

Az EU hosszú távú költségvetése többéves (2021-2027) pénzügyi keretként (MFF) is ismert. Ez határozza meg az egyes szakpolitikai területekbe befektethető maximális összeget. Ezzel együtt a jogállamisági feltételrendszer minden olyan pénzügyi eszköz részévé vált, amelyen keresztül az uniós költségvetést kezelik és folyósítják (megjegyzés: Orbán, és akkori lengyel szövetségese, Mateusz Morawiecki az EU Bírósága előtt megtámadta az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet, de a Bíróság azt 2022. február 16-án elutasította).
Az EU, 2021/1060 rendelete (CPR), amely a közös rendelkezésekről szóló rendeletként is ismert, egy sor közös pénzügyi szabályt határoz meg az európai uniós finanszírozás forrásaira vonatkozóan. Ide tartozik például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) is. Ezen rendelet alapján a tagállam partnerségi megállapodást készít elő, amit – a feltételek fennállása esetén – a Bizottság hagy jóvá.
Az összefüggések megértése végett, meg kell említeni egy másik pénzügyi keretet is. Ezt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló EU rendelet szabályozza (RRF). Megjegyzés: Magyarországnak nem történt kifizetés az RRF rendelet alapján, mivel a Bizottság arra jutott, hogy a szuper mérföldkövek által előírt reformokat nem hajtották végre.
Az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság javaslatára 2022. december 12-én elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló határozatát.
A Bizottság egyébként ezeket az intézkedéseket a magyarországi közbeszerzési eljárások súlyos, rendszerszintű, széles körű és összefonódó szabálytalanságai, hiányosságai és gyengeségei, valamint a korrupció büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos korlátozások miatt javasolta.
Tulajdonképpen ezzel a határozattal a Tanács, a 2021 és 2027 közötti időszakra felfüggesztette a költségvetési kötelezettségvállalások 55%-át (kb. 6,3 milliárd Euró) három kohéziós program (a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, amelyek finanszírozása a CPR hatálya alá tartozó alapokból történik) esetében (lásd: főtanácsnoki indítvány: 14. pont).
Gyakorlatilag a probléma ebből adódott, mivel ez a tanácsi felfüggesztés a mai napig hatályban van, viszont, a CPR szerinti ugyanezen említett három program kifizetéseinek felfüggesztését a Bizottság 2023. december 13-án ennek ellenére feloldotta (főtanácsnoki indítvány 15. pont).
Röviden tehát ez, illetve a magyar jogállamiság hiánya az oka annak, hogy az Európai Parlament, a 2024. március 25-én kelt keresetlevelével pert indított az Európai Bizottsággal szemben.
A Bíróság az Európai Unió legfelsőbb bírósága, fő feladata az, hogy biztosítsa, hogy az uniós jogot az egész EU‑ban azonos módon tartsák be és alkalmazzák.
A Bíróság – többek között – elbírálja a megsemmisítés iránti keresetet is.
Ez röviden összefoglalva annyit jelent, hogy valamelyik uniós ország kormánya, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság vagy - egyes esetekben - az Európai Parlament egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát. Az ok az, hogy a felsoroltak valamelyike úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal.
Bíróság munkáját 11 főtanácsnok segíti. Kinevezésük ugyanúgy történik, mint a bíráké.
Egy adott időben nem minden ország tud főtanácsnokot jelölni. Az öt legnagyobb tagállam – Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – mindegyikének állandó joga van főtanácsnokot kinevezni. A fennmaradó hat főtanácsnoki helyet a többi 22 tagállam rotációs rendszerben tölti be.
Mielőtt a bírák döntést hoznának egy ügyben, a főtanácsnok független „indítványt" terjeszt a bírák elé. Ebben az indítványban megvizsgálja az ügyet, és javaslatot tesz arra, hogyan lehetne megoldani azt. A bírák szabadon dönthetnek az ügyben, azaz nem kell követniük a főtanácsnok indítványát.
A főtanácsnok indítványa 2026. február 12-én került nyilvánosságra. Ebben rögzítették, hogy a perben a Bíróság elnöke 2024. július 26-án engedélyezte Magyarország beavatkozását a Bizottság kérelmeinek támogatása érdekében. 2025. október 14-én tárgyalást is tartottak, amelyen az Országgyűlés, a Bizottság és a magyar kormány szóbeli észrevételeket tett.
Az indítványában a főtanácsnok, a Parlament keresetében foglalt valamennyi (összesen: 3, amely közül az első 6 részből állt) jogalap kapcsán véleményt formált.
Az első kettő jogalap a Kúria és az Országos Bírói Tanács függetlenségével, a bíróságok ügyelosztásával, az Alkotmánybíróság tagjainak fellebbviteli bíróságra történő, rendes pályázati eljárás nélküli kinevezésével, az előzetes döntéshozatalra utalásokkal kapcsolatos reformok jogi értékelésével, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel és a Bizottság indokolási kötelezettségének megsértésével voltak kapcsolatosak.
A Parlament utolsó, azaz 3. jogalapként felhozta azt is, hogy a Bizottság visszaélt a hatáskörével, mivel pozitív értékelést adott a magyar miniszterelnök azon döntéséért cserébe, hogy elhagyja az uniós vezetők tárgyalására szolgáló termet.
Ez volt az az ominózus jelenet, amikor Orbánt tulajdonképpen kávézni küldték. Ez utóbbi esetet kivéve a Parlament által megfogalmazott jogalapok többségével a főtanácsnok vagy egyetértett, vagy részben egyetértett.
Ennek az lett a következménye, hogy a főtanácsnok a Bizottság határozatának megsemmisítésére tett javaslatot a Bíróság felé. Ahogy a fentiekben már írtuk, hogy ugyan a Bíróságot nem köti a főtanácsnok indítványa, de nem nehéz azt kikövetkeztetni, hogy a 10 milliárd euró - megközelítőleg 4000 milliárd forint, ami a 2026-os központi költségvetés kiadási főösszegének, a 43,7 ezer milliárd forintnak kb. a 10%-a - uniós forrás lehívhatósága komoly veszélybe került.
(Megjegyzés: a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény kapcsán - a 2024. december 4-én benyújtott beadvány által - kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Orbánék ellen, és Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság állapítsa meg annak EU jogba ütközését)
Az, hogy egyébként mennyit kapott meg, illetve mennyit tudott lehívni az ország ebből az említett összegből, csak Orbánék tudják.
De a helyzet az, hogy Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság a Bíróságon küzd az igazáért. Tulajdonképpen azért, hogy a 10 milliárd euró forrás megmaradjon Magyarországnak. Ez persze nyilván azért komikus, mert az ország tele van olyan, kormányzati propaganda plakáttal, amelyeken most éppen a Bizottság elnökét próbálják meg lejáratni.
Egyébként lenne egy egyszerűbb megoldás is! Az pedig nem más, mint a jogállamiság visszaállítása! Nyilván ez Orbántól és kormányától, a 2/3-os országgyűlési többséggel a háta mögött nem várható el.
Tehát, nincs más út, valódi rendszerváltás kell!
Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció