Európa óvatos-baráti viszonya Magyar Péterhez
Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában?
A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt
Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”).
Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését.
A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal.
Ukrajna érzékeny kérdése
Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi.
Választás Nyugat és Kelet között
A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel.
Összegzés
Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó.
Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt
