dr. Gaál Lóránt

A rendvédelemben megindult a megújulás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Pósfai Gábor belügyminiszter június 2-ai hatállyal felmentette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát is. Ezt követően az június 8-án az országos rendőrfőkapitánynak is mennie kellett. Azonban úgy tűnik, hogy a megkezdett megújulást, kisebb fajta megtorpanás követte! FelmentésekPósfai Gábor belügyminiszter Góra Zoltán tűzoltó altábornagyot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját és dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagyot, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát június 2-ával felmentette. A sort Magyar Péter miniszterelnök folytatta. Miniszterelnök, a belügyminiszter javaslatára menesztette dr. Balogh János országos rendőrfőkapitányt.Április 12-én a TISZA Pártra szavazók egyértelműen rendszerváltást akartak, azaz meg akartak szabadulni az orbáni maffiától. Így kikövetkeztethető, hogy a rendszerváltók nem hullajtottak könnyeket a menesztett vezetők miatt. Sőt! Várták, várják azt, hogy az áprilisi választásokig nem nagy lelkesedéssel folyó nyomozások új lendületet kapjanak, és árgus szemekkel figyelik a budapesti kerületeket érintő korrupciós ügyet, a győri önkormányzati cég ügyeit, az MNB alapítványok ügyeit, és még hosszasan lehet sorolni. De aztán történt valami, ami nem kis meglepetést okozott!Fotó: dr. Tóth Tamás - keol.huDöbbenet!dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagy a menesztését követően nem sokáig maradt munka nélkül. Ugyanis a belügyminiszter, június 10-ei hatállyal a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitányává nevezte ki. dr. Tóth Tamás kapcsán egyébiránt már a 2010-es évek elején sok sajtócikk jelent meg. A HVG már 2012-ben megírta, hogy a 2010 nyarán az V. kerületi rendőrkapitányság éléről a BRFK élére került dr. Tóth Tamás a pozíció elnyerését szakmai berkekben többen annak tulajdonították, hogy dr. Tóth Tamás édesanyja befolyásos személy volt, aki a Fidesz gazdasági dolgait irányította.Ezt az információt akkoriban Krakkó Ákos, a FIDESZ parlamenti frakciójának sajtófőnöke meg is erősítette. Az, hogy dr. Tóth Tamás, a BRFK főkapitányaként „ámokfutást” rendezett az állományban, mi sem bizonyít jobban, hogy másfél év alatt tucatnyi kerületi kapitányt cserélt le. dr. Tóth pályafutása 2014-ben a büntetés-végrehajtásnál folytatódott. Pintér Sándor, Orbán örökös belügyminisztere, dr. Tóth Tamást 2014. július 1-jével a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának, az általános helyettesévé nevezte ki, majd pedig 2016. november 1. napjától országos parancsnokká.Pártsemlegesség kívánalmaEgy jogállamban a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítőknek, de egyébként általánosságban elmondható, hogy a közszférában dolgozóknak is pártsemlegesen kell végezniük a munkájukat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ezen személyeknek - akár politikai - véleményük sem. De azt azért láttuk, hogy Orbánék nagyon durván belenyúltak ebbe a minimumba. Tulajdonképpen átpolitizálták a teljes közigazgatást. Kormányhivatali dolgozóknak kellett a FIDESZ mellett kampányolniuk. Tarr Zoltán TISZA-s képviselő feleségét eltávolították a kormánytisztviselői állásából, mert Lázár János szerint „nem kötelező a kormánynak dolgozni”.Tehát Orbánék inkább arra „tolták” át a rendszert, hogy minden egyes embernek, aki az állami szférában dolgozik a kormányhoz kell hűségesnek lennie. Viszont rögzíteni és tudatosítani kell egyszer és mindenkorra, hogy kormánytisztviselő nem a kormányt, hanem Magyarországot, az embereket szolgálja, kell, hogy szolgálja, ahogy a rendvédelemnek, valamint az egész közigazgatásnak is. Tehát a lényeg, hogy egy olyan állapotot kell teremteni a közigazgatásban, amely a szakmát tekinti alapvetésnek és nem a „pártkönyvet”.Fotó: dr. Tóth Tamás - keol.huBenézés?Látva a rendvédelemben zajló kinevezéseket az azért elmondható, hogy nem mindenki volt boldog. Ez persze egy természetes reakciónak is tekinthető. Azonban az érzékelhető, hogy dr. Tóth Tamás „vár”megyei főkapitányi kinevezése egy kicsit hevesebb reakciót váltott ki. A rendvédelem egyébiránt jelentős humánerőforrás hiánnyal küzd, amit maga a belügyminiszter is érzékel. Persze az egyértelmű, hogy vezetők nélkül nem tud működni egy rendszer, de gyorsan tegyük hozzá, hogy a munkavállalók, a „szorgos hangyák” nélkül sem.A kérdés csupán az, hogy Orbán alatt kinevezett vezetők, akik a rendszer részesei voltak, alkalmasak-e a problémák megoldására? Azaz a „vezetőkeringő” (egyik pozícióból a másikba, akár szervezeten belül, akár azon kívülre) alkalmas-e arra, hogy a romokat eltakarítsa, és az újjáépítést megkezdje? Kérdés továbbá az is, hogy ha ezen az úton megy tovább a folyamat, akkor várható-e az, hogy például a főispán (megyei kormányhivatalok politikai vezetője), az eltávolítását követően egy államigazgatási szerv vezetőjévé lesz kinevezve? Remélhetőleg nem, és bízunk abban, hogy az egyes szakterületek miniszteri szinten történő teljes áttekintését követően a szükséges változások és az addig meghozott esetleges rossz döntések kiigazítása meg fog történni. Gaál Lóránt - Nyitókép: dr. Tóth Tamás - Fotó: keol.hu

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – Politikai kommunikáció - kontra valóságA közéletben a legnagyobb hatalom nem mindig a törvények, a rendeletek vagy a bírósági ítéletek kezében van, hanem a szavakéban. Az ismétlés, a félelemkeltés, a leegyszerűsítés sokszor erősebb, mint a száraz tények. A migráció 2015-ös európai válsága körül kibontakozó magyar kormányzati kommunikáció iskolapéldája ennek a jelenségnek. A kérdés nemcsak politikai, hanem társadalmi is: mennyire vagyunk hajlandók szembesülni a valósággal, és mennyire engedjük, hogy a félelem vezessen bennünket?Az uniós döntések és a magyar fordulat Az Európai Tanács 2015 júniusában egyértelmű álláspontra jutott: a menekültválság kezeléséhez közös megoldásokra van szükség. A tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor is – egyetértettek abban, hogy a migránsok áthelyezése, visszatérése, valamint a tranzitországokkal való együttműködés kulcsfontosságú. A júliusi ülésen konszenzussal döntöttek Görögországból és Olaszországból történő 40 ezer menekült áthelyezéséről, és ebben Magyarország is részt vett, Pintér Sándor belügyminiszter képviseletével. A fordulat csak ezután következett. A kormány kommunikációjában a migrációt, a bevándorlást és a terrorizmust összemosta, „Brüsszel” pedig ellenséggé vált. A menekültek ügye többé nem nemzetközi szolidaritási kérdésként jelent meg, hanem a magyar szuverenitás elleni támadásként. A valóság és a belpolitikai narratíva közötti szakadék innentől kezdve egyre mélyült. A jogi küzdelem és a bírósági ítélet A magyar kormány a Tanács 2015/1601 számú határozatát az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg. Érvei széles skálán mozogtak: eljárási szabálytalanságra, a jogbiztonság sérelmére, a szükségesség és arányosság elvének megsértésére hivatkoztak. A perben Szlovákia, és mint beavatkozó Lengyelország is Magyarország mellé állt, míg több uniós tagállam és maga az Európai Bizottság az alperesi oldalt támogatta. A Bíróság végül egyértelmű ítéletet hozott: a magyar és szlovák keresetet teljes egészében elutasította. Kimondta, hogy a Tanács jogszerűen járt el, a határozat összhangban áll az uniós joggal, és a szolidaritás elve kötelező minden tagállam számára. Különösen hangsúlyozta, hogy a terhek megosztása az EU működésének alapja, és Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy aránytalan teher nehezedett volna rá. Jogilag tehát vereség érte Magyarországot. Ám politikailag más volt a helyzet. A kormány számára a kudarc is munícióvá vált. A brüsszeli bíróság döntése újabb bizonyítékként szolgált arra a narratívára, hogy az EU „bürokratái” a magyar emberek érdekei ellen dolgoznak. Így a kormány folytathatta a „harcot Brüsszellel szemben”, miközben a társadalomban elmélyült a félelem és a bizalmatlanság. Ez a stratégia rövid távon rendkívül hatékony. A választók jelentős része nem követi nyomon a bírósági ítéletek részleteit, de érzékeny a félelemkeltő üzenetekre. A politikai kommunikáció tehát felülírta a tényeket, és a kudarc valójában sikernek tűnhetett. Vonuló tömeg - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációA propaganda társadalmi ára A történet legnagyobb tanulsága nem is jogi vagy politikai, hanem társadalmi. A közvélemény számára a tények helyét átvették az ismételt üzenetek: „a migráció veszély”, „Brüsszel ellenség”, „a kormány megvéd”. Ha sokszor halljuk, elhisszük – és ezzel a propaganda elérte célját. Csakhogy a félelemre épített közbeszéd hosszú távon romboló hatású. Egyrészt torz képet ad a valóságról: a menekültválság összetett problémáját szándékosan leegyszerűsíti, elhallgatva a közös európai erőfeszítéseket. Másrészt gyengíti a társadalom kritikus gondolkodását. Ha hozzászokunk, hogy kész válaszokat kapunk, nem keressük többé a tényeket. Az ügy megmutatja, hogy a politikai kommunikáció képes felülírni a valóságot – de csak addig, amíg a társadalom engedi. A demokrácia lényege nem csupán a választás szabadsága, hanem az is, hogy a polgárok tájékozott döntéseket hoznak. Ehhez viszont nem elég a kormányzati kommunikációt hallgatni: szükség van a tényekre, az európai döntések ismeretére, a kritikus gondolkodásra. A kérdés tehát nem az, hogy a magyar kormány vagy Brüsszel „nyerte-e meg” ezt a csatát. A valódi kérdés az, hogy mi, állampolgárok hajlandók vagyunk-e kilépni a propaganda buborékjából, és a valóság alapján ítélni. Mert ha nem, akkor tényleg igaz lesz a cím: ha sokszor mondják, elhisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Sok sok egyetértésAz előző részben már beszámoltunk róla, hogy 2015. novemberében a magyar parlamentben a migrációval kapcsolatban felszólaló Fidesz-Kdnp-s kormánytagok, képviselők, és egy MSZP-s felszólaló is, az EU „semmittevését” igyekezték kihangsúlyozni. Mindeközben elsikkadtak azok a tények, hogy az Európai Tanács (uniós országok állam-, illetve kormányfői) a 2015. június 25–26‑i ülésén konszenzus alapján többek között úgy határozott, hogy fejleszteni kell a migránsok áthelyezése és áttelepítése, a visszatérésük, a visszafogadásuk, a reintegrációjuk, valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködést! Továbbá meg kell említeni, hogy a tagállamok kormányainak képviselői a Tanács keretében 2015. július 20‑án szintén konszenzussal fogadták el a 40000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Ekkor Magyarországot Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. Mindennek ellenére, úgy tűnik, hogy a Fidesz-Kdnp kormányzó koalíció hátat fordított az Eu-ban tett nyilatkozatainak, kötelezettségvállalásnak, és kialakította azt a kormányzati politikai irányt, amely semmilyen körülmények között nem akart együttműködést az EU-val. Ehhez párosult az a fajta kommunikáció, amely a migrációt, a bevándorlást, és a terrorizmust egymással összemosta, a társadalomban elültette a félelmet, a rettegést a több százezres „letelepedésre váró” migráns tömeggel történő riogatása, valamint „Brüsszel” démonizálása által. Ennek eredményeképpen – politikai termékként – a kormány az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 számú határozatát. A perAz áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta (megsemmisítés iránti kereset) a Tanács 2015/1601 számú határozatát. Magyarország mellett, a Szlovák Köztársaság is megtámadta a Tanács már említett számú határozatát, a kereseteket 2015. december 2‑án, illetve december 3‑án benyújtották az Európai Unió Bíróságához Az ügyeket - a C‑643/15. és C‑647/15. sz. – a Bíróság egyesítette. Magyarország a keresetében kérte azt, hogy a Bíróság a Tanács 2015/1601 számú határozatát elsődlegesen semmisítse meg, másodlagosan a Magyarországra vonatkozó részében semmisítse meg, valamint kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.Érdekes, hogy az ügyekben Magyarország és Szlovákia mellett Lengyelország is, mint beavatkozó megjelent, viszont az alperesi (Európai Unió Tanácsa) oldal mellé, mint beavatkozó 7 tagállam (Belga Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Görög Köztársaság, Francia Köztársaság, Olasz Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Svéd Királyság) és az Európai Bizottság is csatlakozott. A megtámadott határozat, háttér, keletkezéstörténet és tartalom rész alatt a Bíróság – többek között - megjegyzi, hogy: „Az Európai Tanács a 2015. június 25–26‑i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszatérésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. I.A.7.Az Európai Tanács június 25–26‑i ülésein Orbán Viktor is részt vett, és minden jel szerint egyetértett a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán, az EU tagállamainak állam és kormányfői által kialakított állásponttal!A másik érdekes és kevésbé ismert tény, ahogy a korábbiakban már bemutattuk az az volt, hogy „2015. szeptember 9‑én a Bizottság az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján előterjesztette a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2015) 451; a továbbiakban: a Bizottság eredeti javaslata).”.A Bizottság eredeti javaslata arról is rendelkezett, hogy Magyarországról 54000 nemzetközi kérelmet kérelmező személyt kell a többi tagállamba áthelyezni. A Tanács a 2015. szeptember 17. és 22. között tartott ülései során a Bizottság javaslatát módosította, mivel Magyarország kijelentette, hogy nem akar az áthelyezés kedvezményezett tagállamai körében szerepelni. Következésképpen a javaslat végleges szövegében a Magyarország már nem, mint kedvezményezett tagállam, hanem, mint áthelyezési céltagállam szerepelt. A C‑647/15. sz. ügyben keresete alátámasztása érdekében Magyarország tíz jogalapra hivatkozott:Az első és második jogalapAz EUMSZ (AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS) 78. cikk (3) bekezdése megsértésének az állításán alapult. Lényegét tekintve Magyarország azt állította, hogy a Tanács kizárólag rendes (valamely uniós jogi aktusnak a Bizottság javaslata alapján, a Parlament és a Tanács által történő közös elfogadása) vagy különleges jogalkotás (valamely uniós jogi aktus elfogadására vagy a Tanács közreműködésével a Parlament által, vagy a Parlament közreműködésével a Tanács által kerül sor) keretében hozhatta volna meg a határozatát. A határozat 24 – bizonyos esetekben 36 – hónapos időszakra történő alkalmazhatóságát, ellentétesnek tartották az „átmeneti intézkedések” fogalmával.A Bíróság azt az álláspontot alakította ki, hogy a megtámadott határozat nem képezhette akadályát az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján történő elfogadásának, mivel nem volt rá kötelező a rendes vagy a különleges jogalkotási eljárás. A Bíróság kifejtette azon álláspontját is, hogy az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése a megköveteli, hogy az említett intézkedések ideiglenesek legyenek, de egyúttal mérlegelési mozgásteret tart fenn a Tanács számára.A Bíróság kimondta, hogy a Tanács nyilvánvalóan nem lépte túl a mérlegelési jogkörét, amikor meghatározta a megtámadott határozatban szereplő intézkedések időtartamát (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig kellett alkalmazni). A harmadik jogalapMagyarország azt állította, hogy a Tanács a határozat elfogadásával úgy módosította a Bizottság eredeti javaslatát, hogy a Bizottság – Tanácsi határozat elfogadásának napján – jelen lévő tagjai (első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos) nem voltak felhatalmazva a Bizottság eredeti javaslata módosításához történő hozzájárulás adásához, illetve hogy a Tanács a határozat elfogadásakor az egyhangúságot mellőzte, és ezek miatt lényeges eljárási szabályt sértett. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy a határozat elfogadásának napján (2015. szeptember 22‑i ülés) a Bizottság részéről jelen volt az első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos is, és így került elfogadásra a Tanács által végrehajtott valamennyi módosítás, amely állítást tulajdonképpen a Bizottság is megerősítette. Ezt az állítást azonban Magyarország továbbra is vitatta, mivel álláspontja szerint a Bizottság két szóban forgó tagjának nem volt felhatalmazása arra, hogy jóváhagyják a javaslat módosításait. A Bíróság ezen magyar álláspont kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország (és Szlovákia sem) semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő, amely kétségbe vonhatná a Bizottság által állítottakat, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat, így a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság két olyan tagja volt jelen, akik felhatalmazással rendelkeztek, illetve nem volt szükséges az egyhangúság Tanács határozatának meghozatalához az egyhangúság. A negyedik jogalap Ennek tekintetében Magyarország és Szlovákia arra hivatkozott, hogy a határozat elfogadása során a nemzeti parlamentek véleményezési jogát nem tartották tiszteletben, valamint a Tanács megsértette a Tanácson belüli viták és szavazás nyilvános jellegének követelményét. A Bíróság – visszautalva az első és második jogalap kapcsán tett megállapításaira – kimondta, hogy tekintettel arra, hogy nem jogalkotási aktusról van szó, így a nemzeti parlamentek részvétele, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvánossága nem kötelező. Az ötödik jogalap E jogalap esetében arról volt szó, hogy mivel a Tanács a Bizottság eredeti javaslatát lényegesen módosította és úgy fogadta el a megtámadott határozatot, hogy erről nem folytatott újabb konzultációt a Parlamenttel, így lényeges eljárási szabályokat sértett. Itt gyakorlatilag Magyarországgal kapcsolatban történt módosítás, mivel a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarország az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között szerepelt – a Görög Köztársasággal és az Olasz Köztársasággal azonos címen –, viszont a magyar kormány tiltakozása miatt a módosítást követően már, mint áthelyezési céltagállammá vált. A Bíróság megállapította, hogy 2015. szeptember 16‑án a Tanács elnöksége a Parlament rendkívüli plenáris ülésén Magyarország álláspontjáról tájékoztatást adott, így a Parlament 2015. szeptember 17‑i állásfoglalásában szükségszerűen figyelembe kellett vennie Magyarország státuszának módosítását, amely miatt ezen jogalapra történő hivatkozás, mint megalapozatlan elutasította. A hatodik jogalap Ennek vonatkozásában Magyarország azzal érvelt, hogy a Tanács a megtámadott határozat elfogadása során nem tartotta tiszteletben a nyelvhasználatra vonatkozó uniós jogi szabályokat, mivel a Bizottság eredeti javaslatához fűzött módosításokat átvevő szövegeknek (végül a Tanács által elfogadott határozatnak) kizárólag az angol nyelvi változatát küldték meg. A Bíróság rögzítette, hogy a Bizottság eredeti javaslatát az összes tagállami delegáció számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátották – bár lehetőség lett volna rá, de –, egyetlen tagállam sem emelt kifogást a nyelvhasználat ellen, továbbá valamennyi módosítást felolvasták és azokat szinkrontolmácsok lefordították. A hetedik jogalap az EUMSZ 68. cikk és az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseinek a megsértésével kapcsolatos érvelésen alapult.Magyarország – Szlovákiával együtt – a keresetében azt állította, hogy mivel a megtámadott Tanácsi határozat elfogadása minősített többséggel történt, azonban az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseiből az tűnik ki, hogy e határozatot „konszenzus útján” kellett elfogadni „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”, így a Tanács lényeges eljárási szabályokat sértett. Ezen érvelés ellen a Bizottság azt hozta fel, hogy az Európai Tanács következtetései nem bírnak kötelező erővel, csupán politikai szempontból van hatásuk. A Bíróság a Bizottság ezen álláspontjával értett egyet, mivel kimondta, hogy az Európai Tanács következtetéseinek „politikai” jellegének mind a Bizottság jogalkotás‑kezdeményezési hatáskörére, mind pedig a Tanácson belüli szavazási szabályokra gyakorolt hatása nem minősülhet a határozat megsemmisítési indokának. Mindemellett megjegyzi a Bíróság, hogy „Az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetései kifejtik, hogy a tagállamoknak az áthelyezésről „konszenzus útján” kell dönteniük „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”. E tekintetben ezek a következtetések kifejezetten arra vonatkoznak, hogy „két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba”, és „az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadása” útján. Márpedig a 40000 személyt érintő ezen áthelyezési mechanizmusra a 2015/1523 határozat vonatkozott, amelyet 2015. szeptember 14‑én konszenzussal fogadtak el. Ezért ez a határozat e tekintetben teljesen mértékben végrehajtotta az említett következtetéseket.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. - D.1.b 143. Ezen pont alatt megjegyzést érdemel, hogy a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán a Tanácsban 2015. szeptember 14‑én elfogadott 2015/1523 határozat konszenzus alapján történt, amely során Pintér Sándor belügyminiszter képviselte a magyar kormányt. Azt is rögzíteni kell azonban, hogy ez a Tanácsi határozat nem rendelkezett úgy, hogy Magyarországnak a migránsok áthelyezésében közre kellene működni, valószínűleg azért, mert a Tanács figyelemmel volt a Bizottság által 2015. szeptember 9-én asztalra tett 2. intézkedéscsomagjára, amelyben Magyarország, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül - jelentősen érintett ország, azaz „frontország” volt. A nyolcadik jogalapA jogbiztonság és a normavilágosság elve, valamint a Genfi Egyezmény megsértésére alapították a felperesek A felperesi álláspont szerint a megtámadott határozat több ponton nem világos, illetve a „Dublin III” rendelethez való viszonyulása is kérdéses (pl.: jogorvoslathoz való jog, áthelyezésre történő kiválasztás kritériumrendszer, áthelyezési céltagállamban maradás biztosítása). A Tanács vitatta, hogy a határozata nem tartja tiszteletben a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, illetve állította, hogy a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos vívmányokba, a Szerződésekbe és a Charta rendszere által létrehozott jogrendbe illeszkedik, valamint kifejtette, hogy sem a Genfi Egyezmény, sem az uniós jog nem biztosítja a menedékkérő számára azt a jogot, hogy szabadon megválaszthassa a befogadó országát. A Bíróság megállapította, hogy a Tanács tiszteletben tartotta a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, mivel a határozat preambulumbekezdésében pontosította a határozat rendelkezései és a közös uniós menekültügyi politika keretében elfogadott jogalkotási aktusok rendelkezései közötti kapcsolatot. A céltagállamban maradás biztosítása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a határozat pontosan kifejti azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak (pl.: a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak olyan ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a tovább utazásukat, vagy kötelezés arra, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamba). A kilencedik jogalapA szükségesség és az arányosság elvének a megsértésén alapult. Álláspont szerint tekintettel arra, hogy Magyarország kikerült a kedvezményezett tagállamok köréből és így 120000 nemzetközi védelmet kérelmező áthelyezéséről szóló döntés ellentétes az arányosság elvével, figyelemmel arra is, hogy ez magában foglalja azon 54000 személyt kitevő létszámot, akiket a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországról kellett volna áthelyezni. A Bíróság megállapította, hogy Tanács azért tartotta fenn a 120000 személyt kitevő összlétszámot, mivel úgy ítélte meg, hogy így csökkenthető a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás. Továbbá a Bíróság rögzítette azt is, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a Tanács által figyelembe vett statisztikai adatok nem voltak relevánsak. A tizedik jogalap szerintA határozat Magyarországra kifejtett hatásai miatt az arányosság elvébe ütközik. Álláspont szerint a Tanács határozata, mint áthelyezési céltagállam szerepeltette Magyarországot, miután az lemondott a Bizottság eredeti javaslatában előírt, kedvezményezett jogállásról, viszont Magyarország súlyos migrációs nyomás alatt állt. Ebből kifolyólag a határozat Magyarországra nézve aránytalan terhet ró, mivel kötelező áthelyezései létszámokat határoz meg részére. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy az előírt áthelyezési mechanizmus mellett olyan lehetőség is volt, amely alapján valamely tagállam kérheti, hogy a migrációs áramlások jelentős megváltozása esetén felfüggesztésre kerüljenek az áthelyezésre vonatkozó kötelezettségei (Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság kérték és meg is kapták 2016/408. számú és a 2016/946 számú határozattal). A Bíróság felidézte a támadott határozat meghozatalának körülményeit, és rögzítette, hogy: * 1. „2015. szeptember 9-i javaslatában a Bizottság Magyarországot az áthelyezés kedvezményezett tagállamai közé sorolta, mivel a 2015-ös év első nyolc hónapjára, különösen az ezen év júliusára és augusztusára vonatkozó adatok többségében Görögországból érkező migránsoknak az úgynevezett „nyugat balkáni” útvonalon keresztül történő tömeges érkezését tárták fel, amely így olyan jelentős nyomást gyakorolt a magyar menekültügyi rendszerre, amely hasonló a görög és olasz menekültügyi rendszerekre gyakorolt nyomáshoz.”, * 2. „Mindazonáltal Magyarországnak a Szerbiával közös határán lévő kerítés létesítését és a Magyarországon lévő migránsoknak nyugati irányba, főként Németország felé való tömeges átutazását követően ez a nyomás 2015. szeptember közepe felé jelentősen enyhült, mivel a Magyarország területén lévő irreguláris migránsok száma számottevően csökkent.”, * 3. „A 2015 szeptemberében bekövetkezett ezen események összefüggésében kérte Magyarország hivatalosan a Tanácstól, hogy már ne szerepeltesse az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között.”. A Bíróság következtetésként kimondta, hogy ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, azokat a terheket, főszabály szerint az összes többi tagállam között kell elosztani, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően, tekintve hogy ez az elv rendezi az uniós menekültügyi politikát. A létszám elosztása a népesség létszáma, a teljes GDP, az 1 millió lakosra jutó menedékjog iránti kérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban, valamint a munkanélküliségi ráta alapján történt, amelyet a Bíróság arányosnak tekintett. A Bíróság a 2017. szeptember 6-án meghozott ítéletével valamennyi jogalapot, mint megalapozatlant elutasította.Ahogy látható volt a magyar kormánynak a Tanács határozata ellen indított keresete elbukott az EU Bírósága előtt - a teljes ítélet itt olvasható. Azért ennek ellenére fura az, hogy több olyan, a migráció kérdésében hozott EU döntést a magyar kormány is támogatott, amelyet jelen ügyben is érvként felhozott, vagy ha nem is hozott fel a Bíróság egyértelműen rámutatott arra. Politikai oldalról nézve a kormánynak jól jött ez a döntés, mert tovább lehetett „Brüsszeli bürokratázni”, kampányüzemmódban „kormányozni”, illetve továbbra is félelemben lehetett tartani azon magyar polgárokat, akik nem feltétlen voltak tisztában az EU döntéseivel, valamint azok meghozatalának az okaival. dr. Gaál Lóránt- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője 2026. június 2-án, az Országgyűlés elnökéhez benyújtotta „A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatát”. A javaslat nem lehet meglepő, mivel Magyar Péter miniszterelnök már tavaly is ígéretet tett erre.Szuverenitásvédelmi HivatalSzuverenitásvédelmi Hivatalt, mint autonóm államigazgatási szervet, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hozta létre. Feladata – röviden és a törvény elemzését mellőzve - az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő, vizsgálati tevékenység végzése. E körben – többek között - feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A hivatal elnöke Lánczi Tamás lett, akit egyébként sokan hithű pártkatonának tartottak, tartanak a mai napig is.Ennek realitását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Lánczi alapítója volt a FIDESZ-es Bajtársak Digitális Polgári Körnek. Ez miatt egyébként felmerült Lánczi összeférhetetlenségének a kérdése is, de nyilván 2025-ben sok reményt nem lehetett ahhoz fűzni, hogy lesz ennek jogkövetkezménye is. Említést érdemel az is, hogy Lánczi két helyettese, Berzi Gergely és Szablics János is az ezer szállal a FIDESZ-hez köthető XXI. század intézetben „pallérozódott”.Az orbáni hatalom szolgálatábanMár a hivatal létrejöttekor sokan – igaz kínjukban, de - nevettek. A jogállam további lebontását látták ennek a hivatalnak a létrehozásában. Gyakorlatilag a hivatal működését politikai furkósbothoz lehet hasonlítani. Elég csak arra visszaemlékezni, hogy Lánczi 2025. szeptemberében, a függetlenségét teljesen „levetkőzve” levelet küldött a TISZA Párt elnökének, Magyar Péternek, aki egyébként csattanos választ is adott az ostoba felkérdezésre. A Telex már 2025-ben publikálta, hogy „A Szuverenitásvédelmi Hivatal koncepciós jelentéseket ír, kiszolgálja az állampártot és olyan szókészletet használ, ami a kommunista időket idézi. Ha a Fidesz politikai érdeke megkívánja, idegen ügynököket vizionál, főleg ha a szervezet a korrupcióval foglalkozik.”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal (sóhivatal?) "munkásságát" áttekintve (további példák: ITT és ITT), nem nehéz megállapítani, hogy a vele szemben kritikát megfogalmazóknak lett igazuk. A hivatal nem volt másra jó, csakis arra, hogy az orbáni hazug, gyűlöletkeltő propaganda egyik fogaskereke legyen, akinek ráadásul jogszabályi lehetőséget biztosítottak arra, hogy magyar embereket, civil szervezeteket, újságírókat vegzáljon. Ha már az újságírókat is szóba hoztuk. Akkor meg kell említeni azt, hogy az Átlátszót és annak főszerkesztőjét, Bodoky Tamást is célkeresztbe állította a hivatal.Tulajdonképpen Láncziék kijelentették, hogy az Átlátszó külföldi érdekhez igazodva és külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét. Jelenleg per van folyamatban a felek között a jelentés miatt. Az Átlátszó megírta megírta, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal fennállása óta összesen 2,1 milliárd forintot költött el a kormányközeli Balásy Gyula cégeinél „komplex kommunikációs ügynökségi, gyártási és médiaügynökségi feladatok ellátása” címen”.Melléthei-Barna Márton - Fotó: Mudra László - Válasz OnlineAmivel kevesen foglalkoznakAz Alaptörvény módosítására irányuló eljárás megindítását követően, Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője által megtörtént az első lépés a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében. A TISZA Párt országgyűlési képviselője 2026. június 2-án, az Országgyűlés elnökéhez, Forsthoffer Ágneshez benyújtotta a törvényjavaslatát. A javaslat preambulumában megfogalmazásra került, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. Továbbá, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Mivel ezen tevékenységek nem kívánatosak egy alkotmányos demokráciában, így meg kell azt szüntetni. A már említett törvényjavaslat több más törvényt is módosítani kíván, amely módosítások után - a lényeget tekintve - a következők rajzolódnak ki. Megszűnik az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint a Nemzeti Információs Központ a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladata során a Szuverenitásvédelmi Hivatal részére tájékoztató tevékenységet folytasson. Az is megszűnik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult legyen, a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adat felhasználására. Továbbá megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi joga, ahogy az adótitkokba történő betekintés lehetősége is. És, ez az a pont, amikor ismét rájöhetünk arra, hogy milyen alattomosan építették fel az orbáni rendszert.Az egyes törvények módosítására vonatkozó javaslatok okán látható, hogy Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője által jegyzett javaslat, fent részletezett preambulumában foglaltak értelmet nyernek. Orbánék egy hivatalt ruháztak fel azzal, hogy nemzetbiztonsági információk, adótitkok, minősített adatok egy propaganda rendszer részét képező „sóhivatal”-hoz kerüljenek. Mindezt úgy, hogy Lánczinak, a hivatal elnökének mentelmi joga van!FIDESZ hiszti A FIDESZ, Havasi Bertalan kommunikációs igazgatóján keresztül közleményt bocsátott ki. Azon túl, hogy az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás miatt bosszankodnak, siránkoznak is a szerintük, Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézménye, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a megszüntetése miatt. Hiszti? De mire fel?Rengeteg visszás dolog történt az EU-tól kapott több ezer milliárd forint elosztása és felhasználása során. Ha jól belegondolunk, ez az egy miatt érthető is a FIDESZ hisztije, vagy inkább félelme..? Az viszont kijelenthető, hogy a FIDESZ-t nem érhette váratlanul a szituáció, mivel Magyar Péter miniszterelnök többször is kijelentette, hogy a TISZA kormány biztos, hogy csatlakozni fog az EU Ügyészségéhez. Ahogy érezhető volt a Szuverenitásvédelmi Hivatal „munkásságán”, nem nagy kockázat kijelenteni, hogy egyértelműen nincs helye egy jogállamban ennek a politikai komiszárként működött hivatalnak. A FIDESZ hisztit érdemes egy mondattal lezárni: További jó vergődést! Gaál Lóránt - Nyitókép: Berzi Gergely, Lánczi Tamás és Szablics János - Fotó: Szuverenitásvédelmi Hivatal

Május 26-án megvolt az első olyan parlamenti ülés, amely már az „érdemi” munkáról szólt. A FIDESZ és a KDNP frakciók tagjai a felszólalásukban nem hazudtolták meg magukat, ahogy egyébként a MI Hazánk képviselői sem. BuborékbanAz ellenzéki felszólalások kapcsán az volt az ember érzése, hogy a felszólalók nem igazán tudnak kiszabadulni a pártjuk által kreált párhuzamos világból. Erre a legjobb példa, amikor is a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek a felesége, a KDNP-s színekben „jeleskedő” dr. Máthé Zsuzsa szólásra emelkedett. A képviselőről azért érdemes tudni azt, hogy a Szent István Intézet vezetője volt, amely intézet közvetetten ugyan, de ki volt tömve közpénzzel. Tehát, dr. Máthé „Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit” című interpellációjában (2:48:31-től) felkérdezte a szociális és családügyi minisztert, Kátai-Németh Vilmost. A felszólalásban a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény uniós jogba ütközéséről volt szó. Emlékezhetünk még rá, hogy ez volt az az ominózus „homofób” törvény, amely összemosta a szexuális orientáció és nemi identitás kérdéskörét a pedofíliával. A törvényt a FIDESZ-KDNP 2/3-os többsége, 2021 júniusában alkotta meg. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban mondta ki 2026. április 21-én az Európai Unió Bírósága, hogy az uniós jogot sért. dr. Máthé nem volt rest kijelenteni, hogy szerinte nem volt véletlen az, hogy az EU Bírósága a választások utánra időzítette az ítéletét, illetve, hogy 4 millió magyar már a 2022-es népszavazáson elmondta az ügy kapcsán a véleményét. Itt azért gyorsan tegyük hozzá, hogy 2022-ben az országgyűlési választásokkal együtt tartották meg a népszavazást is, ami utóbbi egyébként érvénytelen lett. A kérdések is bohózatba illettek, ami akkoriban nagyszámú kreativitást eredményezett a szavazók szavazólapjain. Tehát semmi mást nem szolgált a népszavazás, csak az állampárti FIDESZ-KDNP szövetség akkori – nem szokatlan módon – gyűlöletkeltő, kirekesztő kampányát. dr. Máthé felszólalása nem volt személyeskedéstől mentes sem. Alattomos módon beleszállt, Lannert Judit, oktatás és gyermekügyi miniszterbe (szivárványos profilkép miatt), továbbá két TISZA képviselőbe, Bódis Krisztába (gender meséje miatt) és Gyurkó Szilviába.dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - BlikkAkik ezen utóbbi személyeknek, a társadalom egyes szektoraiban végzett munkáját, meg úgy egyébként az életútját ismeri, vagy megismeri, azonnal rájön, hogy dr. Máthénak nem sikerült leszállnia a „hülyék vonatáról”. Kátai-Németh Vilmos, miniszter higgadtan, de határozottan reagált a KDNP-s képviselő felszólalására (2:52:48). A miniszter jelezte azt, hogy örül annak, hogy végre elkezdtek aggódni az ellenzékiek a gyermekeinkért, bár ezt előbb is megtehették volna, például akkor amikor „ragadozókat” engedtek a gyermekeinkre. Miniszter úr, teljes joggal hiányolta Bicskéért, a Szőlő utcáért a FIDESZ-KDNP leköszönt kormányának a bocsánatkérést is. Nem mellesleg, miniszter úr tanúbizonyságot tett a felkészültségéről, amikor is az EU Bírósága ítéletének lényegét kifejtette.Kátai-Németh Vilmos - Fotó: Pozsonyi Zoltán - BlikkMi is volt az EUB ítélet lényegeA pert megelőzően (2021. július 15‑étől kezdődően) voltak levélváltások Orbán és az EU Bizottsága között. Mivel azok nem vezettek eredményre, így a Bizottság 2022. december 19‑én megindította a kötelezettségszegés megállapítása iránti pert. A pert egyébként, mint beavatkozó támogatta 16 tagállam és maga az EU Parlament is. Nagyon röviden és hivatkozva az EUB sajtóközleményére, az EUB ítélet (ITT) a törvénymódosítás kapcsán az alábbiakat tartalmazza: 1. Az sérti a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv különböző rendelkezéseiben rögzített szabadságát. 2. Különösen súlyos beavatkozást jelentenek számos védett alapvető jogba, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmába, a magán- és családi élet tiszteletben tartásába, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságába. 3. Megbélyegzi és marginalizálja a nem ciszgender – köztük a transznemű – vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. Összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben. 4. Az emberi méltóság megsértése abból következik, hogy egy, a pluralista társadalom szerves részét képező személyi csoportot kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. 5. A törvény kiterjesztette a bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, a gyermekeket sértő, nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni információkhoz a hozzáférést. A Bíróság szerint, a magyar jogszabályok nem határozzák meg kellő pontossággal sem a bűnügyi nyilvántartási adatokhoz való hozzáférésre jogosult személyeket, sem a hozzáférésnek az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciák biztosításához szükséges anyagi feltételeit. Tehát az látszik, hogy a KDNP-s színekben felszólaló dr. Máthé Zsuzsa vagy nem olvasta az Európai Unió Bírósága ítéletét, vagy – annak ellenére, hogy jogász - nem tudta értelmezni. A legrosszabb lehetőség pedig az, hogy értette az ítéltet, csak a szokásos, félrevezető, csúsztatásokon alapuló mantrát tartotta fontosnak ismételgetni. Egyik variáció sem jó! Mert ha az első kettő közül igaz valamelyik, akkor nem feltétlen kellene országgyűlési képviselőnek lennie. Ha pedig az utóbbi lenne az igaz, akkor elmondható, hogy a propaganda ízű felszólalások semmit sem változtak. Ebből meg arra lehet következtetni, hogy az ellenzék továbbra sem érti a társadalmat.A társadalom valódi előrelépéseket vár, nem ostoba hazugságokat! Tudatosítani kellene tehát azt, hogy a gyermekvédelmet nem lehet Tuzson (még miniszteri idejében), hamis jelentéseire, vagy éppen – az egyébként nem létező – nemátalakításra propagandát építve alapozni. Mivel az ország április 12-én Európára szavazott és nem Moszkvára, így talán lesz esély arra, hogy a FIDESZ és a KDNP – és persze a Mi Hazánk - képviselői is belássák, hogy egy adott feladatot szakmai alapon kell megközelíteni, nem pedig hazug, állampárti stílusú propagandával..? Gaál Lóránt - Nyitókép: dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - Blikk

Magyar Péter miniszterjelöltjeinek a bizottsági meghallgatásai 2026. május 11-én és 12-én megtörténtek. A miniszterjelöltek kinevezése is megvalósult, így 2026. május 13-ával megalakult az új magyar kormány. A TISZA Pártnak nem csak a felhatalmazása óriási, hanem a felelőssége is. DE! Most a türelem a kulcsszó! Felszabadultságot éreznek!A választások óta eltelt időben azt lehet látni, hogy hatalmas nyomás hárul Magyar Péter miniszterelnökre. Az eddig minden egyes orbáni intézkedésnek kényszerből fejet hajtó, kritikát nyilvánosan megfogalmazni nem igazán merő személyek, szervezetek „kiléptek a fényre”. Úgy érzik, hogy eljött az idő arra, hogy a véleményüket, javaslatukat megfogalmazzák. A Magyar Hang információi szerint az egyik alkotmánybíró felszólította Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét a távozásra. A Corvinus Szakszervezet - FDSZ BCE pedig követeli, a felsőoktatás teljes megújítását, a KEKVA-típusú alapítványi működés megszüntetését és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítását. Az említett szakszervezet, más szakszervezetekkel együtt kiáltványt is megfogalmazott, amelyet elküldtek Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek is. Nem mellesleg már a propagandisták közül is volt olyan, aki (Forgács Ágnes) nyilvánosan elmesélte, hogy hogyan működött az orbáni megtévesztésen, megfélemlítésen, lejáratáson, gyűlöleten alapuló, újságírásnak semmiképpen nem nevezhető propaganda. Ezek a kiállások helyesnek tekinthetők, még akkor is, ha az ember úgy érzi, hogy kicsit (nagyon?) elkésettnek tűnnek. Ez egyébiránt azt is mutatja már, hogy a társadalom érzi a szabadságot, tehát, ki mer állni a jogaiért, és nyilvánosan fel meri vállalni a véleményét. Fotó: Magyar Péter Facebook oldalaMintha serényebben működne a rendőrség és az ügyészség is!Azt le kell szögezni, hogy a rendőrség napjainkban komoly humánerőforrás-problémákkal küzd. Ez egyébként egy folyamat eredménye, azaz Orbánék 16 éves kormányzása a rendvédelemben is meghozta a „gyümölcsét” (további részletek: ITT - ITT - ITT). Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy a rendőrség aktivizálta magát. Példának lehet felhozni, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál nemrég megjelentek a rendőrök. Az ügyben a Győr-Szol Zrt. és a Győr Projekt Kft. érintettek. Mindkét cég esetében a FIDESZ-es háttér sejlik fel, és a rendőrség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomoz. Szavazatvásárlás ügyében, Nagy Ervin, a TISZA Párt országgyűlési képviselője, még a kampányban tett feljelentésére tekintettel, a Fejér vármegyei rendőrség nyomozói házkutatást tartottak, majd gyanúsítottként hallgattak ki egy férfit. Bóna Zoltán volt FIDESZ-es országgyűlési képviselőt is őrizetbe vették, hivatali vesztegetés elfogadásának, csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétsége gyanújával. Ebben az ügyben helyezték bűnügyi felügyelet alá Nagy Barnabás, Halásztelek FIDESZ-es polgármesterét is. Orbán Viktor öccsét érintő ügyben két embert vett őrizetbe az ügyészség, írta meg a Telex. Tehát úgy tűnik, hogy a választások óta a nyomozások szintén „élvezik” a szabadságot, és haladnak az ügyek.Megkezdett kormányzás Magyar Péter és kormánya megkezdte Magyarország kormányzását. Ennek eredményei láthatóak a Magyar Közlöny aktuális számaiban. Azt ki lehet jelenteni, hogy hihetetlen munka zajlik! Ebből egyet, de egy nagyon fontosat érdemes ki is emelni. Ez nem más, mint a végrehajtások ügye. 2026. május 18-án – többek között – megjelent a Magyar Közlönyben az, hogy a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat teljes körűen és soron kívül felülvizsgálják. Ennek a felülvizsgálatnak, majd az azt követő jogalkotásnak az a célja, hogy a bírósági végrehajtás a bíróságok szervezetrendszerén belül, haszonszerzési céloktól mentesen valósulhasson meg, mindamellett, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat erősítő, átlátható, közfeladat-orientált működés is megvalósuljon. Egyértelmű tehát az irány! A korrupciós gyanúba keveredett Schadl György a végrehajtói kar elnöke által fémjelzett, illetve Orbánék által kitalált végrehajtói modellnek vége. Nyilvánvaló az is, hogy az államigazgatásra is ráfér az átalakítás. A politikai irányítás alatt álló kormányhivatali rendszert fel kell számolni. Ki kell építeni a minisztériumok alá tartozó hivatalokat, illetve szakigazgatási szerveket, melyhez még rengeteg munka szükséges. Ehhez hozzátartozik az, hogy a szakmailag kiemelkedő miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok mellett, meg kell találni, nemcsak a minisztériumokban, hanem területi szinten is a megfelelő szakértői gárdát. De az biztos, hogy az államigazgatás átalakítása is időt fog igénybe venni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a regnáló kormány rengeteg időt, energiát fordít az Orbán által lerombolt nemzetközi kapcsolatok helyreállítására is. Látható, hogy e téren elsők között szerepel az Európai Unióval kapcsolatos viszony rendezése. Természetes, hogy ez az EU forrásokkal is összefügg, az mellett, hogy a hazai jog EU joggal való összehangba hozása szintén elengedhetetlen és rendkívül sok munkát igényel. TürelemAz 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. Ahogy látszik, sokan, de nagyon sokan azt érzik, hogy felszabadult az ország. Ebből következik az is, hogy az emberek/szervezetek egyre gyakrabban és hangosabban hallatják a hangjukat, még azok is, akik eddig nem mertek véleményt nyilvánítani, vagy kiállni a jogaikért. Ez alapvető velejárója a demokráciának. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt 16 év rombolását nem lehet 2 hét alatt rendbe rakni. A jogállamot vissza kell építeni, és rengeteg a feladat, amihez idő kell! Semmi nincs elfelejtve, minden fel van jegyezve, és minden el lesz rendezve! Tudom, nehéz, de TÜRELEM! A kormány a helyén van és dolgozik! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook

2026. május 9-én, Magyar Pétert, a TISZA Párt elnökét az újonnan alakult országgyűlés Magyarország miniszterelnökének megválasztotta. A miniszterelnök, a „székfoglaló” beszédében ismételten felszólította Orbán Viktor „bábjait” a távozásra.Felszólítás több alkalommalMagyar Péter miniszterelnök - már a kampány során is - hangsúlyozta, hogy a FIDESZ-KDNP uralkodása alatt megválasztott és még mindig pozícióban lévő személyeknek távozniuk kell. A miniszterelnök ezen kijelentését az országgyűlés 2026. május 9-ei alakuló ülésén, a „székfoglaló” beszédében meg is erősítette. A felszólítottak között volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, akinek hirtelen fontos lett a jogállamiság, aminek a rombolását ezidáig tétlenül nézte. A köztársasági elnök, legalábbis úgy tűnik, hogy nem igazán értette meg az április 12-ei választási eredményt, illetve a miniszterelnöki felszólítást, mivel a mai napig nem mondott le. Magyar Péter, a május 12-i miniszteri kinevezések előtt, mintegy éreztetve azt, hogy Sulyok „persona non grata”, be is jelentette, hogy sem ő, sem pedig a miniszterek nem kívánnak Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egy fényképen szerepelni. A jelenlegi köztársasági elnök elmozdításához Alaptörvényt kell módosítani, amelyről itt írtunk. Polt és az általa vezetett Alkotmánybíróság Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság tagjai között olyan nevek szerepelnek, akik látványosan Orbán rezsimjében találták meg a számításukat. Mondhatni akár azt is, hogy szervilis módon kiszolgálták azt. Elég csak dr. Hende Csabára, dr. Patyi Andrásra, dr. Lomnici Zoltánra vagy éppen a brüsszeli ereszen lecsúszó Szájer József feleségére dr. Handó Tündére gondolni. Az elnöki pozíciót, 2025. június 11-től dr. Polt Péter tölti be, aki egyébként egy nappal korábban, azaz 2025. június 10-ei hatállyal lett alkotmánybíró. Az már önmagában aggályos, hogy egy napos alkotmánybírói regnálást követően Polt elnök lehetett, de tudjuk, hogy az orbáni hatalomgyakorlás nem ismert határokat. Polt „pályaívét” már 2016-ban az Átlátszó megírta. Ebből egyértelműen látható volt már akkor is, hogy hogyan járt Polt és dr. Varga Zs. András (jelenleg a legfőbb bírósági szerv, a Kúria elnöke) kéz a kézben az orbáni hatalom regnálása alatt. A miniszterelnök a beszédeiben az Alkotmánybíróság elnökét szólította fel a távozásra, a tagokat viszont nem. dr. Melléthei-Barna Márton a TISZA Párt országgyűlési képviselője - aki Magyar Péter miniszterelnök sógora, és ennek okán mondott le az igazságügyi miniszter jelöltségről -, nem csak Poltot, hanem az Alkotmánybíróság tagjait is lemondásra biztatta. Ahogy látható, nem vitás, hogy sok olyan alkotmánybíró regnál, akik ezer szállal kötődnek az orbáni állampárthoz, így kétségesnek tekinthető a függetlenségük. Tehát dr. Melléthei-Barna Márton felszólítása is helyénvalónak mondható. Mi a megoldás az Alkotmánybírók eltávolítására?A kegyelmi botrányt elindító Vidéki prókátor (dr. Fülöp Botond ügyvéd) szerint a megbizatási idő kilenc évre csökkentésével öt alkotmánybíró esne ki, illetve a 70 éves maximális korhatár előírása a megbízatás betöltése tekintetében, Polton kívül további négy alkotmánybírót érintene. Ügyvéd úr Facebook bejegyzésében részletezte a módosítási javaslatait. A javaslat egyébként támogatható, viszont egy probléma van vele, ami nem más, minthogy 6 alkotmánybíró továbbra is regnálna. Részletes jogi indoklás és a módosítást igénylő konkrét Alaptörvényi, illetve jogszabályi helyek megjelölése nélkül, kizárólag az irányokat vázolva, szerkesztőségünk jogász csapata támogathatónak tartaná a következőt. Jjavaslatunk hasonló lenne a kormány megbízatása megszűnésének az egyik esetéhez. Ugyanis a miniszterelnök megbízatásának a megszűnésével a kormány megbízatása is megszűnik. A miniszterelnök megbízatása – többek között - megszűnik, ha az Országgyűlés vele szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ. Ehhez hasonlóan – új társadalmi egyeztetésen átesett Alkotmány elfogadásáig - lehetne módosítani az Alaptörvény, Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Tehát, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a bizalmatlanságát fejezi ki az Alkotmánybíróság elnökével szemben, akkor, az új alkotmánybírók megválasztásával, amelyre 60 nap állna rendelkezésre, megszűnne az elnök, és a tagok megbízatása is. Természetesen meg kell említeni azt is, hogy ebben az esetben az új alkotmánybírók megválasztásának a folyamatába be kell vonni pl.: a bírói kart, az ügyvédi kamarát, a Magyar Tudományos Akadémiát. Az alkotmánybírónak a javaslatot tevő szervezetek maximum 20 főt javasolhatnának, amely személyek közül az országgyűlés választaná meg a 15 fős tagságot. Egyébiránt fontos rögzíteni, hogy az így megválasztott alkotmánybírók ezzel a jogi megoldással nem válthatók le, illetve a többi, a tagságot megszüntető ok (pl.: felmentés, kizárás, stb.) megmaradna. Gyakorlatilag ezzel az alkotmány védelmének a legfőbb szerve egy széles szakmai konszenzus alapján kerülne felállításra és garantált lenne a függetlenségük. Teljesen egyértelmű, hogy az orbáni rezsim kialakítóinak, fenntartóinak és kiszolgálóinak távozni kell a pozíciójukból. Ez az egyik feltétele annak, hogy egy működő, boldog, virágzó országban élhessünk. Ha nem távoznak, akkor jogalkotás útján „bábtalanítani” kell. Viszont ezt úgy kell megoldani, hogy az új közjogi méltóságok, állami vezetők kiválasztása a lehető legnagyobb szakmai és társadalmi egyezségen alapuljon. A TISZA Pártnak, alkotmányozó többsége van, ami hatalmas felhatalmazást ad, de egyben még nagyobb felelősséget is hárít.HAJRÁ! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Balásy Gyula, a NER kedvenc kommunikációs cégbirodalmának a feje „bekocogott” a Kontrollhoz. A Kontroll.hu élő adásában saját vagyona terhére felajánlást tett az állam javára. Hogyan értékeljük ezt, talán úgy, hogy a lelkiismeret megszólalt, esetleg menekülési kísérlet az eljárások elől, vagy talán üzenet küldése a NER-nek? Előzmény?Orbán Viktor és Simicska Lajos, FIDESZ-es oligarcha közötti ellentét, 2015. február 6-án csúcsosodott ki. Ekkor történt meg az ominózus G nap. Simicska Lajos ezen a napon illette Orbánt a nyilvánosság előtt az „O1G” jelzővel. A történet számos olvasónk előtt ismert, melyet egyébként a 444.hu foglalt össze, még 2019-ben. A G nap következménye az lett, hogy Simicska visszavonult, Orbán és köre pedig megszerezte az oligarcha vagyonát (pl.: Közgép, Mahir Cityposter Kft., más média érdekeltségek). Tehát Orbánnak minden adott volt mind a gazdaság, mind pedig a média leuralásához, mivel tulajdonképpen „házon” belül az ellenállás megtört. Most már csak azt kellett Orbánnak megoldania, hogy az adófizetői pénzek hogyan fognak tudni elvándorolni úgy a FIDESZ-es médiához, hogy ne legyen nagy a feltűnés, de a gyűlöletkampány hatékonyan elérje az embereket. Első lépés, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása.A cégbirodalomNemzeti Kommunikációs Hivatal a működését 2014 évben kezdte meg (247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet). A Hivatal irányítását, mint miniszter kezdetben Lázár János, majd pedig Rogán Antal látta el. A Hivatalt elméletileg azért hozták létre, hogy olcsóbbá és hatékonyabbá tegyék az állami kommunikációt. Nem nehéz megállapítani, hogy e nemes cél helyett egy központosított propaganda gépezetet kreáltak. A Simicska utáni időkben, jött a képbe Balásy Gyula és cégei. Balásy cégeiből a 2017-2024 közötti időszakban 92 milliárd forint osztalékot vettek ki. A Szeged.hu már 2025. októberében egyenesen azt állította, hogy: „a Balásy-csoport összességében mintegy 50 milliárd forintnyi járadékjellegű, piaci teljesítmény nélküli extraprofitot szerzett.”, mivel a munkák, 73 százaléka tovább passzolt munka volt.Közpénz, gyűlölet, médiabirodalomEz is jól mutatja azt, hogy a FIDESZ, Rogán irányítása mellett hogyan építette ki az oligarcha rendszert a kormányzati kommunikációban is. A Rogáni propaganda így juttatott forrást a kormányközeli médiához is, mivel a Balásy-féle cégek nyilván innen is vásároltak hirdetési felületeket. Tehát az látható, hogy Orbán és kormánya (bandája?) egy zseniális módszert talált ki arra, hogy az oligarchákat hogyan hizlalja és a kormány által gerjesztett gyűlöletet hogyan juttassa el a leghatékonyabban a társadalmunkhoz úgy, hogy ezt mi magyar adófizetők álljuk. Lássuk be, ez súlyos tíz, száz milliárdjainkba került, pedig ennek az összegnek sokkal jobb helye lett volna az egészségügyben, az oktatásban, vagy akár a környezetvédelemben.Balásy Gyula a Kontroll interjún - Fotó: Kontroll interjú képernyőmentésKisírt szemek háttereÉs akkor Balásy Gyula egyszer csak „bekocog” a Kontrollhoz és interjút ad. Ingyenesen felajánlja a cégeiben lévő tulajdonrészét és a magántőkealapokban lévő – több 10 milliárd forint értékű - vagyonát az államnak. Elmondja, hogy a cégei 80 milliárd körüli értéket képviselnek, 30 milliárdos eredménytartalékuk van és 100 milliárdos megrendelésekkel, szerződésekkel rendelkeznek. Azt nem nehéz belátni, hogy állami megrendelés nélkül a cégei 80 milliárdot nem - de lehet, hogy már 100 forintot sem - érnek! A másik az, hogy közben kiderült, hogy Balásy cégeivel kapcsolatban, pénzmosás és hűtlen kezelés miatt nyomozás is folyik. Pénzösszegek lefoglalása és számlák zárolása is történt. További részletek egyelőre nem ismertek.Megszólal a túlélési ösztönDe miért állhatott ki Balásy, és ajánlotta fel ingyen a vagyonát? Lelkiismereti okok? Nem valószínűsíthető. Aki ennyire nyíltan képviselni tud gyűlölet kampányokat és abból, ép ésszel fel nem fogható módon gazdagodik meg, annál kizártnak tekinthető, hogy hirtelen megszólaljon egy belső hang, hogy „add vissza”. Menekülési kísérlet? Lehet. Ami szóba jöhet, az a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésére tett kísérlet (Be. 2019. §). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet. Ebben a megállapodásban kilátásba helyezik, hogy büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévőt megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre.A NER védelme nélkülPersze az is feltétel, hogy az elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. A megállapodásban feltételként szabható, hogy az elkövető részben vagy egészben térítse meg azt a kárt, amelynek megtérítésére a polgári jog szabályai szerint köteles lenne. Természetesen, ha egy ilyen alku nem jön létre, akkor még ott van az a lehetőség, hogy a büntetőeljárás során az eljáró bíróság enyhítő körülményként értékelje a felajánlást. Az is lehet egyébként, hogy a FIDESZ előre tolta Balásyt, és várják a fejleményeket, azaz azt, hogy mit lép az új kormány és, hogy ad- e „politikai védőernyőt”. Amikor elzárul a pénzcsapAz után, hogy Magyar Péter a Wáberer György által küldött 100 millió forintos támogatást visszautalta, ez egyértelmű jelzés kell, hogy legyen, hogy politikai védelmet felesleges remélni. Üzenet a NER-nek? Ez könnyen lehet! Gyakorlatilag, ha és amennyiben Balásy nem vesz hirdetési helyeket a NER-hez köthető média felületeken, abban az esetben a pénzcsap elzáródik. Ha az állam átveszi a cégeket -ami kétes a jelenlegi helyzetben -, akkor pláne kizárt, hogy folytatódjon a gyűlöletkampány. Tehát megint csak elmarad a „pénzfürdőzés” (ez már látszik: Leépítések kezdődtek a Patriótánál és a Megafonnál). Az is lehet, hogy Balásy ezt figyelmeztetésnek szánhatta, mivel – tudva a büntetőeljárásról -, így akarta jelezni, hogy ha az ő érdekeltségével kapcsolatban nyomoznak, akkor, ha beszél másnál is lehet, hogy fognak. NER-es Huth megszólal….Huth Gergely, a NER egyik „nagyvolumenű” propagandistája Facebook posztban szólalt meg. Huth végtelen nagy sületlenségeire tételesen felesleges reagálni, egy kivétellel. Huth azt állítja, hogy: „Ami most zajlik, az nem egy demokratikus aktus, hanem egy jó előre eltervezett államcsíny.”. Na, itt álljunk meg!Államcsíny az az, amikor leépítésre kerül a jogállam (hosszú a lista, de pl.: olyan személy, aki soha életében nem volt bíró, de a legfőbb bírói szerv, a Kúria elnöke lehet, az önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás miatt, jogai érvényesítése érdekében nem fordulhat bírósághoz (15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet), igazságügyi miniszternek, Tuzson Bencének, a Szőlő utcai javítóintézet kapcsán tett jelentése, stb.), az adófizetők pénze – pl.: kórházak, iskolák, szociális szféra, stb. helyett -, többszörös túlárazások által oligarchákhoz, propagandistákhoz kerülhet. Ezen utóbbiak ebből keltik, keltették a gyűlöletet és a hazugságot.Tehát, hogy világos legyen!Nem az az államcsíny, amikor 3.2 millió magyar azt mondja, hogy ebből elég, hanem az, amit Orbánék és hű kiszolgálóik - ide értve a propagandistákat is - tettek az országunkkal! Nem lehetünk tovább következmények nélküli ország! Azonban bármely eljárásnak kizárólag jogállami keretek között van helye. Még valami: semmi nincs elfelejtve, minden fel van jegyezve, és minden el lesz rendezve! Gyuszi ül a fűben. Felkészül Lölő? Gaál Lóránt - Nyitókép: Balásy Gyula - Fotó: Kontroll - interjú képernyőmentés

A magyar emberek közreműködésével Magyar Péter az április 12-ei választási győzelmével elsöpörte a FIDESZ-KDNP-t. Ez által lehetőség nyílik arra, hogy az egykori MSZMP tagokkal teletűzdelt Orbán-kormány által felépített állampárti rendszert szintén a történelem szemétdombjára dobjuk. Adott viszont a kérdés, hogy mi lesz polgármesterekkel és a helyi képviselőkkel? Az elmúlt 16 év hatalomkoncentrációjaOrbánék hatalma alatt az önkormányzatiság autonómiája jelentős csorbát szenvedett. Sok mindent fel lehetne hozni. Viszont elég csak arra gondolni, hogy az önkormányzatok kezéből rengeteg hatáskört (pl.: építésügy, hulladékgazdálkodás, stb.) kivettek. Nem mellékesen meg kell jegyezni azt is, hogy sok település rá lett kényszerítve arra, hogy az iskoláit, a víziközmű rendszerét ingyen (vagyonkezelésbe vagy tulajdonba) átadja az államnak. Természetesen nem csak a hatáskörök és az önkormányzati tulajdon einstandolása volt az, amely problémát okozott. A szolidaritási hozzájárulás és az iparűzési adó többlet elvételét meg kell említeni, amik szintén behatárolták az önkormányzatok mozgásterét. Ezzel párhuzamosan a szakigazgatási szerveket beintegrálták a politikai irányítás alatt álló kormányhivatali rendszerbe.A FIDESZ-KDNP politikai okok miatt vonta teljes felügyelet alá az államigazgatást, melynek természetes velejárója volt az, hogy az önkormányzati jogok is csorbultak (korábbi írásainkból további részletek: ITT, ITT, és ITT). A régi kommunista módszereket idéző központosításnak tehát nemcsak az államigazgatás, hanem az önkormányzati rendszer is áldozatul esett. Azonban a probléma leginkább ott érhető tetten, hogy – a FIDESZ-KDNP-s vagy a független, de FIDESZ-KDNP által támogatott - a polgármesterek jelentős része közreműködött ebben a FIDESZ-KDNP által vezetett őrült „projektben”. Gyakorlatilag ezek a polgármesterek úgy tekintettek az országgyűlési képviselőre, mint a főnökükre, elfelejtve azt, hogy a helyiek választották meg őket, illetve a helyi képviselőket és nem a FIDESZ-KDNP-s kormány.Báb polgármester... - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációKialakított függőségRossz nyelvek szerint az országgyűlési képviselők rendszeresen összehívták a térségükhöz tartozó - FIDESZ-es, illetve a független, de FIDESZES - polgármestereket, amely megbeszéléseken a pályázati források települések közötti elosztása is szóba kerülhetett. A források elosztásában, azaz, hogy melyik település mire pályázhat és mit fog kapni, az országgyűlési képviselők, szinte élet-halál urai lehettek. Megjelentek olyan információk is, hogy a valóban független polgármester irányítása alatt álló település nyert egy pályázaton, viszont mégsem, mert a forrás elnyeréséről szóló döntést visszavonták.A pályázati forrásokkal történő függőségi helyzet kialakítása megfosztotta az önkormányzatokat, magától az önkormányzatiságtól. A képviselőnek pedig jól jött a kampány idején az, hogy fotózkodni tudott, mondjuk egy fűnyíró traktoron, azt hangoztatva, hogy azt Ő szerezte. Persze azt azért ne felejtsük el, hogy ezeknek a pályázati forrásoknak a jelentős részét az európai unió állampolgárai „dobták” össze, és nem a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői! Tehát nem nehéz látni azt, hogy a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői, a regnálásuk alatt az EU források osztogatása által telepedtek rá a településekre. A legnagyobb probléma ebben, az, hogy az országgyűlési képviselői tisztség ilyen szintre degradálódott. Tulajdonképpen nem a felkészültsége, az ország iránti elkötelezettsége volt a minta, hanem az, hogy mennyi pályázati pénzt tudott kilobbizni, illetve mennyire tudta ezzel a módszerrel leuralni a településeket. Ezzel párhuzamosan a fejet hajtó polgármesterek (és az őt támogató helyi képviselők) egy olyan függőségi viszonyba kerültek, amelyből nincs, nem volt kiút. Nyilván az a polgármester, aki nem hódolt be (le a kalappal előttük!) az állampártnak, annak rengeteg problémája adódott. Ez leginkább ott vált tetten érhetővé, hogy a helyi lakosok is számon kérték, hogy miért nincs olyan mértékű beruházás, mint mondjuk a szomszéd településen. Természetes volt egyébként a lakosok frusztrációja e téren, és sajnos több esetben fordult elő az, hogy a fejlesztések érdekében a FIDESZ-KDNP-t tekintették a favoritnak, a saját önkormányzatiságuk, szabadságuk ellenében. Tehát, az EU-s forrásokkal kitömött pártkáderek pénzzel szereztek hatalmat, és tették élhetetlenné országunkat, településeinket. Mit lehet tenni?Most így, a rendszerváltás végleges lezárásának a lehetőségével felvértezve, sokan azon az állásponton vannak, hogy ki kell írni új önkormányzati választást. Ezen a FIDESZ-KDNP által támogatott polgármestereket, helyi képviselőket pont úgy kell elzavarni, ahogy tettük azt április 12-én Orbánnal. Mások viszont azon az állásponton vannak, hogy nem feltétlen kell ezt megtenni, mivel a FIDESZ-KDNP állampárti rendszerének vége van. Ezzel együtt vége van az uram-bátyám rendszernek és a függőségi viszonynak is. Tulajdonképpen felszabadult az ország, és vele együtt felszabadultak az önkormányzatok is. Bármely álláspontra lehetne pró és kontra érveket felhozni. Viszont azt le lehet szögezni, hogy azok a polgármesterek és települési képviselők, akik a 2026-os választásokba úgy akartak Orbánékat támogatva beavatkozni, hogy közreműködtek „húsvéti csomagok” osztásában, nincs helyük a közéletben. Ahogy azoknak a polgármestereknek és települési képviselőknek sincs, akik szervilis módon nyilatkozatot írtak alá, hogy a FIDESZ jelöltjére szavazzanak a választókerületben élők, annak ellenére, hogy sok településen se munkalehetőség, se posta, se óvoda, se iskola, se semmi nincs! A „kiskirályként” viselkedő polgármestereknek meg végképp le kell vonniuk a választási eredmény konzekvenciáit és le kell mondaniuk. Mi lesz, ha nem teszik meg? Igazából semmi, de van megoldás. Mert, nem szabad elfelejteni azt, hogy ha végre pártérdek/pártkáderek nélkül működő államigazgatás lesz, akkor az, rögtön észre fogja venni, mondjuk azt, hogy a pályázati forrással való elszámolás nem megfelelő.Tulajdonképpen előbb fog felszínre kerülni, és így büntetőeljárásba keveredni, a hírhedtté vált lombkorona nélküli lombkorona sétány, és a hasonlókat elkövetők. Tehát egy működő államigazgatás által lehetőség lesz kiszűrni azokat a polgármestereket (képviselőket), akik nem a településükért, hanem a FIDESZ-KDNP-ért és a saját kis „királyságuk” megtartásáért dolgoztak. Persze, ez mellett érdemes lenne a Nemzetiségi Önkormányzati rendszerben is megvizsgálni azt, hogy ki és hogyan, illetve milyen forrásból kampányolt (vásárolt szavazatokat?) a FIDESZ-KDNP-nek. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció

2026. április 12-én, a magyar emberek - politikai értelemben véve - már kimondták az ítéletet Orbánék felett. Társadalmi elvárás, hogy a felelősségre vonást azok, akik Magyarországot az EU legkorruptabb és legszegényebb országává tették, ne úszhassák meg! Viszont, ha belegondolunk abba, hogy egy boldog, működő országot kell építenünk, akkor be kell látnunk, hogy csak egy helyes út áll előttünk. Ez pedig nem más, mint a társadalmi megbékélés útja.Nem értik...A FIDESZ-KDNP - legalábbis, ahogy kinéz a helyzet - nem igazán érti, hogy mi történt a választás napján. Orbán Balázs, például külföldi beavatkozást vizionál. Pedig ennél egyszerűbb a helyzet. Elege lett az embereknek abból, hogy folyamatosan félelemben éljék a mindennapjaikat, és ne fejthessék ki szabadon a véleményüket. Természetes módon abból is elegük lett, hogy azt hallgassák a propagandától, hogy Ukrajnába kell menniük háborúzni. Az emberek Európához és nem Moszkvához akarnak igazodni, így nyilván az se tetszett nekik, hogy a szövetségi rendszereink (EU, NATO) ellen „kampányoljon” – Szijjártó Péter esetében, hogy dolgozzon? - Orbán. Mindezek mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az emberek pénzügyi helyzete nem alakult jól, nem úgy, mint a NER oligarcháinak. Ráadásul a fiataloknak is elegük lett abból, hogy nem tudnak egyről a kettőre jutni, mivel nincs megfizethető lakhatási lehetőségük, merthogy a kormányzati intézkedések nemhogy csökkentették, hanem egyenesen növelték az ingatlan árakat. A szavazatvásárlások visszataszító rendszeréről, valamint a rendszerszintű korrupcióról már ne is beszéljünk. De persze az okokat még hosszan lehetne sorolni.A társadalmi csoportok közötti árkokat - szakadékokat..? - be kell temetni. Nem nehéz belátni, hogy Orbánék az elmúlt 16 évben azért dolgoztak, hogy bebetonozzák a hatalmukat. Többek között a közigazgatást, a médiát, a titkosszolgálatokat, a teljes gazdaságot politikai irányítás alá vonták. A FIDESZ-KDNP a pártállami időket idéző módon viselkedett, és tulajdonképpen visszahozta Magyarországra a kommunizmust. Hithű pártkáderek kerültek vezető pozícióba, függetlenül attól, hogy alkalmas volt-e az adott személy vagy sem, a feladat ellátására.A lényeg a pártkönyv, tehát a szakma teljes mértékben háttérbe szorult. Ennek a rendszernek a kiépítése során számtalan olyan szituáció volt, amikor az egyes társadalmi csoportokra a kormány és a propagandája népharagot zúdított. Elég csak a rendvédelmisekre, egészségügyisekre, pedagógusokra, bírákra, stb. gondolni. A kommunista szalámitaktika tehát csúcsra lett járatva. Ennek az lett a következménye, hogy sokan otthagyták a szakmájukat, és inkább külföldre költöztek, vagy egy teljesen más területen vállaltak munkát. Kialakult a tanár-, orvos-, szakdolgozóhiány. Tehát a FIDESZ-KDNP kormány módszereinek nem csak az adott társadalmi csoport volt a vesztese, hanem az egész ország. Kialakították a félelmen, a gyűlöleten alapuló, egymás iránti szolidaritást nélkülöző társadalmi berendezkedést. Ehhez kőkemény segítséget nyújtott az állami - adófizetői! - pénzből „megtámogatott” propaganda (M1, TV2, HírTv, Megafon, Magyar Nemzet, Mandíner, stb.). Kik ásták ezeket az árkokat, és az elkövetőknek mivel kell ezért fizetniük? Orbán, a választások után nem volt rest kijelenteni, hogy a „nemzeti oldal” megújítására van szükség. Még mindig nem érti, hogy egy nemzet vagyunk, és az, hogy másképpen gondolkodunk bizonyos kérdésekben, attól még minden egyes magyar ember a nemzet része.Ebből is látszik, hogy továbbra is a megosztottságot hirdeti, és nem az egységen dolgozik. Bár ez nem meglepő, mivel 16 éve ezt csinálja. Kijelenthető, hogy az árkokat Orbán és a hithű országgyűlési frakciója ásta. Ez egyértelmű, hogy politikai felelősség, melyet most Orbánnak viselnie is kell, leginkább azzal, hogy visszavonul, ahogy Gyurcsány is tette. A FIDESZ-KDNP által a „székbe ültetetteknek” - mint a a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - a társadalmi felelősségüket át kell érezniük. Meg kell érteniük, hogy a rendszerrel együtt nekik sincs semmi keresnivalójuk a pozíciójukban. Nincs más út nekik, csak az, hogy lemondanak. A propagandának szintén társadalmi felelőssége van. A megosztottságot, a gyűlöletet rajtuk keresztül szította Orbán olyan fokra, amelyet már épeszű ember nem volt képes elviselni. Nekik bocsánatot kell kérniük, és a jövőben a kiegyensúlyozott tájékoztatásra kell törekedniük. Nem mellesleg a kapott állami forrással el kell számolniuk. Az orbáni rendszer felépítésében és közreműködésében részt vevő személyek tehát politikai és társadalmi szinten elszámolással tartoznak nemzetünk felé. Nyilván nem mehetünk el szótlanul az országunk kirablása, és az uram-bátyám rendszer kialakítása, működtetése mellett sem. Rákay Philip szóba hozta, „..és el fognak vinni kihallgatásokra, jön majd a NAV és mindenféle vegzálás”. A választások eredményeit látva, a társadalom bízik benne, hogy a bűncselekmények elkövetői meg lesznek büntetve. Az orbáni rendszer összeomlott és a bűnösök védelme ezzel együtt megszűnt. Tehát nincs akadálya a jogállami keretek közötti büntetőeljárások megindításának, illetve végigvitelének. Rákaynak is tudomásul kell vennie, hogy olyan rend fog kialakulni Magyarországon, ahol nem azért visznek el kihallgatásra valakit, mert más a világnézete, hanem azért, mert - mondjuk - a közpénzzel nem jogszerűen bánt. A társadalmunknak megnyugvásra van szüksége. Ehhez a pártkádereket el kell távolítani, a propaganda állami finanszírozását meg kell szüntetni, és az egyes társadalmi csoportok közötti békét meg kell teremteni. Ez utóbbi egyébként ott lesz majd tetten érhető, ha az egyik társadalmi csoport hangot ad „nemtetszésének”, akkor a többi szolidáris lesz hozzá. Kezdjük el betemetni az árkokat, nemcsak az egyes társadalmi csoportok között, hanem személyes viszonyainkban is! Higgyék el, menni fog! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció

A magyar emberek 2026. április 12-én egyértelmű döntést hoztak arról, hogy ki vezesse az elkövetkezendő négy évben az országunkat. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a szavazók elzavarták az elmúlt 16 évben teljhatalommal uralkodó Orbánt. Itt jön azonban a kérdés, hogy mi lesz az orbáni „bábokkal”? A választásAz, hogy a választásba Orbán hatalomba tartása érdekében Oroszország be akart avatkozni, az tulajdonképpen már tényként kezelhető. Ahogy az is tényként kezelhető, hogy Szijjártó Péter, magyar külügyér a nagy barátjának az orosz külügyminiszternek elég sok információt adott át. Az így átadott információknak egyébiránt nem feltétlen kellett volna orosz kézbe kerülniük. Mindennek ellenére az április 12-ei választáson a magyar emberek átláttak az orbáni-orosz szitán és kétharmados felhatalmazást adtak a TISZA Pártnak a kormányzásra. Ez egy olyan választás volt, ahol a 7.464.591 választásra jogosult polgár közel 80%-a, azaz 5.938.002 megjelent az urnáknál. Tehát kijelenthető, hogy a mostani választás minden eddigi részvételi hajlandóságot felülmúlt. Április 12-én a magyar emberek lehetőséget adtak a TISZA Pártnak, hogy a társadalmunk által, 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. „Bábok” leváltásaA választási eredmények tudatában tehát megnyílt annak a lehetősége, hogy leváltsuk a kommunista időket idéző módszereket alkalmazó, volt MSZMP tagokkal teletűzdelt kormányt, illetve megváltozzon a politikailag megbízható „csinovnyikok” által, a politikát kiszolgáló állami berendezkedés. Magyar Péter kijelentette, hogy a köztársasági elnök, a Kúria elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Médiahatóság elnöke, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem maradhat a helyén. Egyenesen lemondásra szólította fel őket. Elég volt-e a felszólítás? Nem valószínű, mivel a köztársasági elnök (részletek ITT), Kúria elnöke és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (részletek ITT) sem hajlandó meghajolni a „népakarat” előtt. Mit lehet ilyenkor tenni? Alkotmányozó hatalom birtokában először az Alaptörvényt módosítani, majd pedig egy társadalmi egyeztetésen átesett új alkotmányt hatályba léptetni.A jelenlegi köztársasági elnökre koncentrálva!Orbánék kétharmados többséggel 2024-ben köztársasági elnöknek Sulyok Tamást választották meg, aki 2024. március 5-től lépett hivatalba. Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, amit az orbáni Alaptörvény határoz meg (9. cikk (1) bekezdés). Emlékezzünk vissza arra, hogy a gyermekek bántalmazása, megalázása (pl.: Szőlő utcai ügy) kapcsán Sulyok meg sem szólalt! Vagy emlékezzünk arra, amikor a Munkácsot ért orosz rakétatámadás hírére együttérzését fejezte ki, majd hamarjában az „orosz” szót törölte a posztjából. Tehát mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Sulyok kifejezte a nemzet egységét. Arról meg nem is beszélve, hogy az Orbán által visszaépített kommunista időkre emlékeztető módszerek ellen sem emelte fel a szavát (pl.: a legnagyobb ellenzéki párt bedöntésére irányuló titkosszolgálati módszerek, kormányrendelet arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem, stb.). Tehát, a demokratikus működés feletti „őrködés” sem valósult meg. Ez alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy Sulyok nem feltétlen alkalmas a köztársasági elnök szerepének a betöltésére. Viszont jelenleg nincs olyan alkotmányos alap, amely felhatalmazást adna arra, hogy egy nem megfelelő köztársasági elnököt a pozíciójából el lehessen távolítani. Mit lehet tenni?Addig, amíg – hogy szó volt már róla - egy társadalmi egyeztetésen átesett új Alkotmány nem kerül elfogadásra, a jelenlegi Alaptörvényt módosítani kellene, amire a kétharmados felhatalmazás lehetőséget biztosít. Az Alaptörvényt módosítani kell, és ki kell egészíteni azzal, hogy az országgyűlés kétharmadának legyen felhatalmazása visszahívni a köztársasági elnököt. Ezt követően viszont a köztársasági elnök személyét, élve nemzetünknek a közvetlen hatalomgyakorlás jogával (Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés), azaz választás útján kellene megválasztani. A köztársasági elnök személyére javaslatot tenni, a választáson listát állító pártok lennének jogosultak, feltéve, ha elérték a választásokon a 3%-ot. A visszahívás jogintézményének alkalmazása esetén, a nép által választott köztársasági elnököt az országgyűlés már nem hívhatná vissza, az 5 éves mandátuma csak más, az Alaptörvényben (új Alkotmány!) meghatározott esetben (pl.: megbízatási idejének lejárta, halál, lemondás, stb.) szűnhetne meg. A valódi rendszerváltás megkezdhető és véghez is vihető. A felhatalmazás adott, nagy a felelősség! A jogállami módszerek is megvannak ahhoz, hogy egy valódi élhető, működő, emberséges Magyarországon élhessünk! Viszont, a TISZA kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a kétharmados országgyűlési többségű felhatalmazás keretében a nemzettel együtt kell működnie. Ebből kifolyólag a kardinális döntésekbe - mivel az említettek is azok -, be kell vonni a társadalmunkat. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – kormányzati kommunikáció2015-ben Európa szembesült azzal, hogy a Közel-Keletről és Afrikából érkező százezrek nem állnak meg a tengerek és hegyek határainál. A migrációs válság olyan kihívás elé állította az Európai Uniót, amelyhez hasonlóval korábban nem kellett szembenéznie. Az uniós intézmények sürgető intézkedésekkel próbálták kezelni a helyzetet. De a legnagyobb vihart nem ezek a javaslatok kavarták, hanem a kvótarendszer. Az Európai Bizottság szerint a szolidaritás jegyében 120 ezer menedékkérőt kellett volna sürgősen áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. Budapest esetében ez 54 ezer főt jelentett volna – egy számot, amelyet a magyar politika azonnal elutasított.A magyar kormány kvótaellenes álláspontja hamar törvényerőre emelkedett: az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy bíróságon támadja meg az EU döntését.A parlamenti vitákban szinte mindenki egyetértett abban, hogy a kvótarendszer káros, de a hangsúlyok eltértek. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel „ideológiák hálójában vergődik”, miközben képtelen gyakorlati megoldást adni. Szerinte a bevándorlás nem „win-win”, hanem „lose-lose”: mindenki veszít vele.Tömegek ahogy ma is kommunikálják - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztráció A kormányoldali képviselők versenyt futottak abban, ki tudja keményebben bírálni az EU-t. Németh Szilárd egyenesen a „sikeres” nemzeti konzultációra hivatkozott, ahol több mint egymillió ember véleményének döntő többsége egy irányba mutatott: nem a bevándorlókat kell támogatni, hanem a magyar családokat. Az ellenzék bizonyos része viszont árnyaltabb álláspontot képviselt. Felvetették: bár a kvótarendszer nem elfogadható, egy egyszeri, csekély számú befogadás az uniós szolidaritás jegyében még vállalható lenne. Ez a nézőpont azonban kevés visszhangot kapott a közvéleményben. Az egész vita így végül nem arról szólt, hogyan lehetne kezelni egy történelmi léptékű migrációs válságot, hanem arról, hogyan lehet politikai tőkét kovácsolni belőle. A kormány Brüsszelt a nemzeti szuverenitást veszélyeztető erőként állította be, miközben a közvéleményt a félelemre és elutasításra építette. A migráció kérdéséből belpolitikai fegyver lett – egy olyan üzenet, amit újra és újra elismételtek. És ha sokszor mondják, előbb-utóbb el is hisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Ahogy arról már szó volt, az Európai Migrációs Stratégiára tekintettel a Bizottság a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját 2015. májusában elkészítette. Azonban a javaslatcsomag végrehajtásáról nem született konkrét döntés. A Bizottság 2015. szeptember 9-én letette az asztalra a 2. intézkedéscsomagját, amelyben már szerepelt Magyarország is, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül – jelentősen érintett ország, azaz „frontország”. A 2. javaslatcsomag Magyarországról 54.000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.Ezt a lehetőséget Magyarország elutasította, így a Tanács által meghozott 2015/1601 számú határozat, Magyarországot, mint áthelyezési céltagállamot jelölte meg és 1294 fő áthelyezését rendelte el két év alatt. Az áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 határozatát. Az tény, hogy 2015-ben Magyarországot is jelentős migrációs hullám érte el (nyugat-balkáni útvonal). Az is tény, hogy az EU jelentős lépéseket akart tenni az illegális migráció meggátolására, az emberkereskedelem visszaszorítására. 2015. júniusában elindították az „EU haditengerészeti műveletét, amelynek célja az embercsempészek üzleti modelljének megzavarása a Földközi-tengeren. Az EUNAVFOR Med az EU migrációs kihívásra adott átfogó válaszának egyik eleme. A határozat lehetővé teszi a művelet első szakaszának megkezdését, amely az embercsempész- és emberkereskedő hálózatok megfigyelésére és értékelésére összpontosít.” A nyugat-balkáni útvonalon a migrációs nyomás, amely Magyarországot komolyan érintette szintén szerepelt az EU döntéshozóinak a problématérképén. A Bizottság 2015. szeptember 9-én letette az asztalra a 2. intézkedéscsomagját. Ez tartalmazta azt, hogy készüljön rendelet a biztonságos származási országok közös uniós listájáról (Bizottság javasolta, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Törökország is felkerüljön a biztonságos származási országok uniós listájára). Szorgalmazta a visszatérési politika hatékonyabbá tételét. „A Bizottság bemutatta a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet, amely meghatározza a tagállamok által megteendő azonnali és középtávú intézkedéseket az önkéntes visszatérés elősegítése, a visszatérési irányelv végrehajtásának megerősítése, az információmegosztás javítása, a Frontex szerepének és megbízatásának megerősítése a visszatérési műveletekben, valamint egy integrált visszatérés-kezelési rendszer létrehozása érdekében.”, valamint a Bizottság elfogadott egy visszatérési kézikönyvet „amely gyakorlati utasításokat kínál a nemzeti illetékes hatóságoknak az Európai Unióban tartózkodási joggal nem rendelkező migránsok visszatéréséhez”. Az előzőkön túl a menekültválság külső dimenziójának kezelésére is kiemelt figyelmet fordítottak, amelynek keretében az EU segítséget nyújt a szíriai lakosságnak és pénzügyi támogatást ad a szíriai menekültet befogadó országoknak, amelyre 3,9 milliárd eurót mozgósítottak, továbbá létrehozták a Vagyonkezelői Alap Afrikáért, amelybe 1,8 milliárd eurót különített el az EU pénzügyi eszközeiből egy „Sürgősségi Alap az afrikai stabilitásért és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséért”.Ami Magyarország számára a javaslatcsomag alapján kiemelt jelentőséggel bírt, az nem más volt, mint: „Sürgősségi áthelyezési javaslat 120 000 menekült számára Görögországból, Magyarországról és Olaszországból: a közép- és kelet-mediterrán, valamint a nyugat-balkáni útvonalon az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt illegális határátlépések száma miatt sürgős intézkedésekre van szükség. A Bizottság 120 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését javasolja Olaszországból (15 600), Görögországból (50 400) és Magyarországról (54 000).” Megjegyzést érdemel, hogy a második intézkedés csomag áthelyezési mechanizmusa a szíriaiak és eritreaiak mellett az iraki állampolgárokat is érintette. Az előzmények után és tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (3) bekezdésére, valamint tekintettel az Európai Bizottság javaslatára és az Európai Parlament véleményére a Tanács kettő határozatot fogadott el, amelyek a következők voltak: 1. a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015/1523 határozata (2015. szeptember 14.), 2. nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.). Az országgyűlés 2015. november 16. napján tartott ülésén szintén szóba került a migráció, illetve a Tanács 2015/1601 határozata. Az elhangzottakból pár idézet: Orbán Viktor miniszterelnök: "Akárhogy is, azt látjuk, hogy az Unió sodródik; gyenge, bizonytalan és bénult. Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek. Ideológiák hálójában vergődünk, ahelyett, hogy a józan ész és saját kulturális hagyományaink alapján cselekednénk. Számos európai ország vezetője a mai napig azon agyal, hogy miképp oldják meg a bevándorlók tömegeinek beszállítását és befogadását, ahelyett, hogy közösen gyakorlati lépéseket tennénk végre az áradat megállítására. Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyítékokat kapunk arról, hogy a bevándorlás rossz dolog. Nem win-win, vagyis kölcsönös nyertes, hanem lose-lose, kölcsönös vesztes ez a helyzet." dr. Gulyás Gergely (Fidesz) : A javaslat célja az, hogy egy olyan mechanizmust alakítson ki, amelyre hivatkozással később a már előterjesztett jogalkotási aktus alapján állandósítva tudja a tagállamok között az Európába érkező bevándorlókat, menekülteket, terroristákat szabadon elosztani. Úgy gondoljuk, hogy ez teljesen elfogadhatatlan. Azt látjuk, hogy az Európai Unió továbbra sem képes arra, hogy a korábban a közösségi jog részévé vált európai uniós egyezményeket betartassa. Így a schengeni egyezmény továbbra is csupán írott szabály, de a gyakorlatban nem érvényesül. Továbbra is tízezrek áramlanak naponta Európa felé, és ezáltal egy olyan helyzetet idéz elő az Európai Unió, amelyet később maga sem tud kezelni. Dr. Bárándy Gergely (MSZP) : Azt mondom, amiben egyetértettünk, és két elemet szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy amit az Európai Unió eddig migrációs ügyben és bevándorlásügyben tett, az a nagy nullával egyenlő. Egyetértünk abban is, hogy a kvótarendszert nem szeretnénk látni és nem szeretnénk elfogadni. Azonban volt néhány olyan pont, ahol a javaslattal kapcsolatban kialakult vita, és mi ezért nem tudtuk támogatni a javaslatot. Az egyik, hogy úgy véljük, hogy annak ellenére, hogy vitatható a hasznossága annak a javaslatnak, amelyet az Unió a probléma megoldásának érdekében szeretne elénk terjeszteni, illetve szeretné a tagállamokat erre kötelezni, ennek ellenére bele kell-e hogy férjen a szolidaritás elvébe, tekintve itt természetesen az Európai Unión belüli szolidaritás elvét, az, hogy egyszer Magyarország kétezer főt befogadjon, vagy nem. Ez volt az egyik vitapont a Törvényalkotási bizottság ülésén. A kisebbségi véleményt megfogalmazók amellett érveltek, hogy egyszer kétezer fő befogadása lehet indokolt. Ez az, amit még azért az egyébként tetemes mennyiségű előnyért, amivel jár az európai uniós tagságunk, Magyarország megtehet, de ennél tovább nem mehet. Magyarán szólva, ez egy egyszeri és egyedi alkalom. Az, hogy egyébként olyan kvótarendszert vezessenek be, ahol meghatározhatatlan, előre meghatározhatatlan számú, de nagyszámú migráns befogadására kényszerül Magyarország, ez nem elfogadható. Németh Szilárd (Fidesz): Ezzel szemben a magyar emberek önvédelmi reflexe kiválóan működött, hiszen amikor mindenféle gúny tárgyává tették azt a nemzeti konzultációt, amit a miniszterelnök úr kezdeményezett ebben a témában, az emberek jól érezték, hogy arra a tízegynéhány kérdésre milyen válaszokat kell adni, és ezeket a válaszokat nemcsak hogy meghallgattuk, hanem el is fogadtuk, sőt ezeket a válaszokat képviseltük a Magyar Országgyűlésben, valamint a kormány és a kormány tagjai a különböző nemzetközi szervezetek - Európai Unió, ENSZ - ülésein, közgyűlésein. És ez elég egyértelmű volt, hiszen ebben a konzultációban 1 millió 100 ezer ember mondott véleményt, és a vélemények 90 és 95 százalékos szórásban egyeztek, tehát az emberek több mint négyötödös többséggel egyértelművé tették, ha Brüsszel képtelen arra, hogy azzal a politikájával, amit a bevándorlás kapcsán képvisel, megvédje Magyarországot, akkor Magyarországnak kell megvédenie önmagát. Világossá tették azt is, jól érzik, hogy különbség van menekült és illegális bevándorló között, hiszen egyértelmű volt az emberek véleménye abban a kérdésben, hogy nem az illegális bevándorlókat kell helyzetbe hozni, nem őket kell becsábítani az Európai Unióba vagy Magyarországra, hanem a magyar családokat és a magyar gyermekvállalást kell támogatnia a kormánynak.” Ahogy a felszólalásokból látható, EU/Brüsszel elleni kampány zajlott az országházban, egymást próbálták túllicitálni a felszólalók, Németh Szilárd külön kiemelte a „sikeres” nemzeti konzultációt is. Mindezek után az országgyűlés megalkotta a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényt. A törvény lényege szerint a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 tanácsi határozat jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági úton. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy a határozat megsemmisítése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján indítson keresetet az Európai Unió Bírósága előtt.A kormány megtette a törvény által részére előírtakat, és pert indított az Európai Unió Tanácsa ellen. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - áthelyezésekA migrációs intézkedések tekintetében az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége.2015-ben az Európai Bizottság előterjesztette első intézkedéscsomagját a migrációs válság kezelésére. A javaslat része volt 40 000 menedékkérő sürgősségi áthelyezése Olaszországból és Görögországból, 20 000 ember EU-n kívülről történő áttelepítése, a migránscsempészet elleni cselekvési terv, az Eurodac ujjnyomat-adatbázis használatának megerősítése és a kékkártya-irányelv jövőjéről szóló konzultáció. Magyarországot mindössze 1134 fő áthelyezése és áttelepítése érintette volna. Az áthelyezés a védelemre jogosult menedékkérők tagállamok közötti elosztását jelentette, míg az áttelepítés harmadik országból érkező menekültek befogadását. A migránscsempészet-ellenes terv a pénzügyi nyomozások hatékonyságát, a bűncselekményből származó bevételek elkobzását és a harmadik országokkal való szorosabb együttműködést célozta. Az Eurodac rendszer a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam kijelölését segítette, a kékkártya pedig a magasan képzett munkavállalók gyorsított eljárással történő belépését szabályozta. “A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” Az intézkedések jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése adta, amely szükséghelyzetben átmeneti intézkedések elfogadását teszi lehetővé. A javaslat újdonság volt, hiszen első alkalommal indult szükséghelyzeti áthelyezési program. Eközben Magyarországon a kormány nemzeti konzultációt indított és plakátkampányt folytatott, amely a bevándorlás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a válság gyökerét kell kezelni, a külső határok védelmét kell erősíteni, és inkább Törökország támogatásában látott megoldást. 2015 nyarán a kormány döntött a magyar–szerb határra építendő ideiglenes kerítés előkészítéséről is, amely jelentősen visszaszorította a zöldhatáron történő átkelést. A közbeszédben azonban az EU lépései gyakran háttérbe szorultak a politikai kommunikáció mögött. Bár a Bizottság világos terveket és intézkedéseket dolgozott ki a migráció kezelésére, Magyarországon a kormányzati kommunikáció inkább a kvóták és a betelepítés elleni érvekre koncentrált. Eközben a kormány milliárdos összegeket fordított a konzultációra és tájékoztató kampányokra, amelyek sokszor eltúlzott fenyegetéseket hangsúlyoztak. A statisztikai adatok szerint ugyan a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt, de Magyarországon végül csak néhány száz menekült maradt tartósan, közülük is kevesen léptek be a munkaerőpiacra. Ez rávilágít arra, hogy a helyzet kezelésében az EU stratégiája és a magyar kormány politikai kommunikációja eltérő irányokat képviselt. A Magyar kormány nemzeti konzultációt szervezett és gyűlölet-kampányt indított. Óriásplakátokon hirdette, hogy a betelepülők elveszik a magyarok munkáját. Összességében a 2015-ös események azt mutatják, hogy míg Brüsszel konkrét szakpolitikai lépésekkel igyekezett kezelni a krízist, Magyarország inkább politikai és kommunikációs eszközökkel válaszolt, amelyben az EU szerepének bemutatása gyakran egyoldalú és hiányos, valamint félrevezető volt.A további részleteket Gaál Lóránt, az "Orbáni migráció" című sorozatában olvashatnak Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Az előző részből kiderült, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” már 2015-ben olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a migráció által kialakult kaotikus helyzetet. A tények alapján kijelenthető, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni Európába, illetve, hogy az európai vezetőknek fontos a határvédelem és az embercsempészek elleni küzdelem. Ahogy azt már részleteztük , az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: Áthelyezés” címet viselte. A Bizottság elkezdte az Európai Migrációs Stratégia végrehajtását azzal, hogy elkészítette az első intézkedéscsomagját, ami nyilván mást tartalmazott, mint amit kormányzati kommunikáció hirdetett. 2015. május 27-én az európai migrációs stratégia két héttel korábbi benyújtását követően a Bizottság előterjesztette a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját. A javaslatcsomag 40 000 nemzetközi védelemre szoruló személy Olaszországból és Görögországból más tagállamokba való sürgősségi áthelyezéséről, a tagállamoknak 20 000 nemzetközi védelemre szoruló személynek az EU határain kívülről való áttelepítéséről, a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervről, az ujjnyomatvételről (Eurodac), valamint a kékkártya-irányelv jövőjéről szólt. A migránsok áthelyezése, az át-és letelepítése kapcsán Magyarországot két év alatt, a Bizottság javaslatcsomagja szerint Olaszországból 496 fő, Görögország 331 fő, át-és letelepítés esetén pedig 307 fő, összesen 1134 fő érintette volna. Megjegyzést érdemel, hogy az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége. Az át-és letelepítés alatt az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, harmadik országbeli személyeknek – az Egyesült Nemzetek (ENSZ) menekültügyi főbiztosának értékelését követően, és az ő kérelmére történő – átszállítása értendő valamely harmadik országból egy uniós tagállamba, azzal a céllal, hogy befogadják és a nemzetközi védelem valamely formájában részesítsék őket. A migránscsempészet-ellenes cselekvési terv keretében – többek között – elhatározták a pénzügyi nyomozás hatékonyabbá tételét, a bűncselekményből (embercsempészetből) származó jövedelmek nyomon követése és elkobzása érdekében, együttműködés fokozását a harmadik országokkal, útmutató és iránymutatások kidolgozása a közlekedési és határvédelmi hatóságok számára, az embercsempészettel szemben visszatartó erőt képviselő kiutasítás hatékonyságának növelését.Az Eurodac olyan biometrikus adatbázis, amelynek célja a Dublini Rendelet alkalmazásának megkönnyítése, amely rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős az Európai Unióban és a Dublini Rendelet társult országaiban (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálására.A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” . A kékkártya-irányelv jövője kapcsán indított konzultáció célja az volt, hogy „előmozdítsa a vitát és összegyűjtse az olyan fontos ügyekkel kapcsolatos visszajelzéseket, mint például: mit kellene tennie az EU-nak, hogy növelje vonzerejét a magasan képzett munkaerőért folyó globális versenyben? Hogyan lehetne javítani az uniós kékkártya-rendszeren? Hogyan lehet segíteni a vállalkozásokat abban, hogy felvehessék azokat a szakképzett embereket, akikre szükségük van, és ezzel egyidejűleg hogyan lehetne maximalizálni a migránsoknak a társadalomhoz való hozzájárulását?” . Amit fontos kiemelni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése („Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”) szerinti felhatalmazás alapján készítette elő a Bizottság a javaslatát, amelyre egyébként ez volt az első alkalom és hangsúlyozzák, hogy a „szükséghelyzeti áthelyezési program indul Olaszország és Görögország támogatására. A program azokra a nemzetközi védelemre szoruló szíriai és eritreai állampolgárokra fog kiterjedni, akik 2015. április 15. óta érkeztek vagy a mechanizmus elindítása után fognak megérkezni Olaszországba vagy Görögországba.” . A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a fentiekben részletezett intézkedéscsomagot minősített többséggel kell elfogadnia a Tanácsnak, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Ezzel szemben a magyar kormány? Nemzeti konzultációt indított és teleplakátolta az országot „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!” és a „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”. Kovács Zoltán kormányszóvivő közlései a következők voltak 2015. április 24-én: „A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat - mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a "megélhetési bevándorlók" el sem indulnak.” Mit mondott 2015 szeptemberében Orbán? „Ezek az országok úgy érezhetik, hogy a vezetőik uralják a helyzetet, mi pedig nem, ráadásul semmilyen európai terv nincs a válsághelyzet kezelésére, az EU nem a helyzetet, hanem a következményeit akarja kezelni, miközben a helyzetet sem számolta fel. A kvóta, bármit is jelentsen, az egyetlen terv, de ezt nem tudjuk elfogadni, mert az okot nem orvosolja – mondta Orbán, aki szerint a külső határainkat kell ellenőrizni…….. „A magyar álláspont nem a kvóta ellen van, arról majd lehet értelmesen beszélni, az időzítéssel van problémánk. Amíg nem tudjuk a külső határainkat megvédeni, addig nem érdemes erről beszélni”…… Sokkal értelmesebb lenne, ha az EU létrehozna egy pénzügyi alapot, amiből például Törökországnak nyújtanánk segítséget, hogy a menekülteket ott tudják kezelni – mondta.” . Ahogy látható volt az EU Bizottságának szabályozási javaslatából, felesleges volt a magyar kormánynak arra a kérdésre választ várnia, hogy azonnal vissza lehet-e fordítani azokat, „akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat”, mivel egyértelmű választ adott rá a Bizottság, azaz: IGEN. A másik, hogy az Európai Migrációs Stratégia egyértelműen rögzíti, hogy van a válság kezelésére terv, van forrásbiztosítás a migráció kiváltó okainak kezelésére és ezt meg is fogalmazták (lásd: Európai Migrációs Stratégia). Gyakorlatilag egy olyan kommunikáció folyt, amely nem az illegális migráció megakadályozása érdekében tett Uniós intézkedések vagy javaslatok széles spektrumát mutatta be, hanem egy olyan, ami az Európai Migrációs Stratégiában rögzített tényeket is letagadta. A migrációs tájékoztatóra és a nemzeti konzultációra elköltött összegek és annak hatékonysága kapcsán 2015-ben több cikk is megjelent: Az akkor még nem a kormány szolgálatába állított Origo akkori írásában közölte, hogy „Majdnem négyszer annyit költ a kormány a bevándorlásról zajló nemzeti konzultációs kampányra, mint amennyit a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazacsábítását célzó, Gyere haza, fiatal! programra. Utóbbi százmilliós kerete sem több egyébként annál, mint amennyibe másfél szék kialakítása került a felcsúti stadionban.” , valamint „A csaknem 400 milliós tájékoztató kampánynál jóval drágább maga a nemzeti konzultáció, amelynek visszaküldhető kérdőíveit mind a nyolcmillió választópolgárnak levélben juttatják el. Az ívek kinyomtatására, postázására, valamint a visszaküldött levelek feldolgozására és értékelésére csaknem egymilliárd forintot szán a kormány.” . Emlékszünk még rá? forrás: https://www.origo.hu/itthon/2015/6/381-millio-idegengyulolo-kampany-nemzeti-konzultacio-bevandorlas Tulajdonképpen hasonlóan vélekedett akkoriban az Index is, mivel az alábbiakat írta meg: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” – olvashatták már júniusban a magyarul köztudottan jól beszélő szírek, afgánok és pakisztániak útban Németország felé. Az év elején 600 milliót költöttek a „Magyar reformok működnek” kampányra, ezután csapott le az országra a Habony Árpád agyszüleményének tekintett menekültellenes propaganda. A Magyar Nemzet hasábjain 2015. 12.12-én pedig megjelent, hogy „De mára a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesének tájékoztatásából is az látszik, alig mérhető azoknak a migránsoknak a száma, akik hazánkban akartak maradni. Tállai András a szocialista Kiss László írásbeli kérdésére közölte, hogy idén 101 fő menekültként elismert személy foglalkoztatásának megkezdését jelentették be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. De azt is hozzátette a miniszterhelyettes, hogy 66 menekült munkaviszonyát megszüntették. Igaz, a válaszból az nem derül ki, hogy van-e átfedés a megkezdett és a megszüntetett munkaviszonyok között, és a 101 Magyarországon munkát vállaló menekült közül szüntették-e meg 66 munkaviszonyát. Azonban ha így volt, akkor csupán 35 menekültnek van továbbra is munkaviszonya, s veszi el a magyaroktól a munkát a kormányzati propaganda alapján.” . A KSH által közzétett statisztika az alábbi migrációs adatokat mutatják:Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult15.pdf Azért az látható, hogy a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt Magyarországon, tenni kellett ellene. A kormány a „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről” szóló 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozat alapján döntött, hogy elrendeli a magyar–szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A megvalósítás érdekében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénytmódosította a parlement: „Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.”. A határőrizeti célú ideiglenes kerítés valóban megakadályozta – vagy legalábbis jelentősen megnehezítette - a zöldhatáron történő átkelést, az ország biztonsági, társadalmi szempontjából nem lehet rossz döntésnek tekinteni. Az már más kérdés, hogy az akkori migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció és az azt kísérő „kampány” érdemi változást nem hozott a hazai munkaerőpiaci viszonyok között. Az Európai Migrációs Stratégiában szereplő megállapítások kormányzati szinten történő elhallgatása, vagy teljes félremagyarázása elegendő volt arra, hogy a félelmet elterjessze az országban és egy új, Brüsszel képében megjelenő gonosz kerüljön kijelölésre, annak ellenére, hogy az EU valóban küzdött/küzd az illegális migráció ellen. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - embercsempészekAz elmúlt években a kormány, illetve a kormánymédia hatására a közbeszédben is gyakran jelenik meg az az állítás, hogy az Európai Unió célja a migránsok betelepítése, és nem törekszik a migráció megállítására. A tények azonban árnyaltabb képet mutatnak: már a 2015-ös válság idején, amikor valóban tömegesen érkeztek migránsok az EU területére, az uniós döntéshozók több fronton lépéseket tettek a helyzet kezelésére.Az Európai Parlament 2015 áprilisában állásfoglalást fogadott el, amely kiemelte az embercsempészek szerepét és felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a hálózatok évi több milliárd eurós haszonhoz jutnak, miközben veszélybe sodorják a migránsok életét és biztonságát. Az állásfoglalás nyomatékosította: a tagállamoknak és a harmadik országoknak szigorúbb büntetőjogi eszközökkel kell fellépniük az embercsempészet ellen. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Migrációs Stratégiát, amely három fő célt határozott meg: a külső határok védelmének erősítését, az embercsempész hálózatok elleni fellépést, valamint a menedékkérelmek közös kezelésének javítását. A stratégia hangsúlyozta az azonnali intézkedések szükségességét, például a tengeren bajba jutottak mentését és a leginkább érintett tagállamok támogatását. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Orbán Viktor Ezzel szemben az EU célkitűzései között szerepelt a migráció kiváltó okainak kezelése is: partnerségi együttműködések kialakítása a származási és tranzitországokkal, a visszatérési rendszerek hatékonyabbá tétele, valamint tájékoztató kampányok indítása annak érdekében, hogy csökkenjen az illegális útvonalak vonzereje.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz egyik legnagyobb vitát az úgynevezett áthelyezési mechanizmus váltotta ki. Ez ideiglenes elosztási rendszer lett volna, amelynek célja a tagállamok közötti tehermegosztás a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők esetében. A javaslat figyelembe vette volna a tagállamok gazdasági teljesítményét, lakosságszámát és munkanélküliségi rátáját. Ez az elem azonban számos tagállam, köztük Magyarország részéről erős ellenállásba ütközött, és politikai viták középpontjába került. Fontos kiemelni, hogy bár a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg, mintha „Brüsszel” korlátlan befogadást szorgalmazott volna, a stratégia valójában a kontrollált, közös európai fellépést célozta. Az EU vezetői nem azt vallották, hogy mindenkit be kell engedni, hanem a határvédelem és a rend fenntartása mellett érveltek. Összességében az Európai Unió már a 2015-ös válság kezdetén lépéseket tett a migráció kezelésére. Az intézkedések középpontjában a határbiztonság, az embercsempészek elleni harc, a menedékkérelmek szabályozott elbírálása és a tagállamok tehermentesítése állt. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Orbán állításai és az uniós valóságGyakorlatilag a kormány és a kormánymédia részéről 10 éve nem hallható más, mint az, hogy az EU illegális migránsokat akar betelepíteni országunkba, az illegális migrációt nem akarja megállítani és bárki, aki ezt az álláspontot megkérdőjelezi az „migránssimogató”. 2025-re eljutottunk oda, hogy Magyar Péter és a Tisza párt EU képviselői a brüsszeli migrációpárti javaslatokat támogatják, sőt még a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migránspolitikát kell népszerűsíteniük. Jelen cikksorozatban az illegális migrációra vonatkozó, elmúlt 10 év EU-s lépéseit mutatjuk be. A kezdetek – nem mintha azt megelőzően nem lett volna Uniós szinten szabályozva a migrációs kérdés – 2015-re tehetők, amikor is – vita tárgyát nem képezhető módon – valóban tömegesen lepték el az Unió területét a migránsok.Tényként kijelenthető, hogy 2015-ben az Európát érő migrációs nyomás jelentős volt. Kérdés, tett-e bármit az Unió vagy csak Orbán Viktor? Orbán 2015-ös és egy 2025-ös nyilatkozatából szemezgetve: 1. „Kétségkívül van egy komoly véleménykülönbség az európai vezetők és Magyarország között. Az európai vezetők nagy része úgy gondolja, hogy mindenkit be kell engedni, ezt a gyakorlatot is folytatják, sőt általánosak azok az európai nyilatkozatok, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni egy illegális bevándorló fejével, minthogy komoly esélyük van arra, hogy Európába jöjjenek, ide beengedjék őket, és itt maradjanak – leginkább Németországban. Ez egy olyan tény, amivel szembe kell nézni, nem érdemes homokba dugni a fejünket, és úgy látom, hogy az Európai Unió még mindig nem érti, hogy csak akkor van esélyünk a polgáraink jogos igényét kielégíteni, a biztonság iránti vágyukat kielégíteni, az emberek igényének eleget tenni, hogyha meg tudjuk védeni a határainkat. Ma minden erőnket erre kell összpontosítani. Amely nyilatkozat vagy javaslat a figyelmet erről eltereli, az valójában gyengít bennünket. Európának most erősnek kellene lennie, a legrosszabb kombináció, hogyha az ember gazdag és gyenge. Ez a helyzet Európával. Tehát a határaink megvédésben erőt kell mutatnunk.Amit eddig ismerünk írásos javaslatot, abban az van, hogy a Görögországban és Olaszországban lévő emberekből áthoznának Magyarországra néhány ezret, tehát nem arról van szó, hogy valahol Európában csellengőkből érkeznének ide, hanem Görögországból és Olaszországból, az ottani táborokból hoznának ide embereket úgy, hogy egyébként többen érkeznek Magyarországra: kétszer többen, mint Olaszországba, és vagy hatszor többen, mint Görögországba. Tehát azokból az országokból akarnak idehozni embereket, ahová kevesebb bevándorló érkezik, mint Magyarországra, kvótarendszerben elvinni kellene Magyarországról, de ilyen javaslat semmilyen írásos formában nem született”. (2015.09.04.) 2. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Hangsúlyozta: "Magyarország 2015 óta mondja mindenkinek, nemcsak a németeknek, hanem egész Európának, hogy ne veszítsék el a józan eszüket a migrációval kapcsolatban; Magyarország az első pillanattól kezdve tudta, hogy a migráció veszély, amivel szemben meg kell védeni magunkat.""Amiért boldogok vagyunk, az az, hogy ebből mi kimaradtunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az "európai betegség" Magyarországot nem fertőzte meg. "Nem tudom, hány év óta rugdosnak bennünket, meg taposnak a mellkasunkra, fizetünk napi egymillió dollárt azért, mert nem engedjük be őket, ellenállunk az európai migrációs paktumnak, föllázadtunk ellene, de kitartottunk" - fogalmazott. Úgy értékelt: a Soros-terv - bár Magyarországon a baloldal tagadta, hogy létezik - valójában működik, az elmúlt kilenc évben 9 millió migráns érkezett Európába, az európai vezetők, politikusok, embercsempészek, bűnözők, NGO-k és illegális hálózatok hozzák be "az ide nem való, legtöbb esetben nem is békés szándékkal érkező, itt nem dolgozni, hanem inkább a mi pénzünkön megélni akaró idegeneket".” (2025.02.14. MTI)Migráció számokban:Nyugat Balkán: Orbánon kívül cselekedett tehát az EU vagy sem? Egyértelműen kijelenthető, hogy igen, mivel már 2015-ben az európai döntéshozók is megértettek azt, hogy súlyos a helyzet és cselekvésre szánták el magukat. Ennek keretében a Földközi-tenger térségében történt legutóbbi tragédiákról és az EU migrációs és menekültügyi politikájáról szólóan az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalást fogadott el (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015- 0176_HU.html). Már ez az állásfoglalás is – többek között – megállapította az embercsempészek által okozott károkat (állásfoglalás G pontja rögzíti, hogy: „mivel a csempészek és az embercsempészek kihasználják az illegális migrációt, és saját anyagi haszonszerzésük fejében veszélybe sodorják a migránsok életét, ezrek haláláért felelősek, és súlyos kihívás elé állítják az Uniót és a tagállamokat; mivel az embercsempészek bűnözői tevékenységek révén mintegy évi 20 milliárd euró haszonra tesznek szert; mivel az Europol szerint az illegális migránsok földközi-tengeri átkelésének szervezésében aktívan részt vevő szervezett bűnözői csoportok eddig is részt vettek ember-, kábítószer- és fegyvercsempészetben, valamint terrorista tevékenységekben; mivel 2015. március 17-én az Europol elindította „Mare” elnevezésű Közös Operatív Csapatát, hogy leszámoljon ezekkel a bűnözői csoportokkal.” Erre tekintettel is az említett állásfoglalás – szintén többek között – rögzíti, hogy fel kell velük szemben lépni: (állásfoglalás 14. pont „sürgeti a tagállamokat és a harmadik országokat a lehető legszigorúbb büntetőjogi szankciók bevezetésére a – mind az EU-ba irányuló, mind az Unió területén áthaladó – emberkereskedelem és embercsempészet ellen, valamint azon egyének vagy csoportok ellen, akik az EU-n belül kizsákmányolják a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat, egyúttal biztosítva, hogy a menedékkérők megsegítésére sietőket és a veszélybe került hajókat nem vonják felelősségre;”).Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz Európai Tanács 2015. április 23-i nyilatkozatára és az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalására tekintettel az Európai Bizottság elfogadta az Európai Migrációs Stratégiát. A stratégia a bevezető részét követően azonnali intézkedések (Életmentés a tengeren, Az embercsempész bűnszövetkezetek célba vétele, reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: áthelyezés, a lakóhelyét elhagyni kényszerült, védelemre szoruló személyek védelmének biztosítására vonatkozó közös megközelítés: letelepítés, partnerségi együttműködés a harmadik országokkal a migráció származási útvonalainak kezelésére, az uniós eszközök felhasználása a leginkább érintett tagállamok segítésére), a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillérre (az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, határigazgatás – életmentés és a külső határok biztosítása, Európa kötelezettsége a védelem nyújtására: erős közös menekültügyi politika, a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika és a merre tovább fejezetekre) osztották fel. Ahogy az látható az Európai Bizottság az Európai Migrációs Stratégiában az embercsempész bűnszervezetek célba vételét kiemelt célként határozta meg. Ennek keretében az embercsempészek által használt hajók szisztematikus azonosítása, elfogása és megsemmisítése szintén kiemelt szempont volt. Meghatározták, hogy az EU azonnali intézkedéseket is hozhat, hogy beavatkozzon a származási és tranzitrégiók útvonalain. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) együttműködik a partnerországokkal, hogy konkrét intézkedéseket hozzon a veszélyes utazások megelőzésére (pl.: Észak-Afrikával és Afrika szarvával kezdve a folyamatot és építve a Közel-Keleten már meglévő programra, vagy többcélú központ létrehozásának a terve Nigerben, Líbiai és a Szíriai válság kezelése). Mindemellett a döntéshozók észlelték, hogy „Az illegális migráció egyik ösztönzője az a tudat, hogy az EU visszatérési rendszere – amely az illegális, illetve azon migránsok kiutasítására szolgál, akiknek a menedékjog iránti kérelmét elutasították – nem működik tökéletesen. Az embercsempész hálózatok gyakran kihasználják azt, hogy viszonylag kevés kiutasítási határozat kerül végrehajtásra – a 2013-ban kiadott kiutasítási határozatoknak mindössze 39,2 %-a esetében került sor tényleges végrehajtásra.” (Európai Migrációs Stratégia III.1. Az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, Visszatérés cím). Ezen cím esetében megjegyzték, hogy a végrehajtási arány növelése érdekében segítséget kell adni (kapacitásépítés, tájékoztatási és tudatosság-erősítő kampányok, valamint a visszailleszkedési intézkedések támogatása útján) a harmadik országoknak, mivel nem tettek eleget a nemzetközi kötelezettségüknek és nem fogadták vissza az Európában illegálisan tartózkodó állampolgáraikat. A fentiek alapján azért az látható, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a kaotikus helyzetet. A tények alapján nem nehéz megállapítani, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni, az európai vezetőknek fontos a határvédelem! Az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: "Áthelyezés” címet viselte. Gyakorlatilag az egész kormányzati kommunikációt ez, és ahogy látható a mai napig is ez uralja. Mit is rögzít az Európai Migrációs Stratégiának ezen része? Azt, hogy „A Földközi-tenger medencéjében kialakult helyzet kezelése céljából a Bizottság május végéig javaslatot tesz az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján előirányzott veszélyhelyzeti reagáló rendszer aktivizálására. A javaslat magában foglal egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust, hogy minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen ebben a közös erőfeszítésben. A megállapított szabályoknak és garanciáknak megfelelően a fogadó tagállam lesz felelős a kérelmek vizsgálatáért.A mellékletben található az újraelosztási kulcs, amely olyan kritériumokon alapul, mint a GDP, a lakosság mérete, a munkanélküliségi ráta, a korábbi menedékkérők és letelepített menekültek száma. Ez a lépés a tartós megoldás előfeltétele. Az EU-nak állandó rendszerre van szüksége ahhoz, hogy megossza a nagyszámú menekülttel és menedékkérővel kapcsolatos felelősséget a tagállamok között.A Bizottság 2015 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy olyan kötelező erejű és automatikusan aktivizálódó áthelyezési rendszer kialakítása céljából, amely arra szolgál, hogy tömeges beáramlás esetén elossza az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket az EU-n belül. A rendszer figyelembe fogja venni a tagállamok által korábban, önkéntes alapon tett erőfeszítéseket.”. Ebben a kérdésben született Magyarországgal szemben EU Bírósági elmarasztaló döntés, melynek részleteire még ki fogunk térni. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

2025. július 14-én a Hír tv 17 órakor kezdődő híradójában Magyar Pétert úgy állították be, mint aki illegális migránsok támogatója lenne. Persze nem bírt hír értékkel a Hír tv-n, hogy a vasúti közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az önkormányzatiság és napestig sorolható lenne, ami romokban áll az országban, így ezen témák nem voltak porondon. Gyakorlatilag az elhangzottak színtiszta vádaskodásnak tűntek bármiféle tényszerű adatok, információk bemutatása nélkül. A Hír-tv-n az illegális migrációval kapcsolatban a következő hangzott el „Támogatták a migrációs kvótarendszert azt, hogy 200 millió euróra bírságolja hazánkat az Európai Unió Bírósága a határzár miatt és szorgalmazták az illegális bevándorlók uniós szintű szétosztását is. Többek között ezek azok a brüsszeli migrációpárti javaslatok, amiket a TISZA Párt EP képviselői megszavaztak. A napokban pedig az is kiderült, hogy már a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migráns politikát kell népszerűsíteniük.” E tekintetben több kérdés is felmerül.1. Melyik Eu-s szerv tudná határozatával az Európai Unió Bíróságának döntését befolyásolni? 2. Jól értelmezte-e a főszerkesztő a hivatkozott bírósági döntést? 3. Ki és honnan tájékozódva jelenti ki ilyen bátran (nem véleményként, hanem tényként), hogy Tisza Szigeteknek a brüsszeli migrációs politikát kell népszerűsíteni?Az első kérdésre a válasz egyértelműen kijelenthető, azaz, hogy: NEM, mivel világos hatásköri szabályok vannak, mondhatnám azt is, hogy jogállami. A második kérdés tekintetében, az alábbiak miatt szintén NEM a válasz. Az EU Bizottság Magyarországi Képviselete 2024. június 14-én kiadott egy közleményt, amelyben a következők szerepelnek: „Egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására. Az ítélet valójában azt állapította meg, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot.” Egyébként, aki az ítéletet átolvassa, annak teljesen egyértelművé válik, hogy az EU Bizottság Magyarországi Képviselete adja meg a megfelelő tájékoztatást az állampolgáraink számára (az ítélet teljes terjedelemben elérhető).Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Szigeteknek is a migráns politikát kell népszerűsíteniük, mivel a Hír tv szerint a „napokban pedig az is kiderült”. Biztos sokakat foglalkoztat, hogy honnan derült ki? Utánajártunk, hátha kiderül. Érdekes volt, hogy mi meg azt az információt kaptuk, hogy a Tisza Szigetek nem, ahogy Magyar Péter sem támogatják az illegális migrációt, sőt azt kifejezetten ellenzik, elutasítják. A következőkben elindítunk egy, az illegális migrációra vonatkozó cikksorozatot, amely az elmúlt 10 év EU-s lépéseit fogja bemutatni. Az írásokból kiderül, hogy pont Orbán Viktor nem akart együttműködést a tagállamokkal az illegális migráció visszaszorítása érdekében, illetve, hogy folyamatos volt állampolgáraink felé a mellébeszélés, a félinformációk adása. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A magyar szuverenitásra vonatkozó orbáni „szózatok” romba dőltek. Mivel az elmúlt napok eseményei alapján az rajzolódik ki, hogy országunk orosz befolyás alatt áll, pont úgy, mint az 1980-as években. A „hasznos idióták” lelkesen dolgoznak, eközben Putyin hátradől, és kér egy kávét.Az orosz befolyásLavrov orosz külügyminiszter 2021-ben, Barátságért kitüntetést adott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek. A Barátságért kitüntetés büszke tulajdonosa és Lavrov közötti egyik, 2020-ban történt telefonbeszélgetést Panyi Szabolcs, oknyomozó újságíró nyilvánosságra hozta. A külföldi befolyástól mindig elhatárolódó, a szuverenitást féltő Orbán kormány, egyik hű tagja tulajdonképpen arra kéri Lavrovot, hogy az oroszok avatkozzanak be a szlovák választásokba. Ennek keretében az a kérés hangzik el Lavrov felé, hogy Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt meg kellene hívni Moszkvába. "-Szergej, be tudnátok avatkozni?" - Forrás: YouTube képernyőképA ”vendéglátás” egyébként 2020-ban meg is történt. Az utazás kapcsán - mivel Panyi cikke után az Szlovákiában is nagy felháborodást keltett - Robert Fico szlovák kormányfő is megszólalt, aki viszont semmi problémát nem lát abban. Meg kell jegyezni, hogy Fico 2023-ban ismét miniszterelnök, Pellegrini 2024-ben pedig szlovák államfő lett. Gyakorlatilag egy Fico, Pellegrini szövetségről lehet beszélni, és ahogy kinéz a helyzet ez orosz segítséggel, orbáni közreműködéssel jött létre. A Fico által vezetett országgyűlési többségben mindemellett szerepet kapott a Szlovák Nemzeti Párt is. A legmegdöbbentőbb az, hogy Ficoék hatályba léptették azt a magyarellenes jogszabály módosítást, amely szerint a Beneš-dekrétumok bírálatát hat hónapnyi börtönnel büntetik. Tehát az látható, hogy Szijjártónak sikerült egy, a Szlovákiában élő magyar kisebbség kárára segítséget nyújtani az „orosz baráton” keresztül. Köztudott az is, hogy a 2024-ben lezajlott román elnökválasztást, Călin Georgescu nyerte. Viszont a román alkotmánybíróság megállapította, hogy az oroszok befolyásolták a választást, így érvénytelenítették az eredményt, valamint Călin Georgescut eltiltották a jelöltségtől (orosz módszerekről: itt, itt, itt). Az esetet követően „lépett” színre George Simion a román szélsőjobb (AUR) embere, akivel kapcsolatban szintén felmerült az, hogy az oroszoknak dolgozik. Călin Georgescu megérkezik március 27-én a bíróságra, miközben támogatói születésnapjára köszöntik - Forrás: Kanal D Romania - YoutTube képernyőképArról nincs információ, hogy a román szélsőjobb is kapott volna Szijjártótól vagy a magyar kormánytól hasonló segítséget. Azonban az biztos, hogy a magyarellenes, román szélsőjobbos jelöltet, Orbán teljes mellszélességgel támogatta a 2025-ös román elnökválasztási kampányban. Ez az orbáni támogatás, még a köztudottan hithű, FIDESZ szekerét toló RMDSZ-nek is sok volt. Egyébként a románok átláttak az „orosz” szitán és Nicușor Dant, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alapítóját és volt elnökét választották meg elnöküknek. Az EU tagállamain kívüli országokban is, egy-egy választáson – bár semmi keresnivalójuk nincs – az oroszok mégis jelen voltak. Elég csak a 2025-ben lezajlott moldovai választásokra visszaemlékeznünk. Szijjártó, Lavrov „eszmecseréje” meglepetés vagy sem? Természetesen Szijjártó és Lavrov közötti telefonhívás kapcsán itthon - már akihez eljutott a hír – azonnal felkapták a fejüket az emberek. A hazai közvélemény jelentős része elítéli a külügy oroszokhoz való kapcsolódását, tekintettel arra, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, nem pedig orosz gyarmat. Ráadásul az olcsó olaj és az olcsó gáz kormány által, a rezsicsökkentés mítoszába öltöztetve sulykolt állítása, már több esetben is cáfolásra került. Persze ez mellett az is érthetetlen, hogy Szijjártó, az energiabiztonságunk ürügyén az utóbbi években gyakorlatilag „hazajárt” Moszkvába (pl.: 2022., 2023.04.hó., 2023.10.hó, 2024.12.hó ). 2022 és 2025 októbere között mindösszesen 13 alkalommal.Persze a „látogatások” 2026 évben sem szakadtak meg. Természetesen az EU tagállamai is jelezték az aggályaikat. Bár ők nem annyira lepődtek meg, mivel gyakorlatilag köztudott volt, hogy Orbánék nem feltétlen „hazai pályára” játszanak. Ennek okán az uniós tagállamok már nem osztanak meg érzékeny információkat Magyarországgal. "Magyarország Miniszterelnöke szisztematikusan a lengyel érdekel ellen dolgozik." jelentette ki Donald Tusk egy március végi sajtótájékoztatón - Forrás: YouTube képernyőkép A POLITICO arról ír, hogy Donald Tusk, lengyel kormányfő egyenesen kijelentette, hogy „senkit sem érhetnek meglepetésként”. „Már régóta gyanakszunk emiatt” – írta vasárnap az X on Sunday-on. „Ez az egyik oka annak, hogy csak akkor szólalok fel, ha feltétlenül szükséges, és csak annyit mondok, amennyit feltétlenül szükséges.”. Az agresszor Putyintól tehát minden épeszű állami vezető elhatárolódik, de ahogy látható Orbánék nem. Lehet, hogy Szijjártó minden látogatásakor kérlelte Moszkvát, hogy ne lőjék szét a Barátság kőolajvezetéket? Akkor ez pont úgy nem jött be, mint az, hogy „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja”. Ne felejtsük el, hogy Putyin az 1997-es NATO határokat akarja visszaállítani! Ez azt jelentené, hogy Magyarország nem lenne a NATO tagja. Tehát úgy tűnik, hogy Putyin megtalálta a hű „moszkovityákat”, „PetiKÉMeket”, akik, persze némi ellenszolgáltatásért (pl.: Hatvanpuszta, szinte láthatatlan, de jól jövedelmező cég) ismételten orosz gyarmattá tennék Magyarországot. Szolgálatok magyar emberek ellen Napvilágot látott az is, hogy a TISZA Párt informatikusai ellen titkosszolgálati akciót követtek el. Ezen információkat egy az ügyre rálátó, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa, Szabó Bence arccal és névvel nyilatkozva megerősítette. Nem meglepő módon, mind Panyi oknyomozó újságíróra (akit, már a Pegasus kémszoftverrel is jogellenesen megfigyeltek), mind pedig a TISZA Párt informatikusaira a kormány és a komplett médiájuk rá akarja sütni, hogy ők ukrán kémek. Ezzel kapcsolatban „szakértői” jelentést kér a kormány Tuzson Bence igazságügyi minisztertől. Emlékszünk még rá, hogy Tuzson volt az, aki a Szőlő utcai ügyet kivizsgálta. A tuzsoni jelentés szerint az ügynek nem volt kiskorú sértettje, valamint nem merült fel politikusok vagy kormánytagok érintettsége.Szabó Bence nyilatkozik a Direkt36-nak, 3 napon belül 2 millió emberhez értek el ezek a szavak - Forrás: YouTube képernyőképAzóta az kiderült, hogy volt kiskorú sértett, viszont az nem, hogy ki is az a „Zsolti bácsi”. Tehát egy olyan ember fog vizsgálatot lefolytatni - ami egyébként teljesen érthetetlen, mert arra ott vannak a megfelelő hatóságok -, aki már egyszer, nem is olyan régen a jelentésével megbukott. Egyébiránt Szabó Bence századost, hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatták ki és kutatást is tartottak nála. Pintér Sándor belügyminiszter nem volt rest kijelenteni, hogy Szabó százados urat „A kollégák, akikkel együtt dolgozott, egyszerűen árulónak tartják, tehát ez egyértelmű”. A jelenleg rendelkezésre álló adatok inkább arra engednek következtetni, hogy a regnáló kormány politikai okból, a titkosszolgálaton keresztül, jogszerűtlenül magyar embereket figyel meg és a legnagyobb ellenzéki pártot tönkre akarja tenni az oroszok segítségével, illetve módszereik felhasználásával. Igazából ez az árulás, amely az egész nemzetünk ellen irányul, nem Szabó százados úr hazáért történő kiállása. Ez tulajdonképpen nem más, mint a régi kommunista időkből berögződött orbáni reflex. "Fogott egy üveg kompótot, kinyitotta az ajtót visszajött, és azt mondta, hogy már a spájzban vannak az oroszok!" - Forrás: YouTube képernyőképA fentiekből az körvonalazódik ki, hogy Putyin „hasznos idiótái” simán, gondolkodás nélkül elárulják az országot és Európát! A cikkben részletezett román, szlovák, moldáv példák azt mutatják, hogy nincs új a nap alatt, csak most Magyarországon van a sor. Ne felejtsük el, hogy 40 évig itt volt a nyakunkon a „vörös hadsereg”, melyet alig tudtunk kiebrudalni szép hazánkból! Április 12-én nekünk is át kell látni az orosz szitán! Végre be kell fejeznünk a rendszerváltást és ki kell mondanunk, hogy TOVARISI KONYEC, és hogy a kémek is megértsék: Товарищи, конец! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A Schadl-Völner korrupciós ügy és annak mellékszálai utalnak arra, hogy az emberek háta mögött mit, hogyan intéznek a Fideszes elit tagjai. „Tóni, Barbara és Ádám” nevek ismerősen csengenek a fülünkben, sőt még az ügyészség is ismeri őket. Viszont Ők, az ügyészség álláspontja szerint nem követtek el semmit! Persze ennek a korrupciós ügynek a mellékszálai, egy kormányhivatali dolgozó elítélésén kívül, nem igazán jutottak el a felelősségre vonásig. Pedig…. Schadl-Völner-ügy lényegeA gyanú szerint az ügy így foglalható össze. A végrehajtók, a kinevezésük érdekében pénzt fizettek – összesen, nagyjából 924 milliót – Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének. A végrehajtói kar elnöke, 2-5 millió forintos tételekben, összesen 83 milliót fizetett ki a kinevezéseket intéző Völner Pálnak. Aki akkor Fideszes államtitkár volt. Egyébként a két fél között, legalábbis a gyanú szerint, a bűnös viszony 2018-2021 közöti időszakot érintette. Az ügyben voltak olyanok, akik beismerő vallomást tettek, és már az ítélet is megszületett velük szemben. Völner Pál és Schadl György tagad, velük szemben tovább folyik a büntetőeljárás. Az azért megjegyzést érdemel, és egyúttal érhetetlen is, hogy míg Schadl György hosszú ideig letartóztatásban volt, addig, a volt Fideszes államtitkár, Völner Pál egy percet sem töltött cellában. Persze ez inkább a Fidesz hierarchiáját tükrözi le, mintsem egy büntetőeljárás logikáját. Egyetemi vizsga, bíró elleni bosszúA 24.hu megírta, hogy a nyomozati iratok szerint, Schadl György egyetemi vizsgákat intézhetett Nagy Ádámnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kabinetfőnökének. Schadl egy bírót is ki akart rúgatni. Ez ügyben találkozott is a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Utóbbi közölte, hogy bírót nem lehet kirúgni, de diszkomfortossá lehet tenni az életét, és a csoportvezetői megbízását is vissza lehet vonni. A felelősségre vonás, ezen esetekben tulajdonképpen elmaradt. Mindemellett azért látható az, hogy a Fideszes elit csápjai mindenhova elérnek. Ha, úgy tartja kedvük, szívességet kérnek, illetve bárkit sarokba szorítanak, vagy éppen lehetetlen helyzetbe hoznak. Kompromitáló felvételSchadltól lefoglaltak kompromittáló felvételeket is. Akkoriban több sajtótermék is foglalkozott az üggyel. Felröppentek olyan hírek, amelyek szerint egy közszereplő is érintett lehet. Ebben a sztoriban az a legérdekesebb, hogy az ügyészség, arra való hivatkozással, hogy a felvételek a korrupciós ügyben nem relevánsak, úgy döntött, hogy megsemmisíti azokat. A büntetőeljárásról szóló törvény valóban arról rendelkezik, hogy ha az eljárás érdekében már nincs szükség a lefoglalásra, akkor azt meg kell szüntetni. Az említett törvény azt is kimondja, hogy ha a foglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt – a gerinces élőállat kivételével – a lefoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni.Munkában a megsemmisítőA kérdés nem is ez igazából, hanem az, hogy az ügyészség miért nem észlelte azt, hogy személyes adatok, ráadásul különleges adatok (a szexvideón, a személyek szexuális életére vonatkozó személyes adatok) vannak valaki, harmadik személy birtokában. Tehát nem meg kellett volna semmisíteni a felvételeket, hanem büntetőeljárás keretében megvizsgálni azt, hogy ki, mikor, hogyan, milyen célból szerezte meg azokat, azaz jogosult-e az adatkezelésre vagy sem! Ha már kompromittáló felvétel! Biztosan emlékszik még mindenki a Borkai ügyre. A Fidesz színekben, Győr városát sokáig polgármesterként irányító Borkai és barátai egy adriai jachtozás keretében, örömlányok szolgálatait igénybe véve pihenték ki a hétköznapok fáradalmait.Szivárog, ha akarjákEgyébként a sajtó beszámolt róla, hogy a Borkai ügyet a Fidesz felső vezetése már, annak nyilvánosságra kerülése előtt ismerte. A Schadl ügy kapcsán, ilyen vagy hasonló információ nem szivárgott ki. Ha rápillantunk a két ügyre, akkor nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a Schadl ügyben lefoglalt kompromitáló felvételek és a Borkai ügyben nyilvánosságra került felvétel, hasonló cselekményeket rögzítenek. Megállapítható, hogy a szexvideóval „házalók” a Borkai ügyben személyes adattal visszaélés miatt kaptak ítéletet, a Schadl ügyben viszont esély se volt rá, mivel az ügyészség „ledarálta” a felvételt. Mi változhatott? Talán az, hogy a Fidesz tanult a Borkai ügyben elkövetett hibájából, így nem kellett nekik bajlódniuk egy újabb szexvideóval. Mi miatt bukott a kormánytisztviselő?Schadl György, a végrehajtók főnöke egy siófoki nyaralót vásárolt magának, majd elkezdte azt átalakítani. Az átalakítás szabálytalanságai miatt a kormányhivatalnok nem akarta kiadni az engedélyt. A vád szerint a kormányhivatali dolgozónak pénzt kínáltak, aki azt el is fogadta. A kormányhivatali dolgozó az ellene zajló büntetőügyben még azt nyilatkozta, hogy Ő az áldozat a történetben és, hogy osztályvezetői szinten hangzott el utasítás az engedély kiadására. Az egy érdekes fordulat, hogy amikor már tanúként kellett a kormánytisztviselőnek a bíróság előtt megjelennie, akkor már mintha, inkább Schadl mellett tanúskodott volna.Ki a hunyó?Meg kell jegyezni, hogy az engedély kiadását megelőzően már tisztában volt vele a kormányhivatal, hogy jogszerűtlen az átalakítás. Arról azonban nincs információ, hogy a rendőrség, akár saját maga által, vagy az ügyészség utasítására, vizsgálta volna a kormánytisztviselőnek, az osztályvezetői szintről kapott ukázzal kapcsolatos állításait. Ha valós a kormánytisztviselő állítása, akkor egyértelműnek tűnik az, hogy a jogszerűtlen utasítás kiadása felveti a hivatali visszaélés bűncselekmény elkövetésének a gyanúját. Tehát ez esetben is felmerül a kérdés, hogy mi történhetett a háttérben? Szimplán, a szakmával szembemenő politikai utasítás, vagy valami más is volt? Az állampárt egyre tökéletesebb munkát végezÚgy tűnik, hogy a Schadl-Völner korrupciós ügy mellékszálai miatt – eddig legalábbis – nincs vezéráldozat. Sőt vélelmezhető az is, hogy az állampárti rendszert idéző módszerekkel működő kormányzat, beton biztosan intézi a Fideszes elit ügyeit. Amúgy egyre hihetőbb az az állítás, hogy az elitnek nem okoz problémát „kihúzatni magát” egy-egy büntetőügyből. A „gyalogoknak” meg nincs mentség, mivel jön majd helyettük más. Egy olyan más, aki nem az országhoz, hanem a párthoz hű. A „más” majd egy darabig élvezi a „kegyet”, utána meg, ha baj van, elengedik a kezét. Ezek az ügyek is arra mutattak rá, hogy a korrupció az egyik legveszélyesebb az országra, mivel abból olyan „kézfogó” alakul ki, amely behálóz mindent. Ez ellen az ország iránti hűség, lojalitás és a szakmai kiállás a megoldás! dr. Gaál Lóránt – Nyitókép: YouTube ScreenShot

Csak Orbánnak olcsó az orosz olaj, nekünk, állampolgároknak viszont nem! A kormány az adóterhek csökkentésével gond nélkül olcsóbbá tudná tenni az üzemanyagok árát, viszont akkor a „slepp” rosszul járna. Nem mellesleg Orbánnak az orosz olajhoz történő ragaszkodása sok magyar emberben visszatetszést kelt. Ami nem véletlen!Adócsökkentést követel a TISZA, Nagy Márton szerint minden rendben van!A benzin jelenlegi adótartama, Magyar Péter szerint 352,-Ft. A TISZA Párt másik politikusa, Kapitány István az üzemanyagárak megfékezése érdekében adócsökkentést követelt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre úgy foglalt állást, hogy „A tények kedvéért: az üzemanyagárak adótartalma a szomszédos országokhoz képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb. Az üzemanyagárakat főként az alapanyagár mozgatja.” Tényleg minden rendben? Forrás: Zbynek Burival - UnsplashMik befolyásolják az üzemanyag árát?Az üzemanyag ára nem csak Magyarországon, hanem más államban is több részből tevődik össze. Az árat nem csak az olaj világpiaci ára, a Forint és a Dollár közötti árfolyam, hanem az egyes államok által alkalmazott adó fajták és azoknak a mértéke is befolyásolja. Az adók közül az egyik tétel a jövedéki adó, amit EU irányelv is szabályoz (Tanács 2003/96/EK irányelve). Ennek a lényege az, hogy egy tagállam sem alkalmazhat kevesebb jövedéki adót az üzemanyagokra, mint amit az irányelv meghatároz. Az irányelv szerint, az ólmozatlan benzin esetében 359 Euró/1000 liter, ólmozott benzin esetében 421 uró/1000 liter, a gázolaj esetében pedig 330 euró/1000 liter a minimum adó összege. Persze a jövedéki adón túl más, az állam által megkövetelt fizetési kötelezettség is teherként jelenik meg. Ide sorolandó a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség díja, az energia-megtakarításra ösztönző, Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer díja, vagy éppen a kiskereskedelmi adó. A beépített adókat követően „természetes módon” még rá kell számolni, a magyarországi világrekorder ÁFA-t is, ami 27%. Tehát az adó is „áfázik”. (Megjegyzés: holtankoljak.hu oldalon a nemzetközi üzemanyagárak megtalálhatóak független attól, hogy az Ural, vagy Brent típusú olajból került előállításra.) Emelkedő olaj árak!Az, hogy Orbán „két lábon járó békegalamb haverja”, a Béketanácsot megalapító Trump, Irán elleni offenzívája milyen kihívás elé állítja a világot, még nem tisztázott (nyilván nem vitatva azt, hogy a XXI. században olyan diktátoroknak, mint Maduro vagy Hámenei nincs helyük a világban), de az biztos, hogy a Brent olaj hordónkénti ára (81.6 USD/hordó) jelentősen emelkedett. Az orosz Ural típusú olaj jelenlegi ára 68.8 USD/hordó, amely szintén emelkedést mutat. Az is biztos, hogy Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget, ahol egyébként a cseppfolyósított földgáznak egyharmada és a globálisan kitermelt kőolaj közel negyede haladt át.A háborúzó béketanács ára - Forrás: Marek Studzinski - UnsplashOrbán ragaszkodik az „olcsó” orosz olajhoz! A HVG online felületén megjelent, hogy 2025-ben több mint 92,3 százalékra emelkedett az orosz nyersolaj aránya a magyarországi olajimportban. Ez 2021-ben, az oroszok ukrajnai inváziója előtt még csak 61 százalékos volt. Az oroszok által, 2026. január 27-én szétlőtt Barátság vezetéken a szállítás azonban leállt. A Barátság vezeték állapotáról eltérő információk vannak, de a lényeg az, hogy azon egy csepp olaj sem jön. Fico, szlovák miniszterelnök eközben zsarolásnak tekinti azt, hogy Magyarország nem kap orosz olajat Ukrajnától, helyesebben azon keresztül. Fico ezen álláspontját, nem más, mint a Kreml is megerősítette. Eközben a horvátok felajánlották a segítségüket. Orbán azonban azt követeli a horvátoktól, hogy az Adria vezetéken keresztül Magyarországra orosz olajat szállítsanak. A horvátok a szuverenitásra és a nemzetközi jogra, valamint az EU szankciókra hivatkozva, továbbá Orbán „békepárti” haverjának, Trumpnak a szankcióitól tartva az orosz olajat nem akarják az Adria vezetéken keresztül átengedni. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy Orbánék korábban nem tartották alkalmasnak az Adria vezetéket Magyarország és Szlovákia ellátására, amit Horvátország kategorikusan cáfolt. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar-horvát kapcsolatok a MOL-INA ügy miatt sem felhőtlen. Orbánnak, mindennek ellenére kell az orosz olaj! Miért?Most ugrik a majom a vízbe!A Mol, Százhalombattán naponta 165.000 hordó olajat (8,1 millió tonna/év) dolgoz fel. A tonna és a hordó váltószáma 6.8, azaz egy tonna olaj 6,8 hordó olajnak felel meg. E szerint 55.080.000 millió hordó az éves feldolgozás. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény 2. §-a különadót vet ki a kőolajra. Ennek az adónak az alapja a Brent típusú kőolaj és az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 5 amerikai dollárral csökkentett összege. - Az így kiszámított összeg 95%-át viszi az állam adóban. A fenti számoknál maradva (81.6-68.8-5=7.8) ez 7.41 USD/hordó összeget jelent. Egy USA dollár jelenleg 331 Forint, azaz egy hordó után 2452.71,- Forint összeg az adóteher. (Megjegyzés: a számítás egy adott napra vonatkoztatva lett elvégezve, azaz átlagolás nélkül). Tehát, 55.08 millió hordó után 135.095.266.800,- Forint éves plusz adót szed be Orbán. És akkor ne felejtsük el, hogy az egyetemi modellváltás (egyetemek ellopása..?) alkalmával több, az egyetemeket fenntartó alapítvány kapott állami részvényeket, amelyek olyan cégekben voltak, mint például a Mol. Így van jelenleg Mol részvénye – többek között - Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak is, amely a Budapesti Corvinus Egyetemet tartja fenn. Persze más FIDESZ befolyás alatt álló alapítvány is jutott hasonló módon Mol részvényekhez. Ide sorolható a Mol - Új Európa Alapítvány is, amely a határon túli magyar sportklubokat finanszírozza, valamint az Orbán Viktor politikai igazgatójává avanzsált Orbán Balázs által fémjelzett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is. Tehát amikor a Mol osztalékot fizet, akkor nem a magyar állam, hanem helyette ezen szervezetek részesülnek abból. Tehát a helyzet az, hogy Orbán megint a saját és haverjai pénzét félti, nem pedig a magyar állampolgárokat tekinti elsődlegesnek. Emellett persze kézzel-lábbal kapálózik az Urali és a Brent típusú olaj beszerzési ára közötti évi 135 milliárd adóforintért, mivel EU források nélkül lyukas az államkassza. Tovább dübörög a riogatás, most éppen az 1000,- Forintos üzemanyagárral, vagy éppen a háborús fenyegetéssel. Elég volt! Tovarisai konyec! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Magyarország csaknem 10 milliárd Eurót veszíthet el, de nem Brüsszel bosszúja, hanem Orbán-rendszer miatt. Ez az összeg a 2026-os magyar költségvetés kiadási oldalának majd’ tíz százaléka. Az Európai Parlament indította a pert az Európai Bizottság ellen, mert jogsértőnek tartotta azt a döntést, amely alapján lehetőség nyílt Orbánéknak ezen összeg lehívására. A háttérben nem politikai véleménykülönbség, hanem a rendszerszintű korrupció, a bíróságok függetlenségének kiüresítése és a jogállamiság lebontása áll. Ez a történet arról szól, hogyan jutottunk oda, hogy az Európai Bizottság ma a Bíróságon küzd azért, hogy Magyarország ne veszítse el ezt az összeget – saját kormányával szemben.Miről is van szó?Az EU hosszú távú költségvetése többéves (2021-2027) pénzügyi keretként (MFF) is ismert. Ez határozza meg az egyes szakpolitikai területekbe befektethető maximális összeget. Ezzel együtt a jogállamisági feltételrendszer minden olyan pénzügyi eszköz részévé vált, amelyen keresztül az uniós költségvetést kezelik és folyósítják (megjegyzés: Orbán, és akkori lengyel szövetségese, Mateusz Morawiecki az EU Bírósága előtt megtámadta az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet, de a Bíróság azt 2022. február 16-án elutasította). Az EU, 2021/1060 rendelete (CPR), amely a közös rendelkezésekről szóló rendeletként is ismert, egy sor közös pénzügyi szabályt határoz meg az európai uniós finanszírozás forrásaira vonatkozóan. Ide tartozik például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) is. Ezen rendelet alapján a tagállam partnerségi megállapodást készít elő, amit – a feltételek fennállása esetén – a Bizottság hagy jóvá. Az összefüggések megértése végett, meg kell említeni egy másik pénzügyi keretet is. Ezt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló EU rendelet szabályozza (RRF). Megjegyzés: Magyarországnak nem történt kifizetés az RRF rendelet alapján, mivel a Bizottság arra jutott, hogy a szuper mérföldkövek által előírt reformokat nem hajtották végre. Blokkolás, per előzmény Az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság javaslatára 2022. december 12-én elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló határozatát. A Bizottság egyébként ezeket az intézkedéseket a magyarországi közbeszerzési eljárások súlyos, rendszerszintű, széles körű és összefonódó szabálytalanságai, hiányosságai és gyengeségei, valamint a korrupció büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos korlátozások miatt javasolta. Tulajdonképpen ezzel a határozattal a Tanács, a 2021 és 2027 közötti időszakra felfüggesztette a költségvetési kötelezettségvállalások 55%-át (kb. 6,3 milliárd Euró) három kohéziós program (a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, amelyek finanszírozása a CPR hatálya alá tartozó alapokból történik) esetében (lásd: főtanácsnoki indítvány: 14. pont). Gyakorlatilag a probléma ebből adódott, mivel ez a tanácsi felfüggesztés a mai napig hatályban van, viszont, a CPR szerinti ugyanezen említett három program kifizetéseinek felfüggesztését a Bizottság 2023. december 13-án ennek ellenére feloldotta (főtanácsnoki indítvány 15. pont). Röviden tehát ez, illetve a magyar jogállamiság hiánya az oka annak, hogy az Európai Parlament, a 2024. március 25-én kelt keresetlevelével pert indított az Európai Bizottsággal szemben.Európai Unió Bírósága feladataA Bíróság az Európai Unió legfelsőbb bírósága, fő feladata az, hogy biztosítsa, hogy az uniós jogot az egész EU‑ban azonos módon tartsák be és alkalmazzák. A Bíróság – többek között – elbírálja a megsemmisítés iránti keresetet is. Ez röviden összefoglalva annyit jelent, hogy valamelyik uniós ország kormánya, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság vagy - egyes esetekben - az Európai Parlament egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát. Az ok az, hogy a felsoroltak valamelyike úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. Ki az a főtanácsnok?Bíróság munkáját 11 főtanácsnok segíti. Kinevezésük ugyanúgy történik, mint a bíráké. Egy adott időben nem minden ország tud főtanácsnokot jelölni. Az öt legnagyobb tagállam – Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – mindegyikének állandó joga van főtanácsnokot kinevezni. A fennmaradó hat főtanácsnoki helyet a többi 22 tagállam rotációs rendszerben tölti be. Mielőtt a bírák döntést hoznának egy ügyben, a főtanácsnok független „indítványt" terjeszt a bírák elé. Ebben az indítványban megvizsgálja az ügyet, és javaslatot tesz arra, hogyan lehetne megoldani azt. A bírák szabadon dönthetnek az ügyben, azaz nem kell követniük a főtanácsnok indítványát. Ćapeta főtanácsnok indítványaA főtanácsnok indítványa 2026. február 12-én került nyilvánosságra. Ebben rögzítették, hogy a perben a Bíróság elnöke 2024. július 26-án engedélyezte Magyarország beavatkozását a Bizottság kérelmeinek támogatása érdekében. 2025. október 14-én tárgyalást is tartottak, amelyen az Országgyűlés, a Bizottság és a magyar kormány szóbeli észrevételeket tett. Az indítványában a főtanácsnok, a Parlament keresetében foglalt valamennyi (összesen: 3, amely közül az első 6 részből állt) jogalap kapcsán véleményt formált. Az első kettő jogalap a Kúria és az Országos Bírói Tanács függetlenségével, a bíróságok ügyelosztásával, az Alkotmánybíróság tagjainak fellebbviteli bíróságra történő, rendes pályázati eljárás nélküli kinevezésével, az előzetes döntéshozatalra utalásokkal kapcsolatos reformok jogi értékelésével, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel és a Bizottság indokolási kötelezettségének megsértésével voltak kapcsolatosak. A Parlament utolsó, azaz 3. jogalapként felhozta azt is, hogy a Bizottság visszaélt a hatáskörével, mivel pozitív értékelést adott a magyar miniszterelnök azon döntéséért cserébe, hogy elhagyja az uniós vezetők tárgyalására szolgáló termet. Ez volt az az ominózus jelenet, amikor Orbánt tulajdonképpen kávézni küldték. Ez utóbbi esetet kivéve a Parlament által megfogalmazott jogalapok többségével a főtanácsnok vagy egyetértett, vagy részben egyetértett. Ennek az lett a következménye, hogy a főtanácsnok a Bizottság határozatának megsemmisítésére tett javaslatot a Bíróság felé. Ahogy a fentiekben már írtuk, hogy ugyan a Bíróságot nem köti a főtanácsnok indítványa, de nem nehéz azt kikövetkeztetni, hogy a 10 milliárd euró - megközelítőleg 4000 milliárd forint, ami a 2026-os központi költségvetés kiadási főösszegének, a 43,7 ezer milliárd forintnak kb. a 10%-a - uniós forrás lehívhatósága komoly veszélybe került. (Megjegyzés: a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény kapcsán - a 2024. december 4-én benyújtott beadvány által - kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Orbánék ellen, és Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság állapítsa meg annak EU jogba ütközését)Orbán vállvetve harcol az EU Bizottság mellettAz, hogy egyébként mennyit kapott meg, illetve mennyit tudott lehívni az ország ebből az említett összegből, csak Orbánék tudják. De a helyzet az, hogy Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság a Bíróságon küzd az igazáért. Tulajdonképpen azért, hogy a 10 milliárd euró forrás megmaradjon Magyarországnak. Ez persze nyilván azért komikus, mert az ország tele van olyan, kormányzati propaganda plakáttal, amelyeken most éppen a Bizottság elnökét próbálják meg lejáratni. Egyébként lenne egy egyszerűbb megoldás is! Az pedig nem más, mint a jogállamiság visszaállítása! Nyilván ez Orbántól és kormányától, a 2/3-os országgyűlési többséggel a háta mögött nem várható el. Tehát, nincs más út, valódi rendszerváltás kell! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

2026. február 26-án Magyar Péter országjárása során három településen is kampányolt. Először Alsóörsön, aztán Tapolcán, majd este Veszprémben tartotta a nap fő rendezvényét. A TISZA Párt elnöke – ahogyan az ország más pontjain is – saját jelöltjei mellett áll ki, és kampányol értük. Alsóörsön Forsthoffer Ágnes, Tapolcán Dr Balatincz Péter, Veszprémben pedig Dr Gáspár Levente indulását támogatja. Az országjárással a pártelnök egyértelmű célja, hogy megerősítse a TISZA jelöltjeit, és bemutassa a párt saját alternatíváját a jelenlegi kormányzati szereplőkkel szemben.Az esti veszprémi rendezvényen Magyar Péter élesen bírálta Ovádi Péter és Navracsics Tibor eddigi munkásságát, valamint a Fidesz–KDNP helyi és országos politikáját. Az országjárás állomásain egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, és feltűnően sok fiatal jelenik meg a rendezvényeken. A veszprémi látogatás tisztázta, hogy miért nem vett részt február 6-án egy helyi civil szervezet által szervezett jelölti bemutatkozáson a TISZA Párt jelöltje. A kérdés tehát ismét aktuális: Van-e értelme olyan vitának, ahol a kormánypárti jelöltek nemcsak, hogy elkerülik a valódi elszámoltatást, de tudomást sem akarnak venni arról, hogy ugyanannak a politikai közösségnek a képviselői, amelyet az ellenzék súlyos visszaélésekkel és az országot érintő károkozással vádol? Akik ott voltakAz említett egyesület a rendezvényét, 2026. február 6. napjára a veszprémi Agorába hirdette meg. A pártok által bejelentett jelöltek közül Ovádi Péter (FIDESZ-KDNP), Hrabovszki László (Demokratikus Koalíció) dr. László Péter (MI Hazánk) és Szücs Zoltán (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) jelent meg a beszélgetésen. Információink szerint az esemény hozzávetőlegesen 150 fő előtt zajlott le.Kinek miért lehetett fontos a részvétel?dr. László Péter - Mi Hazánk -választókerülethez történő kötődése megkérdőjelezhető. Ezért biztosra vehető, hogy Ő jó alkalomnak tekintette azt, hogy a neve „pörög” Veszprémben. Kétséges a választókerülethez való kötődése Hrabovszki Lászlónak is. Ő 2024-ben Badacsonytomaj (amely település nem a Veszprém OEVK 1, hanem a Veszprém OEVK 3 választókerületben van) polgármesteri székéért indult el. A versenyt csúnyán elbukta. Egyébiránt gyorsan tegyük hozzá, hogy a kormányzó pártoknak 2010 óta tartó 2/3-os hatalmát biztosító DK-nak, elemi érdeke, hogy mindenhol megjelenjen, ahova hívják. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt - Szücs Zoltán - vonatkozásában azt lehet elmondani, hogy aranyos, jó humorú párt. Mivel azonban nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással, így nekik is szintén jól jön minden nyilvános megjelenésre biztosított lehetőség. Azonban meg kell jegyezni, hogy az országot, amelynek helyzete most már tragikomikus, „viccelődve” nem lehet egyenesbe hozni. Ovádi Péternek - Fidesz-KDNP - nyilván minden egyes szereplés jól jön. A háta mögött álló hatalmi gépezet mérhetetlen forrásának a kihasználása mellett ez is alkalmat ad arra, hogy kampányoljon. Tehát ezen alkalmakkor is tudja puffogtatni a sületlenségeket (Brüsszel, Ukrajna, Magyar Péter hazaáruló, stb.).Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Magyar Péter facebook oldalaMiért nem volt jelen dr. Gáspár Levente?Dr. Gáspár Levente, a TISZA Párt jelöltje rendszeresen részt vesz a napi munkában „Kint van” az emberek között, folyamatosan kommunikál velük. Tehát Ő elmegy az emberekhez, és nem azt várja, hogy az emberek menjenek oda hozzá. Így e tekintetben felesleges „mutogatnia” magát olyan rendezvényen, amelyen több párt jelöltje is ott van. Nem mellesleg meg kell jegyezni, hogy Orbán Viktor, aki egyébként 2006-óta mindig kibújik a vita elől, nem hajlandó nyilvánosan kiállni a legnagyobb ellenzéki párt elnökével, Magyar Péterrel szemben. Ennek elmaradása nyilván egy további érv arra, hogy ha Orbán nem, akkor én miért legyek nagyvonalú?Persze mindenkinek más az elképzelése arról, hogy miért maradt távol a veszprémi vitától Dr. Gáspár Levente. Felmerült, hogy a szervező egyesület a FIDESZ álcivil szervezete. Az Együtt Veszprémért kettő tagja, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésében foglal helyet, kettő tagja pedig úgynevezett külsős bizottsági tag. Bennfentes információink alapján az mondható el, hogy az egyesület tagjai eltérő világnézetet képviselnek. Erről jókat is szoktak vitázni, de egy dolog mindig összeköti őket. Ez nem más, mint Veszprém városának jobbá tétele.Amennyiben nem politikai, hanem szakmai oldalról közelítjük meg a helyzetet, akkor egyértelműsíthető igazán az, hogy Dr. Gáspár Leventének miért nem kell egy olyan asztalhoz ülnie, ahol Ovádi Péter, a kormánypárt jelöltje is ott van. Ovádi és pártja, a FIDESZ közreműködött abban, hogy 2025. évben Veszprém városától elvonjanak szolidaritási hozzájárulás címén 3,756 milliárd Forint, (1/2025. (II. 11.) NGM rendelet) iparűzési adó többlet címén 182 millió, majd 895 millió Forint összeget (13/2025. (V. 14.) NGM és a 34/2025. (XI. 11.) NGM rendelet). Tehát a veszprémiek befizették, Orbánék elvették! Ezen túl – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényre hivatkozással – a Fidesz intézte el, hogy a város a tulajdonában álló teljes víziközmű rendszert, valamint a Bakonykarszt Zrt-ben lévő valamennyi részvényt ingyenesen átadja az államnak. Tulajdonképpen ezen utóbbi esetben is jelentős vagyonvesztés érte Veszprémet.A Fidesz emberei ezeken nagyvonalúan át akarnak lépni, mondván azt, hogy rengeteg pályázati forrás jutott a városnak. Igen, ez valóban így van! Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy ezen források jelentős része az Európai Unióból származott. Ezt tehát nem a Fidesz, hanem az európai állampolgárok „dobták össze”. Persze érvelni szoktak még azzal, hogy Veszprém a kulturális főváros címért több, mint 100 milliárd forintot kapott. Az ezzel érvelők csak azt felejtik el, hogy a résztvevő önkormányzatok lakosságszám arányosan további fizetési kötelezettséget teljesítettek a program lebonyolítói felé. A pénzt minden esetben a Fidesz emberei osztották szét. Ezt nem nehéz igazolni, mivel csak meg kell nézni a programsorozatot lebonyolító cég, azaz a Veszprém Balaton 2023 Zrt. tulajdonosi, illetve igazgatósági tagjainak a névsorát.A kormánypártok jelenlegi országgyűlési képviselői és egyben képviselő jelöltjeinek (Ovádi Péter, dr. Navracsis Tibor, dr. Hegedűs Barbara, dr. Takács Péter) fel kell tenni a kérdést! Hol voltak akkor, amikor az államra bízott gyermekek sérelmére hosszú időn keresztül rendkívül súlyos bűncselekményeket követtek el, szexuálisan kizsákmányolták őket? Mit tettek az ellen, hogy a Magyar Nemzeti Bankot ne tudják kirabolni? Felszólaltak-e akkor, amikor „akkumulátor nagyhatalommá” tették az országunkat úgy, hogy se megfelelő mennyiségű víz, se alapanyag, se infrastruktúra nem áll rendelkezésre? Megvédték-e az ilyen üzemekben dolgozók munkavédelmi, illetve a társadalmunk környezetvédelmi érdekeit? Kampány egyre mocskosabb, egyre gátlástalanabbA kampányban - ami hivatalosan 2026. február 21-én indult - az a legnagyobb probléma, hogy a kormányzat által több éve gerjesztett gyűlöletcunami miatt magyar emberek még nagyobb vehemenciával fognak egymás torkának ugrani. Elég csak a jelenlegi helyzetet megnézni. A TISZA Párt önkénteseit baltával üldözték, szurkálással fenyegették. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a TISZA Párt felsővezetését zsarolják, nagy valószínűséggel szexuális tartalmú videóval. Az ügyben egyébként Magyar Péter is megszólalt. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője által, AI-val generált háborús videóról már nem is beszélve! Amit tehát a FIDESZ-KDNP művel, az szégyen és gyalázat! Érdekes módon elkezdtek megjelenni az újonnan alakult pártok pont, mint a 2014-es választásokon (pl.: JESZ, KTI, SEM, UDP-UMP, stb.). Persze ezen pártok arra voltak jók, hogy 2014-ben a Fidesz-KDNP kormányt hozzásegítsék az újabb 2/3-os győzelemhez. Most meg lehet, hogy arra lesznek „jók”, hogy a Tisza 2/3-os győzelmét megakadályozzák. Persze nem lehet szokatlannak tekinteni ezeket a módszereket a kommunista rendszerben edződött fideszes lányoktól és fiúktól.ZáráskéntMinden magyar embernek az az érdeke, hogy a szakpolitikai kérdések vonatkozásában normális, értelmes vita alakuljon ki, aminek eredményeképpen az országunk és a társadalmunk előre halad, fejlődik. A fentiek alapján azonban az érzékelhető, hogy ennek pont, a kormánypártok miatt nincs valós esélye. Így tulajdonképpen, Magyar Péternek sincs értelme egy asztalhoz ülnie Orbán Viktorral. Egyszerűen azért, mert nincs miről beszélnie egy végtelenül korrupt, jogállamiságot semmibe vevő, aljas hatalommal! A lényeg, hogy: valódi rendszerváltás kell! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Magyar Péter Facebook oldala - ÍgyÉlünk grafika

Lázár János a Balatonalmádiban tartott Lázárinfón páros lábbal szállt bele a magyar roma társadalomba. Persze, felismerve ezt a hibát, elnézést kért, ami azért a közösség többségénél nem bizonyult hatásosnak. Hamar jött is a megoldás: Magyar Péter a hibás! Gondoljuk át, mielőtt továbblépnénk! Lázár: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takaríttatni kell az Intercityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák. Akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, és a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”. A migránskártyaLázár elszólásának azon része, hogy nincsenek migránsok Magyarországon, több sebből is vérzik. A Telex több cikke is foglalkozott azzal, hogy Orbán Áron, a miniszterelnök öccse benne lehet abban a bizniszben, hogy külföldi személyek (vietnámi, indiai, nepáli, pakisztáni, török, kurd, arab és mások) bejussanak az Európai Unió területére. Az ügyben egyébként egy hangfelvétel is kiszivárgott. Az Orbán által megálmodott akkumulátor ipar kapcsán pedig egyértelmű, hogy a külföldiek nagy számban vannak jelen. Tehát Orbánék ügyesen szervezik a „migránsok” behozatalát az országunkba, ami nyilván a magyar emberek munkához való jutásának a kárára megy. Szerkesztőségünk előkészített egy migrációval kapcsolatos cikksorozatot is, amelyből kristálytisztán ki fog derülni, hogy az országot kőkeményen átverték Orbánék. A lázári kiszólás második része, nem valószínű, hogy véletlenül történt, csak most máshogy sült el. Ha megnézzük a FIDESZ-KDNP kormány elmúlt 15 évét, akkor nem nehéz megállapítani, hogy mindig képesek voltak egy-egy társadalmi szegmenst kiválasztani, akiket éppen utálni kellett. Egy aljas módszerUgyan hosszan lehetne sorolni, de elég csak a rendvédelmi dolgozókra, a kisegyházakra, a pedagógusokra, a bírókra gondolni. Régebbi esetekre utaltam, de ezekből is egyértelműen kiviláglik, hogy a módszer mindig ugyanaz volt, mint napjainkban. Egy társadalmi csoport kapcsán, amiből valamiért eleged van, vagy csak simán politikai hasznot remélsz, generálj egy – sokszor nem is létező - problémát, mérd fel - Rogán által - a társadalmi támogatottságát a probléma megoldásának, majd építs rá egy jellemtelen kampányt, és módosíts jogszabályt. Végül diadalittasan jelentsd be, hogy megoldottad. Ez persze azzal járt, hogy az egyes társadalmi csoportok észre sem véve, de egymást „szapulták”, nem gondolva arra, hogy a következők akár ők is lehetnek. Ezt úgy hívják, hogy kommunista szalámitaktika. Célja a hatalomban maradás, nem pedig az ország egyesítése, a jólét megteremtése. Talán eljutottunk odáig, hogy végre a magyar emberek átlátnak szitán, és nem fogják sem magukat, sem más, legyen az vallási, nemzetiségi vagy bármely más társadalmi csoportba lévő embertársaikat megalázni hagyni. Lázár és a kormány, no meg a propaganda páros lábbal felváltva szállt bele a roma társadalomba. Lázár János lavinájaElőször jött a lázári kiszólás. Azért azt jegyezzük meg, hogy nem ez volt az első, hogy Lázár beleszáll a cigányokba! Természetesen látva az ellenállást, Lázár igyekezett bocsánatot kérni. Sőt maga Orbán Viktor is próbálta szépíteni a helyzetet. Orbán kijelentette, hogy Ő Dankó Rádiót hallgat, valamint Szijjártó Péterrel és Gáspár Evelinnel karöltve jelentette be az országjárását. Láthatóan nem hozott eredményt a hirtelen irányváltás. Gyorsan meg kellett találni az „antiszemita” ellenséget, aki nyilván nem lehetett más, mint személyesen Magyar Péter és a TISZA Párt! Gyakorlatilag Lázár megvádolta Magyar Pétert, hogy káoszt akar az országban, és Ő az, aki kijátssza a faji kártyát, aki uszítja a cigányokat a magyarok ellen. Ezen ostoba lázári kijelentésen felbuzdulva, a hatvani DPK kampányturnéján – az egyébként is sok sületlensége mellett (rezsicsökkentés nélküle nem lenne, brüsszeli megbízott Orbán Anita, stb.) - a kormányfő bűnözőnek nevezte, a Lázárinfón tüntető cigányokat. Orbán a Facebook oldalán így kezdte: „Döbbenet! Kiderült, bűnözőket vezényelt a Tisza csütörtökön a gyöngyösi Lázárinfóra, hogy megfélemlítsék, és zaklassák az oda érkező fideszeseket.”. Pár kérdés azonban ezzel, és a FIDESZ videója vonatkozásában azért felmerül! Honnan tudja Orbán és a FIDESZ, hogy a megjelentek bűnözők, ráadásul fejükre olvasva azt, hogy ki (igaz csak monogrammal jelölve és elhomályosított képen) és milyen bűncselekményt követett el? Egyébként ezen adatok személyes adatok, ráadásul bűnügyi személyes adatok! Tehát, ki és milyen úton szerezte meg azokat a nyilvántartásból? Ki adta az adatszerzésre az utasítást? Alapos lehet-e a gyanú a személyes adattal visszaélés, - ugyan más ügy kapcsán részleteztük, de a hasonlóság miatt – a hivatali visszaélés bűncselekményeknek az elkövetésére? Érdekes kérdések, de kijelenthetőnek tűnik, hogy egy nyomozást azért megérne a dolog! Felszólalt olyan roma is, aki részt vett a Lázár elleni demonstráción, de kijelentette ország világ előtt, hogy ő ugyan cigány származású, de nem bűnöző és senki nem szervezte őt oda. A másik kérdés, hogy miből gondolja Orbán azt, hogy a TISZA szervezte oda az embereket? Ez az orbáni kijelentés, pont olyannak tekinthető, mint amikor – minden tény nélkül – azt sulykolja az orbáni állampárt, hogy a TISZA, Brüsszel, és az Európai Néppárt utasításait teljesíti. Ez könnyen és azonnal cáfolható, mivel az EU-Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA) és az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA), Európai Bíróság általi felülvizsgálatához és egyben a magyar gazdák megvédéséhez a TISZA képviselői a szavazataikkal jelentősen hozzájárultak. Tehát e tekintetben a magyar gazdák érdekében a TISZA szembement az Európai Néppárt akaratával. Ebből is az látszik, hogy Orbán mást sem csinál, mint puffogtat „valamit” tények nélkül, helyesebben azok ellenére! Igazából szót sem érdemel, de mégis! Természetes, hogy a propaganda egyik vezérszónoka Bayer Zsolt sem maradhatott ki a sorból, és sikerült neki is egy jó nagyot belerúgni a roma közösségbe.Pócs János a FIDESZ kőbaltájaPócs János, aki régebben egyik roma származású alkalmazottját zárta be a kazánba és viccelődött azon, hogy fel fogja gyújtani, hirtelen talált egy embert, aki ott volt a Lázár elleni tüntetésen. A hirado.hu szerint, „Pócs János kormánypárti országgyűlési képviselő beszámolója szerint rátámadtak, és megverték azt a vasárnap közzétett videójában nyilatkozó férfit, aki egyebek között azt mondta: a Tisza Pártból szervezték a gyöngyösi Lázárinfón történt provokációt, és az abban részt vevők húszezer forintot és üzemanyagköltséget kaptak.”. Persze a hírt az összes propaganda média (pl.: Origo, Magyar Nemzet, NER kezébe került Blikk) átvette. Pócs, ahogy a FIDESZ is szokta hamar „alászaladt” a saját(os) történetének. Mint kiderült, a TISZA pártnak és a Csík Miklósként megjelölt személynek semmi köze az erőszakos cselekményhez. Ezt a tényt, Tarnazsadány – FIDESZ érzelmű - alpolgármestere, Botos Zoltán, aki egyébként érintett az ügyben és maga, a Pócs Által felkeresett férfi erősítette meg. Kiderült tehát, hogy a TISZA senkinek sem adott pénzt, hogy balhézzon Lázár rendezvényén, és a TISZA pártnak vagy aktivistáinak semmi köze nincs a bántalmazáshoz! Persze ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért, milyen okból mondta be, a Pócs által felkeresett férfi azt, amit a TISZA-val kapcsolatban állított? Érdemes megjegyezni, hogy az eset, ha és amennyiben szándékos félretájékoztatásnak szánták, akkor Pócs János és a neki hamis dolgokat állító személy esetében felmerülhet a rágalmazáson túl, a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a becsület csorbítására alkalmas hamis hang-, vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala bűncselekmények elkövetésének a gyanúja is. A FIDESZ – ahogy látható volt, nem először - csúnyán megsértette a roma közösséget. Először azzal, hogy 15 évnyi teljhatalmú kormányzást követően, olyan magyar emberekre, akik egyúttal cigányok is „belső tartalékos WC pucolóként” tekintenek. Ahelyett, hogy elnézést kértek volna, illetve a megbékélés irányába mentek volna el, még tovább alacsonyították a cigányságot. Ezt azzal tették, hogy annyiba se nézték őket, hogy a roma emberek is ki tudnak állni magukért, és nem kell nekik ehhez semmilyen „uszítás”. A társadalmi szakadékokat tehát be kellene temetni, viszont erre – látva a kormányzati megnyilvánulásokat - a jelenlegi Orbán rendszer nem alkalmas! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A TISZA Párt az Index ellen pert indított és a megismételt elsőfokú eljárásban, 2026. január elején nyert is. A TISZA-nak hamisan tulajdonított megszorító intézkedéseket tartalmazó dokumentumon felbuzdulva, nem csak a kormányzat, hanem a propaganda és egyes polgármesterek is „ügyesen” igyekeztek megnyilvánulni.Hova vezet a teljes dilettantizmus?2026 augusztusában az Index tájékoztatta a nagyközönséget, hogy „Egy, az Index birtokába került feljegyzésből kiderül: brutális szja-emelésre készülhet a Tisza Párt”. Gyakorlatilag egy „birtokába jutott” dokumentum alapján kezdett el olyat állítani az Index, amit a TISZA Párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolt is. Az Index nem fordított nagy erőfeszítést a tényellenőrzésre, illetve Magyar Péter, vagy a TISZA Párt véleményének a kikérésére. Persze maga Orbán Viktor sem volt rest – a történtek ismeretében nem nehéz megállapítani, hogy – egy hamisan a TISZA Pártnak tulajdonított iratköteget lobogtatni, és az országot riogatni. Természetes módon beindult a kommunista időket idéző kormányzati propaganda hadjárat is. Ennek keretében a kormány és hű csatlósai által megjelentek a TISZA Pártot lejárató plakátok, SZJA-kalkulátor is készült, valamint az elmaradhatatlan nemzeti konzultáció is beindult.Közpénzből finanszírozott félrevezetésEzen a nemzeti konzultáción - legalábbis a kormány állítása szerint - 1,6 milliónál többen vettek részt. A 24.hu megtudta, hogy nekünk, adófizetőknek mennyibe került ez a nemzeti konzultáció. Az adatok alapján a teljes költség 12,3 milliárd forintot tett ki. Tehát itt az történt, hogy egy valótlanságokon alapuló „valamiről” kérdezték meg az embereket és mellette elköltöttek egy jó csomó pénzt! Ez azért is érdekes, mert a büntető törvénykönyv 376. § (1) bekezdése szerint, hűtlen kezelést követ el, aki idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Mivel, legalábbis nincs arról információ, hogy a nyomozó szervek bármilyen vizsgálatot folytatnak, így a Tisztelt Olvasóra bízzuk a történtek értékelését!Egyes polgármesterek, akik digitális harcos bőrbe bújtakOrbán Viktor a választások kapcsán kijelentette, hogy a kormánypárti polgármestereknek kell megnyerniük a 2026-os országgyűlési választást. Szita Károly, Kaposvár polgármestere, aki állítólag kommunista állambiztonsági múlttal rendelkezik, nem akart a „TISZA adó” kapcsán az ostobaságot hirdetők sorából kimaradni, illetve eleget akart tenni az orbáni felhívásnak. Információink szerint, 2025 decemberében Szita Károly, egy, a TISZA Párt „Magyarország 2027-2035 konvergenciaprogram” című megszorítócsomagjával kapcsolatos saját kezdeményezést jutatott el az önkormányzatokhoz. Szita Károly saját és egyben sajátos kezdeményezése, ami amellett, hogy megismételte a TISZA adóval kapcsolatos hazugságokat, még egy határozati javaslatot is az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott. Akadt olyan polgármester, aki ennek az eszement felkérésnek eleget is tett, de nyilván voltak olyan polgármesterek, akik tiltakozásukat fejezték ki.Milyen következményei lehetnek a Szita-javaslata önkormányzati képviselők által történő elfogadásának?dr. Zeke László, jogász és újságíró kollégám zseniális írásában fejtette ki azt, hogy azon polgármesterek, illetve önkormányzati képviselők, akik támogatják Szita Károly eszement javaslatát, amely által az, a jegyzőkönyvbe - azaz egy közokiratba - kerül, miért is keveredhetnek közokirat-hamisítás gyanújába. A közokirat-hamisításon túl további bűncselekmény elkövetésének a gyanúja is felmerülhet. Ami nem más, mint a hivatali visszaélés! Tehát, az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntető törvénykönyv szerint a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagjai hivatalos személyek (Btk. 459. § 11. pont i) alpont). A helyi önkormányzatok a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek. Sem az Alaptörvény, sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, sem pedig más törvény nem ad felhatalmazást arra a képviselő testületeknek (vagy közgyűlésnek), hogy a helyi közügyek intézésén túl döntést hozzon. Így, ha mégis erről van szó, akkor a hatáskör túllépése nem igazán vitatható.Orbán Viktor az állampárti rendszert építette vissza, az MSZMP-től örökölt hatalomgyakorlás módszerével együtt - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációJogalap nélküli döntések politikai célbólMivel, Szita Károly határozati javaslatot is küldött, így az előzőekhez „hozzá kell nézni” a jogalkotásról szóló törvényt is. E törvény szerint az önkormányzat által hozott határozat normatív határozatnak minősül. Ez olyan közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését érinti. Önkormányzati szinten tehát nincs hatásköre az adott képviselő testületnek (vagy közgyűlésnek) az említett javaslat kapcsán határozatot hoznia. A jogtalan hátrány okozását nem nehéz tetten érni. Hamisan, a TISZA Pártnak tulajdonított „TISZA adó” semmi mást nem szolgál, mint egy közösség, egy párt, a TISZA Párt lejáratására, azaz nekik egy jogtalan hátrány okozására. Ez az eset is a FIDESZ-KDNP kommunista tempóját igazoljaAhogy előző cikkünkben már utaltunk rá, Orbán Viktor és az általa vezetett FIDESZ-KDNP-s kormány az állampárti rendszert építette vissza, az MSZMP-től örökölt hatalomgyakorlás módszerével együtt. Szita Károly által az önkormányzatoknak megküldött levél és a benne foglalt javaslat kapcsán, azért azt kizártnak lehet tartani, hogy azt Szita Károly saját kútfőből merítette. Az a valószínűbb inkább, hogy egy, a kommunista időket idéző, aljas, hazug módon szervezett propagandának lehetünk a tanúi. A fojtogatott önkormányzati rendszer, jelen pillanatban egy további, olyan politikailag motivált akciót is kénytelen elviselni, amely már épp ésszel fel sem fogható. Tehát a hű pártkatonák - igaz ész nélkül, de - teszik a dolgukat. Ők, ahogy az állampárt sem foglalkoznak azzal, hogy akár egy 500 fős kistelepülésen élő, egyébként becsületes, dolgos - aki a kormánynak mindent is elhisz - önkormányzati képviselő bajba kerülhet. A rendszer még a saját embereit is feláldozzaEbből nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy az állampárt képes arra, hogy gátlások nélkül belelökje a szakadékba, azaz akár egy büntetőeljárásba a saját embereit is.Jegyezzük azért meg, hogy a társadalom joggal várja el azt, hogy az általuk, vagy legalábbis az Ő adóforintjaiból működtetett szervek és a hivatalos személyek jogszerűen végezzék a feladatukat! Ezért is kell végre 2026-ban, a rendszerváltást egyszer és mindenkorra befejeznünk! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

1989 októberében feloszlott az MSZMP. Viszont csápjai, azaz annak, illetve kiszolgáló szerveinek a volt tagjai közül a mai napig is sokan ott csücsülnek a parlamentben. Orbánék visszaépítették a kommunista érában tapasztalt elnyomó, félelemre épülő, hamis propagandát sulykoló, pártlojalitásra alapuló rendszert.A kommunista módszerek visszaköszönnekOrbán és az általa vezetett FIDESZ-es kormány az állampárti rendszert építette vissza. Nem nehéz látni, hogy az élet szinte minden területét Orbán gátlástalanul leuralta, aminek a jogállamiságon túl, leginkább a szakmaiság esett áldozatul. Ez a pártállami tempó a hatalmi ágakat, azaz a jogalkotást, a végrehajtást és az igazságszolgáltatást is maga alá gyűrte, bár ez utóbbi talán ellenáll. Ennek ellenére, a legszomorúbb az, hogy a hatalmi arrogancia miatt, a bírósági rendszert sem feltétlen lehet már függetlennek tekinteni. Példaként lehet felhozni, a legfőbb bírósági szerv (Kúria) elnökének, dr. Varga Zs. Andrásnak az esetét, aki bírói tapasztalat nélkül lett a Kúria elnöke. A hatalmi ágak bekebelezéseAz Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként megjelölt Alkotmánybíróság elnöki pozícióját, 2025. június 11-től dr. Polt Péter tölti be, aki egyébként egy nappal korábban, azaz 2025. június 10-ei hatállyal lett alkotmánybíró. Természetesen még hosszan lehetne sorolni azokat az eseteket, amikor egy-egy döntéshozói pozícióba helyezett személy kapcsán, Orbánék már a látszatra sem igyekeztek figyelni. Egyébiránt a kialakulóban lévő (vagy már kialakult?) 4. hatalmi ág, a média orbáni megszállása, szinte már szót sem érdemel, mivel elég csak a közmédia helyzetére gondolni. Orbán látható célja tehát az, hogy minden egyes hatalmi ág az állammal összenövő párt által legyen irányítva. Kommunista rendszer visszaépítése a hatalom megtartása érdekébenTermészetesen a közigazgatás helyzete sem mutat jobb képet. Az önkormányzati hatáskörök csökkentek, a kormányhivatali rendszer kiépítésével pedig a politikai irányítás vette át a szerepet. A mostani FIDESZ-es rendszer akár így is jellemezhető: polgármester (persze csak, ha FIDESZ-es, vagy függetlennek hazudott FIDESZ-es) = helyi tanácselnök, FIDESZ-es országgyűlési képviselő titkára = helyi párttitkár; FIDESZ-es „vár”megyei közgyűlés elnöke = megyei tanácselnök, FIDESZ-es országgyűlési képviselő = megyei párttitkár.Ez utóbbi álláspontunk kapcsán - ahogy arról már korábban beszámoltunk -, érdemes megnézni a Versenyképes Járások Program végrehajtási rendszeréről szóló a 2/2025. (II. 28.) KTM rendeletet, amely visszaigazolja a kommunista rendszer beidegződését, leginkább a döntési jogkörökre vonatkozóan. Mindemellett félő, hogy az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó – igaz konkrétumok nélküli - orbáni bejelentés mögött, nem az önkormányzatiság helyreállításának a célja áll, hanem a további központosítás, azaz a tanácsrendszer teljes visszaállítása áll. Az állampolgárság jogi relativizálásaEgy jogállamban egyébként az sem képzelhető el, hogy egy más állam állampolgárságával is rendelkező, de magyar állampolgár állampolgársága felfüggeszthető legyen. Pedig erre a 2025. április 15-től hatályos Alaptörvény lehetőséget ad. A FIDESZ-KDNP-es országgyűlési többség, nem volt rest, és ennek megfelelően módosította is a magyar állampolgárságról szóló törvényt. Nem lehet azt mondani, hogy ez azonos lenne az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény (15. §) által kimondott, a magyar állampolgárság megfosztása rendelkezéséivel, de már egy lépés ebbe az irányba. Ki is az igazi kommunista, ki is az áruló?Ezer más témára is ki lehetne térni, de az említettekből látnunk kell, hogy nincs különbség, vagy legalábbis vajmi kevés az MSZMP és a most még regnáló FIDESZ-KDNP által gondolt országvezetés között. A legvisszataszítóbb az egészben az, hogy gátlás nélkül, teli torokból kommunistáznak bárkit is azok, akik most már magukat nagy jobboldaliként állítják be, de egykori MSZMP tagok és KISZ titkárok voltak. Gyakorlatilag nem hazudtolják meg a „politikai gyökereiket”. Tehát a volt kommunisták ott vannak a FIDESZ-ben, az MSZMP-től örökölt hatalomgyakorlás módszerével együtt. Magyar Pétert, a FIDESZ-KDNP-s elit árulózza, és a teljes propaganda gépezet beindult a lejáratására, amely nem kevés (köz?)pénzbe került. Ki az áruló valójában?Magyar Péter pedig nem tett semmi mást, mint szembefordult, egy velejéig romlott, hazugságokra épülő, diktatórikus rendszerrel. Az árulás az, amikor a kommunista diktatúrát fenntartó párt tagjaként részt vettek hazánk szovjet hatalom részére történő kiszolgáltatásában, az emberi jogok eltiprásában, stb., majd a rendszer bukása után hirtelen pálfordulással kifaroltak a múltjukból, de időközben ismét, a régi kommunista államhoz hasonló berendezkedést építenek ki, és kényszerítenek a társadalmunkra.Arról előző cikkünkben részletesen írtunk, hogy végre - igaz nem kicsit megkésve, de - egy valódi rendszerváltás kell Magyarországon, ahhoz, hogy a kommunizmust kiszolgálók, és egyébként a mai napig döntési pozícióban lévő személyektől, politikai káderektől az ország végleg megszabaduljon. Egyszer már tűrtünk 40 évet. Most a 16. évben járunk. 2026-ban mondjuk ki: Elvtársak! Vége van! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Az USA hadserege Donald Trump amerikai elnök utasítására 2026. január 3-án megtámadta Venezuelát, és foglyul ejtette annak elnökét, Nicolás Madurót. Maduróért ugyan könnyeket nem kell ejteni, de ha ez a mozzanat a világ újrafelosztásának egyik kiindulópontja, akkor mi magyarok bajban lehetünk.Venezuela: Chávez, MaduroA Maduro által vezetett Venezuela nem éppen volt Trump szíve csücske. Azt tudni kell, hogy Maduro elődje, Hugo Chávez, radikális baloldali személy volt. Ő volt az, aki az olajmezőket államosította, amely által az amerikai olajcégek kiszorultak a venezuelai olajbizniszből. Chávez nem csak az olajipart, hanem más iparágakból (pl.: acélipar, cementipar) is kiszorította a magántőkét. Chávez 1999-2013 évek közötti regnálása alatt a szociális kiadások nőttek, a szegénység csökkent, illetve eltökélt szándék volt a XXI. század szocializmusának a megvalósítása. Hugo Chávez Simon Bolivar festménye előtt. Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEAhogy a régi, úgy az „új” szocialista rendszer is teli volt hibákkal. A legnagyobb probléma a szakmai kontroll hiánya volt. Alkalmatlan politikai kinevezettek, a káderek felkészületlensége, a korrupció jellemezte a rendszert. Ez mellett gondot jelentett az is, hogy az olaj adta a venezuelai költségvetés bevételi oldalának a 90%-át. Nyilván az olajárak mozgása kihatással volt a bevételekre.Chávez egyébként nem tudta kezelni a bűnözést, az emberi jogok sérültek a hatalma alatt. Egyébiránt Chávez már a halála előtt megjelölte utódjaként Nicolás Madurót. A buszsofőrből, Chávez támogatójává, majd külügyminiszterré vált Maduro, Chávez halála után lett elnök. A helyzet egyre rosszabb lett az országban. Gyakorlatilag 2017-re Venezuela gazdasága összeomlott, éhínség, élelmiszerhiány, gyógyszerhiány volt a jellemző. Egyszóval, káosz uralkodott el. Az emberek elkezdtek elmenekülni Venezuelából. A diktatórikus hatalomgyakorlássá vált az ország irányítása, amelyet tükrözött a 2018-as, valamint a 2024-es választások is, melyek kapcsán az EU is kifejtette aggályait. Persze ez nem akadályozta meg Szijjártó Pétert, Orbán külügyminiszterét, hogy 2023 novemberében Maduróval mosolygós képen szerepeljen. Nicholas Maduro elnök - Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEUSA támadásaAz USA arra hivatkozással, hogy Maduro kábítószerkereskedő, felhatalmazva érezte magát, hogy katonai akciót hajtson végre egy szuverén állammal szemben. Az amerikai elnök bejelentette továbbá azt is, hogy az USA átvette Venezuela irányítását, jelentsen is ez bármit. Az USA katonai támadása és egy szuverén állam feletti irányítás megszerzése egyértelműen nemzetközi jogot sért. Ezt egyébként, igaz finomabb módon, de az ENSZ főtitkára António Guterres is megemlítette. Az USA ezen fegyveres cselekménye semmiben sem különbözik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújától. Az már más kérdés, hogy az oroszok arcátlan módon „hisztiznek” az USA fegyveres agressziója ellen. Persze éles kritikával illették az USA-t. A régi kommunista blokk tagjai közül, a még mindig az orosz oldalon állók (pl.: Kína, Kuba) mellett, más országok is megszólaltak, mint például Brazília, Kolumbia és Mexikó. Természetesen az EU is megszólalt. Nem szokatlan módon csak Orbán nem támogatta az EU közleményét. A közlemény – többek között – rögzíti, hogy „Az Európai Unió minden szereplőt nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a helyzet eszkalációjának elkerülése és a válság békés megoldásának biztosítása érdekében. Az EU emlékeztet arra, hogy minden körülmények között be kell tartani a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit. USS Iwo Jima - Forrás: Youtube képernyőkép "Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak ezen elvek fenntartásáért, amelyek a nemzetközi biztonsági architektúra egyik pillére.”. Ezek mellett kitér a közlemény arra is, hogy az EU osztja a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem prioritását, valamint kinyilvánítja, hogy a tárgyalásos, demokratikus, inkluzív és békés megoldást sürgeti.Ha már a diktátorok és bűnözők…Az valóban felháborító, hogy a XXI. században lehet még a világon olyan vezetése egy országnak, amely az emberi jogokat semmibe vevő módon, diktatórikus módszerekkel irányít. Természetesen az állami vezetők által elkövetett bűncselekmények sem maradhatnának következmények nélkül (megjegyzés: igazi megoldást az ENSZ megreformálása jelentené). Példák tucatjait lehetne felhozni. Hazánkhoz közelebbi eseteket nézve meg kell említeni Putyint, valamint Lukasenkát. Putyinnal szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság, háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt, elfogatóparancsot bocsátott ki. Aljakszandr Lukasenka, Fehérorosz diktátor, Putyin bábja pedig államilag szervezte a migrációt a fehérorosz-lengyel határra. Természetesen, a világ seriffjeként viselkedő USA kapcsán sok emberben felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem buktatja meg és zárja amerikai börtönbe a világ összes bűnöző diktátorát, köztük az említett kettőt sem? Talán mert már újraosztották a világot!Sokan Trump támadása mögött az olaj érdekeltségeket sejtik, aminek azért lehet alapja. Az, hogy a venezuelai kábítószert USA-ba exportálták már nem annyira hihető ok. Trump egyébként, a Venezuelai támadást követően megfenyegetett több szuverén államot is. Köztük volt Kuba és Kolumbia is. Mindemellett továbbra is igényt tart Grönlandra. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy erőteljes befolyást kíván gyakorolni Latin-Amerika felett. Grönland nem akar egyesülni az "Államokkal" - Forrás: Youtube képernyőképTermészetesen ezek a lépések is afelé mutatnak, hogy ha kell katonai erővel is, de uralni akar szuverén államokat. Trump tehát úgy gondolja, hogy bármit megtehet, akár a nemzetközi jogot is simán átlépheti, ahogy egyébként Putyin is teszi. Nyilván ez egy normálisan gondolkodó XXI. században élő embert elrettent. Gondoljunk bele, hogy mi a helyzet akkor, ha a Putyin pont ugyanúgy gondolkodik, mint Trump! Ennek egyébként alapot is adott Putyin külügyminisztere, amikor is azt hangoztatta, hogy a NATO, azon volt szocialista kelet-európai országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak vonja ki a csapatait (Magyarország 1999. március 12-én vált teljes jogú NATO taggá). Tehát Putyin nem akar megállni Ukrajna nyugati határánál, hanem vindikálná azt a jogot magának, hogy a régi kommunista időket idéző befolyási övezethatárokig akar terjeszkedni. Ezt a lehetőséget nem igazán cáfolja az USA legújabb nemzetbiztonsági stratégiája. A stratégia szerint Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot és Lengyelországot le kell választani az Európai Unióról, valamint, hogy Oroszország már nem leselkedő veszély az USA-ra nézve. Persze nem maradt el az orosz dicséret sem az amerikai stratégia kapcsán. Ahogy kinéz, mindkét atomhatalomnak az az érdeke, hogy az EU felbomoljon. Ehhez nyilván megvannak a „hasznos idiótái” is. A mindig vétóval fenyegető, „Brüsszelt” átkozó, vagy éppen magát “bot a küllők” közöttinek tartó Orbán, inkább ide sorolandó, ahogy Orbán nagy haverja, Fico, szlovák miniszterelnök is (megjegyzés: Fico kormánya bűncselekménynek minősítette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, amely dekrétum szolgált alapul a magyar emberek jogfosztásának, Orbán néma maradt az ügyben). Mit jelen mindez? Ne felejtsük el, hogy Magyarország túl sokszor (1920, 1956) volt már áldozata a nagyhatalmi játékoknak. Tehát csak egy egységes, Magyarországot is magába foglaló Európa tud ellenállni a két (Putyin és Trump), mondjuk ki bátran despota „vezető”, jogi normákat sutba dobó politikája és hatalmi törekvései ellen. Ha az országunk sorsa a 2026-os választásokat követően Orbánon fog múlni, akkor nagy rá az esély, hogy a hatalom megtartása érdekében hátat fog fordítani Európának. Ezzel párhuzamosan, az oligarcha rendszerén keresztül inkább egy orosz, fehérorosz típusú társadalmi berendezkedés mellett fogja letenni a voksát. A 2026-os választások tétje tehát az, hogy tudunk-e európaiak maradni, vagy ismét fenyeget minket az orosz befolyási övezethez tartozás rémálma! Tessék választani! Vasfüggöny, vagy Európai Unió polgársága? dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor aláírásával, szeptember 24-én a Magyar Közlönyben megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos kormányrendelet. Ez a kormányrendelet felhatalmazást adott az igazságügyért felelős miniszternek, hogy a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét teljes körűen vizsgálja.Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelentése Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Tuzson Bence, a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálásával kapcsolatban letett egy jelentést. Tuzson ez alapján azt állította, hogy politikusok vagy kormánytagok érintettsége nem merült fel. Idegen titkosszolgálati szálakat viszont vélt felfedezni az ügy mögött. A Tuzson által lobogtatott dokumentum – ha lehet ilyet mondani - legmegnyugtatóbb része az volt, hogy az ügynek kiskorú áldozata nincs. Ennek az utóbbinak viszont szögesen ellentmond, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, az egyik országgyűlési képviselőnek adott válaszlevele.A legfőbb ügyész a válaszában egyértelműsítette, hogy van kiskorú sértettje az ügynek. Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is azt igazolja, hogy Tuzson igazságügyi miniszter nem volt a helyzet magaslatán. Tehát az látszik, hogy a jelentés gyakorlatilag egy tényeket nélkülöző politikai termék volt. Ebből viszont az következik, hogy Tuzson nemcsak a helyzet magaslatán nem volt, hanem egyenesen belehazudott a társadalom képébe.Várjuk a jelentést!Tuzson Bencét, a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálására felhatalmazó kormányrendelet a mai napig hatályban van. Korábbi cikkünkben kitértünk rá, hogy ez a kormányrendelet alkotmányossági szempontból miért is kérdőjelezhető meg. Egyébiránt mi sem mutatja jobban a kormányrendelet „jogi minőségét” a legfőbb ügyész megnyilvánulása. A legfőbb ügyész kijelentette, hogy elveivel ellentétes, hogy az ügyről beszéljen, mivel az folyamatban van, és az eredményességet befolyásolja. De, ha már van egy – nyilván jogi szempontból aggályos – kormányrendelet, akkor elvárható az, hogy annak címzettje megfeleljen az előírásoknak.Tehát az igazságügyi miniszter vizsgálja ki a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét, és a vizsgálata eredményéről, megállapításairól, a nyilvánosságot tájékoztassa!Persze, az is elvárható, hogy az igazságügyi miniszter pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan készítse el a következő jelentését, ahogy tette azt szeptemberben! Viszont a jelentés és a tájékoztatás tényszerű, azonban a propagandától mentes kell, hogy legyen! Miniszer úr! Tegye oda magát, és dolgozzon! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter - YouTube ScreenShot

A FIDESZ-KDNP kormány a december 10-én megjelent kormányrendeletével csak annyit tett, hogy Pintér Sándor belügyminiszternek az egyik zsebéből, a másikba áttette a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémát! Ez a zseniálisnak nem nevezhető kormányzati húzás a gyermekvédelem megcsúfolása, nem pedig annak segítése.A kormánynak a gyermekek kizárólag propaganda célra kellenek!A gyermekvédelmet, látszólag kiemelten kezelő kormányzat a háta mögött álló 2/3-os országgyűlési FIDESZ-KDNP-s többséggel módosította az Alaptörvényt. 2025. április 15-től az Alaptörvénybe bekerült, hogy „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.” Ez, annak tudatában, hogy nyilvánosságra kerültek a gyermekvédelem terén fennálló, gusztustalan, visszataszító történetek, elég visszásnak tűnik.Tuzson Bence igazságügyi miniszter - YouTube ScreenShotSemmi nem utal őszinteségreElég csak a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető „kegyelmi ügyre”, vagy éppen a Szőlő utcai ügyre, valamint az ahhoz kapcsolódó Tuzson-jelentésre gondolni. Persze a napokban nyilvánosságra került, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített 2021-es jelentés, valamint a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet által, az elmúlt tíz év ombudsmani jelentésekről készített összefoglalója. Természetesen nem meglepő, hogy ezen dokumentumokban rögzítettek sem afelé mutatnak, hogy a kormány a gyermekek jogait valóban mindent megelőző jogként kezeli. Inkább tekinthető egy jól hangzó, kormányzati propagandának, mint valódi cselekvésnek.Szokásos kormányzati átverésOrbán kijelentette, hogy a Szőlő utcai javítóintézetekben elhelyezett gyermekek bűnözők. Gulyás Gergely pedig egyenesen belemondta a képünkbe, hogy a Szőlő utcai javítóintézet nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne. Az már eleve probléma, hogy az egyébként jogi diplomával rendelkező, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tudja a különbséget a javítóintézet és a fiatalkorúak börtöne között.Juhász Péter Pál volt igazgató a Szőlő utcai intézményben - Fotó: divany.huTeljesség igénye nélkül, de a fő sarokkövekről említést kell tenni. A büntető törvénykönyv a gyermekkort, mint büntethetőséget kizáró okot említi. A fő szabály szerint, nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Ez alól kivételt jelentenek, bizonyos súlyos bűncselekmények (pl.: emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak, rablás, stb.), ha az elkövető, az elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Amikor végre a szakember beszélDr. Lukács Mónika Eszter bírónő írásában részletesen foglalkozik a témával. Bírónő által rögzítettekből szemlézve és röviden összefoglalva azt lehet elmondani, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó Btk. rendelkezések egy, a velük szemben alkalmazható szankciós sorrendet rögzíti. Mérlegelésnél az elsődleges az, hogy a szabadságelvonással nem járó szankciók – pl.: megrovás – képesek-e elérni a fiatalkorúakkal szemben megfogalmazott célt, azaz a nevelést. Ha nem, akkor kerülhet sor a szabadságelvonással nem járó büntetések – pl.: közérdekű munka – kiszabására. Amennyiben, akár az elkövetés módjára, annak jellegére, minősítő körülményekre, szabadságelvonással járó szankció alkalmazása válik szükségessé, ez esetben is elsődlegesen a szabadságelvonással járó intézkedést, azaz javítóintézeti nevelést kell elrendelni. Csak végső eszközként kerülhet sor a szabadságelvonással járó büntetés – fiatalkorúak fogháza, fiatalkorúak börtöne – kiszabására, ha és amennyiben az intézkedés nem lenne célravezető (további részletek: Büntetőjogi Szemle 2025/1. száma, Lukács Mónika Eszter: Intézkedések alkalmazása a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, különös tekintettel a javítóintézeti nevelésre). A javítóintézet célja a fiatalkorú eredményes nevelése, amiből egyenesen következik, hogy a javítóintézeti nevelés nem egyenlő a fiatalkorúak börtönével! Egyébként meg kell jegyezni, hogy a javítóintézetekben a letartóztatás végrehajtása érdekében elhelyezett fiatalkorúak is vannak. Ez alapján tehát az sem igaz, hogy minden egyes, a javítóintézetben elhelyezett gyermek – az ártatlanság vélelme miatt - bűnöző lenne. Ki, kit irányít, ki a felelős?December 10-én, a Magyar Közlönyben kihirdették a javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről szóló 386/2025. (XII. 10.) kormányrendeletet. A kormányrendelet, hivatkozva az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra is, a javítóintézetek irányításával a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, a javítóintézetek fenntartására pedig a büntetés-végrehajtási szervezetet hatalmazta fel.Gyermekvédelem helyett rendőrállami reflexekEz mellett a kormányrendelet rögzíti, hogy a rendőrség a javítóintézetben folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít. Persze ez a kormányzati lépés minden szakmai szempontot nélkülözött. Az Ügyvédkör is élesen bírálta ezen kormányzati intézkedést, súlyos jogi tévedésnek minősítve azt. Egyébként a kormányrendeletet megelőzően a javítóintézetek fenntartói feladatait a belügyminiszter irányítása alatt álló Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi szerve látta el (lásd: 316/2012. (XI. 13.) kormányrendelet).A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) kormányrendelet értelmében a belügyminiszter, a kormánynak – többek között – a gyermekek és az ifjúság védelméért, büntetés-végrehajtásért felelős tagja. Tehát a hivatkozott kormányrendelet semmi mást nem tett, mint csak azt, hogy az eddigi Pintér „nem mi szültük őket” Sándor irányítása alatt álló intézményt áttette, egy másik Pintér irányítása alatt álló intézmény alá! Természetesen ez szintén nem a gyermekek érdekében hozott döntés, hanem csak a kormányzati narratívához történő igazodás. Még egy gyöngyszem: Budai Gyula FIDESZ-KDNP kormány egykori elszámoltatási kormánybiztosaBudai számon kérte Magyar Pétert és Puzsér Róbertet, hogy „… a Szőlő utcában fogvatartott fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények sértettjei, akik ellen súlyos, erőszakos bűncselekményt követtek el, mikor fognak ilyen vehemensen kiállni és tüntetni?!”. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások miatt érdemes tisztázni azt, hogy Magyar Péter és Puzsér Róbert is a gyermekekért állt ki és szervezett tüntetést! A másik, amire fel kell hívni Budai figyelmét az nem más, mint az, hogy pont a FIDESZ-KDNP-s országgyűlési többség nem ratifikálta, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó Isztambuli Egyezményt. Még egy dolog, ami Budai kijelentésének ostobaságát, a kormánypártok arroganciáját támasztja alá, amikor is az áldozatvédelemről beszélnek! Ez pedig nem más, mint a párja által összevert Orosz Bernadett ügye!Illusztráció: A Szőlő utcai bántalmazás - YouTube GIFA kormányzati narratíva tehát arról szól, hogy bűnöző gyerekek voltak a javítóintézetben, de persze nem kellene őket bántani. Nyilván azt a tényt figyelmen kívül hagyják, hogy nemcsak a javítóintézetekben, hanem a gyermekotthonokban is jelen vannak a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények! Függetlenül a kormányzati „agymosástól”, azt azért tisztázzuk, hogy a gyermeket nem lehet bottal ütni, kikötözni, vagy éppen szexuálisan kihasználni! Az eddig nyilvánosságra került esetek azt mutatják, hogy a kormány képtelen volt és most is képtelen kezelni a helyzetet.Tehát: fel is út, le is út! TAKARODÓ! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A FIDESZ-KDNP kormány a gyermekvédelemben bort iszik, mellette vizet prédikál! Alaptörvényi szintre emelték, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Azonban a FIDESZ-KDNP kormány a rájuk bízott, legkiszolgáltatottabb gyermekekkel szemben szegte meg a kötelezettségét! Szőlő utcai ügy, röviden Ahogy arról már beszámoltunk, Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója emberkereskedelem és kényszermunka gyanújába keveredett, mivel a rendőrség szerint a volt igazgató javítóintézetis lányokat futtatott. Az ügy szeptember óta tovább bonyolódott. A kihallgatások során az körvonalazódik, hogy az intézetben rendszeres volt a szexuális erőszak és a gyermekekkel szembeni fizikai erőszak. A bántalmazásokat alátámasztja Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is. Az intézet megbízott igazgatója, aki egyébként a felvétel szerint részt vett a gyermekek bántalmazásában, a videó nyilvánosságra kerülését követően lemondott pozíciójáról. A 2025. december 9-én, az ügyben tartott eljárási cselekmények során kettő embert őrizetbe vettek, egyet pedig előállítottak. Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Tuzson jelentése Az ügy kirobbanását követően megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló 293/2025. (IX. 24.) kormányrendelet. Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy miért aggályos az, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter egy folyamatban lévő nyomozás irataiba betekinthet, illetve arról tájékoztatást adhat. Nem mellékesen Tuzson (ahogy a kormány és a teljes propaganda gépezete is), szeptemberben azt állította, hogy a lefolytatott vizsgálata azt állapította meg, hogy sem politikusok, sem kormánytagok érintettsége nem merült fel, ahogy kijelentette azt is, hogy az ügyben kiskorú személy nem vált sértetté. Ezzel szemben Juhász Péter azt állítja, hogy az általa nyilvánosságra hozott felvételek már hónapok óta a rendőrségen és az ügyészségen vannak. Azaz, kvázi ezekhez is hozzáfért Tuzson. Egyébként a kormányrendelet továbbra is hatályban van. Tehát elvárható, hogy Tuzson Bence Igazságügyi miniszter a kormányrendeletben előírt kötelezettségét teljesítse! Azaz, pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan, de természetesen sokkal precízebben tájékoztassa a nyilvánosságot, mint ahogy azt szeptemberben tette. Mondhatnánk azt is, hogy ne hazudjon, ne verje át az országot! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció Öltönyös emberek Felmerült az is, hogy Juhász Péter Pál sötétedéskor öltönyös embereket vitt be az intézménybe. Az, hogy ezen személyek, ha valóban történt ilyen, milyen célból mentek a Szőlő utcába, nem tisztázott. Viszont ha megnézzük a folyamatot, nem nehéz, egy a gyermekek szexuális kizsákmányolására épülő maffia hálózatot felfedezni. A gyermekek bántalmazó, félelemmel átitatott légkörben éltek. Ezt a kikerült videó alapján nem nehéz megállapítani. Az, hogy ez a történet több éve zajlik, gyakorlatilag arra utal, hogy ezen személyek valamiért (vagy valakik miatt?) biztonságban érezték magukat. Nem gondolták, hogy a jövedelmező „üzletáguk” egyszer megszakad, mint ahogy arra sem gondoltak, hogy a gyermekekkel szemben elkövetett brutalitásuk egyszer nyilvánosságra kerül. Ezért is fontos lenne, hogy kiderüljön végre, ha voltak, akkor kik azok az öltönyösök, miért mentek az intézménybe, illetve az, hogy ki az a „Zsolti bácsi”? Természetesnek tekinthető a társadalom várakozása, hogy kiderüljön végre az, hogy a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese, aki a pedofil bűncselekmények eltussolásában vett részt, hogyan kaphatott kegyelmet Novák Katalin, volt köztársasági elnöktől. Juhász Péter által nyilvánosságra hozott felvételek Ahogy kinéz a helyzet, jó, hogy nyilvánosságra hozta Juhász Péter a már említett felvételeket. Mivel az elmúlt időszakban voltak érdekes ügyirat, felvétel eltűnések. Elég csak Németh Szilárd alapítványa ellen indított per tárgyalási anyagára gondolni, amely eltűnt, állítólag rendszerhiba miatt. A Völner- Schadl ügyben, arra hivatkozással, hogy a kompromitáló felvételek a korrupciós ügyben nem relevánsak, így azokat maga az ügyészség semmisítette meg. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt az ember fülében cseng a mai napig, Varga Judit volt Igazságügyi miniszter azon állítása, amely szerint Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból. Köztudott, hogy a Tuzson jelenést követően nem sokkal Juhászhoz nagy erőkkel szálltak ki a Központi Nyomozó Főügyészség emberei, és lefoglalásokat végeztek. Mindezek ellenére nem akkora baj, hogy Juhász a nyilvánossághoz tudott fordulni, mert így legalább biztonságban vannak a felvételek! SZŐLŐ UTCA: Lemondott az IGAZGATÓ! - YouTube Juhász Péter | Juhi hivatalos Összegzés: Tehát van egy Szőlő utcai ügy. Van egy Tuzson-jelentés, amely egyébként a jogállamiságot sutba dobva készült. De ha már van egy jelentés, akkor illene azt nem propaganda célból elkészíteni és nem kémügyként beállítani, hanem abba tényeket beleíni. Van egy ócska, a legkiszolgáltatottabbakat kihasználó mocskos maffia, amelynek tagjai – valami, vagy valakik miatt - hosszú évekig biztonságban érezték magukat. És végezetül van egy kormányunk, amely bort iszik, de vizet prédikál! Gyakorlatilag kiderült, hogy a kormány a gyermekvédelmet kizárólag propaganda célból használja! Ja’ és van egy köztársasági elnökünk, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Mivel a Szőlő utcai ügyben még csak meg sem szólalt, így elmondható, hogy ez is csak elvi síkon működik! Az a kormány, amely saját maga által alkotott Alaptörvényt, ilyen módon megszegi, magára hagyja a legkiszolgáltatottabbakat, hosszú évekig asszisztál a gyermekek szexuális kizsákmányolásához, illetve bántalmazásához, annak fel is út, le is út! TAKARODÓ! Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció És akkor egy rövid frissítés: Még cikkünk megjelenése előtt volt a heti kormányfélreinfo, szóval, ott hangzott el az a bődületesen bicskanyitogató mondat - mégpedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából -, hogy a Szőlő utcai intézmény nem gyermekotthon, hanem javítóintézet, ilyesformán ott fiatalkorú bűnözőket nevelnek, illetve tartanak fogva. Nos, mi az Ígyélünknél, - meg szerintem a fél országban - azt gondoljuk, hogy - még, ha bűnözők is - nem így kell nevelni ezeket a fiatalokat, hiszen még a börtönben sem így kezelik a felnőtteket! dr. Gaál Lóránt - Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nem vitás, hogy Tarlós 2019-es bukását követően, a FIDESZ-KDNP, Budapest tönkretételén ügyködik. A 2024-es önkormányzati választást követően, viszont szintet ugrott a fővárosban élők elleni kormányzati fellépés. Sőt, a FIDESZ-KDNP már a TISZA Pártot is felelőssé akarja tenni azért a helyzetért, amit egyébként a kormány alakított ki. Előzmény: 2019 Karácsony Gergelyt, 2019-ben 50,86%-os eredménnyel főpolgármesterré választották a budapestiek. Kicsivel több, mint 6%-al előzte meg a FIDESZ-KDNP színeiben indult, és akkor éppen regnáló Tarlós Istvánt. A Fővárosi Közgyűlésben is többségbe került az akkori ellenzék. 2024-ben tartott, Európai Parlament képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását, hat hónappal megelőzően a FIDESZ-KDNP nem volt rest a választási törvényt módosítani. Gyakorlatilag a választási törvény módosításával visszaállították a listás szavazást Budapesten. Egyébiránt azt állították vissza, amit a FIDESZ-KDNP törölt el a 2014-es önkormányzati választásokat megelőzően. Ennek okai egyértelműek voltak. A FIDESZ-KDNP 2014-ben meg akarta tartani, 2024-ben viszont már vissza akarta szerezni Budapest felett az irányítást. Ne felejtsük el, hogy az utóbbi módosító javaslatot a Mi Hazánk Mozgalom nyújtotta be, melyet a FIDESZ-KDNP „bátor harcosai” simán megszavaztak. Megjelent a TISZA A FIDESZ-KDNP országgyűlési frakciója bármenyire is rutinos - mivel többen közülük még az MSZMP-t is megjárták - mégsem „látták jönni” a TISZA Pártot. A TISZA négy fővárosi kerületben állított polgármester jelöltet, így listán is tudtak indulni. A TISZA Pártból senki sem ült polgármesteri székbe, viszont 10 mandátumot szerzett a Fővárosi Közgyűlésben. A 2024-es főpolgármester választás - „hála” a FIDESZ-KDNP-nek - tragikomikusra sikeredett. Szentkirályi Alexandra a FIDESZ-KDNP főpolgármester jelöltje először tagadta a visszalépéséről szóló híreket, majd a FIDESZ-KDNP látva azt, hogy versenybe hagyásával nagy lebőgés lesz, vissza is léptették. Szentkirályi a fővárosi listán azért továbbra is listavezetőként szerepelt, és a visszalépését követően, az LMP-vel a háta mögött induló Vitézy Dávid főpolgármester jelölt támogatására buzdította a FIDESZ híveit. A főpolgármesteri szavazatok újraszámlálási mizériája után, 2024. október 1. napjától a TISZA Párt, a 33 fős közgyűlésben 10 helyet foglal el, Karácsony Gergelyt pedig főpolgármesteri székben hagyták a választók. Elvonások Budapesttől rengeteg forrást von/vont el a kormány. Gyakorlatilag folyamatosan, évről, évre emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét. 2017-ben, még a FIDESZ-KDNP által uralt Budapest egyedi törvényi mentesítéssel megúszta a sarcolást. Persze ez már akkor is a jogállamiság megcsúfolása volt, mivel kizártnak tekinthető, hogy szakmai alapon és nem politikai alapon történt meg ez a döntés. Viszont a következő években jelentős elvonást volt kénytelen elviselni a főváros: 2018-ban 5 milliárd Ft-ot, 2019-ben 10 milliárd Ft-ot, 2020-ban 21,77 milliárd Ft-ot, 2021-ben 35,35 milliárd Ft-ot, 2022-ben 35,67 milliárd Ft-ot, 2023-ban 57,8 milliárd Ft-ot, 2024-ben 75,5 milliárd Ft, -ot 2025-ben 89 milliárd Ft-ot. Az adatok az ÁSZ, 2025. szeptember 17-én, dr. Windisch László által aláírt jelentésében szerepelnek: Forrás: A Fővárosi Önkormányzat 2019-2024. évi költségvetési beszámolói és a 2025. évi költségvetési rendelet alapján ÁSZ saját szerkesztés Alkotmánybíróság Orbán és „bátor harcosai” által gondosan kiválasztott alkotmánybírák (pl.: dr. Handó Tünde, Dr. Lomnici Zoltán, stb.), 2024-ben, többek között, simán félredobták azt, hogy Budapest már nettó befizetője az államkasszának. Azaz, a főváros az állami feladatok ellátására kapott állami támogatások összegénél jóval többet fizet be. A határozatot megelőzően persze több (3383/2018. (XII. 14.) AB határozat, 3028/2020. (II. 10.) AB végzés) Alkotmánybírósági döntés is született, viszont mindegyik egy irányba, azaz a FIDESZ-KDNP-s kormány felé hajlott (megjegyzés: 2018-ban Dr. Sulyok Tamás, jelenlegi köztársasági elnök volt az Alkotmánybíróság elnöke, 2025. június 11-én, Orbán Viktor és társai erre a pozícióra, dr. Polt Pétert választották meg). Ezek után kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság, az Alaptörvény védelmének vagy pedig Orbán Viktor védelmének a legfőbb szerve-e? Ki a hibás? A kormány és a propagandistái le tudtak süllyedni arra a szintre, hogy a 2024. októbertől a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló TISZA képviselőit is felelőssé teszik Budapest forráshiányos állapotáért. Persze nyilvánvaló és látható, hogy Budapest forráshiányos állapotát nem a TISZA Párt, nem is a fővárosban élő emberek okozták, hanem a kormány gerinctelensége és alkalmatlansága. A kormány mindemellett, szokás szerint megmentőként akarja magát feltüntetni. 2025. november 27-én a Magyar Közlöny 141. számában megjelent az 1505/2025. (XI. 27.) kormányhatározat. A kormányhatározatban kijelentették, hogy a kormány elkötelezett, hogy a közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalanul működjenek és kész minden segítséget megadni, hogy az érintett dolgozók minden körülmények között megkapják munkabérüket, ha a főváros nem tudná kifizetni. A képlet viszont egyszerű! A kormánynak nem kell, vagy legalábbis nem ilyen mértékben elvenni a forrásokat, és akkor nem kell hősködnie sem! Lefordítva: nem kell torkon szúrni, majd a torkon szúrtnak a pénzéből a műtétet állni! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Ahogy arról már beszámoltunk a FIDESZ-KDNP-s kormány 854 önkormányzattól (854-től) minden évben beszed egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást. Ezen túl a kormány 2025-től a Versenyképes Járások Programnak álcázott pénzbehajtást is szisztematikusan hajtja végre. Ennek eredményeként ismét komoly elvonásokkal szembesültek az önkormányzatok. Magyar Közlönyben kihirdették az újabb sarcot 2025. november 11-én megjelent a Magyar Közlöny 130. száma. Ebben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghatározta a települési önkormányzatok által, a helyi iparűzési adóbevétel többlet után, 2025. novemberben teljesítendő fizetési kötelezettséget. A rendeletben azon önkormányzatok vannak felsorolva, akik egyébként szolidaritási hozzájárulást – a költségvetési törvény szerint 360 milliárd forintot – is fizetnek. A 854 felsorolt településből 406 településnek kell most novemberben, a 43.6 milliárd forintos elvonást elszenvednie. A kormányzat, a szolidaritási hozzájáruláson túl, mivel már májusban 26.6 milliárd forintot elvett, így az önkormányzatok összeségében már 70.2 milliárd forintos sarcot kénytelenek elviselni. A visszaosztott pénz saját érdemként feltüntetve Elvileg a kormányzat ezt az utóbbi összeget a Versenyképes Járások Programhoz használja fel. Ahogy arról már beszámoltunk, ez a program nem szól másról, mint arról, hogy az önkormányzatoktól a kormány elveszi a forrást, majd azt megpályáztatva visszaadja. Ez alapján járásonként jut 250 millió, illetve megyeszékhely járásonként 500 millió forint (mindösszesen 65 milliárd forint). Ennek ellenére, nem elég, hogy az önkormányzatoknak el kell viselniük ezeket az irtózatos elvonásokat, hanem még „fényeznie” is kell a kormányt. Kötelező propaganda: a kormány pénzének kell látszania, ami valójában az önkormányzatoké Információink szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a támogatói okiratában megköveteli, hogy a fejlesztéseket kitáblázzáksra, vagy matricázzáksra kerüljenek.. A táblákon, matricákon szerepelnie kell: „A …………. (beruházás, fejlesztés, eszköz- és szolgáltatás-beszerzés megnevezése) megvalósult Magyarország Kormányának a Versenyképes Járások Program keretében biztosított …………….. forint összegű támogatásával” szövegnek. Ha ez valóban így van, akkor ez nem más, mint a legsötétebb időket idéző hazug propaganda! Még egyszer tisztázzuk! Az önkormányzatok adják a forrást nem a kormány! Kik fizetik a szolidaritási hozzájárulást, és miért? A szolidaritási hozzájárulást azon településeknek kell fizetnie, amelyeknek az adóerőképessége meghaladja a 25.000,-Ft/fő összeget. Tehát, ezen településektől vonják a 2024. évi iparűzési adóhoz képest, a 2025. évben befolyt többletet. Ahogy előző cikkünkben már rámutattunk, a 2024-es évhez képest a 2025. évben keletkezett iparűzési adó többletet csak 2026-ban lehet megmondani pontosan. Ebből nem nehéz megállapítani, hogy tovább megy a „dobálódzás” a virtuális számokkal. Amit fontos kiemelni, az az, hogy az adóerőképesség befolyásolja az állami támogatások mértékét is. Minél nagyobb az adóerőképesség egy településnek, annál kevesebb állami támogatást kap. Viszont itt felmerül a kérdés! Valóban a gazdagtól veszik el a szegények javára? Magyarországon 3155 település van. Ezek közül mindösszesen 854 település az, amely szolidaritási hozzájárulást fizet, mivel az adóerőképessége meghaladja a 25.000,-Ft/fő összeget. A kormányzati narratíva szerint a szolidaritási hozzájárulást azért kell fizetni a gazdagabb településeknek, hogy a szegényebbeket támogatni tudják. Ez azért meglepő, mert az az „átkozott Brüsszel”, a 2004-2024 években több ezer milliárd forint támogatást biztosított az ország számára. Összefoglalva tehát, az adatok azt jelzik, hogy a 2002-2010 közötti MSZP-s, majd a 15 éve 2/3-os többséggel rendelkező Fidesz-Kdnp kormányok alatt az ország településeinek, majd 73%-a nem tudott előre haladni. Tulajdonképpen kimondhatjuk azt, hogy szegények maradtak. Mihez tudnak kezdeni az önkormányzatok? A Fideszes sarcokkal (szolidaritási hozzájárulásra kötelezéssel, és az iparűzési adó többlet elvételével) szemben, az érintett önkormányzatok kénytelenek lesznek bevételt generálni. Ezt a forrást máshogy nem fogják tudni előteremteni, csak úgy, hogy a saját lakosaik terhét – pl.: építményadó, parkolódíjat emelés – emelni fogják. Enélkül, sok településen ugyanis fejlesztések, beruházások maradnának el, illetve működésbeli, fenntartási – mint például óvoda, kulturális élet, önkormányzati hivatal – nehézségekkel is szembesülnének. Mi ennek a következménye? Tulajdonképpen nem fog más történni, mint az, hogy a Fideszhez nem lojális polgármestert fogják hibáztatni, hergelik ellenük a tájékozatlan embereket. A kormánypárti kegyencek és a propagandájuk teli torokból fogják majd üvölteni, hogy ha Fideszes lenne a polgármester, akkor nem lenne csődhelyzet, nem kellene adót emelni. Legjobb példa erre az, amikor Szentkirályi Alexandra számon kéri a Tiszát Budapest helyzete miatt. Persze azt se felejtsük el, hogy, a nem Fideszes, vagy nem a „független” Fideszes által irányított települések még fenyegetéseknek is ki vannak téve. Tehát belenyúlnak abba a kasszába, amibe az ott élők „dobták” bele forintjaikat, azért, hogy a saját közösségük fejlődni tudjon, majd mindezt úgy állítják be, hogy a nem Fideszes polgármester rosszul gazdálkodik. EU-s pénzek nélkül mi lesz? Semmi fejlődés, sőt inkább visszalépés! Mivel a guruló dollárokkal fémjelzett orbáni védőháló nem azonos az EU-s forrásokkal! Az amerikai pénzügyi védőhálóból nem lehet utakat és járdákat építeni, víz-szennyvízhálózatot rekonstruálni. Ahogy nem lehet bölcsödét, vagy óvodát sem felújítani. Amíg a FIDESZ-KDNP irányítja az országot, addig kevés esély van az EU-s források megszerzésére. A Fidesznek nem érdeke az EU által követelt jogállam helyreállítása, a korrupció megszüntetése, mivel az a NER-nek nem kedvezne. Viszont a kormánynak forrásra van szüksége, ahhoz, hogy azt tudja bizonygatni, hogy minden rendben van. Természetes módon ügyelnek arra is, hogy a Fideszes országgyűlési képviselő meg tudja magát dicsértetni, mivel egy-egy fejlesztést úgy mutatnak be, mintha az a kormánypárt érdeme lenne. Így, ezzel tulajdonképpen folytatódik az önkormányzati jogok csorbítása, a források elvétele, azaz a kivéreztetés. Ezzel azonban azt fogják elérni, hogy a még víz felszínén lévő önkormányzatok nemhogy fejlődni nem fognak tudni, hanem lerántják őket is a mélybe. Így a szegény önkormányzatok száma nemhogy kevesebb, de inkább több lesz. Dr. Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Köztudott, hogy a TISZA Párt a napokban tartja a második körös országgyűlési jelölt-jelölti „párbajt”. Nyilván ez a fajta kiválasztási folyamat a demokrácia csúcsa, ami mindenben eltér a FIDESZ-es elit által uralt, uram-bátyám rendszertől. Tisza jelölt-jelölti kiválasztási folyamat lényege Első körben a Tisza-sziget tagok dönthettek, arról a három személyről, akiket a több ezer jelentkező közül a párt vezetése az interjúik alapján választott ki. Közülük kettőt juttathattak tovább a második fordulóba. A második fordulóban már, az adott választókerületben élő valamennyi választópolgár – akik regisztráltak a szavazó felületen – jogosulttá vált részt venni a többi ellenféllel szemben kiálló Tiszás jelölt kiválasztásában. A jelölt-jelölti kampány kezdete, november 23–24-én Öröm volt látni, hogy az országért tenni akaró, jó szándékú TISZA-jelöltjelöltek között rendkívüli volt az összhang. Egymás mellett „pultoztak”, beszélgettek emberekkel, egy jó hangulatú kampányba kezdtek. A második forduló, november 25. és 27. között A második fordulóban azonban több TISZA-szimpatizánst sokként ért a hír. Valakik SMS-ben agitálni kezdtek az egyik vagy a másik jelölt mellett. Az interneten megjelentek olyan, a telefonokról kivágott képek, amelyek azt a látszatot keltik, hogy a Bip Communications Szolg. és Tanácsadó Kft. az egyik TISZA-jelölt mellett kampányol. Ez azért gondolkodóba ejti bármely TISZA-szimpatizánst. Ha valamelyik TISZA-jelölt rendelte volna meg az SMS-akciót, akkor az nem felel meg a TISZA-sok által megkövetelt fegyveregyenlőség elvének, így nem igazán van helye az adott személynek a TISZA közösségében. A FIDESZ, mint külső befolyásolási tényező, minden esetben felmerül egy jóérzésű emberben. Persze naivság is lenne azt gondolni, hogy a FIDESZ nem vesz részt a TISZA második körös kiválasztási folyamatában, és nem aktiválja magát és szimpatizánsait. Ennek a lényege nyilván az, hogy a FIDESZ-es elit, az általa könnyebben legyőzhetőnek tekintett Tiszás jelölt mellett teszi le a voksát, a 2. fordulóban. A FIDESZ-ről az ember még azt is el tudja képzelni, hogy segít az sms-kampányban. Ha, azonban ez igazolódik be, akkor azonnal felmerül a kérdés, hogy az sms-t kapó személyek telefonszáma honnan vált ismerté egy Kft. számára? A Tiszától lenyúlt adatok „szelleme” ismét köztünk jár? Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Köztudott, hogy az elmúlt napokban több ezer TISZA szimpatizáns személyes adata került nyilvánosságra. Az ügy kapcsán már kifejtettük véleményünket arról, hogy ez hogyan történhetett, illetve, hogy ez kinek az érdekében állhatott. Mostanra már rengeteg új információ látott napvilágot, ami miatt a kormányzatra egyre jobban ráég az „adatszivárgás”. Rögzítsük, hogy a Fidesznek volt már hasonló ügye 2006-ban, az akkor ellenzékben lévő Fidesz, az akkori kormánypárttal kapcsolatban lévő reklámügynökség informatikai eszközeiről 11 órán keresztül töltött le adatokat. Először próbálták bagatellizálni az adatlopási ügyet. Amikor egyre nehezebbé vált a védekezés az adatlopás miatt, akkor Rogán már kijelentette. Nem tartja helyesnek, amit a munkatársai csináltak, és állnak a vizsgálatok elébe – vélhetően néhány lelkes aktivistájuk vetette el a sulykot. Ugyan Rogán helyzetét az adatlopási és a Vizsla ügy (persze ezt is cáfolni igyekeztek) megtépázta, de nem annyira, hogy helyette ne más bukjon bele. A Vizsla ügy egyébként nem szólt másról, minthogy felmerült az, hogy a Fidesz álcivil szervezeten keresztül kampányol. Persze nem maradt el, az a már jól bevált módszer sem, hogy vádoljuk meg a másik felet azzal, amit mi követtünk el. Ugyanis, akkortájt a Fideszes Révész Máriusz kijelentette, hogy az az adatlopás nem egyirányú, szerinte az MSZP is rendszeresen él ezzel az eszközzel. 2025 adatlopás, új infók A Facebook oldalakon rengeteg személy értetlenségét fejezte és folyamatosan fejezi ki, mivel vagy nem töltötték le a Tisza Világ applikációt, vagy pedig olyan adatok is voltak a nyilvánosságra hozott listán, amelyeket nem adtak meg. Volt olyan személy is, aki jelezte, hogy Ő ugyan letöltötte az applikációt, de csak az egyikkel regisztrált, mégis mindkét e-mail címével megjelent a lopott adatokat tartalmazó dokumentumban. Persze ez még tetézve lett azzal, hogy az adatok alapján készült egy térkép is. A Magyar Nemzet rögtön cikkezni kezdett arról, hogy most már mindenki megkeresheti, ki a tiszás az utcájában vagy a falujában. Persze a cikkből nem maradt ki az „ukránozás” és a „magyarpéterezés” sem. Mindemellett volt olyan személy is, akit e-mailen keresztül már meg is fenyegettek. Tehát eljutottunk addig a történetben, hogy a nyilvánosságra került listán szereplő egyik személy konkrét fenyegetést kapott. Nem kellett sokat várni a további fenyegetésekre sem, mivel a Kúria elnökétől, Varga Zs. Andrástól a bírák is megkapták a „magukét”. (Megjegyzés: Varga Zs. András úgy lett a legfőbb bírói szerv vezetője, hogy előtte soha nem volt bírói gyakorlata és még törvényt is módosított miatta a Fidesz-Kdnp 2/3-os többsége). Tehát, nagyon úgy tűnik, hogy Magyar Péternek igaza lehet, amikor azt állítja, hogy az adatlopás mögött, a megfélemlítés a cél. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció 2006-tal párhuzam, illetve különbség Tehát majd 20 év után ismét van egy adatlopási ügy. Nagyon úgy néz ki, hogy mindkét esetben a Fidesz vezérkarához kerültek az ellopott adatok. Mondjuk ez utóbbi, 2025-ös esetben biztosra vehető, mivel ezt maga Orbán jelentette ki, amikor is azt állította, hogy az adatokat elemezték. 2006-os adatlopásban Rogán Antal fénye megkopott ugyan, de teljesen nem bukott meg. A 2026-os kampányt viszont már nem Rogán fogja irányítani, mivel Orbán azt saját kézbe vette. Az akkori adatlopást amatőrök csinálták, a választásokon bukta is lett a Fidesznek, a mostanit viszont profin hajtották végre valakik. A Fidesz kommunikációja szétszórt volt 2006-ban. Az időtájt az adatlopást először tagadták, majd bagatellizálni próbálták, végül bevallották. Természetes módon nem maradhatott el a másik fél hibáztatása sem. Gyakorlatilag azt állították, hogy az akkori kormánypárt is lopja a Fidesz adatait. A mostani esetben viszont egységes a Fidesz kommunikáció. A Tiszát és Magyar Pétert hibáztatják, nyilván nem mellőzve az ukrán szálat sem. Az, hogy 2006-ban kinek az érdekében állt az adatszerzés, egyértelmű, mivel a Fidesz beismerte tettét. Az, hogy 2026-ban kinek állt az érdekében egy ellenzéki párt adatbázisában kutakodni és adatokat megszerezni, arról már előző cikkünkben írtunk. Azt már csak mellékszálként érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz a Vizsla ügyhöz képest sokkal kifinomultabb módon vonta be a civileket a kampányába. Hol vannak a hatóságok lelkes vizsgálatai? Ahogy szó volt róla, azonban ismételten ki kell emelni, hogy a Tisza Világ applikációból ellopott adatok nem feltétlen tartalmaznak olyan adatokat, mint ami a nyilvános listán szerepelnek. Ebből azonban arra lehet következtetni, hogy nemcsak az applikációból szereztek meg adatokat az elkövetők, hanem más, akár tiszás adatbázis is feltörésre kerülhetett. Persze, így jogosan merül fel az emberben. Hogy több hekkertámadás is történhetett. Hogy a megszerzett adatokat valakik egymással összefuttatják, rendszerezik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított, a Mandiner kormánypropaganda lap ellen, mivel listázni kezdte a botrány kapcsán kikerült közéleti személyiségek, értelmiségiek és újságírók neveit. Viszont arról már nem szólnak a hírek, hogy a NAIH a feljelentését is megtette volna a propaganda lap ellen az Infotv-ben (70. § (1) bekezdés) előírt módon. Azt azonban meg kell említeni, hogy a Tisza Párttal szemben is folytat vizsgálatot a NAIH, mivel álláspontja szerint az ügyben alapvető felelősség terheli a Tisza Pártot. Az adatkezelő valóban felelős az adatokért, de ahogy Magyar Péter kiemelte az informatikai rendszereiket folyamatos támadások érik, amit igyekeznek elhárítani. Tehát, ez egy kicsit olyan, mint amikor a tolvajok be akarnak a házamba törni, és a zárat folyamatosan tönkre teszik, ezért azt én mindig cserélem. Amikor azonban az egyik csere után a bűnözők mégis be tudnak jutni a házamba, akkor én vagyok a hibás. A NAIH-tól függetlenül egyébként a rendőrség bejelentette, hogy nyomozást rendelt el, információs rendszer vagy adat megsértése bűntettének gyanúja miatt. Tényleg történelmi az adatlopás? Úgy tűnik, hogy olyan volt már a történelmünkben, hogy a Fidesz, Kubatov Gábor által, pártszimpátia alapján listázta az embereket, de akkor még csak aktivista hálózaton keresztül működtethették a listát. Most viszont eljutottunk odáig, hogy bűncselekmény gyanús módon a legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza Párt által informatikai úton kezelt adatokat Orbán Viktor a Fidesz elnöke elemzi. A másik, ami történelmi az eset kapcsán az nem más, mint, hogy e-mailen keresztül embereket zaklatnak. Végezetül azt se felejtsük el, hogy a bírói tapasztalat nélkül, a Kúria elnökévé megválasztott Varga Zs. András, a hatalomhoz hű szolgalelkűséggel, a bírákat megfenyegette. Tehát tényleg történelmire sikerült az adatlopás! Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Magyar Péter Facebook-oldalán bejelentette, hogy egy 12 pontból álló etikai kódex aláírását várja el a pártvezetők részéről. A javaslatának célja, hogy a választási csalásoknak és a félrevezetésnek egyszer és mindenkorra véget lehessen vetni. Ilyen dokumentumra egy jogállami keretek között működő országban nem is lenne szükség, de azt hinni, hogy a Fidesz–KDNP ebbe belemegy, jószándékú, de naiv elgondolás! Hogyan jutottunk idáig? Gyakorlatilag nem nehéz megállapítani, hogy – az egyszerűség kedvéért nevezzük így – a régi politikai pártok (elsősorban az MSZP, a Fidesz, majd az MSZP-ből kiváltak által megalapított DK) közösen alakították ki ezt a féle, egymást propaganda módszerekkel lejáratni igyekvő kommunikációs rendszert. A társadalmat ők osztották meg; ők voltak azok, akik a másik oldalt minden erejükkel „démonizálni” igyekeztek. Az is igaz, hogy ezt a fajta, mindent elsöprő, féligazságokon sem alapuló, a másik felet akár emberi mivoltát is tagadni vagy azt megalázni igyekvő kommunikáció ilyen magas szintre fejlesztése a Fidesz–KDNP pártszövetségnek köszönhető. Elég csak a kezdetekre visszagondolni, azaz Kövér László köteles beszédére és Gyurcsány öszödi beszédére. Az a megállapítás, hogy a Fidesz emelte a lejáratást a leggusztustalanabb szintre, az nem vitás. Jegyezzük meg gyorsan Vonát, akit a törökországi Szürke Farkasok nevű iszlamista szervezettel mostak össze, vagy éppen melegként próbáltak beállítani. A 2022. évi országgyűlési választás előtt Márki-Zay Péter (aki egyébként jelenleg is Hódmezővásárhely polgármestere) elleni gusztustalan lejárató kampány folyt, úgy, hogy Márki-Zay feleségét is le akarták járatni, amikor azt sugallták, hogy a feleség tulajdonképpen gyerekek haláláért felelős. Persze ezer és egy esetet lehetne felsorolni a Fidesz–KDNP és kiszolgálóik által elkövetett aljas, lejárató, minden alapot nélkülöző, hazug állításaikról (pl. „Zsolti bácsi” miatt kiemelést érdemel Jámbor András elleni hazug pedofil vád). Rosszabb lett a helyzet? Nem nehéz megállapítani, hogy igen! Elég csak arra gondolni, mit művelnek Magyar Péterrel, a legerősebb ellenzéki párt, a TISZA elnökével szemben. Magyar Pétert a Fidesz és propagandája karaktergyilkos módszerekkel igyekszik ellehetetleníteni. Magyar Pétert igyekeztek nőverőként, instabil emberként bemutatni, majd „összegyurcsányozni”, vagy éppen olyan személynek beállítani, aki hazaáruló. Persze be akarták állítani migránspárti, háborúpárti, illetve Manfred Weber (az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője) utasításait végrehajtó embernek is. Nyilván ezek badarságok, és semmi mást nem szolgálnak, csak és kizárólag azt, hogy félretájékoztassák a társadalmat, és a hatalom megtartása érdekében befolyásolják a választásokat. Az, hogy egyes politikai szereplőket ilyen aljas módon megpróbálnak lejáratni, nem elfogadható. De kiváltképpen elítélendő, amikor az ország felét (több mint felét?) a miniszterelnök a nemzeti ünnepünkön lepoloskázza! A Loupe Színházi Társulás tagjának népszavazási kezdeményezése Biztos sokan emlékeznek még arra, hogy a Loupe Színházi Társulás oszlopos és közkedvelt tagja, Lengyel Tamás országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Vasárnap este zsúfolásig megtelt a Hősök tere, ahol a Loupe Színházi Társulat több tízezres tömeg előtt emelt hangot a közterületeken elhelyezett gyűlöletkeltő politikai plakátok ellen – Fotó: Melczer Zsolt A népszavazásra irányuló kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a félrevezetésre, félelemkeltésre, indulatkeltésre, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas, közpénzből finanszírozott hirdetések megjelenítését?” A kérdés hitelesítését az NVB megtagadta. Az NVB határozata szerint a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, és egyébként sem felel meg az egyértelműség követelményének. Érdekes, hogy az NVB szerint a kérdés a szükségesnél nagyobb mértékben kívánja korlátozni a pártok véleménynyilvánítási jogát. Az NVB kijelentette azt is, hogy a kérdés az Alaptörvény burkolt módosítására is irányul, valamint a közösséget megillető tájékozódáshoz való jog sérelmét idézné elő a hitelesítés. Tulajdonképpen az NVB kimondta, hogy lehet plakáton hazudni, félretájékoztatni, félelmet kelteni, mert ez a párt véleménye. Etikai kódex – a remény? Magyar Péter nem tárgyalási alapnak tekinti az etikai kódexre vonatkozó felhívását, hanem aláírást kér a választások tisztaságának megóvása érdekében. Magyar Péter beszédet mond 2025. október 23-án a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Kevés rá az esély, hogy aláírják a pártok, pedig kellene, hogy legyen egy minimum! A Fidesz–KDNP az érdekének megfelelően rengeteg pénzt használ fel egy-egy lejárató kampányra. Hogy erre honnan van meg a forrás? Mindenki sejti, de senki sem tudja. Gyakorlatilag a kormánynak és kiszolgálóinak az az érdeke, hogy az embereket félretájékoztassák, a hatalmat megtartsák. Erre példa az RTL 2025. október 30-án lehozott anyaga, amely szerint „sehol sem találni a 300 millió forint közpénzt bezsákoló Mesterséges Intelligencia Kutatóintézetet, amely hiteltelenítené Magyar Péterék tömegét”. Gondoljunk bele, mi lenne akkor, ha a választópolgárok mindegyikéhez eljutna Orbán és Hatvanpuszta esete. A TISZA adócsökkentési vagy a nyugdíjasok részére, az orbáni ígéreteknél jóval nagyobb mértékű juttatásra vonatkozó terve! Egyértelmű, hogy tiszták lennének a választások, megszűnne az orbáni rezsim korlátok nélküli hatalma, és véget érne az ország gátlástalan kifosztása. Mi a megoldás? A jogállam helyreállítása! Ahol az emberek egy párt véleménynyilvánítási jogával szemben dönthetnek arról, hogy elegük van az olyan plakátokból, a Mesterséges Intelligencia (MI) által generált videókból, amelyek bombákat ábrázolnak, háborús feliratot tartalmaznak, illetve a politikai ellenfelet minden alap nélkül megalázzák vagy éppen hazudnak róla. Nem mellesleg elvárható lenne, hogy a kormányzó párt ne lenéző, „egybites”, félinformációkat tartalmazó módon kommunikáljon a társadalommal! Adott a feladat! Ha már az NVB nem engedte, akkor nekünk kell szavazni róla 2026 áprilisában! Gaál Lóránt – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció

Köztudott, hogy a TISZA Világ applikációból, becslések szerint 200 ezer személy adata szivárgott ki. Ez tulajdonképpen már a második eset, mivel egy adatszivárgás már volt októberben is. A kormányzati kommunikáció azonnal a Tisza Párt adatkezelési alkalmatlanságát kezdte sulykolni. Természetes módon ezt úgy állították be, mintha a Tisza és az ukrán titkosszolgálatok állnának a háttérben. Az adatszivárgás Az tényként kijelenthető, hogy személyes adatok szivárogtak ki a Tisza által kezelt adatbázisból. Orbán Viktor az ügy kapcsán a Facebook videójában, kijelentette, hogy már az adatbázist elemezték. Az adatok kezelésében ukrán személyek közreműködését feltárták és vizsgálatot rendelt el. Orbán reagálása a történtekre elég gyorsra sikeredett. Ez kb. olyan, mint amikor Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Szőlő utcai ügy kapcsán már lobogtatta a büntetőügybe történő betekintése kapcsán készült jelentését, úgy, hogy még nem volt meg a betekintésre a jogszabályi felhatalmazása. Ha már elrendelt vizsgálat! Orbán akkor semmit sem tett, amikor orosz hekkerek hosszú évekig ki- be jártak a külügy informatikai hálózatába. Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Pedig, ha valami, az nemzetbiztonsági kockázat volt a javából. Természetes, hogy a Tisza kapcsán megszólalt Szijjártó Péter is, akit „Barátságért” kitüntetésben részesített Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Szijjártó, többek között kijelentette, hogy: „összeérnek a szálak, mert egy ukrán részvétellel létrehozott adatbázis egy olyan pártnál, amely nyilvánvalóan a háborúpárti brüsszeli politikát szolgálja ki, ez nem jelent mást, mint hogy mindent bevetnek annak érdekében, hogy Magyarországon egy háborúpárti kormányt ültessenek hivatalba.”. Szijjártó azt sem restellte kijelenteni, hogy Magyarország szuverenitását sodorták rendkívüli veszélybe. Magyar Péter a kormányzati mantrával szemben azt állította, hogy a Tisza párt rendszerei folyamatos támadás alatt állnak és utalt arra is, hogy ebben az orosz szolgálatok is szerepet játszhatnak. Nyilván az kijelenthető, hogy az adatok ilyen szintű nyilvánosságra kerülése felveti a személyes adattal visszaélésen túl az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény elkövetésének a gyanúját is. Azért azt jegyezzük meg, hogy egy jogállamban nem a kormány nyomoz, elemez adatbázist, hanem – fő szabály szerint – a rendőrség, majd pedig az ügyészség képviseli a vádat a bíróságon. Ez a kormányzati nagy „összeesküvés elmélet” és kommunikáció, tehát inkább tekinthető a Fidesz részéről egy, mondhatni szokásos politikai ámokfutásnak, mint felelős kormányzásnak. Ukrán vagy orosz? Kicsi az esélye annak, hogy az ukránok állnak a háttérben. Az ukránok jelenleg is védik a hazájukat a putyini agresszióval szemben. A legkisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy magyar választópolgárok adatainak a megszerzésére koncentráljanak. Napi szinten kénytelenek védekezni az orosz támadásokkal szemben, így nekik az a kulcsfontosságú, hogy a harctérre vonatkozóan álljon rendelkezésre minél több információ. Orbánon kívül ráadásul az egész EU kiáll amellett, hogy orosz tankok ne tudjanak „parádézni” Kárpátalján, mivel fennáll a veszélye, hogy az agresszor tovább fog onnan lépni Európa felé. Ha viszont arra gondolunk, hogy Orbán milyen viszonyt ápol, kénytelen ápolni Putyinnal, akkor nehéz nem arra gondolni, amit Magyar Péter is sejtet, az az, hogy az oroszok állhatnak a háttérben. Erre tekintettel tegyük fel a kérdést! Mit biztosított Orbán Putyinnak? Gátolta például a svédek NATO csatlakozását, Kiril pátriárka vagyonának kimentéséig az összes nyugati kezdeményezést, ami az agresszorra gyakorolt pressziót fokozhatta. Emellett láthattuk azt is, hogy Putyin nem is leplezett beavatkozásra is képes az érdekszférába szánt országok választási ügyeibe. Erre tökéletes példa a román elnökválasztás! Egyébként George Simiont, Orbán teljes mellszéllességgel támogatta, annak ellenére, hogy köztudott volt az, hogy Simion szélsőségesen magyarellenes. Kevés rá az esély, hogy ez is a véletlen műve lenne! Azt se felejtsük el, hogy Orbán választási győzelme mellett Putyin nyíltan kiállt. Ezekre tekintettel úgy tűnik, hogy Putyin elérte azt, amit akart. Orbánon keresztül zökkenőmentesen tudja akadályozni a gazdasági és védelmi szövetséget. Egyébként Szijjártó Péter azon eszmefuttatását, hogy „háborúpárti” kormány lenne a Tisza, dr. Zeke László, az Orbán bukása hamarabb hozhatja el a békét, mint a „békemissziója” írásában logikus érveléssel cáfolta. Jó tett helyébe mit vár Orbán? Mit kap Orbán az oroszoktól? A kormány kommunikációja szerint olcsó olajat és gázt. Ez nyilván nem fedi a valóságot, mivel Holoda Attila energetikai szakértő, ezt az állítást többször is cáfolta. Talán orosz titkosszolgálati információkat? Láss csodát! A Mandiner című kormányzati propagandalap már el is kezdte tételesen átnézni a kiszivárgott adatokat. Ez viszont afelé mutat, hogy megvan az, hogy kinek az érdekében állt az adatok megszerzése, és az is biztosnak tűnik, hogy az, nem a Tisza pártnak, nem Magyar Péternek, de még csak nem is az ukránoknak! Mi következik? Abban biztosak lehetünk, hogy – szokás szerint – a félretájékoztatáson alapuló orbáni politikai kampány meg fog indulni és gátlástalan lesz. Mi lesz a magyar emberekkel? Ugye emlékszünk még arra, hogy egy OMSZ regionális vezetőt, nagy eséllyel azért mentettek fel a vezetői beosztásából, mert „Macskás Fadísz” pólót vett fel. Természetesen ezt Takács államtitkár cáfolta. Az, hogy a magyar emberek is elszenvedői lesznek egy aljas, gusztustalan, hazug lejáratásnak. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a Fidesz, „aki nincs velünk, az ellenünk van” kommunista jelmondatot szép lassan, de határozottan magáévá tette. dr. Gaál Lóránt – Nyitókép: Koszi Ferenc – AI illusztráció

Önkormányzatok a kormány szorításában szóló cikkünkben rámutattunk arra is, hogy hogyan sikerült a Fidesz-KDNP-s kormánynak visszaállítania az MSZMP-s időket idéző, az önkormányzatiságot is semmibe vevő pártállami rendszert, illetve annak módszereit. A szerkesztő-riporterből, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjévé avanzsált Menczer Tamás, Pilisborosjenő polgármesterének címzett „fenyegetésével” nem éppen a cikkünkben írtakat igyekezett cáfolni. Történt ugyanis, hogy a nemzeti ünnepre tekintettel, az október 22-ei megemlékezésre tervezett beszédét Menczer nem tudta elmondani, mivel a polgármester – megosztottság növelő hatása miatt – lemondta azt. Menczer válaszul videó üzenetekben a polgármester tudtára adta, hogy: „a borosjenőiek azt fogják látni, hogy mindenhol fejlesztések vannak, érted, az összes településen, csak nálatok nem, mert te nem végezted el időben a munkádat.” Menczer pártitkár szerepben Menczer a már említett videóüzeneteiben értetlenségét fejezte ki. Nemrég a polgármester nála egy egymilliárdos szennyvízberuházásért és egy 10 milliós járdafelújításért könyörgött. Jelezte Menczer azt is, hogy egy kétmilliárdos fejlesztésből azért maradt ki a település, mert nem tudott a polgármester időben adatot szolgáltatni, illetve a település azért esik el egy csomó pénztől, mert nem jó a polgármestere. Menczer Tamás fenyeget – YouTube videó screenshot Felháborodásának adott hangot továbbá, hogy őt, mint választott parlamenti képviselőt kitiltották a rendezvényről, illetve megtiltották neki, hogy beszéljen. Menczer kommunikációját elnézve, nehéz nem azt hinni, hogy azt gondolja saját magáról, hogy a választókerületben márpedig Ő a párttitkár, és az lesz, amit Ő akar, és nélküle – vagy a párt és maga Orbán Viktor? – semmi sem történhet egy helyi közösségben. „A tanú” című film juthat eszébe sok embernek, amikor is Bástya elvtárs igencsak túlértékeli a szerepét, mivel felháborodottan mondja azt, hogy: „Mi ez? Bástya elvtársat már meg se akarják gyilkolni? Én már szart érek?”. Menczer megnyilvánulása lefordítva Bástya elvtárséra: Mi ez? Menczer elvtársat már meg se hívják? Hogy gondolják, hogy nélkülem lesz járda? Menczer túlértékeli saját szerepét, No. 1. A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetésében áll a pilisborosjenői víz és csatornaszolgáltatás is. A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-nek a tulajdonosa a Nemzeti Vízművek Zrt. 91,0105%-ban, az Önkormányzatok 0,1164%-ban, a DMRV Zrt. munkavállalói 0,9051%-ban és a DMRV Zrt. – saját részvény – 7,968%-ban. Látható tehát, hogy az önkormányzatok ki lettek szorítva az ivóvíz és a szennyvíz ellátásának az irányításából. Mivel állami, vagy legalábbis többségi tulajdonban van a víziközmű rendszer és az adott szolgáltató is, így egyértelmű, hogy állami feladatról beszélünk. Ebből következik, hogy a szolgáltatást végző állami cégnek kellene végre elvégeznie a beruházásokat, illetve a felújításokat, és nem pedig az önkormányzatnak! Tehát nem a polgármesternek kellene bármiért is könyörögnie. Az állami szolgáltatónak szakmai alapon kellene észlelnie azt, hogy a rendszer igényel-e beruházást, vagy felújítást, vagy sem. Nyilván forráshiány miatt nem tudja elvégezni az összes szükségessé váló beruházást és a felújítást. Summa summarum, az állami tulajdonba került szolgáltató az, akinek szakmai alapon kellene a döntést meghoznia, nem pedig egy országgyűlési képviselőnek. Örgedő vízcsap – Fotó: Pixabay Menczer túlértékeli saját szerepét, No. 2. Ha már a 10 milliós járdafelújítás és a kétmilliárdos fejlesztés, ami utóbbiból kimaradt a település! Önkormányzatok a kormány szorításában cikkben portálunk – ÍgyÉlünk – hosszan részletezte, hogy milyen sarcokat vet ki a kormányzat az önkormányzatokra és azt milyen pártállami időkre emlékeztető módszerrel teszi. Szolidaritási hozzájárulás címén Pilisborosjenőtől 5 832 118-Ft-t, iparűzési adó többlet elvonás címén pedig 14 844 390-Ft-t vesz el a kormányzat. A pályázatokkal kapcsolatos menczeri vagdalkozás kapcsán azért meg kell említeni, hogy a pályázatokat nem az országgyűlési képviselő írja ki, hanem pl. egy minisztérium. A benyújtott pályázatokat szintén nem az országgyűlési képviselőnek kell/kellene elbírálnia! Ha pedig mégis így van, akkor valóban komoly probléma van a magyar jogállamisággal. Ezt megfejelni úgy, hogy egy közösséget megfenyegetni azzal, hogy mindenki rajtatok kívül fejlődni fog, ti viszont nem, az mindent elmond a Fidesz-KDNP rezsim működéséről. Vajon mi lesz a járda sorsa? – Fotó: Paul Harrison / Pixabay Persze egy jóhiszemű emberben ilyenkor felmerül a kérdés, hogy nem minősül-e büntetőjogi tényállásnak – hivatali visszaélés -, ha olyan hivatalos személy, akinek egyébként semmi köze a pályázatok kiírásához, illetve elbírálásához mégis beleszól a pályázatok eredményébe? Mivel a jogállamiság hiánya és a kormányzati korrupció miatt az Eu források nem jönnek az országba, látható, hogy egy-egy településnek problémát okoz az, hogy járdát, óvodát vagy éppen a kultúrházát felújítsa. Ehhez jön még a kormányzati „fojtogatás” és a párttitkárként viselkedő Fideszes megmondóemberek, jelen esetben Menczer Tamás. Lehet, hogy Menczernek a jogállamiság helyreállításán és az önkormányzati forráselvonás megállításán kellene dolgoznia és akkor lehet, hogy az Eu források megnyílnának, így nem attól függ egy település pl. járda felújítása, hogy az országgyűlési képviselő mond-e beszédet egy nemzeti ünnepen vagy sem. Menczer túlértékeli saját szerepét, No. 3. Menczer azt állította, hogy kitiltották a rendezvényről, illetve, hogy megtiltották neki, hogy beszéljen. A probléma ott van ezzel a kijelentéssel, hogy egy nyilvános eseményről nehéz lenne nem csak egy országgyűlési képviselőt, hanem bárkit is kitiltani. A másik az, hogy egy önkormányzati rendezvényről volt szó, így engedtessék már meg az, hogy az önkormányzat eldöntse, hogy ki az, akit felkér, vagy ki az, akinek szót ad egy-egy ünnepi felszólalásra. Összefoglalva Mindemellett 2025. október 22-én a Magyar Közlönyben megjelent a politikai erőszak terjedése elleni fellépésről szóló országgyűlési határozat. Részletekbe nem belemenve, de meg kell említeni azt, hogy a határozat 2. a) pontja szerint „Kifejezzük elkötelezettségünket a békés közélet és a higgadt politikai párbeszéd fenntartása mellett. Hiszünk az érvek erejében és a kölcsönös megbecsülésen alapuló vitában. Tiszteletben tartjuk Magyarország demokratikus rendjét és alkotmányos hagyományait”. Látszik, hogy Menczernek nem szóltak, vagy szóltak, de Ő úgy gondolta, hogy a megnyilvánulása ezzel összhangban van! Tehát nem a Pilisborosjenő polgármestere által tett, menczeri beszéd lemondása az érdekes, hanem az, hogy egy országgyűlési képviselő vindikálja magának a jogot ahhoz, hogy kimondja az igent vagy a nemet egy pályázat kapcsán, függetlenül attól, hogy az jó színvonalú-e, indokolt-e a településen történő megvalósítása vagy sem. A másik az, hogy Menczer úgy értelmezi az országgyűlési képviselői szerepét – persze nem kicsit túlértékelve – , hogy simán laza csukló mozdulattal egy egész közösséget megfenyegethet. Ezt – legalábbis szerinte – a rezsim által biztosított hatalmánál fogva megteheti. Ezek után azért nagy rá az esély, hogy a pilisborosjenői lakosok nem feltétlen fogják szívesen látni településükön Bástya, akarom mondani Menczer elvtársat. dr. Gaál Lóránt – Nyitókép: YouTube képernyőkép

Az önkormányzatoktól minden évben beszed a FIDESZ-KDNP-s kormány egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást, ami a település iparűzési adó erőképességének a függvénye szerinti összeg. A szolidaritási hozzájárulás összegének a meghatározására vonatkozó számítási módszert a kormány a központi költségvetésről szóló törvényben rögzítette. Ennek eredményeként 360 milliárd forintot vesz ki Orbán az önkormányzatok zsebéből, amit egyébként az ott élők azért „dobnak” össze, hogy a településük fejlődni tudjon. Ez mellett Orbán tovább „nyírja” az önkormányzatokat, mivel a Versenyképes Járások Programnak álcázott pénzbehajtás is kezdetét vette 2025. évben. Hova kerül a szolidaritási hozzájárulás? Nem tudjuk! Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 évre vonatkozóan 854 települést kötelezett szolidaritási hozzájárulás megfizetésére. A kormányzat – a költségvetési törvény szerint – 360 milliárd forintot tervezett beszedni. Természetesen az önkormányzati szférában – korábban még a Fideszes önkormányzatoknál is – komoly kritikával illeték a szolidaritási hozzájárulás mértékét. A kormányzat azzal érvel, hogy a gazdagabb önkormányzatoknak segítenie kell a szegényebb önkormányzatokat! Viszont ami tény az az, hogy nehéz megmondani, hogy a beszedett szolidaritási hozzájárulást mire költi a kormányzat, mivel nincs egy tételes lista arra nézve, hogy a „szegényebb” önkormányzatok közül ki és mennyi támogatást kapott ebből a befolyt pénzből. Persze, pikírt módon megjegyezhetnénk, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg EU-s forrás érkezett a kormánypártok által gyűlölt Európai Uniótól („átkozott Brüsszel”?), akkor, hogyan lehet szegény település Magyarországon? Lehet, hogy fa nélküli lombkoronasétány helyett értelmesebb dolgokra kellett volna elkölteni az EU forrásokat? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – Fotó: Facebook Versenyképes Járások Program, de miből van a forrás? Az EU források elapadtak. Tehát megszűnt az, hogy a párttitkárként viselkedő Fideszes országgyűlési képviselő az EU által teletömött bukszával járkálva vindikálja magának a jogot, hogy melyik település kap plusz forrást, és melyik az, amelyik nem. A Fidesz nyilván érzi, hogy a választások előtt a Fideszes tábor legnagyobb részét alkotó kis települések számára valamit juttatni kell. Ahhoz viszont, hogy az EU odaadja a befagyasztott forrást a jogállamot kellene helyre állítani, viszont ez a NER-nek nem kedvezne. Tehát inkább azt választották, hogy a többi, még a víz felszínén lévő önkormányzatoktól veszik el a pénzt. A Versenyképes Járások Program tehát nem más, mint a kormány pénzbehajtása az önkormányzatok kárára. Arra azonban alkalmas lesz, hogy az abból elkészült fejlesztéseket a helyi Fideszes országgyűlési képviselő saját eredményeként tüntesse fel. A kormányzat az önkormányzatoktól a szolidaritási hozzájáruláson felül a 2024. évi iparűzési adóhoz képest 2025. évben befolyt többletet szintén einstandolja. Azt, hogy egyes önkormányzatoktól mennyit vesznek el, azt Nagy Márton miniszter rendeletben állapította meg (13/2025. (V. 14.) NGM rendelet). Ami még nagyobb baj, az az, hogy a 2024-es évhez képest a 2025. évben keletkezett iparűzési adó többletet csak 2026-ban lehet megmondani pontosan, tehát most csak – Nagy Márton minisztertől nem szokatlan módon – „dobálózás” van a számokkal. A másik, ami egyelőre megoldatlan, hogy mi történik akkor, ha és amennyiben a virtuális számokkal történő dobálózás miatt valamely önkormányzatnak az előzetesen elvont iparűzési adó többlete mégsem realizálódik? Az az kevesebb iparűzési adó bevétele lesz, mint tavaly volt, de többet számítottak ki neki és ezt a számított többletet elvonták? Erre vonatkozóan sem látott eddig épkézláb megoldási javaslat napvilágot! Tehát a lényeg az az, hogy az önkormányzatoktól a kormány elveszi a forrást, majd azt megpályáztatva visszaadja, úgy, hogy járásonként jut 250 millió, illetve megyeszékhely járásonként 500 millió forint (mindösszesen 65 milliárd forint). Viszont, ahogy kinéz a helyzet igencsak, mondhatni, hogy szokás szerint elszámolták magukat, mivel 115-120 milliárd forintot terveztek beszedni 2025 évre vonatkozóan, viszont az első körben csak 26,6 milliárd forintot tudott Nagy Márton miniszter a rendelete által megfizettetni az önkormányzatokkal. A kormány válasza erre az volt, hogy majd a hiányzó összeget kipótolja. Megjegyzést érdemel, hogy a forrás felhasználása rendkívül kötött. Ez azt jelenti, hogy az egyes önkormányzatok nem költhetnek belőle óvoda vagy bölcsőde felújításra, járdaépítésre, mivel azt egyedi fejlesztésnek tekintik. Versenyképes Járások Programmal visszatért az MSZMP-s tanácsrendszer! A járásokhoz tartozó települések száma egyébként igen jelentős eltérést mutat (valahol 8, valahol 80). Tulajdonképpen a járások, mint közigazgatási egységek a kommunista időkben, egy darabig a magyar közigazgatás részei voltak, azonban azokat az 1980-as években az MSZMP megszüntette. Napjainkra a központosítás eljutott arra a szintre, ami tulajdonképpen az MSZMP-s időket idézi. Ahogy látható lesz, nem nehéz megállapítani, hogy a Versenyképes Járások Program gyakorlatilag leképezi a régi tanácsrendszert. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter – Fotó: Wikipédia Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium rendeletet alkotott a Versenyképes Járások Program kapcsán (2/2025. (II. 28.) KTM rendelet). A rendelet bevezető része számos jól hangzó „szlogennel” van teletűzdelve, mint például fejlesszük az elmaradott területeket, közszolgáltatásokhoz hozzáférés legyen mindenhol, az alapinfrastruktúra és elérhetőség fejlesztésre kerüljön, a térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, stb. Ezt olvasva az embernek az az érzése támad, mintha nem a Fidesz-Kdnp uralná az országot 2/3-al 15 éve, hanem egy új kormány érzékelve a problémákat igyekezne végre valamit tenni az országért. A Járási Fejlesztési Fórumot a vármegyei közgyűlés elnöke, és a polgármesterek alkotják, azzal, hogy a közös önkormányzati hivatal esetén csak a székhely szerinti település polgármestere lehet tagja a Fórumnak. Ezen utóbbi eset alól kivétel, ha 2025. évben szolidaritási hozzájárulást fizet a település, mert akkor ezen település polgármestere is tagja a Fórumnak. Fő szabály szerint a Fórum elnöke a vármegyei közgyűlés elnöke. Ahogy látható a legérdekesebb (legvisszataszítóbb?) az, hogy nem minden, a járásban lévő település polgármestere lehet tagja a Fórumnak, így szavazati joga sincs. Őket egyébként a közös hivatal székhelye szerinti település polgármestere képviseli. Ha a települések között jó a kapcsolat, akkor nincs probléma, de ha nem felhőtlen a viszony, akkor aggályos a helyzet. A Fórum tanácskozási joggal részt vevők névsora jelzi legjobban a központosítást. A Fórum ülésén tanácskozási joggal vehet részt a szavazati joggal nem rendelkező polgármester az országgyűlési képviselő, a kormányhivatalt vezető főispán, a kiemelt térségi fejlesztési tanácsnak az elnöke, a miniszter képviselője, és a járás területén működő területi kereskedelmi és iparkamara képviselője. Ugyancsak tanácskozási joga van a főispánnak, meg az országgyűlési képviselőnek is, de egyértelmű, hogy ennek az egésznek így egyből politikai íze van, főleg annak tudatában, hogy a fejlesztési javaslat jóváhagyásának a folyamata egy, nem éppen a szabad önkormányzati döntéseket rögzíti. A folyamat leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a Fórumban döntenek a fejlesztési igényekről, melyet megküldenek a főispánnak. A főispán kikéri a vármegyei közgyűlés elnöke véleményét, amelynek megérkezése után a miniszter elé kerül a javaslat. A miniszter pedig vagy aláírja vagy nem. Ahogy látható a Fidesz közvetlen kontrollt gyakorol, pontosan úgy, mint az MSZMP a tanácsrendszeri időkben. A Fidesz megbízható káderei folyamatos befolyást gyakorolnak, döntési helyzetben vannak úgy, hogy tulajdonképpen a „pályázható forráshoz” semmi közük sincs, mivel azt az önkormányzatoktól vették el. Ami még ez mellett a legaggasztóbb, az az, hogy állami feladatellátás (pl.: traffibox telepítés, általános iskolának oktatási eszköz beszerzése) is finanszírozásra kerül ebből az összegből! Arról is lehetett hallani, hogy – erős politikai nyomást követően – az önkormányzatok által az államnak ingyenesen átadott víziközmű rendszer felújítására is biztosíthatnak forrást az einstandolt pénzből. Hogyan áll most a helyzet? 2025. szeptember 10-én a kormany.hu/hirek oldalán megjelent, hogy Navracsics szerint a „…Versenyképes járások program első éve sikeres volt, egyrészt azért, mert a települések többsége olyan fejlesztési forráshoz jutott, amelyet egyébként nem vagy nem ilyen összegben tudott volna megszerezni”. Gyakorlatilag ez a kijelentés ott hibázik, hogy információink szerint, még sok önkormányzat, azon kívül, hogy kaptak egy oklevelet, hogy nyertek a pályázaton, viszont se támogatói okirat nem került aláírásra, se pedig pénzt ezidáig nem utaltak nekik! Persze felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy van olyan járás, amely már fejlesztéssel büszkélkedhet, és van olyan, amely még vár a „jussára”? Nyilván ennek egyik oka lehet az, hogy nem sikerült behajtani az önkormányzatokon a betervezett összeget. Az államkassza szegény, mint a templom egere így nem megvalósítható gyors ütemben az amit Navracsics beígért, azaz, hogy a kormány kipótolja a hiányzó összeget, annak érdekében, hogy a 65 milliárd rendelkezésre álljon. A másik ok lehet az is, hogy egyes politikusok, így a választások előtt az önös érdekeiket szem előtt tartva beleszóltak, hogy ki az, aki azonnal és ki az, aki később a kormányzati kiegészítést követően fog a forráshoz jutni. Összefoglalva Orbán 2024 szeptemberében kijelentette, hogy a magyar gazdaság köszöni jól van. Ha ez így lenne, akkor érthetetlen, hogy miért van szükség az önkormányzatoktól az elvonásra. A Versenyképes Járások Programba tulajdonképpen az önkormányzatok fizetnek be, de nem fejleszthetnek azt, amit akarnak, hanem csak azt, amit engednek nekik, ráadásul úgy, hogy olyan fejlesztésekről is született kényszerű döntés, amelyek egyébként az állam kötelezettségi körébe tartozna (pl.: traffibox). Továbbá kérdés, hogy mit keresnek az önkormányzati döntéshozatalban a főispánok, és miért szólhatnak abba bele az országgyűlési képviselők? Válasz egyszerű: Tanácsrendszer! Azért az kijelenthető, hogy EU-s források nélkül az önkormányzatok az orbáni repülőrajtnak biztos, hogy nem részesei, ellenben stabilan haladnak a lejtőn lefelé! Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI grafika

Magyar Péter mentelmi jogát az Európai Parlament a 2025. október 7-ei ülésén nem függesztette fel. Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztését három ügyben kérték. Két ügy (Simonka György volt Fideszes országgyűlési képviselő és a Mi Hazánk Mozgalom) állítólagos rágalmazási ügyekhez kapcsolódott. A harmadik viszont Magyarország legfőbb ügyésze által, 2024. szeptember 26-án a Magyar Péter ellen indított büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott, és 2024. október 10-én az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentett mentelmi üggyel volt összefüggésben. Ez utóbbi esetben azonban nagyon úgy tűnik, hogy a mentelmi jog kiadása megtagadásának egyik oka a legfőbb ügyész hiányos válaszára és az eset jogi minősítésének pontatlanságára vezethető vissza és nem valamiféle Orbán által vízionált „brüsszeli mentelmi mosodára”. Mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó EU eljárás A magyar joghoz hasonlóan az európai parlamenti képviselő a feladata során kifejtett véleménye vagy szavazata miatt nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá. Röviden tehát, ha a nemzeti hatóságok egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik, akkor azt a Parlament elnöke a plenáris ülésen bejelenti és a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalja. A Jogi Bizottság kérhet további információt vagy magyarázatot. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és jogosult dokumentumokat vagy más írásbeli bizonyítékot benyújtani. A Jogi Bizottság zárt ülésen ajánlást fogad el, amelyet a Parlament elé terjeszt és amelyben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését vagy fenntartását javasolja. A javaslatról az Európai Parlament egyszerű többségi szavazással határoz. Egyébként az Európai Parlament eljárási szabályzata rögzíti az eljárás menetét. A Jogi Bizottság nem dönthet az ügy érdemében, azaz nem mondhatja ki azt, hogy valaki bűnös vagy sem. Fotó: Mathieu Cugnot – Európai Parlament Az Európai Parlament határozatai A legfőbb ügyész kérelme kapcsán hozott Európai Parlamenti határozat egy nagyon lényeges dolgot említ. Az Európai Parlament határozatának „K” pontjában az olvasható, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások lefolytatásának következetlenségei, többek között Magyarország legfőbb ügyészének hiányos válasza arra vonatkozóan, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva, valamint a Magyar Péter terhére rótt állítólagos bűncselekmény jogi minősítését illetően az illetékes hatóságok válaszának pontatlansága arra utal, hogy az eljárás mögött Magyar Péter hírnevének megsértésére irányuló szándék állhat. Az Európai Parlament nemcsak a legfőbb ügyészség kérelmét, hanem a két magánindítványos ügyben benyújtott kérelmet is elutasította, így Magyar Péter mentelmi jogát nem függesztették fel. Jöttek is az Orbáni szlogenek Orbán Viktor, Magyar Péter mentelmi jogával kapcsolatos Európai Parlamenti döntést követően önti magából az új szlogeneket: „A brüsszeli mentelmi mosoda tovább üzemel.” Immáron hivatalos: a Tisza a jövő évi választásnak egy Brüsszelből zsarolt emberrel vág neki” vagy, hogy „Vigyázat! A mentelmi jog függőséget okoz! Brüsszeli függőséget” „Csak el kell indulni a választáson és azt csinálni, amit Brüsszelben mondanak. Így zsarolják a mentelmi huszárt. Szégyen! ”. Az orbáni Brüsszelre mutogatás azért is visszás, mert az Európai Parlament 2025. október 7-ei ülése Strasbourgban volt. Persze érthető, hogy Orbán célja az, hogy az embereknek az EU-val kapcsolatban a „démonizált” Brüsszelt folyamatosan sulykolja, de be kell látni, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos döntést nem ott hozták. Jegyezzük azért meg azt, hogy nekünk magyaroknak kellemetlen az, hogy a miniszterelnök összekeveri Brüsszelt, Strasbourg-gal. Akkor most mi a helyzet? Tehát ahogy kinéz az, hogy a Jogi Bizottságnak Polt Péter akkori legfőbb ügyész (2025. június 10-étől alkotmánybíró. Rá egy nappal már az Alkotmánybíróság elnöke) nem tudott egyértelmű választ adni, sőt a Jogi Bizottság még az állítólagos bűncselekmény jogi minősítését is pontatlannak tartotta. Ebből kifolyólag nem az tűnik valósnak, hogy az Orbán által kitalált „brüsszeli mentelmi mosoda” üzemel. Sokkal inkább az, hogy – a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtásának időpontjában – Polt Péter által vezetett ügyészség nem tudott Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése alátámasztásához megfelelő indokokkal szolgálni. Gaál Lóránt – Vezetőkép: Magyar Péter – Facebook

Tény, hogy 1989. októberében végleg megbukott, feloszlott az MSZMP, mint ahogy az is tény, hogy 1990-ben mi magyarok megtartottuk az első szabad választásokat, valamint, hogy 1991-ben kivonultak a szovjet csapatok Magyarországról, de most 2025-ben valóban ki lehet-e jelenteni, hogy 1990-ben – politikai értelemben – megszabadult az ország azoktól, akik az előző rendszert is fenntartották? Ha visszatekintünk az elmúlt 35 évre, akkor nem nehéz megállapítani, hogy a parlementben mindig is ültek és mai napig is ülnek olyan személyek, akik MSZMP vagy az állampárt kiszolgáló szerveinek, illetve ifjúsági szervének (KISZ) a szolgálatában álltak (Stump István, Matolcsy György, Pintér Sándor, Fónagy János, Tállai András, Kövér László, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, stb.). Orbán Viktor választmányi tag vitaindító beszédet tart a Fidesz gyűlésén az I. kerületi Tanács Művelődési Házában – Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI Ki a kommunista? Érdekes, hogy a Fideszes képviselők igen sokszor, tulajdonképpen válogatás nélkül kommunistázzák azokat, akik nem értenek egyet az általuk (Orbán Viktor által?) képviseltekkel függetlenül attól, hogy a „lekommunistázottaknak” volt-e közük vagy sem az állampárthoz. Egy példa Orbán egyik 2020-as beszédéből: Érdekes összefüggés, hogy Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával. Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista. A politikai vagdalkozás során 2012-ben felmerült már, hogy Orbán Viktort a kommunisták esetleg beszervezték, viszont ezt Orbán igyekezett cáfolni. 2015-ben ismét felmerült Orbán lehetséges beszervezésének a témája, viszont ezt már Simicska Lajos (FIDESZ sokáig volt gazdasági igazgatója, APEH elnök, KÖZGÉP tulajdonosa, stb.), Orbán egykori barátja „dobta be” a köztudatba: Simicska megerősítette, hogy ő adta a Mandiner-interjút, és fenntartja az abban tett állításait. Simicska többször is kijelentette, hogy „30 valahány éven át elhittem, amit Orbán mondott, hogy nem írta alá a beszervezési nyilatkozatot, de most elbizonytalanodtam”. A Miniszterelnökség reakciójára is azt mondta, hogy évtizedekig elhitte ezt a verziót, hogy Orbán nem írta alá a papírt, de megváltozott a véleménye. Amikor a műsorvezető megkérdezte, mitől bizonytalanodott el, Simicska ezt válaszolta: Erre mit mondjak önnek? Nem tetszik, ami az elmúlt egy évben orosz-ügyben zajlik. Arra a kérdésre pedig, hogy vannak-e más tanúk vagy bizonyítékok Orbán esetleges beszervezéséről, Simicska egy hosszú nevetéssel reagált. Hozzátette, hogy „egyelőre” nem kíván többet mondani. – írta 2015-ben az Index. Tehát arra a kérdésre, hogy ki a kommunista és ki nem az, tulajdonképpen a Fidesz által kreált Alaptörvény U) cikk (1) bekezdése adja meg a választ, amely így szól: (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak….. Tessenek eldönteni! Orbán, Putyin két jó barát? Orbán közeledik (vagy már túl közel van, vagy mindig is ott volt?) Putyinhoz azt nem nehéz észrevenni. Orbán szinte az összes Putyint sújtó EU-s szankcióval szembement (de végül megszavazta azokat), azt állítva, hogy azok háborúpártiak. Nyilván nem kis problémát okoz Orbánnak az, hogy Trump által Putyinnal szemben belengetett szankciókat, illetve az USA további Ukrajnának szánt fegyverszállításait (legutóbb már a Tomahawk cirkáló rakéták is szóba kerültek) békepártinak tudja eladni itthon. Orbánnak a Putyin pártisága mire vezethető vissza? Orbán szerint nincs orosz pártiság, csak kell az orosz olaj és földgáz, merthogy máshol drágább és veszélybe kerülne a magyar gazdaság és a rezsicsökkentés is. Itt érdemes megnézni Orbán Viktor 2018-as kijelentését, melyben 2022-re ígérte meg a leválást az orosz energiáról. 2018. február 9-én Orbán Viktor beszédet mond a magyar–szerb kormányülés utáni energetikai fórumon – Fotó: Máthé Zoltán / MTI Arra is érdemes rámutatni, hogy Holoda Attila, aki egy elismert energia piaci szakértő, már többször is cáfolta Orbán állításait. Nem mellesleg a horvátok is cáfolják Orbánt és azt, hogy nem tudnák ellátni az Adria vezetéken keresztül Magyarország (és Szlovákia) éves nyersolajigényét. Tehát, akkor mi más lehet Orbán, Putyin pártiságának az oka? Az oroszok még a régi időkből tudnak valamit vagy csak szimpla üzlet az egész? Nagyon úgy tűnik, hogy az üzleti alapok szerepet játszanak, de mi a helyzet a „régi időkből tudnak valamit”-tel? Itt ezen a ponton nyerne értelmet az ügynökakták megnyitása és a társadalom által történő megismerhetősége! Ügynökakták: a Fidesz és a TISZA álláspontja Az úgynevezett ügynökakták megnyitását már több esetben kezdeményezték (ebben leginkább az LMP volt a legaktívabb), de a Fideszes országgyűlési többség mindig leszavazta azt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például kijelentette, hogy a szervezett bűnözés elleni harc érdekében, illetve nemzetbiztonsági okokból nem támogatják az ügynökakták megnyitását. Magyar Péter viszont több alkalommal is ígéretet tett arra, hogy ha a TISZA kormányra kerül, akkor meg fogják nyitni az ügynökaktákat. Erröl legutóbb 2025. augusztus 18-án az ATV stúdiójában tett nyilatkozatot. – Fotó: ATV Kell-e a valódi rendszerváltás? Ahogy látható, az Alaptörvény szerint az MSZMP bűnöző szervezet volt, és ezen szervezet volt tagjai a mai napig részt vesznek (vehetnek?) az ország irányításában! Kik lehetnek még azok és milyen szerepet játszanak az ország irányításában, akik a kommunista diktatúra hatalombirtokosai is voltak, és akiknek a személyes adatai egyébként az Alaptörvény szerint nyilvánosságra hozhatóak? Tehát a mai napig nem tisztázott az ügynökakták helyzete, viszont azok megnyitásával talán erre is fény derülhet, és talán arra is, hogy mi a valódi oka Orbán putyinizálódásának. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. Kongresszusáról szóló tévéhíradó részlete, 1980. január 14-én. – Fotó: NFI Látva az országban zajló, a Fidesz által irányított kommunikációt (mint a régi MSZMP-s időkben), amely szerint a nyugat haldoklik, Oroszország az Ukrajnában zajló háború győztese, valamint érezve azt, hogy az élet szinte minden terén állampárti szintű központosítás zajlik (pl.: önkormányzati hatáskörök csorbítása), illetve, hogy hű pártkatonák vezetik az – egyébként Alaptörvény szerint független – intézményeket, pár kérdés azért felmerül! Le kell- e végre zárni az 1990 előtti évtizedeket úgy, hogy : • az ügynökaktákat nyilvánosságra hozzuk, • jogot alkotunk arra, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai, valamint ezen hatalom kiszolgálói 2026-os választások után soha többet ne vehessenek részt a hatalom gyakorlásában, mint választott tisztviselők (pl.: országgyűlési képviselő, Alkotmánybíróság tagja, legfőbb ügyész, stb.)? Gaál Lóránt – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Mindent elsöpört a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos párbeszéd, s az azt követő, s azóta is tartó történések, a 2025. szeptember 22-én megkezdett parlamenti őszi ülésszakának nyitónapján, mely ombudsman-választással, mentelmi jogok felfüggesztésére tett javaslatokkal indult, valamint Orbán Viktor ígéretével, mi szerint „mindenről beszámol”, és mesél majd arról is, „hogyan lesz Magyarország a változások győztese”. 2025. szeptember 24-én megjelent a Magyar Közlöny 107. száma. A közlönyben egyetlen kormányrendeletet, „a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló 293/2025. (IX. 24.) Korm. rendelet” hirdettek ki, aznap (2025. szeptember 24.) 13 órai hatálybalépési időponttal. A kormányrendelet hivatkozik az Alaptörvény mellett, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendeletre. Gyakorlatilag ezt a fajta jogalkotást már megszokhattuk, mivel már több, mint 5 éve veszélyhelyzet (Covid, orosz támadás Ukrajna ellen) van kihirdetve Magyarországon. Mégis miben más ez? A Szőlő utca miatt! Előzmény Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója emberkereskedelem és kényszermunka gyanújába keveredett, mivel a rendőrség szerint a volt igazgató javítóintézetis lányokat futtatott. Kuslits Gábor volt területi gyermekvédelem vezetője nyilatkozata szerint politikusok is érintettek lehetnek az ügyben, illetve nem csak intézetis lányok, hanem fiúk is áldozattá váltak. 2025. szeptember 22-én a parlamentben is téma volt az ügy. Az ellenzéki felszólalások miatt Semjén Zsolt, Orbán helyettese, mintha magára értette volna a politikusokra vonatkozó korábbi nyilatkozatban felmerült gyanút, és éles kirohanásában cáfolta azt, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz, hazugságnak és egy vele szembeni karaktergyilkosságnak tekintette azt. Kuslits Gábor – Fotó: Vörös Szabolcs – Válasz Online Mi van a kormányrendeletben? A kormányrendelet bevezető része úgy kezdődik, hogy „A Kormány elkötelezett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések feltárása és felszámolása iránt, megteremtve az ilyen események teljeskörű transzparenciáját.” A kormányrendelet szerint az igazságügyért felelős miniszter teljeskörűen kivizsgálja a Budapest, Szőlő utca 60. szám alatt található Budapesti Javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét, és ezzel összefüggésben ő vagy meghatalmazottja a folyamatban levő büntetőeljárással kapcsolatos minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet, hivatalos helyiségbe beléphet, iratokba betekinthet. A vizsgálata eredményéről, megállapításairól, valamint ezekkel összefüggésben az adatokról, tényekről a Kormányt és a nyilvánosságot tájékoztathatja. A kormány – nyilván csak látszólag – igyekszik a gyerekek védelmére kelni, úgy, hogy közben egy folyamatban lévő büntetőügybe kotnyeleskedik bele. Azon most nagyvonalúan lépjünk túl, hogy Orbán a különleges jogrend (veszélyhelyzet) által biztosított hatásköröket elég tágan értelmezi, ha a politikai érdeke úgy kívánja. Azon azonban ne lépjünk túl, hogy az Ukrajnában fennálló orosz agresszióra hivatkozva a kormányrendelet alapot ad, egy büntetőügyben egy miniszternek, ráadásul egy olyan miniszternek, akinek semmilyen köze nincs, nem kellene, hogy köze legyen a rendőrség irányításához arra, hogy az adott eljárás összes iratába betekintést nyerjen, sőt arról tájékoztatást is adjon (rendőrség irányítását a belügyminiszteren keresztül végzi a kormány és nem az igazságügyi miniszteren keresztül (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés), a belügyminiszter a felelős – többek között – a gyermekek és az ifjúság védelméért is (lásd: a Kormány tagjainak feladatáról – és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 27. pontja). Tuzson Bence igazságügyi miniszter – Fotó: Szigetváry Zsolt – MTI A Jelentés Ami tovább növeli a bizalmatlanságot az nem más, minthogy a jelzett kormányrendelet 2025. szeptember 24-én 13.00 órakor lépett hatályba, viszont – a hírek szerint – Tuzson Bence igazságügyi miniszter saját Facebook oldalán már korábban nyilvánosságra hozta a jelentést. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a lefolytatott vizsgálat alapján cáfolja politikusok és kormánytagok érintettségét az ügyben, továbbá kijelenti, hogy kiskorú személy nem vált sértetté. A jelentés alapján az megállapítható, hogy Kuslits Gábor és Káncz Csaba tanúvallomásai is a vizsgálat részét képezték, mivel azokra vonatkozóan egyértelmű utalás történt. Ami igazán érdekes, hogy a Tuzson féle jelentés Káncz Csaba kapcsán az alábbiakat rögzíti: „Vizsgálata során felmerült, hogy a szövetségi rendszerhez köthető ellenérdekelt (brit) titkosszolgálat hírszerző tevékenységét támogathatja. Káncz 2015-2017-es időszakban (megszakításokkal) a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének (Molnár Zsolt, MSZP) tanácsadójaként a zárt üléseken is rendszeresen részt vett.”. Gyakorlatilag ezzel Káncz Csabát sikerült ügynöknek beállítani, ráadásul erre Gulyás Gergely is ráerősített a 2025. szeptember 25-ei kormányinfón, amikor emlegette a külföldi titkosszolgálati szálat. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy ha az illető Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytatott, akkor hogyan vehetett részt a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, illetve miért nem indult ellene eljárás? Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – Fotó: Máthé Zoltán – MTI Akkor most mi a helyzet? Tart egy nyomozás, amelybe egy miniszter bármikor belenézhet és a kormányt, valamint a nyilvánosságot tájékoztathatja. Az, hogy milyen tényekre, adatokra vonatkozó közléseket fog a miniszter tenni azt majd eldönti (vagy Orbán dönti el?), de vélelmezhető, hogy nyilván nem a közvélemény által követeltek lesznek az irányadók. Itt azért érdemes visszaemlékezni arra, hogy van egy olyan hangfelvétel a Völner-Schadl ügy kapcsán, amelyben az hangzik el, hogy a Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból! Jelen esetben pedig egy miniszter kormányrendelet által kapott felhatalmazást, hogy nyomozati iratokat nézegessen. Hát ezért ez mindenképpen szokatlan és elgondolkodtató! Arról nem is beszélve, hogy ha és amennyiben igazak azok az állítások, hogy a kormányrendelet hatályba lépése előtt a miniszter már betekintést nyert a nyomozati iratokba, akkor az jogállami megoldásnak tekinthető-e? Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy azért kell a nyilvánosság az ügyben, hogy a kormány védekezni tudjon. Ez azért érdekes kijelentés, mert a fentiekben már hivatkozott kormányrendelet bevezető része így kezdődik: „A Kormány elkötelezett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések feltárása és felszámolása iránt, megteremtve az ilyen események teljeskörű transzparenciáját”. Tehát adja magát a kérdés! Most akkor a gyermekek védelme vagy a kormány védelme miatt volt indokolt a kormányrendelet megalkotása? Az ügy azon része, amely a kormányzati politikusok érintettségére utal, teljes felháborodást váltott ki a kormányzati oldalon és karaktergyilkosságot emlegetnek, természetesen azt elfelejtve, hogy az igazságügyi miniszter jelentése éppen Káncz Csabáról sejteti, hogy külföldi ügynök. Ha már karaktergyilkosság! Emlékszünk még Vona Gáborral, Márki-Zay Péterrel szembeni lejárató kampányokra? Magyar Péter, a Tisza párt elnöke kapcsán pedig nem kell ecsetelni, hogy mit művelnek vele a kormányzó párt tagjai, illetve a kormánymédia! Továbbá, ha egy rendőr parancsnok nemrég bekövetkezett sajnálatos halálesetét megelőző eseményekre gondolunk akkor meg teljesen egyértelmű, hogy el kell gondolkodni minden egyes közéleti szereplőnek, újságírónak, de inkább az egész társadalomnak! Mit tennénk, ha az alattomos, hazug lejáratással érintett személy helyébe lennénk? Azt el tudnánk-e viselni saját magunk? Gyakorlatilag elmondható, hogy a közbeszédet sürgősen meg kell változtatni, a gyűlöletet abba kell hagyni! Mindemellett, ha valóban bűnös valaki, vagy valakik ebben az ügyben akkor, ahogy mondani szokták: „rohadjon rájuk a műanyag lakat!” Bár nem konkrétan a témához kapcsolódik, de ha belegondolunk abba, hogy már elkezdték tele-plakátolni az országot, azzal a valótlansággal, hogy a Tisza adót fog emelni (amikor teljesen egyértelműen kijelentette a párt elnöke, hogy nem igaz, viszont az tény, hogy a NER rosszul fog járni, mivel több terhet kell majd viselniük), sőt a kormány nemzeti konzultációt is indítani fog, akkor beláthatjuk, hogy a hazudozás nem kifizetődő! Zárásul! Nagyon jó lenne már, ha a gyermekvédelem igazi gyermekvédelem lenne, és talán erre kellene fordítani a Tisza ellenes plakátkampány és nemzeti konzultáció bekerülési költségeit. Gaál Lóránt – Vezetőkép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika

Ma hajnalban orosz drónok hatoltak be Lengyelország és egyben a NATO területére. A drónok számáról eltérő információk láttak napvilágot, de úgy tűnik, hogy 10-nél többre tehető a számuk. A drónok – Fehéroroszországon keresztül – NATO területen történő megjelenése kapcsán több elképzelés látott napvilágot. Az egyik szerint valószínűsíthető az is, hogy ez Putyin részéről szándékos agresszió, provokáció volt, a másik szerint pedig az történt, hogy az ukránok zavarták meg a kapcsolatot a kezelő és a drón között. Amennyiben szándékos agresszió volt, akkor az jelentheti azt is, hogy a NATO erők tesztelése volt Putyin célja, és ismét feszegeti a határait, illetve a NATO szövetségesek tűrőképességét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az EU és a magyar kormány reakciója A lengyel miniszterelnök kérte a NATO szerződés 4. cikkelyének alkalmazását, mely szerint: A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Az EU politikusai (António Costa, az Európai Tanács elnöke, vagy Kaja Kallas az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) is megszólaltak az ügy kapcsán, és szolidaritásukat fejezték ki, valamint példátlan légtérsértésnek nevezték az esetet. Orbán Viktor Facebook oldalán szolidaritását fejezte ki, és kijelentette: Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit Szijjártó Péter, aki egyébként Putyin egyik legjobb szövetségesénél, Lukasenko fehérorosz elnöknél tartózkodik, kijelentette Facebook oldalán: A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Magyar Péter is megszólalt Magyar Péter, a TISZA párt vezetője Facebook oldalán reagált az incidensre. Kifejtette többek között, hogy a lengyel légvédelem hatástalanította a drónokat és tájékoztatta az országot, hogy Lengyelország a NATO 4-es cikkelyének aktiválását kérte. Megemlítette továbbá, hogy: „Orbán Viktor eközben reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó. A Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot. Az oroszok már nem csak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is. A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán. Ahogy már többször elmondtuk, a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd.” A TISZA vezetője, Magyar Péter a posztját egy régi mondással zárta: „Lengyel, magyar két jó barát” Ahogy látható a magyar kormány két prominens tagja ki meri végre mondani, hogy háború dúl a szomszédunkban és nem – ahogy Putyin nevezi -„különleges hadművelet”, de azért arra, gondosan ügyeltek, hogy az „orosz” szó még véletlenül se legyen a posztjukban feltüntetve (ugye emlékszünk még Sulyok köztársasági elnök posztjára, amelyből törölte az „orosz” szót!). Míg Orbán a „béképártiságát” hangoztatja, idestova már több mint 3 éve, addig eljutottunk oda, hogy Putyin drónjai megjelentek Lengyelországban és egyúttal a NATO területen is, melyek ellen légvédelmet vetettek be a lengyelek, azért, hogy megvédjék magukat. Ahogy kinéz a helyzet a „békepártiság” hangoztatása nem jut el Putyin fülébe, annak ellenre sem, hogy Szijjártó rendszeres vendég Moszkvában! Gaál Lóránt – Nyitókép: ÍgyÉlünk illusztráció

Köztudott, hogy 2022. február 24-én putyini Oroszország „különleges hadműveletet” (háborút) indított Ukrajna ellen. 2022. február 1. napján Orbán Moszkvába látogatott, és Putyinnal tárgyalt. Orbán ezt az utat a saját maga békemissziójának tudta be, ami, mint kiderült, nem volt eredményes. Az akkori történéseket a Telex foglalta össze. Orbán gyakorlatilag saját magát tekintette a béke szószólójának, és mindenki mást háborúpártisággal vádolt. A kormánymédia hathatós segítségével azt sulykolta, hogy a rezsicsökkentés is veszélybe kerül, ha nincs orosz gáz. Nyilván ez sem fedi a valóságot, ahogy az Holoda Attila energiapiaci szakértő néhány nyilatkozataiból is kiderül. (Közülük néhány: az első, második és a harmadik). Fotó: MTI – Miniszterelnöki Sajtóiroda – Benko Vivien Cher Mindenképpen megjegyzést érdemel, hogy Szijjártó Péter a háború kitörése óta 11 alkalommal járt orosz földön, amelyet – nem nehéz kitalálni, hogy miért, de – nehéz megmagyarázni az EU és a NATO szövetségeseknek. Mára már ott tartunk, hogy a kormányzat szerint – legalábbis a kommunikáció ezt mutatja – egy, egy éve alakult párt (a TISZA Párt) vezetője – aki egyben Orbán 2026-os legnagyobb kihívója -, is háború, migráns és ukrán párti. Magyar Péter ezeket a vádakat több alkalommal cáfolta, illetve visszautasította (pl.: nem támogatta Ukrajna gyorsított EU-s felvételét, ahogy egyébként nem migrációpárti, amely vonatkozásában egyébként többször is kijelentette azt, hogy a déli határkerítés marad, ha a TISZA fog kormányozni). A tegnapi napon azonban szintet lépett a kormány. Orbán kijelentette, hogy „Az ukránok mélyen beépültek Magyarországon. Ismerjük a céljukat, és ismerjük az embereiket. A fő támaszuk a TISZA Párt. Azt akarják, hogy egy Brüsszel által irányított, ukránpárti bábkormány vezesse Magyarországot. Egy bólogató bábkormány. Ez az áprilisi választás tétje. Magyar érdek és szuverenitás vagy önfeladás, csatlós sors, Brüsszel és Ukrajna kiszolgálása. Válasszatok!” Fotó: Kreml – MTI Erre – hogy s hogy nem – az MTI, a HírTV és még számos kormánymédia beszámolt arról, hogy az orosz hírszerzés a magyar szuverenitás várható brüsszeli megsértésére hívta fel a figyelmet. „Az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálatának sajtóirodája tájékoztat, hogy a hírszerző szolgálathoz beérkezett információk szerint az Európai Bizottság Magyarország jelenlegi vezetését egyre komolyabb akadálynak tekinti az egységes Európa előtt – áll a közleményben. A sajtóiroda megjegyezte, hogy „Brüsszel felháborodott Budapest független politikájának és a kollektív döntéshozatalra gyakorolt befolyásának kísérletei miatt, elsősorban Oroszország és Ukrajna ügyében”. Az ATV-n is megjelent a fenti hír, viszont ott már lehetőség volt a TISZA Pártnak is reagálnia: „Összenő, ami összetartozik” – reagált az SZVR sajtóközleményére a TISZA Párt. A párt közleménye szerint „nyilvánvaló dezinformáció”, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fontolóra vette volna a magyarországi hatalomváltás forgatókönyvét, Magyar Pétert pedig a miniszterelnöki poszt legesélyesebb várományosának tartaná – számolt be a Telex. Ugyancsak cáfolták azt az állítást, hogy „jelentős anyagi, adminisztratív, média- és lobbierőforrásokat már mozgósítottak Magyar Péter támogatására”. „Vlagyimir Putyin elkezdett beavatkozni a magyar választásokba” – fogalmazott Magyar Péter Balatonfüreden a Telex beszámolója szerint. A fentiek tükrében kérdésként merül fel, hogy megbízható-e az orosz hírszerzés információja, tudva azt, hogy az Európai Bizottság nem tud szavazni a 2026-os magyar választásokon, valamint Magyar Pétert Orbán digitális blöffnek tartja, így mi értelme lenne támogatni egy „blöfföt”? Akik Orbán putyinizálódása miatt fel tudnak háborodni, azok nem mások, mint az EU tagállamainak vezetői, bár lehet, hogy az orosz szolgálatok azért fogalmaztak így, hogy „Brüsszel”, mert tudják, hogy a magyar emberek előtt ez a szó – tekintettel a hosszú évek óta tartó „démonizálására” – hatással van. Magyar Péter egyébként kijelentette, hogy magyarázatot követel az orosz nagykövettől ebben a témában, így bízunk benne, hogy kiderül mi is a valóság! Amennyiben Orbán valóban tudja, hogy az ukránok mélyen beépültek Magyarországon, és ismeri a céljaikat, és ismeri az embereiket, akkor már csak két kérdés marad: 1. Mit csináltak a hazai szolgálatok, ha mélyen be tudott épülni egy másik ország szolgálata hazánkba, vagy mit tett a Szuverenitásvédelmi Hivatal, Lánczi Tamással az élen? 2. Zajlanak-e büntetőeljárások az ismert emberekkel szemben pl.: kémkedés miatt? Még egy kérdés a végére: Az orosz medve ölelése – ismerve a 40 évig tartó itt tartózkodást – nem válik-e ismét szorítássá? Gaál Lóránt – Vezetőkép: Wikipédia – ÍgyÉlünk grafika