Nótárius

Milyen gazdasági helyzetet örököl a TISZA kormány. Finoman szólva sem rózsás a helyzete.Milyen örökséget vesz át a TISZA kormány? A tényekÁllamadósságAz államadósság jelenleg mintegy 62.200 milliárd Forint, melynek az éves kamatterhe 4.200 milliárd Forint. Minden egyes magyar emberre ebben az évben 437.630 Ft jut fejenként a kamatteherből.Államháztartási - költségvetési - hiány A költségvetés hiánya 2026. március 31-én 3.420 milliárd Forint, ami az egész évre tervezett hiány 83%-a. Az egész évre tervezett hiány 4.120 milliárd Forint. A maradék kilenc hónapra az éves hiány mindössze 700 milliárd Forint lehet. Az Orbán kormány gyakorlatilag kifosztotta az „államkasszát” és mindezt szándékosan. Az 1998-2002 között „regnáló” első Orbán kormány szintén kifosztotta az államkasszát. Akkor úgy 70%-os költségvetési hiányt hoztak össze, igaz május 31-ig. Akkor a mostani helyzethez képest „úriemberek voltak”. Nagy mértékben visszaeső beruházásokA beruházások visszaestek. Ez egy jelentős probléma. A GDP-arányos beruházási ráta a 2018-2022 között, mintegy 27% volt. 2025-re 21%-ra csökkent. Az uniós átlag 23–24%. Emiatt estek vissza a beruházások: az uniós források elapadása, a költségvetés feszes helyzete miatt leállított állami beruházások, a magas kamatkörnyezet, a vállalati szektor kivárása. Zuhanórepülésben a magyar iparAz ipari teljesítmény 2022-től stagnál. A magyar gazdaság exportvezérelt feldolgozóipari modellje különösen érzékeny a külső kereslet változásaira. Az ipari termelés 2022 közepe óta tartósan csökken. 2025 decemberében a kibocsátás még mindig 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a 2022-es csúcshoz képest pedig összesen 16,5 százalékos visszaesés következett be.Súlyos bérszakadékok, termelékenységi problémákA gazdaság szerkezeti problémáit tovább súlyosbítja a termelékenység és a bérek közötti eltérés. 2019 óta a reálbérek mintegy 24%-al emelkedtek, miközben a termelékenység csupán 4%-al nőtt. Ez a különbség jelentős költségnyomást helyez a vállalatokra - részben a minimálbér-emelések következtében –, ami inflációs nyomást generál, és hosszabb távon fenntarthatatlan pályát eredményez. Inflációs kockázat Inflációs kockázatot okoz a rengeteg élelmiszerfajtára és az üzemanyagra bevezetett hatósági ár, amit a megalakuló TISZA kormánynak meg kell oldani. Az „ár-sapkákat” fokozatosan ki kell vezetni, hogy ne torzítsa tovább a piacot.Mit kell tennie a TISZA kormánynak, hogy a gazdaságot stabilizálja?Lépések, amelyeket azonnal meg kel tennie a TISZA kormánynak * Az EU-s pénzekből minél többet kell hazahozni, ezzel alapjaiban könnyítené meg a következő kormány a saját dolgát, ráadásul a legfontosabb határidők ehhez már augusztusban lejárnak. Amennyiben ez megtörténik az jegybank devizához jut, amellyel a devizatartalékot lehet növelni, amely tovább növeli a pénzügyi stabilitást. * Pontos, feszített és végrehajtható költségvetést (Erről bővebben ITT.) kell majd 2027.-re megalkotni. Tartani kell a célként megjelölt költségvetési hiányt. Jól megtervezett bevételi oldal és ahhoz hozzárendelt kiadási oldal. De addig is, a jelenlegi költségvetést felül kell vizsgálni és módosítani kell. A jegybankkal folyamatosan egyeztetni kell, hogy a monetáris politika is stabil legyen. Ezekkel a lépésekkel is vissza lehet nyerni a pénzpiacok bizalmát. * A NER felé a pénzcsapokat el kell zárni. Felül kell vizsgálni a beruházások pénzügyi valódiságát. Ne legyen túlárazott beruházási szerződés. Látványberuházásokra sincs szükség. * Kiszámítható adórendszert kell kialakítani, amit már most el kell kezdeni a leendő kormánynak. Évközben nem szabad az adórendszerhez hozzányúlni. Új adónemet semmi képen nem lehet bevezetni. Újjá kell építeni a „kiszámíthatóságot”. A költségvetés előrejelzései közelítsenek a tényekhez, úgymint a legfontosabb makrogazdasági előrejelzése: növekedés, infláció, hiány. Ezek közül a gazdasági adatok közül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek az elmúlt négy éveben egyetlen adatot sem sikerült még megközelítően sem eltalálnia. Nagy Márton - Fotó: hvg.huLépések, amelyeket folyamatában meg kel tennie a TISZA kormánynak * Autópálya-koncesszió (35 év): A legnagyobb volumenű szerződés, melynek keretében a magyar állam 35 évre koncesszióba adta a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását. A nyertes konzorcium a Themis Magántőkealap érdekeltségébe tartozó cég lett (amely a NER-közeli üzleti körökhöz köthető). Ez a szerződés több ezer kilométernyi autópályát érint. * Autópálya-matrica rendszer (HU-GO): Az elektronikus útdíjszedési rendszer üzemeltetése és fejlesztése szintén koncessziós keretek között zajlik, jelentős bevételeket biztosítva a koncesszornak. * Dohány-kiskereskedelem (Nemzeti Dohányboltok): A dohánytermékek árusításának koncesszióhoz kötése 2013-tól alapjaiban változtatta meg a piacot. A koncessziós jogokat pályázat útján osztották ki, amely a fideszes holdudvar számára biztosított üzleti lehetőséget. * Szerencsejáték-koncessziók: A kaszinók üzemeltetési jogait hosszú távú koncessziós szerződések keretében adják ki, melyek szintén a NER-hez köthető üzleti körökhöz kerültek. * Hulladékgazdálkodás (MOHU): A hulladékgazdálkodási rendszer koncesszióba adása (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) 35 éves időtartamra történt, amely a teljes hazai hulladékkezelést centralizálta. Fontos kontextus:Az Orbán-kormányok alatt a koncessziós eljárások és a hozzájuk kapcsolódó kormányhatározatok jelentős része titkosítva vagy nem nyilvános formában született, ami megnehezíti a pontos részletek átláthatóságát. A koncessziók célja hivatalosan a hatékonyabb üzemeltetés és az államterhek csökkentése, míg kritikusok szerint a nemzeti vagyon magánkézbe (NER) történő átjátszása zajlott. További felülvizsgálatra szoruló szerződések: Paks-2, a Budapest-Belgrád vasút, az állam által felvett devizahitelek és az NFI (Nemzeti Filmintézet) projektjeit …stb. Az Orbán kormányok az elmúlt 16 év alatt fosztogatták az államkasszát, majd bőkezűen osztogatták a NER-nek – Orbán-család, Garancsi István, Szijj László, Schmidt Mária, Mészáros Lölö stb – az adófizetők pénzét. De jutott pénz a határon túli magyaroknak, Eszéken a futballcsapatnak, templomépítés Libanonban, a CÖF-nek (Civil Összefogás Fóruma), szélső-jobboldali párttársaknak, mint Marine Le Pen pártjának (Nmezeti Tömörülés) a 2024-es választási kampányban Az elguruló adóforintoknak utána lehet nézni a Magyar Közlöny kormányrendeletei és a kormányhatározatai között az elmúlt 16 évben. Nem kis feladat lesz. De a Szerencsjáték Zrt. is, egy kifizetőhelye volt a NER celebeknek – Tóth Gabi, Pataki Attila UFÓ kutató, Nagy Feró…stb. Ez is megérne egy misét.Írásom végén megjegyzem, a FIDESZ a 2002-es választási vereségnél szintén kimerítette az államkasszát, hogy a megalakuló Medgyessy-kormányt minél nehezebb pénzügyi helyzetbe hozza.Csak egy példa:A teljes cikk a magyarnarancs.hu portálon jelent meg 2002. július 11.-én. „Wermerhez kötődik a hírek szerint a köztévé reklámidejének értékesítésére korábban felkért In Media nevű cég, amelyet Mendreczky Károly tévéelnök tavaly júniusban bízott meg a feladattal. A Bánk bán operafilmet nem a Happy End, hanem az Ezüsthajó gyártotta. Az utolsó információk szerint mintegy 120 millió forintot tart vissza a Görgey Gábor vezette kultusztárca, miután jelenleg is vizsgálják a gyártás körülményeit. A filmről 766 millió forintos megállapodást írt alá az Ezüsthajóval a korábbi minisztériumi vezetés. Érdekessége az LLT-megállapodásnak, hogy ebben az összes üzleti jog a gyártót illeti. Ugyancsak a Magyar Hírlap közölt revelatív erejű információkat arról, hogy a Happy End Kft. listaáron bérelt mobilvécéket a Toi Toi Kft.-től, amit huszonötszörös áron számolt el a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Országimázs Központnál. Az efféle ügyekhez kapcsolódik az a hír, miszerint a rendőrség közben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt iratokat foglalt le a Happy End és Ezüsthajó Kft. irodáiban (Budapesten és Csévharasztiban egyaránt). Az MTI beszámolója szerint olyan hatalmas mennyiségű iratot kell a rendőrségnek feldolgoznia, mint korábban a Globex-ügyben. A Happy Enddel kapcsolatos nyomozást egyébként ismeretlen tettes ellen folytatják a hatóságok Juhász Ferenc - azóta miniszterré avanzsált - szocialista képviselő korábbi feljelentése nyomán. A feljelentést a Népszabadság cikksorozatára alapozta a honatya.A Wermer körüli vizsgálatok - úgy tűnik - a jobboldalon is komoly visszhangot keltettek. A Magyar Nemzet választások utáni egyik cikkéből arra lehet következtetni, hogy Wermer személye tehertétel lehet a Fidesznek, de legalábbis néhányan arrafelé is tisztán szeretnének látni a bonyolult ügyekben. Pokorni Zoltán nem válaszolt ugyan az ennek kapcsán felvetett Magyar Nemzet-es újságírói kérdésre, csak azt mondta, hogy erre majd később visszatérhetnek. Pokorni azonban már aligha tér vissza e kérdéskörre, minthogy időközben lemondott minden pártfunkciójáról.” Meg kell hagyni a 2002-ben leköszönő Orbán-kormány a mostanihoz viszonyítva „úriember” volt, mivel akkor az államkassza mintegy 70%-át ürítették ki május 31-ig. Most szemrebbenés nélkül az államkasszának a 86%-át kisöpörték. Nótárius - Nyitókép: Nagy Márton - Fotó: hvg.hu

A nyugdíjasok az elmúlt tizenöt évben évi 1.000 milliárd Forinttal járultak hozzá az államháztartás finanszírozásához. Orbán és a FIDESZ évek óta azt harsogja, hogy megőrizték a nyugdíjak vásárlóértékét. Én meg azt mondom, hogy ez az állítás enyhén szólva is, nem igaz. Mondhatnám azt is, hogy Orbán és a FIDESZ hazudik.Lássuk a tényeket: A svájci indexálást 2011-ben szüntette meg az Orbán-kormány, helyette kizárólag az inflációt veszik figyelembe a nyugdíjemelésnél. A nyugdíjemelés mértékét kizárólag az inflációhoz igazítják, ami azt jelenti, hogy 2012-től a nyugdíjak emelésénél csak az éves inflációt veszik alapul. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a KSH által megadott inflációs adatokat veszi figyelembe a kormány a nyugdíjemelésnél, hanem az adatok figyelembevételével emel. A táblázatból kiderül, hogy 2013 és 2017 között volt nagyobb nyugdíjemelés, mint az éves infláció, bár már nem svájci indexálással. Így működik a svájci indexálás:Két tényezőt vesznek figyelembe:Az emelés mértékét az infláció (az árak emelkedése) és a bérek növekedése együttesen határozza meg. Arányos emelés: a nyugdíjemelés 50%-ban követi az éves inflációt, és 50%-ban az országos átlagbér-növekedést. Példa:Ha az infláció 3,8%, a bérek pedig 5%-kal emelkednek, akkor a nyugdíjemelés 4,4% lesz (3,8% + 5% /2=4.4%).Az alábbi táblázatban összehasonlítom az Orbán-kormány évenkénti nyugdíjemelését - ami csak az éves infláció mértékét veszt figyelembe - és a svájci indexálás alapján történő évenkénti nyugdíjemelést, ami figyelembe veszi az éves béremelkedés az éves infláció növekedés mellett. évéves infláció (%)éves béremelkedés (%)kormány nyugdíjemelése (%)svájci index (%)kormány nyugdíjemelése (%)nyugdíj éves inflációval (Ft)nyugdíj svájci indexálással (Ft)2011.3,96,42,255,1599.183-100.783-101.996-2012.5,74,22,254,95101.415-106.528-107.045- 2013.1,74,02,252,85103.697-108.339-110.096-2014.-0,2 (defláció)6,02,253106.030-110.776-113.399-2015.-0,1 (defláció)4,22,252,1108.416-113.269-115.780-2016.0,47,82,254,1110.855-115.817-120.527-2017.2,412,92,257,65113.349-118.597-129.747-2018.2,811,42,257,1115.899-121.917-138.959-2019.3,45,82,254,6118.507-126.063-144.933-2020.3,39,652,254,975121.173-130.223-152.143-2021.5,18,53,386,8125.269-136.874-162.489-2022.*14,518,56,02516,5132.816-156.709-189.300-2023.*14,612,915,2613,75153.087-179.589-215.329-2024.*3,713,76,08,7162.272-186.234-234.063-2025.*4,49,23,06,8167.140-194.428-249.979- Jól látható a különbség. A svájci indexálással sokkal magasabb lenne a nyugdíj összege, 249.979- Forint. A következő táblázat tartalmazza az Orbán-kormány által adott és a svájci indexálás alapján kiszámolt nyugdíjellátások különbözetét hónaponként és éves viszonylatban. évkormány által adott nyugdíjemelés (Ft)nyugdíjemelés svájci indexálással (Ft)különbözet (Ft/hó)különbözet (Ft/év)201199.183-101.996-2.813-33.756-2012101.415-107.045-5.630-67.560-2013103.697-110.096- 6.399-76.788-2014106.030-113.399-7.369-88.428-2015108.416-115.780-7.364-88.368-2016110.855-120.527-9.672-116.064-2017113.349-129.747-16.398-196.776-2018115.899-138.959-23.060-276.720-2019118.507-144.933-26.426-317.112-2020121.173-152.143-30.970-371.640-2021125.269-162.489-37.220-446.640-2022132.816-189.300-56.484-677.808-2023153.087-215.329-62.242-746.904-2024162.272-234.063-71.791-861.492-2025167.140-249.979-82.839-994.068-összesen446.677-5.360.124-a havi és az éves különbözet 15 éves átlaga (Ft/hó-Ft/év)29.778-357.342-összesen5.360.124- A táblázatból kiderül, hogy az Orbán-kormány 15 év alatt a svájci indexálás megszüntetésével egy átlag (medián) nyugdíjastól 5.360.124 -Ft-ot vett el, ami éves szinten 357.342-Ft. De ez még nem a valós összeg, mert a 2025. évnek megfelelő értékre kell valorizálni, azaz meghatározni a nyugdíjak jelenértékét. Az következő táblázat tartalmazza, hogy mai értékre átszámítva mennyit érne az előző (2. táblázat) táblázatban, a valorizációs szorzókkal megnövelt összegek évenkénti bontásban. (A 2025. évre érvényes valorizációs szorzószámok: 2025. évi 35. sz. Magyar Közlöny) évnyugdíj különbözet (Ft)valorizációs szorzószámvalorizációs szorzóval növelt összeg (Ft)201133.756-3,146106.196-201267.560-3,083208.257-201376.788-2,9382225.619-201488.428-2,852252.197-201588.368-2,735241.686-2016116.064-2,539260.912-2017196.776-2,248442.352-2018276.720-2,019558.698-2019317.112-1,813574.924-2020371.640-1,652613.949-2021446.640-1,520678.893-2022677.808-1,294877.084-2023746.904-1,133846.242-2024861.492--861.492-2025994.068--994.068-összesen7.742.569- A valorizációs szorzók figyelembevételével az Orbán-kormány 15 év alatt összesen legalább - mai értékre átszámítva 7.742.569-Ft-ot vett ki a nyugdíjasok zsebéből. Ez évente átlagosan 516.171.-Ft. A svájci indexálás megszüntetése miatt van Magyarországon ennyi szegény nyugdíjaskorú honfitársunk. Körülbelül 800 ezer nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt, és további 300–350 ezer mélyszegénységben írja a Pénzcentrum a Human Rights Watch elemzése alapján.Összefoglalás: * A nyugdíjak vásárlóértékét nem őrizte meg a kormány az elmúlt 15 évben az évenkénti nyugdíjemelésekkel. Ennek alapvető oka, hogy megszüntette a svájci indexálást. * A valorizációs szorzószámok figyelembevételével 516.171-Ft nyugdíjjal kevesebbet kapott egy átlagnyugdíjas évente. A nyugdíjasok finanszírozták az államot nem kis mértékben, bár úgy gondolom akaratuk ellenére. * 2024-2025-re a nyugdíjasok jelentős része, becslések szerint 300-350 ezer fő él mélyszegénységben vagy a létminimum alatt, sokuk havi 120 ezer forintnál alacsonyabb ellátásból kénytelen megélni. * A 2022–2023-as kiugró infláció (amely a nyugdíjasok fogyasztói kosarára, például élelmiszerre és gyógyszerre még magasabb volt) érdemben csökkentette a nyugdíjak vásárlóértékét. * A 2022-től újból folyósított 13. havi nyugdíj valamelyest enyhített a nyugdíjasok anyagi helyzetén, de közel sem pótolta a svájci indexálás megszűntetésével kieső nyugdíjrészt. * Jelenleg Magyarországon mintegy 2 millió öregségi nyugellátásban részesülő személy és körülbelül 400 ezer nyugdíjszerű (korhatár előtti ellátás, szülői/özvegyi nyugdíj, árvaellátás) ellátásban részesülő személy él. Amennyiben csak a kétmillió öregségi nyugdíjassal számolva, akkor évente több, mint 1.000 milliárd forintot vett el tőlük az Orbán-kormány. Ha úgy tetszik, részben ők finanszírozták az éves államháztartási hiányt. Végül is, hiába harsogja Orbán és a kormány emberei – ja és a „Menczer Tamások” – a valóság az, hogy 15 év alatt a nyugdíjasok nagy része elszegényedett, vagy mélyszegénységben, él jórészük pedig éppen, hogy csak kijön a nyugdíjból a hónap végén. A felelősség, az elszegényedő nyugdíjas honfitársainkért a kormányzatot terheli. Magyarország Kormánya facebook posztban közölte, hogy 2010-ben 97.000-Ft volt az átlagnyugdíj, míg 2025-ben 242.300-Ft, mivel hála a „jóságos” kormánynak két és félszeresére emelték a nyugdíjakat. Ha figyelembe vesszük a Magyar Közlöny által közzétett 2010. évre vonatkozó valorizációs szorzót, amely 3,347, akkor az átlag nyugdíj 2025-ben 324.659-Ft lenne. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Magyar Péter a mostani országjárása alkalmával mindenhol elmondja, hogy miként hozná helyre a TISZA kormány az Orbán-kormány által az elmúlt 16 év alatt lezüllesztett, kizsigerelt, tönkretett tömegközlekedést, oktatást, önkormányzatokat, mezőgazdaságot, szociálpolitikai rendszert, egészségügyet, államigazgatási rendszert … stb. Előszőr lássuk a tényeket, az ország jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetét. Utána pedig sorra vesszük, hogy a források átcsoportosításával, egyéb források bevonásával, az adórendszer módosításával és egy kiszámítható pénzügyi politikával milyen pénzügyi források állnának rendelkezésére az ígéretek betartására.A tényekAz államháztartás hiánya:Az államháztartás hiánya 2025 év végére elérte az 5.738,7 milliárd forintot. Ez történelmi rekord. Csak a decemberi hiány 1.668 milliárd forint lett, ez a második legnagyobb érték 2020 decembere után, amely az első covid időszakra esett. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter - aki soha nem látott közgazdasági ismeretanyaggal és tapasztalattal; és ebben az esetben a „soha nem látott” szófordulatra kell figyelni - itt mindössze 700 milliárd forinttal számolta el magát Nagy „mekkmester” Márton.Mekk Elek szerepében Nagy Márton - Forrás: YouTube képernyőképAz államadósság növekedése:A magyar államháztartás adóssága 2025 év végére elérte 63.981 milliárd -, azaz majdnem 64 ezer milliárd forintot. Ez, a GDP 76%-a. Az IMF szerint az adósságráta idén nem csökken, és 2030-ra akár 78,6 százalékra is emelkedhet, ha nem történik költségvetési kiigazítás.Már harmadik éve folyamatosan zuhanó beruházások:A hazai beruházásoknak sorban a harmadik olyan éve volt a 2025-ös, amelyben képtelenek voltak a GDP-t támogató teljesítményt nyújtani. A 2022 eleje óta eltelt 16 negyedévből 12-ben csökkent a teljesítmény, 2023 második negyedéve óta pedig folyamatos a lejtmenet. A KSH friss adatai szerint 2025 utolsó negyedéve sem törte meg ezt a sorozatot, hiszen a kiigazítatlan adatok szerint 1,3, a szezonálisan kiigazított szerint pedig 1,7 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Az előző negyedévhez mérten stagnálással felérő 0,1 százalékos növekedést regisztrált a hivatal.A magyar adórendszer igazságtalansága:1. Személyi jövedelemadóMagyarországon a szegények a jövedelmükhöz képest nagyobb mértékben járulnak hozzá a közterhekhez, mint a gazdagok. Vagyis jövedelemarányosan több adót fizetnek – állítja Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke a Budapest Intézet tanulmánya alapján. Regresszivitás: Mivel mindenki 15% SZJA-t fizet, a magas jövedelműek nettó jövedelme jobban nő, mint az alacsony jövedelműeké. Az alacsony keresetűeknél a megélhetéshez szükséges költségek arányaiban magasabbak, így a jövedelmük kisebb hányada marad megtakarításra vagy fogyasztásra. A progresszió hiánya: A többkulcsos rendszer eltörlésével megszűnt a teherbíró képesség szerinti adózás elve, amely a magasabb jövedelműektől arányaiban több adót követelne. 2. A magas ÁFA-kulcs (27%) más néven „ÁFA-nehéz” költségvetésFogyasztás alapú adóztatás: Magyarországon a legmagasabb az ÁFA az Európai Unióban (27%). Mivel az alacsony jövedelműek jövedelmük szinte teljes egészét fogyasztásra költik, az adórendszer rajtuk keresztül érvényesül a legintenzívebben. A szegények büntetése: A Budapest Institute elemzései szerint a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók arányaiban 6-8 százalékponttal több adót fizetnek a jövedelmükből, mint a legfelső tizedbe tartozók, részben a magas ÁFA miatt. 3. A családi kedvezmények visszásságai A gazdagok jobban járnak: A családi adókedvezmény a magasabb jövedelmű, többgyermekes családoknál jelentős adómegtakarítást eredményez, míg az alacsony jövedelműek (akiknek kevésbé számít az adókedvezmény, mert eleve alacsony az szja-alapjuk) nem tudják teljesen kihasználni a rendszert. Gyermektelenek hátránya: A gyermektelen, alacsony jövedelműekre hárul a legnagyobb adóteher, mivel számukra nincsenek adókedvezmények. 4. Magas adó-ék az alacsony keresetűeknélNemzetközi összehasonlítás: A minimálbér környékén keresők adó-éke (az adó és a társadalombiztosítási járulékok összesen) kiemelkedően magas Magyarországon, ami növeli a feketefoglalkoztatás kockázatát és csökkenti az alacsonyan képzettek foglalkoztatási esélyeit. Kevésbé támogatja az alacsony jövedelmet: A korábbi adójóváírások kivezetésével az alacsony keresetűek nettó fizetése elmarad a kívánatostól és kevesebbet tudnak elkölteni a jövedelmükből. Jórészt szinte csak a létfenntartásukra fordítják a jövedelmüket. Nem tudnak megtakarítani, mert az alacsony keresetből nem lehet megtakarítani a relatív magas adóteher - szja, tb járulék – és a magas 27%-os ÁFA miatt sem. És most vegyük sorra, hogy mit kell megváltoztatni... hogy meglegyen az anyagi forrás az ígéretekre, azaz legyen pénz mindenre, amit megígért Magyar Péter.A NER-hez vezető pénzcsapok elzárásáról már korábban írtunk:Tehát: * nem kell irodaházakat vásárolni Tiborcztól és Garancsitól, Mészáros Lőrinc és a Szíjj László cégei se nyerjenek el pofátlan módon túlárazott közbeszerzéseken állami beruházásokat, nem kell megvásárolni az államnak az adófizetők pénzén a DIGI, a Yettel és a Vodafone szolgáltatókat; * a B+N Zrt. se nyerjen el - szintén túlárazott - takarítás ellátására kiírt közbeszerzési pályázatokat. Legalább 3.000 milliárd forintot lehetne csak ezzel megspórolni.Folytatom: * a bürokrácia csökkentése, azaz a „vízfej” -, és s propaganda gyár megszüntetése; * az akkumulátorgyárak építésére, de más multicégek munkahely teremtését sem kell az államnak közpénzzel támogatni. (Jöjjenek a multik, de azért, mert az állam kedvező feltételeket teremt a beruházásra: kiszámítható adórendszer, stabil pénzügyi politika, jogbiztonság.) * Sport támogatására a társasági adóból, egyházak támogatására az adófizetők pénzéből a NER celebek - Pataki Attila, Nagy Feró, Tóth Gabi és még sok celeb – támogatására is rengeteg pénz folyik el. Ez is legalább 400 milliárd forint. Ha Magyarország belép az Európai Ügyészségbe és teljesíti a „27 szupermérföldkő” néven elhíresült jogállamisági kritériumokat, mely az Európai Bizottság által Magyarország számára előírt feltételrendszert, amelynek teljesítése szükséges a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak, valamint a kohéziós alapok egy részének felszabadításához. Ezek a kritériumok a jogállamiság helyreállítását, a korrupció elleni küzdelmet és a bíróságok függetlenségének megerősítését célozzák. Valamint csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, akkor hozzájuthatnánk az előbb említett pénzügyi forrásokhoz. Ez is mintegy 8.000 milliárd forint. Ki kell alakítani a leendő kormányzatnak egy hiteles költségvetési politikát, ami betartható, végrehajtható és számonkérhető. Együtt kell működni az MNB-vel. Támogatni kell annak monetáris politikáját. A jegybank függetlenségét pedig a kormányzatnak tiszteletben kell tartania. Az új kormány egy megalapozottan tervezett és ezáltal végrehajtható költségvetési (fiskális) politikával, az MNB egy kiszámítható monetáris politikával visszanyerhetné az ország a pénzpiacok bizalmát és ezáltal kisebb lenne a felvett hitelek kamata, olcsóbb lenne az államháztartás éves hiányának a finanszírozása. A CDS-felár (Credit Default Swap) is csökkenne. Ez is jelentene évente úgy 2.000 milliárd forint megtakarítást a költségvetésnek. (2015-ben a kamatteher 3,6%, míg 2025-ben a duplája: 7,2%) Egy kiszámítható adópolitikával az ország visszanyerhetné a bel-, és külföldi befektetők bizalmát. Ez is jelentene 2-3000 ezer milliárdos új befektetést. Én 2.500 milliárd forint összeggel számolok. A társasági adó 2026. évre tervezett bevétele 1.258 milliárd forint. Jelenleg az adó mértéke 9% fel kellene emelni a duplájára - 16%-ra. Így már is 1.258 milliárd forint többletbevételhez jutna a költségvetés. A szociális hozzájárulási adóból a Nyugdíjbiztosítási-, és az Egészségbiztosítási Alap 2026. évre tervezett bevétele 3.617 milliárd forint. Jelenleg az adó mértéke 13%. Ha felemelnék 20%-ra, akkor 5.425 milliárd forint lenne a költségvetés bevétele, amely durván számolva is mintegy 1.800 milliárd forint többletbevételt jelentene.Amennyiben Magyar Péter valósan állítja, hogy a vagyonadóból mintegy 600 milliárd forint folyhat be a költségvetés kasszájába, ez is növelné a TISZA kormány pénzügyi mozgásterét.Most nézzük meg, hogy mennyi többletbevétellel számolhat Magyar Péter kormánya: * NER pénzcsapok elzárása 3.000 milliárd forint. * A bürokrácia csökkentése, Sport támogatására a társasági adóból adott pénzek, az egyházak támogatására az adófizetők pénzéből adott és a NER celebek támogatására a Szerencse játék Zrt.-től adott pénzcsapok elzárása. Ez legalább 400 milliárd forint. * Ha Magyarország belép az Európai Ügyészségbe és teljesíti a „27 szupermérföldkövet” akkor mintegy 8.000 milliárd forint a többlet forrás. * Hiteles költségvetési - fiskális - és jegybanki – monetáris – politika 2.000 milliárd forint megtakarítás * A bevezetésre kerülő vagyonadóból mintegy 600 milliárd forint. * A SZOCHO adó és a társasági adó megemelésével úgy 3.000 milliárd forint többletbevételhez jutna az új kormány. * A gazdaság újraindításával, egy éves szinten 3%-os gazdasági növekedés esetén ez 3.000 milliárd forint többletforrás. * Ha mindezt összeadjuk, az 20.000 milliárd forint, az UNIÓ-s források nélkül is 12.000 milliárd forint. Bármelyik összeget nézem, hatalmas pénztől van szó és ez a hatalmas pénzmennyiség évről évre a rendelkezésre áll majd, mert nem rabolja el a NER maffiakormány. Mindent összevetve, Magyar Péter nem a „levegőbe” beszélt. Már csak meg kell nyerni a választást és lépésről lépésre precízen végre kell hajtani a TISZA Párt programját. „És a haza fényre derül.” Nótárius - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook

A miniszterelnök február 27-én „berobogott” a Kossuth rádióba és azt mondta az ukránokról, hogy" most még nem az embereket, nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba." Orbán Viktor szerint az ukránok hazudnak a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban is.A miniszterelnök a vele készült interjúban azzal kezdte beszédét, hogy Ukrajna még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken. Továbbá elmondta, hogy nem kapott személyes választ az ukrán elnöktől a tegnapi nyílt levelére, és hangsúlyozta, hogy Magyarország ukrajnai nagykövetét behívták Kijevben a külügyminisztériumba, "ahol mondtak mindenfélét" – Orbán szerint ez nem megfelelő reakció. A kományfő hozzátette, hogy az interjút követően Robert Ficóval egyeztet majd telefonon egy újabb magyar-szlovák közös fellépésről, amivel kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.De miért lőttek oda az oroszok? - Forrás: DW - Youtube képernyőképOrbán kijelentette, a magyar kormány minden, Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fog akadályozni, amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra. Ezt a kijelentését Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn be is jelentette. Továbbá elmondta azt, hogy Szlovákiával együtt leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat, továbbá Magyarország megvétózta a 90 milliárdos hitel folyósítását Ukrajnába, és az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot is megvétózzák, ugyanis szerintük az ukrán kormány döntése miatt nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.Orbán csak arról felejtette el tájékoztatni a Kossuth-rádió hallgatóit, hogy mint egy hónappal korábban egy kulcsfontosságú, tatárföldi csomópont olajszivattyú-állomását rongálták meg az éjszaka folyamán. Ennek következtében egyre kisebb a valószínűsége, hogy a közeljövőben olaj jöhet a Barátság kőolajvezetéken. Az ukránok részéről megtorló csapások lehettek mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már szeptemberben figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna megtorló lépéseket tesz Oroszország energetikai szektora ellen, ha Moszkva továbbra is célba veszi Kijev villamosenergia-hálózatát.De mit mondott ugyan erről a dologról ezzel szemben Európai Bizottság? A keddi szóvivői sajtótájékoztatójukon a következőt állították. A Barátság kőolajvezeték leállását az ukrajnai infrastruktúrát ért orosz támadások okozták, a helyreállítás pedig a biztonsági helyzet miatt még nem zárult le. A Portfolio cikke szerint Anna-Kaisa Itkonen elmondta, hogy a vezeték ukrajnai szakaszán keletkezett károk helyreállítása még nem fejeződött be, és a munkálatok a biztonsági helyzet függvényében – rendszeres orosz támadások mellett – haladnak. Hozzátette: az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, köztük az Odessza–Brodi vezetéken keresztüli, igaz, onnan nem orosz eredetű kőolaj érkezne. Arra a felvétésre, hogy Magyarország és Szlovákia politikai döntésként értékeli a szállítások leállását, a szóvivő közölte, hogy a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik, és ezek alapján a kiesés oka az infrastruktúrát ért támadás, valamint a helyreállítás nehézsége.Gulyás Gergely szerint a Barátság Kőolajvezeték „jobb állapotban van, mint valaha" ezért „hazugság”, hogy nem tudják újraindítani. Arra nem tér ki, mi a helyzet azzal a trafóállomással, amit orosz támadás ért. Akkor most mi van? Orbán szerint megtámadtak minket, mert nem jön a vezetéken a kőolaj, Gulyás Gergely szerint meg a vezeték jobb állapotban van, mint valaha. Talán egyeztetni kellene, hogy ki mit mond.A végkövetkeztetésUkrajnának a saját infrastruktúráját lerombolni esztelenség lenne, mivel anyagi veszteséggel járna az országának. A tranzitdíj nem kis bevételt jelent az Ukrán államnak. Végül is megint kiderült, hogy Orbán hazudik. A legfrissebb állás szerint a Barátság kőolajvezeték 2026. január 27. óta akadozik az ukrajnai, orosz csapáshoz kötött sérülések miatt, ezért Magyarország és Szlovákia ellátása továbbra sem stabil. Az EU műszaki és pénzügyi segítséget ajánlott fel a javításhoz, Ukrajna ezt elfogadta, de a helyreállítás másfél hónapig is eltarthat. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illustráció

A rezsicsökkentést a második Orbán-kormány vezette be. A magyarországi rezsicsökkentés 2013-ban kezdődött, amikor a lakossági energiaárak (villany, gáz, távhő) állami beavatkozással történő csökkentését és rögzítését jelentette a piaci alapú árazással szemben. A cél, a háztartások terheinek mérséklése és a közműszolgáltatói díjak mérséklése volt, amely jelentősen csökkentette a lakossági rezsitartozásokat. A kezdetekA folyamat 2012 végén indult el, de a jelentős, többlépcsős csökkentések 2013-ban valósultak meg. A kormány hatósági árat vezetett be az egyetemes szolgáltatásban, amely alacsonyabb volt a korábbi piaci áraknál. A bevezetés óta 54%-kal csökkent a hátralékos fogyasztók száma, a lakosság össztartozása pedig 59%-kal esett vissza. Az intézkedés a második Orbán-kormány egyik legnépszerűbb lépése volt, amely a 2013-as évtől meghatározó eleme a magyar energiapolitikának. A rendszer az évek során átalakult, és a 2022-es módosítások után a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztás mértékéig biztosított. 2022 augusztusától a kisfogyasztókra szűkítették, a földgáz esetében 1729 köbméter, a villamosenergia szolgáltatásnál pedig 2523 kWh évente felhasználható limittel. (A túllépésük esetén a megemelkedett piaci ár az ezeken felül eső részért fizetendő.) A Népszava számításai szerint, amelyeket az MVM pénzügyi jelentései alapján végeztek el, egyértelmű átverés az az összeg, amelyeket a rezsiszámlák alján tüntetnek fel, mint spórolás. A számlákon feltüntetett narancssárga rezsibokszok a megtakarítást a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci árcsúcsból számítják ki. Ez ugyan tartalmazza az áfát és rendszerhasználati díjat is, a nettó érték e tételek levonása után sem lehet több mint köbméterenként meghatározott 750 forint. Mindez annak a fényében különösen érdekes, hogy a rezsiboksz tartalmát szabályozó rendelkezés szerint a megtakarítást „a földgáz versenypiaci egységárához” mérten kell viszonyítani. A gázszámlák: A tőzsdei árak valójában alacsonyak. A nettó tőzsdei árak azonban 2023-tól ennél sokkal alacsonyabbak, köbméterenként 100-200 forint körül vannak. Az MVM pénzügyi jelentésein alapuló számítások szerint az állami energiacsoport gáznagykereskedője, az MVM Ceenergy tavalyelőtt köbméterenként átlag 106, tavaly pedig 86 forintért vásárolja meg a nyersanyagot. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető pedig arról tájékoztatta a Népszavát: az MVM kiskereskedelmi vállalkozása, az MVM Next pedig a belföldi kitermelésen kívül, 2023-ban köbméterenként 92, tavaly pedig nagyjából 66 forint körüli áron vehette meg az MVM Ceenergytől a lakossági értékesítésre szánt gázt. Tóth azt is hozzátette, az MVM így gyakorlatilag saját magát buktatta le a számlákkal kapcsolatban. Egyébként dr. Tóth Bertalan a GVH-tól kapott válasz alapján, miszerint, ha a számítási képletnek megfelel a rezsibox számítása, akkor nincs mit tennie, és arról a hivatal nem tehet, hogy a képlet másfél éve elavult beperelte a GVH-t. (Gazdasági Versenyhivatal) Kérte a bíróságot, hogy kötelezze a versenyjogi eljárás lefolytatására a hivatalt. Ezt a pert nyerte meg. A bíróság szerint felmerül, hogy nagyságrendbeli eltérés lehet a rezsiboxban megjelenő spórolás és a valódi spórolás között, és mivel a számlaképet előíró kormányrendeletben az „elszámolási időszak” spórolásának feltüntetését írják elő, ezért nem lehet azzal védekezni, hogy a 2022-es árak alapján megfelelő a számítás. Még akkor se, ha erre az MVM a honlapján egyébként felhívja a figyelmet. (A VÁLASZ Online is megírta „Vigyázzon a gázszámla hazudik.” - Ezt itt olvashatod.)A villamosenergia számlák: De nemcsak az gáz, hanem az áramszámlák rezsiboksza is hasonlóan valótlan képet fest az árakról. A lap úgy számolt, hogy az MVM áram-nagykereskedője, az MVM Partner 2023-ban 37, tavaly pedig 28 forint per kilowattórányi árért vásárolhatta az energiát.Számlamagyarázójukban ugyanakkor 268,9 forintos bruttó „világpiaci” árra hivatkoznak, amely mintegy 188 forintos nettó szintet jelentene. A kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc – végső soron Orbán Viktor - járjon jól. Az ún. rendszerhasználati díj és maga az áramdíj aránya ugyanis mindig attól függött, hogy Mészáros éppen mit vásárolt - erőművet vagy éppen elosztó hálózatot. A rezsicsökkentés, vagy még inkább az átverés? Miről is van szó? Holoda Attila energetikai szakember - a második Orbán - kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, energetikáért felelős helyettes államtitkára volt 2012. augusztustól 2012. december 1-jéig, amikor is lemondott – több vele készített interjúban is elmagyarázza a rezsicsökkentés hazugságát. Az energetikai szakember kifejti, hogy 2014-töl 2021 közepéig volt egy nagyon alacsony energiaár. Európában 50%-al lett olcsóbb a gáz ára. Tehát többet fizettünk a gáz áráért „rezsicsökkentetten”, mint a gáz valós piaci ára. Ebből az következett, hogy az MVM-nek óriási – több szász milliárd forintnyi – haszna lett évente, amit nyereségként elkönyvelt. (47:20-tól Friderikusz Podcast 131) Ezt a nyereséget az állam, a tulajdonos elkérte, mint osztalékot és azt csinált vele, amit akart. Senki nem kérte számon, hogy mire fordította a nyereséget. Egy biztos, nem az energetikai rendszer felújítására, annak korszerűsítésére fordította vagy a legrászorultabb társadalmi rétegek támogatására. Itt jegyzem meg, hogy tűzifát is csak egyszer osztott, 2018 februárjában - kb. 47 milliárd forint értékben - az országgyűlési választások elött, miközben amint már említettem, évente több száz milliárd nyeresége lett az államnak. Összefoglalva:A számlákon a „rezsiboxban” feltüntetett megtakarítási összegek egy nagy hazugság. A piaci ár a 2014-2021 közötti időszakban fele annyi volt valójában, mint amennyit a lakosság fizetett a gázfogyasztásért. Az államnak több száz milliárd forintnyi haszna lett, azaz nyerészkedett a lakosságon. Még a legrászorultabb, azaz legszegényebb honfitársainkon is. A kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc járjon jól. A rendszerhasználati díj és maga az áramdíj aránya ugyanis mindig attól függött, hogy Mészáros éppen mit vásárolt - erőművet vagy elosztó hálózatot. A nyereséget nem az energetikai rendszer felújítására, annak korszerűsítésére fordította. Azért van annyi áramszünet. Túlterhelt, leégett villamosvezetékek, a vezetékszakadások a már kevésbé viharos széltől is, kiégett transzformátorházak. Amennyiben a TISZA Párt nyer, igen fontos feladata lesz – a rengeteg egyéb mellett – az energetikai hálózati rendszer felújítása, korszerűsítése, amit a FIDESZ-Kormány elmulasztott, pedig a nyereségből megtehette volna, de azt inkább zsebre tette.A rezsicsökkentés hazugságáról, már Hadházy Ákos is írt. (Itt olvashatod.) Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Azért teszem fel ezt a kérdést, mert a mai politikusok között – és ebben az esetben én, a jelenleg a hazánkat irányító FIDESZ-es politikusokra gondolok – van-e egyáltalán államférfi? Orbán Viktort, Szijjártó Pétert, Nagy Mártont vagy Tuzson Bencét lehet-e államférfinak nevezni? Nem is beszélve „ennyike, bulika, tüntike” Deutsch Tamásról, aki „kiválóan” beszél angolul. (Ezen képességét bizonyította is az Európai Parlamentben.) Szóval: államférfi az, aki magas állami tisztséget tölt be, az állam kormányzásában és irányításában vesz részt. Magas állású politikus. További ismérvek * képzett politikus, aki felelősségteljes állami tisztséget tölt be; * korszakos hatású, országos elismerésnek örvendő vezető, aki a nemzet javát szolgálja, nem csak a saját vagy pártja érdekeit; * képzettség és hozzáértés: éveken át szerzett tapasztalattal és politikai ismeretekkel rendelkezik, kiváló stratéga, remek kommunikátor; * korszakos hatás: munkássága túlmutat a mindennapi politikán, elvi alapon, az egész ország javát szolgálva; * elismertség: az egész nemzet elismeri, függetlenül a politikai nézetektől, ami ritka és nem csak életében, hanem később is megnyilvánul; * diplomácia: képes más nemzetekkel tárgyalni, erősíti az ország külkapcsolatait. A fent felsorolt ismérvekkel melyik politikusunk rendelkezik? Talán Orbán Viktor, aki éjt-nappallá téve küzd értünk. Harcol Brüsszellel, ami csak egy város és tíz éven keresztül milliárdokat kapott euróban. Megvéd a migránsoktól, Soros Györgytől, akinek az ösztöndíjából Oxfordban tanult és persze megvéd a háborútól is, bár Orbán Áron – a testvére – a fegyverkereskedelemben érdekelt. Vegyük sorra az államférfi ismérveit, és nézzük meg, hogy mely ismérvek vonatkoznak Orbán Viktorra. Képzett politikus, aki felelősségteljes állami tisztséget tölt be.Ez az állítás igaz. Egyetemről (ELTE) kikerülve – egyetlen nap munkaviszony nélkül – a parlamentbe került, mint országgyűlési képviselő immáron 36 éve. A politikai gyakorlattal rendelkezik, mivel már 5. alkalommal ő a miniszterelnök, így már sokadik alkalommal tölti be ezt a felelősségteljes hivatali pozíciót.Korszakos hatású, országos elismerésnek örvendő vezető, aki a nemzet javát szolgálja, nem pedig a saját vagy pártja érdekeit.Ez csak részben igaz. Valóban korszakos hatású politikus. Az „illiberális demokrácia” azonban a jog eszközével megvalósított diktatúra. Ebben az értelemben nem a nemzet javát szolgálja. Szétvert államigazgatás, szociálpolitikai rendszer, oktatás, egészségügy, lepusztult tömegközlekedés, kifosztott önkormányzatok… stb. és a gyermekvédelem csődje. A sort folytathatnám. Ehelyett viszont a családja és a NER haverok mérhetetlen gazdagodása történt az elmúlt 16 évben a mi és az uniós állampolgárok által befizetett adókból. Itt már pártérdek sincs, mivel a FIDESZ-KDNP már rég nem igazi párt, inkább egy vallási szekta szerűség, vagy még inkább, egy személyi kultuszon, megfélelmlítésen alapuló maffiaszerű galeri. Ennyi maradt... - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztrációKépzettség és hozzáértés: éveken át szerzett tapasztalattal és politikai ismeretekkel rendelkezik, kiváló stratéga, remek kommunikátor.Orbán Viktor nem rendelkezik ügyvédi, bírói és ügyészi szakvizsgával sem, nem dolgozott ügyvédként, bíróként, ügyészként. Ilyen irányú szakmai tapasztalattal nem rendelkezik, sőt semmilyen egyéb tapasztalattal sem, ami valamilyen effektív munkavégzéshez kötődik. Viszont Orbán Viktor úgy gondolja, hogy „mindenhez is ért”. Gazdaság, társadalombiztosítás, nyugdíj stb. (Lásd, a Rónai Egonnal készült interjút.) Nem is kiváló stratéga, ha az ország jelenlegi állapotát nézzük. A gazdasági növekedés elsőszámú motorjának gondolta a már itt lévő és a közeljövőben megépülő akkumulátor gyárakat és az autógyártást. Debrecenben kezdi meg működését a BMW. (De már itt van a győri AUDI, a szentgotthárdi OPEL, az esztrgomi Suzuki és a kecskeméti Mercedes.) Ezáltal egy monokultúra kezd kialakulni a gazdaságban. Ha az autóiparnak „nem megy”, akkor az ország gazdaságának „sem megy.”Korszakos hatás: munkássága túlmutat a mindennapi politikán, elvi alapon, az egész ország javát szolgálva. Ebből az állításból semmi sem igaz Orbánra. Elvi alapon – mármint a saját elvei alapján – kizárólag a saját hatalmának megőrzése és fenntartása a célja. Ennek eszközei: a propaganda, lojális pártkatonák kinevezése az állami hivatalok élére, strómanok által vezetett cégek „kitömése” közpénzből túlárazott beruházásokon keresztül stb. Az ország javát szolgálta volna, ha mindaz ma virágozna, amit az elmúlt 16 évben tönkretett. Elismertség: az egész nemzet elismeri, függetlenül a politikai nézetektől, ami ritka és nem csak életében, hanem később is megnyilvánulA „híveken kívül Orbánt senki az ország nagy többsége biztosan nem ismeri el. Ennek legbiztosabb jele, a rendszerváltozást akaró választópolgárok többségben vannak a független kutatóintézetek mérései szerint. Nemzetközi szinten, meg diktátorokkal, despotákkal parolázik. Ha nem lennénk uniós tagok, akkor már rég meg sem hívnák őt a százszor elátkozott Brüsszelbe.Már ők is unják... - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztrációOrbán Viktor nagy elődökre tekint, csak épp nem olyanokra, akikre a történelem jó szívvel emlékezik, mint pl Sztálin, Hitler, Salazar, Franco vagy Mussolini.Diplomácia: képes más nemzetekkel tárgyalni, erősíti az ország külkapcsolataitEz az állítás igaz, de csak félig. Kelet felé nyit, nyugat felé inkább zár, pedig két nyugati szövetségi rendszernek a tagjai vagyunk (Európai Unió, NATO). Bot a küllők között a NATO-ban és az Unióban is, pedig Magyarország számára létfontosságú a NATO szövetség a „a védőernyő” miatt és az Unió a kereskedelem miatt, mivel az ország által megtermelt javak 80%-a az Uniós piacra megy. Putyintól pedig vesszük méregdrágán a kőolajat és a földgázt, miközben az Unió szinte teljesen levált az orosz energiahordozókról. Összességében belátható, hogy Orbán Viktor nem államférfi. Csak a saját hatalma és jóléte érdekli. Az általa sokat hangoztatott nemzet biztonsága, gyarapodása, életminősége egyáltalán nem érdekli őt. Most lássunk néhány igazi államférfitŐk szerintem államférfiaknak nevezhetők, mivel az eltelt idő bebizonyította, hogy tényleg nagy formátumú politikusok voltak, akik a nemzet boldogulását tartották szem előtt.Kossuth Lajos: az 1849-es szabadságharc szellemi vezére; gróf Széchenyi István: a „legnagyobb magyar”: Hunyadi János „a törökverő”; Deák Ferenc: a „haza bölcse”, Baross Gábor: a „vasminiszter” a vasúti közlekedés és áruszállítás megtervezője és végrehajtója; vagy gróf Klebelsberg Kuno: a népiskolák megteremtése és az analfabétizmus felszámolása.A történelmi mérce és a jelen kudarcaiHa a fent említett államférfiakkal hasonlítom össze Nagy Mártont, aki miniszterként a gazdaságért és a költségvetésért felel, mindezt úgy, hogy amióta kinevezték miniszternek egyszer sem tudta eltalálni az éves gazdasági növekedést, még megközelítőleg sem. Vagy említhetném Tuzson Bence igazságügyi miniszert, aki két nap alatt elkészített egy vizsgálati jegyzőkönyvet a Szőlő utcai javítóintézet ügyében, miszerint nincs kiskorú sértettje az ügynek. Nagy Gábor Bálint főügyész viszont megcáfolta az igazságügyi minisztert, Szabó Tímea ellenzéki képviselőnek írt válaszlevelében, aki ezügyben fordult kérdéssel a főügyészhez.Összefoglalva, a FIDESZ-ben jelenleg nincs egyetlen politikus sem, akit államférfinek nevezhetnénk. Joggal bízhatunk benne, hogy a 2026-os választások után bekerül néhány olyan politikus az országgyűlésbe,, akit az utókor a cselekedetei miatt méltán nevezhet majd államférfinak. Nótárius - Nyitókép: Magyar Péter és Orbán Viktor Strasbourgban - Fotó: Alain ROLLAND

A kormányzati propaganda szerint, ha nem ők lesznek újra hatalmon, akkor jön egy új erő és az csak megszorítással fog élni, valamint a szokásos szöveg: eljön a világvége, a kutyák, macskák, aranyhörcsögök stb. megadóztatása, a háború – köszi Putyin – „migráncsok”,Soros-ügynökök és az óvodások nemátalakítása. Egyszóval a világvége. És mit mondanak a számok, a matek? Vegyük sorra.A bürokrácia, a mindig éhes szájKezdjük az állam működésével. 2012-ben 108000 fő, (a HVG írása szerint) egy 2018-as KSH adat szerint 200200 fő kormány- , és köztisztviselő dolgozott hazánkban. (2019-től a nemzetbiztonsági szolgálatokkal a társadalombiztosítással együtt számolják a kormány-, és köztisztviselői kar létszámát, miszerint csaknem 360.000 fő a létszám.) Miközben a nekünk, a népnek (szerintük a jobbágyoknak) magyaráz a böjtről. A számítások szerint a GDP 1,2 – 1,3 százalékával költünk többet magunkra, mint a régiós átlag. Ez annyit jelent, hogy évente úgy 1000 - 1200 milliárd forintot fordítunk évente arra, hogy fenntartsunk egy vízfejű, hatékonytalan, de legalább lojális hivatalnoksereget. Nem a minisztériumi ügykezelőről, vagy az ügyintézőről van szó az okmányirodában, hanem azokról a gittegyletekről és háttérintézményekről, amit a haveroknak hoztak létre, pl. Szuverenitásvédelmi Hivatal amelyeknek egyetlen funkciója, hogy kifizetőhelyként működjenek a másodvonalas pártkatonáknak. Rogán-művek, a propaganda gyár Ami abszolút kidobott pénz, az a propaganda. A 2025-ös költségvetésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda 418 milliárd forintból gazdálkodik. (A Rogán Kabinet és Balásy Gyula cégeivel kötött szerződésről korábban már írtunk) Ehhez hozzájön még az MTVA 165 milliárdja, amiből hülyítenek minket Brüsszellel és Sorossal, és hogy minden rendben van az országgal, fejlődünk – igaz visszafelé – nincs más, csak az orosz olaj és Putyin meg Orbán, a béke hírnökei. Ez összesen megközelítőleg 600 milliárd. Hogy ez mennyi pénz? Fel lehetne újítani az összes, omladozó vakolatú kórházi osztályt az összes vasúti váltót fel lehetne újítani és még jutna pénz korszerű mozdonyokra, személyvagonokra Közben a tévében azt hallgatják, hogy dübörög a gazdaság. (De nem a magyar. Ha elővesszük a sámándobot, eljárjuk az esőtáncot, holdtöltekor gatyamadzagot áldozunk a szellemeknek és gombot vetünk a hátunk mögé, akkor talán alulról nyaldossuk majd az 1%-os gazdasági növekedést.Rogán Antal helyreigazít - Forrás: YouTube képernyőképNemzeti kommunikációra elköltött milliárdok A Telex írta meg, hogy az NKOH-val (Nemzeti Kommunikációs Hivatal) 2015 és 2023 között 2300 szerződés alapján összesen 1360 milliárd forint értékben kötöttek szerződést– keretmegállapodás – alapján az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátására. Persze ez is haveri cégeken keresztül. Ez évente kerekítve 150 milliárd forint. Betonba kell önteni mindent, mert így lehet az ország vejét és a haverokat támogatni, avagy lezsírozott és mocskos módon túlárazott közbeszerzésekÚtépítés Mészáros Lőrinc és Szíjj László módra:Lázár János építési és közlekedési miniszter az M1-es autópálya és Esztergom között tervezett M100-nak a 32 km-es szakaszát 500 milliárd forintból tervezi a megépítését. Ez kis kerekítéssel, 15,5 milliárd forint egy kilométer. Ugyanakkor Horvátországban az A5 autópálya a magyar határnál 22 kilométer 20 milliárd forintba került. Ez szintén kis kerekítéssel 909 millió forintnyi. A különbség 14,591 milliárd forint egy kilométer. Tehát töredéke. A 32 km-es szakaszon a megtakarítás 13588 milliárd forint minden egyes kilométeren. Az elmúlt 15 évben 870 km autópálya és autóút épült kishazánkban. A 870 km út építésével, ha a Horvátországban kifizetett költséget veszem figyelembe, akkor nálunk felfele kerekítéssel 11822 milliárd forinttal árazták túl, ami évekre lebontva 788 milliárd forint. Fiktív Lölö egy jachton a Megafrontin klippjében - Forrás: YouTube képernyőképA nemzet veje, Tiborcz István és Orbán építési vállalkozó haverja, Garancsi IstvánA Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásához kötött (BDPST Zrt,) irodaházak – a Dürer Park, a Bosnyák tér és a Kopaszi-gát irodaházainak –- megvásárlása 600 milliárd forintba került 40%-os túlárazással. Orbán megvette a vejétől és Garancsitól, a havertól szégyentelenül túlárazva.Normál esetben 240 milliárd forintot spórolhattunk volna egy tisztességes adásvétel esetén. A NER és Orbán kedvenc informatikai cége, a Jászai Gellért féle 4iG ZrtElőször is 2022. januárjában a 4IG Zrt. megvásárolta a mi adóforintjainkból a DIGI magyarországi érdekeltségét 232 milliárd forintért. Majd 2023. márciusában jött a folytatás: bevásárolta magát a Vodafone-ba a 4iG-n keresztül. A tranzakció értéke 715 milliárd forint volt. Majd még ugyan ebben a hónapban a Yettelbe 323 milliárd forintért. (49%-os állami részesedés.) Ez összesen 1270 milliárd forint. Ez 635 millió forint egy évre lebontva.(Ezekről itt olvashatsz, valamint itt olvashatsz és bővebben.)Jászai Gellért - Forrás: YouTube képernyőkép - RTL klubA NER takarító cége, az örök nyertes B+N Referencia Zrt.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által a kórházak takarítási feladataira kiírt közbeszerzési pályázatot A B+N Zrt nyerte el 300 milliárd forint értékben, négy évre. (Erről itt olvashatsz) Ez összesen: 158 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 538 db telephelyen, összesen 5211000 m2 alapterület); A takarítás egy évre 75 milliárd forintba kerül. Ez négyzetméterenként 14392,63 forint. Az interneten találomra kiválasztottan egy takarító céget. Ők 150 négyzetméter felett 6500 forint felett vállalják. (Ennek itt nézhetsz utána) Legyen mondjuk 9000 forint és akkor már vastagabban fogott a toll. Ha az 5211000 négyzetmétert 6500 forintos áron számolom, akkor 33871500000 forintra jönne ki az összeg, majdnem tized annyiba, mint a B+N. Ha ugyanennyi négyzetmétert 9000 forintos áron számolom, akkor 46899000000 forintra jönne ki az összeg, ami így is kb. hatod része, mint a „csókos” cégé. Ha az előző két összeg számtani átlagát veszem, akkor 40685250000 forint lenne a takarítási költség. A megtakarítás 36614750000 forint évente Kerekítve 37 milliárd forint. Szép haszon NER cégnek, nemede? Orbán gyermekkori barátja Mészáros Lölő a szuperbefutóMészáros 5 cége – RM International Zrt., ZÁÉV Zrt., V-Híd Zrt., Mészáros és Mészáros Zrt., Mészáros M1 Kft. – 2018 és 2024 között (hét év alatt) 2565 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. (ez az írás bővebben tárgyalja) Ez évente átlagosan 366,4 milliárd forint. 20%-os túlárazással számolva kerekítéssel 72 milliárd forint. Az Európai Bíróság pénzbüntetéseNapi 1 millió euróra – körülbelül 400 millió forint – büntette az Európai Bíróság a Magyar Kormányt (és ezáltal minket adófizetőket is), amiért Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. Ezzel a kötelezettségszegéssel Magyarország a többi tagállamra hárít olyan feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek, vagyis jogellenes magatartásával más államoknak okozott kiadásokat. (Itt található a cikk) Ez tavaly 146 milliárd forintba került a költségvetésnek, Nekünk. Tüntetés az akkugyárak ellen - Forrás: YouTube képernyőképAz akkumulátorgyárak építésének költségvetési támogatásaAz elmúlt időszakban, 2021- 2024 között az Orbán-kormány 1400 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a gyártás során energiapazarló, vízigényes (tőlünk veszik el a tiszta ivóvizet), súlyosan környezetszennyező, segédmunkára épülő (alig van hozzáadott értéke az elvégzett munkának), nem magyar, hanem főleg ázsiai munkaerőre épülő akkumulátorgyárak építésére. Évente ez 375 milliárd forint. Viszont a kormány visszautasított 10000 milliárd forint értékű beruházást, amit jórészt piaci szereplők működőtőke-befektetésként kívántak Magyarországon megvalósítani. (Ennek itt tudsz utánaolvasni) Összegzés: 1. Bürokrácia csökkentése, azaz a „vízfej” megszüntetése: 300 milliárd forint 2. Propaganda gyár megszüntetése: 600 milliárd forint 3. Nemzeti kommunikáció: 150 milliárd forint 4. Túlárazott útépítések (Mészáros Lőrinc és Szíjj László): 788 milliárd forint 5. Irodaházak vásárlása Tiborcztól és Garancsitól: 240 milliárd forint 6. Nem kell megvásárolni a DIGI-t Yettelt, Vodafone-t: 635 milliárd forint 7. A takarítást a B+N Zrt ne árazza túl: 37 milliárd forint (egyetlen szerződés) 8. Mészáros Lölő cégek se árazzák túl a beruházásokat: 72 milliárd forint 9. Hajtsuk végre az UNIÓ-s normákat, mert tagok vagyunk: 146 milliárd forint (büntetés) 10. Akkumulátorgyárak építésének támogatása: 375 milliárd forint Összesen: 3.343 milliárd forint A további adatok szerint: * Sportra évente átlagosan: 160 milliárd forint * Egyházak támogatása évente átlagosan: 244 milliárd forint * A NER-esek támogatása a Szerencse Zrt.-n keresztül 10 éven belül évi szinten 2,24 milliárd forint. A sort folytathatnám. De ennyi elég is.A TISZA Párt győzelme esetén milyen előnyökkel jár majd, amely kézzel fogható messziről, szabad szemmel is jól látható magyar forintban mérhető. A leendő új parlament és kormány csatlakozna az úniós Ügyészséghez és hazahozná a kohéziós támogatásokat, amely úgy 3000 milliárd forint évente. Az új kormány egy megalapozottan tervezett és ezáltal végrehajtható költségvetési (fiskális) politikával, az MNB egy kiszámítható monetáris politikával visszanyerhetné az ország a pénzpiacok bizalmát és ezáltal kisebb lenne a felvett hitelek kamata, olcsóbb lenne az államháztartás éves hiányának a finanszírozása. A CDS-felár (Credit Default Swap) csökkenne és ez évente úgy 1500 milliárd forint megtakarítást jelentene a költségvetésnek. (2015-ben a kamatteher 3,6%, míg 2025-ben 7,2%, ami megduplázódott, mint látszik.)Egy kiszámítható adópolitikával az ország visszanyerhetné a bel-, és külföldi befektetők bizalmát. Ez is jelentene 2-3000 ezer milliárdos új befektetést. Összegezve a számokat évente úgy 10.000 milliárd forint a tét. Ez a fejlődésünk záloga. Ne hagyjuk elveszni. Jöjjön egy pozitív változás. Egy fejlődő, békés országban, ahol nem csak az egyről a kettőre lehetne jutni tisztességes munkával, hanem háromról négyre, majd ötről hatra…és így tovább, akkor hazatérnének a honfitársaink, legalábbis a nagy részük. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Orbán tizenöt év után végre bement egy stúdióba, amely nem a „királyi” médiához tartozik és interjút adott Rónai Egonnak. Itt végre kapott komolyabb kérdéseket is, bár ismét bebizonyította, hogy fogalma sincs arról, hogy mi történik ebben az országban és az sem biztos, hogy érdekli. Össze-vissza beszélt mindenről és hazudott, vagy figyelmen kívül hagyta a műsorvezető által feltett kényelmetlen kérdést. (Pedig lehetett volna még sokkal több, sokkal kellemetlenebb kérdése.) Az sem változott, hogy Orbán ismét hülyének nézi az országot. Amire rákérdeztek: Fapados repülővel mentek Amerikába, miért? Kényszerhelyzet volt, mondta. Pedig évek óta saját luxusgépeivel járja a világot, csak éppen nem hivatalos utakra. Például focimeccsre. Még egy évig folyhat az orosz olaj, de aztán? – Forrás: France 24 YouTube képernyőkép És jön a nagy hír: Trump megállapodás, szankció mentesség, védőpajzs. A „korlátlan idejű” megállapodásról kiderült, hogy addig tart, amíg mindketten hatalmon vannak. Ez nem védőpajzs, hanem egy kampányfogás, amit Orbán megpróbált eladni. Amikor pedig szembesítették a valósággal, már ő is kénytelen volt kimondani: nincs itt semmi korlátlanság, csak propaganda. Aztán Marco Rubio, az USA külügyminisztere megcáfolta Orbánt, hogy csak egy évre szól a mentesség. A nagy hazugságok: A nyugdíjak „nem veszítettek az értékükből”. Mindenki, aki a boltba megy, aki befizeti a számlákat, aki húsz -, vagy akár negyven év munkája után próbál megélni a nyugdíjából, pontosan tudja, hogy ez hazugság. Orbánnak azonban elég volt annyit mondani: „én kapom a jelentéseket”. Igen, mert aki a Rogán által kozmetikázott KSH adatokból ismeri a „világot”, az tényleg elhiheti, hogy a liszt, tojás, tej, kenyér stb. nem drágult. A valóságban élők viszont naponta szembesülnek azzal, hogy az árstop nem megvéd, hanem elfedi a bajt – a kasszánál meg úgyis kiderül, mennyit ér a pénzünk. De akkor miért inkasszált a kormány a főváros számlájáról 6,2 milliárd forintot? – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Amikor a főváros pénzügyi helyzetéről kérdezték? Orbán szerint „nem megy csődbe, csődben van”. De ez is egy nagy hazugság. Már megint másra mutogatott. Ő maga sosem felelős és sosem tehet semmiről. Mindig valaki más. De akkor miért inkasszált a kormány a főváros számlájáról 6,2 milliárd Forintot, az eddigiekkel együtt már összesen 46 milliárd forintot? Direkt kivérezteti a Fővárost. Bosszút áll, mert a Fidesz elbukta Budapestet. Mi van Putyinnal? Nincs politikai kitettség, csakis „történelmi”. A 2009-es találkozó? Igen, megtörtént – de persze „marhaság” azt gondolni, hogy Putyin befolyásolja. Már szinte minden volt szocialista ország levált az orosz gázról és kőolajról – még a balti államok is – mi meg érdekes módon nem tudunk. Ezt már nem lehet letagadni, és Orbán mégis megpróbálja. Moszkva idegesen figyeli ahogy Orbán hatalma megtörik – Forrás: Hindustan Times YouTube képernyőkép A gyermekszegénység nem igaz. Mondja a miniszterelnök. A KSH-adatok? Az EU-s figyelmeztetések? A valóság? „Térjünk vissza rá legközelebb.” Magyarország miniszterelnöke szerint, egyszerűen nem léteznek a szegény gyerekek, mert rossz fényt vetnének a kirakatra. És hol az empátia? Ja, neki ilyen nincs. Mi van? Baj van! Orbánnak volt egy kijelentése. Azt mondta: „Magyarország mindig bajban van.” Talán mitől, vagy kitől? A magyar gazdaság egy nyitott kis gazdaság. Méreténél fogva hamar megérzi a világgazdaságban és az UNIÓ-ban történő gazdasági változásokat. A bajt Orbán és a NER okozta az elmúlt 15 évben. Kifosztották az országot, az embereket. Uradalom Hatvanpusztán, az eltűnt pénz megtestesítője – Forrás: 444.hu YouTube képernyőkép Orbán a magyar gazdaságot egy svédasztalnak tekinti, ahonnan bárhonnan, bármit elvehet, amikor csak akarja, de a számlát nem ő fizeti. A Magyar Államkincstárat pedig a magánbankjának tekint, ahonnan bármennyi pénzt ki tud venni, bármire, amire a kedve tartja. Már csak egy bankkártya kellene és egy automata, hogy ne kelljen kínlódnia a költségvetési fejezetekkel és az adminisztrációval. Emiatt nincs fejlődés, nincs felemelkedés, nincsenek lehetőségek, csak az örök baj. Mintha nem ő lenne az, aki tizenöt éve vezeti ezt az országot. Pedig de. Ha mindig baj van, azért egyetlen ember felel: aki a döntéseket hozza, azaz Orbán Viktor. Kegyelmes asszonyok És a kegyelmi botrány? Orbán helyett Ők vitték el a balhét. Szerinte az volt a baj, hogy „nem volt elég ítélőképességük”. Csak ennyi. Persze, sajnálja Őket. A felelősségvállalás pedig valahogy mindig elmarad. Viktor így alakította ki a rendszerét. A döntés mindig az övé, a felelősség mindig a másoké. Novák Katalin nem mondja el, miért kegyelmezett meg a pedofíliát eltussoló bűntársnak – Forrás: Telex.hu Youtube képernyőkép Orbán az interjú végén kijelentette: majd akkor jön legközelebb, ha az ATV „nem fogad el külföldi pénzt”. Ezzel az ország egyik egyik televízióját próbálta hitelteleníteni – csak mert szembesítették a valósággal. Ez mindent elárul arról, hogyan viszonyul a független nyilvánossághoz. Ez az interjú nem Orbán erejéről szólt, hanem a kétségbeesettségéről. Egy olyan vezetőről, aki fél a valóságtól, fél a számonkéréstől, és fél attól, hogy kiderül: a propagandán túl semmi nincs. Ismét kiderült. A király meztelen. Amire nem kérdeztek rá: * Mi van Hatvanpusztán? Tényleg gazdasági épületek és mindez 20 milliárdból összehozva. * Miért hasítanak az Orbán-cégek állami közbeszerzéseken, Orbán „papa” bányái, Orbán Áron és fegyver biznisz, ifj. Orbán Győző és az E.ON üzlet a gázhálózatok távfelügyeletére. És persze Ráhelke is hasít a turizmusban, csak nem saját néven. * Miért üldözték el a CEU-t? * Miért kellett tönkretenni az államigazgatási -,a szociálpolitikai – , az önkormányzati …stb. rendszert? * Miért kellett államosítani az MTA kutatóhálózatát? * Miért csak p.c. (politically correct) vendégeket hívhatnak az MTVA műsoraiba? * Miért teljesítenek a magyar diákok évről-évre egyre gyengébben a Pisa-teszteken? * Miért kellett megvásárolni közpénzen a Liszt Ferenc Repülőteret? * Hová lett a 3000 milliárdos magánnyugdíj-pénztári vagyon? * Miért kellett meghalni a covid idején 50.000 honfitársunknak? * Mi van a lélegeztető gép mutyival? A sor szinte a végtelenségig folytatható. Nótárius Nyitókép: ATV Magyarország YouTube képernyőkép

A bérből és „bosszúságból”, akarom mondani a keresetből élő, keményen dolgozó kisembertől hova gurul a pénz, avagy mennyit ér a keresetünk valójában? A 2025 szeptemberi KSH adatok szerint a bérből és „bosszúságból”, akarom mondani a keresetből élő keményen dolgozó kisember átlagkeresete bruttó 687 100 forint volt, ami nettó 475.100-Ft. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit keres a legtöbb magyar. A valós képet a medián mutatja: a bruttó mediánbér 568 700, a nettó pedig 397 400 forint, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet visz haza. A különbség oka, hogy az átlagot a legmagasabb fizetések erősen felfelé torzítják. (A medián bruttó és nettó keresetet is a KSH adatokból vettem.) Mennyit hagynak meg nekünk? – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Mit von a munkáltató azonnal a fizetésből? Akkor nézzük meg, hogy az 568.700-Ft bruttó keresetből valójában mennyit lehet elkölteni, élelmiszerre, ruhára, rezsire – víz, gáz, villany, kommunális díj…stb. A bruttó bért terheli 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék. Ez összesen 33,5% levonás, ami azt jelenti, hogy 190.514-Ft-ot visz el az állam a bruttó bérből. Így a számlánkra érkezik 378.186-Ft. Mitől tovább olvad tovább a nettó bérünk? De ez még nem minden. Magyarországon az általános forgalmi adó (ÁFA) nagyon magas: 27%, amit a legtöbb termék, szolgáltatás után a fogyasztónak – nekünk – meg kell fizetni a vásárláskor. (Az 5%-os ÁFA kulcsos termékből 63 db, szolgáltatásból 5 féle, míg 18%-os ÁFA kulcsos termékből 6 db, szolgáltatásból 2 féle létezik a több tízezer termék és szolgáltatás közül.) Nyugodtan számolhatunk úgy, hogy még a vásárláskor, szolgáltatás igénybevételekor is a nettó bérünk 20-22%-át még megfizetjük az ÁFÁ-val. Így már a nettó bérünk mintegy ötöde nem szabadon elkölthető. Mennyit hagynak meg nekünk? – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Mi az összegezés? Gyakorlatilag a bruttó bér 54-56%-a kerül az államhoz adóelvonásként. Tehát marad a pénztárcánkban minden egyes 100-Ft-ból 46-44-Ft, amit szabadon elkölthetünk. Figyelembe véve a nettó 568.700-Ft-os keresetet csökkentve a 261.602 forint ÁFA-val – 250.228-Ft marad a zsebünkben. Nyugodtan kijelenthetjük, ez rablás az állam részéről, főleg úgy, hogy a befizetett-levont adóforintjaink átváltoznak NER vagyonokká kastélyok, alapítványok, NER cégek által elnyert irányított és túlárazott közbeszerzéseken keresztül. A sort még hosszan folytathatnám. A NER lovagok jól élnek a mi adóforintjainkból, de a számlát végül mi fizetjük. Nótárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Avagy, mikor marad több pénz a zsebünkben? A jelenlegi FIDESZ-kormánynál, vagy a leendő TISZA-kormánynál. A számok nem hazudnak. Az Indexen jelent meg nemrég egy cikk, amelyet a 444.hu is szemlézett. Az Index szerint egy állítólagos „brutális Tiszás megszorító csomag” készül, melyet Magyar Péter – az adóemeléshez hasonlóan – azonnal cáfolt és hamisítványnak nevezett. A kormánypárt és médiája azóta a kampányát a fiktív megszorításokra építi. A FIDESZ kormány szerint a TISZA bevezetné az eb- és macskaadót. Minden kutya és macska után évi 18 ezer forintot kellene fizetni. És persze az AI-vel készített reklám Magyar Péterről a „Jöttem a TISZA adóért.” kamuszöveggel. Nézzük, hogy valójában mi is történt az elmúlt 15 évben. Mi az álhír és mi a valóság? A tények 2010-ben 37 adónem volt. 2025-ben már 61. Ami a húsunkba vág, az az szja adó, a tb járulék és a szuper magas ÁFA. Ide klikkelve megtekinthető a 2026-os TISZA adótervezet. A 2026-os TISZA tervezet A táblázatból is jól látható, hogy összességében a 2010-es adórendszerrel havonta 47.982-Ft éves szinten 575.784-Ft maradna a zsebben és még az ÁFA is kisebb volt az ÁFA. A TISZA adórendszerével 17.448-Ft maradna a zsebben havonta, ami éves szinten 209.346-Ft. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a 0 és az 5%-os áfakulccsal – a 27%-os helyett – még több maradna a zsebünkben, mint amit a 2026-os évre kiszámoltunk. Menczer Tamás persze tovább emelte a tétet: „De mi az, hogy kutyaadó? A kutya nem jövedelem és nem vagyon. A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag. Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Érdekes, azóta minden fideszes politikus hatalmas kutya- és macskatartó lett, és folyamatosan riogatnak. Amiről viszont egyik fideszes politikus sem beszél, az az, hogy pont a Fidesz tette lehetővé az önkormányzatok számára az ebadó (ebrendészeti hozzájárulás) kivetését az állatvédelmi törvény 2012. január 1-én életbe lépett módosításával. A Magyar Hang felhívja a figyelmet, hogy több település is bevezette már ezt, így Somogyhatvan, Piliscsaba, Tóalmás, Egyek, Enying és Nagykanizsa is, a múlt héten pedig Szigethalom is követte őket. Nótárius – Nyitókép: Magyar Péter beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt

November 11-én jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által jegyzett rendelet, amely helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján, 2025. november hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről rendelkezik. A jogszabály a mellékletében hosszan sorolja fel a településeket és azok befizetési kötelezettségét. Ezzel az intézkedéssel a kormány egy újabb lépést tett az önkormányzatok szándékos kivéreztetéséhez vezető úton. Óriási bajban van a költségvetés, ha már a kis településektől is befizetéseket vár a kormány. Lásd a táblázatban még Göncruszkától is elvár 81.629-Ft-ot befizetést a kormány. Felsorolok néhány kistelepülést és a HIPA – helyi iparűzési adó terhére elvárt befizetés összegét. vármegye település lakosság (fő) elvárt befizetés (Ft) Veszprém Csetény 1.767 9.547.017- Baranya Nagynyárád 607 3.534.279- Békés Dombegyház 1.546 1.960.108- Borsod-Abaúj-Zemplén Göncruszka 653 81.629- Óriási bajban van a költségvetés, ha már a kis településektől is befizetéseket vár a kormány. Például a 653 lelkes Göncruszkától is elvár 81629 forintot. A kivéreztetés előzménye A rendszerváltást követően az önkormányzati törvény elfogadásakor a személyi jövedelemadó teljes összegét átengedték a helyhatóságoknak (önkormányzatoknak). Ez az állapot mindössze egyetlen évig tartott, mivel már 1991-ben felére csökkentették az arányt, majd még szintén az Antall-kormány 30 százalékra csökkentette vissza a helyben, szabadon felhasználható részt. A gyönyörűen felújított csetényi Holitscher-kastély – Fotó: Antal-Varga Vilma Tovább olvadó helyi pénzek A Horn-kabinet idején alakult ki az a rendszer, hogy az átengedett összegek egy részét a kormány már „pántlikázta”, vagyis megszabta, mire lehet fordítani. Igaz, a szabadon felhasználható rész még így is 20 százalék maradt a ciklus végére (1995-ben még 29 volt), amit az első Orbán-kabinet egy huszárvágással negyedére vitt le (4,25%). Medgyessy Péter kormánya ezt emelte tízre, majd 2007-ben alakult ki a máig érvényes 8 százalékos arány. A láthatatlan kezek kivesznek a közösből – Frantisek Krejci / Pixabay A végső döfés Az Orbán-kormány az önkormányzatok önállóságát, függetlenségét már régóta rombolja, főleg az ellenzékben lévő önkormányzatokat. Az SZJA önkormányzatokat megillető maradék 8%-át is elvonta 2012-től. Az első Orbán-kormány idején (1998 – 2002) elvonta a településektől gépjármű adó (akkor még súly adó) 60%-át. Később 2021-től a covid idején a gépjármű adó maradék 40%-át is. Az utolsó csepp a pohárba 2025-ben Orbán bevezette a települések a szolidaritási adóját, amit egyre több – sok kistelepülésnek is – be kell fizetni. Pedig a települések azért kaptak bevételi forrást, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott feladatait ellássák. Ilyen például a helyi közszolgáltatások biztosítása, az ivóvíz, szennyvízelvezetés és hulladékkezelés. * Gondoskodnak a köztemetőkről és a halotthamvasztókról. * Közvilágítás fenntartása. * Feladatuk a közterületek tisztántartása és a lomtalanítási akciók megszervezése. * Önállóan igazgatnak és saját költségvetésükből gazdálkodnak. * Rendeleteket alkotnak és határozatokat hoznak a helyi közügyek szabályozására. * Elfogadják a helyi költségvetést és felügyelik annak teljesülését. * Gondoskodnak a bölcsődei, óvodai ellátási és szociális alapellátásokról. * Támogatják a helyi közösségi életet…..stb. Egy utolsó kérdés. Hogyan tudja ellátni az önkormányzat a törvény által előírt feladatait, ha a kormány elvonja, sőt megfosztja a bevételeitől? Nótárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Mottó: „EGY GARAS SE ADASSÉK AZOKNAK, AKIK AZ ÁLLAMOT CSALTÁK.” ifj. Gróf Andrássy Gyula Előző írásomban a propogandára biztosított közpénz milliárdokról írtam – “Propagandára mindig van pénz” -, melyet Balásy Gyula két cége nyert el, és amely sokszorosa annak az összegnek, amit az állam az általa gondozott gyermekek egy éves, napi szinten ötszöri étkeztetésére költ, ami közpénz és szintén a mi adóbefizetéséből történik. Ha én döntenék a közpénz felhasználásáról, akkor inkább az állami gondozott gyermekek étkeztetésére különítenék el többet a költségvetésben és nem propagandára. Az állami gondozott gyermekek közétkeztetése fontosabb a propagandánál – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Az alapok Mi is hát a közpénz? A magyar értelmező kéziszótár megfogalmazása szerint a közpénz: * főnév (gyak. többes számban) (hivatalos) * valamely közösség, főleg az állam vagy valamely közület, közintézmény rendelkezésére álló, közcél(ok)ra szánt, felhasználandó pénz; hivatalos pénz, állami pénz. A közpénznek tehát a köz, a közösség javát kell, hogy szolgálja. Közfeladatokat lát el az állam az erre szakosodott intézményrendszerén keresztül, úgymint munkanélküliek ellátása, képzése, átképzése; baleset, betegség, gyermekápolás, gyermekszülés esetén pénzellátás biztosítása; közoktatási és az egészségügyi rendszer, közgyűjtemények, közkönyvtárak gyermekvédelmi rendszer fenntartása és működtetése…. stb. Hova megy a pénz Sokáig sorolhatnám még az állam feladatait. Ezzel szemben jelenleg az állam repülőteret vásárol (1200 milliárd forint), a 4iG Nyrt-n (Jászai Gellért NER milliárdos) keresztül bevásárolta magát a Vodafone-ba és a Yettelbe (660 milliárd forint), Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásaihoz kötött irodaházak – Dűrer, Bosnyák tér, Kopaszi-gát – megvásárlása (600 milliárd forint) 40%-os túlárazással. Túlárazni szabad? – Fotó: Alexa / Pixabay Megjegyzem, ez előbbiekben felsorolt állami beruházásokat – miután Orbán megvette a vejétől és Garancsitól – szégyentelenűl túlárazták és ezáltal kétszeresen is lehúzzák az adófizetőket, mert ezt mind mi fizetjük. Amiket itt felsoroltam az csak a jéghegy csúcsa. Írhattam volna még az állam és Mészáros Lőrinc között létrejött Vértes Erőmű adásvételi „mutyiról” is. Ahol az állam nyereségesen adta el az erőművet Mészárosnak és 47 milliárd forint veszteséggel vásárolta vissza. Ha összeadom ezeket a tételeket, az több, mint 3000 milliárd forint. Amire nincs pénz… Októberben jelent meg a HVG.HU honlapján, hogy a Ganz-Mavag International Kft. és leányvállalata a Dunakeszi Járműjavító nehéz helyzetbe került. A portál szerint a cég azt követően került bajba, hogy az orosz partner, a Transmashholding Ukrajna megtámadását követően kiszorult egy 1350 vagonra kötött egyiptomi üzletből. A kocsikat Dunakeszin csak veszteséggel tudták volna legyártani. Nyáron a kormány bejelentette, hogy megmenti a gyárat, később azonban kiderült, hogy ehhez 40 milliárd forintra lenne szükség, ami a lap forrása szerint még a kormánynak is túl drága lehet. A Ganz-Mavag a múlt héten levélben jelezte fizetésképtelenségét a partnereinek. Felszámolják a Ganz Mávagot – Fotó: Pixabay Egyébként a Dunakeszi Járműjavító – amelyben korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is tulajdonos volt – bedőlését a teljes magyar vasúti közlekedés megérezheti, mivel itt végszerelték a KISS-motorvonatok középső kocsijait, és számos javítási munkát is végeztek a MÁV-nak. A vállalatnak a felszámolás elrendelésekor 673 alkalmazottja volt. Összegezve, el lehet „égetni” az adófizetők pénzéből szinte bármire 3000 milliárd forintot, amit Orbán és a NER jónak lát, de nem jut 40 milliárd a közpénzből arra, hogy megmentsen az állam két magyar céget és ezzel mintegy 700 dolgozó munkahelyét. Notárius – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Balásy Gyula két cége – New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. – nyerte el a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. A 75 milliárd Forintos keretmegállapodás 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható. Elnémuló kormánypárt Jámbor András független országgyűlési képviselő Facebook-videójában adta hírül, hogy az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén egyetlen hozzászólás nélkül szavazták le a fideszes képviselők a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, továbbá azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna. Jámbor András számonkéri a némaságot – Fotó: Jámbor András – YouTube képernyőkép Jámbor András szerint a bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget alkotó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról, de egy sem akadt a körükben, akinek lett volna szava. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő 2024 novemberében megígérte ezt a béremelést, majd idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a gyermekvédelemben dolgozók bérének fejlesztésére. A dolgozók bérezése Nemrég a Népszava számolt be arról, hogy egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170-180 órát dolgozik, miközben a fizetése havi nettó 270 ezer forint. Az LMP általánosabb becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt. Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot és a gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek. Szociális munkás pénztárcája – Fotó: Andrew Khoroshavin / Pixabay Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér. Továbbá szintén a Népszava számolt be arról, hogy a 13480 gyermekvédelemben dolgozó szakember 30%-a távozott 2024-ben. 2023 februárja óta fejenként napi 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok étkezésre, ez az összeg azóta sem emelkedett. Megjegyzem, 2010-től 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb (684 Ft/fő/nap) jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére. Mi lesz a fejkvótákkal? A 2023 óta érvényben lévő 1500 forint napi fejkvótát akarta az ellenzék megemeltetni 1500 forinttal, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók béremelésével együtt a fideszes bizottsági tagok „lesöpörtek az asztalról”. Azaz nem kerül az országgyűlés napirendi pontjára ez az ügy. Így ki tudja, mikor kerül sor a gyermekvédelemben dolgozók régóta esedékes béremelésére és az étkezési napi fejkvóta megemelése az állami gondozásban élő gyermekek részére. A fejkvóta nem változik – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Magyarországon jelenleg mintegy 7000 gyermek él állami gondozásban és mintegy 23000 állami gondozott gyermek nevelőszülőknél. Az állami gondozásban élő gyermekek éves étkezése a napi 1500 forintos kvóta – amely napi ötszöri étkezést foglal magában. Ez alapján számolva, valamivel kicsit több mint 3,8 milliárd forint. Gyakorlatilag ezt az összeget szerette volna megemeltetni, megduplázni az ellenzék, mint az eredmény mutatja sikertelenül. Számoljunk csak utána A NER luxusjachtját a Lady MRD-t két évvel ezelőtt 12,5 milliárd forintért hirdették eladásra. Ez az összeg a jelenleg több mint három évig fedezné az állami gondozásban élő gyermekek étkeztetését. Ha a fejkvótát megdupláznák, akkor két évre elég lenne az a fedezet. Nyaral a NER – Forrás: Partizán YouTube képernyőkép Ha viszonyítom a Balásy két cége által elnyert 75 milliárd forintot – havi 6,25 milliárd forint – , akkor a jelenlegi mintegy 3,8 milliárdos összeg majdnem 20 évig fedezné az állami gondozott gyermekek étkeztetését. De így is mondhatnám, hogy havonta majdnem kétszer akkora összeg jut propagandára a mi adóbefizetéseinkből, mint egy éves ellátmányra az állami gondozott gyermekek részére. Ismét bebizonyosodott, hogy a fidesz és a kormány csak „papíron” foglalkozik a gyermekvédelemmel. Pl.: Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, aki több nagykorú fiút kényszerített prostitúcióra. Kónya Endre kegyelmi ügye, vagy A. Tibor, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket. A fidesz és a kormány tetteivel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, de propagandára mindig van pénz. Nótárius – Nyitókép: Balásy Gyula Fotó: Melczer Zsolt- ÍgyÉlünk grafika

Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kihívásai: Elöregedés: A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk: A magyar népesség korfája 2025-ben – Grafikon: Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai változások: A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése: Élve születések számának változása 2019 és 2024 között Költségvetési kihívások: A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani. Nyugdíjkiadások alakulása 2019 éés 2024 között (milliárd forint) Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése reformokkal: 1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában. 2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében. 3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban. 4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában. 5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni. 6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot. A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk. Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI