

Jellege:
Nyílt egypárti diktatúra, szovjet megszállással.
Módszerek:
Közvetlen erőszakszervezetek, cenzúra, korlátozott utazás, ideológiai kényszer.
Társadalom:
"Gulyáskommunizmus" - csak a Kádár rendszerre érvényes-, ahol a hallgatólagos alkut kötöttek a hatalommal: a szabadságjogokért cserébe viszonylagos életszínvonalat kaptak.
A gazdaság irányítása elsősorban politikai alapon történik, nem a közgazdaságtanban meghatározott szabályok és főleg nem a szabad versenypiac alapján.
A legfőbb gazdaságpolitikai döntések (pl. ötéves tervek, jelentős beruházások, anyag és energia szabályozás - Országos Tervhivatal, Országos Anyag és Ár Hivatal - az 1968-as reform bevezetése vagy leállítása) itt születtek. Rákosi Mátyás és Kádár János pártfőtitkárnak jelentős beleszólása volt a döntésekre.
Korszakspecifikus döntéshozatal 1957–1968 (Konszolidáció):
A tervutasításos rendszer visszaállítása, a döntések szigorúan központosítottak voltak.
Új Gazdasági Mechanizmus 1968–1972:
Növekedett a vállalatok önállósága, a tervutasításokat részben felváltották a gazdasági szabályozók (árak, adók), de a stratégiai irányítás megmaradt.
A reformok leállítása 1973–1980-as évek közepe: A reformok leállítása, a döntéshozatal ismét centralizált lett, az 50 legnagyobb vállalatot közvetlen pártirányítás alá vonták.
A rendszer válsága 1980-as évek vége:
A döntések decentralizáltabbá váltak, előtérbe került a vállalati önállóság és a piaci elemek növelése. A gyakorlatban a döntések a „cukor és korbács” politikáját követték: a magasabb életszínvonal biztosítása érdekében a pártvezetés gyakran pragmatikus, a gyakorlati szükségleteket figyelembe vevő döntéseket hozott (pl. a háztáji gazdaságok támogatása), de a rendszer alapjait (állami tulajdon, tervgazdálkodás) nem érinthette
Jellege:
Hibrid rezsim, választásos autokrácia, nem nyílt diktatúra, de tekintélyelvű.
Módszerek:
Jogszabályi változtatások, médiafölény, gazdasági hatalom koncentrációja.
Társadalom:
Paternalista gondoskodás, a lojalitás jutalmazása, a "Kádár-szerep" modernizálása.
A gazdaság irányítása Főbb jellemzői:
Politikai korrupció:
A cégek politikai kapcsolataik révén jutnak előnyökhöz, például állami megrendelésekhez, engedélyekhez vagy támogatásokhoz.
Verseny ellenesség:
A kormányzati szabályozások a "haveri" cégeket védik a valódi versenytől.
A legfontosabb gazdasági döntések színterei a következők voltak: Miniszterelnökség és közvetlen tanácsadók.
A legfőbb döntések Orbán Viktor miniszterelnök kezében összpontosultak, a stratégiai gazdaságpolitikai irányvonalakat az ő irodája határozta meg.
Kormányülés és Gazdasági Kabinet:
A formális döntéshozatal a kormányüléseken, illetve a gazdasági témákért felelős miniszterek (pl. nemzetgazdasági miniszter) részvételével működő gazdasági kabinetekben történt.
Nemzeti Vagyon Újraelosztása:
A rendszer egyik alappillére a nemzeti vagyon tudatos újraelosztása volt, mely a nemzeti tőke támogatására és új gazdasági elitek kialakítására fókuszált. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) feltőkésítése. Igaz én inkább így fogalmaznék: a Nemzeti Együtt-rablás Rendszere.
A "nemzeti tőke" támogatása:
A döntések célja a hazai tulajdonú vállalatok helyzetbe hozása volt, amit gyakran közbeszerzéseken vagy speciális támogatási struktúrákon keresztül valósítottak meg.
A crony capitalism (magyarul gyakran haveri kapitalizmus, csókos kapitalizmus vagy baráti kapitalizmus) - amit Bod Péter Ákos közgazdász professzor is többször említett előadásaiban interjúiban - olyan gazdasági rendszer, amelyben a vállalkozások sikere nem a piaci versenyen, hanem a politikai hatalommal való szoros összefonódáson alapul. (Szijj László, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Orbán Győző … és a névsor folytatható)
FIDESZ Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ-MPSZ) vs. Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Mind a két rendszer nagy gondot fordított a káderképzésre, az utánpótlásra és nyilván a saját ideológiai nevelésre, amihez hozzátartozott a feltétlen hűség és lojalitás a párthoz. A KISZ-ből és a Fidelitas-ból kerültek ki a megyei hivatalok közép és felsővezetői, kormányzati tisztviselő és hivatalvezetői.
Fidelitas a FIDESZ ifjúsági szervezete vs. KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) az MSZMP ifjúsági szervezete
Az irányítás, egy központból történt.
Mind a két rendszerben a politikai, gazdasági és egyéb döntések meghozatala történt a fent említett testületekben.
Közigazgatás:
A járási és megyei hivatalok élére a Kádár és az Orbán rendszer is pártkádereket neveztek ki. Ezzel garantálta a rendszer a pártpolitikai döntések meghozatalát. Egy-egy példa a Kádár-, és az Orbán-rendszerben a pártpolitika által irányított hivatalszervezetre.
A Bős-Nagymarosi Vízlépcső megépítése a civil összefogásnak köszönhetően végül is nem épült meg.
Talajvízszint-csökkenés:
A Duna medrének elmélyülése és a víz elterelése veszélyeztette a Szigetköz egyedülálló vízi világát és mezőgazdaságát.
Ökológiai katasztrófa veszélye:
A folyó természetes öntisztuló képességének és hordalékdinamikájának drasztikus megváltozása.
Vízminőség romlása:
A lelassult vizű tározókban és csatornákban felgyülemlő üledék veszélyeztetheti a parti szűrésű ivóvízkészleteket.
Gazdasági és energetikai aspektusok Energiatermelés:
Bár a vízerőművek megújuló energiát szolgáltatnak, a hazai és nemzetközi energiapolitikai döntések mérlegelési skáláján a környezeti áldozatok sokáig felülmúlták a várt gazdasági hasznot.
A párt központi bizottsága és a Minisztertanács közvetlenül irányította a beruházást és a Pest Megyei Pártbizottság, valamint a Pest Megyei Tanács illetékes vezetőin keresztül. A pártpolitika figyelmen kívül hagyta a beruházás következtében fellépő ökológiai károkat és a vízminőség romlását, a természeti környezetben és a tájképben okozott rombolást. A beruházást végül is s Duna Kör civil összefogás közbenjárására a pártállam megszűntette. A tiltakozások hatására - az első 1988. május 27-én, míg a második még nagyobb megmozdulás 1988. szeptember 12-én volt - a magyar kormány 1989. május 13-án felfüggesztette majd, 1992. június 9-én a parlament hatályon kívül helyezte az 1977-es államközi szerződést.
Bige László, BIGE Holdingjának megszerzésére irányuló politikai befolyás.
Csányi Sándor OTP bankvezér és Orbán Viktor volt miniszterelnök egymásnak vállvetve akarták megszerezni Bige László cégét, amit saját erőforrásból, akár bankhitelek igénybevételével és nem állami támogatásból épített fel a rendszerváltás után masszívan veszteséges Péti Nitrogénművekből. Hogy Orbán-Csányi megszerezze a céget felhasználták az állami intézményeket. Vizsgálatot indított a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, valamint a Kormányhivatal.
A vizsgálatok nem tudták Bige László cégére egyetlen eljárás esetén sem a vonatkozó jogszabályok megsértését. Végül a Gazdasági Versenyhivatal - GVH - „vélhető kartell gyanú” miatt 11 milliárd forintra büntette. Bige László beperelte a GVH-t, és megnyerte a pert. (Megjegyzem, nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenne a szankciót vélelem estére is. A hatóságnak kell bizonyítania az elkövetett jogsértést. Amit Bige Lászlóval az állam a hatósági szervek és a GVH elkövetett, azt egy jogállamban nem lehetett volna.
Vármegye-főispán (korábban kormánymegbízott), járási hivatalvezető vs. megyei-, járási tanácselnök
A Kádár-, és az Orbán-rendszer is szükségesnek tartotta a politikai legitimitását az őt támogató társadalmi bázisra alapozni és ezzel mintegy bizonyítani a társadalom felé, hogy annak többsége támogatja és elfogadja. Ezt a feladatot a Kádár-rendszerben a Hazafias Népforont, míg az Orbán-rendszerben a Civil Összefogás Fóruma támogatta az MSZSMP-t illetőleg a FIDESZ-t.
A Kádár-rendszerben:
A Hazafias Népfront (HNF) egy társadalmi-politikai tömegmozgalom volt, amely 1954 és 1990 között működött. Célja a társadalom különböző rétegeinek összefogása és a szocialista állampárt politikájának támogatása volt. Nem rendelkezett egyéni tagsággal, hanem mozgalomként szervezte akcióit. Az ötévenként megtartott országgyűlési választásokon csak a Hazafias Népfront jelöltjeire lehetett szavazni. Ez a rendelkezés kizárta a valódi választás lehetőségét, mert csak arra az egy jelöltre lehetett szavazni, akit az adott szavazókörzetben a HNF támogatott.
Stumpf István - a Bibó István Szakkollégium igazgatója, az első Orbán-kormány kancellária minisztere, később alkotmánybíró - és Mikola István - az ajkai Magyar Imre Kórház igazgatója, az első Orbán-Kormány egészségügyi minisztere – 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront utolsó alelnökei voltak.
Az Orbán-rendszerben:
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) egy 2009-ben alapított magyarországi civil szervezetként működő mozgalom, amely szorosan kötődik az Orbán-kormányok politikai irányvonalához és közéleti megmozdulásaihoz.
Pénzügyi összefonódások:
A szervezet működését és kormánypárti kampányait éveken át listaáron milliárdos nagyságrendben támogatta az állami tulajdonú vállalatok – MVM mellett közvetlenül a Fidesz pártalapítványa (a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány), évi tízmilliós nagyságrendben. De a Szerencsjáték Zrt. is sok millióval támogatta CÖF-öt.
Békemenetek szervezése:
A CÖF neve egybeforrt az Orbán-kormányt és a Fideszt támogató, tízezreket megmozgató politikai tömegdemonstrációkkal.
Nyílt kampánytevékenység:
A CÖF rendszeresen végzett a kormánypárti politikai kommunikációval teljesen megegyező országos plakát- és médiakampányokat, miközben formális civil státuszára hivatkozva kerüli az ellenzéki pártokra vonatkozó kampányfinanszírozási szabályokat.
Események:
Legismertebbek a kormánypolitikát támogató, nagyszabású „Békemenetek” szervezéséről.
Vezetés:
A szervezet új elnöke ifj. Lomnici Zoltán, aki a korábbi szóvivői pozíciót váltotta. Elődje Csizmadia László volt.
A Kádár-, és az Orbán rendszer idején is Magyarországon „húzta meg magát” terrorista vagy terrorizmus támogatásával, pénzmosással gyanúsított személy. A Kádár-rendszerben Ilich Ramírez Sánchez, ismertebb nevén Carlos, a Sakál, míg az Orbán-rendszerben Ghaith Pharaon a szaudi milliárdos.
A két személyben az a közös, hogy mindkettő rendőrségi körözés alatt állt, és a politikai hatalom ahelyett, hogy kiadta volna az INTERPOL-nak a két nemzetközileg keresett személyt, még bújtatta és megtűrte őket.
Ilich Ramírez Sánchez, ismertebb nevén Carlos, a Sakál
Az 1970-es és 1980-as évek hírhedt nemzetközi terroristája. A szocializmus időszaka alatt, 1979 és 1985 között, a kádári vezetés és a magyar állambiztonság tudtával és támogatásával éveket töltött Magyarországon.
Magyarországi tevékenységei és tartózkodása:
Carlos és csoportja műveleti bázisát és szállását egy budapesti, II. kerületi villában alakította ki, amit fegyverraktárként és főhadiszállásként is használt. Az épületet a magyar titkosszolgálat bocsátott a rendelkezésükre. Gyakran megfordult luxusszállodákban (pl. InterContinental) és a volt Fácános-kertben.
Fedőtevékenység:
Carlos sokáig dél-jemeni diplomataként, vagy moszkvai üzletemberként utazott, a magyar hatóságok pedig szemet hunytak jelenléte felett.
Távozása:
Miután a szovjet vezetés és a szocialista blokk politikája megváltozott a nemzetközi terrorizmussal szemben, a magyar vezetés 1985-ben kiutasította az országból. A francia és amerikai hatóságok nyomására végül 1994-ben fogták el Szudánban.
Dr. Ghaith Rashad Pharaon, a szaúdi milliárdos szomszéd
Ghaith Pharaon – Lázár János által tartott egyik kormányinfóján elmondottak szerint – 2014. októberében két alkalommal nyújtott be vízumkérelmet.
2015-ben a Buddha Bárban befektetési szándékkal tárgyalt Tarsoly Csabával a Csepel-szigetre tervezett Duna City projektről. Ghaith Pharaont a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség közvetítette Tarsoly Csabához.
Időközben Budapesten a Cinege utca 4. és 6. házszámok alatt levő ingatlanokat megvásárolta a Pharaon cégcsoportba tartozó Pharaon-Delta Fejlesztési Kft. Az ingatlanok érdekessége, hogy a Cinege utca 5. házszám alatt Orbán Viktor tulajdonában levő ingatlan van.
Pharaon járt a 2015. szeptember 12-én megtartott szőlőhegyi szüreti felvonuláson. Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója szerint a Seregélyesi Kisbíróban jelent meg 25 év után először sajtófotó Ghaith Pharaonról, ami a szőlőhegyi szüreti felvonuláson készült.
2015-ben az AMX Nador House Hungary Kft. a budapesti József Nádor tér 1. cím alatt levő ingatlan tulajdonosa lett. Az AMX Nador House Hungary Kft. céget 2016 márciusában megvásárolta Ammar Mahmoud Abu Namous (Pharaon ügyvédje és megbízottja), aki átnevezte a céget Pharaon-Kappa Befektetési és Tanácsadó Kft-re.
2016. október 24-én Harangozó Tamás az Országházban megkérdezte Orbán Viktort, hogy találkozott-e Ghaith Pharaonnal. Orbán Viktor elmondása szerint a Jordánia budapesti képviseletének díszvacsoráján találkozott Pharaonnal. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy a Ghaith Pharaon körül kialakult ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Hozzátette, hogy Ghaith Pharaon beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást. Colleen Bell az ATV Szabad szemmel című műsorában kijelentette, hogy nincs semmiféle titkosszolgálati játszma.
2016. október 30-án Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa közleményében kijelentette: „mivel a kormány nemzetközileg is ismert bűnözőkkel üzletel” a Demokratikus Koalíció mindent megtesz, hogy megvédje Magyarországot. Varju László nyilatkozatában közölte, hogy a Demokratikus Koalíció értesíteni fogja a Szövetségi Nyomozóirodát, az Interpolt és a magyarországi nyomozó szerveket Ghaith Pharaon magyarországi tartózkodásáról.
Ghaith Pharaon halála
2017. január 7-én a magyar sajtóban megjelent a hír, miszerint Dr. Ghaith Rashad Pharaon elhunyt. A Dhow Net Twitter-oldalon megjelent hír szerint egy 76 éves Dr. Ghaith Rashad Pharaon hunyt el. A magyar sajtóban ennek alapján azt a konzekvenciát vonták le, hogy az üzletember Dr. Ghaith Rashad Pharaon hunyt el, aki többek között Magyarországon is járt. Az Origónak magyarországi kormányzati források is megerősítették Dr. Ghaith Rashad Pharaon halálhírét.
Az írásomban megpróbáltam Orbán rendszerét, a NER-t párhuzamba állítani a Kádár-rendszerrel. Rengeteg a hasonlóság a kormányzati kommunikációban, az állami média cenzúrázásában, a hatalomhoz hűséges bürokrácia kiépítésében, a pártkáderek hatalmi pozícióba ültetésével - Polt Péter legfőbb ügyész majd alkotmánybíró, Varga Zs. András a Kúria elnöke, Windisch László az Állami Számvevőszék elnöke… stb – az állami szervek ún. kézivezérlésében, ahol a hivatali döntésekbe „felülről” a kormányzat beleszólt, az állam és a pártérdekek összefonódása.
A sort folytathatnám. A lényeg, hogy az 1990-ben elkezdődő demokrácia kiépítése 20 év után megtorpant és a 2010-ben kétharmados többséggel hatalomra kerülő Orbán Viktor és a FIDESZ 16 év kormányzás alatt a demokrácia intézményrendszerét módszeresen leépítette és ezzel párhuzamosan kifosztotta az országot. Talán ez is volt a valódi cél és nem a közérdek, az emberek szolgálata.
Két dologban viszont nagy a különbség az Orbán-, és a Kádár rendszer között. Míg a Kádár (Rákosi) rendszerben a magán vagyonból lett közvagyon, addig az Orbán-rendszerben a közvagyonból lett – átjátszva a családnak, haveroknak – magánvagyon. A másik dolog, a Kádár-rendszer a végnapjaira demokratizálódott, addig az Orbán-rendszer az április 12-i választásokig – ahol a FIDESZ csúfosan megbukott – 2010-től folyamatosan autokratizálódott.
És még egy mondat az írásom végére. Ne legyen kétsége senkinek arról, hogy egy újabb FIDESZ kétharmad esetén az Orbán-rezsim a még meglévő halovány jogállamiságot is felszámolta volna, tovább közeledne a keleti autoriter rezsimekhez és bizonyára az EU-t is megpróbálta volna elhagyni bármi áron, hogy a hatalmát megtarthassa.
Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció