Írtunk egy kis történelmet
2026. május 9. beírta magát a magyar történelembe – hivatalba lépett a Tisza-kormány, amit egész napot ülés, fogadalmak, első döntések és valódi népünnepély tett emlékezetessé.
A felszabadulás könnyei
Meglett, erős, igaz magyar férfiak posztolnak a közmédiában, hogy könnyeztek. Megírják, hogy sírtak. Nem egy daltól, egy tánctól, egy mondattól, hanem egy új életérzéstől, amitől megnyíltak a szívek, a lélek úgy érzi, ez valódi felszabadulás, és mert ez a szabadságérzet kollektív, hiszen több millióan megéljük. Ezért sírunk valójában. A kollektív öröm okán.
A zászló visszatért Európába
Forsthoffer Ágnes frappáns, szeretettel, de határozottsággal elmondott beszéde után meghozta az első döntését, hogy 2012 óta először, újra, fölkerüljön az Európai Unió zászlaja a Parlamentünk épületére.
És mi sírtunk, mert tudjuk, hogy ez nem csupán a zászló kihelyezése egy épületre, hanem egy erős üzenet és szimbólum is mindazoknak, akik pontosan tudják, hogy Európában vagyunk, és itt a helyünk, a szó minden, legjobb értelmében.
Magyar Péter hiteles, kemény szavaival igazságokat mondott ki, amikor újra felszólította a főméltóságokat, hogy mondjanak le. Sulyok Tamás azonban még nem kapott felkérést, vagy utasítást attól, akinek valójában folyamatosan engedelmeskedett.
A remény miniszterelnökké vált
Dr. Magyar Péter miniszterelnök lett. Valódi, reményteli miniszterelnök. Ez a szó ma már mást jelent mindannyiunknak, mert a személy, aki mögötte van a szemünk előtt vált igazi államférfivá, és hatalmas felelősséggel a vállán kezdi meg a munkát – értünk, velünk.
És mi sírtunk, mert a két éves kőkemény akarat és munka eredménye hatalmas győzelem lett, amit még a választás napján sem mertünk elhinni, hogy valóban megtörtént e.
Sírtunk, mert megkönnyebbültünk, felszabadultunk, hogy végre a miniszterelnök szó mögé nem egy tolvaj bűnözőt kell képzelnünk hanem egy olyan embert, aki felnőtt a feladathoz és az eredeti méltóságára emelte a posztot.
Az első betartott ígéret
Az országházba bevonultak a sükösdi tamburás gyerekek, akiknek az országjárás során Magyar Péter megígérte, hogy amint lehetséges, mindenképp várja őket a Parlamentbe. Aki emlékezett erre az ígéretre, és ezekre a gyerekekre, már ettől a bevonulástól is meghatódott. Első fontos ígéret, ami meg is valósult! A gyerekek a Cigányhimnuszt és a Tavaszi szél című magyar népdalt adták elő egy országnak, bent a Parlament épületében is, kint a hatalmas tömegnek is, és az összes közvetítést otthonról figyelő embernek is - világszerte.
Gyermekhangok a nemzet szívében
Sírtak a Parlamentben ülők, sírtak a Parlament előtti tömegben az emberek, és sírtunk otthon a képernyők előtt. Ezek a gyerekek olyan tiszta hanggal, olyan tiszta lélekkel ültették a szívünkbe a dalaikat, a hangszeres tudásukat, az ártatlan gyermeki tekintetüket, amit soha nem fogunk elfelejteni.
Kivonultak a történelemből
(A Mihazánk 6 fős személyzete kivonult ugyan, mert nem voltak hajlandóak meghallgatni a Cigányhimnuszt, felháborodtak utólag a Tavaszi szél című dalon is, és persze az Örömóda sem fért bele a gusztusukba, mert az az Európa Unió himnusza. De ennél több szót nem is érdemelnek, mert az, hogy kimentek a gyerekek előadásáról, róluk árulja el, hogy ez bizony az ő szégyenük.)
Évek óta számos tanár- és diáktüntetésen és Magyar Péter országjárása során is elhangzott a Grund vígszínházi fiúzenekar mára már mindenki számára ismert "Mi vagyunk a grund" című dal. Élő előadásukba lelkesen bekapcsolódott az ünneplő tömeg is, a Parlament előtti tér zengett az ismert nótától.
Dalok, amelyek újra a mieink lettek
Caramell, a különleges hangzású saját dalával megérintette a szíveket.
Szekeres Adrienn éneklése közben vonult ki az új miniszterelnök, Magyar Péter az Országház lépcsőjére a fiaival, ahol ismét mondott egy rövid beszédet, és arra biztatta a közönséget, hogy élvezzék a rendezvény programját és legyen tánc.
Oláh Ibolya korábban azt nyilatkozta, hogy abban a rendszerben ő nem fogja többé elénekelni a neki írt, ikonikus dalt, de most megváltozott a világ. Most olyan szabad levegő és tiszta dimenzió nyílt, amikor úgy döntött, itt az ideje, újra elénekli végre a Magyarország című dalát (amit Geszti Péter kifejezetten neki írt).
És mi sírtunk. Mert mi is pontosan azt éreztük, hogy igen, most újra el lehet végre, sőt el kell végre énekelni ezt a csodálatos magyar dalt. Mert most a dal üzenetét szabadon beszívhatjuk, megélhetjük, hangosan énekelhetjük Ibolyával együtt is akár.
Picibácsi és a közös emlékezet
Presser Gábor soha nem szokott politikai rendezvényeken fellépni. Most sem tette. De elénekelte nekünk a több évtizedes dalát, mert nekünk írták, mert nekünk szánták, és a május 9-i népünnepélyünk nem politikai rendezvény volt, hanem egy nép valós, közös, szabad ünneplése.
Sokan sírtunk. Mert a dal megérint, mert visszarepít az ifjúkorunkba, ahol szintén megérintett, és mert szinte szóról szóra tudjuk a szövegét, a dallamát, értjük a mondanivalóját. És mert annyira jó, hogy Picibácsi itt van közöttünk és könnyedén leül a zongorájához és énekel nekünk-velünk-értünk.
Tánc, nevetés, szabadság
A választás éjszakáján táncoló dr. Hegedűs Zsolt öröme világszerte elterjedt, így a zene előadója, a brit Jalja úgy döntött, iderepül Magyarországra, és megnézi, mit szólnak a magyarok élőben az ő dalához. Bár az egészségügyi miniszter áprilisban azt nyilatkozta, hogy többé nem táncol, a tömeg biztatásának és a zene hangulatának, ritmusának ismét nem tudott ellenállni, így mindenki nagy örömére megismételte a táncot – immáron az eredeti előadó élőzenei kíséretével.
Sírtunk és nevettünk, mert elért bennünket az a megható szabadság-feeling, amit évtizedek óta nem tudtunk átélni. Sokan még talán soha nem is éltek át hasonlót egész életük során.
A kollektív öröm napja
Meglett, erős, igaz magyar férfiak posztolnak a közmédiában, hogy könnyeztek. Megírják, hogy sírtak. Nem egy daltól, egy tánctól, egy mondattól, hanem egy új életérzéstől, amitől megnyíltak a szívek, a lélek úgy érzi, ez valódi felszabadulás, és mert ez a szabadságérzet kollektív, hiszen több millióan megéljük. Ezért sírunk valójában. A kollektív öröm okán.
Így írtunk mi történelmet 2026. május 9-én – kollektív örömmel.
Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter fiaival - Fotó: Magyar Péter Facebook
