

Balog meg is szólalt a sajtó nyomására, sőt, 2024 február 16-án lemondott a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, de a püspöki pozícióját nem adta fel. A botrány nem csupán politikai, hanem egyházi válságot is okozott, belső ellentétek keletkeztek, többen elhagyták az egyházat. A konkrét 1 %-os SZJA-felajánlások száma a református egyház felé – drasztikusan csökkentek, ami mindenképp a kegyelmi botrány, Balog érintettsége és a bizalomvesztés számlájára írható.
Több református értelmiségi tiltakozott Balog ellen, követelték a lemondását, mondván: „Balog Zoltán érintettsége a pedofil-ügyből kegyelmi üggyé vált történetben aláássa az egyház hitelességét.”
Balog a megszólalásában nem ismerte el a felelősségét, ezzel támasztotta alá, miért nem hajlandó a püspöki pozíciót elhagyni. Megfogalmazása szerint ő csupán „nem volt elég körültekintő”, amikor javaslatot tett Novák Katalinnak a Kónya Endrét illető kegyelem tekintetében.

Balog neve már korábban is felmerült a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójával, Vásárhely Jánossal kapcsolatban. „A később pedofíliáért elítélt gyermekotthon-vezető személyének kitüntetéssel történő elismerésére Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere – jelenleg református püspök – tett javaslatot.”
„Balog Zoltánról és Novák Katalinról számos forrás – volt kormányzati tisztviselők, a református egyházat ismerő források, illetve Novák Katalin személyes ismerősei – egybehangzóan azt állították, hogy régóta rendkívül szoros személyes kapcsolatban állnak.A nála húsz évvel fiatalabb Novákot Balog vette maga mellé és egyengette politikai pályáját, 2012-től miniszter-kabinetfőnökként, majd miniszter-államtitkárként pedig formálisan is szoros kapcsolatban álltak hosszú éveken keresztül. Balog ugyan kikerült a kormányból 2018-ban, de továbbra is közel maradt Novákhoz. 2022-es elnökké választása után pedig a tanácsadói testületének meghatározó tagja lett.”

Novák Katalin arra számíthatott, hogy nem kerül nyilvánosságra a 2023. április 27-i kegyelmi aláírása. Viszont a Kúrián harmadfokra került – Kónya a kegyelmi kérvényével párhuzamosan harmadfokon is megtámadta a börtönbüntetési ítéletét – ügy adatai megjelentek a Bírósági Határozatok Tárházában.
Balog szerepe egyházi vezetőként a köztársasági elnöki hivatalnál azért is kérdéses, mivel a magyar törvények szerint az egyház és az állam elkülönülten kellene, hogy működjék. Novák Katalinnak – és Varga Judit igazságügy miniszternek – objektív, elfogulatlan döntést kellett volna hoznia – de nem tették. Ez volt az egyik legfőbb kritika az ügy menetét illetően, hiszen Balog lobbizott az állami döntéshozóknál egy kegyelmi ügyben, így szigorú határokat feszegetett.
Balog kommunikációja passzív-agresszív: hárít, s csupán hibának nevezi, amit tett. Elmondta, hogy nem ő adta be a kegyelmi törvényt, így nem szándékosan okozott kárt…
„Akár tévedtem, akár nem, amikor megbízóm kérésére bármilyen ügyben állást foglaltam, az kizárólag rá tartozik. Elnök asszony a nyilvánosság előtt elmondta, amit szükségesnek tartott. Tiszteletben tartom azt, ahogy ő ezt az ügyet lezárta. Tartsuk mi is tiszteletben!” – védekezett.
Az egyházi törvény nem tartalmaz egyértelmű mechanizmust arra vonatkozóan, hogy lehet egy püspököt leváltani. Balog püspöki tisztsége továbbra is problémás sokak számára. Az egyházi bírósági eljárás keretében feljelentés is történt. E szerint hamisított határozatok készültek annak érdekében, hogy a Magyar Református Egyház házon belül tompítsa a Balog-ügyet, avagy mielőbb lezárja. Meg nem történt hivatalos gyűlés, vagy vizsgálat dokumentációra vonatkozóan vizsgálta az ügyet a 24.hu is.

Habár a jogszabályokon belül a kegyelmi jogkör elbírálása szigorodott, – ki kell zárni azokat, akik gyermek sérelme bűncselekményt követnek el – de nem minden részlet került még végleges formába. Például nincs szó az ügyek utólagos vizsgálatáról, vagy az állami és egyházi viszonyrendszer esetében az egyházi beavatkozások következményeiről. Sőt, a legfrissebb, „Szőlő utcai” botrányt követően épp az egyházakra akarná bízni a gyermekvédelmet az állam…
Az bizonyos, hogy a 2024-es kegyelmi botrány, s a Balog püspök érintettségét követő összeomlás a Református Egyházban hosszú távú következményekkel jár. Ha nem történik mielőbb világos szabályos és következetes alkalmazás is, akkor az Egyház és közössége közötti bizalom tovább csökkenhet. Balog Zoltán pedig mossa kezeit, és bár az Egyházára húzta a saját botrányos ügyét, továbbra is püspökként pózol, mintha „mi se” történt volna.
Menyhárt Tamara – Nyitókép: Bruzák Noémi - MTI