Merthogy beteg és mire ez tudatosul bennünk, már lehet, hogy késő lesz. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű, pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer. Ennek kulcselemét képezi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Jelenleg ez a rendszer még többnyire fenntartható, de az elöregedés és a demográfiai változások miatt a jövőben olyan kihívások elé nézhet, amely reformok szükségességét idézi elő.
A népesség elöregedése miatt egyre növekszik a nyugdíjasok számra az aktív munkavállalók számával szemben, ami a nyugdíjrendszer költségvetésének növekedéséhez is vezethet. Jól látszódik a korfán, hogyan öregedik el a társadalmunk:
A születések számának csökkenése miatt az aktív munkavállalók aránya is csökken, ami szintén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti, valamint emellett fontos említést tenni arról is, hogy már több, mint 700 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Ebből is következően minden ötödik magyar gyermek külföldön születik. A diagramon jól látszik az egyre csökkenő születések száma és az idősödő korosztály számarányának növekedése:
A nyugdíjkiadások növekedése mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelenthet: a munkáltatóknak nagyobb részt kell vállalni a nyugdíjrendszer finanszírozásából. Potenciális megoldási javaslat lehet a Szociális Hozzájárulási Adó eltörlése (mely jelenleg 13%) és a Társadalombiztosítási járulék újbóli bevezetése valamint legalább 18%-ra növelése. Az így befolyt összeget a társadalombiztosítási- illetve a nyugdíjkiadások fedezetére lehetne fordítani.
Az fenti táblázatból jól kitűnik a nyugdíjkiadások költségvetési fedezetének évenkénti egyre nagyobb kiadásának a növekedése, amely egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásnak, ezáltal pedig az adófizető társadalomnak.
1.) A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és reformja segíthet a fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakításában.
2.) Szakszervezeteket, politikai képviselőket, nyugdíjszakértőket meghallgatva a nyugdíjrendszeri kérdésekben a kormány egyértelmű irányt mutathatna a nyugdíjrendszer fenntartható fejlesztésében.
3.) A rugalmas nyugdíjba vonulás, azaz a munkavállaló adott irányadó nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző 1-5 éven belüli, saját döntés alapján és az ezzel azonos arányú nyugdíjcsökkenés vállalásának fényében történő nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése. Ez mérlegelési, döntési lehetőséget nyújthatna a munkavállalónak nyugdíjbavonulásával kapcsolatban.
4.) Szociális védőháló: a nyugdíjasok szociális helyzetének javítása és a rosszabb anyagi körülmények között élő nyugdíjasok támogatása is fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosításában.
5.) A gyermekvállalás elősegítése valós szociálpolitikai intézkedések által: lakhatási problémák enyhítése megfizethető bérlakásokkal, az általános megélhetési körülmények javítása. Például: az ÁFA drasztikus csökkentése olyan termékek esetében, mint: a gyermekruházat, a tanszerek, tankönyvek, bébi ételek és az alapvető élelmiszerek. Élhető kereseti lehetőségek megteremtése és az alapvető életminőség javítása, valamint a munka becsületének helyreállítása. Olyan oktatási rendszer kialakítása, amely az életben valóban hasznosítható tudást nyújt, és emellett gondolkodásra, problémamegoldására, összefüggések felismerésére és azok elemzésre tanítja a diákokat. Olyan egészségügyi rendszerre, amely korszerű, modern berendezésekkel és eljárásokkal hatékonyan képes megelőzni, gyógyítani és ápolni.
6.) Végül pedig előre megtervezhető, kiszámítható, biztonságos jövőt. Jogbiztonságot.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága több kihívás elé néz – elöregedés, a költségvetési problémák, demográfiai változások – de a megfelelő reformok és intézkedések révén a jövőben is fenntarthatóvá tehető. A soron következő kormány egyik legfőbb feladata lesz, mert ha ismét elodázza a szükséges intézkedések megtételét, akkor már akár legkésőbb 2050-re fenntarthatatlanná válhat a jelenleg „betegeskedő” nyugdíjrendszerünk.
Nótárius – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika – AI