Napról napra durvulnak el az ukrán–magyar kapcsolatok, a diplomáciai diskurzus már az X-en zajlik, és úgy tűnik, az eddigieknél is komolyabb válságról van szó. A szokatlanul alakult kommunikációs csatározásnak két fontos előzménye van. Az egyik a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadás, a másik pedig a Kijevet augusztus 28-án sújtó orosz bombatámadás, amely több halálos áldozatot is követelt. A Barátság kőolajvezetéket ért támadás Az augusztus 22-én végrehajtott akció célja a kőolajszállítás megnehezítése volt, ezzel akadályozva az orosz kőolaj exportját a közép-kelet-európai térségbe. A brjanszki régióban történt támadás következtében az olajszállítást öt napra le kellett állítani. Az 1962 óta Magyarországra is szállító vezeték stratégiai fontosságú Oroszország számára, hiszen évente 8 millió tonna kőolajat képes továbbítani ezen a rendszeren keresztül. Fotó: A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán A műveletért felelős ukrán katona Robert Joszipovics Brovgyi, az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Repülőgépes Erőinek parancsnoka volt. A magyar felmenőkkel is rendelkező tiszt 2022. február 7-én csatlakozott az ukrán hadsereghez, és kulcsszerepet játszott a drónműveletek meghonosításában. Robert Joszipovics Brovgyi – Fotó: Wikipedia / Птахи Мадяра A támadásra reagálva a magyar külügyminiszter egy Facebook-videóban jelentette be, hogy Robert Brovgyit kitiltják Magyarország területéről és a schengeni övezetből. Szijjártó Péter kiemelte: „A stratégiai vészhelyzeti tartalékot is kis híján fel kellett használnunk” a helyreállítási munkálatok miatt, illetve, hogy minden, az energiabiztonságot veszélyeztető kísérletet a magyar szuverenitás ellen elkövetett támadásként értelmeznek. Az ukrán fél sem maradt adós a válasszal. Az érintett – részben magyar származású – parancsnok videóban reagált, melyben indulatos hangnemben üzent: „Dugjátok fel a szankcióitokat a seggetekbe”, valamint hozzátette: „Elegendő igaz magyar van Magyarországon, és egyszer majd elegük lesz belőletek. Ami pedig a schengeni korlátozásokat illeti – ne harapjatok nagyobbat, mint amennyit meg tudtok rágni; a humorérzéketek szánalmas.” A diplomáciai válság súlyosságát fokozta, hogy a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski is reagált az X-en, kifejezve egyet nem értését, és biztosítva Brovgyit arról, hogy Lengyelország szívesen látja. A kitiltás hírét ráadásul a kijevi bombatámadást követő reggelen hozták nyilvánosságra, ami tovább nehezítette az amúgy is feszült helyzetet. Bombatámadás Kijevben Augusztus 28-án bombatámadások sorozata érte az ukrán fővárost orosz részről. A BBC forrásai szerint eddig 21 ember vesztette életét, köztük gyermekek is. Számos lakóépület megsérült, de találat érte diplomáciai létesítményeket is, például az EU egyik missziós irodájának épületét. Mentők és tűzoltók dolgoznak egy lakóépület helyszínén, amelyet orosz rakéták és drónok támadtak meg Oroszország Ukrajna elleni támadása során, Kijevben, Ukrajnában, 2025. augusztus 28-án. – Fotó: Thomas Peter / REUTERS A támadás nagy felháborodást váltott ki mind az EU, mind az Egyesült Királyság részéről. Steve Fitkopf New Yorkban tárgyalt ukrán illetékesekkel, és a Fox News-nak adott nyilatkozatában kiemelte az orosz féllel folytatott folyamatos kommunikáció fontosságát. Az ukrán elnök szintén az X-en üzent, stílusváltással élve. Posztjában ezt írta: „Most, miközben népünk éppen az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményeivel küzd, újabb kísérletet látunk a magyar tisztviselők részéről arra, hogy a feketét fehérnek állítsák be, és áthárítsák a háború felelősségét Ukrajnára.” Az ukrán elnök posztjában már külön kiemeli a kitiltott Brovgyit, regálva a támadás ideje alatt nyilvánosságra hozott kitiltás hírére. A magyar kormány nem ítélte el a kijevi támadást. A külügyminiszter – számos nyugati kollégájával ellentétben – nem hívta be az orosz nagykövetet, holott ukrán kollégáját júliusban tíz napon belül kétszer is a minisztériumba rendelte. Komolyabb következmények nélkül maradt a munkácsi augusztus 21-i rakétatámadás is. Nem kérették be az orosz nagykövetet, mert – Gulyás Gergely szerint – „Szijjártó Péter úgy ítélte meg, hogy ez nem szükséges.” Gulyás Gergely – Fotó: Szollár Zsófi / Index Persze a reakció hullám folyamatos, az ukrán külügyminiszter X posztjára is reagált a magyar külügyminiszter, melyben Andrii Sybiha azt írja, “Magyarország a történelem rossz oldalán áll”. Válaszában a magyar külügyminiszter a provokáció abbahagyására szólította fel ukrán kollégáját. „Béláim, álljunk meg!” Az eddigi jelek alapján úgy tűnik, a magyar kormány hajlandó egyre messzebb menni az ukrán–magyar kapcsolatok élezésében. A nyilvános szócsaták jelentősen befolyásolják a közvéleményt, így nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is rombolják a két ország viszonyát. Csak reménykedhetünk, hogy mindez egy egyszeri túlkapás, és a felek képesek lesznek kilépni a közönségesség csapdájából, emelve a diskurzus színvonalát. Jelenet a Legényanya című filmből – Fotó: YouTube képernyőfotó Hogy a „kocsma volt-e útban a földkupac előtt vagy sem”, az majd utólag derül ki. A felismeréshez pedig, hogy „Béláim, álljunk meg! Túltoltuk, rátoltuk”, talán még most sincs túl késő. Kiss Gábor – Nyitókép: Jelenet a „Legényanya” című filmből (YouTube)
