„Bábjáték”?
A magyar emberek 2026. április 12-én egyértelmű döntést hoztak arról, hogy ki vezesse az elkövetkezendő négy évben az országunkat. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a szavazók elzavarták az elmúlt 16 évben teljhatalommal uralkodó Orbánt. Itt jön azonban a kérdés, hogy mi lesz az orbáni „bábokkal”?
A választás
Az, hogy a választásba Orbán hatalomba tartása érdekében Oroszország be akart avatkozni, az tulajdonképpen már tényként kezelhető. Ahogy az is tényként kezelhető, hogy Szijjártó Péter, magyar külügyér a nagy barátjának az orosz külügyminiszternek elég sok információt adott át. Az így átadott információknak egyébiránt nem feltétlen kellett volna orosz kézbe kerülniük. Mindennek ellenére az április 12-ei választáson a magyar emberek átláttak az orbáni-orosz szitán és kétharmados felhatalmazást adtak a TISZA Pártnak a kormányzásra.
Ez egy olyan választás volt, ahol a 7.464.591 választásra jogosult polgár közel 80%-a, azaz 5.938.002 megjelent az urnáknál. Tehát kijelenthető, hogy a mostani választás minden eddigi részvételi hajlandóságot felülmúlt. Április 12-én a magyar emberek lehetőséget adtak a TISZA Pártnak, hogy a társadalmunk által, 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni.
„Bábok” leváltása
A választási eredmények tudatában tehát megnyílt annak a lehetősége, hogy leváltsuk a kommunista időket idéző módszereket alkalmazó, volt MSZMP tagokkal teletűzdelt kormányt, illetve megváltozzon a politikailag megbízható „csinovnyikok” által, a politikát kiszolgáló állami berendezkedés.
Magyar Péter kijelentette, hogy a köztársasági elnök, a Kúria elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem maradhat a helyén.
Egyenesen lemondásra szólította fel őket. Elég volt-e a felszólítás? Nem valószínű, mivel a köztársasági elnök (részletek ITT), Kúria elnöke és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (részletek ITT) sem hajlandó meghajolni a „népakarat” előtt. Mit lehet ilyenkor tenni? Alkotmányozó hatalom birtokában először az Alaptörvényt módosítani, majd pedig egy társadalmi egyeztetésen átesett új alkotmányt hatályba léptetni.
A jelenlegi köztársasági elnökre koncentrálva!
Orbánék kétharmados többséggel 2024-ben köztársasági elnöknek Sulyok Tamást választották meg, aki 2024. március 5-től lépett hivatalba. Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, amit az orbáni Alaptörvény határoz meg (9. cikk (1) bekezdés). Emlékezzünk vissza arra, hogy a gyermekek bántalmazása, megalázása (pl.: Szőlő utcai ügy) kapcsán Sulyok meg sem szólalt! Vagy emlékezzünk arra, amikor a Munkácsot ért orosz rakétatámadás hírére együttérzését fejezte ki, majd hamarjában az „orosz” szót törölte a posztjából.
Tehát mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Sulyok kifejezte a nemzet egységét. Arról meg nem is beszélve, hogy az Orbán által visszaépített kommunista időkre emlékeztető módszerek ellen sem emelte fel a szavát (pl.: a legnagyobb ellenzéki párt bedöntésére irányuló titkosszolgálati módszerek, kormányrendelet arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem, stb.).
Tehát, a demokratikus működés feletti „őrködés” sem valósult meg. Ez alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy Sulyok nem feltétlen alkalmas a köztársasági elnök szerepének a betöltésére. Viszont jelenleg nincs olyan alkotmányos alap, amely felhatalmazást adna arra, hogy egy nem megfelelő köztársasági elnököt a pozíciójából el lehessen távolítani.
Mit lehet tenni?
Addig, amíg – hogy szó volt már róla - egy társadalmi egyeztetésen átesett új Alkotmány nem kerül elfogadásra, a jelenlegi Alaptörvényt módosítani kellene, amire a kétharmados felhatalmazás lehetőséget biztosít. Az Alaptörvényt módosítani kell, és ki kell egészíteni azzal, hogy az országgyűlés kétharmadának legyen felhatalmazása visszahívni a köztársasági elnököt. Ezt követően viszont a köztársasági elnök személyét, élve nemzetünknek a közvetlen hatalomgyakorlás jogával (Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés), azaz választás útján kellene megválasztani.
A köztársasági elnök személyére javaslatot tenni, a választáson listát állító pártok lennének jogosultak, feltéve, ha elérték a választásokon a 3%-ot. A visszahívás jogintézményének alkalmazása esetén, a nép által választott köztársasági elnököt az országgyűlés már nem hívhatná vissza, az 5 éves mandátuma csak más, az Alaptörvényben (új Alkotmány!) meghatározott esetben (pl.: megbízatási idejének lejárta, halál, lemondás, stb.) szűnhetne meg.
A valódi rendszerváltás megkezdhető és véghez is vihető. A felhatalmazás adott, nagy a felelősség! A jogállami módszerek is megvannak ahhoz, hogy egy valódi élhető, működő, emberséges Magyarországon élhessünk! Viszont, a TISZA kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a kétharmados országgyűlési többségű felhatalmazás keretében a nemzettel együtt kell működnie. Ebből kifolyólag a kardinális döntésekbe - mivel az említettek is azok -, be kell vonni a társadalmunkat.
Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
