A búcsú - Berend T. Iván emlékére

Orbán Viktor annyira szerette a labdarúgást, hogy végül megfojtotta. Nem gyűlöletből. Nem rosszindulatból. Hanem azzal a bizonyos majomszeretettel, amely nem engedi felnőni, önállósodni, a saját lábára állni a szeretett gyermeket. Mindent megad neki, mindent elnéz neki, minden hibáját kijavítja helyette – mígnem az már levegőt sem tud venni nélküle.A magyar futballba öntött mérhetetlen mennyiségű pénz ugyanis nem mindenütt fejlődést hozott. Sok helyen éppen azt pusztította el, amiből valódi futball születhetett volna: a felelősséget, a józanságot, a szakértelmet és a teljesítmény kényszerét.A következő történet természetesen fikció. Vagy nem.A kisvárosi futballcsodaKépzeljünk el egy vidéki kisvárost. Van ott egy valaha szebb napokat látott labdarúgóklub. Dicsőséges múlt, megsárgult csapatképek, néhány rozsdás serleg, és persze a megkerülhetetlen mondat: – Régen azért itt volt foci! Most már leginkább csak futballnak nevezett tevékenység van. A klub önerőből még a működés látszatát sem lenne képes fenntartani, de azért igazi Csekonics bárók módjára él. Villanyfényes mérkőzéseket rendez az értékelhetetlenül alacsony ligában. Olyan fizetéseket osztogat, amelyek háromszor-négyszer magasabbak egy helyi dolgozó bérénél. Az eredmény közben nulla. Se néző, se utánpótlás, se teljesítmény, se jövőkép. De van mez, busz, vacsora, prémium és mellény. Főleg mellény. Éveken keresztül megy a rongyrázás, a kivagyiság és a pénz szívlapáttal történő szétszórása. A bevétel ellenőrizetlenül folyik el, a kiadások mögött pedig nyomokban sem fedezhető fel hozzáértés. A klub nem gazdálkodik, csak költ. Nem tervez, csak vár. Nem építkezik, csak fogyaszt.És még sincs baj. Az orbáni futballgépezet ugyanis nem engedi el ostoba gyermekének kezét. Elfogyott a pénz, főnök!Képzeljük el a vezetőség irodáját.Az elnökség mélán cigarettázik és kávézik. Lábak az asztalon. Az egyik sarokban csörög egy telefon, de senki nem veszi fel. Minek kapkodni? Béke van és nyugalom. A gépezet ugyan már serceg, füstöl és időnként kihagy, de azért csak megyeget.Ide pedig pontosan ennyi elég. Ekkor ront be az intéző: – Elfogyott a pénz, főnök! A nyugalom egy pillanatra sem inog meg. Az elnök rágyújt még egy cigarettára, megkeveri a kávéját, és megvonja a vállát. Nem először fordul elő, hogy kong a kassza.A módszer ismert.Szólni kell a képviselőnek. A képviselő elmegy a megfelelő focitámogatóforrás-kezelőhöz, ott átvesz egy cekkernyi pénzt, majd – a cekker súlyát útközben valamelyest csökkentve – átadja azt az egyesület vezetésének.És már kész is. Újabb kávé. Újabb cigaretta. A lábak ismét felkerülnek az asztalra. Béke és nyugalom egy újabb szezonra. Teljesítmény továbbra sincs, de pénz van. Márpedig ahol pénz van, ott a rendszer logikája szerint futballnak is lennie kell. Ha pedig a pályán nem látszik, majd beleírják az éves beszámolóba. A pénzesőben nem nőtt ki semmiAz ingyenpénznek azonban van egy különös tulajdonsága: nem tanít meg gazdálkodni.Ha nem kell néző, nem kell közösség sem. Ha nem számít a jegybevétel, nem kell vonzó mérkőzés. Ha az eredménytelenségnek nincs következménye, nincs szükség hozzáértő vezetőkre. Ha minden hiányt kipótol valaki, akkor a pazarlás nem hiba, hanem üzemszerű működés.A klub lassan leszokik mindenről, ami egy valódi egyesületet életben tarthatna. Leszokik a munkáról. Leszokik a tervezésről. Leszokik a szurkolókról. Leszokik az utánpótlásról. Leszokik a felelősségről. Végül pedig leszokik magáról a futballról is. Marad a díszlet: stadion, reflektor, vezetőség, szolgálati autó és néhány túlfizetett játékos. Csak éppen klub nincs már mögötte. Nincs közösség, nincs gazdasági alap, nincs saját élet. Csupán egy mesterségesen lélegeztetett szervezet, amelyet az állami pénz tart mozgásban. Kívülről egyesületnek látszik. Belülről már rég halott.És akkor beüt a ménkűEgy nap azonban megtörténik az, ami addig elképzelhetetlennek látszott.Megbukik a rendszer.Az elnökség először nem is érti a helyzetet. Hiszen képviselő most is van. Cekker is akadna. Az elsíbolt pénz útvonala is jól ismert. Csak éppen nincs már orbáni forrás. Nincs futballügyi kegyosztó, nincs újabb mentőöv, nincs ingyenpénz.Az intéző ismét benyit: – Elfogyott a pénz, főnök! Az elnök rágyújtana, de most először megremeg a kezében a cigaretta. – Akkor kérjünk még! – Nincs kitől. – Vegyünk fel hitelt! – Nincs mire. – Adjunk el játékost! – Nincs kit. – Jöjjenek a szurkolók! – Már rég elmentek.És ebben a pillanatban kiderül, hogy az egyesület nemcsak pénztelen, hanem életképtelen is. Nem tudja fenntartani a pályát. Nem tudja kifizetni a játékosokat. Nem tudja megszervezni az utánpótlást. Nem tud bevételt termelni. Nem tud közösséget építeni. Nem tud semmit, mert éveken keresztül nem is kellett tudnia semmit. Mindig jött valaki egy cekkerrel. Most pedig nem jön. Nincsenek többé lábak az asztalon. Nincs kávé, nincs cigaretta, nincs prémium. Hamarosan nincs vezetőség sem.A végén pedig nincs egyesület. És nincs már foci sem.A sírásó utolsó mozdulataMondhatnánk, hogy a rendszer bukása ölte meg a kisvárosi klubot. De ez nem lenne igaz. A klubot maga a rendszer ölte meg hosszú évekkel korábban. Akkor, amikor elhitette vele, hogy teljesítmény nélkül is jár a pénz. Amikor leválasztotta a helyi közösségről. Amikor fölöslegessé tette a gazdálkodást, a szakértelmet és a felelősséget. Amikor minden kudarcot újabb támogatással jutalmazott. A gödör évről évre mélyült. A vezetők közben békésen kávéztak a szélén, lógatták bele a lábukat, és azt hitték, ez maga a felemelkedés. Pedig már régen lefelé tartottak.Orbán Viktor nem azért lett a magyar futball sírásója, mert nem szerette eléggé a labdarúgást. Hanem azért, mert úgy szerette, ahogyan csak az szeret, aki birtokolni akarja azt, amit szeret.Pénzzel tömte. Elkényeztette. Függővé tette. Elvette tőle a kudarc tanulságát, a munka becsületét és a túlélés ösztönét. Aztán amikor az orbáni gépezet leállt, az életképtelenné nevelt klub magától zuhant bele a hosszú éveken át ásott gödörbe. A rendszernek már csak egyetlen, utolsó feladata maradt. Belelökte. És földet rá. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Biztos sokan emlékeznek még az üzemanyag ár-stopra. Orbán, volt miniszterelnök 2026. március 10-én léptette hatályba azt a kormányrendeletet, amely a benzin és a dízel árát is rögzítette. Szakmai berkekben azonnal ostobaságnak tekintették a módszert! A parlament, 2026. szeptember 15-ei ülésén pedig egymásnak estek a képviselők! A kérdés 1000, vagy 480? ElőzményJegyezzük fel, hogy nem a 2026-os volt az első alkalom, amikor is a leköszönt miniszterelnök üzemanyagár-stopot vezetett be. Történt ugyanis, hogy Orbán a COVID járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt – tehát még az orosz háborús agressziót megelőzően -, 2021. november 15 napjától kormányrendeletben (624/2021. (XI. 11.) kormányrendelet) szabályozta az üzemanyagárakat. Akkori szabályozás még 480 forint fogyasztói árról szólt, mind a gázolaj, mind pedig a benzin esetében is. A 2022-es országgyűlési választások előtt nem sokkal, 5 hónappal hozott intézkedés, viszonylag hamar 13 hónap után kivezetésre is került. Az ok viszonylag egyszerű volt. Üzemanyag hiány keletkezett, ami már nem volt kezelhető (további részletek: ITT ). Nem tanulva a hibákból, csak és kizárólag politikai célból, a 2026-os választásokat megelőzően Orbánék ismét az üzemanyag ársapka módszeréhez nyúltak. Az 50/2026. (III. 9.) kormányrendeletben a benzin és a dízelolaj kiskereskedelmi bruttó árát 595, illetve 615 forintban rögzítették. Ez az intézkedés 2026. június 27-én került kivezetésre. Azért azt érdemes hozzátenni a történethez, ami a vitát kirobbantotta, hogy Magyar Péter 2026. március 3-án Facebook posztjában követelte a 480 forintos üzemanyagárat, Orbán és hívei pedig a kampányban 1000 forintos üzemanyagárat vizionált, ha a TISZA nyeri a választásokat.Parlamenti csata napjainkbanA 2026. szeptember 15-ei parlamenti ülésnapon a FIDESZ és a KDNP képviselői (pl.: Bóka János, Palóc André, Rétvári Bence) szinte papagáj módjára, egymásra licitálva ismételgették, hogy miért nem 480 forint az üzemanyag ára, ahogy azt a TISZA a kampányban követelte. Tulajdonképpen „átveréssel” vádolták meg Magyar Péter miniszterelnököt, és felszólították a kormányt a védett ár újbóli bevezetésére. A miniszterelnök - többek között - a válaszában kifejtette, hogy a Visegrádi országok közül nálunk a legolcsóbb az üzemanyag (ellenőrizhető: holtankoljak.hu oldalon), illetve azt, hogy 1000 milliárd forint/év közpénz menne el az adófizetők pénzéből, ha az üzemanyag ársapka visszavezetésre kerülne. Kifejtette továbbá, hogy üzemanyaghiány alakulna ki, ami az egész ország gazdaságára veszélyt jelentene. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 decemberében a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt 825 forint volt egy liter dízel. Mi változhatott a 480 forintos kijelentés óta?A legrelevánsabb az, hogy Orbán haverja a „két lábon járó békegalamb”, a Béketanácsot megalapító Trump, február 28-án megtámadta Iránt, amely támadás a mai napig az egész világot kihívás elé állítja. Nyilván nem vitatva azt, hogy a XXI. században olyan diktátoroknak, mint a támadásban életét vesztett Hámenei-nek nincs országvezetői pozícióban helye, de ennek ellenére egyértelműen kijelenthető, hogy Trump nemzetközi jogot sértett.A Hormuzi-szoros (ahol egyébként a cseppfolyósított földgáznak egyharmada és a globálisan kitermelt kőolaj közel negyede haladt át) Irán általi lezárása, valamint az Irán és az USA közötti tárgyalások eredménytelensége rendesen felborította a tengeri szállítást. Ami mellett, vagy inkább miatt a Brent olaj hordónkénti ára (108.2 USD/hordó) jelentősen emelkedett (2026.09.16. adat). Az orosz Urali típusú olaj jelenlegi ára 111.7 USD/hordó, amely szintén jelentős emelkedést mutat (2026.09.16. adat). Megjegyzés: a Brent olaj 81.6 USD/hordó, az orosz Urali típusú olaj pedig 68.8 USD/hordó, volt 2026.03.03-án. Ami hazai viszonylatban a legszembetűnőbb változás, az nem más, mint maga a FIDESZ-KDNP által összetákolt 2026 évi költségvetés. Az eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal elfogadott büdzsé a TISZA kormány beavatkozása nélkül 8,3 százalékra nőtt volna. Ez nem mutat mást, mint azt, hogy a FIDESZ-KDNP megismételte a „gyurcsányi trükkök százait” és valótlan számokat foglalt törvénybe! Ez, egy olyan hihetetlenül magas GDP arányos hiány, amely nyilván meggátolja azt, hogy adóbevételekről, így például az üzemanyag után fizetendő adók bevételeiről lemondjon a regnáló kormány. Ezen nehézségek ellenére Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány közvetlen támogatást nyújt majd egymillió, a maximum 150 lóerős, dízel üzemű gépkocsi tulajdonosnak, 5000 forint/hó összegben, valamint kitért arra is, hogy az agrárszektorban dolgozók is segítséget kapnak. Ki vert át kit?Tehát, ha belegondolunk abba, hogy Magyar Péter kijelentése napján még nem volt látható Orbán haverjának, Trumpnak, Irán ellen intézett támadásának a következményei, valamint azt vélelmezzük, hogy a TISZA a 2026 évi költségvetés számaiban bízva és azokkal dolgozva javasolta adócsökkentéssel elérni a 480 forintos üzemanyag árat, akkor nem igazán tehetünk rá szemrehányást, hogy most az nem valósult meg! Viszont ha abból indulunk ki, hogy a FIDESZ-KDNP kormány által propagandára (1000 forintos üzemanyagár, Ukrán háborúba kell mennie az országunknak, stb.), magántőkealapokba, KEKVA-ba, stb. elszórt több száz, több ezer milliárd hiányzik az államkasszából, valamint a 2026-os költségvetési törvényben valótlan számok vannak rögzítve, akkor azt lehet elmondani, hogy ha valaki átverte az országot az nem más, mint Orbán és az akkori FIDESZ-KDNP frakciója volt! Orbánnak és pártjának (ide értve a KDNP-t is), valamint a nevükben a parlamentben ülő bábjaiknak tehát jó lenne végre felfogniuk azt, hogy mit tettek az országgal, hogyan alázták meg társadalmunkat! Gondolkodjanak és kérjenek elnézést! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Minden sikeres férfi mögött áll egy asszony – tartja a mondás. Vajon Lévai Anikónak mennyi köze van az Orbán-rendszer bukásához?A szolnoki születésű feleség bár jogi diplomát szerzett, de Orbán mellett inkább a humanitárius tevékenységek felé fordult, nem helyezkedett el a választott hivatásában. 2014-től kezdődően 10 évig az Ökumenikus Segélyszervezet munkájában vett részt, ahol jószolgálati nagykövetként támogatta a rászorulókat. „Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó és üzlettársai tokaj-hegyaljai szőlőkről, borászatról dédelgettek nagyívű álmokat a 90-es évek második felében. Lévai négyzetméterenként 2 forintért vásárolt földet. Csakhogy az ügyből botrány lett – írja a Partizán. Lévai Anikó ezután kiszállt, helyére pedig különböző, hozzájuk közeli kapcsolatban lévő üzlettársak érkeztek. Mikor már úgy érezték, a saját nevükön is vihetik a bizniszt, feltűnt Tiborcz István és Orbán Ráhel.” - írta az eszakhirnok.com 2024-ben. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó – és a kiterjedt Orbán-család – gazdasági ügyeit, s lesz-e következménye? A legalább 25 éves tokaji-ügyletek körül kusza szálak, homályos tények lapulnak. A helyiek között sokan veszítették el az ősi földjeiket, felmenőik szőlőbirtokait. Hogyan merült fel Lévai neve 2024-ben, a Kegyelmi botrány kirobbanását követően? Kónya Endre – a pedofil Vásárhelyi János támogatójának – kegyelme honnan is ered?Ennek a találgatásáról több hírportál is beszámolt, de – egyelőre – bizonyíték híján elült, elcsöndesedett az ügy. „Sokak szerint a választ Zabolán kell keresni, elmentünk hát oda, ahol Kónya Endre nevelkedett. Budapestről nézve kevés távolabbi, eldugottabb magyarlakta hely van, a kegyelmi döntés előtt mégis megfordult itt Lévai Anikó, a kegyelmi döntés után nem sokkal pedig Novák Katalin is”. - írta a 444. Az erdélyi kastély felújításáról és fenntartásáról szóló írásokban már korábban, 2019-ben is olvashatunk arról, hogy Lévai arisztokrata barátaihoz milliárdos „támogatás” érkezik évek óta folyamatosan. „Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.” - írta 2019-ben az atlatszo.hu. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó zabolai érintettségét, s lesz-e következménye? Kónya felmentéséhez egészen a zabolai arisztokrata barátokig nyúlnak vissza a szálak? Vajon Balog Zoltán – még mindig püspök – Lévai Anikót védi, amikor magára vállalja a felelősséget a minden kétséget kizáróan zavaros kegyelmi botrányban?Lévai Anikó csöndben van. Nem látjuk, nem halljuk. Az elmúlt évtizedek botrányos ügyeivel kapcsolatban mintha egy burokban ülne, mintha csupán egy ártatlan, néma megfigyelő volna. Valaha, amikor még csak a menyasszonya volt Orbánnak, szintén sok érdekesség keringett Lévai Anikóról: „Az ügynökakták Lévai Anikó vonatkozásában egy Vankó Magdolna nevű beszervezett ügynök révén jutottak el az állambiztonságisokhoz. Vankó közvetlen kapcsolatot létesített Lévaival. Lakásaikon keresték fel egymást, újságíróként megígérte, hogy bár a megyében hivatalos sajtója nem lehet a tábori eseményeknek, de más lapnál szívesen beszámol róluk. Sőt, kifejezetten érdekli Anikó személye, meg a fiatal értelmiségiek helyzete, róluk is tervez egy cikket.” Ebben a cikkben Lévait még egy nyitott, érdeklődő fiatalnak állították be, és elárult egy magánéleti érdekességet is, mi szerint a kapcsolata Orbánnal nem valódi szerelem. „Egyébként azt mondta, hogy érdekből megy hozzá [ti.: Orbán Viktorhoz], érdekházasság, de nem fejtette ki, hogy miért.” - árulta el Vankó. „Több dokumentum is tanúskodik arról, hogy Vankó Magdolna Lévai Anikó ügynöke volt.” - fejtette ki az ellenszel.hu 2024-ben. Puszta-Versailles, avagy Hatvanpuszta nagyasszonya sem más, mint Lévai Anikó. Az ott dolgozók nyilatkozataiból kiderül, hogy az ex-miniszterelnök felesége szinte minden napját Hatvanpusztán töltötte, legalábbis 2024-25-ben bizonyosan. „A legtöbbet úgy volt, mintha a feleségéé lenne. Anikó néni jött ki mindig, állandóan, ő figyelt minket, ő parancsolgatott.” A kertész azt mondta, Lévai Anikó „kedves volt, ha nem idegesítették fel”. - részletezte a telex.hu. A csendes, szigorú asszony már nem jár Hatvanpusztára kertészeti munkásokat irányítani. Vajon vizsgálják-e a hatvanpusztai birtok megszületésének körülményeit, s lesz-e következménye? Vajon ebben is érdekelt lesz Lévai Anikó, vagy teljesen fölöslegesen járt ki a birtokra?Lévai Anikó mindenképp egy talányAkadnak, akik sunyi, gonosz nőnek tartják, aki beleszólt a férje döntéseibe, aki parancsolgatott az embereknek, de nemcsak a Hatvanpusztán dolgozó napszámosoknak. Nem lehetett teljesen kívülálló az Orbán-család gazdasági ügyeiben sem. Mások egy csöndes, kedves jótevőt látnak benne, akinek magánéletéről az évek során súlyos, bizonyítatlan történetek is terjedtek. Például 2017-ben egy televíziós műsorban egy állítólagos kórházi dolgozóra hivatkozva beszélt Nagy Bandó András Lévai Anikó bántalmazásáról. Kijelentését azonban nem tudta bizonyítani, és később bocsánatot is kért miatta. Talán mindenre fény derül előbb, vagy utóbb...A valódi Lévai Anikóról még csupán egyetlen ember tudhat mindent, maga Lévai Anikó. Menyhárt Tamara - Melczer Zsolt - AI illusztráció

Vannak pillanatok, amelyek örökre belénk égnek. Pontosan emlékszünk, hol voltunk, mit csináltunk, és ki állt mellettünk abban a másodpercben, amikor meghallottuk a hírt. 2001. szeptember 11-e pontosan ilyen volt.Huszonöt évvel ezelőtt terroristák négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Egyesült Államokban. Két gép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, egy a Pentagon épületének repült, a negyedik pedig egy pennsylvaniai mezőn zuhant le. A merényletekben 2977 ártatlan ember vesztette életét.Aznap este milliók tapadtak a képernyőkre, és nézték némán, döbbenten ugyanazokat a képsorokat. Sokan az első híreknél még azt hitték, szörnyű baleset történt. Amikor azonban a második repülőgép is becsapódott, már senkinek sem volt kétsége: Amerikát támadás érte.Ha erről a napról beszélünk, szinte mindenkiből feltörnek a saját emlékei: „Engem teljesen sokkolt az egész… Emlékszem, épp angolórára indultam volna, de csak ültem tátott szájjal a tévé előtt, és megszólalni sem tudtam.” — Zsolt „Épp a balassagyarmati városi televízióban dolgoztam. Az egyik monitoron a CNN adása ment, mi pedig csak álltunk ott leesett állal: úristen, ez meg mi?” — Gábor Talán éppen ezek a személyes mozaikok mutatják meg igazán, mennyire mély nyomot hagyott bennünk ez a tragédia. Bár az események tőlünk több ezer kilométerre történtek, mégis úgy éreztük, mintha egy pillanatra az egész világon megállt volna az élet. A fojtogató füsttel borított utcák, a kártyavárként összeomló tornyok és a menekülő emberek képei kitörölhetetlenek. De ugyanígy emlékezünk arra a felfoghatatlan bátorságra is, amellyel a tűzoltók, rendőrök, mentők és névtelen civil hősök az életüket kockáztatva — vagy áldozva — siettek mások megmentésére. A történelemkönyvek tényeket és adatokat őriznek meg. Mi viszont arra a gyomor összeszorító érzésre is emlékszünk, ami akkor kerített a hatalmába minket, amikor először megláttuk a képsorokat.Te emlékszel még, hol voltál és mit csináltál, amikor meghallottad a hírt? SzóMia - Nyitókép: Facebook archív

A NER idején Debrecenben debütáló „köz nélküli közmeghallgatás” helyett 2026. szeptember 7. napján új intézmény szökkent szárba a cívis városban: „közmeghallgatás közzel”. Elmentem megnézni, hogy hogyan sikerült. Az esemény tartalma helyett inkább egyfajta hangulatjelentést szeretnék adni. Akit érdekel az esemény szakmai tartalma, az olvassa el a hivatalos tudósításokat.Már a bejáratnál elfogyott a bizalomA Kölcsey Központ báltermébe való belépés előtt megtermett fogdmegek ellenőrizték a táskáinkat, nehogy emberélet kioltására alkalmas, vagy a kulturálatlan vélemény-nyilvánításra használatos eszköz kerüljön be a terembe. Az előadók 20 perc késéssel jelentek meg a pódiumon. Ezt követően a kormányhivatal képviselője szólalt fel, lényegében kioktatta a jelenlévőket a kulturált viselkedés szabályairól. Már ez a pár momentum, mint felütés megalapozta a „jó hangulatot”.Nyilvános esemény – lehetőleg felvétel nélkül A morgolódás akkor erősödött fel, amikor elhangzott a kérés arról, hogy senki ne készítsen kép- és hangfelvételt az eseményről (a sajtó kivételével), merthogy ez az esemény nem „politikai rendezvény”. (Milyen szerencse, hogy én a szabályos sajtó engedélyekkel rendelkező ÍgyÉlünk hírportál képviseletében is jelen tudok lenni.) A jelenlévők ezt a „kérést” meghallgatták és – a mellettem ülők elmondásából tudom – nem teljesítették (ami kérés esetén az egyik lehetséges adekvát reakció egy kérésre). Ennek a magatartásnak az egyszerű indoka valahogy úgy hangzott, hogy „mi meg azt kértük, hogy ne szennyezzék szana-széjjel városunkat, azt meg ők nem teljesítették”. Rögtön az első pár mondatot követően az esemény levezetője figyelmeztetett is egy kipécézett embert a hallgatóságból, aki látványosan filmezett. Itt – olaj a tűzre jelleggel – elhangzott: bírság, teremből kivezettetés lehetősége is. Felvetették, hogy rendzavarás esetén 20:00 óra előtt befejezik a rendezvényt. Hangos röhögés és gúnyos taps kísérte ezt a megnyilvánulást is. Közmeghallgatás közzel, de zárt ajtókkalAz EcoPro prezentációja során elhangzott, hogy a cég minden engedéllyel rendelkezik, a meglévő engedélyek módosítását tervezik, kapacitásbővítés nélkül. Szeretnének egy újfajta katód aktív anyagot gyártani: ebben kisebb az alumínium, nagyobb a mangán. A gyártás során a hulladék, szennyvíz kezelés nem változik. A tájékoztatást hamar félbeszakította a hallgatóság, mert hírül vették, hogy a termet bezárták, nem engedik be az újonnan érkezőket. A hallgatóságot – okkal – paprikázta fel ismét, hogy az újonnan érkezőket „ütemezetten engedik be”. Nem érthető, hogy miért nincsenek nyitva az ajtók. (És valóban.) Kérdezni lehet, választ kapni már kevésbéAz előre beküldött kérdések és válaszok alatt is az volt a hozzáállás nem politikai rendezvény, nem fognak jósolni, csak az ECO PRO kérelmében foglaltakról beszélgetni. Az élesben feltett kínos kérdésekre adott „válasz”, miszerint az ilyesmire majd a honlapon, e-mailben válaszolnak, mert a jelen eseménynek nem ez a témája. Hangos vastaps kísérte a reakciót: „tessék válaszolni, kurvára nem érdekel az e-mail!”. Gúnyos taps kísérte, amikor elhangzott, hogy a levegőszennyezettségi vizsgálatok rendben vannak. A zajszinttel kapcsolatos okfejtésénél felszólalt egy szepesi lakos azzal, hogy 800 méterre lakik, hosszú ideje nem alszik. Nem fogadták el, hogy a szennyezésről adatokat a cég web oldalán lehet elérni. Ami kellemetlen, az nem tárgya a meghallgatásnakNem releváns kérdésnek minősül, nem tárgya a jelen meghallgatásnak, hogy „baj esetén ki értesíti a lakosokat”, hogy „mi lesz a megváltozott értékű ingatlanokkal”. Kiderült, „hogy nem kell az össz. szennyezést mérni, hanem pontforrásonként kell csak a kibocsátási határértékeket vizsgálni”, ami (egymás között szólva: elég nagy baj!). Mindez jól érzékelhetően válaszonként (főleg, amit – „megköszönve a kérdést” – 30 napon belül kívántak írásban megválaszolni), 10-10 higanymilliméterrel emelte a hallgatóság vérnyomását.Akiket hiába várt a közAz eseményen sokan hiányolták Papp László polgármester urat, valamint egyéb fideszes és (ez újdonság) tiszás politikusokat, képviselőket. Ebben élen járt Apáti István a Mi Hazánk Párt országgyűlési képviselője, valamint Forgács Attila, a Szikra Mozgalom képviselője (ez utóbbi gyújtó hangú, szenvedélyes, lekevert, meg nem válaszolt kérdésekkel). Érintett politikusok közül – egyébként érdemi aggályokkal, komoly kritikával – Mikepércs polgármestere: Tímár Zoltán (FIDESZ-KDNP) volt jelen.Szóval ezt a közzel folyó közmeghallgatást még gyakorolni kell!A maszatolás után maradt egy nagy kérdés A lakosság problémáját egyébként Kozma Éva, a MIAKÖ Egyesület (Mikepércsi Anyák) vezetője foglalta össze egészen kiválóan. A Kormányhivatal osztályvezetőjének „angolnázó”, „nem ennek az eseménynek a tárgya” típusú maszatolását szekunder szégyen szintjén volt kellemetlen nézni/hallgatni... Látva ezt a szerencsétlenkedést egyre inkább megfogalmazódik bennem a súlyos kérdés: Hol van a TISZA-Kormány által kinevezett kormánymegbízott (egykori elnevezéssel „főispán”)? Mikor lesz? Ki lesz az? dr. Zeke László - Nyitókép: A közmeghallgatáson - Fotó: A szerző felvétele

„A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége a 2026-27-es évadban is várja vendégeit”! Ezzel a felütéssel indították Orbán fanatistái a Civil Akadémia szeptember 9-ei évadnyitójára szóló meghívót!CÖF-CÖKA-ról rövidenA formációról, a saját honlapjukon részletes bemutatkozás található. Az orbáni békemenetek aktív szervezőiről van szó, akik magukat, mint „külföldről nem támogatott szervezet”-ként írják le. Ha azonban rápillantunk pár korábbi cikkre ( ITT - ITT - ITT ), akkor nem okoz nagy meglepetést, hogy „külföldi pénzre” nem is volt szükségük, mivel az Orbán rezsim idején az állami cégek bátran és bőkezűen támogatták a CÖF-ös „civileket”. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy az április választás után a CÖF-CÖKA vezetésében személycsere történt. Ugyanis – az egykori MSZMP-s -, Csizmadia László, helyét ifj. Lomnici Zoltán vette át. CÖF-CÖKA „Szellemi honvédő” névvel saját díjat is alapított, mellyel 2022-ben Szijjártó Pétert, akkori külgazdasági és külügyminisztert, a saját szóvivőjüket, ifj. Lomniczi Zoltánt is kitüntették, ahogy Áder János volt köztársasági elnök feleségét Herczegh Anitát is. A CÖF-CÖKA szerint a díjat egyébként azok kapják, akik „kiemelkedő munkát végeznek nemzeti érdekeink védelme, érvényesítése” érdekében. Mondjuk, Szijjártó Péter bukott külgazdasági és külügyminiszter, Oroszországgal kapcsolatban kiderült „szenvedélye”, valamint a kínai BYD-hoz történő igazolása miatt, nem nehéz azt a véleményt megfogalmazni, hogy a CÖF-CÖKA igencsak mellényúlt!Na, de nézzük mit is mond az Orbán rezsimet hithűen kiszolgáló CÖF-CÖKA!A már említett meghívóban nem kevesebbet állítanak, mint: „Talán nem túlzás részünkről a megállapítás, hogy Magyarország felszámolás alatt áll. De lehet, hogy már nem is létezik. Mert mi is egy ország létalapja? Az erkölcse, a jogrendje és hagyománya, ha csak a fundamentum három alapvető elemére hivatkozok. Az erkölcse a hagyományból fakadóan rendezi az összehangolt társadalom működését, a jogi szabályozottság segítségére van. És e hármat számolja fel éppen a TISZA. És igen, lépésről-lépésre küzd a társadalmat legerőteljesebben meghatározó erkölcsös Magyarország ellen. Megjelenése óta küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat. A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének. Hát itt tartunk a TISZA 4. hónapjának működése idején. De ha felszámolnak mindent, őket sem fogja megvédeni sem erkölcsi akadály, sem jog. Ezt azért jó lenne észben tartaniuk.” Akkor inkább tisztázzuk!Először a használt szavakat! Erkölcs: „Vki, vmi magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, ill. ezek megvalósulása.”. Jogrend: „A társadalmi viszonyoknak a joggal szabályozott rendje.”. Hagyomány: „Közösségben tovább élő - tudatosan ápolt - szokás, ízlés, felfogás, ill. szellemi örökség.”.Ha egy kicsit ízlelgetjük a CÖF-CÖKA által használt szavakat, akkor egyet is lehetne érteni velük, hogy azok egy ország létalapjai. De, ha visszagondolunk az elmúlt 16 évre, akkor nevetségesnek tűnik egy olyan „civil” szervezet részéről, amelyre úgy is lehet tekinteni, mint az orbáni autokrácia felépítésében és fenntartásában jelentősen közreműködő szervezetre. Nem nehéz megállapítanunk, hogy az elmúlt 16 évben – az egyébként sem jó állapotban volt, de azóta - romhalmazzá vált a szociális háló.Az erkölcs áraRengeteg idős ember, sokszor fűtés, gyógyszer, de akár a létminimumot jelentő élelem nélkül maradt magára. A gyermekvédelem vonatkozásában pedig csak propaganda szólamok voltak, igazi gyermekvédelem viszont nem (pl.: ITT - ITT )! Mindemellett kialakult egy oligarcha rendszer, ami nagyrészt a családtagokból meg a haverokból áll. Emlékezzünk arra is, hogy milyen gyűlöletet szított az orbáni propaganda! 16 év orbáni kormányzás alatt 6 év telt úgy el az országunk életében, hogy kormányrendeletekkel irányították a társadalmunkat (veszélyhelyzetet hirdettek először a COVID, majd az orosz agresszió miatt). Mindemellett 15 alkalommal módosították azt az Alaptörvényt, amit egyébként társadalmi egyeztetés nélkül fogadtak el még 2011-ben. Ad hoc jellegű jogalkotás, mellett nem egy esetben előfordult a személyre szabott jogalkotás is. Biztos emlékeznek még arra, amikor Varga Zs. András érdekében, aki jelenleg a Kúria, azaz a legfőbb bírósági szerv elnöke, a FIDESZ-KDNP törvényt módosított (megjegyzés: Varga Zs. András, a TISZA applikációból kiszivárgott adatok miatt a bírókat vegzálta). Ilyen volt az is, amikor jogalkotással megoldották, hogy a Novák Katalin, volt köztársasági elnök által jelölt 22 éves egyetemista diploma nélkül is helyettes államtitkár lehessen. 1990 óta nem sok időt tölthettünk demokráciában. Demokrácia helyett pártállami reflexekAzaz, abban, hogy olyan kormányunk legyen, amelyik tiszteli a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot (jegyezzük meg: Iványi Gábor és a MET esetét) a művelődés szabadságát (NKA botrány), stb. Vagy éppen kiálljon a saját szövetségi rendszeréért (EU, NATO), támogassa a demokráciát, illetve annak igényét. A FIDESZ-KDNP tagjai között sok olyan személy van, akik állampárti múlttal rendelkeznek. Ennek lett az eredménye az, hogy a volt MSZMP és KISZ tagjai a kommunizmust idéző évekre vezették vissza országunkat! Mivel Orbánék visszaépítették a kommunista érában tapasztalt elnyomó, félelemre épülő, hamis propagandát sulykoló, pártlojalitásra alapuló rendszert. Persze hosszan lehetne sorolni a FIDESZ-KDNP által generált problémákat, de a lényeg, hogy nekik és hithű támogatóiknak erkölcsre, hagyományra és jogrendre hivatkozni finoman szólva is elvtelen! Az a kijelentés, hogy a TISZA küzd az erkölcsös Magyarország ellen, illetve küzd a vallásos közösségek ellen, gúnyolják, szidalmazzák a híveket, a papjaikat, egyszerűen nevetséges állítás! Amikor a jog végre mindenkire ugyanazA CÖF-CÖKA szerint: „A jogi védelem már nem létezik. Nincs olyan jogszabály, legyen az akár alkotmányos, amit át ne lépnének.”. Jogi védelem igenis létezik, csak már – mivel pl. dr. Polt Péter a FIDESZ állandó legfőbb ügyésze, majd alkotmánybírója, a TISZA Alaptörvény módosítását követően már semmilyen befolyással nem bír - mindenkire egyformán! Alkotmányossági szempontból a TISZA alkotmányos határt nem lépett át, melyet az Alkotmánybíróság is megerősített, mind a 16., mind pedig a 17. Alaptörvény módosítás kapcsán (részletek: ITT ). Nagyon úgy tűnik, hogy a CÖF-CÖKA nem tudott „lejönni a szerről” és nehezen értelmezhető állításokat tesz közzé. Megsúgom!Tehát! Nem, nem Magyarország felszámolása zajlik! Hanem egy meglopott ország felébredt! Visszaköveteli mindazt, amit elvettek tőle, és egy nyugodt – nem háborús uszításban töltött, hanem – békés életet kíván magának! Fogalmazhatunk úgy is, hogy az ország kifosztása elleni erkölcsi iránytű jelzett, a demokratikus hagyományok újjáéledtek, az elnyomáson alapuló orbáni jogrend felszámolása megkezdődött és folyamatosan épül ki a jogállam! Maradjunk annyiban, hogy: MAGYARORSZÁG LÉTEZIK! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Ezen a nyáron már kétszer kúszott fel folyamatosan a napi csúcshőmérséklet 40°C fölé. Nemcsak néhány napra, hanem lassan hetekre is. Pusztít az aszály. A mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó gazdák iszonyú kárt szenvednek el. De nem kíméli az infrastruktúrát és persze az élővilágot velünk emberekkel együtt. A két legnagyobb folyónkon, a Duna és a Tisza magyarországi alsó szakaszain szinte csak csordogál a folyó. Akadozik az áruszállítás is. Néhány centiméter hiányzott ahhoz, hogy a több mint negyven éve üzemelő Paksi Atomerőmű még üzemben lévő utolsó reaktorblokkját is leállítsák. Szerencsére erre nem volt szükség a gyors intézkedés - a fenékküszöb megépítése - miatt. A probléma évtizedekkel ezelőtt kezdődött * 2003: országos hőség és súlyos csapadékhiány, amely óriási mezőgazdasági kárt okozott. * 2011: az évtized egyik legszárazabb éve, rendkívül alacsony nyári csapadékösszegekkel. * 2021–2022: történelmi mértékű aszály, amely kiszárította a talaj mélyebb rétegeit és súlyosan érintette az Alföldet. Agrárszakemberek szerint a Dél-Alföldről úgy 200 mm víz hiányzik a termőföldből. Mintegy 70 cm-nél kezdődik a nedvesség, felette csont száraz a talaj. * 2025: az elmúlt 125 év egyik legszárazabb júniusát és jelentős nyári csapadékhiányt hozta. Klímaváltozási trendek: * Hőmérséklet: a nyári középhőmérséklet folyamatosan emelkedik, a normál értékek felett alakulva. * Csapadékeloszlás: kevesebbszer esik, de egy alkalommal nagyobb mennyiség ("özönvízszerű" esők), ami nem tud elegendően beszivárogni a talajba. * Időtartam: a nyári időszak hossza napokkal kitolódott az elmúlt évtizedekben, fokozva a párolgást és a kiszáradás kockázatát. A felsorolásból is kitűnik, hogy az aszály évről-évre súlyosbodott.Hogyan változott az öntözött mezőgazdasági területek aránya?Az 1970-es évek elején Magyarországon az öntözésre berendezett és kiépített mezőgazdasági terület nagysága nagyjából 350 000 – 400 000 hektár körül alakult, míg a ténylegesen megöntözött terület az évtized folyamán ennél alacsonyabb, 100 000 és 200 000 hektár között mozgott. Főbb adatok és tényekKiépített öntözési kapacitás: csaknem 350–450 ezer hektár az 1970-es évek közepére a főcsatornák és vízlépcsők fejlesztésével. Ténylegesen öntözött terület: az időjárástól és az aszályoktól függően általában 100 ezer hektár körüli vagy azt meghaladó terület. Főbb fejlesztésekA tiszalöki és a kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti- és Nyugati-főcsatornák.1980 körül a magyar mezőgazdaság nagyjából 120–134 ezer hektár (vagy vízjogi engedéllyel és kapacitással majdnem 200–230 ezer hektár) mezőgazdasági területet volt képes öntözni, míg az infrastruktúra és a tervek szerint tágabb értelemben akár 300–500 ezer hektár körüli potenciális vagy részben előkészített terület is szóba jöhetett. 1980-ban kb. 134 ezer hektár volt a megöntözött földterület nagysága, amelyből csak az Alföldön körülbelül 133,6 ezer hektár helyezkedett el. Kapacitás és keretek: A korabeli vízgazdálkodási felmérések alapján a kialakított nagyüzemi (termelőszövetkezeti és állami gazdasági) öntözőberendezések és csatornák elméleti kerete ennél magasabb, nagyjából 200–230 ezer hektáros vízjogi engedéllyel rendelkező potenciált mutatott, noha a tényleges használat az aktuális csapadéktól és évjárattól függött. Az öntözött mezőgazdasági területek változása: * Magyarországon 1990-ben a mezőgazdaság csaknem 216,9 ezer hektár ténylegesen megöntözött területet, míg a vízjogilag engedélyezett (vagyis öntözésre alkalmas és előkészített) terület nagysága megközelítőleg 345,2 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2006-ban csaknem 68 ezer hektár (67,7–68 ezer hektár közötti) mezőgazdasági területet öntözött meg a Központi Statisztikai Hivatal adatsorai szerint. Ez az akkori teljes mezőgazdasági területnek mindössze nagyjából 1,3–1,4%-a volt. 2006-ban a ténylegesen öntözött terület: 68 ezer hektár volt. * A magyar mezőgazdaság 2010-ben 169 ezer hektár vízjogilag engedélyezett, öntözhető területet tudott ellátni, míg a ténylegesen megöntözött terület csupán 44,9 ezer hektár volt. Ennek oka a rendkívül csapadékos időjárás volt. * Elérkeztünk a 2025-ös évhez. A magyar mezőgazdaságban az öntözött terület nagysága 100-120 ezer hektár. (A ténylegesen öntözés alá vont területről nem találtam adatot. A KSH-nál találtam egy olyan adatot, mely szerint 2023-ról 2024 évre az öntözött területek aránya 2,6%-kal nőtt.) Az összeállításból is jól látszik, hogy míg a 70-es években 350-400 ezer hektárt is lehetett volna öntözni szükség esetén, ez a terület mára kevesebb, mint a felére csökkent. (Forrás: KSH)Most akkor járjunk utána, hogy az elmúlt bő három évtizedben mi vezetett az ország déli részének és a homokhátságnak a kiszáradásához.A felelősség elsősorban a soron következő kormányok, az Antall-kormánytól az ötödik FIDESZ-kormányig terjed. Természetesen a FIDESZ-kormányokat terheli leginkább a felelősség, mivel folyamatosan 16 éven keresztül hatalomban voltak, de ennek ellenére nem tettek szinte semmit hazánk vízmegtartó képességének növelésére. Ezt egy parlamenti bizottsági ülésen Lázár János akkori ÉKM miniszter is elismerte, hogy a Dunán minden képen kellett volna duzzasztógátakat és víztározókat építeni. (Erről itt olvashatsz.)Néhány adalék ahhoz, hogy mekkora a vízhiány Magyarországon: * A HungaroMet mérései szerint jelenleg olyan súlyos az aszályhelyzet Magyarországon, hogy a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30 százalék alatt van. * A vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból, aminek pótlása a vízügyi szakemberek szerint a korábbi módszerekkel lehetetlen feladat. A Válasz Online nemrég mutatta be azt a tanulmányt, ami arra jutott, hogy az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel. Lázár János is elismerte: „Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Csak árvízvédelmi tározók vannak, amelyek vízvisszatartásra, az ön által képviselt felfogásban teljesen alkalmatlanok. Egy balatonnyi édesvíz megy ki úgy az országból, hogy Afrikában ölik az emberek egymást ezért az édesvízért. Ebben mind korrekt az ön állítása, és ebben nincs a kormánynak egy konzekvens vidékfejlesztési, agráripari szempontokat figyelembe vevő, végig vitt döntése, és ezzel adós mindenki. De attól, hogy erről valaki sokat tud beszélni, még semmi nem történik, látható az én példámból is. A józan paraszti ésszel: homokba vizet vezetni - nem lesz belőle semmi” – mondta Lázár tavaly decemberben. Szerinte a kérdést egy olyan vidékfejlesztési minisztériummal lehetett volna megoldani, amiben benne van a vízgazdálkodás, benne van az élelmiszeripar, és benne van a teljes agrárportfólió, akkor lehet szegmentálni, és akkor lehet különböző megoldásokat alkalmazni.” (A teljes vitát Lázár János és Keresztes László Lóránt között Itt nézheted meg.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárásaA FIDESZ kormány 2012-ben végleg bezárta a 240 főt foglalkoztató Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. (VITUKI)A VITUKI munkatársai szisztematikusan kutatták a vízkészletek mennyiségét, minőségét, s ezekre a pontos mérésekre hivatkozva tudták pl. leállíttatni a bauxitbányászatot és stabilizálni, megvédeni a Hévízi-tó forráshozamát. Miért is kellett megszűntetni a VITUKI-t? Azért, mert az igen értékes terület a NER fejlesztési tervek látókörébe került. Itt épült fel később 250 milliárd forintért a Nemzeti Atlétikai Központ. Víz és zöld helyett ismét beton. 2012-ben, amikor a klímaváltozás, a globális felmelegedés és a vízhiány miatti aggodalmak már világszerte a legfontosabb kérdések közé tartoztak, a NER rezsim jogutód nélkül megszüntette az ország egyetlen Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetét. A dolgozókat ebocsátották. Az elhagyott épület még 8 évig ott állt üresen. A volt VITUKI-toronyházat végül 2020. decemberében felrobbantották, majd a földdel tették egyenlővé. A helyén épült meg az atlétikai stadion. A környezetvédelem „kivégzése”A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002 és 2010 között működött. Feladata a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás országos szintű szakmai irányítása volt. Orbán megszüntette a minisztériumot. A minisztérium dolgozóit az Agrárminisztérium vette át. Majd elérkezett 2018. novembere. Az Orbán-kormány egyik nagy ellenségét, a természetvédelmet fejezte le. (A másik ellenség a műemlékvédelem volt.)Az Agrárminisztériumból majd' 340 szakembert rúgtak ki, és valahogy a természetvédelmi területről kellett elbocsátani ennyi szakembert. Miért is? Mer Orbánt és a NERT nem érdekelte a környezet-, és természetvédelem. Azóta a környezetvédelmi jogszabályokat is „legyengítették”, hogy a környezetszennyező akkumulátorgyárak zavartalanul működhessenek. A természetkárosító tevékenységüket szinte büntetlenül folytathassák. (A környezetszennyező akkumulátorgyárakról Itt, Itt és Itt olvashatsz bővebben.) 2018. november 6-án 10 óra körül a kormányablakon keresztül értesítették az érintetteket, hogy az Agrárminisztérium természetvédelmi szakfőosztályainak majd felét minden szakmai értelem nélkül kirúgták. A kormány által kommunikált 10 százalék körüli leépítés helyett 44 százalékot rúgtak ki. Szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, egyedülálló szakmai és közigazgatási tudással és kapcsolati rendszerrel rendelkező, elhivatott, munkatársat tettek lapátra a közigazgatás modernizációjára hivatkozva. Szinte semmilyen szociális szempont (családanyák, gyereküket egyedül nevelők vagy gyeses álláson lévők stb.) nem számított. Gyakorlatilag az állami természetvédelmet, – ami alá az összes nemzeti park igazgatóság, az össze természetvédelmi tevékenység stb. tartozik – szó szerint lefejezték. (Erről Itt olvashatsz bővebben.) Az évről-évre egyre aggasztóbb vízhiány nem érte el a FIDESZ-kormány ingerküszöbét, pedig a vízügyi szakemberek folyamatosan felhívták erre a problémára a figyelmet.Ugyan 2014-ben 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás volt előkészítve, de ennek csak töredékét valósították meg Orbán Viktorék 12 év alatt. A 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia vitaanyagában vették számba azokat a lehetséges vízvisszatartási fejlesztéseket, amelyekhez vagy tanulmány, vagy terv készült. A dokumentum hangsúlyozta az aszály miatti vízvisszatartás fontosságát, ennek ellenére az eltelt több mint 10 év alatt 230 millió köbméternyi tározói kapacitás készült el, beleszámítva a 2014-ben átadott, 126 millió köbméter kapacitású Szamos-Krasznaközi árapasztó tározót. Tehát 590 millió köbméternyi víztározó nem épült meg. A vitaanyag által összegzett teljes, fél Balatonnyi tározói kapacitás kivitelezése az akkori becslés szerint 77,5 milliárd forintba került volna. Mai áron ez 240,9 milliárd forintba kerülne. (3,109-es valorizációs szorzóval kiigazítva.)Egy kis összehasonlítás, hogy mire és mennyi pénzt szórt el a FDESZ-kormány az adófizetők pénzéből, ami csak a jéghegy csúcsa. A vízmegtartás, az öntözés és a paksi atomerőmű hűtésének megoldására az alacsony Duna vízállása miatt aszály idején a FIDESZ-kormányt egyáltalán nem érdekelte. * A 2025-ös költségvetésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda 418 milliárd forintból gazdálkodott.) Ehhez hozzájön még az MTVA 165 milliárdja szintén a 2025-ös évre. * A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015 és 2023 között 2300 szerződés alapján összesen 1.360 milliárd forint értékben kötöttek szerződés az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Persze ez is haveri cégeken keresztül. A keretmegállapodás évente kerekítve 150 milliárd forint. * A Garancsi-Tiborcz közös vállalkozásához kötött (BDPST Zrt,) irodaházak – a Dürer Park, a Bosnyák tér és a Kopaszi-gát irodaházainak –- megvásárlása 600 milliárd forintba került 40%-os túlárazással. Orbán megvette a vejétől és Garancsitól, a havertól szégyentelenül túlárazva. Normál esetben 240 milliárd forintot spórolhattunk volna egy tisztességes adásvétel esetén. * A felsorolt pénzszórás összesen 2.183 milliárd forint. Ha a cikkem korábban leírt részében 820 köbéternyi tározó kapacitás mai árfolyamon 240,9 milliárd forintba kerülne, akkor az elszórt 2.183 milliárd forintból kilencszer nagyobb, azaz 7.380 köbméternyi tározókapacitást lehetett volna megépíteni, ami négy és fél Balatonnyi víztömegnek felel meg. (A fenti adatoknak ebben a cikkemben olvashatsz utána.) Ideteszek két apró megjegyzéstSzijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a Telex számításait megerősítette, amelyek szerint a magyar kormány addig (A cikk 2025. április 11-én íródott.) körülbelül 1.500 milliárd forint állami támogatást adott a különböző akkumulátorgyáraknak, illetve költött a működésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítésére.A Forbes Magyarország írta meg 2026. 03. 31-én tíz akkumulátor gyár éves árbevétel és adózott eredményét a 2024. év adatai alapján. „Beruházási boom”-ról és mínuszos profitról számol be. A gyorsan növekvő iparág néhány domináns szereplője jelentős veszteségekkel termelt. Három akkumulátor gyár nyereséges volt, viszont hét veszteséget termelt. A legnagyobb veszteséggel a Samsung SDI Magyarország Zrt. zárta a 2024-es évet. 24 milliárd forinttal. (Erről ITT olvashatsz bővebben.) Tehát 1.500 milliárd forint közpénzt - adófizetők által befizetett pénzt - költött el öt év alatt akkumulátorgyárak építésére, ami az újságcikkből kiderült, hogy a nagyrészük masszívan veszteséges. Pedig az Orbán-kormány az akkugyáraktól várta a gazdasági csodát. Eddig nem jött be. Cserébe viszont az akkumulátorgyárak környezetszennyezést okoznak a hatóságok gyenge kontrollja miatt. Itt szomorú eseményeket írok le, ami kézelfoghatóan bizonyítja a könyörtelen klímaváltozást. A kiszáradó tavainkról, eltűnő folyóinkról, csak néhányat sorolok fel. De ez is figyelmeztető jel is a jövőre nézve. * Ha marad a szárazság, reális veszélye van annak, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös egyes szakaszai időszakosan kiszáradjanak. Ezt a 24.hu írta meg, amikor július 18-án ott jártak. Mind a két folyón megdőlt a legkisebb vízállás. * Debrecentől nem messze szinte teljesen kiszáradt az Erdőspuszta természetvédelmi területén található, egykor horgásztóként is működő két víztározó, a Fancsika I. és a Fancsika II. A vízhiány és az emberi hanyagság miatt több ezer hal elpusztult. A tavak életét részletesen dokumentáló Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál is beszámolt a két tó jelenlegi állapotáról. * A Baranya megyében található, 2,9 hektár területű, 2,5 méter legnagyobb mélységű Bicsérdi tó éveken át horgászversenyek, környezete esküvők, családi napok, gasztronómiai események kedvelt helyszíne volt, mígnem 2022-ben minden megváltozott. Akkora a bicsérdi vízfolyás több mint 10 kilométeres szakasza kiszáradt, a horgásztóba már két éve nem folyt víz. A bajt tetézte a súlyos csapadékhiány és a talajban lévő vízmennyiség drasztikus csökkenése. A halállományt ezen okok miatt lehalászták, a tó pedig 2022 nyarára kiszáradt. A tóval együtt kipusztult az élővilág is, a csontszáraz tómederben sétálni lehetett a hatalmas földlyukak között. Halak csontvázai és élettelen kagylók emlékeztettek arra, hogy ott bizony egykor gazdag volt a víz élővilága. * Szintén a 24.hu számolt be arról, hogy a Tisza-tó vízszintje olyan mélyre süllyedt, amire nyári időszakban korábban nem volt példa. A víz több helyen látványosan visszahúzódott, mederrészek váltak szabaddá, a sekélyebb területeken a hajózás és több turisztikai program is ellehetetlenült. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a tó vízszintje már a 2022-es aszály idején mért nyári minimumot is meghaladta lefelé. A Kisköre-felsőnél augusztus 24-én mindössze 622 centimétert mértek, vagyis a vízszint már alig több mint 10 centiméterrel haladta meg a 610 centiméteres téli üzemi szintet. (A fent leírt megdöbbentő tudósításoknak ITT, ITT, ITT és ITT olvashatsz utána.) Írok néhány sort Paks II. kivitelezésének problémájáról, ami nem választható el a klímaváltozástól, ami miatt a Duna vízszintje hektikusan változikAszódi Attila, aki 2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű kormánybiztosa volt a Della című műsorban a következőket mondta: „Akkor azt mondtam Süli Jánosnak, hogy nem lehet elmenni amellett, amit a természet produkált. […] Azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert.” Akkor a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter - Süli János - elhessegette Aszódi Attila aggodalmait, arra hivatkozva, hogy „azt már engedélyezték, a nemzetközi konzultációkat lefolytatták, ezért nem nyúlnak hozzá a hűtőrendszerhez”. A volt kormánybiztos azt is elmondta, hogy több jelentést is készített 2018-ban, ezek egy része a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyhez is lejutott. Annak a szakembernek a véleménye, aki nem mellesleg energetika-, és gépészmérnöki diplomával rendelkezik és nemzetközi szaktekintély a témában, nem érdekelte az Orbán-kabinetet. Összefoglalva a jelenlegi borús helyzetetA rendszerváltás óta az elmúlt 36 évben a soron következő kormányok mindegyike hozzátette a maga részét, ahhoz, hogy ez az áldatlan vízhiányos helyzet kialakulhasson, ami veszélyezteti a növénytermesztést, ezzel együtt az állattartást és a lakosság ivóvíz ellátását, környezetkárosító hatású, veszélyezteti az infrastruktúrát és a paksi atomerőmű működését. Összességében iszonyatos gazdasági és természeti károkat okoz. Az Antall-kormány, ami bevezette a földkárpótlást, de nem kontrollálta a gazdák földhasználatát. Ekkor szántották be a vízlevezető árkokat, mert akkor „nyertek” fél holdnyi földet művelhető földet. Az Antall-, és a Horn-kormány termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a magukra hagyta. Nagy részük tönkre ment, jó esetben egyeseket privatizálták. Az iparra fektették a hangsúlyt. A szocializmusból hátra maradt öntözőberendezéseket nem korszerűsítettek, hanem hagyták nagyrészüket „lerohadni”. A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok sem sokat foglalkoztak a mezőgazdasággal és a vízgazdálkodással, de legalább volt egy Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ahol a szakemberek talán próbálták menteni a menthetőt.A soron következő Orbán-kormányok végezték a legnagyobb pusztítást a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet bezárása 2012-ben. * A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése 2010-ben és a minisztérium dolgozóinak az Agrárminisztériumba történő átvétele, majd 2018. novemberében 340 környezetvédelmi szakember kirúgása. * A 2014-ben tervezett 820 millió köbméternyi víztározói kapacitás helyett mind a mai napig csak 230 millió köbméternyi tározói kapacitás épült meg. * Pénzszórás propogandára, stadionokra, közbeszerzéseken keresztül adófizetői pénzek átjátszása az Orbán-családnak, Mészárosnak, Szíjjnak, Garancsinak…stb. azaz a „haveroknak”. * A 18 akkumulátorgyár megtámogatása 1.500 milliárd forint közpénzzel, ahelyett, hogy a természetvédelemre, a vízgazdálkodás korszerűsítésére, víztározók és öntözőcsatornák építésére a rezsiköltség hazugságával lepusztított ivóvízhálózat korszerűsítésére fordították volna. * Paks II. építésének elkezdése, mindezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyták a paksi atomerőmű volt kormánybiztosának - Aszódi Attilának - azt a megállapítását, miszerint újra kell tervezni a hűtőrendszert a klímaváltozás miatt. Az összefoglaló felsorolásból is kitűnik az egymást követő kormányok nemtörődömsége, de a legnagyobb hibát, ami szerintem így utólag történelmi bűn azt a FIDESZ és az Orbán kormány követte el. Reménykedjünk, hogy ez a folyamat az új kormány intézkedései miatt megfordul és gátat szab a további környezetkárosító tevékenységének, kiszáradt tavaink, az elkövetkező években kormányzat és a szakemberek bölcs döntései nyomán végrehajtott intézkedéseinek köszönhetően újra életre kelnek. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Mire elég hat év a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal életében? Balgaság azt gondolni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születhetnek a legfontosabb ügyekben, vagy az a cél, hogy jóval hamarabb le lehessen zárni az évek óta nyugtalanító, a széles nyilvánosság előtt folyó, közfelháborodást keltő ügyeket? Már az első napon komoly kalamajka lett ebből a „hat éves vállalásból”.Hat év helyett határidők kellenekMeghallgattam Unger Anna első interjúját a Telexen, azóta, hogy megválasztották az NVVH elnökének. Szerettem volna, ha kimondja, hogy bizony balgaság volt azt mondania bizottsági meghallgatásán, hogy „balgaság azt hinni, hogy hat éven belül jogerős ítéletek lesznek”, merthogy már másnap jelezte a miniszterelnök, hogy „jön a büntetőeljárási jogszabályok szigorítása, ez eljárási határidők rövidítése, a bíróságok és nyomozó szervek megerősítése.” Merthogy: „Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy 5-10 évig tart egyes büntetőügyek lezárása.” Hiszen mindannyian ezt várjuk, és okkal vártuk el azt, hogy ezt várja, s ne tekintse ezt az elvárást „balgaságnak” a hivatal elnöke. De ez csak apró részletkérdés ahhoz képest, hogy mit fog csinálni a hivatal a gyakorlatban. Szavazzunk bizalmat neki, hagyjuk dolgozni és nézzük, hogy mit vállalt, mit kérhetünk számon tőle! Nézzük, hogy mit mondott: 1. „Összerakja a hivatalt”. 2. Neki azt kell tudnia mondania néhány hónap múlva, hogy „igen, elindultak a vizsgálatok”. 3. Fél év alatt azt szeretné elérni, hogy „létrejött a hivatal”; „meg kell csinálni a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan december végéig”. El akarja érni, hogy a hivatalnak legyen meg minden eszköze humán erőforrásban, fizikai, techológiai és módszertani eszközökben ahhoz, hogy nyomozhasson. 4. Hogy mi lesz egy év múlva, arról nem nyilatkozott. Ő 3-6 évben gondolkodik. Reméli, hogy 3 év alatt sikerül magát a rendszert feltárni, megmutatni, „hogy mi történt itt” hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő és a „nagy ügyekben remélhetőleg addigra már megyünk előre”. Ez van. Ezt mondta, ezt lehet számon kérni.A történelem gyorsabb voltTermészetesen reménykedünk abban, hogy sikeres lesz. Észrevételeink azért lehetnek a felvállalt feladathoz, annak érdekében, hogy hátha ezzel kicsit optimistább hozzáállásra sarkallhatjuk az elnök asszonyt. A náci háborús főbűnös nürnbergi 22 peréhez a nemzetközi bíróságot pár hónap alatt nemcsak, hogy „összerakták”, és nemcsak „elindultak a vizsgálatok”, hanem fél évvel a háború befejezését követően (1945 november 20.-án) már a per is elindult konkrét vádiratokkal. Fél év egy ilyen rendkívüli horderejű ügyben nem a nyomozás technológiai, technikai, módszertani feltételeinek az előteremtésére volt elég, meg az ehhez szükséges humán erőforrás biztosítására, hanem arra, hogy a nyomozások befejeződjenek. Pedig akkor még nem volt Mesterséges Intelligencia és a bizonyítékok felderítését egy szörnyű világégés akadályozta. Maga a per 11 hónap alatt (1945 október 1. napján) befejeződött, a 12 halálos ítéletet október 16.-án végrehajtották, a 7 börtönbüntetés végrehajtása folytatódott (3 felmentő ítélet született.) Az a 3 év, ami alatt az elnök asszony reméli, hogy mi majd elmondhatjuk, hogy „megyünk előre” 1949-ig arra volt elegendő, hogy a főbűnösök peréhez hasonló, legalább 200 ügyben szülessenek ítéletek.A munka egy része már készen van Az is biztató lehet, hogy Ligeti Miklós és csapata évtizedes távlatban végzett már komoly munkát ezen a területen, konkrét számokkal, adatokkal, felderített tényekkel. A Bírós Ferenc vezette Integritás Hatóság is rendkívül komoly munkát végzett az elmúlt években, mi több: feljelentésekig is eljutott nem egy ügy. Ott vannak a komoly tényfeltáró anyagok, amelyeket a Válasz Online, vagy az Átlátszó tett le az asztalra. Ezekben az ügyekben tehát felesleges fél évet várni, hogy a nyomozás elindulhasson. A rendszer lényegének feltárásával, leírásával sem kell a kelleténél többet foglalkozni. Magyar Bálint, a volt kultuszminiszter már 1999 novemberében hajszál pontosan leírta a maffia-állam azon jellemzőit - magát a fogalmat is ő alkalmazta először Orbán rendszerére -, ami 2026-ra a szemünk előtt bontakozott ki. Itt látható egy nagyon tanulságos beszélgetés erről a nagyszerű tudományos, szociológiai teljesítményről.Az elszámoltatás nem tűrhet újabb éveketÖsszességében látható, hogy amennyiben van erre poltikai akarat, akkor a rendszerváltás legfőbb ígérete: az elszámoltatás sokkal gyorsabban mehet, mint ahogy azt az elnök asszony jelenleg kommunikálja. Ennek érdekében egy ország várja, hogy ne az történjen, mint ami például a 2019 óta folyó Völner-Schadl ügyben, ahol a hét év alatt érdemben sehova nem sikerült eljutni (ha nem számítjuk ide, hogy Völner úr idő közben visszakapta az ügyvédi praxis folytatásának lehetőségét). Nézzük a dolgokat optimistán A most látható, nagyon erős társadalmi nyomás nyilván arra fogja sarkallni a hivatalt, hogy bizonyítson. Arra sarkallja a törvényhozást és a kormányt, hogy a jelen tűrhetetlen állapotokat felszámolja. Emellett tekintsünk bizalommal Tasnády Katalinra, a hivatal nyomozati elnökhelyettesére, aki húsz éve dolgozik a büntetőjog területén, ebből tizenhat évet bűnüldöző, illetve vádhatósági szervezet tagjaként, valamint tapasztalt kiemelt súlyú korrupciós és hivatali bűncselekmények felderítése terén. Bízzunk abban, hogy hasonlóan képzett munkatársak segítik majd hozzá az elnök asszony munkáját ahhoz, hogy hat évnél sokkal, de sokkal hamarabb szülessenek jogerős ítéletek, s hogy mihamarabb visszakapjuk az elcsaklizott milliárdokat! dr. Zeke László - Nyitókép: Unger Anna Rózsa - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztása során az Országgyűlés illetékes bizottsága úgy döntött, hogy ennek a nagyon fontos hivatalnak az elnöki posztjára Unger Anna politológust jelöli. A jelöltek meghallgatása során a tőle legtöbbet idézett gondolat az volt, hogy ne reménykedjünk abban, hogy hat évnél rövidebb idő alatt bíróság elé kerülhetnek a közvagyon herdálásában, eltulajdonításában részes politikusok. A tudós asszony ezt a kényszerű jogállami követelményekkel magyarázza. Hogy is van ez?A lepkeper tanulsága: az igazság néha öt évig botladozikÜgyvéd vagyok, 33 éve. Tudom, hogy mi zajlik a bíróságokon, nincsenek naiv elvárásaim. Élesen él emlékezetemben a lepke per. A vád szerint a kokadi gazda jogerős közigazgatási engedélybirtokában vágott ki bokrokat a saját telkén, ami miatt másfél milliárd (!) forint kártérítést kért tőle az ügyész, s szerette volna természetkárosítás bűntette miatt börtönbe is zárni, merthogy azt feltételezték, hogy ezzel a magatartással 6.000 keleti lápibagoly lepkét pusztított el.Miután a területen egyetlen elpusztított lepkét sem sikerült felderíteni, így azt gondoltam, hogy 15 perc alatt végzünk ezzel a dologgal, abban a minutumban, hogy a természetvédelmi őr kérdésemre felelve tanúvallomásban megerősítette, hogy a bokrok szárzúzását követően pontosan annyi elpusztult hegyi gorillát látott a tett helyszínén, mint elpusztult keleti lápibagoly lepkét: nulla darabot... Ehhez képest a pert három bíróság előtt (büntető, polgári és közigazgatási ügyszakban) is meg kellett nyerni jogerősen, hogy végre kiderüljön: a kokadi gazda ártatlan. Az engedéllyel végzett tevékenység nem jogellenes, elképzelt lepkék elképzelt pusztulásával elképzelt börtönbüntetés és elképzelt kártérítés áll, nem valódi! Mindez 5 esztendő leforgása alatt.Amikor egy per tovább tart, mint egy jogi diplomaSzóval tudom, hogy ez így van. Tudok az ésszerű indok nélkül elhúzódó perekről. S ha már az „észszerűnél” tartunk tudom, hogy a magyar mérce szerint (erről jogszabály szól, a 2021. évi XCIV. törvény) a jogviták eldöntésének van ésszerű határideje, aminél hosszabb pereskedés esetén vagyoni elégtétel kérhető. Egy fizetési meghagyással indult polgári perben a jogerős, másodfokú ítéletig ez 4,5 év. Erre tekintettel szoktam javasolni az ügyfeleknek (ironikusan célozva a jogszolgáltatás hazai állapotára), hogy az eljárás elindításának lehetséges alternatívája az, hogy beiratkoznak az egyetemre, megszerzik a jogi diplomát, mert akkor per nélkül is tudni fogják, hogy igazuk van-e (merthogy pont annyi időre van szüksége a bíróságnak dönteni egy jogvitában, mint amennyi idő alatt megszerezhető a jogi diploma). A lassú igazságszolgáltatás is jogállami sebAzzal együtt, hogy tisztában vagyok a realitásokkal ez borzasztóan zavar! A jogállam ugyanis nem ott vész el, amikor az ellenzéket Pinochet tábornok módján stadionokba vezénylik, majd kivégzik, hanem már ott, ahol a joghoz való hozzáférés olyan erős korlátokba ütközik, mint amilyen például a rendkívül lassú jogszolgáltatás. Ezt nem tudomásul kell venni, hanem pont ez ellen kell fellépni. Én valami olyasmit vártam volna ennek a nagy várakozások közepette létrejövő hivatalnak a vezetőjétől, hogy ezekre a kiemelten fontos ügyekre kiemelt figyelmet követel ki úgy a munkatársaitól, mint a törvényhozástól, vagy éppen a kormánytól. Mert a 6 év nemcsak jóval hosszabb, mint az egyébként is elkeserítően hosszú, „észszerű” 4,5 év, hanem – szerintem – a társadalmi közhangulat ismeretében elviselhetetlenül hosszú! Ráadásul a leendő elnök asszony jövendölése szerint ez nem a jogerős ítéletig, hanem csupán a bíróság elé állításig számított időszak.Hat év alatt felnő egy gyerek – de vádlott még nem lesz senkiből A 6 év az másfél parlamenti ciklus! A most felálló hivatal emberei érdemben kb. a 2034-gyel végződő parlamenti ciklusban jutnak el majd odáig, hogy a százmilliárdokkal bennünket megkárosító bűnözők oda üljenek a vádlottak padjára? A 6 év az borzasztóan hosszú. Ez alatt egy csecsemő megtanul járni, beszélni, iskolaérett lesz. Ez alatt másfélszer el lehet végezni a gimnáziumot, egy érettségi mellett simán belefér egy nyelvvizsga is. Ki lehet tanulni egy új szakmát, belefér egy teljes életpálya-váltás. Ennyi idő egy normális társadalomban elegendő egy új autópálya-hálózat, több ezer lakás vagy modern kórházak megépítéséhez. Ilyen hosszú idő alatt új technológiák és szokások (mint például az okostelefonok, vagy Mesterséges Intelligencia használata, az online ügyintézés) válnak természetessé, új vakcinák, génterápiák és rákkutatási eljárások jutnak el a laboratóriumi tesztektől a betegek gyógyításáig. Könyörgöm: Ennyi idő alatt másfél II. világháború lezajlik!Azt gondolom, nem vagyok egyedül, aki azt kívánja, hogy az évek óta oknyomozók által feltárt, nyilvánosságra hozott, kereskedelmi forgalomban elérhető, kötetekbe rendezett anyagok, esetleg az OLAF jelentések, vagy az Integritás Hatóság anyagainak elolvasása és annak megfelelő gyors intézkedés, a társadalom igényeinek megfelelő soron kívüli eljárások beiktatása az eljárásrendbe, valamint megfeszített munka sokkal, de sokkal hamarabb hozza meg gyümölcsét! Nincs idő és kellő ok sem arra, hogy 6 év múlva kezdődjenek meg a bíróság előtti eljárások. Ok nincs, legfeljebb kifogás!Nagyon remélem, hogy ez az új hivatal a társadalmi várakozásoknak megfelelő módon végzi majd a munkáját, transzparens módon, gyorsan és hatékonyan. A korábbi, elégtelenül működő rendszer nem „fedezék”, hanem intő, kerülendő példa! dr. Zeke László - Nyitókép: Unger Anna Rózsa - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Veszprémben kezdte meg választás utáni első országjárását Magyar Péter miniszterelnök. Az első állomáson Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke és a Veszprém 02-es OEVK országgyűlési képviselője is színpadra lépett. A politikusok nemcsak az elmúlt hónapokat értékelték, hanem arról is beszéltek, hogy mit várnak a következő időszaktól, és miért tartják fontosnak, hogy a választási győzelem után se szakadjon meg a közvetlen kapcsolat az emberekkel.Nem szabad visszazárni a politikát a falak közéForsthoffer Ágnes beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a választással nem ért véget az állampolgárok szerepe. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása éppen az, hogy az emberek újra bátrabban mondják el a véleményüket, szerveződnek helyben, és egyre kevésbé fogadják el, hogy a politika nélkülük, zárt ajtók mögött döntsön róluk.Forsthoffer Ágnes - Fotó: Melczer ZsoltÚgy fogalmazott, a demokrácia nem merülhet ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni. A politikusoknak folyamatosan kapcsolatban kell maradniuk azokkal, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Az országjárás egyik célja ezért az, hogy a kormány és a parlament vezető politikusai személyesen is hallják a helyi problémákat és kritikákat. Forsthoffer Ágnes saját választókerületének egyik legfontosabb ügyéről, a Balaton védelméről is beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a tó környékén egyre többen emelik fel a hangjukat a túlzott beépítések ellen, és azt szeretnék, hogy a helyiek, valamint a természeti környezet érdekei ne szoruljanak automatikusan a beruházói szempontok mögé. Az emberi méltóság nem pártkérdésA házelnök külön kitért a közbeszéd állapotára is. Arra kérte a hallgatóságot, hogy a politikai vitákban se feledkezzenek meg az emberi méltóságról. Szerinte nem elfogadható, ha valakit a ruhája, külseje, testi adottsága vagy fogyatékossága miatt támadnak – függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik.Üzenetének lényege az volt, hogy az előző évek megosztottságából nem lehet ugyanazzal a hangnemmel kilépni, amely maga is hozzájárult a társadalom elmérgesedéséhez.Fotó: Melczer ZsoltMagyar Péter: nincs idő kényelmes kormányzásra Magyar Péter az április 12-i választási győzelemre visszatekintve arról beszélt, hogy a kormány a választások után sem akart „lelassulni”. Elismerte, hogy a nagy lendületből hibák is következhetnek, de szerinte fontosabb, hogy a kormány képes legyen ezeket felismerni, korrigálni és tanulni belőlük. A miniszterelnök szerint azért érzékelhető továbbra is valamiféle kampányüzemmód, mert túl sok megoldatlan ügy maradt az országban ahhoz, hogy a választási győzelem után hosszabb türelmi időt engedjenek maguknak. Megfogalmazása szerint nincs elvesztegethető hónapjuk, miközben azt is elismerte, hogy időnként a lelkesedés túl nagy lehet.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltMajd az elmúlt hónapok kormányzati eredményei között beszélt az uniós források felszabadításáról, valamint a gyermekvédelmi rendszer vizsgálatáról is. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban visszatartott források folyósítása megindult, és a következő hónapokban további összegek érkeznek Magyarországra.Elszámoltatás: gyorsan, de jogállami módon Külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése és az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozás. Magyar Péter érzékelhetően igyekezett lehűteni azokat az elvárásokat, amelyek azonnali letartóztatásokat és néhány hét alatt lezárt ügyeket várnak. Azt hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak meg kell kapniuk minden szükséges eszközt, ugyanakkor jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet működtetni. Az elszámoltatás ezért szerinte nem jelentheti azt, hogy politikai utasításra „kattannak a bilincsek”.Fotó: Melczer ZsoltEz a kérdés azért is érdekes, mert az új hivatal munkájával és az elszámoltatás várható gyorsaságával kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly társadalmi vita alakult ki.Vissza az emberek közéA veszprémi rendezvény összességében kevésbé új programok vagy nagy bejelentések bemutatásáról szólt, mint inkább az elmúlt hónapok értékeléséről és az országjárás politikai filozófiájának felvázolásáról.Forsthoffer Ágnes azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus részvételnek a választás után is folytatódnia kell, Magyar Péter pedig azt üzente, hogy a kormány nem kíván kényelmesebb tempóra váltani, ugyanakkor saját hibáival is szembe kell néznie.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltVeszprém csak az első állomás volt. A tervek szerint Magyar Péter és a kormány, illetve a TISZA más politikusai a következő hetekben többek között Dunaújvárosba, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre, Nagykanizsára és Székesfehérvárra is ellátogatnak, az országjárás pedig Budapesten ér véget.A veszprémi nyitány legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a választást megnyerni egyszeri esemény, de a bizalmat megtartani már mindennapos feladat. Melczer Zsolt - Nyitókép: Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt

Demencia, vagyis szellemi hanyatlás pusztító jelenség. Szépen, lassan felfalja a beteg személyiségét. Elpusztítja az emlékeit, gondolkodását, szociális, társas viszonyait. Hatalmas terhet, sokszor megoldhatatlan terhet jelent a családnak. Mit lehet tenni? Csak pénz kérdése...Brutális számokDemencia egy idegrendszeri tünetegyüttes, ami az agyi idegsejtek pusztulása miatt alakul ki. A beteg elfelejti az emlékeit, nem ismeri fel a környezetét, megváltozik a gondolkodása. Szellemi hanyatlása megállíthatatlan, és ez hatással van a családi, szociális kapcsolataira. Teljesen elszigetelődik. Hangulata, kedélye megváltozik: depressziós, agresszív lehet, ami tovább nehezíti az ő és ezáltal családja helyzetét. Ma Magyarországon 200-300.000 betegről beszélünk. Családtagokkal együtt közel egymillió emberre van hatással ez a betegség, az ország egy tizedére. De egyes kutatások a regisztrálatlan betegségekkel együtt 500.000 beteget feltételeznek. A számok évről-évre nőnek, főleg a 60 feletti korosztályt érintik. Előrejelzések nagyon borúlátóak. Mit lehet tenni?Figyelnünk kell az idősebb családtagjainkra. Ha időben felfedezzük a betegséget, akkor lassíthatjuk a folyamatot. De a felgyorsult életmódunk mellett sokszor csak a végkifejlet állapotát tapasztaljuk meg. Azt, hogy van egy megoldhatatlan probléma. Mivel a beteg egész napos figyelmet, ápolást igényel, ami sok esetben megoldhatatlan.Legjobb és legemberibb megoldás az, ha a beteghez beköltözik egy ápoló. De ez sok pénzt igényel, hiszen egy hónapra átlagosan 300-400.000 Forintot is elkérnek ilyen munkáért. Marad a kórház. Ha van ápolási osztály, ha bejutnak oda, mert hatalmas a várólista. Ez sok esetben reménytelen, vagy sok-sok időt, éveket igényel. Ha bekerül, akkor ez is pénzbe kerül, átlagosan 150.000 Forintba havonta. Pénzért lehet helyet találni. Hiszen sok intézmény szakosodott idősek ellátásra. Azonban ez sok esetben csak felügyelet. Kapnak enni, inni, gyógyszert, vigyáznak rájuk. Itt az árak havi 350.000 Forinttól kezdődnek. Demens idősekkel foglalkozó szakirányú intézmények is vannak. Természetesebben több pénzért. JövőÉvről-évre egyre több embert érint ez a probléma. Évről-évre egyre nagyobb anyagi megterhelést jelent a családoknak a lelki fájdalmak mellet. Mert bizony az anyagi terheken túl a lelki, lelkiismereti problémák is jelentősek. Egyrészt sok esetben a családok nem értik mi történik a hozzátartozójukkal. Nem is tudják, mi az a demencia, hogyan kell cselekedni ilyen esetben. Szégyenlik magukat, hogy elfekvőkben, különböző kórházi osztályokon helyezik el szeretteiket. A legbarátibb statisztikák szerint az ország tíz százalékát érinti ez a jelenség. 2050-re a dupláját, minimum. Ezért a demencia erősen befolyásolhatja az ország mentális állapotát az anyagi mellett. Őszintén és érthetően kell erről a jelenségről beszélni. Hasznosítható tudást kell átadni a családoknak. A tájékoztatáson túl szakszerű segítségre is szükség van. Már léteznek napközik, klubok, intézmények. De ezek minőségét, mennyiségét is emelni kell. És ami a legfontosabb, ne pénzen múljon a bekerülés, hanem a beteg állapotán. Demencia kérdésével az elmúlt években nem foglalkoztak, nem áldoztak rá figyelmet, pénzt. A családokra, a túlterhelt egészségügyre nyomta rá a kormányzat ezt is. Nem érdekelte őket sem a beteg, sem a család, sem a túlterhelt egészségügy. Most a semmiből kell ezt a részt is felépíteni. Lépésről-lépésre. Tégláról-téglára. Kővágó Piroska - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Megnyílt az „L/Élek a fényben” című kiállítás a Magyar Nemzeti MúzeumbanKülönleges és mélyen megindító kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az L/Élek a fényben című tárlaton 195 olyan gyermek és fiatal alkotásait láthatja a közönség, akik daganatos betegséggel küzdenek, vagy már elindultak a gyógyulás útján.A kiállított rajzok és festmények nem csupán képek a falakon. Egy-egy gyermek érzéseit, álmait, félelmeit és reményeit mutatják meg. Miközben az alkotók nehéz megpróbáltatásokkal néznek szembe, műveikből mégis életöröm, belső erő és a gyógyulásba vetett hit sugárzik.Összefogás a Kárpát-medencébenA tárlat anyaga Magyarország számos települése mellett Erdélyből és a Vajdaságból érkezett alkotásokat is bemutat. A különböző vidékeken élő gyermekek rajzai egymás mellett hirdetik, hogy a figyelem, a szeretet és az összetartozás nem ismer országhatárokat. Az erdélyi és vajdasági gyermekek részvétele különleges jelentőséget ad a kezdeményezésnek. A kiállítás valódi Kárpát-medencei összefogássá vált, amelyben a gyermekek és családjaik érezhetik: a betegséggel folytatott küzdelemben nincsenek egyedül. A kezdeményezés megálmodója és kurátora Todorovits Rea író, újságíró, aki szerint a kiállítás elsősorban nem a betegségről és a szenvedésről, hanem az életről, a reményről és a gyermeki lélek erejéről szól.Fotó: mnm.huAmikor az alkotás is segítA rajzolás és a festés lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy olyan érzéseket is kifejezzenek, amelyeket talán nehéz lenne szavakba önteni. Az alkotás öröme elterelheti figyelmüket a kezelésekről, erősítheti önbizalmukat, és kapaszkodót jelenthet a legnehezebb időszakokban. Az, hogy műveik a Magyar Nemzeti Múzeum falaira kerültek, különleges elismerés számukra. A kiállítás ugyanakkor a látogatókat is megállásra készteti: arra emlékeztet, hogy a legnehezebb helyzetekben is jelen lehet a szépség, a derű és a remény. Az L/Élek a fényben című tárlat így nem pusztán egy képzőművészeti kiállítás. Találkozás 195 gyermek belső világával, és egyben üzenet mindannyiunknak a kitartásról, az odafigyelésről és az emberi összefogás erejéről.Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest További információ: Magyar Nemzeti Múzeum – L/Élek a fényben Nyitókép: mnm.hu

Egyre mélyülő, egyre fájdalmasabb a szakképzés helyzete, válsága. Már nincs türelem bennünk a kormányzat felé, annál inkább türelmetlenség, mert az életünkről van szó - foglalta össze a jelenlegi helyzetet egy matematikát oktató hölgy."Matematikát tanítok már 32 éve. Imádom a tantárgyamat, imádom a gyerekeket, imádom a kollégáimat. Nekem ez nem munka, ez az életem, amit nagyon szeretek. Aztán szépen lassan megszomorodott az én vidám életem. Az utóbbi öt évben kaptunk egy új vezetőt, aki napról-napra tette tönkre az iskolámat. Semmi köze nem volt a sulihoz az ott tanított szakmákhoz. Azért küldték, hogy rendet tegyen, mert túl vidám, nyitott volt a tantestület. A dél-alföld egyik legjobb technikuma volt a miénk kiváló tanárokkal. Mára egy megkeseredett, magukba forduló tanárok küzdenek a diákokért szembe a vezetéssel. Vezetéssel: igazgatóval, helyetteseivel, akiket csak a hatalom, a pozíció érdekli. Számukra mindenki csak eszköz a hatalom gyakorlásában. Kérdést nem lehet feltenni, mert akkor megkérdőjelezed őket. Bármit tesznek, mondanak, neked egy feladatod van, végrehajtani. Ez a módszer, ez a morális abúzus teljesen kiölte belőlünk a tartást, az örömöt.Azt hittük ennek vége szakadt április 12-én. Ezt is vártuk a rendszerváltástól. Először türelemmel voltunk, de most évkezdéssel teljesen összeomlottunk, reményvesztettekké váltunk. Főigazgatók, kancellárok maradnak december végéig. Ez is fájdalmas, mert bármit megtehetnek még ebben az évben. Utána már nem lesznek kancellárok, hanem a most kiírásra kerülő főigazgatói pályázatok nyertesei fogják irányítani a centrumokat. De az iskolák igazgatóival mi lesz? A Fidesz által kinevezett vezetők ott trónolnak az intézményekben. Mai napig ők irányítják közvetlenül az iskolákat!Mivel kezdi szeptemberben a mi jó vezetőnk? Nyugalmat kér és jó munkát. Miközben nem tájékoztat, nem támogatja a munkánkat, hanem folyamatosan piszkálódik, támad, sérteget, minősít. Főleg, ha kérdést teszel fel, vagy eszközöket, feltételeket kérsz a munkádhoz. Négyszemközt kimondottan agresszívvé vált, verbális abúzus mindennapos. A terhek csökkentése helyett a terheket növeli. A tanítás mellett rendezvényeket szervezünk, népszerűsítjük az iskolát, kultúresteket állítunk össze, közismereti vetélkedőket találunk ki az eddigiek mellé. Mindenből több kell. Amit csinálsz mindig kevés. Igazgató kimondja: nem érdekli ki a jó tanár, hanem az, hogy neki ki a hasznos, ki szolgálja őt. Ezért kiépített egy információs hálózatot. A 82 fős tantestületből kb. 7-8 kolléga viszi az infókat számára. Ez egy besúgóhálózat. Ez szörnyű, ez mérgező. Megöli benned az embert. Fenyegetőzik, büntet. Értéktelenné tesz minket, akik próbálunk küzdeni az iskola értékeiért, diákokért. Ha városi vagy szakmai elismerést kapsz, azonnal ott van. Villog, ölelget, aztán utána leszar, lenyom, mert csak ő lehet a sztár. Ha kedvelnek a diákok, szülők az a legnagyobb baj. Veszélyes lehetsz rá. Hatalommánia, félelemmel, ez ő... Csak a hatalom, csak a pozíció érdekli. Röviden ez a pedagógiai programja. Ez az ő élete, amit nekünk szolgálnunk kell. Váltás kell itt is, mert mi nem bírjuk. Tönkretesz minket. Elveszi az életünket ez a helyzet. A Fidesz évei alatt a centrumok közoktatással szemben problémamentes intézmények voltak, ahol csend és lojalitás uralkodott. Valójában a félelem miatt kussolt mindenki. De április 12. óta nem változott semmi. Nem látom, hogy a közeljövőben ez a probléma hogyan oldódik meg.Reményvesztettek vagyunk.Nagyon fontos, hogy jó főigazgató legyen. De az igazgatók leváltása nélkül nincs igazi megújulás. Mindez nem egy lokális jelenség, hanem országos. Vannak jó ellenpéldák, de a továbbképzéseken az ország más és más pontjairól érkező kollégák hasonlókról számolnak be, mint én. Kővágó Piroska - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A frontex szerepének megerősítéseAz elmúlt években Magyarország politikai kommunikációjában központi szerepet játszott a migráció kérdése. Bár az Európai Unió 2018 és 2019 között számos intézkedést tett az illegális migráció visszaszorítása érdekében, a hazai közvélemény felé mindebből kevés, vagy torzított formában jutott el. A kormányzati kommunikáció a félelemkeltésre és Brüsszel-ellenes érzelmek erősítésére épült, miközben a valós intézkedések inkább a közös európai fellépést és az együttműködés erősítését szolgálták.Az EU Tanácsa és az Európai Parlament több lépést is tett a migráció kezelésére. 2018-ban szankciókat vezettek be embercsempészek ellen, valamint megerősítették az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) szerepét. A cél az volt, hogy hatékonyabban támogassák a tagállamokat a határvédelemben, a visszaküldési eljárásokban és a harmadik országokkal való együttműködésben. 2019-ben a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának bővítése, illetve a Frontex megerősítése került napirendre, amelyek egyértelműen azt mutatták, hogy az EU egységesen kíván fellépni a kihívásokkal szemben. Mindeközben a magyar kormány kommunikációjában a migrációt az ország szuverenitását fenyegető problémaként állították be. Orbán Viktor 2019 elején úgy fogalmazott, hogy a választások tétje nem a hagyományos politikai megosztottság, hanem a „bevándorláspárti” és „bevándorlásellenes” erők küzdelme lesz. Az efféle kijelentések erősítették azt a képet, miszerint Brüsszel nem a megoldás, hanem maga a probléma. Ezzel szemben a statisztikai adatok arra utalnak, hogy miközben a kormány a migráció ellen kampányolt, a külföldi munkavállalók száma folyamatosan emelkedett Magyarországon.AI illusztráció - Melczer ZsoltEz rávilágít a kommunikáció és a valóság közötti ellentmondásra.A jelenség lényege, hogy a politikai diskurzus nem a tények teljes körű bemutatására törekszik, hanem sokkal inkább az érzelmekre hat. A félelemkeltés, az „idegenektől való védelem” retorikája továbbra is hatékony eszköznek bizonyult a közvélemény formálásában. Ugyanakkor ez a stratégia hosszú távon veszélyeket is rejt, hiszen gyengíti az állampolgárok valós tájékozottságát, és hozzájárulhat az EU és Magyarország közötti feszültségek fokozódásához. Összességében elmondható, hogy bár az Európai Unió valódi és konkrét lépéseket tett az illegális migráció megfékezésére, a magyar kormány kommunikációjában ezek nem kaptak hangsúlyt. Ehelyett a politikai célokat szolgáló, leegyszerűsített és félelemkeltő narratíva dominált, amely tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot.A kérdés, hogy meddig maradhat hatékony ez a stratégia, illetve mikor kerekedik felül a tények hitelesebb bemutatása a politikai érdekeken. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Bevándorlás” sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- 2018 és 2019 évben, annak ellenére, hogy jelentős mértékben csökkent az EU területét érintő migrációs nyomás, folytatódtak az illegális migrációt megakadályozó intézkedések.illetve azok felülvizsgálatai, valamint további források biztosítása az illegális migráció kezelésére. Nyilván a magyar kormány ezeket az intézkedéseket szintén nem verte nagydobra, megmaradt a szokásos kommunikációnál, azaz a több ezer migránssal, vagy éppen a lakosságcserével történő riogatásnál. Ez a módszer továbbra is hatékonynak bizonyult, mivel egy már felépített Brüsszel ellenességre épülő közhangulatot a kormánynak fenn kellett tartani.Az EU-s intézkedés közül a következőket mindenképpen érdemes kiemelni. A Tanács 2018-ban 6 embercsempész tekintetében utazási tilalmat és vagyoni eszközeik befagyasztását szabta ki (A TANÁCS (EU) 2018/870 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE), az Európai Tanács 2018. június 28-i ülésén a vezetők egyetértettek abban, hogy az illegális migráció ellen nem egyetlen tagállamnak, hanem az Unió egészének kell megküzdenie, valamint a Bel- és Igazságügyi Tanács, 2018. október 11–12. ülésén (Pintér Sándor és Bóka János volt jelen (https://www.consilium.europa.eu/media/36686/20181012-jha-presslist.pdf) az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó bizottsági javaslatról tárgyaltak, mely során javaslatként fogalmazódott meg, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) megbízatása megerősítésre kell, hogy kerüljön, leginkább a visszaküldés és a harmadik országokkal való együttműködés terén. Európai Tanács, 2018. október 18-ai ülésén megállapították, hogy az eredményes visszaküldések megkönnyítése terén van még tennivaló, kiemelték, hogy az illegális migráció megakadályozása érdekében erősíteni kell az együttműködést a származási és tranzitországokkal, kiemelten Észak-Afrikában. 2018. december 6-án a Tanács a csempészhálózatok felszámolását célzó intézkedéseket fogadott el, melynek célja az együttműködés erősítése uniós és nemzeti szinten is. Gyakorlatilag az együttműködés megerősítése az információáramlás, az operatív eszközök használata, az emberkereskedők online felületen történő kommunikációjának ellehetetlenítése, segítség nyújtása a harmadik országok bűnüldöző szerveinek (teljes intézkedéscsomag: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15250-2018-INIT/hu/pdf ) területeket jelentette.A bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának és a Frontex megerősítése2019. februárjában a Tanács elnöksége és az EU Parlament, nem hivatalos megállapodás alapján olyan új szabályokban egyezett meg, amely célja a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának a megerősítése. „A bevándorlási összekötő tisztviselőket a tagállamok és az EU küldik ki harmadik országokba, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a fogadó ország hatóságaival migrációs kérdéseket (az illegális migráció megelőzése és az ellene való küzdelem, a visszatérés elősegítése, a jogszerű migráció kezelése) illetően” (https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2019/02/18/immigration-liaison-officers-council-presidency-and-european-parliament-reach-provisional-agreement/). Ezen témában egyébként megalkotásra is került AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1240 RENDELETE (rendelet elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A32019R1240).2019. novemberében a Tanács – az EU szervei által 2018-ban folytatott tárgyalásokra is figyelemmel - módosított rendeletet fogadott el, amely szerint „az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) nagyobb személyi állománnyal és több műszaki eszközzel fog rendelkezni. Szélesebb körű lesz a Frontex felhatalmazása is, hogy támogatni tudja különösen a határellenőrzéssel, a visszaküldéssel és a harmadik országokkal folytatott együttműködéssel kapcsolatos tagállami tevékenységeket. Az új rendelet az Európai Határ- és Parti Őrség keretébe helyezi az európai határőrizeti rendszert (EUROSUR), hogy javuljon ez utóbbi működése.” (https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2019/11/08/european-border-and-coast-guard-council-adopts-revised-regulation/).AI illusztráció - Melczer ZsoltKormányzati kommunikációA magyar kormány kommunikációját jól mutatja Orbán 2019-es sajtótájékoztatóján elhangzottak. Orbán a 2019-es európai parlamenti választásokra történő felkészülés jegyében, a 2019. január 10-ei sajtótájékoztatón olyan kijelentéseket tett, melyek teljes mértékben félrevezették az országot a migrációval kapcsolatos kérdésekben. Orbán szerint a választások lényegi kérdése nem a jobb- és baloldali felosztás, hanem bevándorláspárti-bevándorlásellenes dimenzió. Orbán azt is kijelentette, hogy a migráció már olyan változásokat hozott Európában, hogy van olyan hely, ahol már eldőlt, hogy kevert civilizáció lesz. Megjegyezte továbbá, hogy „az eddigi egységes európai civilizáció helyett két külön civilizáció lesz: egy vegyes, amely az iszlám és a kereszténység együttélésére építi a jövőjét, és a közép-európaiak, „akik továbbra is keresztény civilizációként” képzelik el Európát.” (további részletek: https://2015-2022.miniszterelnok.hu/a-cel-hogy-az-europai-intezmenyekben-a-bevandorlasellenesek-keruljenek-tobbsegbe/ ). Orbán a Fidesz európai parlamenti képviselők választásának 2019. áprilisi kampánynyitóján – többek között - kijelentette, hogy „A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól és vissza kell adni a tagállamoknak.” (https://24.hu/belfold/2019/04/05/orban-3019-ig-tervez/) Orbán bevándorláspárti-bevándorlásellenes eszmefuttatását tekintve és figyelembe véve a KSH adatait (https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0051.html) az mondható el, hogy az ellentmondásokat tartalmaz, mivel Magyarországon a külföldi munkavállalók száma folyamatosan nőt. 2015. évben 39 058 fő volt azon külföldiek száma, akik keresőtevékenység végett voltak az országban, amely szám 2018-ban 47 924 főre, 2019-ben pedig már 66 660 főre növekedett. Tehát nem feltétlen lehet igaz az, amit Orbán mondott a bevándorlás kapcsán, mivel tulajdonképpen a kormány tette lehetővé, hogy a gazdasági migránsok száma növekedjen. Amennyiben azt nézzük meg, hogy nem gazdasági migránsról van szó, hanem illegális migránsról, akkor pedig az az igazság, hogy az EU szervei által hozott intézkedések pont az illegális migrációt akarták megfékezni, az emberkereskedelmi hálózatokat felszámolni. Az a kijelentés, miszerint a tagállamoknak vissza kell adni a migráció kezelését azért is ellentmondásos, mert – ahogy az a fentiekben látható volt - az Európai Tanács, melynek tagja Orbán Viktor is 2018. június 28-i ülésén még abban értett egyet, hogy az illegális migráció ellen nem egyetlen tagállamnak, hanem az Unió egészének kell megküzdenie.Az EU szerveinél tehát a munka továbbra is folyt, viszont ez a hazai közvélemény előtt nem vagy nem feltétlen hitelesen jelent meg. Az akkori kormányzati kommunikációra továbbra is az volt a jellemző, hogy nem az EU által, az illegális migráció ellen megtett intézkedéseket mutatta meg, hanem tulajdonképpen kihasználva az EU intézményrendszere által tett intézkedések kapcsán meglévő tájékozatlanságot, folytatódott Brüsszel démonizálása, valamint az országba munkát vállaló külföldiek számának a növelése. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció