

A gyanú szerint az ügy így foglalható össze. A végrehajtók, a kinevezésük érdekében pénzt fizettek – összesen, nagyjából 924 milliót – Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének. A végrehajtói kar elnöke, 2-5 millió forintos tételekben, összesen 83 milliót fizetett ki a kinevezéseket intéző Völner Pálnak. Aki akkor Fideszes államtitkár volt. Egyébként a két fél között, legalábbis a gyanú szerint, a bűnös viszony 2018-2021 közöti időszakot érintette. Az ügyben voltak olyanok, akik beismerő vallomást tettek, és már az ítélet is megszületett velük szemben.
Völner Pál és Schadl György tagad, velük szemben tovább folyik a büntetőeljárás. Az azért megjegyzést érdemel, és egyúttal érhetetlen is, hogy míg Schadl György hosszú ideig letartóztatásban volt, addig, a volt Fideszes államtitkár, Völner Pál egy percet sem töltött cellában.
Persze ez inkább a Fidesz hierarchiáját tükrözi le, mintsem egy büntetőeljárás logikáját.
A 24.hu megírta, hogy a nyomozati iratok szerint, Schadl György egyetemi vizsgákat intézhetett Nagy Ádámnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kabinetfőnökének. Schadl egy bírót is ki akart rúgatni. Ez ügyben találkozott is a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Utóbbi közölte, hogy bírót nem lehet kirúgni, de diszkomfortossá lehet tenni az életét, és a csoportvezetői megbízását is vissza lehet vonni.
A felelősségre vonás, ezen esetekben tulajdonképpen elmaradt. Mindemellett azért látható az, hogy a Fideszes elit csápjai mindenhova elérnek. Ha, úgy tartja kedvük, szívességet kérnek, illetve bárkit sarokba szorítanak, vagy éppen lehetetlen helyzetbe hoznak.
Schadltól lefoglaltak kompromittáló felvételeket is. Akkoriban több sajtótermék is foglalkozott az üggyel. Felröppentek olyan hírek, amelyek szerint egy közszereplő is érintett lehet.
Ebben a sztoriban az a legérdekesebb, hogy az ügyészség, arra való hivatkozással, hogy a felvételek a korrupciós ügyben nem relevánsak, úgy döntött, hogy megsemmisíti azokat.
A büntetőeljárásról szóló törvény valóban arról rendelkezik, hogy ha az eljárás érdekében már nincs szükség a lefoglalásra, akkor azt meg kell szüntetni. Az említett törvény azt is kimondja, hogy ha a foglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt – a gerinces élőállat kivételével – a lefoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni.
A kérdés nem is ez igazából, hanem az, hogy az ügyészség miért nem észlelte azt, hogy személyes adatok, ráadásul különleges adatok (a szexvideón, a személyek szexuális életére vonatkozó személyes adatok) vannak valaki, harmadik személy birtokában. Tehát nem meg kellett volna semmisíteni a felvételeket, hanem büntetőeljárás keretében megvizsgálni azt, hogy ki, mikor, hogyan, milyen célból szerezte meg azokat, azaz jogosult-e az adatkezelésre vagy sem! Ha már kompromittáló felvétel! Biztosan emlékszik még mindenki a Borkai ügyre. A Fidesz színekben, Győr városát sokáig polgármesterként irányító Borkai és barátai egy adriai jachtozás keretében, örömlányok szolgálatait igénybe véve pihenték ki a hétköznapok fáradalmait.
Egyébként a sajtó beszámolt róla, hogy a Borkai ügyet a Fidesz felső vezetése már, annak nyilvánosságra kerülése előtt ismerte. A Schadl ügy kapcsán, ilyen vagy hasonló információ nem szivárgott ki. Ha rápillantunk a két ügyre, akkor nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a Schadl ügyben lefoglalt kompromitáló felvételek és a Borkai ügyben nyilvánosságra került felvétel, hasonló cselekményeket rögzítenek.
Megállapítható, hogy a szexvideóval „házalók” a Borkai ügyben személyes adattal visszaélés miatt kaptak ítéletet, a Schadl ügyben viszont esély se volt rá, mivel az ügyészség „ledarálta” a felvételt.
Mi változhatott? Talán az, hogy a Fidesz tanult a Borkai ügyben elkövetett hibájából, így nem kellett nekik bajlódniuk egy újabb szexvideóval.
Schadl György, a végrehajtók főnöke egy siófoki nyaralót vásárolt magának, majd elkezdte azt átalakítani. Az átalakítás szabálytalanságai miatt a kormányhivatalnok nem akarta kiadni az engedélyt. A vád szerint a kormányhivatali dolgozónak pénzt kínáltak, aki azt el is fogadta. A kormányhivatali dolgozó az ellene zajló büntetőügyben még azt nyilatkozta, hogy Ő az áldozat a történetben és, hogy osztályvezetői szinten hangzott el utasítás az engedély kiadására. Az egy érdekes fordulat, hogy amikor már tanúként kellett a kormánytisztviselőnek a bíróság előtt megjelennie, akkor már mintha, inkább Schadl mellett tanúskodott volna.
Meg kell jegyezni, hogy az engedély kiadását megelőzően már tisztában volt vele a kormányhivatal, hogy jogszerűtlen az átalakítás. Arról azonban nincs információ, hogy a rendőrség, akár saját maga által, vagy az ügyészség utasítására, vizsgálta volna a kormánytisztviselőnek, az osztályvezetői szintről kapott ukázzal kapcsolatos állításait. Ha valós a kormánytisztviselő állítása, akkor egyértelműnek tűnik az, hogy a jogszerűtlen utasítás kiadása felveti a hivatali visszaélés bűncselekmény elkövetésének a gyanúját. Tehát ez esetben is felmerül a kérdés, hogy mi történhetett a háttérben? Szimplán, a szakmával szembemenő politikai utasítás, vagy valami más is volt?
Úgy tűnik, hogy a Schadl-Völner korrupciós ügy mellékszálai miatt – eddig legalábbis – nincs vezéráldozat. Sőt vélelmezhető az is, hogy az állampárti rendszert idéző módszerekkel működő kormányzat, beton biztosan intézi a Fideszes elit ügyeit. Amúgy egyre hihetőbb az az állítás, hogy az elitnek nem okoz problémát „kihúzatni magát” egy-egy büntetőügyből. A „gyalogoknak” meg nincs mentség, mivel jön majd helyettük más. Egy olyan más, aki nem az országhoz, hanem a párthoz hű. A „más” majd egy darabig élvezi a „kegyet”, utána meg, ha baj van, elengedik a kezét. Ezek az ügyek is arra mutattak rá, hogy a korrupció az egyik legveszélyesebb az országra, mivel abból olyan „kézfogó” alakul ki, amely behálóz mindent. Ez ellen az ország iránti hűség, lojalitás és a szakmai kiállás a megoldás!
dr. Gaál Lóránt – Nyitókép: YouTube ScreenShot