, a bíró elleni eljárás hírével „felhabosítva” igyekeszik a propaganda a hamis tényállításokat tartalmazó üzenetét tálalni.Ön is szeretne hasonló elbánást? - Forrás: YouTube ScreenShotEhhez asszisztál a hatalom, ezt a magatartást bátorítja, amikor vigyorogva, minden gátlás nélkül terjesztik a kiadványt és nyíltan szembe mennek a 16. éve saját 2/3-dal uralt törvényhozásuk által hozott törvényekkel. Mintha ellenzékben lennének és az autokrata önkénnyel szemben vennék fel a harcot polgári engedetlenséggel, úgy beszélnek magas rangú politikusok arról a szégyenteljes gyakorlatról, hogy nem hajtják végre a bíróság határozatát. Egy bíró, egy altábornagy, holnap talán Ön! Nos, aki nem érti, hogy mi a baj a jogállamiság hiányával annak érdemes ezt az esetet végiggondolnia, vagy elképzelnie, hogy milyen lesz az, amikor saját igazát keresve a bíróságon szembesül azzal, hogy a bírót presszionálják, vagy a bíró döntését kinevetik, annak végrehajtását szégyentelenül megakadályozzák. Esetleg őt magát pellengérre állítják, megszégyenítik. Ne várjuk ezt meg! dr. Zeke László - Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.11.19. 22:30

A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.10.24. 13:04

Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt

Dánfi Benedek | 2025.09.25. 22:08

A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI

Leitold Márton | 01.26. 21:34

...hogy egy grönlandi az dán állampolgár, és a dán állampolgár pedig EU-s állampolgár. Pedig pofonegyszerű. Nézzünk is utána! „Mi ezt egy kétoldalú ügynek tartjuk, amelynek megoldása a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Én ezt nem tartom egy európai uniós ügynek, ezért a tegnapi napon is az állandó képviselők tanácskozásán jeleztük, hogy nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását.” – idézi a 444.hu a külügyminiszter prágai nyilatkozatát (11:17-nél) Trump igényeiről Grönlanddal kapcsolatban. Grönland és EurópaGrönland szigetét már 4500 éve lakták, de a magyar honfoglalás után 100 évvel a Norvég-királyság érdekszférájába került. Vörös Erik a híres viking, aki elnevezte és benépesítette Grönlandot. Fia Leif Erikkson felfedezte a Baffin-szigeteket és Új-Fundlandon Kanada partjainál szintén települést hozott létre mint apja Grönlandon. Ezeket a történeteket őrzik a viking sagák mind a mai napig. Ez a korszak körülbelül 400 évet takar, mely után a XV. századra elnéptelenednek a települések. A XVII. században a dán-norvég flotta újból Grönlandra érkezik és azóta itt megszakítatlan az európai kötődés. Ekkor alapították a mai fővárost Nuukot. Az 1814-es dán-norvég szétváláskor Dániánál maradt a sziget, és 1953-ban megszűnt gyarmati státusza. Tehát itt beszélhetünk egy majd ezer évre visszamenő kötődésről, amelyről rengeteg fantáziadús film készült, korhű expedíciók hajtanak végre, s el nem mesélt történetek kerültek a felszínre. Grönland és az Európai Unió1973-ban Dániával együtt belépett az Európai Közösségbe, majd 1979-ben részleges autonómiát szerezett. 1985-ben az Európai Unió Tengerentúli Területévé vált, ami azt jelenti, hogy az EU-s tagállamhoz Dániához tartozik, lakói EU-s polgárok, de a sziget nem része az EU területének. Grönland társult státusszal rendelkezik. Ez vámmentes kereskedelmet jelent, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Így bizonyos belső ügyekben szuverenitást élveznek a sziget lakói, amely mellett élvezi az EU gazdasági és biztonsági ernyőjét. Az EU szerződés kimondja: Ha egy tagállamot fegyveres agresszió éri, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Ha Grönland Dánia része, akkor ez kevés további magyarázatra szorul. Sarki fény Nuuk felett Forrás: Unspash -Aningaaq Rosing Carlsen Dánia és az Egyesült Államok szerződéseVégezetül evezzünk kicsit délebbre a Karib-tengerre 25-28°C-ba és egészen vissza 1916-ig. Ekkor kötik meg a Dán Nyugat-indiai szerződést, ahol 25 millió dollárért az Egyesült Államok megvásárolja a mai Virgin-szigeteket Dániától. Ez azért érdekes adalék, mert ebben a dokumentumban az 1715-ös oldalon az USA elismeri Dánia teljes fennhatóságát Grönland felett. Tehát, erről már született egy megegyezés, amelyet az Egyesült-Államok, ma nem igazán vesz figyelembe. KövetkeztetésHa egy Európai Uniós terület elcsatolását nem tartja egy magyar külügyminiszter Európai Uniós ügynek, akkor vajon mit tarthat annak? Pedig Európa jóléte, s annak stabilitása, ritkaföldfém ellátottsága közvetlen hatással van ránk, sokkal nagyobb hatással, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok, ahonnan nem jön semmilyen védőpajzs. Ez a “Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” politikája ami sajnos nem fog előrébb vinni. Ehelyett lehetne példát venni a sikeresen felzárkózó lengyelekről - akik mellesleg már a világ 20 legerősebb gazdaságában benne vannak. Itt nem csupán arról van szó, hogy a grönlandi ásványkincsekből mi magyarok is profitálhatunk, hanem arról, hogy ha az Európai Unióból csak úgy el lehet venni erőből területeket, akkor a mi várhat ránk, mint az Európai Unió gazdaságának 1,1%-ára? A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége. Érteni kellene az idők szavát, mert valóságunk, ha tetszik, ha nem Európához köt minket s nem máshová. Leitold Márton - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Dr. Ternovácz Dániel | 01.11. 21:37

25 év után révbe érni látszik az Európai Unió történetének legnagyobb partnerségi megállapodása, melynek folyamatban vannak a tárgyalásai a Mercosurral. Együttesen több, mint 700 millió lakost jelent a két térség. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló új partnerségek jelenthetik az Unió kilábalását a szorult helyzetéből, míg mások komolyan aggódnak az európai mezőgazdaság jövője miatt.Válasz Trump vámjaira: új partnerek keresése Az Unió 27 tagállama jóváhagyta a megállapodást a Mercosurral, azaz a Dél-amerikai Közös Piaccal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Öt ország (Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország) a megállapodás ellen szavazott, ám a szükséges többség így is megvolt. A hatálybalépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A közvetlen előzmények a Trump újraválasztását követő kereskedelmi feszültségek és bizonytalanságok voltak. Júliusban született meg a megállapodás az EU-val: 15% az EU-s termékekre, melyeket az USA-ba exportál, míg fordított viszonylatban, az EU-ba érkező USA-termékek esetében ez 0%. Bár az eszkalációt sikerült elkerülni, versenypiaci szempontból mégis egy aránytalan helyzetbe került az Unió a legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben.Mercosur a térképen - Forrás: YouTube ScreenShotEnnek következtében kényszerül rá az Unió új partnerek felkutatására: a Mercosur mellett Mexikó, Indonézia, India jön számításba jelenleg. Aki komolyabb fellépést vár az Európai Uniótól a jelenlegi geopolitikai színtéren, annak az ilyen megállapodások jelenthetik a megoldást. Az EU elsősorban gazdasági integráció és kereskedelmi szervezet, ezért kereskedelmi eszközökkel, megállapodások révén tud reagálni a nemzetközi feszültségekre. Mentőöv az európai autóiparnak, így a magyar exportnak is Ha életbe lépne a megállapodás, úgy a Mercosur az EU-ból érkező import vámjainak a 91%-át eltörölné. Többek között az EU-ból importált gépjárművek 35%, gépipari és elektromos berendezések 14–20% vámja fokozatosan 0%-ra változna, ami egy jelentős lökést adhatna a jelenleg leépítések és termeléscsökkenés miatt nehéz helyzetben lévő autóiparnak. Jól jön ez a magyar gazdaságnak is, hiszen legfontosabb exportcikkei közé tartoznak az autóipari termékek. Akkor is, ha csak közvetve, az EU belső piacán keresztül jutnak el a termékek Dél-Amerikába.0%-ra csökkenne továbbá a vegyipari és gyógyszeripari termékek vámja (jelenleg körülbelül 14%), illetve szintén 0% lenne a ruha- és textilipari termékek vámja (ami jelenleg 35%-ig is elérhet).Aggodalmak a mezőgazdaságban A Mercosurból az EU-ba exportált termékek esetében az ipar vámja már most is nagyon alacsony. A mezőgazdaság az érzékeny vitapont. Ezért ellenzi például Franciaország a megállapodást 1999 óta, mióta a kérdés napirenden van. Magyarország szintén mezőgazdasági okok miatt nem támogatja a partnerséget. A sok helyen gazdatüntetéseket eredményező aggodalmak abból fakadnak, hogy a dél-amerikai országokban nem olyan szigorúak a szabályok, mint az EU-s mezőgazdaságban, így fennáll a félelem, hogy az EU-s piaci ár alatt értékesülnek az import élelmiszerek. A kompromisszumos megállapodásban egyrészt benne foglaltatik, hogy az EU-ba importált termékeknek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak kell megfelelni, az előállítási módszerek tekintetében azonban eltérő lehet a szabályozás. Ezenkívül egy kvótarendszert dolgoztak ki: egy meghatározott mennyiség jöhet be az új vámtarifa szerint. Ez a szám jellemzően alacsonyabb az adott termék jelenlegi behozatali mennyiségétől. Például marhahúsból 99000 t hozható be az EU-ba a Mercosurból, amennyiben életbe lép az új 7,5% vám. Összehasonlításképpen: 2024-ben összesen 206000 t marhahúst importált az EU a Mercosurból, ami a teljes EU-s termelésnek az 1,5%-a. Jelenleg 40-45% vám terheli, és a jövőben ez a vámtarifa lépne életbe a kvóta túllépésekor.A baromfihús esetében a kvóta 180000 t-ig 0% vám. A cukor esetében 180000 t, méznél 45000 t, a rizsnél pedig 60000 t a 0% vám határa. Az uniós sztenderdek betartatásán és a kvótarendszeren túl 45 milliárd eurónyi támogatással sikerült megnyugtatni a mezőgazdasági lobbit, amelyet a következő uniós költségvetésből tudnak majd előre előteremteni. Tilakozók traktoron - Forrás: QuimGil - WikimediaMegoldás a nehézségeinkre, vagy aggódnunk kellene? Egy ilyen nagyszabású megállapodásnál érdemes a pro és a kontra érveket is számba venni, így a magyar mezőgazdasági szereplők véleményét is. A magyar alma helyzetén például nem biztos, hogy segít egy ilyen kereskedelmi megállapodás. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ez a megállapodás „merénylet az európai gazdák ellen”. Ezzel együtt ott van a szabadpiacot pártolók érve: ha a világ másik feléről ideszállított gyümölcs olcsóbb a helyinél, akkor nem biztos, hogy a piacban van a hiba. Aki viszont aggódik az EU-nak az USA és Kína közé szorult gazdasági helyzete, illetve az orosz-ukrán háború adta geopolitikai kihívások miatt, annak ez minden bizonnyal egy örömteli hír. Ha a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az Unió képes még a saját szabályai betartása mellett is komoly partnerséget kötni, és nem köteles idomulni Trump erőpolitikájához vagy Kína állam által torzított piacához. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Wikipédia

Dr. Ternovácz Dániel | 01.02. 16:27

A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

Dr. Ternovácz Dániel | 2025.12.11. 00:36

Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét.Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIA találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik.Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIAz egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot

Menyhárt Tamara | 2025.09.29. 23:57

Sára Botond főispán, jogi végzettségű, két gyermekes családapa, a Fővárosi Kormányhivatal nevében eljárást indított a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai hajléktalanellátó intézményei ellen. Mondhatni nem új hír, hogy Iványi Gábor intézményei ellen igen kemény hadjáratokat indítanak évek óta, viszont az is kiderült már a 2024-es iskolabezárásokkal kapcsolatosan, hogy ezek jogsértőek voltak. II. Erzsébet brit királynő a Dankó utcai Oltalom Központban 1993-ban, jobbra Iványi Gáborral. Fotó: Mónos Gábor / MTI Vajon mi az, ami most a főispánt ismét támadásra késztette, s most iskola helyett, épp hajléktalan szállót akar bezáratni? Az Iványi Gábor vezette MET fenntartásában a Józsefvárosban több mint harminc éve működik a „Fűtött Utca” és az „Oltalom Hajléktalanok Központja”. Amit nyújtanak, az a hajléktalanok közül is a legrosszabb állapotban lévők számára hiánypótló elsősorban: itt a krónikus betegségekkel élő, végtaghiányos, önellátásra képtelen embereket is fogadják napi 24 órában, van folyamatos orvosi ellátás, ingyenes étkezés, tisztálkodási lehetőség. Korábban a végrehajtási kilakoltatásokat is ősszel indították be nagy erőkkel, most is az őszi „nagytakarítás” zajlik, csak emberi oldalról kérdéses az, hogy a magatehetetlen, akár végtagnélküli, fogyatékkal élő emberek hová fognak kerülni a bezárt intézményekből? Egy demokratikus jogállamban persze logikusan történnek a dolgok, az állam támogatást ad azoknak az intézményeknek, amelyeket épp Iványi Gábor egyháza igazgat. Támogatja, mentorálja, segíti. A logikus folyamat azonban itt, nálunk, a magyar kormánynak köszönhetően nem történik meg, sőt ellenkezőleg. Minden támogatást megvon, visszatart a regnáló hatalom az Iványi-vezette iskoláktól, ahol hátrányos, nehezebb sorsú gyermekeket tanítanak, hajléktalan óvodáktól, ahol a hajlék nélküli családok gyermekeit óvják-gondozzák-etetik. És most az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg, a hajlék nélküli, fogyatékkal élő emberekre került a sor. A logika mentén kár is próbálkoznunk magyarázattal, mert hazug, hamis vádak illetik az intézmények vezetését, s ez alapján indít eljárásokat a főispán. Fegyveres NAV-akció Iványi Gábor Dankó utcai központjában, 2022. február 21-én – Fotó: Telex Miközben Iványi Gábor épp megköszöni a lehető legtöbb fórumon a nyugdíjasok adományát, akik a kegyet gyakorló hatalom 30 ezer forintos utalványait ajánlották föl a MET-nek, az elképesztő nehézségekkel küzdő hajléktalan szálló bezárását ígéri még az ősz végén a főispán. A pillanat, amikor bezárják az intézményt, és ott ülnek-fekszenek a láb nélküli szerencsétlen, beteg emberek a kerekesszékeikben, tudva, hogy ennyi volt, nincs tovább, mindennek vége – beég-e valakinek a szemébe, a lelkébe, a zsigereibe? Beég-e, hogy azután ezzel a bélyeggel éljék tovább a főispáni és hatalmi létet, a kényelmes, biztonságos luxust élvezve, s pökhendi kivagyisággal ne válaszoljanak majd az esetlegesen föltett kérdésekre, hogy miért? A leghitványabb ítélet ellehetetleníteni teljesen magatehetetlen, fedél nélküli honfitársainkat! De az ispánok, főispánok ideje hamarosan lejár! Menyhárt Tamara – Nyitókép: ÍgyÉlünk AI illusztráció

SzóMia | 2025.09.20. 15:30

A magyar kormány családpolitikája évek óta a „nagycsaládos modell” köré épül. Az üzenet világos: minél több a gyerek, annál több a támogatás. Aki viszont „csak” egy gyereket vállalt, főként, ha negyven feletti anyáról van szó, könnyen megtapasztalja, hogy számára a rendszer nem kínál kapaszkodót. Pedig a gyerek itt van, fel kell nevelni, iskoláztatni kell, ételt kell tenni az asztalra – a kormányzati kommunikációban azonban ezek az anyák mintha nem is léteznének. Az „egygyerekes bűnösök” stigmája A családvédelmi retorika szerint az igazi anya három, négy, vagy még több gyereket szül. Az egygyerekes nőkről legfeljebb lesajnáló hangsúllyal esik szó: „miért állt meg egy után?” A valóság persze sokkal bonyolultabb. Betegség, meddőségi problémák, válás, anyagi helyzet vagy egyszerűen az életkörülményei miatt sok nőnek nem adatik meg, hogy több gyereket vállaljon. Ám az állami politika alig hagy teret ennek az élethelyzetnek. Az egygyerekes család kevesebb adókedvezményt kap, kevesebb támogatást ér el a CSOK-ban, és a lakhatási vagy oktatási támogatásokban is hátrányban van. Ha pedig az anya 40 év feletti, a rendszer végképp leírja: már nem számít célcsoportnak. Mintha az ő gyereke nem lenne ugyanolyan értékes, mint a háromgyerekes családoké. Negyven felett: a rendszer szemében „lezárt ügy” Egy negyven feletti anya gyakran még kisiskolást nevel, miközben próbál talpon maradni a munka világában. Azonban a kormányzati intézkedések már nem számolnak vele. A családi otthonteremtési kedvezmény felső korhatárhoz kötött, a támogatások és ösztönzők többsége a fiatal, többgyerekes házaspárokat célozza. A társadalom így azt üzeni: „túl későn szültél, már nem férsz bele a modellbe.” Pedig egy tizenéves gyereket nevelni 45 évesen éppolyan kihívás, mint 25 évesen. A különbség csak annyi, hogy ekkorra már sok nőnek kifáradt a munkaerőpiaci tartaléka, és sokszor egyedül kell helytállnia. Ötven felett: a munkaadók radarján kívül Hatalmas probléma, hogy a munkaerőpiacon az 50 feletti nők szinte láthatatlanok. A statisztikák szerint ebben a korosztályban drámaian csökken a foglalkoztatottság: a munkaadók nem szívesen alkalmaznak középkorú nőket. Miért is? Időzsonglőrök vagyunk, és terhelhető projektmenedzserek. Az indokok ismerősek: „nem elég rugalmas”, „nem ért a digitális technológiához”, „hamarosan nyugdíjba megy.” Ezek a sztereotípiák azonban sokszor nem igazak. Rengeteg ötvenes nő naprakész tudással, felelősségtudattal és munkabírással rendelkezik, mégis a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben – sokszor kevesebb tapasztalattal is. A probléma így kettős: a kormány nagycsaládos retorikája kizárja az egygyerekes anyákat, a munkaadók pedig az ötven feletti nőket. Ez az a csoport, amelynek egyszerre kell helytállnia a családban és a munka világában, de minden oldalról falakba ütközik. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI A társadalmi következmények Ez nem csak egyéni tragédiák sorozata, hanem teljes társadalmi probléma. Az egygyerekes anyák gyakran sodródnak a létbizonytalanságba: kevesebb a támogatás, az árak az egekben, miközben a munkahelyi lehetőségek beszűkülnek, az anyagi megbecsülés a padlón. Országos probléma, hogy ezek a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról, alacsonyabb jövedelmű munkákat kénytelenek elvállalni, vagy részmunkaidőben vegetálnak. Ez a helyzet pedig nemcsak őket, hanem a gyerekeiket is hátrányba hozza: kevesebb jut oktatásra, kevesebb jut a jövő megalapozására. A politika felelőssége A Fidesz évek óta hirdeti: „családbarát kormány vagyunk.” De vajon családbarát-e az a politika, amely figyelmen kívül hagyja az egygyerekes anyák tízezreit? Lehet-e családbarátnak nevezni azt a rendszert, amelyben egy 45 éves anya gyereke kevesebbet ér, mint a szomszédé, mert ott három született? És mi a helyzet az ötven feletti nőkkel? A kormány gyakran beszél a munkaerőpiaci hiányról, a gazdaság pörgéséről, de vajon miért nem védi meg azokat, akik évtizedek óta dolgoznak, adót fizetnek, és most is szeretnének aktívak maradni? Mi lehetne a megoldás? Egy valóban igazságos családpolitikának nem a gyerekek számát kellene előtérbe helyeznie, hanem azt, hogy minden gyerek ugyanolyan érték. Az egygyerekes anya gyereke is jövőbeli adófizető, orvos, tanár vagy mérnök lehet – ugyanúgy, mint a nagycsaládosok gyermekei. A munkaerőpiacon pedig szemléletváltásra volna szükség. Az 50 feletti nőket nem teherként, hanem erőforrásként kellene látni. Szakmai tapasztalatuk, lojalitásuk, élettapasztalatuk pótolhatatlan érték. A digitalizációra való hivatkozás nem kifogás: tanulni, fejlődni ebben a korban is lehet – sokszor gyorsabban, mint gondolnánk. Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI Láthatatlanok helyett láthatóak A Fidesz politikája és a munkaadók gyakorlata együtt azt üzeni: „ha egy gyereket szültél, nem számítasz. Ha 50 fölött vagy, nem létezel.” Ez azonban nemcsak igazságtalan, hanem rövidlátó is. Egy társadalom nem engedheti meg magának, hogy anyák és nők tízezreit taszítsa láthatatlanságba. Az igazi családbarát politika ott kezdődik, ahol minden gyerek számít – és minden nőnek van helye a munka világában, életkorától függetlenül. SzóMia – Vezetőkép: ÍgyÉlünk grafika – AI

Nótárius | 2025.09.16. 22:33

Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI

Menyhárt Tamara | 2025.12.01. 00:25

Kik fizetik meg a magyar munkaerő politikai árát? – azaz hogyan szorulnak háttérbe a magyar munkavállalók, az egyszerű melósok? Az „egyszerű dolgozók” elnevezés több kategóriát is magában hordoz, lássuk a leggyakrabban megjelenőket: Alkalmazotti munkavállalók (nem vezető beosztású emberek), akik irodai munkát végeznek, Adminisztrációs feladatokat látnak el. Ügyfélszolgálatosok, asszisztensek, ügyintézők, recepciósok, bolti eladók, takarító, karbantartó munkákat látnak el állandó munkakörben. Gyári munkások és termelési munkavállalók, akik többnyire az ipari termelésben végeznek fizikai munkát, összeszerelőként, csomagolóként, gépkezelőként, karbantartóként, vagy minőség-ellenőrként dolgoznak. A termelésben dolgozó fizikai munkás – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Segédmunkások, akik általában fizikai munkát végeznek ugyan, de nem igényel szaktudást a feladatkörük. Lehetnek akár raktárosok, takarítók, betanított munkások, mezőgazdasági- és építkezési segédmunkások. Közmunkások, akik egy államilag támogatott munkaprogram kereti között dolgozhatnak, többnyire hátrányos helyzetű településeken. A közmunka célja általában szociális jellegű, és többnyire fizikai munka. Jellemzően a minimálbértől is jóval alacsonyabb kifizetéssel jár, viszont teljes munkaidőben. „A magyarországi közfoglalkoztatás 2011-ben lezajlott átalakításának, kibővítésének több célja volt; (a kormányzati kommunikáció szerinti) elsődleges célja, hogy a munkanélkülieket visszavezesse „a munka világába” illetve az elsődleges munkaerőpiacra, a kormány képviselőinek nyilatkozata szerint a közmunkaprogram bővítésének további céljai; a „munkaalapú társadalom” létrehozása a „segély helyett munka” alapelv széles körű megvalósítása, illetve a munkanélküliség megszüntetése (a teljes foglalkoztatás elérése) volt.” Platform-munkások, alkalmi munkavállalók, akik csak egy-egy munkakörben, általában kisebb szolgáltatásokat nyújtanak. Rugalmasabb ugyan a munkavégzés, viszont instabil munkajogi feltételekkel jár. Ilyenek lehetnek a futárok, digitális platformokon besegítők (webshop-ok), vagy az idénymunkára jelentkezők (mezőgazdasági-, vagy kőműves-munkák során). A rugalmasabb munkavégzés, gyakran instabil munkajogi feltételekkel jár – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Fizetések és jövedelmi viszonyok Néhány adat a fizetésekről, amelyek segítenek érzékeltetni, milyen jövedelmi helyzetben lehetnek az egyszerű dolgozók: Általánosságban a bérek, jövedelmek alakulásáról az RSM cikke tudósít. 2025. január 1-től a minimálbér bruttó összege 290.800 forintra, a garantált bérminimum bruttó összege 348.800 forintra emelkedik a Magyar Közlöny 2024. december 12-én megjelent 127. számának 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelete alapján. Ezek alapján látható, hogy az egyszerű munkavállalók fizetése közel van a minimálbérhez (különösen, ha betanított munkások). Amíg az átlagbér sokkal magasabb azoknál, akik esetleg szakosodottabb, de nem vezető munkakörben dolgoznak. Társadalmi megtapasztalás, hogy egyre nehezebb megélni egy átlag polgárnak, főképp, ha hitele van, ha albérletben él, ha egyedülálló szülőként neveli a gyermekeit, legfőképp pedig, ha munkanélküli (vagy nyugdíjas). Vendégmunkások és a magyar dolgozók helyzete Mi az, ami az utóbbi években – különösen a 2015 óta tartó „migráns”-válság tudatában – egy igen érzékeny, egyre több települést érintő probléma? A regnáló hatalom egyre több „külföldi vendégmunkást” hoz be a gombamódra szaporodó gyárakba Magyarországon. Ezek a folyamatok egyértelműen politikai és gazdasági okok miatt is zajlanak. A vendégmunkások jelenléte egyre több települést érintő probléma – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Sőt, már a 2024-es Európai Parlamenti- illetve Önkormányzati választásoknál is megmutatkozott, hogy választások esetében is igényt tart a kormányzat arra, hogy a betelepített harmadik országbeli munkaerő a szavazatával hozzájáruljon a saját hatalma megtartásához. Bár az EP-s választásokon nem voksolhattak, az önkormányzati választásnál viszont igen. „Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.” Ez a szabályozás különösen érzékeny és összetett, igen sok a tévhit, politikai érdeket és valós gazdasági helyzetet is tartalmaz. Politikai és gazdasági érdekek a külföldi munkaerő mögött „2020-tól kezdődően az ázsiai országokból érkező munkavállalók száma kezdett emelkedni, miután a kormányzat a munkaerőhiányra reagálva lehetővé tette a 2+1 éves tartózkodási engedéllyel történő munkavállalást. Először az indiai és vietnámi vendégmunkások létszáma növekedett számottevően, emellett különböző beruházásokhoz kapcsolódóan sok koreai és török munkavállaló is érkezett az országba.” A külföldről behozott munkavállalók munkaerőhiányra hivatkozással kerülnek be az országba. Egyes ágazatokban valóban erős a munkaerőhiány (ipar, gyártás, építőipar), így a cégek többnyire kényszer-megoldásként alkalmazzák a külföldieket. Társadalmi következmények és növekvő feszültségek Ugyanakkor a munkanélküliség is jelen van az országban, de a nem megfelelő munkafeltételek és az alacsony bérek is komoly érvként jelennek meg, ha magyar munkavállalóról van szó. Az „egyszerű munkás” státusz gyakran nem jár magas társadalmi presztízzsel. Amennyiben a külföldi munkavállalók nagy arányban jelennek meg, az társadalmi feszültséget okozhat, különösen olyan helyeken, ahol a helyiek úgy érzik, hogy „elveszik az állásokat”. A külföldi munkavállalók „elveszik az állásokat” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Egy olyan országban, ahol a munkás, a munkavállaló csak költség, a vendégmunkás egy – akár választási – eszköz, a társadalom pedig csak statisztika, ott a jövő nem fejlődést, hanem lassú eróziót jelent. A kérdés már nem csak az, ki végzi el a munkát — hanem az is, hogy ki marad még, aki elhiszi, hogy ebben az országban érdemes dolgozni. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Benke Orsolya | 2025.11.15. 01:06

A kormány előbb nagyvonalú ígéretekkel reményt ébreszt, végül azonban egy jóval szerényebb juttatást ad – mégis hálát és lojalitást kap cserébe. A legutóbbi nyugdíjas élelmiszer-utalvány és a most belengetett 14. havi nyugdíj ígérete is jól mutatja, hogyan működik a kognitív disszonancia, a reciprocitás és az „alacsony labda”-módszer mint pszichológiai manipulációs eszköz az idősebb magyar választók körében. Az ígéret, ami önmagában jutalom A történet klasszikus: Orbán Viktor a februári évértékelőjében belebegtette a nyugdíjasoknak visszajáró áfát, ami a becslések szerint havonta 10–15 ezer forintos, vagyis éves szinten akár 120–180 ezer forintos pluszt jelenthetett volna az érintetteknek. Nem aprópénzről volt tehát szó. Aztán jött a csavar. A nagyívű ígéretből egy egyszeri, 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány lett – ráadásul érthetetlen indokokra hivatkozva. „Legalább gondolnak ránk” – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A döntés okkal kelthetett volna csalódást, hiszen az érintettek a bemutatott szép nagy habos torta helyett végül csak egy darab száraz kekszet kaptak. És mégis – az utalvány kézhezvétele után sokan inkább hálát éreztek. Mert „legalább gondoltak rájuk”. A pszichológia fegyvertára, avagy a lojalitás manipulásása a politikában A jelenség a szociálpszichológiából ismert „alacsony labda”-módszer (low-balling) logikáját követi. Először egy vonzó, érzelmekre ható ígéret hangzik el, amely pszichés elköteleződést vált ki, majd amikor a a feltételek kedvezőtlenebbé válnak, az emberek többsége már nem lép vissza, mert addigra fejben már „igent mondott”. Az elköteleződés ugyanis alapvetően érzelmi folyamat, amelyre az észérvek legfeljebb közvetetten hatnak. A jelenséget vizsgáló egyik híres pszichológiai kísérletben egy használtautó-kereskedő először egy kecsegtető áron kínálta portékáját, amire a vevők azonnal rábólintottak. Miután azonban visszatért az adásvételi papírokkal, közölte, hogy főnöke nem hagyta jóvá az akciós árat, és egy jóval drágább ajánlatot tett. Innentől már kitalálhatjuk, hogyan folytatódik a történet. Az érdeklődők többsége nem hátrált ki a vásárlásból, addigra ugyanis érzelmileg már elköteleződött mellette. Hasonló trükk bevetésének lehettünk szemtanúi ezúttal a kormány részéről. A csábító ajánlat az áfa-visszatérítésről rögtön reményt és hűséget ébresztett sok nyugdíjasban a kormány iránt, amely a későbbi módosított feltételek ellenére is kitartott. A csalódást az agy ilyenkor kognitív disszonanciával oldja fel. Inkább újraértelmezi a helyzetet („nem a pénz számít, hanem hogy a kormány törődik velünk”), mintsem beismerje, hogy becsapták. A hűség tehát nem a racionális haszonból, hanem az érzelmi azonosulásból fakad. Így lesz végül a csalódásból hála, a pszichológiai manipulációból pedig politikai tőke. Az ajándékozás pszichológiája – amikor a gesztus önmagában kötelez A “politikai ajándék” nem új találmány, de működik. A szociálpszichológia egyik legismertebb elve, a reciprocitás szabálya kimondja, hogy ha valaki kap valamit – még ha apróságot is –, belső késztetést érez, hogy viszonozza. Ezért működnek az ingyenes termékminták is: ha adnak egy kis doboz krémet a boltban, nő az esélye, hogy később megvesszük a nagyot is. A kapott figyelmet, kedvességet ilyenkor „adósságként” könyveljük el, melyet igyekszünk törleszteni, hiszen senki sem szeret tartozni. A politika ugyanezt a marketing fogást használja: a vásárlási utalvány nem csupán egy egyszeri támogatás, hanem pszichológiai befektetés a lojalitásba. Aki elfogadta a kormány “ajándékát”, utána lekötelezve érzi magát és jóval nehezebben szavaz másra. Egy kisebb, szimbolikus gesztus is elég volt tehát ahhoz, hogy az idősek egy része úgy érezze, a kormány „törődik velük”, ezért viszonzásként támogatniuk kell azt. Új ígéret, régi reflex: a 14. havi nyugdíj pszichológiai hatása Most ugyanez a forgatókönyv pereg újra a szemünk előtt, ezúttal a 14. havi nyugdíj ígéretével. Bár konkrét részleteket még nem tudunk a tervezett intézkedésről, a kormány kommunikációja valószínűleg már most érzelmi elköteleződést teremt az idősek körében – a beígért juttatás jövőbeli reménye már most fontosabb, mint a valóságos mindennapok. A plusz havi nyugdíj-juttatásról egyelőre annyit tudunk, hogy csak jövőre indul és több lépésben kerül kifizetésre, tehát már most módosultak és bizonytalanná váltak a feltételek a kezdeti bejelentéshez képest. Sokan valószínűleg ennek ellenére sem érzik becsapva magukat: a „gondoskodó állam” képe legtöbbeknek már beégett, a hála és lojalitás érzése már megszületett. Ez a reciprocitás elvére épülő stratégia évek óta a kormányzati kommunikáció egyik legstabilabb eszköze. A kisebb ajándék is nagy politikai hasznot hozhat, ha a pszichológiai keret jól van megválasztva. Márpedig a pszichés szükségletrendszerünk szempontjából kevésbé a pénzösszeg nagysága számít, mint az érzés, hogy fontosak vagyunk. Amikor a hatalom az érzelmeinkre hat A hatalom ritkán kér direkt lojalitást, inkább pszichológiai csatornákon szerzi meg azt. Egy apró ajándék, egy meleg szó, egy beígért pluszhónap – mind azt üzenik: „tartozol nekünk”. A kérdés csak az, meddig tartható fenn ez a viszonyrendszer. Mikor tűnik fel, hogy a „legalább kaptunk valamit” érzelmi logikája oda vezet, hogy mindig beérjük a kevesebbel? És mikor lesz végre nyilvánvaló, hogy a törődés nem valódi, csak bizonyos érdekeket kiszolgáló látszatintézkedés? „Politika és pszichológia” cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk, hogyan használja a félelemkeltést a politika, és miért működik jobban a szorongás, mint a remény. Benke Orsolya – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Nótárius | 2025.11.02. 01:14

Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika

Koszi Ferenc | 2025.10.25. 20:21

Van egy ország, ahol a „templom egere” már nem szimbólum, hanem társadalmi státusz. Ahol a méltóság nem jár, hanem luxuscikk. Ahol a hatalom a lojalitást méri rezsicsökkentésben, és a hála árfolyamát az élelmiszer-inflációval számolja. Ez Magyarország 2025-ben, ahol a minimálnyugdíj még mindig 28.500 forint, ugyanannyi, mint 2008-ban. Tizenhét év változatlan összeg – de közben minden más megváltozott. Csak épp az ember értéke nem. A számok nem hazudnak – a nyugdíjas lét matematikája A számok nem politizálnak, csak elmondják a valóságot. Ha a 2010-es vásárlóerőt szeretnénk megőrizni, a nyugdíjnak 71 ezer forintnak kellene lennie 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíj reálértéke kevesebb mint a fele a tizenöt évvel ezelőttinek. A pénz ugyanannyi, de a kenyér, a tej, a gyógyszer ára elszabadult, a hűtő üresebb, a pirítós vékonyabb, a kilátás pedig szűkebb lett. Grafikon: Koszi Ferenc – Forrás: KSH És miközben az élelmiszerárak az egekbe szöknek, a hatalom továbbra is szentbeszédet tart a „megbecsülésről”. „A kormány szívügye az idősek támogatása.” „A magyar nyugdíjasok Európa élvonalában vannak.” „A nyugdíjrendszer stabil, fenntartható, biztonságos.” A kormányzati lózungok szépen hangzanak, ha nem nézünk a számla végösszegére. A templom egere közben a kasszánál számolgat, hogy maradjon gyógyszerre is, ne csak kenyérre. Mert a kormányzati „megbecsülés” az ő pénztárcájában nem jelenik meg. A hatalom beszél, a nyomor mélyen hallgat a társadalom peremén. És ha valaki még szólni mer, hamar megtudja, hogy ő „nem dolgozik”, „eltartott”, „a rendszer koloncai közé tartozik”. Mintha a múltban ledolgozott évtizedek semmit sem jelentenének, csak a jelen lojalitása számítana. A közbeszéd lassan átrendeződött: az, aki gyereket nevelt, ledolgozott egy életet, épített amikor alig volt miből, tartotta a lelket ahol csak kellett, tanította, gyógyította – mindig alulbecsülve – a mai kisemmizőit is, ma már nem hős, hanem költségvetési tétel. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A kivéreztetés stratégiája Ha lecsupaszítva vizsgáljuk, alapvetően kétféle iránya lehet a megnyomorításnak. Direkt, amikor a tisztességesen, becsületesen megszerzett értékeket, jogokat nyíltan, láthatóan, szemtől szemben elvesz a hatalom, és indirekt, amikor aljas módon, előre megfontolt szándékkal, egyfajta hozzászoktatásos módszerrel lassan leépít. Ez a legaljasabb hatalmi attitűd – a kivéreztetés. A mai Magyarország regnáló kormánya ezt teszi a nyugdíjasokkal. A direkt népnyúzás még legalább vállalja magát: kimondja, megszorít, megadóztat. Az indirekt viszont mosolyog, sajtótájékoztat, és közben lassan lecsapolja a társadalom erejét. Az élelmiszer-infláció, az alultervezett nyugdíjemelés, a befagyott alapösszeg – mind az indirekt kivéreztetés eszközei. Nem fáj hirtelen, csak tartósan emészt. Mint a szivárgó seb, amit már senki nem köt be. A templom egere akcióterv – a túlélés politikája. A „templom egere akcióterv” tehát működik. Nem papíron, hanem a valóságban. Láthatatlanul, de hatékonyan. Hiszen nem kell elvenni semmit – elég, ha nem adunk vissza semmit. A hatalom a számok nyelvén beszél, és a nép még hallgat. És közben a legidősebbek, akiknek köszönhetjük az életet és azt a rendszert, amely a túlélésükre már nem költ. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A méltóság inflációja A legfájóbb mégsem az infláció vagy az éhezés, hanem az, hogy a méltóság is inflálódott. Az a generáció, amely felépítette az országot, ma kegyben részesül, nem jogban. Közben a politikai kommunikáció tovább gyártja a díszleteket: nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány, egyszeri támogatás – mind olyan, mint a templomi gyertyafény: szép, de nem melegít. A társadalom elhitette magával, hogy a túlélés elég. De a túlélés nem élet, csak halasztás. És ha mindezért még hálát is várnak, az már nem gazdaságpolitika – hanem morális cinizmus. A templom egere most már nemcsak a szegénység jelképe, hanem a rendszeré is. Azé, amely tudatosan építi le a méltóságot, apránként, statisztikailag, finoman. És miközben a politikai beszéd a „nemzet családjáról” szól, a valóságban egyre több idős ember egyedül eszi a hideg levest. Az ország, amelyben egy élet munkája után a túlélés lett a jutalom, már nem keresztény, nem szociális, és nem nemzeti. Csak számító. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lázadás csendje De valami már mozog. Kezd forrongni a társadalom mélyén az a magma, ami megrepeszti majd a pökhendi cinizmus kérgét, és elementáris erővel tisztítja meg az országot a szipolytól. És ha egyszer felszínre tör, nem lesz többé templomi egér – csak ember, aki visszaveszi, ami az övé volt: az életét, a méltóságát, és a jogát arra, hogy ne féljen. Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció