A közelmúltban intenzív, háromoldalú tárgyalások folytak az USA külügyminisztere, alelnöke, a dán és a grönlandi diplomácia vezetői között, a sziget hovatartozását illetően. Elfogtunk egy levelet. Azt a levelet, amit a dán miniszterelnök küldött az amerikai elnöknek, Grönland hovatartozása kapcsán. Íme a levél:"Excellenciás Uram,Engedje meg, hogy köszönetet mondjak Kormánya legutóbbi megkereséséért, amely Grönland jövőbeli státuszával kapcsolatos lehetséges megállapodásról szól. Dánia nagyra értékeli stratégiai partnerségét az Amerikai Egyesült Államokkal, és üdvözli azt az őszinteséget, amellyel Washington részletezte érdekeit, valamint a szóban forgó ügy pénzügyi vonzatairól készült előzetes értékeléseket. Köszönjük Elnök Úr által közölt indikatív ajánlatot is, amelyek szerint Grönland potenciális megszerzését csaknem 700 milliárd amerikai dollárra értékelték.Dánia és Grönland miniszterelnökei - Forrás: YouTube képernyőképEngedje meg ugyanakkor, hogy megerősítsem a dán államiság egyik alapelvét: a Királyság nem rendelkezik olyan területek felett, amelyek lakossága nem járul hozzá egy ilyen döntéshez. Grönland lakói széles körű önkormányzattal és mélyen gyökerező önrendelkezési joggal bírnak, amelyet a Dán Kormány nem szándékozna, nem lenne illetékes felülírni. Grönland jövőbeli státuszáról így kizárólag maguk a grönlandi polgárok dönthetnek. Bízom benne, hogy Excellenciád is tisztában van vele: Dánia társadalmi és gazdasági mutatói a világ legmagasabbjai közé tartoznak. Ennélfogva a puszta pénzügyi ösztönzők – bármily jelentősek is legyenek – önmagukban nem tekinthetők olyan indoknak, amely alkotmányos berendezkedésünk módosítását megalapozná. Polgáraink jellemzően nem tekintik a szuverenitást vagy az önrendelkezést névleges dollárösszegekben kifejezhető árucikknek. Mindazonáltal az amerikai javaslat konstruktív stratégiai gondolkodást indított el Koppenhágában. Több, e megkereséstől függetlenül készült tanulmány rámutatott annak lehetőségére, hogy Dánia hosszabb távon jelentős előnyöket élvezhetne a Csendes-óceánhoz való közvetlenebb hozzáférésből. Egy olyan keret megtalálása érdekében, amely egyszerre demokratikus és kölcsönösen elfogadható, a Kormány kész megvizsgálni egy alternatív megállapodást, amelynek keretében Kalifornia állam a Dán Királysághoz csatlakozhatna. Hol is lenne Kalifornia? Forrás: YouTube képernyőképNoha elismerjük, hogy Kalifornia értéke pénzügyi értelemben nem feltétlenül esik egybe Grönlandéval, a Dán Pénzügyminisztérium előzetes értékelései Kalifornia méltányos piaci értékét körülbelül 600 milliárd amerikai dollárra becsülik, amely összeg ésszerűen beszámítható volna egy Grönlanddal kapcsolatos átfogó megállapodás részeként. Önrendelkezési elkötelezettségünkkel összhangban Dánia elengedhetetlennek tartja, hogy a kaliforniai nép mindenekelőtt egy demokratikus népszavazáson nyilatkozzon a Dán Királysághoz történő esetleges csatlakozásról. Ilyen demokratikus legitimáció megszerzését üdvözölnénk, és bízunk abban, hogy Kormánya is nagy súlyt helyez e szempont értékére. Javaslatunk szerint a folyamat első lépése tehát a Kaliformiában megrendezendő népszavazás legyen a Dániához való csatlakozásról; s amennyiben a referendum eredménye támogató lenne, a Dán Kormány ezt követően konzultálna a grönlandi polgárokkal az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozásról. Abban az esetben, ha mindkét népszavazás pozitív eredménnyel zárulna, Koppenhága a következő végső struktúrát látná megvalósíthatónak: * Az Amerikai Egyesült Államok 100 milliárd amerikai dollárt utalna a Dán Királyságnak * Kalifornia a Dán Királysághoz csatlakozna; és * Grönland az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozna. Ezúton szeretném továbbá tájékoztatni Excellenciádat, hogy Kalifornia polgárai csatlakozásuk esetén teljes körű európai uniós állampolgárságot, valamint a dán közfinanszírozott egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférést élvezhetnék, továbbá a dán állampolgárok életszínvonalat, amely köztudottan a világ legmagasabbjai közé tartozik. Meggyőződésünk, hogy e garanciák jelentős értékajánlatot képviselnének az érintett lakosság számára. Hiszünk benne, hogy az ily módon, demokratikus normák és alkotmányos eljárások mentén lefolytatott folyamat minden fél méltóságát megőrizné, és egyben új, kreatív lehetőségeket nyitna a transzatlanti együttműködésben. Tisztelettel, a Dán Királyság miniszterelnöke" Pápay Gergely - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

...hogy egy grönlandi az dán állampolgár, és a dán állampolgár pedig EU-s állampolgár. Pedig pofonegyszerű. Nézzünk is utána! „Mi ezt egy kétoldalú ügynek tartjuk, amelynek megoldása a két fél tárgyalásain keresztül lehetséges. Én ezt nem tartom egy európai uniós ügynek, ezért a tegnapi napon is az állandó képviselők tanácskozásán jeleztük, hogy nem tartjuk szükségesnek és ezáltal lehetségesnek sem egy közös EU-s nyilatkozat kiadását.” – idézi a 444.hu a külügyminiszter prágai nyilatkozatát (11:17-nél) Trump igényeiről Grönlanddal kapcsolatban. Grönland és EurópaGrönland szigetét már 4500 éve lakták, de a magyar honfoglalás után 100 évvel a Norvég-királyság érdekszférájába került. Vörös Erik a híres viking, aki elnevezte és benépesítette Grönlandot. Fia Leif Erikkson felfedezte a Baffin-szigeteket és Új-Fundlandon Kanada partjainál szintén települést hozott létre mint apja Grönlandon. Ezeket a történeteket őrzik a viking sagák mind a mai napig. Ez a korszak körülbelül 400 évet takar, mely után a XV. századra elnéptelenednek a települések. A XVII. században a dán-norvég flotta újból Grönlandra érkezik és azóta itt megszakítatlan az európai kötődés. Ekkor alapították a mai fővárost Nuukot. Az 1814-es dán-norvég szétváláskor Dániánál maradt a sziget, és 1953-ban megszűnt gyarmati státusza. Tehát itt beszélhetünk egy majd ezer évre visszamenő kötődésről, amelyről rengeteg fantáziadús film készült, korhű expedíciók hajtanak végre, s el nem mesélt történetek kerültek a felszínre. Grönland és az Európai Unió1973-ban Dániával együtt belépett az Európai Közösségbe, majd 1979-ben részleges autonómiát szerezett. 1985-ben az Európai Unió Tengerentúli Területévé vált, ami azt jelenti, hogy az EU-s tagállamhoz Dániához tartozik, lakói EU-s polgárok, de a sziget nem része az EU területének. Grönland társult státusszal rendelkezik. Ez vámmentes kereskedelmet jelent, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést is. Így bizonyos belső ügyekben szuverenitást élveznek a sziget lakói, amely mellett élvezi az EU gazdasági és biztonsági ernyőjét. Az EU szerződés kimondja: Ha egy tagállamot fegyveres agresszió éri, a többi tagállamnak segítséget kell nyújtania. Ha Grönland Dánia része, akkor ez kevés további magyarázatra szorul. Sarki fény Nuuk felett Forrás: Unspash -Aningaaq Rosing Carlsen Dánia és az Egyesült Államok szerződéseVégezetül evezzünk kicsit délebbre a Karib-tengerre 25-28°C-ba és egészen vissza 1916-ig. Ekkor kötik meg a Dán Nyugat-indiai szerződést, ahol 25 millió dollárért az Egyesült Államok megvásárolja a mai Virgin-szigeteket Dániától. Ez azért érdekes adalék, mert ebben a dokumentumban az 1715-ös oldalon az USA elismeri Dánia teljes fennhatóságát Grönland felett. Tehát, erről már született egy megegyezés, amelyet az Egyesült-Államok, ma nem igazán vesz figyelembe. KövetkeztetésHa egy Európai Uniós terület elcsatolását nem tartja egy magyar külügyminiszter Európai Uniós ügynek, akkor vajon mit tarthat annak? Pedig Európa jóléte, s annak stabilitása, ritkaföldfém ellátottsága közvetlen hatással van ránk, sokkal nagyobb hatással, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok, ahonnan nem jön semmilyen védőpajzs. Ez a “Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” politikája ami sajnos nem fog előrébb vinni. Ehelyett lehetne példát venni a sikeresen felzárkózó lengyelekről - akik mellesleg már a világ 20 legerősebb gazdaságában benne vannak. Itt nem csupán arról van szó, hogy a grönlandi ásványkincsekből mi magyarok is profitálhatunk, hanem arról, hogy ha az Európai Unióból csak úgy el lehet venni erőből területeket, akkor a mi várhat ránk, mint az Európai Unió gazdaságának 1,1%-ára? A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette, közös szabályokon nyugvó világrendnek vége. Érteni kellene az idők szavát, mert valóságunk, ha tetszik, ha nem Európához köt minket s nem máshová. Leitold Márton - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

25 év után révbe érni látszik az Európai Unió történetének legnagyobb partnerségi megállapodása, melynek folyamatban vannak a tárgyalásai a Mercosurral. Együttesen több, mint 700 millió lakost jelent a két térség. Egyes vélemények szerint az ehhez hasonló új partnerségek jelenthetik az Unió kilábalását a szorult helyzetéből, míg mások komolyan aggódnak az európai mezőgazdaság jövője miatt.Válasz Trump vámjaira: új partnerek keresése Az Unió 27 tagállama jóváhagyta a megállapodást a Mercosurral, azaz a Dél-amerikai Közös Piaccal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Öt ország (Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország) a megállapodás ellen szavazott, ám a szükséges többség így is megvolt. A hatálybalépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A közvetlen előzmények a Trump újraválasztását követő kereskedelmi feszültségek és bizonytalanságok voltak. Júliusban született meg a megállapodás az EU-val: 15% az EU-s termékekre, melyeket az USA-ba exportál, míg fordított viszonylatban, az EU-ba érkező USA-termékek esetében ez 0%. Bár az eszkalációt sikerült elkerülni, versenypiaci szempontból mégis egy aránytalan helyzetbe került az Unió a legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben.Mercosur a térképen - Forrás: YouTube ScreenShotEnnek következtében kényszerül rá az Unió új partnerek felkutatására: a Mercosur mellett Mexikó, Indonézia, India jön számításba jelenleg. Aki komolyabb fellépést vár az Európai Uniótól a jelenlegi geopolitikai színtéren, annak az ilyen megállapodások jelenthetik a megoldást. Az EU elsősorban gazdasági integráció és kereskedelmi szervezet, ezért kereskedelmi eszközökkel, megállapodások révén tud reagálni a nemzetközi feszültségekre. Mentőöv az európai autóiparnak, így a magyar exportnak is Ha életbe lépne a megállapodás, úgy a Mercosur az EU-ból érkező import vámjainak a 91%-át eltörölné. Többek között az EU-ból importált gépjárművek 35%, gépipari és elektromos berendezések 14–20% vámja fokozatosan 0%-ra változna, ami egy jelentős lökést adhatna a jelenleg leépítések és termeléscsökkenés miatt nehéz helyzetben lévő autóiparnak. Jól jön ez a magyar gazdaságnak is, hiszen legfontosabb exportcikkei közé tartoznak az autóipari termékek. Akkor is, ha csak közvetve, az EU belső piacán keresztül jutnak el a termékek Dél-Amerikába.0%-ra csökkenne továbbá a vegyipari és gyógyszeripari termékek vámja (jelenleg körülbelül 14%), illetve szintén 0% lenne a ruha- és textilipari termékek vámja (ami jelenleg 35%-ig is elérhet).Aggodalmak a mezőgazdaságban A Mercosurból az EU-ba exportált termékek esetében az ipar vámja már most is nagyon alacsony. A mezőgazdaság az érzékeny vitapont. Ezért ellenzi például Franciaország a megállapodást 1999 óta, mióta a kérdés napirenden van. Magyarország szintén mezőgazdasági okok miatt nem támogatja a partnerséget. A sok helyen gazdatüntetéseket eredményező aggodalmak abból fakadnak, hogy a dél-amerikai országokban nem olyan szigorúak a szabályok, mint az EU-s mezőgazdaságban, így fennáll a félelem, hogy az EU-s piaci ár alatt értékesülnek az import élelmiszerek. A kompromisszumos megállapodásban egyrészt benne foglaltatik, hogy az EU-ba importált termékeknek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak kell megfelelni, az előállítási módszerek tekintetében azonban eltérő lehet a szabályozás. Ezenkívül egy kvótarendszert dolgoztak ki: egy meghatározott mennyiség jöhet be az új vámtarifa szerint. Ez a szám jellemzően alacsonyabb az adott termék jelenlegi behozatali mennyiségétől. Például marhahúsból 99000 t hozható be az EU-ba a Mercosurból, amennyiben életbe lép az új 7,5% vám. Összehasonlításképpen: 2024-ben összesen 206000 t marhahúst importált az EU a Mercosurból, ami a teljes EU-s termelésnek az 1,5%-a. Jelenleg 40-45% vám terheli, és a jövőben ez a vámtarifa lépne életbe a kvóta túllépésekor.A baromfihús esetében a kvóta 180000 t-ig 0% vám. A cukor esetében 180000 t, méznél 45000 t, a rizsnél pedig 60000 t a 0% vám határa. Az uniós sztenderdek betartatásán és a kvótarendszeren túl 45 milliárd eurónyi támogatással sikerült megnyugtatni a mezőgazdasági lobbit, amelyet a következő uniós költségvetésből tudnak majd előre előteremteni. Tilakozók traktoron - Forrás: QuimGil - WikimediaMegoldás a nehézségeinkre, vagy aggódnunk kellene? Egy ilyen nagyszabású megállapodásnál érdemes a pro és a kontra érveket is számba venni, így a magyar mezőgazdasági szereplők véleményét is. A magyar alma helyzetén például nem biztos, hogy segít egy ilyen kereskedelmi megállapodás. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ez a megállapodás „merénylet az európai gazdák ellen”. Ezzel együtt ott van a szabadpiacot pártolók érve: ha a világ másik feléről ideszállított gyümölcs olcsóbb a helyinél, akkor nem biztos, hogy a piacban van a hiba. Aki viszont aggódik az EU-nak az USA és Kína közé szorult gazdasági helyzete, illetve az orosz-ukrán háború adta geopolitikai kihívások miatt, annak ez minden bizonnyal egy örömteli hír. Ha a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az Unió képes még a saját szabályai betartása mellett is komoly partnerséget kötni, és nem köteles idomulni Trump erőpolitikájához vagy Kína állam által torzított piacához. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Wikipédia

A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

Történt-e bármilyen megállapodás a Trump–Orbán találkozón? A kérdés azután merül fel, hogy már a második lényeges bejelentés kapcsán derült ki: a kormány által kommunikáltak nem fedték teljes mértékben a washingtoni egyeztetések eredményét.Mint arról már beszámoltunk, az Orbán-Trump találkozó leginkább szimbolikus és kommunikációs jelentőségű volt a magyar választások előtt. Ám ekkor még nem tudtuk, hogy szinte kizárólag az volt.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIA találkozó egyik legfontosabb pontja az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alóli mentesség, amelyet először korlátlanként próbálta kommunikálni a Fidesz. Hosszas ködösítés után az amerikai külügyminiszter tette egyértelművé: a mentesség egy évre szól, azaz haladékot adnak a leválásra. A másik nagy bejelentés a Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs volt. A miniszterelnök november elején bejelentette: „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt.” Ahogy arról a Politico beszámolt, Trump ezt cáfolta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. A riporter próbálta kideríteni, hogy a későbbiekben megkaphatja-e Magyarország ezt a mentőcsomagot. Viszont Trump nem válaszolt, inkább a migrációról kezdett beszélni. Szijjártó Péter Facebookon reagált: „Ott ültem Donald Trump és Orbán Viktor megbeszélésén, ahol valóban nem született megállapodás semmilyen 20 milliárd dollárról, mint ahogy ezt nem is állította senki. Azt viszont megbeszélték, hogy egyeztetéseket kezdünk egy újfajta pénzügyi együttműködésről, annak lehetséges formáiról, egy olyan mechanizmusról, ami pénzügyi védelmet jelenthet.” Ez a kijelentés akár már a fenti Orbán-idézettel is cáfolható, amelyben elhangzott, hogy „megállapodást kötöttem”, nem pedig az, hogy „egyeztetésbe kezdtünk”. Ezen kívül rengeteg megszólalás lenne idézhető a kormánymédiából, amelyben a pénzügyi védőpajzsot megállapodásként kezelik.Novemberben a magyar kormány képviselőit nagyszámú médiaszereplő kísérte Washingtonba. Akkor ez hatalmas kommunikációs siker volt. A Fidesz hosszú időn át dominálta a közbeszédet az állítólagos megállapodásokkal. Ennek akár abban is szerepe lehetett, hogy a kormánypárt erősödni tudott novemberben.Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én. Fotó : MTIAz egyik felmerülő kérdés továbbra is az, hogy van-e a Trump-pártiságnak bármilyen gyakorlati hozadéka? Azon túl, hogy a Szabad Európa magyar szerkesztősége bejelentette működésének a végét az amerikai anyavállalat utasítására. A másik kérdés a kormányzati kommunikáció hitelességére vonatkozik. Amennyiben energiabiztonsági és pénzügyi stabilitási ügyekben olyan üzenetek jelennek meg, amelyek az amerikai elnök és a külügyminiszter nyilatkozatai szerint is eltérnek a washingtoni egyeztetések tényleges tartalmától, az közvetlenül befolyásolhatja a nemzetközi intézmények és a piacok bizalmát, valamint Magyarország érdekeinek érvényesítését. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: YouTube ScreenShot

A Trump–Orbán találkozón az Európai Unió egy határozott üzenetet kapott. Az amerikai elnök egy olyan vezető újraválasztása mellett áll ki, aki az egységes fellépés helyett külön utat választ, és az EU jelenlegi formájának szétesésére teszi a tétjét. A találkozó során több konkrét lehetőség és megállapodás került szóba: * Egyéves szankciómentesség az orosz energetikai cégekre kivetett szankciók alól * Swap line-szerű pénzügyi védőpajzs * Amerikai LNG-vásárlás és nukleáris együttműködés. Az Európai Bizottság jelezte a Portfolio megkeresésére, hogy az EU terve továbbra is az orosz olaj- és gázimport teljes kivezetése 2027 végéig, amire nincs hatással magyar-amerikai megegyezés. Illetve több elemzés levezette, hogy szerencsére nincs olyan veszély vagy válság, amely amerikai pénzügyi segítséget igényelne. Így a találkozó legfontosabb üzenete az EU szemszögéből: jelzés, hogy Donald Trump Orbán Viktort nyilvánosan támogatja a közelgő parlamenti választásokon, valamint az általa képviselt különutas politikát preferálja az európai egységes fellépéssel szemben. Nem egy átlagos választás Néhány napja egy elemzést közölt a mértékadó The Economist a 2026-os magyar parlamenti választásokról, amelyet „mindenki nézni fog” a cikk írója szerint. Orbán kihívója, Magyar Péter kapcsán emlékeztet rá a szerző, hogy a Fideszből jött és a volt igazságügy miniszter volt férje. Európai szempontból az óvatos-baráti viszonya azonban fennáll, hiszen Magyart sokkal inkább tekinti esetleges partnernek a jövőben az EU-s vezetők nagy része, mint Orbánt. Hiszen az EU-csúcstalálkozók visszatérő kérdésévé vált, hogy Magyarország él-e vétójogával, blokkolja-e a szankciókat Oroszországgal szemben, illetve akadályozza-e, hogy folytatódjanak a tárgyalások Ukrajnával az uniós tagságról. A The Economist következtetése, hogy a magyar választásokat nemzetközi figyelem övezi majd, egyrészt mert az amerikai MAGA mozgalom Orbánt példaképnek tekinti. Másrészt a tény, hogy egy kiüresedett demokráciában hivatalban lévő erős ember néz szembe komoly választási kihívással, messze túlmutat Magyarországon. Mit léphet erre az Unió? Az Európai Unió stratégiája a kivárás. A választás tiszta a magyarok előtt: a két érdemi induló között az egyik egyértelműen távolodik az EU-tól. Brüsszelt okolja, amiért nem haladnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A másik viszont helyreállítaná a kapcsolatokat. Érdekes módon a felmérések alapján a magyar lakosság még mindig nagy mértékben támogatja az uniós tagságot. Egy friss felmérés szerint a magyar válaszadók 75%-a gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága. Trump a washingtoni találkozó révén megüzente, hogy az amerikai támogatói csomag Orbán Viktor megválasztása esetén járna. Az EU nem fog ilyen közvetlen támogatást nyújtani egyik jelöltnek mellett sem. Ám azt joggal feltételezhetjük, hogy az uniós tagsággal járó előnyök csorbulni fognak a regnáló miniszterelnök újraválasztása esetén. Mostanáig Orbán uniós politikáját és a jogállam illiberális értelmezését euró milliárdokban mérhető befagyasztott és elveszett források, illetve egyéb súlyos pénzügyi szankciók követték. Kérdés, hogy az EU válasza eljut-e egy új jogi, politikai vagy pénzügyi szintre. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Orbán Viktor és Donald Trump – BBC

Orbán Viktor illiberális rendszerében felemelkedett egy új, Nyugat-felé orientálódó és a demokrácia felé húzó politikai erő: a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Európát és az EU intézményeit is foglalkoztatja a kérdés, vajon a nyugati értékekhez való visszatérés új korszakot nyithat-e a magyar politikában? A hatalom válságjelei teret nyitnak egy új kihívó előtt Európában számos elemzés foglalkozik Magyar Péter feltűnésének körülményeivel. Ezek a Tisza Párt megjelenését a Fideszen belüli botrányokhoz és az ország egyre súlyosbodó gazdasági kihívásaihoz kapcsolják. „Nem messiás: valójában disszidens a kormányzó Fideszből” – írja a Guardian. A kegyelmi ügy kirobbanása, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lépett először nyilvánosság elé kritikus megszólalással Magyar. A Tisza Párt azután vette át a vezetést a közvéleménykutatásokban, hogy Orbán Balázs egy interjúban az 1956-os forradalomról beszélt megkérdőjelezhető módon („Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált…”). Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Magyar Pétert tehát a Fideszből érkezett, korábban kevésbe ismert szereplő, aki újjáéleszti a magyar ellenzéket, és kihívás elé állítja a 15 éve kormányzó Fideszt – röviden így látja a nyugati sajtó a Tisza Párt elnökének a megjelenését. A 2026-os választáson Orbán Viktor kihívójaként tekintenek rá, akinek egyenlőtlen feltételek között kell szembe szállnia a konszolidálódott hatalommal. Ukrajna érzékeny kérdése Az Európai Unióban az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az ukrajnai háború, így Magyar Péter külpolitikai megszólalásai közül is ezek kapják a legnagyobb figyelmet. Szoros NATO- és EU-kapcsolatok, pragmatikus viszony Oroszországgal – mondta Magyar egy januári interjúban, és feltételezhetően ez a pragmatikus hozzáállás képe szilárdulhatott meg a Tisza külpolitikájáról. Van azonban olyan elemzés, amely ehhez megértően hozzáfűzi, hogy Magyarországon szinte teljes egészében a Fidesz békenarratívája ural, amely Ukrajna támogatásának bármilyen megnyilvánulását „háborús uszításként” keretezi. Ünnepi megemlékezés a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Választás Nyugat és Kelet között A 2026-os magyar parlamenti választásoknak van olyan olvasata, hogy a Nyugat és Kelet közötti választás kiéleződése várható. Ebben Orbán kelet felé vezeti Magyarországot, míg Magyar nyugat felé. Ennek jelei már most is láthatók: a Tisza a jobbközép Európai Néppárt tagja, amelyből a Fidesz néhány évvel korábban kilépett. Magyar Péter pedig ígéretet tett, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok javításával feloldja a befagyasztott uniós forrásokat. Ez akkor lehetséges, ha Magyar partnerként tekint a jelenlegi uniós intézményekre. Szemben Orbánnal, aki egyre gyakrabban konfrontálódik Brüsszellel. Magyar Péter ünnepi beszédet mond a Hősök terén – Fotó: Melczer Zsolt Összegzés Tisza Párt még viszonylag fiatal, amit európai szövetségesei is felismernek, így türelem és a megértés jellemezte az elmúlt másfél évet. A magyar demokrácia állapota is jól ismert, például annak a ténye, hogy milyen lejárató kampányok közepette kell a jelölteknek boldogulnia. Annyi kijelenthető: jelenleg Magyar Péterben és a Tiszában nagyobb esélyt látnak, ha a nyugati elkötelezettségről, illetve az európai értékek helyreállításáról van szó. Dr. Ternovácz Dániel – Nyitókép: Melczer Zsolt

A 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás tragédia – melyben 16 ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek – nem pusztán baleset volt. Sokan úgy látják, ez a katasztrófa a korrupció, a hanyagság és a politikai önkény évtizedes következménye. Az összeomlás után országszerte tömegek mozdultak meg: diákok, tanárok, civilek és dolgozók Belgrádtól a legkisebb falvakig, mind egy közös céllal – hogy ne csupán a tettesek neve kerüljön napvilágra, hanem az egész rendszer bukjon le, amely lehetővé tette a tragédiát. A nyomás hatására több magas rangú tisztségviselő lemondott vagy felajánlotta lemondását. Januárban lemondott Miloš Vučević szerb miniszterelnök, valamint Újvidék polgármestere is, remélve, hogy ez csillapítja a tüntetéseket. Fotó: Gavrilo Andrić Az ügyészség vádemeléseket kezdeményezett: 13 személyt – köztük a volt építési/infrastruktúráért felelős minisztert (Goran Vesić), a vasúti vállalat vezetőit és a projekt tervezőit – gyanúsítanak a közbiztonsági szabályok megsértésével, a karbantartás mulasztásával. Ugyanakkor a bíróság visszaküldte a vádemelési anyagot kiegészítő vizsgálatra, mondván, hogy bizonyos pontokon részlegesen tisztázatlanok az állítások. A tiltakozások nem nélkülözték az összeütközéseket Szeptember elején a diákok azt állítják, hogy a rendőrség tiltott típusú könnygázzal lépett fel a tüntetők ellen Újvidéken; laboratóriumi tesztek szerint CS-gáz mellett CN-gáz maradványai is kimutathatók voltak – utóbbi hatóanyagot az ENSZ már régóta tiltja magas mérgező volta miatt. Egy másik alkalommal, Belgrádban és Újvidéken nagy tömegek vonultak utcára – több tízezer ember –, követelve a szabad, tisztességes választásokat, a média függetlenségét, és hogy a hatalom ne büntesse a kritikusokat. A rendőrség válasza időnként erőszakos volt: könnygáz, letartóztatások, az egyetemi autonómiák megsértése jelent meg a panaszok között. Bár az ügyészség lépett, sokan szkeptikusak a felderítés mélységében, félnek valóban fény derül-e az igazságra. A vádemelési javaslat visszautasításra került, hogy kiegészítő vizsgálatot rendelje el a bíróság — ez arra utal, hogy nem biztos, hogy minden vezető szereplő igazán elszámoltatható lesz. Továbbá felvetődött az is, hogy az EU forrásait is felhasználták-e helytelenül az újvidéki állomás felújításához, így az Európai Ügyészség (EPPO) is nyomozást indított a lehetséges visszaélések miatt. Fotó: Szabad Magyar Szó Miért vált különösen felháborítóvá ez az egész? Mert nem „csak” egy szerencsétlen baleset volt – hanem egy sor mulasztás, engedély nélküli módszer, hanyag karbantartás, felelőtlen beruházói döntések sora. És ami talán a legdühítőbb: ezek a döntések emberek életét követelték. Azok a diákok, akik nem adták fel az utcákon, az egyetemeken, azok a civilek, akik tudják, hogy a korrupció csendes gyilkosa mindennapjaiknak, nem valami ideológiáért harcolnak, hanem az élethez való jogért, a biztonságáért és a jogállamért. Szerbia ma egy olyan ponton áll, ahol a polgárok nem fogadják el tovább az üres ígéreteket. A tragédia, a tüntetéssorozat, a jogi lépések és a rendőri túlkapások mind azt mutatják: a társadalomnak elege van abból,hogy a vezetők mindig kibújnak a felelősség alól. Az igazságszolgáltatásnak most lehetősége van arra, hogy ne csak büntető pereket indítson, hanem megmutassa: egy olyan rendszer képes felelősséget vállalni, amely nem tűri a korrupciót, amely nem csendesíti el a fiatalokat, a kritikus hangokat, a civileket. A kérdés mostantól az: vajon ez a hullám képes-e áttörni a hatalom falait — vagy a hatalom ismét időt nyer azzal, hogy részleges változásokat kínál, miközben a mélyebb struktúrák változatlanok maradnak? Szerbia válasza erre mindannyiunk számára próbatétel. Dánfi Benedek – Nyitókép: Illusztráció – ÍgyÉlünk grafika – AI

Ma hajnalban orosz drónok hatoltak be Lengyelország és egyben a NATO területére. A drónok számáról eltérő információk láttak napvilágot, de úgy tűnik, hogy 10-nél többre tehető a számuk. A drónok – Fehéroroszországon keresztül – NATO területen történő megjelenése kapcsán több elképzelés látott napvilágot. Az egyik szerint valószínűsíthető az is, hogy ez Putyin részéről szándékos agresszió, provokáció volt, a másik szerint pedig az történt, hogy az ukránok zavarták meg a kapcsolatot a kezelő és a drón között. Amennyiben szándékos agresszió volt, akkor az jelentheti azt is, hogy a NATO erők tesztelése volt Putyin célja, és ismét feszegeti a határait, illetve a NATO szövetségesek tűrőképességét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az EU és a magyar kormány reakciója A lengyel miniszterelnök kérte a NATO szerződés 4. cikkelyének alkalmazását, mely szerint: A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Az EU politikusai (António Costa, az Európai Tanács elnöke, vagy Kaja Kallas az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) is megszólaltak az ügy kapcsán, és szolidaritásukat fejezték ki, valamint példátlan légtérsértésnek nevezték az esetet. Orbán Viktor Facebook oldalán szolidaritását fejezte ki, és kijelentette: Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit Szijjártó Péter, aki egyébként Putyin egyik legjobb szövetségesénél, Lukasenko fehérorosz elnöknél tartózkodik, kijelentette Facebook oldalán: A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Magyar Péter is megszólalt Magyar Péter, a TISZA párt vezetője Facebook oldalán reagált az incidensre. Kifejtette többek között, hogy a lengyel légvédelem hatástalanította a drónokat és tájékoztatta az országot, hogy Lengyelország a NATO 4-es cikkelyének aktiválását kérte. Megemlítette továbbá, hogy: „Orbán Viktor eközben reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó. A Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot. Az oroszok már nem csak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is. A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán. Ahogy már többször elmondtuk, a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd.” A TISZA vezetője, Magyar Péter a posztját egy régi mondással zárta: „Lengyel, magyar két jó barát” Ahogy látható a magyar kormány két prominens tagja ki meri végre mondani, hogy háború dúl a szomszédunkban és nem – ahogy Putyin nevezi -„különleges hadművelet”, de azért arra, gondosan ügyeltek, hogy az „orosz” szó még véletlenül se legyen a posztjukban feltüntetve (ugye emlékszünk még Sulyok köztársasági elnök posztjára, amelyből törölte az „orosz” szót!). Míg Orbán a „béképártiságát” hangoztatja, idestova már több mint 3 éve, addig eljutottunk oda, hogy Putyin drónjai megjelentek Lengyelországban és egyúttal a NATO területen is, melyek ellen légvédelmet vetettek be a lengyelek, azért, hogy megvédjék magukat. Ahogy kinéz a helyzet a „békepártiság” hangoztatása nem jut el Putyin fülébe, annak ellenre sem, hogy Szijjártó rendszeres vendég Moszkvában! Gaál Lóránt – Nyitókép: ÍgyÉlünk illusztráció