Szőlő utca
Mindent elsöpört a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos párbeszéd, s az azt követő, s azóta is tartó történések, a 2025. szeptember 22-én megkezdett parlamenti őszi ülésszakának nyitónapján, mely ombudsman-választással, mentelmi jogok felfüggesztésére tett javaslatokkal indult, valamint Orbán Viktor ígéretével, mi szerint „mindenről beszámol”, és mesél majd arról is, „hogyan lesz Magyarország a változások győztese”.
2025. szeptember 24-én megjelent a Magyar Közlöny 107. száma. A közlönyben egyetlen kormányrendeletet, „a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló 293/2025. (IX. 24.) Korm. rendelet” hirdettek ki, aznap (2025. szeptember 24.) 13 órai hatálybalépési időponttal. A kormányrendelet hivatkozik az Alaptörvény mellett, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendeletre. Gyakorlatilag ezt a fajta jogalkotást már megszokhattuk, mivel már több, mint 5 éve veszélyhelyzet (Covid, orosz támadás Ukrajna ellen) van kihirdetve Magyarországon. Mégis miben más ez? A Szőlő utca miatt!
Előzmény
Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója emberkereskedelem és kényszermunka gyanújába keveredett, mivel a rendőrség szerint a volt igazgató javítóintézetis lányokat futtatott. Kuslits Gábor volt területi gyermekvédelem vezetője nyilatkozata szerint politikusok is érintettek lehetnek az ügyben, illetve nem csak intézetis lányok, hanem fiúk is áldozattá váltak. 2025. szeptember 22-én a parlamentben is téma volt az ügy. Az ellenzéki felszólalások miatt Semjén Zsolt, Orbán helyettese, mintha magára értette volna a politikusokra vonatkozó korábbi nyilatkozatban felmerült gyanút, és éles kirohanásában cáfolta azt, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz, hazugságnak és egy vele szembeni karaktergyilkosságnak tekintette azt.
Mi van a kormányrendeletben?
A kormányrendelet bevezető része úgy kezdődik, hogy „A Kormány elkötelezett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések feltárása és felszámolása iránt, megteremtve az ilyen események teljeskörű transzparenciáját.” A kormányrendelet szerint az igazságügyért felelős miniszter teljeskörűen kivizsgálja a Budapest, Szőlő utca 60. szám alatt található Budapesti Javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét, és ezzel összefüggésben ő vagy meghatalmazottja a folyamatban levő büntetőeljárással kapcsolatos minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet, hivatalos helyiségbe beléphet, iratokba betekinthet. A vizsgálata eredményéről, megállapításairól, valamint ezekkel összefüggésben az adatokról, tényekről a Kormányt és a nyilvánosságot tájékoztathatja.
A kormány – nyilván csak látszólag – igyekszik a gyerekek védelmére kelni, úgy, hogy közben egy folyamatban lévő büntetőügybe kotnyeleskedik bele.
Azon most nagyvonalúan lépjünk túl, hogy Orbán a különleges jogrend (veszélyhelyzet) által biztosított hatásköröket elég tágan értelmezi, ha a politikai érdeke úgy kívánja. Azon azonban ne lépjünk túl, hogy az Ukrajnában fennálló orosz agresszióra hivatkozva a kormányrendelet alapot ad, egy büntetőügyben egy miniszternek, ráadásul egy olyan miniszternek, akinek semmilyen köze nincs, nem kellene, hogy köze legyen a rendőrség irányításához arra, hogy az adott eljárás összes iratába betekintést nyerjen, sőt arról tájékoztatást is adjon (rendőrség irányítását a belügyminiszteren keresztül végzi a kormány és nem az igazságügyi miniszteren keresztül (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés), a belügyminiszter a felelős – többek között – a gyermekek és az ifjúság védelméért is (lásd: a Kormány tagjainak feladatáról – és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 27. pontja).
A Jelentés
Ami tovább növeli a bizalmatlanságot az nem más, minthogy a jelzett kormányrendelet 2025. szeptember 24-én 13.00 órakor lépett hatályba, viszont – a hírek szerint – Tuzson Bence igazságügyi miniszter saját Facebook oldalán már korábban nyilvánosságra hozta a jelentést. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a lefolytatott vizsgálat alapján cáfolja politikusok és kormánytagok érintettségét az ügyben, továbbá kijelenti, hogy kiskorú személy nem vált sértetté. A jelentés alapján az megállapítható, hogy Kuslits Gábor és Káncz Csaba tanúvallomásai is a vizsgálat részét képezték, mivel azokra vonatkozóan egyértelmű utalás történt. Ami igazán érdekes, hogy a Tuzson féle jelentés Káncz Csaba kapcsán az alábbiakat rögzíti: „Vizsgálata során felmerült, hogy a szövetségi rendszerhez köthető ellenérdekelt (brit) titkosszolgálat hírszerző tevékenységét támogathatja. Káncz 2015-2017-es időszakban (megszakításokkal) a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének (Molnár Zsolt, MSZP) tanácsadójaként a zárt üléseken is rendszeresen részt vett.”. Gyakorlatilag ezzel Káncz Csabát sikerült ügynöknek beállítani, ráadásul erre Gulyás Gergely is ráerősített a 2025. szeptember 25-ei kormányinfón, amikor emlegette a külföldi titkosszolgálati szálat. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy ha az illető Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytatott, akkor hogyan vehetett részt a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, illetve miért nem indult ellene eljárás?
Akkor most mi a helyzet?
Tart egy nyomozás, amelybe egy miniszter bármikor belenézhet és a kormányt, valamint a nyilvánosságot tájékoztathatja. Az, hogy milyen tényekre, adatokra vonatkozó közléseket fog a miniszter tenni azt majd eldönti (vagy Orbán dönti el?), de vélelmezhető, hogy nyilván nem a közvélemény által követeltek lesznek az irányadók. Itt azért érdemes visszaemlékezni arra, hogy van egy olyan hangfelvétel a Völner-Schadl ügy kapcsán, amelyben az hangzik el, hogy a Rogánék kihúzatták magukat az ügyészségi iratokból! Jelen esetben pedig egy miniszter kormányrendelet által kapott felhatalmazást, hogy nyomozati iratokat nézegessen. Hát ezért ez mindenképpen szokatlan és elgondolkodtató! Arról nem is beszélve, hogy ha és amennyiben igazak azok az állítások, hogy a kormányrendelet hatályba lépése előtt a miniszter már betekintést nyert a nyomozati iratokba, akkor az jogállami megoldásnak tekinthető-e?
Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy azért kell a nyilvánosság az ügyben, hogy a kormány védekezni tudjon. Ez azért érdekes kijelentés, mert a fentiekben már hivatkozott kormányrendelet bevezető része így kezdődik: „A Kormány elkötelezett a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések feltárása és felszámolása iránt, megteremtve az ilyen események teljeskörű transzparenciáját”. Tehát adja magát a kérdés! Most akkor a gyermekek védelme vagy a kormány védelme miatt volt indokolt a kormányrendelet megalkotása?
Az ügy azon része, amely a kormányzati politikusok érintettségére utal, teljes felháborodást váltott ki a kormányzati oldalon és karaktergyilkosságot emlegetnek, természetesen azt elfelejtve, hogy az igazságügyi miniszter jelentése éppen Káncz Csabáról sejteti, hogy külföldi ügynök. Ha már karaktergyilkosság! Emlékszünk még Vona Gáborral, Márki-Zay Péterrel szembeni lejárató kampányokra? Magyar Péter, a Tisza párt elnöke kapcsán pedig nem kell ecsetelni, hogy mit művelnek vele a kormányzó párt tagjai, illetve a kormánymédia! Továbbá, ha egy rendőr parancsnok nemrég bekövetkezett sajnálatos halálesetét megelőző eseményekre gondolunk akkor meg teljesen egyértelmű, hogy el kell gondolkodni minden egyes közéleti szereplőnek, újságírónak, de inkább az egész társadalomnak! Mit tennénk, ha az alattomos, hazug lejáratással érintett személy helyébe lennénk? Azt el tudnánk-e viselni saját magunk? Gyakorlatilag elmondható, hogy a közbeszédet sürgősen meg kell változtatni, a gyűlöletet abba kell hagyni! Mindemellett, ha valóban bűnös valaki, vagy valakik ebben az ügyben akkor, ahogy mondani szokták: „rohadjon rájuk a műanyag lakat!”
Bár nem konkrétan a témához kapcsolódik, de ha belegondolunk abba, hogy már elkezdték tele-plakátolni az országot, azzal a valótlansággal, hogy a Tisza adót fog emelni (amikor teljesen egyértelműen kijelentette a párt elnöke, hogy nem igaz, viszont az tény, hogy a NER rosszul fog járni, mivel több terhet kell majd viselniük), sőt a kormány nemzeti konzultációt is indítani fog, akkor beláthatjuk, hogy a hazudozás nem kifizetődő!
Zárásul! Nagyon jó lenne már, ha a gyermekvédelem igazi gyermekvédelem lenne, és talán erre kellene fordítani a Tisza ellenes plakátkampány és nemzeti konzultáció bekerülési költségeit.
Gaál Lóránt – Vezetőkép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika
