FIDESZ-izmus

A TISZA Párt az Index ellen pert indított és a megismételt elsőfokú eljárásban, 2026. január elején nyert is. A TISZA-nak hamisan tulajdonított megszorító intézkedéseket tartalmazó dokumentumon felbuzdulva, nem csak a kormányzat, hanem a propaganda és egyes polgármesterek is „ügyesen” igyekeztek megnyilvánulni.Hova vezet a teljes dilettantizmus?2026 augusztusában az Index tájékoztatta a nagyközönséget, hogy „Egy, az Index birtokába került feljegyzésből kiderül: brutális szja-emelésre készülhet a Tisza Párt”. Gyakorlatilag egy „birtokába jutott” dokumentum alapján kezdett el olyat állítani az Index, amit a TISZA Párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolt is. Az Index nem fordított nagy erőfeszítést a tényellenőrzésre, illetve Magyar Péter, vagy a TISZA Párt véleményének a kikérésére. Persze maga Orbán Viktor sem volt rest – a történtek ismeretében nem nehéz megállapítani, hogy – egy hamisan a TISZA Pártnak tulajdonított iratköteget lobogtatni, és az országot riogatni. Természetes módon beindult a kommunista időket idéző kormányzati propaganda hadjárat is. Ennek keretében a kormány és hű csatlósai által megjelentek a TISZA Pártot lejárató plakátok, SZJA-kalkulátor is készült, valamint az elmaradhatatlan nemzeti konzultáció is beindult.Közpénzből finanszírozott félrevezetésEzen a nemzeti konzultáción - legalábbis a kormány állítása szerint - 1,6 milliónál többen vettek részt. A 24.hu megtudta, hogy nekünk, adófizetőknek mennyibe került ez a nemzeti konzultáció. Az adatok alapján a teljes költség 12,3 milliárd forintot tett ki. Tehát itt az történt, hogy egy valótlanságokon alapuló „valamiről” kérdezték meg az embereket és mellette elköltöttek egy jó csomó pénzt! Ez azért is érdekes, mert a büntető törvénykönyv 376. § (1) bekezdése szerint, hűtlen kezelést követ el, aki idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Mivel, legalábbis nincs arról információ, hogy a nyomozó szervek bármilyen vizsgálatot folytatnak, így a Tisztelt Olvasóra bízzuk a történtek értékelését!Egyes polgármesterek, akik digitális harcos bőrbe bújtakOrbán Viktor a választások kapcsán kijelentette, hogy a kormánypárti polgármestereknek kell megnyerniük a 2026-os országgyűlési választást. Szita Károly, Kaposvár polgármestere, aki állítólag kommunista állambiztonsági múlttal rendelkezik, nem akart a „TISZA adó” kapcsán az ostobaságot hirdetők sorából kimaradni, illetve eleget akart tenni az orbáni felhívásnak. Információink szerint, 2025 decemberében Szita Károly, egy, a TISZA Párt „Magyarország 2027-2035 konvergenciaprogram” című megszorítócsomagjával kapcsolatos saját kezdeményezést jutatott el az önkormányzatokhoz. Szita Károly saját és egyben sajátos kezdeményezése, ami amellett, hogy megismételte a TISZA adóval kapcsolatos hazugságokat, még egy határozati javaslatot is az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott. Akadt olyan polgármester, aki ennek az eszement felkérésnek eleget is tett, de nyilván voltak olyan polgármesterek, akik tiltakozásukat fejezték ki.Milyen következményei lehetnek a Szita-javaslata önkormányzati képviselők által történő elfogadásának?dr. Zeke László, jogász és újságíró kollégám zseniális írásában fejtette ki azt, hogy azon polgármesterek, illetve önkormányzati képviselők, akik támogatják Szita Károly eszement javaslatát, amely által az, a jegyzőkönyvbe - azaz egy közokiratba - kerül, miért is keveredhetnek közokirat-hamisítás gyanújába. A közokirat-hamisításon túl további bűncselekmény elkövetésének a gyanúja is felmerülhet. Ami nem más, mint a hivatali visszaélés! Tehát, az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntető törvénykönyv szerint a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagjai hivatalos személyek (Btk. 459. § 11. pont i) alpont). A helyi önkormányzatok a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működnek. Sem az Alaptörvény, sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, sem pedig más törvény nem ad felhatalmazást arra a képviselő testületeknek (vagy közgyűlésnek), hogy a helyi közügyek intézésén túl döntést hozzon. Így, ha mégis erről van szó, akkor a hatáskör túllépése nem igazán vitatható.Orbán Viktor az állampárti rendszert építette vissza, az MSZMP-től örökölt hatalomgyakorlás módszerével együtt - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációJogalap nélküli döntések politikai célbólMivel, Szita Károly határozati javaslatot is küldött, így az előzőekhez „hozzá kell nézni” a jogalkotásról szóló törvényt is. E törvény szerint az önkormányzat által hozott határozat normatív határozatnak minősül. Ez olyan közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését érinti. Önkormányzati szinten tehát nincs hatásköre az adott képviselő testületnek (vagy közgyűlésnek) az említett javaslat kapcsán határozatot hoznia. A jogtalan hátrány okozását nem nehéz tetten érni. Hamisan, a TISZA Pártnak tulajdonított „TISZA adó” semmi mást nem szolgál, mint egy közösség, egy párt, a TISZA Párt lejáratására, azaz nekik egy jogtalan hátrány okozására. Ez az eset is a FIDESZ-KDNP kommunista tempóját igazoljaAhogy előző cikkünkben már utaltunk rá, Orbán Viktor és az általa vezetett FIDESZ-KDNP-s kormány az állampárti rendszert építette vissza, az MSZMP-től örökölt hatalomgyakorlás módszerével együtt. Szita Károly által az önkormányzatoknak megküldött levél és a benne foglalt javaslat kapcsán, azért azt kizártnak lehet tartani, hogy azt Szita Károly saját kútfőből merítette. Az a valószínűbb inkább, hogy egy, a kommunista időket idéző, aljas, hazug módon szervezett propagandának lehetünk a tanúi. A fojtogatott önkormányzati rendszer, jelen pillanatban egy további, olyan politikailag motivált akciót is kénytelen elviselni, amely már épp ésszel fel sem fogható. Tehát a hű pártkatonák - igaz ész nélkül, de - teszik a dolgukat. Ők, ahogy az állampárt sem foglalkoznak azzal, hogy akár egy 500 fős kistelepülésen élő, egyébként becsületes, dolgos - aki a kormánynak mindent is elhisz - önkormányzati képviselő bajba kerülhet. A rendszer még a saját embereit is feláldozzaEbből nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy az állampárt képes arra, hogy gátlások nélkül belelökje a szakadékba, azaz akár egy büntetőeljárásba a saját embereit is.Jegyezzük azért meg, hogy a társadalom joggal várja el azt, hogy az általuk, vagy legalábbis az Ő adóforintjaiból működtetett szervek és a hivatalos személyek jogszerűen végezzék a feladatukat! Ezért is kell végre 2026-ban, a rendszerváltást egyszer és mindenkorra befejeznünk! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A Fidesz rendszeresen hivatkozik a keresztény értékekre, ám ha ez valóban így van, akkor mindenképpen érdemes megvizsgálni politikájukat a kereszténység egyik legalapvetőbb erkölcsi tanítása, a hét főbűn szemszögéből. A gőg után most a fösvénységen keresztül ellenőrzizzük: hogyan jelenik meg a kapzsiság logikája a közpénzek kezelésében, a hatalom megtartásában, a gazdasági újraosztásban és a társadalmi érzéketlenségben? A keresztény tanítás szerint a kapzsiság a közösség ellen hat, így különösen fontos kérdés, hogy egy magát kereszténynek nevező kormány mennyire tud megfelelni ennek a mércének. Az előző részben a gőggel foglalkoztunk. Most következik a második főbűn: a Fösvénység, vagyis a Kapzsiság. A Fösvénység (Kapzsiság) jelentéseA kapzsiság nem egyszerűen a pénz körül forog. A keresztény tanítás szerint a fösvénység: * túlzott ragaszkodás az anyagi javakhoz, * a közösség érdekeinek háttérbe szorítása a saját haszonért, * a javak felhalmozása mások kárára, * a hatalom és vagyon öncélú megtartása, * a „soha nem elég” mentalitás. A kapzsi ember nem azért gyűjt, mert szüksége van rá, hanem mert nem tud lemondani a birtoklásról, és minden döntése saját jóléte irányába mozog. Másokat figyelembe sem véve, önös, önző értékeket képvisel. Most nézzük meg, hogyan jelenik meg ez a logika a Fidesz politikájában és kommunikációjában.A Fidesz és a Fösvénység1. A közpénz és a magánérdek összemosásaRengeteget hallhattunk közbeszerzések kiosztásáról, talán a legismertebb az Elios ügy, amikor is „közvilágosítás korszerűsítése” címszóval Tiborcz Istvánon keresztül a közvilágítás minősége jóval színvonaltalanabb lett. Tökéletes példa a közpénz és a magánérdek határainak elmosódásának. Ez a legklasszikusabb jel a kapzsiságra, amikor a közösség erőforrásait nem a közösség javára használják, hanem egy szűk rétegét vagyonszerzésére. A közpénz eredeti célja elméletileg a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a társadalmi felzárkóztatás lenne. Persze, ha utána járunk, hogy melyik cég is végzi a fejlesztéseket, egy ismétlődő mintákat láthatunk: * politikailag lojális, a hatalomhoz közeli szereplők magas arányban nyernek közbeszerzéseket, * látványberuházások történnek, amelyek nem a lakosság valós igényeit szolgálják, de legalább túl vannak árazva, Ez a logika pedig tökéletesen illeszkedik a fösvénység klasszikus definíciójához: a javak felhalmozása mások kárára. 2. A hatalom megtartása minden áron A kapzsiság nem csak pénzre vonatkozik, akár a hatalom is lehet tárgya, a kapzsiságnál nincsen határ. Nincs olyan, hogy „elég”. Épp ezért a fösvénység egyik formája a hatalomhoz való kényszeres ragaszkodás. Milyen szerencse, hogy erre is láthatunk mintákat: * a választási szabályok folyamatosan át vannak alakítva: Gerrymandering, OEVK-k változtatása, * a közmédia, KESMA-rendszer központosítása, * a politikai verseny feltételeinek egyoldalú módosítása; mint a plakáthelyek kisajátítása, * a kritikus, független intézmények gyengítése. Az átláthatósági törvény tökéletes példa. A kapzsi ember nem akar osztozni, legyen az vagyonon vagy akár hatalmon. Jelenlegi rendszerünk úgy épül fel, hogy lehetőség szerint minél kevesebb kritikus hang legyen, lehetőség szerint minden kontroll alatt legyen. 3. A „miénk az ország” gazdasági modellEz a gazdasági modell újra osztásra került. Az elmúlt években olyan gazdasági környezet alakult ki, ahol: * bizonyos (véletlenül kormány közeli) vállalkozók és csoportok kiemelt előnyöket élveznek, felülreprezentáltak, * a verseny nem tiszta, szűk feltételeket szabnak a közbeszerzéseknek, amelyet egy cég tud csak teljesíteni, * a gazdaság mobilitása csökken, a verseny egyenlőtlenségek egyre magasabbak. A jelenlegi modellünk nem a közösségi jólét maximalizálására épül, nem a közösség javát és szükségleteit szolgálják, hanem arra, hogy a javak koncentráltan maradjanak ugyanannál az „eliti” körnél. A 2 000 fős Felcsúton kétlem, hogy egy 3 865 fős stadionra akkor szükség lett volna. De persze a felcsúti kisvasút sem szállít 10 000 főt naponta, mint ahogy azt jeleztük az Európai Unió irányába. Egyszer mindenkinek ajánlom ezek személyes megtekintését, elképesztő látvány, amikor kézzel fogható, de szemmel nem beláthatólagosan érzékeljük a korrupciót. A keresztény tanítás szerint a fösvénység egyik legkárosabb formája: amikor a közösség erőforrásai nem a közösség érdekeit szolgálják. 4. A szociális érzéketlenség A fösvénység nem csak önzőség, egoizmus, hanem érzéketlenség is. A kapzsi ember nem látja, nem veszi figyelembe a rászorulót, ugyanis a saját vagyonával van elfoglalva. Ez az empátiahiány súlyos problémákhoz vezethet.Úgyis a mintákhoz térünk át: * a szociális ellátórendszer alul van finanszírozva, * a szociális és egészségügyi dolgozók bére el van maradva, * a lakhatási válság kezelése nem történik, csak árfelhajtó intézkedésekkel, mint az Otthon Start Program, * a társadalmi mobilitás gyakorlatilag évről évre rosszabb. A keresztény tanítás szerint a kapzsiság egyik bűne éppen ez: amikor a hatalom nem a gyengék, a legkiszolgáltatottabbak felé fordul, hanem újra és újra saját maga felé. ZárszóA fösvénység a hét főbűn közül rendkívül veszélyes, mert szép lassan, csendben rombol. Ezeket a károkat éveken, évtizedeken át kell majd kitartó erővel társadalmi tudatossággal megjavítanunk. Nem minden esetben látványos, nem minden esetben hangos, de lassan átszövi a társadalmat: a közpénz útját, a hatalom működését, a gazdasági versenyt, a szociális rendszert, az legnagyobb probléma viszont az, amikor a hatalom egy olyan berendezkedést épít ki, amikor a társadalom igényeit ezek feltárására eltörli. A keresztény hagyomány szerint a kapzsiság azért bűn, mert a közösség ellen hat. Ha a hatalom nem a közösség javát tartja szem előtt, hanem saját érdekeit, annak hosszú távon súlyos társadalmi következményei vannak. Az előző rész: A 7 főbűn - Büszkeség A következő rész: A 7 főbűn - Bujaság - a vágyak és a hatalom kapcsolata Kersák István - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Gimis srác voltam, amikor kezdődött a Hungária nagy korszaka: az őrület! Meg voltunk babonázva. Valahányszor láttam később Fenyő Mikit mindig ez az érzés kerített hatalmába. Hogy buli van, hogy a jampecok agyba-főbe nyomják a dudát, hogy vedd föl a pöttyös ruhádat, az lesz ám a feltűnő, hogy Marina, ne menj el, hogy multimilliomos lesz a jazz dobos, meg hogy a csókkirálynak 15 perc a rekordja…Isten veled, egy darab fiatalságA „Várni rád egy éjen át” 1982-es felvétele pont azoknak a csodálatos időknek a lenyomata, amikor egy egész ország figyelte csillogó szemmel a váratlan nagy sikert. Tele voltunk reménnyel, várakozással. Picit kinyílt a világ, már mehettünk Nyugatra. Igaz, csak kétévente, igaz, hogy csekély valutával (jó, ha kempingre futotta belőle). De ha olyan ágrólszakadtan is, mint később nálunk a politikai menekültek, de beleszagolhattunk a szabad világ levegőjébe.Ahogy a korábbi nemzedékek a Szabad Európa Rádió, vagy a Radio Luxemburg adásaiból hallották először beat korszak nagyjait, úgy mi ekkor térhettünk be először olyan hatalmas lemezboltokba, mint manapság a nagyáruházak. Beszabadulva egy-egy ilyen „szent helyre” órákig lapozgathattuk az albumokat és szemkáprázva alig bírtuk kiválogatni kedvencek között is a legkedvencebbeket. Szíven ütő élmény volt testközelből megtapasztalni, hogy mi, a legvidámabb barakk lakói hol tartunk a berlini falon túli világhoz képest. Amerikai álom magyar díszletekkelÉs ekkor jött Fenyő Miki azzal az álmokból szőtt mesevilággal, amiben olyan jó volt elmerülni, olyan jó volt azt hinni, hogy mi is úgy éltünk az '50-es, '60-as években, mint a világ boldogabbik fele. Persze mindenki tudta, hogy nálunk nem Chevroletben nyomták a jampecok agyba-főbe a dudát, hanem inkább lovasszekéren, majd Trabanttal, a nagymenők legfeljebb Škoda Octaviával, később jó, ha Zsigulival közlekedhettek, a hatalmas limuzinok helyett.A rock and roll helyett is inkább cigányzene, magyarnóta szólt „jó ebédhez”, a Beatlesről is inkább csak azt lehetett hallani, hogy a dekadens Nyugaton fába szorult féregként ordítoznak a fiatalok, úgy verik a dobot, hogy az ember belesüketül, olyan loncsos hajuk van, hogy azt se tudni ki a fiú, ki a lány. Még a népszerű zenés darab, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról is züllött, kábítószeres, reménytelen fiatalokról szólt, akik sorsát elkerülendő szigorú hajviseleti és öltözködési divatok korlátai között éltünk.Elvtárspukkasztás pomádévalMiközben mi iskolai egyen köpenyben kötelező KISZ tagság mellett váltunk rajongóivá a nyugati pop/rock zenének, egyszer csak megjelentek Fenyő Mikiék festett hajjal, polgárpukkasztóan csicsás szerkókban (kockás zakóban, háromszögre kötött nyakkendővel), pomádézott hajjal és egy olyan mesés korszakról énekeltek nosztalgiával, amit soha nem éltünk meg, de mindig vágytunk rá! Az '50-es évek szürke nyomora helyett házibulik, utcabálok, táncmulatságok forgatagába képzeltük szüleinket és nosztalgiázva magunkat, ahol a környékbeli jampecokon úrrá lett a láz, miközben a lapionok megremegtek, mert a szaxofonos recsegtette, a dobos pergetett. Hatalmas fecskefarkú cabrio limuzinok hátsó ülésein ringattuk a kiválasztott lányt, a bomba nőt, aki elszédített minket pöttyös ruhájával. Mi is belőttük a sérót Figarónál, ahogyan Séró Báró tette, a mi barátnőnk is olyan lófarkot kötött, mint a szomszéd lány a földszint egyből, vagy mint Szeplős Dolly. Mi is úgy akartunk könyörögni megbocsátásért Marinának, mint ahogy a bandában Robi. Holdvilágnál folyó vízparti twist partykon vettünk részt, ahol Rubinajkú szöszi tünemény árulta a fagyit (kinek láttán a Mona Lisa irigységtől sárgult).Egy csodás álomvilágba képzelhettük a múltunkat, s remélhettük, hogy nemsokára minden olyan felszabadult és vidám lesz, mint amilyennek kellett volna lennie a közelmúltunknak. Ez a mesevilág kulturális gyógytapasz volt a múltunkra, egyben vicces, játékos, felszabadult lázadás, polgárpukkasztás (vagy ha így pontosabb: „elvtárspukkasztás” is.)Pepita napszemüveg a hétköznapokbanEmlékszem, hogy amikor a banda fényes csillaga felragyogott eljöttek Debrecenbe is, a Nagyerdei szabadtéri színpadra fellépni. Soha nem fogom elfelejteni Robi hosszú, vaksötétben játszott dobszólóját, amit olyan orgazmust mímelő nyögésekkel kísért (a Ciao Marina felvezetőjeként), hogy azt olyan polgárpukkasztó fenegyerekek is megirigyelhettek volna, mint Frank Zappa.Az is előttem van, amikor láttuk őket flangálni Debrecenben a Kossuth utcán pepita mintás napszemüvegben, lehetetlen színekre festett hajjal, s nem hittünk a szemünknek, hogy ezek az utcán is abban a szerkónam járnak, mint a színpadon... Szóval Fenyő Miki jótékony, gyógyító mesevilágot varázsolt, derűt, vidámságot és reményt hozott közénk. Az 1982-es felvételen az első verze után úgy, olyan szívbe markolóan, éterien zeng, picit visszhangzón a refrén, mintha valahonnan a túlvilágról dalolna nekünk...Isten veled Fenyő Miki, aki bármikor gimis srácot tudtál belőlem csinálni! dr. Zeke László - Nyitókép: Fenyő Miklós - jegy.hu

Hogyan válik a zene egy kiállítótér láthatatlan, mégis meghatározó elemévé? Crazyesty zeneszerző egy szigetvári festménykiállítás kapcsán mesél arról, miként születnek ösztönből komponált darabjai, hogyan találkozik a hang a képpel, és miért fontos számára a művészeti ágak közötti együttműködés. Interjú Crazyesty-vel azaz Tóth Eszter Dórával SzóMia: Hogyan találkozik egy fiatal zeneszerző világa a festmények csendjével?Crazyesty: Majdnem tizennégy éves voltam, amikor hirtelen beleszerettem a zenébe – azon belül is a zongora hangjába. Alig vártam, hogy beiratkozhassak a szigetvári zeneiskolába. A klasszikus tananyag fontos alapot adott, de hamar elkezdett érdekelni, mi minden hozható még ki a hangszerből. Tizenhat évesen már saját, könnyedebb, játékos zongoradarabokat írtam. Ezek közül több ma már digitális kottaként is elérhető.SZM: Mit jelent számodra a Crazyesty művésznév, és miért ezt választottad? Crazyesty: A név egy kicsit engem tükröz: szórakozott, hóbortos vagyok, és ezt nem is szeretném tagadni. Az „esty” a keresztnevemre utal, a „crazy” pedig arra, hogy szeretném, ha a zenéim másokat is felüdítenének. Számomra ez a név azt jelenti, hogy az alkotás öröm, játék és kikapcsolódás is. SZM: Zenéidben sokféle műfaj jelenik meg. Ez tudatos döntés, vagy inkább ösztönös alkotási folyamat? Crazyesty: Inkább ösztönös. Gyakran kapom azt a visszajelzést, hogy egy-egy darab „olyan, mint egy Final Fantasy” vagy „Crash Bandicoot-hangulatú”, miközben én egyszerűen érzésből komponáltam. Nem stílusban gondolkodom, hanem hangulatban. SZM: Milyen hatások inspirálnak leginkább, amikor komponálsz? Crazyesty: Bármi, ami történik körülöttem. Egy jó élmény, egy nehezebb időszak, vagy akár az időjárás is. Esős napokon például kifejezetten inspirált állapotba kerülök: ilyenkor a szél és az eső hangulatát próbálom zenébe foglalni. A „Szél és eső” című zongoradarabom is így született. Mostanában élő adásokban is komponálok a közösségi médiában, ahol a közönség reakciói is erős inspirációt jelentenek. SZM: Hogyan jött létre az együttműködés a szigetvári festménykiállítással? Crazyesty: A családom régóta jó kapcsolatban van a Pici Piac szervezőivel. Ők adtak otthont Ritánti – aki az édesanyám – akvarell festménykiállításának, és az én zenéimnek is. Mivel belülről ismertem a képeket, könnyű volt olyan zenéket válogatni, amelyek valóban illenek hozzájuk. A szervezők azonnal nyitottak voltak az együttműködésre, hiszen fontos számukra a helyi művészek támogatása és a közösségépítés. SZM: Miben más zenét válogatni egy kiállítótérbe, mint koncertre? Crazyesty: Itt mindig azt kell szem előtt tartani, hogy ki lesz a közönség és milyen a tér hangulata. Egy kiállításon a zene nem előtérben van, hanem atmoszférát teremt. Bár szeretek elektronikus, chiptune vagy akár „robotos” stílusban is írni, ez ide nem illett volna. Ugyanúgy, ahogy egy motoros találkozóra sem vinnék halk zongoradarabokat. SZM: Mit adott hozzá a vizuális környezet a zenei élményhez? Crazyesty: A zene szinte mindig háttérben működik az életünkben: filmekben, futás közben, kiállításokon. Itt is ez történt. A képek és a zene együtt adták az élményt. Úgy gondolom, hogy a zene segít a fantáziának: könnyebb elképzelni egy festmény történetét, világát, ha közben zene is szól. A zenehallgatás szerintem fantázia- és személyiségfejlesztő dolog. SZM: A The Cistern’s Heartbeat című darab is megszólalt az eseményen. Miért volt fontos számodra? Crazyesty: Ez a személyes kedvencem. Tudom, ez furcsán hangzik, de vállalom. Úgy éreztem, hangulatában és képzeletindító erejében jól illik a festményekhez, ezért mindenképpen helye volt a válogatásban. SZM: Milyen visszajelzéseket kaptál a látogatóktól? Crazyesty: Nagyon pozitívakat. A látogatók nyitottak, felszabadultak voltak, sokan beszélgettek egymással. Még a kézművesek is visszamentek a kiállítótérbe, miután végeztek az árusítással. Az élmény láthatóan oldotta az embereket. SZM: Látsz jövőt a zenei és képzőművészeti együttműködésekben? Crazyesty: Határozottan igen. Szeretném, ha lenne folytatása – akár ezekkel a szervezőkkel, akár más közösségekben. Együtt lehet igazán maradandó élményt adni. SZM: Milyen irányba szeretnél továbbhaladni zeneszerzőként? Crazyesty: Kapcsolatokat szeretnék építeni, új területeket felfedezni. Jelenleg a weboldalamon dolgozom, ahol jobban látszik majd, milyen irányok érdekelnek – például nagyon szívesen írnék zenét podcastekhez. SZM: Hol találkozhatnak az érdeklődők a munkáiddal? Crazyesty: Az első albumom Bandcampen érhető el, több zeném YouTube-on is megtalálható. A közösségi médiában inkább rövid részleteket, kisebb zenei ötleteket osztok meg. Nyitott vagyok az együttműködésekre – jelenleg is dolgozom közösen egy külföldi gitárművésszel rövid, közönségnek szánt darabokon. SzóMia - Nyitókép: Crazyesty - családi archívum

A decentralizált fogadási piacok világa az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott, és ezen belül a Polymarket vált az egyik legismertebb szereplővé. A platformon politikai, gazdasági és társadalmi események kimenetelére lehet fogadni, így a kollektív várakozások gyakran gyorsabban és érzékenyebben reagálnak a hírekre, mint a hagyományos közvélemény-kutatások.A Polymarket tehát nem közvélemény-kutatás, hanem egy folyamatosan frissülő, pénzzel súlyozott várakozási mutató.A magyar miniszterelnök-jelölti piac hirtelen megmozdulása Az utóbbi hónapokban a magyar politikai élet egyik legérdekesebb indikátora éppen a Polymarket „Ki lesz Magyarország következő miniszterelnöke?” piacának alakulása lett. Hosszú hónapokig csak kisebb kilengések jellemezték a piacot, azonban az utóbbi hetekben a trendek folyamatos - előbb lassú majd egyre gyorsuló - elmozdulást mutattak.Százalékok mögötti történet: Magyar Péter előnye olvad Az oldal felhasználói 2026. januárjának elején 58% esélyt adtak Magyar Péter, és 42% esélyt Orbán Viktor győzelmének. Az állás mostanra 51%-47%-re változott. Bár még mindig Magyar Pétert látják esélyesebbnek, az elmozdulás jelentősnek tűnik, kiváltképp annak tekintetében, hogy januárban nem történt olyan esemény a magyar politikában, amely indokolná ezt a változást.Új név a képletben: Kapitány István belépése Magyar Péter árfolyamának gyengülését részben megmagyarázza az, hogy Kapitány István is megjelent a miniszterelnök-jelöltek között, legalábbis a Polymarket felhasználói szerint. Az ő miniszterelnökségének az esélye jelenleg 2%-ra árazódott be. Rajtuk kívül még Toroczkai László, Lázár János és Dobrev Klára jelenik meg a jelöltek között, de ők mindhárman mélyen 1% alatti eséllyel futnak.Blokkolás és kriptokorlátok: mennyire torzítja a piacot a magyar szabályozás? 2026.01.19. óta az oldal nem elérhető magyarországi IP-címről, mert az elérést – tiltott szerencsejátékra hivatkozva – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) blokkoltatta. Nem tudhatjuk, hogy mindez hány magyarországi résztvevőt riasztott el az oldal használatától, ugyanis a korlátozás VPN segítségével megkerülhető.Ugyanakkor az oldalon a fogadás kriptodevizában történik (USDC), amelynek az elérhetősége a magyar befektetők számára – szintén a SZTFH-nak köszönhetően – szintén meg lett nehezítve az utóbbi hetekben, miután a Revolut a magyar szabályozás miatt megszüntette a kripto-szolgáltatását.A pénz beszél: mit jelent 5,7 millió dollár egy politikai fogadásban? A Polymarket felhasználói eddig összesen kb. 5,7 millió dollárt invesztáltak ebbe a predikcióba. Mindez azt is jelenti, hogy elméletben egy 3%-os elmozduláshoz – amivel megfordulhat az állás – nagyságrendileg 150-200 ezer dollár befektetés szükséges (természetesen kizárólag az egyik jelölt oldalán). Másik piac, más logika: parlamenti győzelem vs. miniszterelnök személyeTovábbi érdekesség, hogy egy másik magyar vonatkozású ügylet is fut az oldalon, amely nem a leendő miniszterelnök személyére, hanem a parlamenti választás győztesére fókuszál. Itt nem látszik komolyabb elmozdulás a januári adatokban, jelenleg is 57%-os árfolyamon áll a Tisza, míg 42%-on a Fidesz. Ez a piac egyelőre jóval kisebb, „csupán” 380 ezer dollárt fektettek be itt. Igaz, ezt viszonylag későn, 2025. decemberében hozták létre, így jóval kevesebb ideje volt tőkét gyűjteni, mint a miniszterelnök személyére irányuló spekulációnak.Polymarket táblázat - Fotó: polimarket.comKi előz meg kit és mikor?Érdekes lesz figyelni, hogy a következő időszakban merre mozdul a piac. Vajon Orbán Viktor árfolyama tovább emelkedik-e, és valamikor a közeljövőben megelőzi-e Magyar Péter „árfolyamát”? A kormánypárti sajtó bizonyára már tűkön ülve várja ezt a pillanatot, és ha ez megtörténik, mindannyian garantáltan értesülünk majd róla. Pataki Tamás - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Felmerült az összevetés: Magyar Péter és Csercsa Balázs is kilépett egy politikai közösségből. A különbség, hogy Magyar Péter esetében hitelességet, közérdekű célt és jelentős társadalmi támogatottságot látunk, valamint azt, hogy hű maradt a 2010-ben ígért polgári Magyarország ideájához.Csercsa Balázs esetében ezzel szemben azt látjuk, hogy a Tisza közösségétől kapott bizalom egy kormányzati kommunikációs térben jelent meg újra, olyan formában, amely a Tisza közösségét és Magyar Péter személyét érintő negatív narratívák erősítésére volt alkalmas. Érdemi közérdekű hozadék nincs.Kivel fordult szembe Magyar Péter, és kihez maradt hű?Magyar Péter nem egy politikai közösség ellen fordult, hanem az Orbán-család és a NER oligarchikus működésével szemben lépett fel. A Partizán-interjúban világossá tette: belső reformot akart, nem pedig csatlakozást a korábbi ellenzékhez, és elutasította a pártok közti alkukat. Kritikus véleményét a Fideszen belül is vállalta – ezt a Fidesz köreiből is megerősítették. Az általa felvetett ügyekről azóta kiderült, hogy valós társadalmi problémák: gyermekvédelem, az állami szolgáltatások állapota, korrupció, orosz függőség. Ezek tömegeket mozgattak meg, és kézzelfogható politikai alternatívát hoztak létre, amely érdemi kihívást jelent a NER számára. Kivel fordult szembe Csercsa Balázs és milyen közegben szólalt meg?Csercsa Balázs esetében annyit tudunk: belső viták után kilépett a Tiszából, majd egy kormányközeli médiatérben szólalt meg. Arról, hogy milyen narratívák futnak az Indexen és milyen kiemelt pozíciót foglal el a Fideszhez közel álló médiapalettán, korábban már írtunk. Az Indexnek adott interjú nem új közéleti ügyet nyitott meg, hanem illeszkedett egy már futó narratívába, különösen a Tisza-adó témájának erősítésébe, emellett Magyar Péter személyét és a Tisza szigetek működését is bírálta. A megszólalás gyorsan beépült a kormányzati kommunikációs térbe: rövid időn belül átvették fideszes véleményformálók és politikusok, majd Orbán Viktor is megosztotta a Facebook-oldalán. Nem tudjuk, hogy Csercsa Balázs milyen mértékben volt tisztában az Index szerepével a kormányközeli médiatérben, és mi motiválta a megszólalásra. A különbség a két kilépés között azonban világosan látszik: az egyik közérdekű problémákat emelt politikai szintre, a másik egy meglévő politikai kommunikációs keret része lett. Dr. Ternovácz Dániel - Fotó: ÍgyÉlünk grafika

A Magyar Falu Program pályázati rendszer az önkormányzatoktól einstandolt pénz egy részének visszaosztása, melyet kegyes gesztusként ad a kormány, és melyért neki tartozik hálával a polgármester, és a lakosság. Alávaló közpolitikai szemfényvesztés, melyet sikerként zenésít meg a kormánymédia.Kivéreztetés után politikai függőségTöbben feldolgozták már az önkormányzati rendszer módszeres kivéreztetését, lassú, fokozatos forráselvonásokkal, egyéb kis trükkökkel, (linkek) melyek eredményeként mára az önkormányzatok éppen csak, hogy életben tudnak maradni az állam által visszaosztott szegényes források köldökzsinórján. A szolidaritási hozzájárulásnak (egyfajta adó) nevezett einstand, az önkormányzatokat illető adóbevételek lenyúlása és a befizetett összeg töredékének trükkös visszautalása volt a mindeddig utolsó, de mindenképpen a legnagyobb pénzügyi gyomros, amit az állam az önkormányzatok irányába bevitt. A kegyes visszaosztás illúziójaEttől nem kell félnetek, nem fog fájni – mondta az állam (-párt) és megcsillantotta a távoli horizonton reménysugárként megjelenő MAGYAR FALU PROGRAM rendszerét, mint gyógyírt és sebtapaszt az elvont források hegeire, mint a kiszámítható és összehangolt fejlődés zálogát, mely ugyan pályázati formát mutat, de önerő nélküli, a nyertes pályázó számára előre leutalt, fejlesztésekre költhető juttatásként vehető igénybe.Az első pályázati kiírások hellyel-közzel le is fedték az önkormányzatok fejlesztési igényeit, hiszen külön lehetett pályázni utak, hidak felújítására, parkoló kialakításra, temető felújításra, különböző gépek beszerzésére, kisbusz beszerzésére. Az utóbbi években azonban meredeken változott a helyzet: egy önkormányzat ezek közül csak egy területre pályázhat, azaz el kell döntenie, hogy adott évben falubuszt vesz, játszóteret épít, orvosi rendelőt újít fel, vagy utat, esetleg parkolót lát el szilárd burkolattal. Igen, ezek önkormányzati alapfeladatok. Azok a feladatok, amiket a falvak minden esetben önerőből el kell(ene) végezzenek annak érdekében, hogy az ott lakók életminősége szinten maradjon, vagy kismértékben javuljon. Ma ezek közül egyet illik választania egy falunak és erősen reménykednie, hogy pályázata nyer majd az értékelésnél. Abba nem is jó belegondolni, hogy mi alapján osztják ki ezeket a „támogatásokat”. Pénzelvonás politikai marketinggelA zsuga kezd láthatóvá válni: szolidaritási hozzájárulás – nem, nem adó – formájában elvonja a kormányzat a települések saját bevételeit, majd különös kegyet gyakorolva visszaoszt – kinek többet, kinek kevesebbet – az egyébként alapfeladatok ellátására ebből a pénzből. Így több legyet is üt egy csapásra. Egyrészt pluszbevételhez jut az államháztartás, másrészt fenntartják a pályáztatás látszatát, azzal, hogy Uniós pénzek nélkül is megoldjuk az önkormányzatok támogatását, harmadrészt politikai marketing, mivel a pályázatok keretében megvalósított fejlesztések, felújítások átadására illik meghívni a területi országgyűlési képviselőt, aki így részesül a sikerben. Nem ez az egyetlen ocsmány szemfényvesztésre épülő közpolitikai manőver a Fidesz részéről. Nem is hozzáférhetőek az összesített adatok arra vonatkozóan, hogy mennyi a falvakra vetített elvonások és a Magyar Falu Programban kifizetett „támogatások” összege, de csak ha azt vesszük számításba, hogy az elvonások összege növekedett évről évre, a pályázatok lehetősége meg egyre csökkent minden évben, nem lesz nehéz levonni a következtetést, hogy ez a zsuga a kormány számára pozitív mérleggel járt, csak annak mértéke a kérdéses.Pályázatok a túlélésre Az önkormányzatok kizsebelése most már nyilvánvaló. A tőlük elvett pénzekből osztanak vissza kegyet gyakorolva, és a helyi vezetőknek hálásnak kell lenniük az országgyűlési képviselőjüknek és a Pártnak, hogy támogatásban részesítette őket, ráadásul politikai sikerként adják el mindezt a kormánymédiában. Gyopáros Alpár államtitkár lenyilatkozta nagyon aranyosan, hogy a MFP-ben nincs egyetlen cél sem, amit nem a falvak kértek volna. Természetesen ez egy nagyon kényelmes megfogalmazása a problémának, bár a nyilatkozata idején, 2024-ben még volt némi igazság benne. Ahhoz mit szólna az államtitkár úr, vagy a helyettese, Szeiler Orsolya, ha ma meghallgatnák, hogy mi mindent kérnének a falvak az alapfeladataiknak ellátására költhető pénzen kívül?Szeiler Orsolya helyettes államtitkár - Fotó: biztonsagpiac.huOlyan rendszerre van szükség, melyben az alapvető fejlesztések normatív forrásból, tervezhetően valósulnak meg, nem politikai döntés alapján. A helyben keletkező bevételek nagyobb részben maradjanak helyben. Ne központi elvonás után kelljen ugyanazon pénzekért sorba állni.A pályázatokat valóban fejlesztésekre írják ki, ne túlélésre. Legyen lehetőség a tervezésre, előre gondolkodásra, önállóságra. Gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, építésre lehessen pályázni, ne útjavításra, meg tetőcserére. Egy orvosi rendelő felújítása nem lehet pályázati kérdés, mint ahogy a síkosságmentesítés, vagy a közvilágítás bővítése sem.Ja, hogy ezekhez Uniós pénzek kellenének? Azokat elszabadságharcoltuk... Porkoláb Artúr - Nyitókép: Gyopáros Alpár - vasarnap.hu

Lázár János a „szocio-rasszista”, az „inverz-Benes”, most a cigányok vérig sértésével keltett feltűnést. Ahogy Mark Twain mondta: „mindenki jó valamire, ha más nem, akkor elrettentő példának”. Lázár János ilyen elrettentő példa. Nézzünk most egy pár ellenpéldát. Olyanokat, akikre okkal tekinthetünk példaképként, mi magyarok mindannyian!Politikai számítás rasszista köntösbenLenne pár gondolatom Lázár János legújabb (szélsőjobbot édesgető) agymenéséhez, annak ismeretében, hogy ez a jóember a szegénységben élő honfitársaink fitymálása, a Szlovákiában élő magyarok lenéző „leszlovákozása” után most azzal az ötlettel jött elő, hogy migránsok híján a cigányokkal kell „másnak a szaros mosdóját” takaríttatni.A megvetés politikája Milyen jó lenne, ha ezt a fasisztoid szemléletet kiirtanánk a magyar közéletből! Milyen jó lenne, ha segítenénk a komoly hátrányban élő honfitársaink felzárkóztatásában, főleg a gyerekek felkarolásával. Milyen jó lenne, ha azokat állítanánk követendő példaként, akik rendkívüli tehetséggel, erőfeszítéssel kitörtek a szegénység, a megkülönböztetés börtönéből! Mert ezek a példák nemcsak a cigányok, hanem minden magyar számára követendő példaként szolgálnak. Mi lenne, ha végre nem lefelé rúgnánk?Mi lenne, ha megtanulnánk igazi rangjuk, teljesítményük alapján tisztelni azokat a cigány tudósokat, művészeket, közéleti embereket, sportolókat, hősöket, akiknek cigány származásúként sokkal komolyabb akadályokat kellett leküzdeniük, mint a nem cigány származású magyaroknak? Ez bizony nagyon hasznos lenne!Példaképek a gyűlölet ellenEgy ilyen poszt nyilván nem elég arra, hogy teljes listát adjunk ezekről a honfitársainkról, de egy pár példa talán elég lehet ahhoz, hogy picit elgondolkodjunk azon, hogy vajon ezeknek az embereknek „mások szaros mosdója takarítása” lenne-e a megfelelő feladat, vagy a példamutatás a felzárkózásban reménytelenül lemaradt embertársainknak.Tudósok, akik a mélyszegénységből jutottak a csúcsra Itt vannak a tudósok. Az én kedvencem ebben a sorban dr. Orsós Zsuzsanna, biológus, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, rákkutató, aki mélyszegénységből indulva később az őt taníttató analfabéta édesanyját tanította meg írni, olvasni. És ha már a tudósoknál tartunk itt van mindjárt Junghaus Tímeaművészettörténész, kurátor, kulturális aktivista és művészeti író, vagy Sívó József, a Bécsi Zeneakadémia professzora, egyben a Bécsi Filharmonikusok koncertmestere, hegedűművész; vagy Balázs János, egyetemi docens, nem mellesleg Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője. A magyar zene világszínpadán: a történelmi nagyságokÉs ha már a zenészeknél tartunk: maga, a szintén cigány Cziffra György az egyik legjelentősebb és világszerte ismert, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész volt. Vagy a régmúlt időkből itt van Boka Károly, a híres debreceni népzenész, Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása; vagy Dankó Pista, a híres prímás, akinek szobrot is emeltek tisztelői Szegeden; vagy Bihari János hegedűművész, a verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője.Kortárs mesterek, akik ma is példát mutatnakAz igazi nagy kortárs példaképek között itt van Snétberger Ferenc, a mélyszegény sorból világsztárrá vált, szegény sorsú, tehetséges cigány gyerekek zenei képzésére iskolát alapító, Liszt Ferenc-díjas és Kossuth-díjas gitárművész; vagy a ma élő egyik legnagyobb (ha nem A legnagyobb) jazz hegedűs: Roby Lakatos; vagy a Budapest Bár zenekar vezetője: a virtuóz Farkas Róbert; vagy Lajkó Félix, Liszt Ferenc-díjas Érdemes Művész, a magyar világzenei mezőny kiemelkedő alakja.A cigányzene intézményei és őrzői A tradicionális cigányzenét olyan nagy tekintélyű művészek művelték hazánkban, mint Déki Lakatos Sándorhegedűművész, népizenekar-vezető; vagy Kállai kiss Ernő Kossuth- és kétszeres Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművész; vagy itt van a 100 Tagú Cigányzenekar, a Kossuth-díjas „prímáskirállyal”: Boross Lajossal az élen. Jazz, ahol a szabadság nyelve szólAztán itt vannak a kiváló jazz zenészek (a már említett Snétberger Ferencen és Roby Lakatoson túl): a Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze; vagy a legendás, világhírű bőgő virtuóz, Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas Pege Aladár, a „nagybőgő Paganinije” (ahogy viccesen hívták: „Pegenini”); vagy Kosta Lukács, az Ausztriában és Németországban legendássá vált jazzgitáros.A mai popkultúra példaképeiÉs hogy a kortárs popzene kiválóságai, a mai fiatalok bálványai se maradjanak ki, itt van nagy kedvencem: Palya Bea, énekesnő, előadóművész, népdalgyűjtő; vagy Molnár Ferenc „Caramel”, a „Megasztár” műsorában feltűnt, Máté Péter-díjas őstehetség; vagy Pápai Joci, Balázs János-díjas énekes, aki hazánkat képviselte a 2019-es Eurovíziós Dalfesztiválon; vagy a tündöklően tehetséges Radics Gigi; vagy a nevelőotthonban felnőtt, majd tehetségével országos sztárrá vált Oláh Ibolya.Amikor a világ is felismerte: Frank Zappa budapesti pillanata Ennyi tehetség láttán nem csoda, hogy amikor Frank Zappa, az amerikai szupersztár Budapestre látogatott (a szovjet hadsereg távozásának ünnepén) egy rögtönzött koncertet is hajlandó volt adni azzal a feltétellel, hogy a zenekarban csak cigány zenészek lehetnek, mert ilyesmire a többiek nem képesek. (A koncert megvalósult, Zappa mellett Babos Gyula gitározott, Szakcsi Lakatos Béla zongorázott, Kőszegi Imre dobolt, Egri János basszusgitározott.) Nem csak zenében: romák a kultúra, sport és közélet élvonalábanA zenészeken túl is számos elismert, roma származású magyar híresség tevékenykedett és tevékenykedik a művészet, a sport a közélet területén, akik jelentős mértékben hozzájárultak a magyar kultúrához teljesítményükkel, példamutatásukkal.Színpad, irodalom, humor: az önkifejezés erejeItt van mindjárt napjaink színházi és mozi sztárja: Csányi Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Rostás-Farkas György József Attila-díjas, író, költő, műfordító; Balázs Gusztáv néptáncos, koreográfus, néprajzkutató, festő; Annamanna Orsós írónő, költő, festő; Balázs János költő és festőművész; Balogh Attila költő, író, újságíró; Bari Károly Kossuth-díjas költő, műfordító, folklórkutató, grafikus; Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró; Lakatos Menyhért József Attila-díjas író; Orsós János az iskolaalapító pedagógus; vagy éppen Lakatos László stand-up előadó (aki az egyik leggyilkosabb szóbeli fegyverrel küzd: viccet csinál az őt ért megkülönböztetésből).Sportolók, akik nemzetet képviseltek A sportolók között akad labdarúgó olimpiai bajnok: Farkas János; paralimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnoki ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnok vívó: Juhász Veronika. Hősök és mártírok: amikor a bátorság életté válikA közéletben is vannak példaképek, hősök, sőt mártír is. Emlékszünk a tragikus körülmények között elhunyt Bogdán Lászlóra, Cserdi polgármesterére; vagy itt van Puczi Béla, az egyszerű szakmunkás, aki a romániai forradalom hajnalán, 1990. március 15–18-i marosvásárhelyi utcai megmozdulásokon a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok vezéralakja volt; de nem feledjük Szabó Ilonát, becenevén Kócoskát, az '56-os forradalom 17 éves mártírját sem.Méltóság és teljesítmény – ez a valódi mérceEz csak egy példálózó felsorolás. Arra szolgál, hogy tisztelettel becsüljük meg egymást, értékeinket és különösképpen azokat, akik az átlagnál nehezebb feltételek mellett is tisztességgel teljesítenek, akiket ezért talán még nagyobb tisztelet illet, mint az ugyanilyen teljesítményt elérő szerencsésebb honfitársainkat. A cigányság emberi méltóságát kollektív módon sértő ordas eszméknek pedig nincs helye a magyar közéletben! dr. Zeke László - Nyitókép: Facebook - ÍgyÉlünk grafika

A Fidesz az önkormányzatok képviselő testületeit egyfajta „digitális harcosok klubjaivá” gyalázza azzal, hogy a TISZA nem létező adó programja elleni tiltakozást tartalmazó határozatok meghozatalára ösztökélik őket. Az óvatosabbak - mint például Debrecen - csak kerülgetik a forró kását és a bulvárpropaganda színvonalán rémisztgetik a választókat az elképzelt Tisza-adótervek szajkózásával, míg a vakmerőbbek - mint például Komló - egyenesen a Tisza Párt „Magyarország 2027-2035 konvergencia-programjának” elutasításáról döntenek. Az ilyen vakmerő megfogalmazások felvetik annak lehetőségét is, hogy propaganda szerfeletti buzgalma közokirat-hamisításba torkollik. A kérdés attól izgalmas, mert nem tisztán politikai, erkölcsi, közigazgatási jogi, hanem ezeknél több: büntetőjogi kérdés is. Az önkormányzat, mint „digitális harcos” Megítélésem szerint példátlan dolog az, hogy az állam felelős közszereplői nyíltan amortizálják a bíróságok pártatlanságába, függetlenségébe vetett közbizalmat. Az természetesen nem példátlan, hogy bírósági ítéleteket vitatnak, bírálnak. Enélkül nem fejlődhetne sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás gyakorlata. Különösen fontos a bírálat a rendes, rendkívüli jogorvoslatok eszközével. Az sem ördögtől való, ha a bírálat közérdeklődésre számot tartó esetekben nagy nyilvánosság előtt, akár a sajtóban folyik. Ezeknek a bírálatoknak azonban van egy nagyon fontos határa: az ítéletek végrehajtása, semmibe vétele, ez által a bíráskodás legitimitásának megkérdőjelezése nem lehet vita tárgya! Lehet egy ítélettel egyet nem érteni, azt vitatni, szakszerűségét megkérdőjelezni, de jogerős és/vagy végrehajtható bírósági határozatot végre nem hajtani jogszerűen nem lehet. Ebből az is következik, hogy – hacsak nem valamiféle polgári engedetlenség, forradalom, a jogrenddel szembeni fellépés miatt polgárok nyílt ellenállást nem vállalnak fel – ilyet államhatalmi szervek, az államszervezet részei, hatalommal rendelkező közszereplők nem tehetnek!Nem lázadhat fel a jogrend ellen az, akinek hatalmát a ugyanaz a jogrend biztosítja. Ezen a szemüvegen keresztül nézve érdemes értékelni a fideszes városvezetések tiltakozásait a „Tisza-adó” ellen. Vita a „tényekről”Ki ne tudná ebben az országban, hogy a Bors című napilap „TISZA-csomag” elnevezésű, 2025. évi 1. különszámának online és nyomtatott terjesztését azonnali hatállyal megtiltotta a Fővárosi Törvényszék, amely bíróság az Indexszel szembeni perben is igazat adott a Tiszának a kamu Tisza-adótervek ügyében azzal, hogy megállapította: a NER-es sajtó és politikusok által terjesztett TISZA-csomagról szóló anyag valótlan.Az tehát – függetlenül attól, hogy a bírósági döntések jogerősek-e – látszik, hogy a „TISZA-csomag” létezése TÉNYKÉNT NEM állítható, hiszen annak létezése, tartalma nemcsak vitatott, de - egyelőre nem jogerős bírósági döntésekkel - igazoltan valótlannak tekintendő. Az eddig megismert körülmények - az AI által generált szöveg, a nem valós aláírások, az „adótervekben” szereplő abszurditások, a nem létező gazdasági kabinetre hivatkozás - megerősítik a kételyeket, tehát ezen adótervek vonatkozásában jelenleg az a TÉNY, hogy erősen vitatott ezek létezése, ráadásul nemcsak a Tisza vitatja, hanem az I. fokú bíróság is! A TISZA-csomag létének TÉNYÉT akkor állíthatnánk jogszerűen, ha azt jogerős ítélet kimondaná, azonban nincs ilyen ítélet nincs. Tehát az a TÉNYÁLLÍTÁS, hogy VAN ilyen adócsomag: valótlan tényállítás. A közokiratba foglalt valótlan tényállítás kockázataIlyen előzmények után készül (2026. január 29.-én) Debrecen Megyei Jogú Város közgyűlése (a polgármester előterjesztése alapján) állást foglalni a „Tisza adóterveiről”. Papp László polgármester úr nyilatkozata szerint könnyen belátható, hogy ezek a közteherviselést érintő kedvezőtlen változtatások a társadalom minden tagját hátrányosan érintenék, ezek „a magyar nemzet érdekeivel ellentétes törekvések”. Nem írják le, hogy valóban létezik ilyen Tisza-adóprogram, csak azt írják, hogy a „Tisza politikusai és szakértői a közbeszéd részévé tették” az adók kérdését. Tudjuk, hogy a valóság az, hogy nem a Tisza „tette a közbeszéd részévé” saját adóterveit, hanem a Fidesz propagandát terjesztő sajtó „találta ki” a Tisza adóterveit. A Debrecenben tervezett dolog nem példa nélküli. Az előterjesztések alapján például Komló 2026. január 30-án készült dönteni ugyanebben a kérdésben. Ahogy olvasható Polics József polgármester úr 2026. január 14. napján kelt előterjesztéséből (az előterjesztés itt olvasható) a testületi ülés Szita Károly kaposvári polgármester ötlete és javaslata (a hivatalos dokumentum itt olvasható) alapján tervezett a hamisított TISZA megszorító csomagjától elhatárolódni, de 2026.01.22-én rendkívüli testületi ülésen Polics József polgármester úr az előterjesztést elfogadtatta a képviselő testülettel.Komlón tehát a fideszes városvezetés nem lacafacázik, nem igyekszik angolna módra kisiklani a hazugság miatt felelősség alól debreceni módra. „Kerek perec” tényként kezelve a Tisza-adótervek programját tiltakozik az ellen. Azt, hogy a TISZA-csomagban taglalt adóelképzelések nem tények mi sem igazolja jobban, minthogy a perekben maga az alperes is arra hivatkozik, hogy közlése NEM TÉNY, hanem csak vélemény - aminek megformálására joga van. Éppen ezt a vonalat követve óvatoskodik a debreceni polgármester és célozgat anélkül, hogy tényként állítaná a „TISZA-adócsomagról”, hogy az létezik. Hogy a propaganda a politikai célú hazugságot megrendelésre büntetlenül felerősítheti és TÉNYKÉNT közölheti az elég szomorú szegénységi bizonyítvány a hazai közállapotokról, de az, hogy önkormányzatok képviselő testületei is beállnak a sorba és mint valami digitális harcosok klubja átveszik, erősítik a kormánypárti politikai propagandát, az példátlan. Az viszont ennél is érdekesebb, hogy akár a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti a tényállás. A Btk. 343. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontjai alapján, az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elemezzük egy picit a törvényi tényállást!A bűncselekmény jogi tárgya - a törvény által védett érték - a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom. Az, hogy amit a közokirat tartalmaz, az megfelel a valóságnak. Tehát, ha egy közokirat TÉNYKÉNT rögzít valamit, akkor azt TÉNYNEK kell tekinteni, az az ellenkező bizonyításáig azt valónak kell elfogadni.Mi a közokirat? A közokirat fogalmát a Pp. 323. §-a határozza meg. Olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Ennek a kritériumnak megfelel a közgyűlés határozata, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv. A közokirat a benne foglalt TÉNYEKET teljes bizonyító erővel bizonyítja. Azt például, hogy a közokirattal tanúsított TÉNYEK valóságosak. Esetünkben azt, hogy VAN TISZA-csomag. (Hogy ez „veszélyes” az lehet, állásfoglalásba foglalt vélemény, de az, hogy ilyen adócsomag létezik mindenképpen TÉNYÁLLÍTÁS.) Ki a hivatalos személy?A Btk. 459. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseit; a 11. pont i) alpontja szerint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja hivatalos személy. Ennek megfelelően a hivatalos személy által hivatalos eljárásában kiállított alakilag valódi, de tartalmilag hamis közokirat készítése esetén megáll a Btk. 343. §-a szerinti felelősség, mert a képviselő testület tagjai (beleértve a polgármestert is) hivatalos személyek, a képviselőtestületi ülés (közgyűlés) hivatalos eljárás, az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve határozat pedig alakilag megfelel a közokirat kritériumainak. Ki az elkövető?Ez egy érdekes, fogós kérdés. A hamis közokirat készítése a közokirat alaki elkészítésével válik befejezetté. Esetünkben azzal, hogy elkészül az ülésről szóló jegyzőkönyv, illetve a határozat. Vizsgálandó, hogy ki az, aki ezeket a közokiratokat „elkészíti”? Akinek az aláírása nélkül az irat nem felel meg a közokirati alakiságoknak, az mindenképpen képbe kerül, hiszen az ő aláírásukkal válik az okirat közokirattá. Érdekes kérdés azok szerepe az eljárásban, akik vagy nem hivatalos személyek, vagy hivatalos személyek ugyan, de nem aláírók. Szerintem érdekes jogászi feladat értékelni az adminisztratív munkát végző alkalmazottak szerepét - akik tevékenyen részt vesznek az okiratok elkészítésében, jogi véleményezésében-, illetve azoknak a hivatalos személyeknek - önkormányzati képviselőknek - a szerepét vizsgálni, akik részt vesznek a döntés meghozatalában - az előterjesztés elfogadásában, esetleg önkormányzati bizottságokban . Elég nehéz kibogozni, hogy ki a tettes az aláírók mellett és milyen minőségben. Mert tettes az elkövető, társtettes, aki az elkövetővel együtt valósítja meg a cselekményt, felbujtó, aki rábírja a tettest az elkövetésre, bűnsegéd pedig, aki a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt. Mivel a cselekmény szándékos bűncselekmény, így egyénileg kell vizsgálni, hogy kinek milyen szerepe volt a valótlan TÉNY közokirati rögzítésében. Nyilván más a jegyzőkönyvet leíró titkárnő, a határozati javaslatot megfogalmazó jogász, vagy a javaslatot benyújtó előterjesztő szerepe. Külön érdekes a határozatról szavazó önkormányzati képviselők - hivatalos személyek - szerepe, akik egy része megszavazza a határozatot, másik része viszont nem szavazza meg a határozatot. A magam részéről azt gondolom, hogy a határozatot tartalmazó jegyzőkönyv TÉYNKÉNT a határozat meghozatalát tartalmazza, tehát annak közokirati bizonyítéka, hogy tényleg megtörtént ennek a furcsa határozatnak az elfogadása. Ezért ennek a jegyzőkönyvnek az elkészítése önmagában nem bűncselekmény. Maga a határozat viszont – ha TÉNYKÉNT tálalja a TISZA-csomagot – tényállásszerűen bűncselekmény elkövetésének bizonyítéka. Megítélésem szerint az közokiratban szereplő „lényeges tény”, hogy létezik-e egyáltalán TISZA-csomag. Ha ezt a vitatott kérdést eldöntött tényként - mintha ebben a kérdésben már lenne jogerős bírósági határozat arról, hogy létezik ilyen dokumentum - szerepel a Tisza-adóemelési csomag, akkor megvalósul a Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában írt elkövetési magatartás esetén a közokirat alakilag valódi lesz, hiszen azt a hivatalos személy állítja ki, de lényeges tényt nem a valóságnak megfelelően tüntet fel. De mindez csak egy jogászi vélemény. Ahogy az is, hogy önkormányzatoknak átveszik a propaganda média szerepét, egyfajta digitális harcosok klubjaként, az teljesen méltatlan dolog. És amíg a propaganda újság írogathat mindenféle bolondságot, addig egy önkormányzat közokiratokat hoz létre, amelyekben foglalt tényeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni. És ez már nem játék! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

...hogy egy grönlandi az dán állampolgár, és a dán állampolgár pedig EU-s állampolgár. Pedig pofonegyszerű. Nézzünk is utána! „Mi ezt egy kétoldalú ügynek tartjuk, amelynek megoldása a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Én ezt nem tartom egy európai uniós ügynek, ezért a tegnapi napon is az állandó képviselők tanácskozásán jeleztük, hogy nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását.” – idézi a 444.hu a külügyminiszter prágai nyilatkozatát (11:17-nél) Trump igényeiről Grönlanddal kapcsolatban. Grönland és EurópaGrönland szigetét már 4500 éve lakták, de a magyar honfoglalás után 100 évvel a Norvég-királyság érdekszférájába került. Vörös Erik a híres viking, aki elnevezte és benépesítette Grönlandot. Fia Leif Erikkson felfedezte a Baffin-szigeteket és Új-Fundlandon Kanada partjainál szintén települést hozott létre mint apja Grönlandon. Ezeket a történeteket őrzik a viking sagák mind a mai napig. Ez a korszak körülbelül 400 évet takar, mely után a XV. századra elnéptelenednek a települések. A XVII. században a dán-norvég flotta újból Grönlandra érkezik és azóta itt megszakítatlan az európai kötődés. Ekkor alapították a mai fővárost Nuukot. Az 1814-es dán-norvég szétváláskor Dániánál maradt a sziget, és 1953-ban megszűnt gyarmati státusza. Tehát itt beszélhetünk egy majd ezer évre visszamenő kötődésről, amelyről rengeteg fantáziadús film készült, korhű expedíciók hajtanak végre, s el nem mesélt történetek kerültek a felszínre. Grönland és az Európai Unió1973-ban Dániával együtt belépett az Európai Közösségbe, majd 1979-ben részleges autonómiát szerezett. 1985-ben az Európai Unió Tengerentúli Területévé vált, ami azt jelenti, hogy az EU-s tagállamhoz Dániához tartozik, lakói EU-s polgárok, de a sziget nem része az EU területének. Grönland társult státusszal rendelkezik. Ez vámmentes kereskedelmet jelent, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Így bizonyos belső ügyekben szuverenitást élveznek a sziget lakói, amely mellett élvezi az EU gazdasági és biztonsági ernyőjét. Az EU szerződés kimondja: Ha egy tagállamot fegyveres agresszió éri, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Ha Grönland Dánia része, akkor ez kevés további magyarázatra szorul. Sarki fény Nuuk felett Forrás: Unspash -Aningaaq Rosing Carlsen Dánia és az Egyesült Államok szerződéseVégezetül evezzünk kicsit délebbre a Karib-tengerre 25-28°C-ba és egészen vissza 1916-ig. Ekkor kötik meg a Dán Nyugat-indiai szerződést, ahol 25 millió dollárért az Egyesült Államok megvásárolja a mai Virgin-szigeteket Dániától. Ez azért érdekes adalék, mert ebben a dokumentumban az 1715-ös oldalon az USA elismeri Dánia teljes fennhatóságát Grönland felett. Tehát, erről már született egy megegyezés, amelyet az Egyesült-Államok, ma nem igazán vesz figyelembe. KövetkeztetésHa egy Európai Uniós terület elcsatolását nem tartja egy magyar külügyminiszter Európai Uniós ügynek, akkor vajon mit tarthat annak? Pedig Európa jóléte, s annak stabilitása, ritkaföldfém ellátottsága közvetlen hatással van ránk, sokkal nagyobb hatással, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok, ahonnan nem jön semmilyen védőpajzs. Ez a “Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” politikája ami sajnos nem fog előrébb vinni. Ehelyett lehetne példát venni a sikeresen felzárkózó lengyelekről - akik mellesleg már a világ 20 legerősebb gazdaságában benne vannak. Itt nem csupán arról van szó, hogy a grönlandi ásványkincsekből mi magyarok is profitálhatunk, hanem arról, hogy ha az Európai Unióból csak úgy el lehet venni erőből területeket, akkor a mi várhat ránk, mint az Európai Unió gazdaságának 1,1%-ára? A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége. Érteni kellene az idők szavát, mert valóságunk, ha tetszik, ha nem Európához köt minket s nem máshová. Leitold Márton - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A nevelés ma nem csupán tananyagátadás, hanem harc a gyermekek emberségének megőrzéséért egy brutalizálódó közbeszédben. Ha nem nevezzük nevén a rasszizmust és a lincselést, mi magunk is a bántalmazó rendszer részeseivé válunk.Pedagógusként és szülőként naponta küzdünk azért, hogy az iskolai folyosókon és az online térben visszaszorítsuk a bántalmazást. Ugyanakkor egyre nehezebb hitelesen érvelni az empátia mellett, amikor a legmagasabb szintű döntéshozók nyíltan alkalmazzák a zaklatás (bullying) és a kirekesztés eszköztárát. Lázár János közelmúltbeli megnyilvánulásai – a cigányság „erőforrásként” való említése, valamint egy választópolgár intim fotójának közzététele – olyan súlyos pedagógiai válságjelek, amelyek közvetlenül mérgezik a következő generáció morális fejlődését.Mi vezetett a „másik” dehumanizálásához? A közbeszéd jelenlegi állapota nem a semmiből alakult ki; egy tudatosan felépített folyamat eredménye, amely módszeresen bontotta le a társadalmi gátlásokat. Az évek óta tartó fideszes kampányok sulykolják, hogy aki más (legyen az menekült, roma vagy kritikus állampolgár), az nem egyenrangú polgár, hanem „tartalék” vagy „ellenség”. Ez a náci retorikából ismert technika – az emberi mivolt megvonása – tette lehetővé, hogy a rasszizmus mára „tabuk nélküli beszédként” jelenjen meg. Következmények nélküli országgá váltunk, ahol a bosszúpornó-logika kormányzati szinten jelenik meg, és ezáltal a társadalom azt tanulja meg, hogy az erkölcsi szabályok csak a gyengékre vonatkoznak. A digitális gátlástalanság megszüntette a privát szféra szentségét: a politikai ellenfél már nem vitapartner, hanem megsemmisítendő célpont. A digitális lincselés és a rasszista retorika legitimálásaAmikor egy miniszter intim fotót oszt meg valakiről, azzal a cyberbullying legsúlyosabb formáját emeli politikai programmá. Az üzenet a kamaszoknak egyértelmű: ha valaki ellentmond neked, ne érvelj, hanem alázd meg. Ez közvetlen felhatalmazást ad az iskolai zaklatóknak.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációEzzel párhuzamosan a cigányság „belső tartalékként” való kezelése a dehumanizáció iskolapéldája. Az embereket etnikai alapon hasznosság szerint osztályozni a legsötétebb történelmi időket idézi. A náci propaganda visszaköszönő eleme a népi-faji kizárólagosság, amely éles határvonalat húz a „mi” és az „ők” közé megfosztva a kisebbséget emberi méltóságától.Bullying és szorongás A kamaszkor az identitáskeresés időszaka, ahol a fiatalok a látott minták alapján építik fel erkölcsi iránytűjüket. Ha a rasszizmust „karakán politizálásként” adják el, akkor a gyerekek megtanulják kikapcsolni az együttérzésüket. Jelenleg a politikai példák azt tanítják, hogy az erősebbnek mindent szabad – ez a bullying lényege, vagyis az erőfölénnyel való visszaélés. Innen egyenes út vezet az általános szorongás kialakulásához, ugyanis a kirekesztő közegben nemcsak az áldozatok félnek, hanem a szemlélők is, hiszen látják: bárki célponttá válhat.„Szerinted az az ember, akit így megaláztak, mit érezhet most?”A reflexió az egyetlen gát a bántalmazó kultúra terjedése előtt. A védelem kulcsa nem az elhallgatás, hanem a demokratikus immunrendszer kiépítése. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A hatalom napjainkban is azt várja el a szülőtől, hogy győzze meg gyermekét a kormány igazáról, azzal a nevelést agitációvá, a családi otthont pedig politikai színtérré degradálja?Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: a fiatalok, különösen a fiúk szeretnek szembefordulni a szülőkkel, illetve a fiatalok nagyobb részben vannak a kormány ellen. Ezért mindenkit kér, hogy beszéljen a saját gyermekeivel, hogy érthessék, milyen fontos lesz az ő döntésük. A miniszterelnök kijelentései, amelyek a szülői felelősséget a politikai hovatartozással mossák össze, olyan gyakorlatot idéznek fel, amely a 20. század totalitárius rendszereinek volt a sajátja. Történelmi párhuzamokA történelem többször is igazolta, hogy az oktatás és a családi nevelés közvetlen átpolitizálása gyakran a társadalmi szabadság felszámolásának eszköze (is).Az 1930-as években szülőket arra buzdították, hogy gyermekeiket vakhitben neveljék - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz 1930-as évek „hazafias nevelése” kontrollként működött a Harmadik Birodalomban vagy a fasiszta Olaszországban, ahol a tananyagot megtisztították a „nemkívánatos” elemektől. A történelemkönyvek kizárólag a nemzeti dicsőséget és a vezér tévedhetetlenségét sulykolták. A szülőket arra buzdították, hogy gyermekeiket vakhitben neveljék – a rendszer pedig elvárta, hogy a politikai hűség előbbre való legyen a családi köteléknél.Kanonizált kirekesztés jellemezte a náci és a sztálini korszakot is, amikor listázták a „nemkívánatos” írókat. Ma, amikor világhírű alkotók helyett politikai szempontok alapján választott szerzőket emelnek ki, ugyanez a mechanizmus működik: a kultúrát az ideológiai lojalitás igazolására használják. Az 1950-es években a bizalom megtörése volt a fő szempont a Rákosi-korszak Magyarországán is: az iskola és a család közötti egység megbontása volt a cél. A gyerekeket arra használták, hogy „hazavigyék” a párt üzeneteit. Ha a fiatal a szülővel szemben a párt oldalára állt, azt a rendszer a sikeres nevelés példájaként mutatta be.Sérül-e az identitás?Ha a fiatal azt érzi, hogy csak akkor „jó gyerek”, ha politikailag azonosul a szüleivel, elveszíti az otthon érzelmi biztonságát. Ez egyfajta megfelelési kényszerhez és belső szorongáshoz vezethet.Az otthona a szabad párbeszéd, nem pedig a propaganda helyszíne - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA Z-generáció a globális információs térben él. Ha a szülő olyan narratívát erőltet rá, amely ellentmond a tapasztalt valóságnak, a gyermek megtanul hazudni a konfliktus elkerülése érdekében. Ez a „kettős beszéd” pedig megakaszthatja az egészséges identitásfejlődést. A kritikai hangvétel „fiús lázadásként” való megbélyegzése bagatellizálja a fiatalok valós félelmeit és meglátásait. Ha egy fiatal nem érezheti érvényesnek a saját gondolatait, az az önértékelés sérülését okozza. A politikai nyomás nem egységet teremt, hanem falakat épít a családban. A történelem során a túlzott ideológiai nyomás gyakran vezetett a családok végleges érzelmi szétszakadásához.Az önálló gondolkodás, mint védelemA valódi szülői felelősség nem a kormányzati támogatás sulykolása, hanem a kritikai gondolkodás fejlesztése, a kérdező, mérlegelő ember nevelése. A 20. század tragédiái után a világ megtapasztalhatta: a zsarnokság elleni egyetlen valódi garancia az olyan állampolgár, aki képes átlátni a manipuláción, és akinek az otthona a szabad párbeszéd, nem pedig a propaganda helyszíne. Tolnay Péter - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Nos, igen. Mondhatnánk inkább, hogy elkészültem, így ez legalább igaz lehetne az egész magyar oktatásra. Az elmúlt 15 év, a fidesz (bocs, képtelen vagyok nagybetűvel írni) magyar oktatásban – tehetség hiányában, vagy direkt – elkövetett elképesztő és hatalmas baklövéseiről olvashattok az igyelunk.hu portálon hamarosan megjelenő cikksorozatunkban. Ahogy azt már megszokhattátok, ezt a sorozatot is egy szakértő, pontosabban egy évtizedek óta – és a mai napig is - az oktatásban dolgozó kollégánk írta, tehát nekem elhihetitek, hogy az információk, amiket a sorozatban olvashattok, bizony első kézből származnak! Mit is lehet mondani a jelen magyar oktatási rendszerre? Szerintem egy szó elég: siralmas…., lehet, hogy a szánalmas még kifejezőbb szó. Ez persze, nem a diákok és még csak véletlenül sem az oktatásban dolgozók miatt van így, hanem a nevelést-oktatást…nincs rá jobb szó…bitorlók áldatlan tevékenysége miatt. Ilyen az, amikor egy vadnyugati pisztolyhős, egy olajszőkítő maffiavezér, egy ’nem mi szültük őket, nem mi hagytuk itt őket’ genetikai állománnyal rendelkező, a Haribo (bocs) emberkísérleti csoportja által gyártott gerinccel élő, magát Sarki Fénynek kikiáltó belügyminiszter, mint házi feladatot intézi az ország egyik legfontosabb alappillérének számító oktatást! Egészen hihetetlen, hogy a fidesznél (még mindig nem megy a nagybetű…sajnálom) az oktatás, ahogy az egészségügy sem éri el azt az ingerküszöböt, hogy saját minisztériumot kapjon! Részemről vérlázító! Ezért ázhatnak be az iskolák, kórházak, ezért nincs klíma és fűtés és ezért lehet az, hogyReménysugár - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztráció 2026-ban fontosabb az erkölcstan és a hittan, mint az elvárható irodalom- és történelemoktatás. Ma, amikor minden információ gyakorlatilag azonnal elérhető, konrétan a zsebünkben ott a teljes világenciklopédia, több a funkcionális analfabéta fiatal, mint 100 évvel ezelőtt! Nos, Tolnay Péter kollégám ezekre a problémákra, azoknak okaira világít rá, és talán megoldást is kínál. Olvasásra javaslom mindenkinek, sőt, ha szívesen vitáznátok erről, várom hozzászólásaitokat a che@igyelunk.hu e-mail címre, vagy az ÍgyÉlünk Facebook oldalán az írások alatt! Köszönettel és tisztelettel: Csalami V. Csaba főszerkesztő, igyelunk.hu - Nyitókép: Csalami V. Csaba archív

A civilizált újkori zsebtolvajlás prémium változata. Az ÁFA az az adó, amihez nem kell dolgoznod. Elég annyi, hogy a már adózott pénzedből veszel valamit.Minden kiflid egyik csücskét leharapja az állam.Az ÁFA hivatalos arca„Az Általános Forgalmi Adó egy többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni. Magyarországon az ÁFA az állami bevételek egyik legfontosabb forrása. Alap kulcsa 27%, de léteznek kedvezményes, 5% és 18%-os kulcsok is. A fizetendő adót az adóalanyok havonta, negyedévente vagy évente vallják be, a vonatkozó szabályok szerint.”Guánó a gazdaság tetején Az ÁFA olyan, mint a guánó: minden szakaszban rárakódik egy újabb réteg. Először a termelő köteles ráépíteni az előállítási árra. Aztán a következő elosztó a magáét. Aztán a nagykereskedő. És végül a kiskereskedő. Mire hozzád ér, már egy méretes adógeológiai képződmény van a kupacon. A köztes szereplők csak a különbözetet fizetik meg – de te a végén az egészet. Te a végső fogyasztó vagy. Magyarán: a fő támogató, a mecénás. Ha akarod, ha nem. SZJA kontra ÁFA – az adófilozófia csapdáiIgazából kétféle iskola van adóterhelés és kedvezmény szempontból. Az egyik az SZJA dominanciáját preferálja, míg a másik az ÁFÁ-ét. Most már értjük – ha olvastad az SZJA cikket is –, hogy mit jelent ez.Az az állam, amelyik a munkabérek adójából kíván élni, az magasra tornázza a fizetéseket, és onnan húzza ki a közpénzt. Ezért alacsony ÁFÁval terheli a fogyasztást. A logika egyszerű: „dolgozz sokat, majd a fizetésedből lecsippentjük, ami kell”.A másik iskola ezzel szemben az ÁFÁ-t tartja nagyon magasan, és a munkabért terhelő adóból tud látszólagos kedvezményeket osztogatni a népszerűségért. A mechanizmus itt is átlátszó: „kapsz egy kis kedvezményt a fizetésed után, cserébe a kasszánál úgyis mindent visszaveszünk”. A trükk ugyanaz mindkét modellben: amit az egyik oldalon „odaadnak”, azt a másikon észrevétlenül visszahúzzák. A különbség csak annyi, hogy melyik kézzel törik le a kifli csücskét. A matematikus kérdezEzen a ponton elnézést kér a valahol megbújó matematikus. Felteszi a kérdést, amely valójában mindannyiunk torkában ott feszül: „Van annak legalább egy halvány esélye, hogy létezik olyan matematikai módszer, amivel ezt optimálisan lehet csinálni?” A válasz: van. De ez nem az a világ, ahol ilyet használni szokás.Az adórendszer evolúciója – a pénz papjaiA civilizáció története tele van jobbnál jobb, ötletesebbnél ötletesebb adóformákkal. A pénz istenségének felkent papjai évszázadok óta alkotják az újabb technikákat: célzott sarcok, ágazati csapdák, sávos szipolyozások, rétegre szabott adóhálók. Minden ugyanabba a cilinderbe kerül, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nyuszi már nem nagyon bújik elő. És a fáradt valóságMost tegyük félre ezt az ízetlen tréfát. Közösségi pénzre szükség van. Egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre, tömegközlekedésre, infrastruktúrára. És persze: űrprogramra, afrikai térítésre és keresztes hadjáratokra – a sor végtelen. Ez a közpénz. Ez az, amit közösen adtunk össze, hogy az életünk egy kicsit kényelmesebb, biztonságosabb, élhetőbb legyen. A baj csak akkor kezdődik, amikor elveszíti közpénz jellegét. Mert attól kezdve nem mi döntünk róla. És nem kérdeznek meg többé arról, hogy kinek a kiflijéből hány csücsköt harapjanak le. Fun fact – hol harap a legnagyobbat az állam? A világon a legmagasabb ÁFA-kulcsot ma is Magyarország tartja: 27%. Ez nem csak Európa-rekord, hanem világszinten is a dobogó legfelső foka. Ha lenne ÁFA-olimpia, Budapest rendezhetné a döntőt. A lista másik végén Kanada, ahol a szövetségi áfa 5%, Svájc, ahol a normál kulcs 8.1% és Japán áll, ahol mindössze 10%. Hongkong és Szingapúr gyakorlatilag ÁFA-mentes övezetek – ott a kifli teljes egészében a tiéd. A sorozat korábbi részei: 1. Infláció – amikor a pénzed már a tárcádban is fogy 2. Vásárlói kosár – Gizikétől a gőzekéig 3. GDP – nő, tehát boldog vagy… vagy mégsem? 4. Államadósság – a nemzet hitelkártyája 5. Adórendszerek - ki fizeti a cechet? - SZJA Koszi Ferenc – Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció