A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC

Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét. Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt. Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTI A találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik. Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben. Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTI Az egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot

Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt

A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI

Ma hajnalban orosz drónok hatoltak be Lengyelország és egyben a NATO területére. A drónok számáról eltérő információk láttak napvilágot, de úgy tűnik, hogy 10-nél többre tehető a számuk. A drónok – Fehéroroszországon keresztül – NATO területen történő megjelenése kapcsán több elképzelés látott napvilágot. Az egyik szerint valószínűsíthető az is, hogy ez Putyin részéről szándékos agresszió, provokáció volt, a másik szerint pedig az történt, hogy az ukránok zavarták meg a kapcsolatot a kezelő és a drón között. Amennyiben szándékos agresszió volt, akkor az jelentheti azt is, hogy a NATO erők tesztelése volt Putyin célja, és ismét feszegeti a határait, illetve a NATO szövetségesek tűrőképességét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az EU és a magyar kormány reakciója A lengyel miniszterelnök kérte a NATO szerződés 4. cikkelyének alkalmazását, mely szerint: A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Az EU politikusai (António Costa, az Európai Tanács elnöke, vagy Kaja Kallas az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) is megszólaltak az ügy kapcsán, és szolidaritásukat fejezték ki, valamint példátlan légtérsértésnek nevezték az esetet. Orbán Viktor Facebook oldalán szolidaritását fejezte ki, és kijelentette: Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit Szijjártó Péter, aki egyébként Putyin egyik legjobb szövetségesénél, Lukasenko fehérorosz elnöknél tartózkodik, kijelentette Facebook oldalán: A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Magyar Péter is megszólalt Magyar Péter, a TISZA párt vezetője Facebook oldalán reagált az incidensre. Kifejtette többek között, hogy a lengyel légvédelem hatástalanította a drónokat és tájékoztatta az országot, hogy Lengyelország a NATO 4-es cikkelyének aktiválását kérte. Megemlítette továbbá, hogy: „Orbán Viktor eközben reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó. A Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot. Az oroszok már nem csak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is. A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán. Ahogy már többször elmondtuk, a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd.” A TISZA vezetője, Magyar Péter a posztját egy régi mondással zárta: „Lengyel, magyar két jó barát” Ahogy látható a magyar kormány két prominens tagja ki meri végre mondani, hogy háború dúl a szomszédunkban és nem – ahogy Putyin nevezi -„különleges hadművelet”, de azért arra, gondosan ügyeltek, hogy az „orosz” szó még véletlenül se legyen a posztjukban feltüntetve (ugye emlékszünk még Sulyok köztársasági elnök posztjára, amelyből törölte az „orosz” szót!). Míg Orbán a „béképártiságát” hangoztatja, idestova már több mint 3 éve, addig eljutottunk oda, hogy Putyin drónjai megjelentek Lengyelországban és egyúttal a NATO területen is, melyek ellen légvédelmet vetettek be a lengyelek, azért, hogy megvédjék magukat. Ahogy kinéz a helyzet a „békepártiság” hangoztatása nem jut el Putyin fülébe, annak ellenre sem, hogy Szijjártó rendszeres vendég Moszkvában! Gaál Lóránt – Nyitókép: ÍgyÉlünk illusztráció

Napról napra durvulnak el az ukrán–magyar kapcsolatok, a diplomáciai diskurzus már az X-en zajlik, és úgy tűnik, az eddigieknél is komolyabb válságról van szó. A szokatlanul alakult kommunikációs csatározásnak két fontos előzménye van. Az egyik a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadás, a másik pedig a Kijevet augusztus 28-án sújtó orosz bombatámadás, amely több halálos áldozatot is követelt. A Barátság kőolajvezetéket ért támadás Az augusztus 22-én végrehajtott akció célja a kőolajszállítás megnehezítése volt, ezzel akadályozva az orosz kőolaj exportját a közép-kelet-európai térségbe. A brjanszki régióban történt támadás következtében az olajszállítást öt napra le kellett állítani. Az 1962 óta Magyarországra is szállító vezeték stratégiai fontosságú Oroszország számára, hiszen évente 8 millió tonna kőolajat képes továbbítani ezen a rendszeren keresztül. Fotó: A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán A műveletért felelős ukrán katona Robert Joszipovics Brovgyi, az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Repülőgépes Erőinek parancsnoka volt. A magyar felmenőkkel is rendelkező tiszt 2022. február 7-én csatlakozott az ukrán hadsereghez, és kulcsszerepet játszott a drónműveletek meghonosításában. Robert Joszipovics Brovgyi – Fotó: Wikipedia / Птахи Мадяра A támadásra reagálva a magyar külügyminiszter egy Facebook-videóban jelentette be, hogy Robert Brovgyit kitiltják Magyarország területéről és a schengeni övezetből. Szijjártó Péter kiemelte: „A stratégiai vészhelyzeti tartalékot is kis híján fel kellett használnunk” a helyreállítási munkálatok miatt, illetve, hogy minden, az energiabiztonságot veszélyeztető kísérletet a magyar szuverenitás ellen elkövetett támadásként értelmeznek. Az ukrán fél sem maradt adós a válasszal. Az érintett – részben magyar származású – parancsnok videóban reagált, melyben indulatos hangnemben üzent: „Dugjátok fel a szankcióitokat a seggetekbe”, valamint hozzátette: „Elegendő igaz magyar van Magyarországon, és egyszer majd elegük lesz belőletek. Ami pedig a schengeni korlátozásokat illeti – ne harapjatok nagyobbat, mint amennyit meg tudtok rágni; a humorérzéketek szánalmas.” A diplomáciai válság súlyosságát fokozta, hogy a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski is reagált az X-en, kifejezve egyet nem értését, és biztosítva Brovgyit arról, hogy Lengyelország szívesen látja. A kitiltás hírét ráadásul a kijevi bombatámadást követő reggelen hozták nyilvánosságra, ami tovább nehezítette az amúgy is feszült helyzetet. Bombatámadás Kijevben Augusztus 28-án bombatámadások sorozata érte az ukrán fővárost orosz részről. A BBC forrásai szerint eddig 21 ember vesztette életét, köztük gyermekek is. Számos lakóépület megsérült, de találat érte diplomáciai létesítményeket is, például az EU egyik missziós irodájának épületét. Mentők és tűzoltók dolgoznak egy lakóépület helyszínén, amelyet orosz rakéták és drónok támadtak meg Oroszország Ukrajna elleni támadása során, Kijevben, Ukrajnában, 2025. augusztus 28-án. – Fotó: Thomas Peter / REUTERS A támadás nagy felháborodást váltott ki mind az EU, mind az Egyesült Királyság részéről. Steve Fitkopf New Yorkban tárgyalt ukrán illetékesekkel, és a Fox News-nak adott nyilatkozatában kiemelte az orosz féllel folytatott folyamatos kommunikáció fontosságát. Az ukrán elnök szintén az X-en üzent, stílusváltással élve. Posztjában ezt írta: „Most, miközben népünk éppen az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményeivel küzd, újabb kísérletet látunk a magyar tisztviselők részéről arra, hogy a feketét fehérnek állítsák be, és áthárítsák a háború felelősségét Ukrajnára.” Az ukrán elnök posztjában már külön kiemeli a kitiltott Brovgyit, regálva a támadás ideje alatt nyilvánosságra hozott kitiltás hírére. A magyar kormány nem ítélte el a kijevi támadást. A külügyminiszter – számos nyugati kollégájával ellentétben – nem hívta be az orosz nagykövetet, holott ukrán kollégáját júliusban tíz napon belül kétszer is a minisztériumba rendelte. Komolyabb következmények nélkül maradt a munkácsi augusztus 21-i rakétatámadás is. Nem kérették be az orosz nagykövetet, mert – Gulyás Gergely szerint – „Szijjártó Péter úgy ítélte meg, hogy ez nem szükséges.” Gulyás Gergely – Fotó: Szollár Zsófi / Index Persze a reakció hullám folyamatos, az ukrán külügyminiszter X posztjára is reagált a magyar külügyminiszter, melyben Andrii Sybiha azt írja, “Magyarország a történelem rossz oldalán áll”. Válaszában a magyar külügyminiszter a provokáció abbahagyására szólította fel ukrán kollégáját. „Béláim, álljunk meg!” Az eddigi jelek alapján úgy tűnik, a magyar kormány hajlandó egyre messzebb menni az ukrán–magyar kapcsolatok élezésében. A nyilvános szócsaták jelentősen befolyásolják a közvéleményt, így nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is rombolják a két ország viszonyát. Csak reménykedhetünk, hogy mindez egy egyszeri túlkapás, és a felek képesek lesznek kilépni a közönségesség csapdájából, emelve a diskurzus színvonalát. Jelenet a Legényanya című filmből – Fotó: YouTube képernyőfotó Hogy a „kocsma volt-e útban a földkupac előtt vagy sem”, az majd utólag derül ki. A felismeréshez pedig, hogy „Béláim, álljunk meg! Túltoltuk, rátoltuk”, talán még most sincs túl késő. Kiss Gábor – Nyitókép: Jelenet a „Legényanya” című filmből (YouTube)

Az augusztus 18-án lezajlott Trump–Zelenszkij találkozó eredményei egyelőre homályosak, ugyanakkor a nemzetközi politika nem állt meg: egymást érik a fontos események. Ebben a rövid összefoglalóban áttekintem az elmúlt hét legfontosabb nemzetközi politikai fejleményeit. Trump–Zelenszkij találkozó Washingtonban Az ukrán elnök augusztus 18-án érkezett az amerikai fővárosba, hogy – európai állam- és kormányfők támogatásával – a háború lehetséges megoldásairól tárgyaljon az Egyesült Államok elnökével. A találkozóra az alaszkai Trump–Putyin tárgyalás után kerülhetett sor, ahol a két államfő mérsékelt eredményességgel vitatta meg a békéhez vezető út lehetséges feltételeit. A Washingtonban európai vezetők részvételével is zajló tárgyalások Európa részleges egységét mutatták: a meghatározó európai államfők a garanciák és a hosszú távon fenntartható béke fontosságát hangsúlyozták. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetők kíséretében a Fehér Házban tárgyal Donald Trump amerikai elnökkel. – Fotó: BBC Budapest, mint a béketárgyalások lehetséges helyszíne A Politico forrásai szerint Budapest is felmerült a Fehér Ház által vizsgált lehetséges helyszínek között a trilaterális béketárgyalásokra, Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével. Bár Karoline Leavitt szóvivő a sajtó kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a felvetést, az elképzelésnek reális alapjai lehetnek. A magyar miniszterelnök az elmúlt években mindkét államfővel jó kapcsolatot ápolt és épített ki. Az amerikai választási kampányban a béketeremtést ígérő Donald Trump mellett Orbán Viktor is gyakran megjelent, mint a békepárti álláspont közvetítője. Egy ilyen találkozó kétségkívül komoly nemzetközi és európai politikai előrelépést jelentene a magyar kormányfő számára, ugyanakkor számos veszélyt is magában hordozhat – különösen akkor, ha Ukrajna számára kedvezőtlen és igazságtalan békemegállapodás születne. A budapesti helyszín az ukrán fél számára különösen kényes: az 1994-ben aláírt Budapesti Memorandum – amelynek Oroszország általi megsértése komoly következmények nélkül maradt – szintén itt született. Emellett a magyar belpolitika a háború kezdete óta a mindennapi politikai kommunikáció részeként használja az orosz–ukrán konfliktust, sokszor az ukrán fél számára sértő retorikával. Ez komoly bizalmi akadályt jelent a diplomáciai kapcsolatokban. Hogy egy esetleges budapesti béketárgyalás sikerét a helyszín mennyiben befolyásolná, azt végül az utókor döntheti el. Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökök – Fotó: Al Drago/Bloomberg via Getty Images Az ukrán–orosz háború új fázisa Augusztus 22-én ukrán támadás érte a Druzhba (Barátság) olajvezeték egyik állomását a brjanszki régióban. A HIMARS rakétákkal végrehajtott csapás öt napra leállította az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé. Egyelőre nem világos, hogy ennek milyen hatása lesz az üzemanyagárakra, de az biztos, hogy Oroszország súlyos katonai provokációnak tekinti a támadást, és válaszcsapások várhatók. A Barátság II. kőolajvezeték Magyarországi plakettje – Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI EU–Oroszország viszony Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője Putyin „csapdájára” figyelmeztetett. Határozottan elutasította egy olyan békemegállapodás lehetőségét, amely területcserére vagy engedményekre épülne, mivel ezt Moszkva stratégiai csapdájának tartja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben Oroszország semmilyen érdemi engedményt nem tett, az Egyesült Államok meleg fogadtatásban részesítette az orosz elnököt, és a korábban kilátásba helyezett szankciók egy része is elmaradt. Kallas hangsúlyozta: a tartós békéhez valódi garanciák szükségesek, amelyek egy erősebb európai biztonsági együttműködésen alapulnának – de ennek sikere nagyban függ a hajlandó államok koalíciójától. Kaja Kallas észt politikus, 2024 óta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – Fotó: John Thys/AFP NATO szerepvállalás Ukrajnában – biztonsági garanciák A NATO jelenlegi tervei szerint Ukrajna „biztonsági garanciái” nem a klasszikus 5. cikkely szerinti közvetlen kollektív védelmet jelentenék, hanem egy hosszú távú biztonsági keretet. Ennek lényege, hogy Ukrajna tagság nélkül is állandó és kiszámítható katonai, pénzügyi és technológiai támogatást kapjon a Nyugattól. A keretrendszer több pilléren nyugszik: folyamatos fegyverszállítás és kiképzés, a hadiipari együttműködés felfuttatása, a légvédelem és a kibervédelem erősítése, valamint gyors politikai konzultáció, ha Oroszország újra támadna. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. – Fotó: AP Photo A hangsúly tehát nem a NATO-csapatok közvetlen részvételén van, hanem azon, hogy Ukrajna egyre ütőképesebb, interoperábilis hadsereget építsen ki, amely mögött tartósan ott áll a nemzetközi szövetség „hátországa”. Ez átmeneti megoldásként szolgálna a tagságig: elrettentő jelzés Moszkva felé, de politikailag rugalmasabb, mint Ukrajna azonnali NATO-csatlakozása. A végleges biztonsági garanciák természetesen még megalkotásra várnak, ugyanakkor elég valószínű, hogy a NATO és „Tettrekészek Koalíciója” játszik majd benne jelentősebb szerepet. Kiss Gábor – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika

Putyin régóta várt látogatása után Zelenszkij ukrán elnök kíséreteként európai vezetők egész garmadája folytatott stratégiai tárgyalást Donald Trump amerikai elnökkel az Egyesült Államokban. Valódi megállapodás nem történt, az alaszkai találkozó több szempontból is csalódást okozott, de miért könyvelheti el minden résztvevő – főként Putyin – potenciálisan sikerként a konkrét egyezmények felmutatásában mégis alulteljesítő tárgyalásokat? Ezen kérdésre keresünk válaszokat… „No Deal” – Elmaradt Trump és Putyin ígért egyezsége Vlagyimir Putyin orosz elnök habár alaszkai kijelentése szerint hajlandó a megállapodásra, továbbra is várja és elvárja a háború kiinduló okainak felszámolását, amely papíron olyan garanciákkal járna, mint Krím, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék szuverenitásának nemzetközi elismerése, Ukrajna demilitarizációja és semlegessége (kimaradása a NATO-ból), valamint új választások kiírása. Ez az ukrán fél számára elfogadhatatlan forgatókönyv, hiszen ilyen mennyiségű terület feladása és az állam szuverén mivoltának ilyen mértékű korlátozása egyértelmű vereségként és meghátrálásként, a mai Ukrajna megszüntetéseként lenne értelmezhető. Donald Trump amerikai elnök vörös szőnyegen köszönti Vlagyimir Putyin orosz elnököt az alaszkai légibázison 2025. augusztus 15-én – Fotó: AP Photo/Julia Demaree Nikhinson Ezen tényeknek Trump elnök is tudatában kell, hogy legyen, így az orosz követelések változatlan mivolta egyenesen eredményezte a beígért „Deal” megszületésének elmaradását. Objektíven megállapítható viszont, hogy az európai vezetőkkel és az ukrán elnökkel tartott közös washingtoni tárgyalások előremutató fejlődési irányt vettek fel, ha a békemegállapodáshoz való közeledést tekintjük szempontként (az ebben az irányban történt haladás mértéke azonban egyelőre csekély). Minden résztvevő, beleértve Putyin elnököt is, megállapodott abban, hogy a háború lezárta után szigorú biztonsági garanciákra lesz szükség. Mindemellett kezdetét vette egy trilaterális tárgyalás (Trump, Putyin, Zelenszkij részvételével) megszervezése is a következő két hétben, azonban ezzel kapcsolatos hivatalos megerősítés még nem érkezett az orosz fél részéről. Mit jelent, hogy Putyin „behozhatatlan helyzeti előnyben” van? A kérdés megértésében segíthet a Szovjetunió leghírhedtebb külügyminisztere, Andrej Gromiko összefoglaló véleménye, melyről Makszim Trudoljubov írt elemzést a minap: Amikor megkapod annak a felét vagy kétharmadát, ami soha nem volt a tiéd, akkor tekintheted magad igazi diplomatának Putyin helyzete a diplomáciai sakktáblán a fenti logika szerint, és az általa használt érvelés (lásd: Donbász jogosan képezi az Orosz Föderáció részét) alapján kifejezetten erős, és az ellenfelei számára behozhatatlan előnyt jelent. Oroszországban továbbra is kemény háborús propaganda folyik, és az emberéletek kiontásának megszüntetésére nincsen valós szándék az elnök szavain túl. A gazdasági szankciók hatásai ugyan érzékelhetők, a háborús gépezet fenntartása továbbra is kivitelezhető más források elvonásával, tehát a háború lezárására az alapvető civilizációs logikát nem követő elnök szempontjából nincsen feltétlen szükség. Az alkuhelyzet számára kiváló, és Gromiko három szabályát követve narratívája szempontjából előnyös végeredményt érhet el (Bendarjevszkij Anton fordításában): 1. Követelj mindent a maximumig, és ne légy szerény a követelésekben. Kérj olyat is, ami sosem volt a tiéd. 2. Adj ultimátumokat. Fenyegetőzz háborúval, ne sajnáld a kemény szavakat – de mindig kínáld fel a tárgyalást. 3. Ha a tárgyalások megkezdődtek, ne engedj egy tapodtat sem. Ők maguk fognak felajánlani valamit abból, amit kértél. De még akkor se egyezz bele rögtön! Préseld ki belőlük a legtöbbet. Meg fognak hátrálni. A felsorolt szabályokban Oroszország jelenlegi háborús-tárgyaló stratégiáját ismerhetjük fel, és az euroatlanti szövetség súlyos hibája, hogy ezt az orosz diplomáciai sajátosságot nem azonosítják és nem aknázzák alá megfelelő módon, belecsúszva abba a zsákutcába, amelyet Putyin alaszkai nyilatkozatában megismerhettünk a háború lezárásának számára változatlanul ideális feltételeiről. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök a sajtó kamerái előtt Alaszkában 2025. augusztus 15-én – Fotó: AP Photo/Julia Demaree Nikhinson Mindemellett a putyini alaszkai sikertörténet látványos része, hogy a három és fél éves nemzetközi elszigetelődés után, most a világ legerősebb és legbefolyásosabb államának vezetője fogadta őt civilizált keretek között, vörös szőnyeggel, ráadásul olyan területen, amelyet Putyin előnyére is fordíthatott beszédének történelmi visszaemlékezésében az Orosz-Amerika egykori régiójában. Theodore Roosevelt, Woodrow Wilson, Jimmy Carter, Barack Obama… és Donald Trump? Trump elnök különös személyiségének eredményeképpen bejárta a világsajtót a Nobel-békedíjat követelő nyilatkozata, miután állítása szerint több konfliktus mielőbbi lezárásában való közbenjárása alapján jogosan megérdemelné azt. Az elnök ezen vállalt szándéka a további konfliktusok mediálására tulajdonképpen eddigi egész elnöki ciklusát behálózták, és a kezdeti trollkodások (pl.: Amerikai-öböl) után mostanra kialakult a sajátos nemzetközi dealmaker perszónája is. Ezt a kialakított szerepet csorbíthatja viszont valamelyest a mostani kudarcos kísérlete a tűzszüneti egyezmény nyélbe ütésére, amelyet azóta már Macron francia elnökkel és Merz német kancellárral ellentétben már nem is tart szükségesnek. Azonban harmadik félként betöltött szerepe Trumpot is egyfajta predesztinált módon előnyös helyzetbe helyezi, hiszen a háborúnak nem közvetlen résztvevője, mégis aktív kapcsolatot lett képes kialakítani annak mindkét résztvevőjével, és azok jelenleg mindketten többnyire elismerően nyilatkoznak az amerikai elnök közbenjárásáról. Ez a korábbi Biden-adminisztráció korlátozott kommunikációs kapcsolatai után egy kifejezetten lenyűgözőnek is bemutatható tárgyalási mozgástér látszatát kelti Trump körül, amely a nemzetközi és belföldi politikai térfeleken is előnyökhöz juttathatja, amennyiben cselekedeteit minden esetben „sikereknek” tudja elkönyvelni. Ezt teszi most is: hiába nem született egyezmény, elérte, hogy az orosz elnök amerikai földön tárgyaljon, és hogy az ukrán elnök összeurópai kíséretben érkezzen háza tájékára. Az európai vezetők erőt mutathattak Ukrajna mellett Volodimir Zelenszkij és Donald Trump európai vezetők kíséretében a Fehér Házban 2025. augusztus 18-án – Fotó: Getty Images/Win McNamee A nemzetközi sajtó a most lezajlott Zelenszkij-Trump találkozót az ukránok szempontjából tekintve az elmúlt időszakhoz viszonyítva sikertörténetként írta meg, és a résztvevők is elismerően nyilatkoztak az eredményekről, amelyek között a biztonsági garanciák sikeres megtárgyalása mellett egy sokkal fontosabb aspektus is érzékletesen bemutatásra került: A jelenlegi nyugat-európai vezetők képesek kivétel nélkül egyetértésre jutni egy fontos kérdésben, és közös erőként is tudnak fellépni. Ez pedig baljós hír lehet az olyan európai kerékakasztóknak, mint Orbán Viktor vagy Robert Fico szlovák miniszterelnök, akik gyakran kritizálják az Európai Uniót és nevezik azt szempontjaik alapján gyengének. Láthatóan egy ezzel szembeni kiállásként is értelmezhető mostani washingtoni út. Ukrajna számára pedig a legjelentősebb megegyezés is említést érdemel, mégpedig az a 7-10 napon belül megkötendő üzlet, amelynek keretein belül az ukránok 90 milliárd dollár értékben fognak amerikai fegyvereket vásárolni az európai NATO partnereken keresztül, az Egyesült Államok pedig ukrán drónokra tart igényt. Budapesti memorandum II.? A magyar kormány „homok a gépezetben, bot a küllők között” kódnévre keresztelt geopolitikai stratégiája számára tehát aggasztó lehet az erős Európa képét festő törekvés, amelyből a kimaradók és az ellenzők könnyen a haladást akadályozók terepére kerülhetnek. Magyarország számára azonban régóta érlelődik egy olyan lehetőség, amely előkészítésére korábban már bizonyítékokat, ráutaló magatartást is láthattunk: Az amerikai elnök felső köreiből érkező, meg nem erősített információk szerint a Putyin-Zelenszkij-Trump találkozó helyszínéül Budapest szolgálhat majd Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin már több alkalommal találkoztak a háború kitörése óta, és tavaly novemberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Budapestre látogatott, hivatalba lépése óta először. Ezt követően Magyarország kezdeményezte kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amely szervezet ma is érvényben lévő elfogatóparancsot adott ki többek között olyan háborús bűnökkel vádolt vezetőkre, mint Benjámín Netanjáhú és Vlagyimir Putyin. Idén áprilisban Netanjáhú Magyarországra érkezett, és az ellene kiadott elfogatóparancsot nem hajtották végre. Így Budapest egy olyan tárgyalási helyszínt adhat, amely jogilag lehetőséget biztosít egy találkozó legitim megtartására, negyedik, külső, de a résztvevők nagyágyúi számára barátságos országként szolgálva, ez pedig rendkívüli történelmi helyzetbe helyezné az országunkat. A Budapesti Kongresszusi Központ, ahol 1994. december 5-én a résztvevő országok képviselői aláírták a Budapesti Memorandumot – Fotó: Both Balázs Jelenleg pedig Magyar Péter is azt követeli Orbán Viktortól, hogy kezdeményezze a Budapesti helyszín elfogadását, ezzel kvázi „össznemzeti” érdekként bemutatva egy olyan lehetőséget, amely Orbán Viktor politikai karrierje szempontjából újból mentőmellényként szolgálhat, nyolc hónappal a 2026-os magyarországi országgyűlési választások előtt. Szentiványi Dániel – Nyitókép: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson – ÍgyÉlünk grafika

A színpad Alaszkában állt, a szereplők: Donald John Trump amerikai elnök és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök. A közönség: a világ. Alaszka egyik katonai bázisán gurult ki a vörös szőnyeg, ahol a két elnök találkozója zajlott, a világ izgatottan várta, hogy történik végre valami, ami megváltoztatja a háborús helyzetet. Komoly politikai áttörés helyett azonban csupán egy geopolitikai színház mutatkozott. Az emberek nem arról beszélnek a találkozót követően, hogy mi lesz Ukrajnával, hanem arról, remegett-e Trump keze, Putyin a valódi Putyin volt-e, esetleg egy dublőr állt-e a pódiumon. Túl hamar lett vége a találkozónak az előre beharangozott programhoz képest, elmaradt a közös ebéd is. Fotó: MTI / AP / Julia Demaree Nikhinson A világ nem a dokumentumokat figyeli, hanem a gesztusokat, a pletykákat. Ezért a Trump-Putyin találkozó utórezgése az, hogy inkább show-műsort láthattunk, mint komoly diplomáciai megoldás-keresést a tárgyalóasztalnál. A vörös szőnyeg árnyékában Trump lelkesen 10/10-re értékelte az egyeztetést, de ez teljes ellentéte annak, amit a világ vezetői vártak volna. Nem történt áttörés. Látványos béke-terv a tűzszünet kitűzése, mégis Putyin stratégiája győzött, végül ő irányított. Nem ígért semmit, nincs konkrétum kimondva, de eljutott Alaszkába, láthatta a világ, ahogy a másik hatalmas birodalom elnökével beszélget kedélyesen. Az alaszkai színi előadás kudarca Trump környezetében is érezhető, még a tanácsadói is csalódottak. Két nagyhatalom kézfogása csupán üres színpadi gesztus maradt, a valódi béke lehetősége továbbra is távoli. Ez a csúcstalálkozó sokkal több kérdést hagyott maga után, mint választ. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más vezető politikusok reakciói megegyeznek: Ukrajna területi integritása nem lehet alku tárgya, és Ukrajna részére megfelelő biztonsági garanciákat kell adni. Oroszország azonban a korábbi ígéreteket – garanciákat – és szerződéseket mindig megszegte, s ezen a hozzáállásán vélhetően nem is fog változtatni. Fotó: MTI / AP / Julia Demaree Nikhinson Egy dolog bizonyos, a világ nem színházi előadásokat szeretne már nézni, hanem valódi előrelépést, tűzszünetet, békét, megegyezést. Mindannyiunkat érint a béke vágya, hiszen mindannyiunkat érint – valamilyen módon – a háború is. Menyhárt Tamara – Nyitókép: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson – ÍgyÉlünk grafika

A német parlamenti választások tanulsága, hogy Donald Trump árnyéka nem hatalmasodott még el teljesen Európa felett, és nem egy szélsőjobboldali alternatívában látja a többség a jövőt. Kérdés, hogy utolsó lehetőség-e a kereszténydemokratáknak és a szociáldemokratáknak megtalálni a megoldást a megannyi kihívásra, vagy a gyors ütemben feltörekvő AfD jelenti a jövőt egy NATO utáni világban. Magyarországon mind a két tábor követői örülhettek az eredményeket látva. Fotó: Unsplash Nem sokkal az után, hogy 2024 novemberében kiderült, Donald Trump-nak hívják az USA következő elnökét, Németországban is fontos változás következett be. Olyan válságba került a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezette szövetségi kormány, ami a 2021-ben összeállt hárompárti koalíció felbomlásához vezetett. Így 2024 február 23-án előrehozott parlamenti választásokra került sor. Magyarország importját és exportját nagyjából 25%-ban legnagyobb kereskedelmi partnerével, Németországgal bonyolítja. Körülbelül 3000 német cég van jelen országunkban, amelyek 300 000 magyar munkavállalót foglalkoztatnak. Közvetlenül érinti mindennapjainkat tehát, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága kihívásokkal küzd. Továbbá az új német szövetségi kormányra olyan kérdések is várnak, mint az új európai biztonság- és védelempolitika megszervezése. Migráció, megélhetés, zöldpolitika Röviden összefoglalva a kampányidőszakot, leginkább a megélhetési (adócsökkentés, szociális támogatások stb.) kérdések határozták meg azt. A hárompártikoalíció kormányzása alatt a gazdaság hol recesszióba került, hol stagnált, vagy csak enyhe növekedést mutatott. Az SPD és a Szabaddemokraták (FDP) mellett a Zöldek pártja kormányozott, nagy hangsúlyt fektetve a zöld átállásra. Számolniuk kellett vele, hogy az atomerőművek leállítása, a kibocsátási kvóták bevezetése és egyéb intézkedéseik lassítják az ipar teljesítményét. Aki jelentősnek gondolja a klímaváltozás következményeit, az bizakodóan szemlélhette, ahogy egy nagy gazdaság komolyan veszi azokat, és konkrét lépéseket hoz a fenntartható jövő érdekében. Viszont az átállás a többi körülménnyel együtt túl nagy falatnak bizonyult. 2022-ben kitört az orosz-ukrán háború, Németország pedig máig támogatja az megtámadott Ukrajnát. A konfliktus energiaválságot is eredményezett – az olcsó orosz gázról le kellett válniuk. Angela Merkel hagyatéka is kritika alá került, ám nem csak az oroszokkal kötött gázmegállapodások miatt, hanem a 2010-es bevándorláspolitikája, Willkommenskultur is veszített az egykori támogatottságában, a számos terrorista támadás és az integrációs nehézségek következtében. Forró téma volt továbbá egy másik merkeli örökség – az adósságfék feloldása, amely az éves költségvetési hiányt bruttó 0,35 százalékban maximalizálta. A választást kereszténydemokraták szövetsége (CDU/CSU) nyerte 28,52%-kal, 208 parlamenti mandátummal. Második helyen végzett a jelentősen megerősödő Alternatíva Németországért (AfD) 20,8%-kal, 152 mandátummal. Az SPD 120 mandátumot szerzett, 16,4 %-kal. Az eredmény alapján a CDU/CSU és az SPD kétpárti koalíciót alkothat, míg a 2021 után gyengébben szereplő Zöldek és a többi kisebb párt ellenzékbe szorulhat, az AfD-vel egyetemben. Berlin, Bundestag – Fotó: Wikipédia, Prométheusz Mit szól ehhez a magyar közélet? A Tisza Párt az Európai Néppárt tagjaként örülhetett az eredménynek, hiszen az Európai Parlamentben ebbe a pártba tartozik a győztes CDU/CSU is. Manfred Weber budapesti látogatása az EP választások után fontos mérföldkőt jelentett a Tisza életében. Újra egy magyar-német szövetségesi és baráti diplomáciai kapcsolatot láthattunk a korábbi évek látványos távolodása után. Továbbá elhelyezte a fiatal pártot a nemzetközi politika területén. Magyar Péter a Facebook profilján gratulált Friedrich Merznek a választás másnapján, amelyben megerősítette ezt az irányt: „Németország hazánk legfontosabb gazdasági partnere. Emiatt is kiemelten fontos számunkra, hogy Európa legerősebb gazdasága újra talpra álljon és hogy a kereszténydemokraták által vezetett kormány újra biztonságos hellyé tegye és fejlődő pályára állítsa Németországot. A leendő TISZA-kormány kész a közös munkára Friedrich Merz leendő kormányával a még szorosabb német-magyar kapcsolatokért és egy megerősödő Európáért.” Manfred Weber és Magyar Péter Budapesten – Orbán Balázs Facebook hivatalos Magyar Péter amellett, hogy az idézett posztjában gratulál szövetségesének, egyúttal szembe helyezi magát az szélsőjobboldali AfD párttal. „Orbán szövetségese, az AFD nem meglepő módon azokon a területeken szerepelt kiemelkedően, ahol jellemzően a kommunista utódpárt szokott tarolni. A kommunista nem vész el, csak átalakul. De ezt Orbán elvtárs pontosan tudja.” Vele szemben Orbán Viktor nem a győztesnek gratulált, hanem a második helyen végzett AfD-nek, kiemelve annak társelnökét, Alice Weidelt. A miniszterelnök úgy látja, hogy a változásra szavazott a német választók jelentős része. Egykoron az Európai Néppárthoz tartozó Fidesz nem sokkal a választások előtt már nyíltan felvállalta az új szövetségesét és Budapesten fogadta Weidelt. A találkozó előtt nem láthattunk közeledést a Fidesz és az AfD között, az Európai Parlamentben is külön frakcióhoz tartoznak. Ám Trump győzelme óta a diplomácia terén észrevehetően radikalizálódott a magyar kormányzó párt, aminek ez az új szövetség is a része. Az AfD rapid erősödése pedig bizakodással töltheti el a szuverén nemzetek Európájáért küzdő Orbánt. Orbán Viktor – Fotó: europarl.europa.eu Szélsőjobboldali szelek napjainkban Számunkra és az EU jövője szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy mekkora teret engednek a jelenlegi demokratikus pártok és szavazók a szélsőjobboldalnak. Egyrészt mennyire fogadják el az AfD radikális, EU-szkeptikus, bevándorlásellenes üzeneteit. Egyértelmű, hogy nő a társadalmi támogatottsága ezeknek a jelenségeknek. Másrészt mennyire fogadják el magát a pártot. Hagyományosan a többi német párt nem áll szóba szélsőséges tömörülésekkel, gyakran halhattuk elemzésekben a tűzfal vagy a karantét szót, ahogy a nemzetközi politikában is peremre szorultak korábban. A Trump-adminisztráció egyértelmű támogatásával, Elon Musk kampányolásával ez már nem mondható el többet. Elon Musk és Donald Trump – Fotó: Facebook Bár Alice Weidel, az AfD társelnöke jelezte a kampány során, hogy partner lenne a kormányzásban, a jelenlegi tudásunk szerint a CDU/CSU fenntartja a falat velük szemben. Még akkor is, ha például a bevándorlást illetően szigorítani tervez. Mégsem lehet felhőtlen az öröme a centrális erőtér támogatóinak, hiszen az AfD 2021 után lényegében megduplázta az eredményét. Trump megválasztásával beköszöntött új nemzetközi politikai térben pedig üzenetivel tovább erősödhet. Mertz győzelmi beszédeiben elmondta, hogy az Európai Unio az utolsó órában van. Az USA és Oroszország egymás simán kiegyezik egymással, amiben az EUnak vagy Ukrajnának nem osztanak lapot. Amennyiben nem sikerült egy karakteres, határozott és erős vezetést felmutatnia és megoldást találni az egyáltalán nem egyszerű problémákra, úgy 2029-ben nagy eséllyel már nem lesz megkerülhető az AfD. Mindez az Európai Uniónak, amilyennek jelenleg ismerjük, nagy valószínűséggel a végét jelentené. Ternovácz Dániel – Leadfotó Wikipédia, Von Jörg Braukmann