

Az államadósság jelenleg mintegy 62.200 milliárd Forint, melynek az éves kamatterhe 4.200 milliárd Forint. Minden egyes magyar emberre ebben az évben 437.630 Ft jut fejenként a kamatteherből.
A költségvetés hiánya 2026. március 31-én 3.420 milliárd Forint, ami az egész évre tervezett hiány 83%-a. Az egész évre tervezett hiány 4.120 milliárd Forint. A maradék kilenc hónapra az éves hiány mindössze 700 milliárd Forint lehet. Az Orbán kormány gyakorlatilag kifosztotta az „államkasszát” és mindezt szándékosan.
Az 1998-2002 között „regnáló” első Orbán kormány szintén kifosztotta az államkasszát. Akkor úgy 70%-os költségvetési hiányt hoztak össze, igaz május 31-ig. Akkor a mostani helyzethez képest „úriemberek voltak”.
A beruházások visszaestek. Ez egy jelentős probléma. A GDP-arányos beruházási ráta a 2018-2022 között, mintegy 27% volt. 2025-re 21%-ra csökkent. Az uniós átlag 23–24%.
Emiatt estek vissza a beruházások: az uniós források elapadása, a költségvetés feszes helyzete miatt leállított állami beruházások, a magas kamatkörnyezet, a vállalati szektor kivárása.
Az ipari teljesítmény 2022-től stagnál. A magyar gazdaság exportvezérelt feldolgozóipari modellje különösen érzékeny a külső kereslet változásaira. Az ipari termelés 2022 közepe óta tartósan csökken. 2025 decemberében a kibocsátás még mindig 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a 2022-es csúcshoz képest pedig összesen 16,5 százalékos visszaesés következett be.
A gazdaság szerkezeti problémáit tovább súlyosbítja a termelékenység és a bérek közötti eltérés. 2019 óta a reálbérek mintegy 24%-al emelkedtek, miközben a termelékenység csupán 4%-al nőtt. Ez a különbség jelentős költségnyomást helyez a vállalatokra - részben a minimálbér-emelések következtében –, ami inflációs nyomást generál, és hosszabb távon fenntarthatatlan pályát eredményez.
Inflációs kockázatot okoz a rengeteg élelmiszerfajtára és az üzemanyagra bevezetett hatósági ár, amit a megalakuló TISZA kormánynak meg kell oldani. Az „ár-sapkákat” fokozatosan ki kell vezetni, hogy ne torzítsa tovább a piacot.

Az Orbán-kormányok alatt a koncessziós eljárások és a hozzájuk kapcsolódó kormányhatározatok jelentős része titkosítva vagy nem nyilvános formában született, ami megnehezíti a pontos részletek átláthatóságát. A koncessziók célja hivatalosan a hatékonyabb üzemeltetés és az államterhek csökkentése, míg kritikusok szerint a nemzeti vagyon magánkézbe (NER) történő átjátszása zajlott.
További felülvizsgálatra szoruló szerződések: Paks-2, a Budapest-Belgrád vasút, az állam által felvett devizahitelek és az NFI (Nemzeti Filmintézet) projektjeit …stb.
Az Orbán kormányok az elmúlt 16 év alatt fosztogatták az államkasszát, majd bőkezűen osztogatták a NER-nek – Orbán-család, Garancsi István, Szijj László, Schmidt Mária, Mészáros Lölö stb – az adófizetők pénzét. De jutott pénz a határon túli magyaroknak, Eszéken a futballcsapatnak, templomépítés Libanonban, a CÖF-nek (Civil Összefogás Fóruma), szélső-jobboldali párttársaknak, mint Marine Le Pen pártjának (Nmezeti Tömörülés) a 2024-es választási kampányban
Az elguruló adóforintoknak utána lehet nézni a Magyar Közlöny kormányrendeletei és a kormányhatározatai között az elmúlt 16 évben. Nem kis feladat lesz.
De a Szerencsjáték Zrt. is, egy kifizetőhelye volt a NER celebeknek – Tóth Gabi, Pataki Attila UFÓ kutató, Nagy Feró…stb. Ez is megérne egy misét.
Írásom végén megjegyzem, a FIDESZ a 2002-es választási vereségnél szintén kimerítette az államkasszát, hogy a megalakuló Medgyessy-kormányt minél nehezebb pénzügyi helyzetbe hozza.
A teljes cikk a magyarnarancs.hu portálon jelent meg 2002. július 11.-én.
„Wermerhez kötődik a hírek szerint a köztévé reklámidejének értékesítésére korábban felkért In Media nevű cég, amelyet Mendreczky Károly tévéelnök tavaly júniusban bízott meg a feladattal. A Bánk bán operafilmet nem a Happy End, hanem az Ezüsthajó gyártotta. Az utolsó információk szerint mintegy 120 millió forintot tart vissza a Görgey Gábor vezette kultusztárca, miután jelenleg is vizsgálják a gyártás körülményeit. A filmről 766 millió forintos megállapodást írt alá az Ezüsthajóval a korábbi minisztériumi vezetés. Érdekessége az LLT-megállapodásnak, hogy ebben az összes üzleti jog a gyártót illeti.
Ugyancsak a Magyar Hírlap közölt revelatív erejű információkat arról, hogy a Happy End Kft. listaáron bérelt mobilvécéket a Toi Toi Kft.-től, amit huszonötszörös áron számolt el a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Országimázs Központnál.
Az efféle ügyekhez kapcsolódik az a hír, miszerint a rendőrség közben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt iratokat foglalt le a Happy End és Ezüsthajó Kft. irodáiban (Budapesten és Csévharasztiban egyaránt). Az MTI beszámolója szerint olyan hatalmas mennyiségű iratot kell a rendőrségnek feldolgoznia, mint korábban a Globex-ügyben. A Happy Enddel kapcsolatos nyomozást egyébként ismeretlen tettes ellen folytatják a hatóságok Juhász Ferenc - azóta miniszterré avanzsált - szocialista képviselő korábbi feljelentése nyomán. A feljelentést a Népszabadság cikksorozatára alapozta a honatya.
A Wermer körüli vizsgálatok - úgy tűnik - a jobboldalon is komoly visszhangot keltettek. A Magyar Nemzet választások utáni egyik cikkéből arra lehet következtetni, hogy Wermer személye tehertétel lehet a Fidesznek, de legalábbis néhányan arrafelé is tisztán szeretnének látni a bonyolult ügyekben. Pokorni Zoltán nem válaszolt ugyan az ennek kapcsán felvetett Magyar Nemzet-es újságírói kérdésre, csak azt mondta, hogy erre majd később visszatérhetnek. Pokorni azonban már aligha tér vissza e kérdéskörre, minthogy időközben lemondott minden pártfunkciójáról.”
Meg kell hagyni a 2002-ben leköszönő Orbán-kormány a mostanihoz viszonyítva „úriember” volt, mivel akkor az államkassza mintegy 70%-át ürítették ki május 31-ig. Most szemrebbenés nélkül az államkasszának a 86%-át kisöpörték.
Nótárius - Nyitókép: Nagy Márton - Fotó: hvg.hu