Újabb gyászos adatok láttak napvilágot, ezúttal az idei magyar alma terméssel kapcsolatban, pedig az agrárágazat és a vidékpolitika kiemelt helyet foglal el a kormány kommunikációjában. „Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, amely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. Termelési potenciálunk egy jó évjáratban, még az erősen zsugorodó ültetvény terület mellett is, mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120–130 ezer tonna lehetne étkezési alma, 370–380 ezer tonna pedig ipari alma (utóbbinak 80–90 %-a sűrítmény célú léalma). Az elmúlt öt év – de egyben az elmúlt 2–3 évtized – leggyengébb termését 2022-ben szüreteltük, amely 280 ezer tonna volt. Az előző évben is jócskán elmaradt a hazai almatermés a potenciálunktól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottunk be (ebből 232 ezer tonna volt léalma, 20 ezer tonna egyéb ipari alma, 65 ezer tonna étkezési alma és 25 ezer tonna az exportált mennyiség)” – adta hírül a FruitVeB szakmaközi szövetség. Gyengén terem a magyar alma – Forrás: FruitVeB Lehet rosszabb? Lehet! A 2025. évi hazai almatermés ugyanis minden idők leggyengébbjének ígérkezik: a szakma 160 ezer tonna körül prognosztizálja azt, ami az előző év – egyébként is nagyon alacsony – termésének mindössze szűk fele. Várhatóan ebből 60–80 ezer tonna lehet az étkezési alma, egy jó évjárat termésének mindössze 55–65 %-a. Almából is behozatalra szorulunk Mivel 110–120 ezer tonnányi a hazai étkezési almafogyasztás, könnyű kiszámítani, hogy ez évben kevés alkalommal fogunk kosarunkba magyar almát tenni. A szakemberek szerint egyébként a határon belüli vásárlói igények mintegy 90 %-át kellene hazai termelésből megoldani. Mi lesz az ültetvények jövője? – Fotó: Michael & Diane Weidner / Unsplash Okok és további következmények Az elkeserítő helyzet okai – a kedvezőtlen időjárási körülmények mellett – a folyamatosan csökkenő termőterület és a korszerűtlen, rossz kondíciójú ültetvények. Mindemellett – mint az agrárium egyéb területein is – meghatározó probléma a gazdatársadalom elöregedése. Ezekre a problémákra a szaktárcának hosszú évek óta nincs megfelelő válasza, ellenben uniós forrásból 2012 és 2022 között – MVH által közzétett adatok szerint – mintegy 7 ezer milliárd forintot osztott ki támogatásként az agráriumban. Szöőr Beáta – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Annak ellenére, hogy az agrárágazat és a vidékpolitika kiemelt helyet foglal el a kormány kommunikációjában, újabb gyászos adatok láttak napvilágot, ezúttal az idei almaterméssel kapcsolatban. „Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, amely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. Termelési potenciálunk egy jó évjáratban, még az erősen zsugorodó ültetvény terület mellett is, mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120–130 ezer tonna lehetne étkezési alma, 370–380 ezer tonna pedig ipari alma (utóbbinak 80–90 %-a sűrítmény célú léalma). Az elmúlt öt év – de egyben az elmúlt 2–3 évtized – leggyengébb termését 2022-ben szüreteltük, amely 280 ezer tonna volt. Az előző évben is jócskán elmaradt a hazai almatermés a potenciálunktól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottunk be (ebből 232 ezer tonna volt léalma, 20 ezer tonna egyéb ipari alma, 65 ezer tonna étkezési alma és 25 ezer tonna az exportált mennyiség)” – adta hírül a FruitVeB szakmaközi szövetség. Forrás: FruitVeB Lehet rosszabb? Lehet! A 2025. évi hazai almatermés ugyanis minden idők leggyengébbjének ígérkezik. A szakma 160 ezer tonna körül prognosztizálja azt, ami az előző év – egyébként is nagyon alacsony – termésének mindössze szűk fele. Várhatóan ebből 60–80 ezer tonna lehet az étkezési alma, egy jó évjárat termésének mindössze 55–65 %-a. Mivel 110–120 ezer tonnányi a hazai étkezési almafogyasztás, könnyű kiszámítani, hogy ez évben kevés alkalommal fogunk kosarunkba magyar almát tenni. A szakemberek szerint egyébként a határon belüli vásárlói igények mintegy 90 %-át kellene hazai termelésből megoldani. Gál Pál barabási termelõ borítja le almáját az Agrana-Juice-Magyarország Kft. vásárosnaményi almafeldolgozó üzemében, 2009. augusztus 28-án. Fotó: MTI/Balázs Attila Okok és további következmények Az elkeserítő helyzet okai – a kedvezőtlen időjárási körülmények mellett – a folyamatosan csökkenő termőterület és a korszerűtlen, rossz kondíciójú ültetvények. Mindemellett (mint az agrárium egyéb területein is) meghatározó probléma a gazdatársadalom elöregedése. Ezekre a problémákra a szaktárcának hosszú évek óta nincs megfelelő válasza. Ellenben uniós forrásból 2012 és 2022 között (MVH által közzétett adatok szerint) mintegy 7 ezer milliárd forintot osztott ki támogatásként az agráriumban. Szöőr Beáta – Nyitókép: ShutterStock