A kvótamese – Orbáni migráció 2.0
Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - embercsempészek
Az elmúlt években a kormány, illetve a kormánymédia hatására a közbeszédben is gyakran jelenik meg az az állítás, hogy az Európai Unió célja a migránsok betelepítése, és nem törekszik a migráció megállítására. A tények azonban árnyaltabb képet mutatnak: már a 2015-ös válság idején, amikor valóban tömegesen érkeztek migránsok az EU területére, az uniós döntéshozók több fronton lépéseket tettek a helyzet kezelésére.
Az Európai Parlament 2015 áprilisában állásfoglalást fogadott el, amely kiemelte az embercsempészek szerepét és felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a hálózatok évi több milliárd eurós haszonhoz jutnak, miközben veszélybe sodorják a migránsok életét és biztonságát.
Az állásfoglalás nyomatékosította: a tagállamoknak és a harmadik országoknak szigorúbb büntetőjogi eszközökkel kell fellépniük az embercsempészet ellen.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Migrációs Stratégiát, amely három fő célt határozott meg: a külső határok védelmének erősítését, az embercsempész hálózatok elleni fellépést, valamint a menedékkérelmek közös kezelésének javítását. A stratégia hangsúlyozta az azonnali intézkedések szükségességét, például a tengeren bajba jutottak mentését és a leginkább érintett tagállamok támogatását.
„Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Orbán Viktor
Ezzel szemben az EU célkitűzései között szerepelt a migráció kiváltó okainak kezelése is: partnerségi együttműködések kialakítása a származási és tranzitországokkal, a visszatérési rendszerek hatékonyabbá tétele, valamint tájékoztató kampányok indítása annak érdekében, hogy csökkenjen az illegális útvonalak vonzereje.
Az egyik legnagyobb vitát az úgynevezett áthelyezési mechanizmus váltotta ki. Ez ideiglenes elosztási rendszer lett volna, amelynek célja a tagállamok közötti tehermegosztás a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők esetében. A javaslat figyelembe vette volna a tagállamok gazdasági teljesítményét, lakosságszámát és munkanélküliségi rátáját. Ez az elem azonban számos tagállam, köztük Magyarország részéről erős ellenállásba ütközött, és politikai viták középpontjába került.
Fontos kiemelni, hogy bár a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg, mintha „Brüsszel” korlátlan befogadást szorgalmazott volna, a stratégia valójában a kontrollált, közös európai fellépést célozta. Az EU vezetői nem azt vallották, hogy mindenkit be kell engedni, hanem a határvédelem és a rend fenntartása mellett érveltek.
Összességében az Európai Unió már a 2015-ös válság kezdetén lépéseket tett a migráció kezelésére. Az intézkedések középpontjában a határbiztonság, az embercsempészek elleni harc, a menedékkérelmek szabályozott elbírálása és a tagállamok tehermentesítése állt.
Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
Orbán állításai és az uniós valóság
Gyakorlatilag a kormány és a kormánymédia részéről 10 éve nem hallható más, mint az, hogy az EU illegális migránsokat akar betelepíteni országunkba, az illegális migrációt nem akarja megállítani és bárki, aki ezt az álláspontot megkérdőjelezi az „migránssimogató”. 2025-re eljutottunk oda, hogy Magyar Péter és a Tisza párt EU képviselői a brüsszeli migrációpárti javaslatokat támogatják, sőt még a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migránspolitikát kell népszerűsíteniük. Jelen cikksorozatban az illegális migrációra vonatkozó, elmúlt 10 év EU-s lépéseit mutatjuk be. A kezdetek – nem mintha azt megelőzően nem lett volna Uniós szinten szabályozva a migrációs kérdés – 2015-re tehetők, amikor is – vita tárgyát nem képezhető módon – valóban tömegesen lepték el az Unió területét a migránsok.
Tényként kijelenthető, hogy 2015-ben az Európát érő migrációs nyomás jelentős volt. Kérdés, tett-e bármit az Unió vagy csak Orbán Viktor? Orbán 2015-ös és egy 2025-ös nyilatkozatából szemezgetve:
1. „Kétségkívül van egy komoly véleménykülönbség az európai vezetők és Magyarország között. Az európai vezetők nagy része úgy gondolja, hogy mindenkit be kell engedni, ezt a gyakorlatot is folytatják, sőt általánosak azok az európai nyilatkozatok, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni egy illegális bevándorló fejével, minthogy komoly esélyük van arra, hogy Európába jöjjenek, ide beengedjék őket, és itt maradjanak – leginkább Németországban.
Ez egy olyan tény, amivel szembe kell nézni, nem érdemes homokba dugni a fejünket, és úgy látom, hogy az Európai Unió még mindig nem érti, hogy csak akkor van esélyünk a polgáraink jogos igényét kielégíteni, a biztonság iránti vágyukat kielégíteni, az emberek igényének eleget tenni, hogyha meg tudjuk védeni a határainkat. Ma minden erőnket erre kell összpontosítani. Amely nyilatkozat vagy javaslat a figyelmet erről eltereli, az valójában gyengít bennünket. Európának most erősnek kellene lennie, a legrosszabb kombináció, hogyha az ember gazdag és gyenge. Ez a helyzet Európával. Tehát a határaink megvédésben erőt kell mutatnunk.
Amit eddig ismerünk írásos javaslatot, abban az van, hogy a Görögországban és Olaszországban lévő emberekből áthoznának Magyarországra néhány ezret, tehát nem arról van szó, hogy valahol Európában csellengőkből érkeznének ide, hanem Görögországból és Olaszországból, az ottani táborokból hoznának ide embereket úgy, hogy egyébként többen érkeznek Magyarországra: kétszer többen, mint Olaszországba, és vagy hatszor többen, mint Görögországba. Tehát azokból az országokból akarnak idehozni embereket, ahová kevesebb bevándorló érkezik, mint Magyarországra, kvótarendszerben elvinni kellene Magyarországról, de ilyen javaslat semmilyen írásos formában nem született”. (2015.09.04.)
2. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet".
Hangsúlyozta: "Magyarország 2015 óta mondja mindenkinek, nemcsak a németeknek, hanem egész Európának, hogy ne veszítsék el a józan eszüket a migrációval kapcsolatban; Magyarország az első pillanattól kezdve tudta, hogy a migráció veszély, amivel szemben meg kell védeni magunkat."
"Amiért boldogok vagyunk, az az, hogy ebből mi kimaradtunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az "európai betegség" Magyarországot nem fertőzte meg.
"Nem tudom, hány év óta rugdosnak bennünket, meg taposnak a mellkasunkra, fizetünk napi egymillió dollárt azért, mert nem engedjük be őket, ellenállunk az európai migrációs paktumnak, föllázadtunk ellene, de kitartottunk" - fogalmazott.
Úgy értékelt: a Soros-terv - bár Magyarországon a baloldal tagadta, hogy létezik - valójában működik, az elmúlt kilenc évben 9 millió migráns érkezett Európába, az európai vezetők, politikusok, embercsempészek, bűnözők, NGO-k és illegális hálózatok hozzák be "az ide nem való, legtöbb esetben nem is békés szándékkal érkező, itt nem dolgozni, hanem inkább a mi pénzünkön megélni akaró idegeneket".” (2025.02.14. MTI)
Migráció számokban:
Nyugat Balkán:
Orbánon kívül cselekedett tehát az EU vagy sem?
Egyértelműen kijelenthető, hogy igen, mivel már 2015-ben az európai döntéshozók is megértettek azt, hogy súlyos a helyzet és cselekvésre szánták el magukat. Ennek keretében a Földközi-tenger térségében történt legutóbbi tragédiákról és az EU migrációs és menekültügyi politikájáról szólóan az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalást fogadott el (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015- 0176_HU.html).
Már ez az állásfoglalás is – többek között – megállapította az embercsempészek által okozott károkat (állásfoglalás G pontja rögzíti, hogy:
„mivel a csempészek és az embercsempészek kihasználják az illegális migrációt, és saját anyagi haszonszerzésük fejében veszélybe sodorják a migránsok életét, ezrek haláláért felelősek, és súlyos kihívás elé állítják az Uniót és a tagállamokat; mivel az embercsempészek bűnözői tevékenységek révén mintegy évi 20 milliárd euró haszonra tesznek szert; mivel az Europol szerint az illegális migránsok földközi-tengeri átkelésének szervezésében aktívan részt vevő szervezett bűnözői csoportok eddig is részt vettek ember-, kábítószer- és fegyvercsempészetben, valamint terrorista tevékenységekben; mivel 2015. március 17-én az Europol elindította „Mare” elnevezésű Közös Operatív Csapatát, hogy leszámoljon ezekkel a bűnözői csoportokkal.”
Erre tekintettel is az említett állásfoglalás – szintén többek között – rögzíti, hogy fel kell velük szemben lépni: (állásfoglalás 14. pont „sürgeti a tagállamokat és a harmadik országokat a lehető legszigorúbb büntetőjogi szankciók bevezetésére a – mind az EU-ba irányuló, mind az Unió területén áthaladó – emberkereskedelem és embercsempészet ellen, valamint azon egyének vagy csoportok ellen, akik az EU-n belül kizsákmányolják a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat, egyúttal biztosítva, hogy a menedékkérők megsegítésére sietőket és a veszélybe került hajókat nem vonják felelősségre;”).
Az Európai Tanács 2015. április 23-i nyilatkozatára és az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalására tekintettel az Európai Bizottság elfogadta az Európai Migrációs Stratégiát. A stratégia a bevezető részét követően azonnali intézkedések (Életmentés a tengeren, Az embercsempész bűnszövetkezetek célba vétele, reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: áthelyezés, a lakóhelyét elhagyni kényszerült, védelemre szoruló személyek védelmének biztosítására vonatkozó közös megközelítés: letelepítés, partnerségi együttműködés a harmadik országokkal a migráció származási útvonalainak kezelésére, az uniós eszközök felhasználása a leginkább érintett tagállamok segítésére), a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillérre (az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, határigazgatás – életmentés és a külső határok biztosítása, Európa kötelezettsége a védelem nyújtására: erős közös menekültügyi politika, a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika és a merre tovább fejezetekre) osztották fel.
Ahogy az látható az Európai Bizottság az Európai Migrációs Stratégiában az embercsempész bűnszervezetek célba vételét kiemelt célként határozta meg. Ennek keretében az embercsempészek által használt hajók szisztematikus azonosítása, elfogása és megsemmisítése szintén kiemelt szempont volt. Meghatározták, hogy az EU azonnali intézkedéseket is hozhat, hogy beavatkozzon a származási és tranzitrégiók útvonalain.
A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) együttműködik a partnerországokkal, hogy konkrét intézkedéseket hozzon a veszélyes utazások megelőzésére (pl.: Észak-Afrikával és Afrika szarvával kezdve a folyamatot és építve a Közel-Keleten már meglévő programra, vagy többcélú központ létrehozásának a terve Nigerben, Líbiai és a Szíriai válság kezelése).
Mindemellett a döntéshozók észlelték, hogy „Az illegális migráció egyik ösztönzője az a tudat, hogy az EU visszatérési rendszere – amely az illegális, illetve azon migránsok kiutasítására szolgál, akiknek a menedékjog iránti kérelmét elutasították – nem működik tökéletesen.
Az embercsempész hálózatok gyakran kihasználják azt, hogy viszonylag kevés kiutasítási határozat kerül végrehajtásra – a 2013-ban kiadott kiutasítási határozatoknak mindössze 39,2 %-a esetében került sor tényleges végrehajtásra.” (Európai Migrációs Stratégia III.1. Az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, Visszatérés cím).
Ezen cím esetében megjegyzték, hogy a végrehajtási arány növelése érdekében segítséget kell adni (kapacitásépítés, tájékoztatási és tudatosság-erősítő kampányok, valamint a visszailleszkedési intézkedések támogatása útján) a harmadik országoknak, mivel nem tettek eleget a nemzetközi kötelezettségüknek és nem fogadták vissza az Európában illegálisan tartózkodó állampolgáraikat.
A fentiek alapján azért az látható, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a kaotikus helyzetet. A tények alapján nem nehéz megállapítani, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni, az európai vezetőknek fontos a határvédelem!
Az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: "Áthelyezés” címet viselte. Gyakorlatilag az egész kormányzati kommunikációt ez, és ahogy látható a mai napig is ez uralja.
Mit is rögzít az Európai Migrációs Stratégiának ezen része?
Azt, hogy „A Földközi-tenger medencéjében kialakult helyzet kezelése céljából a Bizottság május végéig javaslatot tesz az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján előirányzott veszélyhelyzeti reagáló rendszer aktivizálására. A javaslat magában foglal egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust, hogy minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen ebben a közös erőfeszítésben. A megállapított szabályoknak és garanciáknak megfelelően a fogadó tagállam lesz felelős a kérelmek vizsgálatáért.
A mellékletben található az újraelosztási kulcs, amely olyan kritériumokon alapul, mint a GDP, a lakosság mérete, a munkanélküliségi ráta, a korábbi menedékkérők és letelepített menekültek száma. Ez a lépés a tartós megoldás előfeltétele. Az EU-nak állandó rendszerre van szüksége ahhoz, hogy megossza a nagyszámú menekülttel és menedékkérővel kapcsolatos felelősséget a tagállamok között.
A Bizottság 2015 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy olyan kötelező erejű és automatikusan aktivizálódó áthelyezési rendszer kialakítása céljából, amely arra szolgál, hogy tömeges beáramlás esetén elossza az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket az EU-n belül. A rendszer figyelembe fogja venni a tagállamok által korábban, önkéntes alapon tett erőfeszítéseket.”.
Ebben a kérdésben született Magyarországgal szemben EU Bírósági elmarasztaló döntés, melynek részleteire még ki fogunk térni.
Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
