

Előszőr lássuk a tényeket, az ország jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetét. Utána pedig sorra vesszük, hogy a források átcsoportosításával, egyéb források bevonásával, az adórendszer módosításával és egy kiszámítható pénzügyi politikával milyen pénzügyi források állnának rendelkezésére az ígéretek betartására.
Az államháztartás hiánya 2025 év végére elérte az 5.738,7 milliárd forintot. Ez történelmi rekord. Csak a decemberi hiány 1.668 milliárd forint lett, ez a második legnagyobb érték 2020 decembere után, amely az első covid időszakra esett. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter - aki soha nem látott közgazdasági ismeretanyaggal és tapasztalattal; és ebben az esetben a „soha nem látott” szófordulatra kell figyelni - itt mindössze 700 milliárd forinttal számolta el magát Nagy „mekkmester” Márton.

A magyar államháztartás adóssága 2025 év végére elérte 63.981 milliárd -, azaz majdnem 64 ezer milliárd forintot. Ez, a GDP 76%-a. Az IMF szerint az adósságráta idén nem csökken, és 2030-ra akár 78,6 százalékra is emelkedhet, ha nem történik költségvetési kiigazítás.
A hazai beruházásoknak sorban a harmadik olyan éve volt a 2025-ös, amelyben képtelenek voltak a GDP-t támogató teljesítményt nyújtani. A 2022 eleje óta eltelt 16 negyedévből 12-ben csökkent a teljesítmény, 2023 második negyedéve óta pedig folyamatos a lejtmenet. A KSH friss adatai szerint 2025 utolsó negyedéve sem törte meg ezt a sorozatot, hiszen a kiigazítatlan adatok szerint 1,3, a szezonálisan kiigazított szerint pedig 1,7 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Az előző negyedévhez mérten stagnálással felérő 0,1 százalékos növekedést regisztrált a hivatal.
Magyarországon a szegények a jövedelmükhöz képest nagyobb mértékben járulnak hozzá a közterhekhez, mint a gazdagok. Vagyis jövedelemarányosan több adót fizetnek – állítja Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke a Budapest Intézet tanulmánya alapján. Regresszivitás: Mivel mindenki 15% SZJA-t fizet, a magas jövedelműek nettó jövedelme jobban nő, mint az alacsony jövedelműeké. Az alacsony keresetűeknél a megélhetéshez szükséges költségek arányaiban magasabbak, így a jövedelmük kisebb hányada marad megtakarításra vagy fogyasztásra.
A progresszió hiánya: A többkulcsos rendszer eltörlésével megszűnt a teherbíró képesség szerinti adózás elve, amely a magasabb jövedelműektől arányaiban több adót követelne.
Fogyasztás alapú adóztatás: Magyarországon a legmagasabb az ÁFA az Európai Unióban (27%). Mivel az alacsony jövedelműek jövedelmük szinte teljes egészét fogyasztásra költik, az adórendszer rajtuk keresztül érvényesül a legintenzívebben.
A szegények büntetése: A Budapest Institute elemzései szerint a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók arányaiban 6-8 százalékponttal több adót fizetnek a jövedelmükből, mint a legfelső tizedbe tartozók, részben a magas ÁFA miatt.
A gazdagok jobban járnak: A családi adókedvezmény a magasabb jövedelmű, többgyermekes családoknál jelentős adómegtakarítást eredményez, míg az alacsony jövedelműek (akiknek kevésbé számít az adókedvezmény, mert eleve alacsony az szja-alapjuk) nem tudják teljesen kihasználni a rendszert.
Gyermektelenek hátránya: A gyermektelen, alacsony jövedelműekre hárul a legnagyobb adóteher, mivel számukra nincsenek adókedvezmények.
Nemzetközi összehasonlítás: A minimálbér környékén keresők adó-éke (az adó és a társadalombiztosítási járulékok összesen) kiemelkedően magas Magyarországon, ami növeli a feketefoglalkoztatás kockázatát és csökkenti az alacsonyan képzettek foglalkoztatási esélyeit.
Kevésbé támogatja az alacsony jövedelmet: A korábbi adójóváírások kivezetésével az alacsony keresetűek nettó fizetése elmarad a kívánatostól és kevesebbet tudnak elkölteni a jövedelmükből. Jórészt szinte csak a létfenntartásukra fordítják a jövedelmüket. Nem tudnak megtakarítani, mert az alacsony keresetből nem lehet megtakarítani a relatív magas adóteher - szja, tb járulék – és a magas 27%-os ÁFA miatt sem.
hogy meglegyen az anyagi forrás az ígéretekre, azaz legyen pénz mindenre, amit megígért Magyar Péter.
A NER-hez vezető pénzcsapok elzárásáról már korábban írtunk:
Legalább 3.000 milliárd forintot lehetne csak ezzel megspórolni.
Ez is legalább 400 milliárd forint.
Ha Magyarország belép az Európai Ügyészségbe és teljesíti a „27 szupermérföldkő” néven elhíresült jogállamisági kritériumokat, mely az Európai Bizottság által Magyarország számára előírt feltételrendszert, amelynek teljesítése szükséges a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak, valamint a kohéziós alapok egy részének felszabadításához.
Ezek a kritériumok a jogállamiság helyreállítását, a korrupció elleni küzdelmet és a bíróságok függetlenségének megerősítését célozzák. Valamint csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, akkor hozzájuthatnánk az előbb említett pénzügyi forrásokhoz.
Ez is mintegy 8.000 milliárd forint.
Ki kell alakítani a leendő kormányzatnak egy hiteles költségvetési politikát, ami betartható, végrehajtható és számonkérhető. Együtt kell működni az MNB-vel. Támogatni kell annak monetáris politikáját. A jegybank függetlenségét pedig a kormányzatnak tiszteletben kell tartania.
Az új kormány egy megalapozottan tervezett és ezáltal végrehajtható költségvetési (fiskális) politikával, az MNB egy kiszámítható monetáris politikával visszanyerhetné az ország a pénzpiacok bizalmát és ezáltal kisebb lenne a felvett hitelek kamata, olcsóbb lenne az államháztartás éves hiányának a finanszírozása.
A CDS-felár (Credit Default Swap) is csökkenne. Ez is jelentene évente úgy 2.000 milliárd forint megtakarítást a költségvetésnek. (2015-ben a kamatteher 3,6%, míg 2025-ben a duplája: 7,2%)
Egy kiszámítható adópolitikával az ország visszanyerhetné a bel-, és külföldi befektetők bizalmát. Ez is jelentene 2-3000 ezer milliárdos új befektetést. Én 2.500 milliárd forint összeggel számolok.
A társasági adó 2026. évre tervezett bevétele 1.258 milliárd forint. Jelenleg az adó mértéke 9% fel kellene emelni a duplájára - 16%-ra. Így már is 1.258 milliárd forint többletbevételhez jutna a költségvetés.
A szociális hozzájárulási adóból a Nyugdíjbiztosítási-, és az Egészségbiztosítási Alap 2026. évre tervezett bevétele 3.617 milliárd forint. Jelenleg az adó mértéke 13%. Ha felemelnék 20%-ra, akkor 5.425 milliárd forint lenne a költségvetés bevétele, amely durván számolva is mintegy 1.800 milliárd forint többletbevételt jelentene.
Amennyiben Magyar Péter valósan állítja, hogy a vagyonadóból mintegy 600 milliárd forint folyhat be a költségvetés kasszájába, ez is növelné a TISZA kormány pénzügyi mozgásterét.
Bármelyik összeget nézem, hatalmas pénztől van szó és ez a hatalmas pénzmennyiség évről évre a rendelkezésre áll majd, mert nem rabolja el a NER maffiakormány.
Nótárius - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook