Félmilliós sérelemdíj a megalázott dolgozónak

Kevés olyan magyar film készül mostanában, amely egyszerre képes thrillerként működni, társadalmi allegóriává válni, és közben valódi vitát generálni arról, milyen országban élünk. Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon – nemzetközi címén Feels Like Home – pontosan ilyen alkotás.A thriller társadalmi látleletté válikA történet első pillantásra klasszikus pszichothrillernek tűnik: egy fiatal nőt, Ritát (Lovas Rozi) elrabol egy különös család, akik azt állítják róla, hogy ő az évekkel korábban eltűnt lányuk. Rita hiába tiltakozik, hiába ragaszkodik saját identitásához, a túlélés érdekében kénytelen részt venni egy groteszk szerepjátékban. A film mondanivalója azonban nagyon gyorsan túlnő önmagán. Az Árpád család lakása nem egyszerűen egy thriller díszlete, hanem egy zárt világ, ahol a szabadságot biztonságra cserélik, ahol a szeretet és a kontroll összefolyik, és ahol mindenki pontosan tudja, meddig mehet el. Ez az a pont, ahol az Itt érzem magam otthon már nem csupán film, hanem társadalmi tükör lesz. Az autoriter szeretet csapdájaA kritikusok jelentős része éppen ezért beszél a film kapcsán autokrácia-allegóriáról. A Refresher kritikája szerint a film azt mutatja meg, hogyan képes egy autoriter rendszer „biztonságot” kínálni az egyéni szabadság feladásáért cserébe. A történetben a családfő, Papa figurája nem egyszerű gonosztevő: sokkal inkább egy olyan rendszer megtestesítője, amely egyszerre tart félelemben és gondoskodik az emberekről. Ételt ad, rendet ad, szerepet ad – de közben elveszi az önállóságot.Ez a felismerés teszi igazán nyugtalanítóvá a filmet. A néző egy idő után már nem azt kérdezi, vajon Rita megszökik-e, hanem azt: meddig hajlandó valaki alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amely lassan felőrli az identitását? Ebben kulcsszerepe van Molnár Áron alakításának is. A színész az elmúlt években nemcsak filmes és színházi munkái miatt került a figyelem középpontjába, hanem közéleti megszólalásai miatt is. Ez a háttér óhatatlanul plusz jelentést ad a filmnek is. A manipuláció lélektanaMarci figurája egyszerre ijesztő és tragikus. Nem klasszikus gonosz, hanem egy rendszer terméke: valaki, aki maga is rabja annak a világnak, amelyet fenntart. Molnár Áron játékának egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy a karaktert nem karikatúraként, hanem hús-vér emberként mutatja meg. A néző sokszor érzi azt, hogy Marci maga sem tudja pontosan, hol végződik a szeretet és hol kezdődik az erőszak.Lovas Rozi szintén rendkívül erős alakítást nyújt. Az ő karakterén keresztül érezzük át igazán, milyen lassan és alattomosan képes egy elnyomó közeg átírni az ember valóságérzékelését. A film egyik legnyugtalanítóbb kérdése ugyanis az: mi történik akkor, ha valaki annyiszor hall egy hazugságot, hogy végül már maga sem biztos az igazságban?Egy bátor magyar film, ami nem kér engedélyt Az "Itt érzem magam otthon" azért különösen érdekes jelenség a magyar filmgyártásban, mert független alkotásként jött létre. A produkció nem a megszokott nagy állami filmes rendszerből nőtt ki, hanem alkotói összefogásból készült. Ez talán meg is magyarázza a film merészségét. Míg sok hazai produkció óvatosan kerüli a direkt társadalmi reflexiót, Holtai Gábor filmje nyíltan vállalja, hogy a jelenlegi magyar közérzetről beszél. A nemzetközi kommunikációban sem próbálják ezt elrejteni. A Celluloid Dreams forgalmazói oldala szerint a film az elnyomás természetét vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel: mennyi szabadságot hajlandó feladni az ember a komfortért cserébe? Ez a dilemma messze túlmutat Magyarországon, ezért működhet a film külföldi közegben is.A kritikai visszhang ráadásul meglepően erős lett. Több kritika az elmúlt évek egyik legizgalmasabb magyar thrillerének nevezte az alkotást, és sokan kiemelték, hogy ritka az olyan hazai film, amely műfaji szinten is működik, miközben társadalmi mondanivalója is van.Kényelmetlen kérdéseket tesz fel Persze a film nem hibátlan. Többen megjegyezték, hogy néha túl sok témát próbál egyszerre mozgatni: családi trauma, bántalmazó kapcsolatok, politikai allegória, pszichothriller-elemek – ezek nem mindig állnak össze teljesen egységes egésszé. Mégis van benne valami rendkívül fontos: bátorság. Bátorság ahhoz, hogy egy magyar film ne csak szórakoztatni akarjon, hanem kérdéseket tegyen fel. Hogy ne csak történetet meséljen, hanem rámutasson arra a különös lelkiállapotra, amelyben sok ember él ma Kelet-Közép-Európában: amikor a szabadság vágyát lassan felülírja a biztonság iránti félelem.Talán ezért működik ennyire erősen az "Itt érzem magam otthon". Mert miközben egy bezárt lakásban játszódik, valójában egy egész ország lelkiállapotáról beszél. És mert a végén a néző nem biztos, hogy megkönnyebbülve áll fel a székből – de valószínűleg sokáig gondolkodni fog azon, mit is jelent valójában az a szó, hogy otthon. SzóMia - Nyitókép: Jelenet a filmből

Vannak emberek, akik szerepet játszanak a képernyőn, – és vannak, akik egy egész nemzedék gyermekkorává válnak. Levente Péter nem egyszerű televíziós figura volt, hanem a képzelet egyik őrzője egy olyan korszakban, amikor még természetesnek tűnt, hogy egy rajzolt kapcsoló életre kelthet egy világot. Ez az írás nem csupán emlékezés, hanem visszatérés ahhoz az időhöz, amikor a csoda még nem magyarázatra, hanem hitre épült. Levente Péter csodálatos, sorsszerű fordulatokban gazdag történetekkel gazdagította saját élettörténetemet. Ezért is nagyon fontos nekem, hogy a mester 83 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot.Amikor a varázsvilág beszippantottA történet számomra több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött, amikor Móka Miki Zsebtévéje előtt ücsörögtem a varázslat hatása alatt. Abban a fantasztikus életkorban kötöttem barátságot Móka Mikivel, amelyben a valóság és a képzelet határai csodálatos bizonytalanságban mosódnak össze, s amely korban egy „képzett varázsló” hétköznapivá tudja tenni a csodát. Bizsergő gyomorral néztem, hogy egy rajzolt kapcsolóval életr lehet kelteni egy TV-t, hogy bele lehet bújni a készülékbe, hogy napernyő szárnyán lehet repülni, hogy kilép a mesekönyvből a versmondó lány, hogy Frigyes Mester, Takács Bálint és Hakapeszi Maki megelevenednek. Az én egész nemzedékem komolyan vette ezeket a mesebeli alakokat, mégpedig azért, mert Móka Miki is komolyan vette őket, s ezáltal bennünket, gyerekeket is. Érezhetően nem egy szerepet játszott – ez volt az élete. És ha ezt pontosan nem is tudja megfogalmazni egy óvodás, de érezni egészen biztosan pontosabban érzi, mint egy felnőtt. Ezért lett annyi kortársam szívbéli jóbarátja Péter, s ezért kezdődik akkor és ott, a TV előtt az én történetem is Levente Péterrel.Levente Péter - Fotó: a szerző saját archívumábólA felismerés csodájaValamivel később, egy picit nagyobbacska gyerekként egyszer véletlenül láttam Móka Mikit (bennem akkor még nem vált el a szerep a színésztől, ahogyan sokáig azt sem realizáltam, hogy Columbo azonos azzal a Peter Falkkal, akit mindig emlegetnek a film elején) egy televíziós színházi produkcióban. Döbbenettel néztem Móka Mikit, amint rizsporos parókában, díszes rokokó jelmezben hajbókol és színészkedik! Mit keres ott Móka Miki? Mi dolga neki ott? Hogy kerül egyáltalán oda? Ez valami vicc? Mindjárt jön Hakapeszi, vagy Hiszékeny úr? Az egész olyan abszurd volt, mintha ma a köztársasági elnök rózsaszín tütü-ben, balettcipőben eltáncolná a hattyú halálát. Félreértés ne essék! Hülye nem vagyok. A többi színészről mindről tudtam, hogy azok színészek, s el tudtam fogadni a játékszabályokat. Ott és akkor éppen rizsporos parókás szerepüket játszották. No de Móka Miki?! A világos, egyértelmű bevésődés tiszta gondolatként formálódott meg bennem: ő ő és nem más!Égbőlpottyant érzelemKésőbb, gimnazista koromban megkönnyebbüléssel realizáltam, hogy Péter önmagát adja. "Kikopog?" Ezt mindenki tudta, hogy ez bizony nem lehet más, mint Levente Péter és Gryllus Vilmos. (Mindkettő rizsporos paróka nélkül, sőt, a biztonság kedvéért még a hajviselettől is eltekintettek.) Idő közben felnőttem, s úgy távolodtak tőlem a gyermekkori emlékek, mint ahogyan az ember kinő a játszóterek, erdei tisztások bokraiból, fűcsomóiból. Annak a megnyugtató, kellemes tudata maradt meg csupán a gondolataim hátterében, hogy a varázslat folytatódik, csak már nem én vagyok a közönség. Fiatal, félig felnőtt gimnazistaként már nem nagyon néztem az Esti Mesét, de mindig ott ragadtam a TV előtt, ha elcsíptem egy Égbőlpottyant mesét. Rendkívül érdekesnek találtam, hogy pontosan ugyanúgy éreztem magam a képernyő előtt, mint gyermekkoromban. Az volt a benyomásom, hogy komolyan vesznek – mindegy, hogy ovis vagyok, vagy felnőtt.A lélekmentő mesékAztán egyszer csak ott találtam magam Szombathelyen, egészen pontosan a Garasin Rudolf-laktanyában, a Varsói Szerződés katonájaként sorkatonai szolgálatban. Borzasztó kínszenvedésként semmirevaló, mihaszna pazarlásként, agyalágyult hülyeségként, szörnyű igazságtalanságként éltem meg azt, hogy bűn nélkül megfosztanak szabadságomtól, s hogy tökéletes elmeállapotom ellenére tébolydába zárnak. Ilyenkor csak az igazán fontos, valódi értéket képviselő dolgok tudnak segíteni. Anya beszerezte nekem a Vackor meséit és a Rémusz bácsi meséit. (Ha lehetséges lett volna filmeket néznem, s jelent volna meg akkoriban Zsebtévé DVD, nyilván azt is megkaptam volna.) Olyan intenzív élmény volt abban az embertelen környezetben belefeledkezni kedvenc gyermekkori olvasmányaim soraiba, amit nem is tudok szavakba önteni. Rájöttem, hogy már nem vagyok gyerek; elemi erővel tört rám a fájdalom emiatt, kínzó honvágy is gyötört. A honvágy nemcsak Debrecen felé vonzott, hanem saját gyermekkorom felé is. A katonaság, mint szakszerűen intézményesített, gigantikus méretű ökörség hatására kicsit széthullik az ember. Fizikailag és agyilag is „zoknivá” válik. Az érettségire, felvételire összegyűjtött tételes tudását csaknem teljes egészében elveszítettem. Az orosz szókincsem húsz alá csökkent, a cirill ABC bizonyos betűit nem ismertem fel, a jogi egyetemi felvételihez megtanult ezres nagyságrendű tényből, évszámból szinte semmi nem maradt (döbbenettel realizáltam leszerelés után, hogy elfelejtettem mikor kezdődött a középkor). Az érzések azonban nem ismeretek. Azokat nem felejtettem el. Ma is elevenen él bennem a kínzó vágyak emlékezete: a felismerés, hogy milyen fontos számomra a saját gyerekkorom, hogy milyen jó volt nekem gyereknek lenni.Hőseim a falon. Marcus Aurélius és Levente PéterAhogy az egyetemen kezdtem összerakni felnőtt önmagamat. Letisztult bennem, hogy mindezért hálával tartozom szüleimnek, családomnak és persze mindazoknak, akiknek ebben része volt.Ebben az állapotomban, elsős szegedi joghallgató koromban ért ismét egy sorsszerű élmény. Levente Péter és Döbrentey Ildikó Virágbolygó című produkcióját láttam a TV-ben. A műsor nagyszerű volt, de nem ez nyűgözött le igazán. Úgy öntöttek el az emlékek, úgy viharzottak a gondolataim, mint amikor egy felnőtt ember évtizedek elteltével hasra esik a réten, és ismét tíz centiről beleszagol fűbe, megérzi a nedves föld illatát és olyan közelről látja a hangyákat, bogarakat, mint ovis korában. Levente Péter még mindig ugyanolyan jól varázsolt, mint régen? Ez a szakállas, kopasz, szőrös férfiember (akinek egyetlen molekulája sem emlékeztet egy csinos, kedves, aranyos óvónénire) ilyen mesterien bánik a gyerekekkel? Hogy vette ezt észre? Hogyan talált rá így önmagára? Miféle önismeret és mennyi bátorság, állhatatosság kell ehhez? De jó lenne, ha én is így rá tudnék találni egyszer önmagamra!Ekkor lett számomra példakép is Levente Péter. A szegedi albérlet minden falát, ajtaját római jogi latin definíciók és példaképek díszítették. Ekkor került fel – a császár és filozófus Marcus Aurelius mellé – Levente Péter a Virágbolygó egyik műsorújságból kivágott képével.A sors kereke nyughatatlanNyilván az is sorsszerű volt, ahogy Gyöngyi nővérem – már a jogi diplomám megszerzését követően – találkozott Péterrel egy előadáson, s kért és kapott tőle egy Kikopog lemezt, dedikálva részemre. (Péter ekkor még harminc év lemaradásban volt hozzám képest, nem tudta, hogy ki az a Zeke László és azt hitte, hogy a szemrevaló fiatal nő gyermekének szeretné dedikáltatni a lemezt: „Hogy szereti a kisfiú, ha szólítják?” – és bár ez nem igaz, de nővérem nem hagyhatta ki a poént: „Hát úgy, hogy doktor Zeke László”.)A lemez B-oldala, a Sapkamanó történet a Mezítlábi Réten ilyen módon már teljesen felnőttként ért engem utol. Akkor, amikor már pontosan tudtam, hogy miért olyan nagyszerű Ildikó története, miért olyan fantasztikus Gryllus Vilmos és miért zseniális Levente Péter ebben a műben. Rengetegszer meghallgattam a lemezt, gyakorlatilag valahányszor, amikor bajban voltam, vagy szomorúnak éreztem magam.Ekkor már azt is tudtam, hogy nekem is írnom kell. Szükségét éreztem annak, hogy valami olyat létrehozzak, amit senki nem kér számon tőlem, senki nem vár el, ami csak önmagáért való. Szóval alkotás. Megszületett az első könyvem: a „De hol a lélek fogkeféje?” című regény, amire igencsak büszke voltam, s vagyok. Szükségét éreztem annak is, hogy visszaadjak valamit azoknak is, akiktől addig csak kaptam. Ezen emberek hosszú névsorában nagyon elől szerepelt Levente Péter is. Elhatároztam, hogy adok neki ajándékba egyet a regényből.Szinte már meg sem lepődtem azon a szintén sorsszerű fordulaton, hogy első budapesti tárgyalásom előtt arról adott hírt a Népszabadság, hogy Levente Péter a Komédium igazgató-főrendezője, s hogy műsoron van a Sapkamanó, s hogy aznap, amikor lesz a tárgyalás éppen adják a Sapkamanót, s hogy lesz is időm megnézni a darabot.Ez volt a bemutató napja. Az első előadást láthattam (aztán még négyszer néztem meg). Én voltam az egyetlen felnőtt, aki gyerekek nélkül érkezett, a jegyszedők nem kis meglepetésére. Az előadás maga volt a megismételhetetlen csoda. Később tudtam meg, hogy a színpadot ellepő, megbabonázott gyermek-tömeg valójában spontán történés volt, erre Péter és Vilmos sem számított; a későbbi előadásokon dramaturgiai, színpadtechnikai cselfogásokkal igyekeztek megóvni a hangszerek, díszletek épségét. Az viszont tény, hogy legszívesebben magam is felmentem volna a színpadra.Bebújtam a TV-beAz előadás után megszólítottam azzal, hogy mondani szeretnék neki valamit. Miután meghallgattam az előadás utáni stáb értekezlet résztvevőinek gondolatait az előadásról odafordult hozzám: „És most halljuk Zeke Lászlót Debrecenből, mit is akar mondani!” Addigra bemutatott Döbrentey Ildikónak, így együtt hallgatták végig, hogy miért fontos nekem Levente Péter, a Sapkamanók, s hogy szeretnék adni nekik egy könyvet hálából.Ekkor éltem át életem első „Levente Péter cunamiját”. Mint tudjuk Péter eléggé „instant”, lenyűgözően szuggesztív és kifejezetten extrovertált ember, komoly előadói tálentummal, eredeti szellemességgel. Nem akármilyen élmény ezzel első alkalommal szembesülni! Boldog voltam, hogy ezt átélhettem, s hogy kifejezhettem valamit azokból az érzésekből, amiket most összeszedettebben, precízebben próbálok megfogalmazni. Komoly megtiszteltetésként kezeltem, hogy meghívtak közös munkára az „Ez is valami?” című televíziós produkcióba, s társforgatókönyv-íróként bepillanthattam a műhelymunkájukba, s részt vehettem a forgatáson. Úgy éreztem, hogy „beleugrottam” a TV-be, valahogy úgy ahogyan Móka Mikitől láttam a Zsebtévében.A barát, az ember, a mester, a példaképA közös munkánál csak a családi kapcsolatok, barátságok elmélyülése jelentett nagyobb örömet. Összebarátkoztak a családok, vendégeskedtek nálunk Debrecenben, Olcsvaapátiban, mi is náluk Budapesten és Héregen. A héregi kertben a valóságban is megláthattam, hogy milyen az a Mezítlábi Rét. Amikor pedig a nővérem festményeiből összeállított kiállítás megnyitóján elmondta Örkény István „A dal” című egypercesét teljesen visszaigazolódott, hogy miért is került fel a képe a szegedi albérlet falára. Ugyanis a dal arról szól, hogy mindenkinek van valamije, amit csak ő tud igazán. A hitelesség ilyen egyszerű, direkt módon tud igazán visszaigazolódni.Az is sorsszerű, hogy életem legfontosabb pillanatai közül néhányon jelen volt (fogta Apa kezét a halálos ágyán, jelen volt az esküvőmön), valamint, hogy megosztotta velem az ő életének is néhány nagyon fontos történését (kicsit azok részesévé is tett). Ezáltal az is hitelesen cseng fülemben, ahogy néha „fogadott fiaként” emleget.Mindezért írtam meg négy éven keresztül a „Döbrögi újra száguld!” című regényemet, amelynek szövevényes szerkezetében, s amelynek több száz oldalán a pozitív cselekményszál a Kikopog? lemez B oldalának húsz percéből bomlik ki.Ehhez a poszthoz most mellékelek fotókat, amelyeket magam készítettem Péter bátyóéknál, s amelyek nemcsak ezeknek a csodálatos találkozásoknak az emlékét őrzik, hanem bizonyítékai annak, hogy a Mezítlábi Rét nemcsak a mesében létezik, hanem a maga valóságában ott van ennek a mesebeli embernek a házában.Isten éltesse sokáig Levente Pétert! Zeke László - Nyitókép: Levente Péter - Fotó: A szerző archívumából

Most Te is részese lehetsz egy különleges film megszületésénekEgy új magyar film készül, amely az emberek és a lovak közötti különleges kapcsolatot, valamint a trauma feldolgozásának mély, emberi folyamatát mutatja be.A készülő alkotás egyszerre érzékeny pszichológiai dráma és vizuálisan is izgalmas történet: mély érzelmi rétegek mellett fordulatos, látványos jelenetek is helyet kapnak benne, amelyekben egy ló kiemelt szerepet játszik.A film középpontjában egy fiatal nő története áll, aki váratlanul lovakkal való munkára kerül, és kénytelen szembenézni mindazzal, amitől hosszú ideje menekül – köztük saját félelmeivel és múltjának feldolgozatlan traumáival.Egy történet a félelemről, a kapcsolódásról és a gyógyulás lehetőségérőlA film főszereplője, Emily, egy visszahúzódó fiatal nő Angliából, aki egy eldugott magyarországi vidéki farmra érkezik, hogy elrejtőzzön a múltja és az emberek elől.Fotó: A film főszereplője, EmilyÁm hamar kiderül, hogy tévedésből lovakkal való munkára osztották be – pedig retteg tőlük.Anna, a határozott, mégis intuitív tréner vezetésével Emily kapcsolatba kerül Táltossal, egy különleges lóval, akinek reakciói mintha Emily saját, elfojtott belső világát tükröznék vissza. Ahogy a fiatal nő próbál alkalmazkodni az új helyzethez, korábbi traumái egyre váratlanabb módokon kezdenek felszínre törni.Lépésről lépésre mégis elkezd kialakulni közte és Táltos között egy törékeny bizalom. Ám amikor Emily szétszórtsága veszélybe sodorja ezt a kapcsolatot, döntenie kell: képes lesz-e jelen maradni a félelmei közepette, vagy ismét a menekülést választja.A film mögött személyes történet állA film írója és rendezője, Sinkovics Andi több mint 15 éve foglalkozik filmezéssel. Tanulmányait a neves London Film School intézményben végezte, ahol több kisjátékfilmet is rendezett.Az új film különösen személyes számára: saját élményei és lovasterápiás tapasztalatai inspirálták. „Rendezőként mindig is azok a történetek érdekeltek, amelyekben a karakter személyisége valamilyen változáson megy keresztül. Mivel én magam is gyógyultam lovasterápián keresztül, úgy éreztem, hogy ez kiváló alap lehet egy pszichológiai történethez” – meséli Sinkovics Andi. A történet eredetileg egy teljesen más irányból indult: egy korábbi, Amerikában játszódó vígjátékötletet kellett újragondolni finanszírozási okok miatt. Ebből született meg végül egy mélyebb, személyesebb történet – egy magyarországi farmon játszódó dráma egy traumatizált fiatal nőről, amely mégis reménnyel zárul. „Szeretném, ha a film azt üzenné a nézőknek, hogy bármivel is küzdenek az életben, nem kell lemondaniuk a boldogságról” – fogalmaz a rendező. A film egyúttal a lovasterápia lehetőségeire is szeretné felhívni a figyelmet.Közösségi erővel készül a filmA produkció különlegessége, hogy közösségi támogatással valósul meg. A támogatók nemcsak nyomon követhetik a film születésének folyamatát, hanem javaslatokat is tehetnek arra, hol és kik közreműködésével valósuljon meg az alkotás.A film hírlevelére feliratkozók első kézből követhetik végig az útját az első ötletektől egészen a filmvászonig – és azon túl is. Emellett értesítést kapnak arról is, mikor válik elérhetővé a film.További információ és feliratkozás a film hírlevelére: Far From It All – hírlevél és részletekA rendezőrőlSinkovics Andi vajdasági származású filmes, aki több mint 15 éve dolgozik a szakmában. Média-, film- és kultúratudományokat tanult a University of East London egyetemen, majd posztgraduális diplomát szerzett a London Film School intézményében.Az iskola évei alatt több rövidfilmet rendezett, köztük a Kyoto Rain című vígjátékot, amely nemzetközi filmfesztiválokon is szerepelt. Azóta szabadúszó producerként, író-rendezőként és vágóként dolgozik; közösségi médiás videók mellett játék- és animációs rövidfilmeket is készít.A kisfilm forgatása várhatóan idén szeptemberben kezdődik. SzóMia - Nyitókép: képernyőmentés a filmből

Miért kulcskérdés ma a természet és az állatok védelme?A világ ma egy különleges évfordulót ünnepel: David Attenborough 100 éves lett. Egy ember, aki egy évszázad történelmét élte végig, és ebből több mint hetven évet a Föld szépségeinek megmutatásával töltött. Nemcsak lenyűgözött bennünket, hanem tanított is – felelősségre, tiszteletre, és arra, hogy a bolygó nem a miénk, hanem közös otthonunk. Kevés olyan ember van, aki annyit tett volna a természet megértéséért és megszerettetéséért, mint ő. Generációk nőttek fel a filmjein, miközben észrevétlenül tanultunk meg valamit, amit ma már alig lehet elégszer elmondani: a természet nem díszlet az életünkben, hanem maga az élet alapja. Több, mint természetfilmesAttenborough filmjei nem csupán gyönyörű képek egymásutánja. Az ő munkássága arról szól, hogy minden mindennel összefügg — a legapróbb élőlénytől a legösszetettebb ökoszisztémákig. Amit ő évtizedekkel ezelőtt megmutatott, ma már kézzelfogható valóság: az emberi élet minősége elválaszthatatlan a környezet állapotától. „Nem a Föld van veszélyben, hanem az az élővilág, amely nélkül az ember nem létezhet” – figyelmeztet évtizedek óta. És igaza van: a klímaváltozás, az élőhelyek pusztulása vagy a túlhasználat nem távoli fenyegetések, hanem mindennapi valóság. Magyarország sem kivételGyakran hisszük, hogy a környezetvédelem globális ügy, és a megoldások is „valahol máshol” születnek. Pedig a természet megőrzése helyben kezdődik. A vízkészleteink állapota, a mezőgazdasági területek minősége, az erdők védelme vagy az állattartás körülményei mind rólunk szólnak. Egy ország élhetősége nemcsak a gazdaság teljesítményén múlik, hanem azon is, milyen állapotban van a természeti környezete. A tiszta levegő, az egészséges ivóvíz, a fenntartható élelmiszer-termelés és az állatokkal való méltó bánásmód nem luxus – létfeltétel. Az empátia próbája: állatvédelemA természetvédelem és az állatvédelem kéz a kézben jár. Az állatok nemcsak az ökoszisztéma részei, hanem érző lények, akiknek jóléte erkölcsi kérdés is. Hogy hogyan bánunk a háziállatainkkal, mit engedünk meg az állattartásban, hogyan óvjuk a vadon élő fajokat – mindez arról árulkodik, milyen társadalmat építünk.Egy közösség, amely figyel az állatokra, általában egymásra is figyel. Az empátia, a felelősség és a hosszú távú gondolkodás itt kezdődik, és kihat a közösségi döntésekre is.Közös felelősség – közös jövő A természet és az állatok védelme nem néhány szakember dolga, hanem mindannyiunké. Az, hogy mit vásárolunk, hogyan közlekedünk, vagy hogyan bánunk a környezetünkkel, nem apróság: ezek a döntések alakítják a jövőt. A fenntarthatóság nem mellékszál, hanem az élhető jövő alapja – Magyarországon is.Attenborough üzenete száz év után is tisztán cseng: a kérdés nem az, megengedhetjük-e magunknak a természet védelmét, hanem az, megengedhetjük-e annak hiányát. Egy élhetőbb, tisztább, zöldebb Magyarország – közös felelősségünk. Tegyünk érte nap mint nap, a természetért, az állatokért, és egymásért. SzóMia - Nyitókép: David Attenborough - Fotó: britannica.com

Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása óta még két hét sem telt el, de – mint ahogyan már megszokhattuk az elmúlt két évben – az ellene irányuló támadások folytatódnak.Új politikai kultúra élő adásbanPicit árnyaltabb, finomított változatokban kapja az „ívet” a frissen kinevezett miniszterelnök, pedig még a teljes kormánya sem állt fel. A háttérmunka azonban zajlik, s Magyar Péter minden igyekezetével azon dolgozik, hogy betartsa az ígéreteit, akár az első útja, akár a kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatalára gondolunk. Ami a legfontosabb, hogy továbbra is transzparensen, nyilvánosan működik, mindenről beszámol, mindenhonnan bejelentkezik – élőben. Az ország élőben nézheti végig, ha kiszáll egy autóból, és államfőkkel találkozik, majd azonnal részese lehet a maratoni sajtótájékoztatóknak is.Ezek a sajtótájékoztatók nem az eddig megszokott kormányinfók, nem hangzanak el a hosszú ideje jól ismert mondatok, a „nem tudom, nem voltam ott”, a „nem ismerem a körülményeket, de majd utánanézek”, és a többi elhatárolódás, tagadás, menekülés. Ezek a sajtótájékoztatók strukturáltak, rendezettek, nincsenek bekiabálások, nincs kirekesztve senki, hanem három igazán tehetséges kormányszóvivő hölgy irányítja, szervezi, vezényli. Ezeken a sajtótájékoztatókon megjelenhet az eddig is független újságírói gárda, valamint a korábbi, bukott kormány propagandistái. Mindenkinek van lehetősége kérdezni, két témában is, és mindenki meg is kapja a választ, egyenesen, korrekt, hozzáértő módon.Azonnali csodát vár az ország? Magyar Péter gyakorlatilag bármely témához hozzá tud szólni, megadja a választ, hosszan, részletesen, időnként akár humorosan is. Mindent pontosan úgy kommunikál, mint ahogyan az elmúlt két évben tette. Érezni a következetességet, a hitelességet a válaszaiban. De mi is történik? A kérdések egy része a munkáját még épp elkezdő kormányfő felé máris tartalmaznak számonkérést, határidőket, már-már nevetségesen sürgető mondatokat. Nem csupán a propagandistáktól. Sajnos a független sajtó munkatársaitól is.A tizenhat évnyi szörnyűségek, bűnök, szerteágazó förtelmek kivizsgálása, feltárása, számonkérése épp, hogy elkezdődött, máris vannak számonkérő mondatok.Az ország gazdasági helyzete, az államadóság pontos mértéke napról-napra változik, hiszen minden nap kiderül egy-egy újabb ipari méretű, milliárdos összegeket mozgató lopás, sikkasztás, visszaélés. Senki nem adja meg az etikus 100 napot, senki nincs türelemmel, azonnal tudni akarnak eredményeket, azonnali változást, olcsó benzint, működő kórházakat, 5%-os ÁFA-t az egészséges élelmiszerekre, a tüzifára és minden ígéretet most, de iziben teljesíteni kellene! 2026. május 9-én tett esküt a miniszterelnök. Pár napra rá a minisztereket is beiktatták. De hivatalosan még az államtitkárok kinevezése például meg sem történt.Eredmények azonban azonnal kellenek...A transzparencia zavarba hoz?Magyar Péter a közéleti platformokon, a saját Facebook-oldalán, valamint a YouTube csatornáján is folyamatosan jelen van. Bejelentkezik, posztol, tájékoztat. Épp úgy, ahogy két éve teszi, épp úgy, ahogy ígérte.Ez nem tetszik sem az influenszerek egy részének, sem pedig a sajtónak. Dull Szabolcs egyik podcast-ja jól mutatja, milyen kétségbeesettek a 10 napos miniszterelnöki szerepléstől, a pörgős, valódi hírek azonnali láthatóságaitól. Megjelennek a még mindig agonizáló dpk-sok, dk-sok, de akár a Tiszás kommentelők is, hogy „legyen államférfi, elég az influenszerkedésből!” Összezavar a sajtószabadság?De miért? Ezt ígérte! Ezt vártuk! A sajtó munkatársai miért tekintik konkurenciának Magyar Péter bejelentkezéseit, sajtókonferenciáit? Pontosan ezt ígérte az elmúlt két évben, csupán betartja, amit mondott. Most ez lett a baj? Ez valamiféle magyar betegség? Semmi nem jó? A maffia-kormány ellehetetlenítési törvényjavaslata jobb volt? A soha semmire nem válaszoló, vagy épp arrogánsan elutasító fideszes politikusok kellenek? Ugye nem? A sajtó valódi újságíróinak, munkatársainak hozzá kell szoknia egy új, egyébként jól működő rendszerhez. Transzparencia, hitelesség, válaszok, történések, cselekvő kormánytagok. És igen. Magyar Péter az emberekkel továbbra is kommunikál. A Facebook-on. Ez már – valószínűleg – így marad. Bármily hihetetlen, de a legtöbb magyar embernek erre bizony igénye is van! Ennél nagyobb problémája egyetlen médiamunkásnak se legyen! Írjanak! Közvetítsenek! Menjenek utána! Tájékoztassanak! A téma az utcán hever! Éljen a sajtószabadság! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook oldala

Magyar Péter miniszterjelöltjeinek a bizottsági meghallgatásai 2026. május 11-én és 12-én megtörténtek. A miniszterjelöltek kinevezése is megvalósult, így 2026. május 13-ával megalakult az új magyar kormány. A TISZA Pártnak nem csak a felhatalmazása óriási, hanem a felelőssége is. DE! Most a türelem a kulcsszó! Felszabadultságot éreznek!A választások óta eltelt időben azt lehet látni, hogy hatalmas nyomás hárul Magyar Péter miniszterelnökre. Az eddig minden egyes orbáni intézkedésnek kényszerből fejet hajtó, kritikát nyilvánosan megfogalmazni nem igazán merő személyek, szervezetek „kiléptek a fényre”. Úgy érzik, hogy eljött az idő arra, hogy a véleményüket, javaslatukat megfogalmazzák. A Magyar Hang információi szerint az egyik alkotmánybíró felszólította Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét a távozásra. A Corvinus Szakszervezet - FDSZ BCE pedig követeli, a felsőoktatás teljes megújítását, a KEKVA-típusú alapítványi működés megszüntetését és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítását. Az említett szakszervezet, más szakszervezetekkel együtt kiáltványt is megfogalmazott, amelyet elküldtek Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek is. Nem mellesleg már a propagandisták közül is volt olyan, aki (Forgács Ágnes) nyilvánosan elmesélte, hogy hogyan működött az orbáni megtévesztésen, megfélemlítésen, lejáratáson, gyűlöleten alapuló, újságírásnak semmiképpen nem nevezhető propaganda. Ezek a kiállások helyesnek tekinthetők, még akkor is, ha az ember úgy érzi, hogy kicsit (nagyon?) elkésettnek tűnnek. Ez egyébiránt azt is mutatja már, hogy a társadalom érzi a szabadságot, tehát, ki mer állni a jogaiért, és nyilvánosan fel meri vállalni a véleményét. Fotó: Magyar Péter Facebook oldalaMintha serényebben működne a rendőrség és az ügyészség is!Azt le kell szögezni, hogy a rendőrség napjainkban komoly humánerőforrás-problémákkal küzd. Ez egyébként egy folyamat eredménye, azaz Orbánék 16 éves kormányzása a rendvédelemben is meghozta a „gyümölcsét” (további részletek: ITT - ITT - ITT). Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy a rendőrség aktivizálta magát. Példának lehet felhozni, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál nemrég megjelentek a rendőrök. Az ügyben a Győr-Szol Zrt. és a Győr Projekt Kft. érintettek. Mindkét cég esetében a FIDESZ-es háttér sejlik fel, és a rendőrség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomoz. Szavazatvásárlás ügyében, Nagy Ervin, a TISZA Párt országgyűlési képviselője, még a kampányban tett feljelentésére tekintettel, a Fejér vármegyei rendőrség nyomozói házkutatást tartottak, majd gyanúsítottként hallgattak ki egy férfit. Bóna Zoltán volt FIDESZ-es országgyűlési képviselőt is őrizetbe vették, hivatali vesztegetés elfogadásának, csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétsége gyanújával. Ebben az ügyben helyezték bűnügyi felügyelet alá Nagy Barnabás, Halásztelek FIDESZ-es polgármesterét is. Orbán Viktor öccsét érintő ügyben két embert vett őrizetbe az ügyészség, írta meg a Telex. Tehát úgy tűnik, hogy a választások óta a nyomozások szintén „élvezik” a szabadságot, és haladnak az ügyek.Megkezdett kormányzás Magyar Péter és kormánya megkezdte Magyarország kormányzását. Ennek eredményei láthatóak a Magyar Közlöny aktuális számaiban. Azt ki lehet jelenteni, hogy hihetetlen munka zajlik! Ebből egyet, de egy nagyon fontosat érdemes ki is emelni. Ez nem más, mint a végrehajtások ügye. 2026. május 18-án – többek között – megjelent a Magyar Közlönyben az, hogy a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat teljes körűen és soron kívül felülvizsgálják. Ennek a felülvizsgálatnak, majd az azt követő jogalkotásnak az a célja, hogy a bírósági végrehajtás a bíróságok szervezetrendszerén belül, haszonszerzési céloktól mentesen valósulhasson meg, mindamellett, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat erősítő, átlátható, közfeladat-orientált működés is megvalósuljon. Egyértelmű tehát az irány! A korrupciós gyanúba keveredett Schadl György a végrehajtói kar elnöke által fémjelzett, illetve Orbánék által kitalált végrehajtói modellnek vége. Nyilvánvaló az is, hogy az államigazgatásra is ráfér az átalakítás. A politikai irányítás alatt álló kormányhivatali rendszert fel kell számolni. Ki kell építeni a minisztériumok alá tartozó hivatalokat, illetve szakigazgatási szerveket, melyhez még rengeteg munka szükséges. Ehhez hozzátartozik az, hogy a szakmailag kiemelkedő miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok mellett, meg kell találni, nemcsak a minisztériumokban, hanem területi szinten is a megfelelő szakértői gárdát. De az biztos, hogy az államigazgatás átalakítása is időt fog igénybe venni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a regnáló kormány rengeteg időt, energiát fordít az Orbán által lerombolt nemzetközi kapcsolatok helyreállítására is. Látható, hogy e téren elsők között szerepel az Európai Unióval kapcsolatos viszony rendezése. Természetes, hogy ez az EU forrásokkal is összefügg, az mellett, hogy a hazai jog EU joggal való összehangba hozása szintén elengedhetetlen és rendkívül sok munkát igényel. TürelemAz 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. Ahogy látszik, sokan, de nagyon sokan azt érzik, hogy felszabadult az ország. Ebből következik az is, hogy az emberek/szervezetek egyre gyakrabban és hangosabban hallatják a hangjukat, még azok is, akik eddig nem mertek véleményt nyilvánítani, vagy kiállni a jogaikért. Ez alapvető velejárója a demokráciának. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt 16 év rombolását nem lehet 2 hét alatt rendbe rakni. A jogállamot vissza kell építeni, és rengeteg a feladat, amihez idő kell! Semmi nincs elfelejtve, minden fel van jegyezve, és minden el lesz rendezve! Tudom, nehéz, de TÜRELEM! A kormány a helyén van és dolgozik! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook

2026. május 9-én, Magyar Pétert, a TISZA Párt elnökét az újonnan alakult országgyűlés Magyarország miniszterelnökének megválasztotta. A miniszterelnök, a „székfoglaló” beszédében ismételten felszólította Orbán Viktor „bábjait” a távozásra.Felszólítás több alkalommalMagyar Péter miniszterelnök - már a kampány során is - hangsúlyozta, hogy a FIDESZ-KDNP uralkodása alatt megválasztott és még mindig pozícióban lévő személyeknek távozniuk kell. A miniszterelnök ezen kijelentését az országgyűlés 2026. május 9-ei alakuló ülésén, a „székfoglaló” beszédében meg is erősítette. A felszólítottak között volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, akinek hirtelen fontos lett a jogállamiság, aminek a rombolását ezidáig tétlenül nézte. A köztársasági elnök, legalábbis úgy tűnik, hogy nem igazán értette meg az április 12-ei választási eredményt, illetve a miniszterelnöki felszólítást, mivel a mai napig nem mondott le. Magyar Péter, a május 12-i miniszteri kinevezések előtt, mintegy éreztetve azt, hogy Sulyok „persona non grata”, be is jelentette, hogy sem ő, sem pedig a miniszterek nem kívánnak Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egy fényképen szerepelni. A jelenlegi köztársasági elnök elmozdításához Alaptörvényt kell módosítani, amelyről itt írtunk. Polt és az általa vezetett Alkotmánybíróság Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság tagjai között olyan nevek szerepelnek, akik látványosan Orbán rezsimjében találták meg a számításukat. Mondhatni akár azt is, hogy szervilis módon kiszolgálták azt. Elég csak dr. Hende Csabára, dr. Patyi Andrásra, dr. Lomnici Zoltánra vagy éppen a brüsszeli ereszen lecsúszó Szájer József feleségére dr. Handó Tündére gondolni. Az elnöki pozíciót, 2025. június 11-től dr. Polt Péter tölti be, aki egyébként egy nappal korábban, azaz 2025. június 10-ei hatállyal lett alkotmánybíró. Az már önmagában aggályos, hogy egy napos alkotmánybírói regnálást követően Polt elnök lehetett, de tudjuk, hogy az orbáni hatalomgyakorlás nem ismert határokat. Polt „pályaívét” már 2016-ban az Átlátszó megírta. Ebből egyértelműen látható volt már akkor is, hogy hogyan járt Polt és dr. Varga Zs. András (jelenleg a legfőbb bírósági szerv, a Kúria elnöke) kéz a kézben az orbáni hatalom regnálása alatt. A miniszterelnök a beszédeiben az Alkotmánybíróság elnökét szólította fel a távozásra, a tagokat viszont nem. dr. Melléthei-Barna Márton a TISZA Párt országgyűlési képviselője - aki Magyar Péter miniszterelnök sógora, és ennek okán mondott le az igazságügyi miniszter jelöltségről -, nem csak Poltot, hanem az Alkotmánybíróság tagjait is lemondásra biztatta. Ahogy látható, nem vitás, hogy sok olyan alkotmánybíró regnál, akik ezer szállal kötődnek az orbáni állampárthoz, így kétségesnek tekinthető a függetlenségük. Tehát dr. Melléthei-Barna Márton felszólítása is helyénvalónak mondható. Mi a megoldás az Alkotmánybírók eltávolítására?A kegyelmi botrányt elindító Vidéki prókátor (dr. Fülöp Botond ügyvéd) szerint a megbizatási idő kilenc évre csökkentésével öt alkotmánybíró esne ki, illetve a 70 éves maximális korhatár előírása a megbízatás betöltése tekintetében, Polton kívül további négy alkotmánybírót érintene. Ügyvéd úr Facebook bejegyzésében részletezte a módosítási javaslatait. A javaslat egyébként támogatható, viszont egy probléma van vele, ami nem más, minthogy 6 alkotmánybíró továbbra is regnálna. Részletes jogi indoklás és a módosítást igénylő konkrét Alaptörvényi, illetve jogszabályi helyek megjelölése nélkül, kizárólag az irányokat vázolva, szerkesztőségünk jogász csapata támogathatónak tartaná a következőt. Jjavaslatunk hasonló lenne a kormány megbízatása megszűnésének az egyik esetéhez. Ugyanis a miniszterelnök megbízatásának a megszűnésével a kormány megbízatása is megszűnik. A miniszterelnök megbízatása – többek között - megszűnik, ha az Országgyűlés vele szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ. Ehhez hasonlóan – új társadalmi egyeztetésen átesett Alkotmány elfogadásáig - lehetne módosítani az Alaptörvény, Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Tehát, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a bizalmatlanságát fejezi ki az Alkotmánybíróság elnökével szemben, akkor, az új alkotmánybírók megválasztásával, amelyre 60 nap állna rendelkezésre, megszűnne az elnök, és a tagok megbízatása is. Természetesen meg kell említeni azt is, hogy ebben az esetben az új alkotmánybírók megválasztásának a folyamatába be kell vonni pl.: a bírói kart, az ügyvédi kamarát, a Magyar Tudományos Akadémiát. Az alkotmánybírónak a javaslatot tevő szervezetek maximum 20 főt javasolhatnának, amely személyek közül az országgyűlés választaná meg a 15 fős tagságot. Egyébiránt fontos rögzíteni, hogy az így megválasztott alkotmánybírók ezzel a jogi megoldással nem válthatók le, illetve a többi, a tagságot megszüntető ok (pl.: felmentés, kizárás, stb.) megmaradna. Gyakorlatilag ezzel az alkotmány védelmének a legfőbb szerve egy széles szakmai konszenzus alapján kerülne felállításra és garantált lenne a függetlenségük. Teljesen egyértelmű, hogy az orbáni rezsim kialakítóinak, fenntartóinak és kiszolgálóinak távozni kell a pozíciójukból. Ez az egyik feltétele annak, hogy egy működő, boldog, virágzó országban élhessünk. Ha nem távoznak, akkor jogalkotás útján „bábtalanítani” kell. Viszont ezt úgy kell megoldani, hogy az új közjogi méltóságok, állami vezetők kiválasztása a lehető legnagyobb szakmai és társadalmi egyezségen alapuljon. A TISZA Pártnak, alkotmányozó többsége van, ami hatalmas felhatalmazást ad, de egyben még nagyobb felelősséget is hárít.HAJRÁ! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A 2026-os országgyűlési választások után - amit a TISZA Párt fölényesen megnyert - Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Pétert 2026. április 20-án fogadta a Sándor-palotában. (Írta a 444.hu)Az utána tartott sajtótájékoztatón a következőkről esett szó: * Sulyok Tamás a lehető legkorábbra hívja össze az új országgyűlés alakuló ülését, ami reálisan május 4-6 között lehet valamikor. (Végül az időpont május 9-ére módosult.) * a köztársasági elnök Magyar Pétert kéri majd fel kormányalakításra. Ugyanerről poszolt az elnök is a találkozó után. (Magyart már az első ülésen is megválaszthatják miniszterelnöknek.) * Magyar hosszan beszélt Sulyoknak is arról, miért tartja alkalmatlannak a posztjára - például, mert számtalan nagyon súlyos ügyben hallgatott -, majd közölte vele, hogyha a kormányalakítás után nem távozik magától ő, illetve a többi „báb”, mint például a legfőbb ügyész, akkor élve a kétharmados felhatalmazással, alkotmánymódosítással távolítják el őket a hivatalukból. Miért is tartja magyar Péter alkalmatlannak Sulyok Tamást a köztársasági elnöki hivatalra? Az előzménySulyok Tamás eleve azért kerülhetett a köztársasági elnöki pozícióba, mert az Alkotmánybíróság elnökeként már bizonyította, hogy az alkotmányossággal szemben a pártérdekek szolgálata vezérli, és egyszerre segít az alkotmányos demokrácia lebontásában, valamint a rendszer nemzetközi legitimációjának fenntartásában. Most pedig nézzük meg, hogy az Alaptörvény hogyan fogalmaz: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” (9. cikk) Tehát a köztársasági elnöknek ez a két alapvető feladata. Saját személyével és hivatalával testesíti meg a nemzet egységes összetartozását és az államszervezet demokratikus működését felett történő őrködést, mivel maga a köztársasági elnök is része a demokrácia intézményrendszerének. Sulyok Tamás a hivatali idejében ebből a két alapvető feladatából egyiket sem teljesítette.Nem szólalt fel: * a Szőlő utcai botrány miatt, ahol Juhász Péter Pál és élettársa, akik az állam által mélyszegénységbe taszított gyermekeket, prostitúcióra kényszerítették, * a "betiltási törvénynek" vagy "kuss törvénynek" nevezett - a Fidesz által benyújtott T/11923-as számú törvényjavaslata - amely a Szuverenitás Védelmi Hivatal (SZVH) tevékenységével kapcsolatosan használták, mivel a törvény felhatalmazza a hivatalt a civil szervezetek és a független média széleskörű ellenőrzésére akartak megszavazni, ami a kritikus hangok elhallgattatását eredményezheti, * Orbán Viktor 2025. március 15-én tartott ünnepi beszédében elhangzott „poloskázása” és nagytakarítása” miatt, ahol a vele és a Fidesz politikájával egyet nem értőket dehumanizálta, azaz kiirtandó rovarokhoz hasonlította, * a TISZA párt „adatszivárogtatásával” kapcsolatban, amikor konkrétan feltörték az informatikai biztonságirendszert és 200.000 „tiszás” aktivista adatai kerültek nyilvánosságra, * nem szólalt fel a Bicskei Gyermekotthonban elkövetett abúzus miatt sem, amikor V. Jánost azért ítélték el, mert 2004 és 2016 között a bicskei gyermekotthon igazgatójaként legalább tíz kiskorú fiút szexuálisan zaklatott, * vagy amikor a szolnoki kalandparkban egy kisfiút felrúgott, majd vízzel lelocsolt a jászberényi karateedző. Szinte minden törvényt aláírt, amit a 2/3-os FIDESZ többségű országgyűlés megszavazott. Nem találta Sulyok Tamás alkotmánysértőnek a gyülekezési jog - Pride betiltását - célzó korlátozását, amit a Fidesz úgy fogadott el, hogy csak később igazította hozzá az Alaptörvényt. Nem találta alkotmánysértőnek azt sem, hogy Orbán a saját kádereit nevezi ki például: az Állami Számvevőszék élére Windisch Lászlót vagy a Kúria elnökének Varga Zs. Andrást. A sor nyilván folytatható, de ennyi is elég.Mit mond a jogtudós?Vörs Imre volt alkotmánybíró véleménye szerint: „Sulyok Tamás bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt, tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. Vörös Imre úgy véli: az államfő nem tett eleget kötelezettségének, nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor nem emelte fel a szavát több vitatott esetben.” Azt is hozzá tette: „hogy a megfosztás ügyében a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki, de az eljárás elindításáról szóló parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását, ami azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit, feladatait ideiglenesen az Országgyűlés majdani elnöke (Forsthoffer Ágnes) venné át.” Összefoglalva:Sulyok Tamás köztársasági elnök, az Alaptörvényben rögzített feladatát nem teljesítette, ezzel alkotmánysértést követett el és emiatt megfosztható a tisztségétől. Mindez egyáltalán nem lenne jogsértő. Véleményem szerint sokkal jobb lenne, ha lemondana a köztársasági elnöki tisztségéről, így megmaradhatna emberi méltóságának egy halovány szikrája. Nótárius - Nyitókép: Sulyok Tamás - YouTube SreenShot

2026. május 9. beírta magát a magyar történelembe – hivatalba lépett a Tisza-kormány, amit egész napot ülés, fogadalmak, első döntések és valódi népünnepély tett emlékezetessé.A felszabadulás könnyei Meglett, erős, igaz magyar férfiak posztolnak a közmédiában, hogy könnyeztek. Megírják, hogy sírtak. Nem egy daltól, egy tánctól, egy mondattól, hanem egy új életérzéstől, amitől megnyíltak a szívek, a lélek úgy érzi, ez valódi felszabadulás, és mert ez a szabadságérzet kollektív, hiszen több millióan megéljük. Ezért sírunk valójában. A kollektív öröm okán. A zászló visszatért EurópábaForsthoffer Ágnes frappáns, szeretettel, de határozottsággal elmondott beszéde után meghozta az első döntését, hogy 2012 óta először, újra, fölkerüljön az Európai Unió zászlaja a Parlamentünk épületére. És mi sírtunk, mert tudjuk, hogy ez nem csupán a zászló kihelyezése egy épületre, hanem egy erős üzenet és szimbólum is mindazoknak, akik pontosan tudják, hogy Európában vagyunk, és itt a helyünk, a szó minden, legjobb értelmében. Magyar Péter hiteles, kemény szavaival igazságokat mondott ki, amikor újra felszólította a főméltóságokat, hogy mondjanak le. Sulyok Tamás azonban még nem kapott felkérést, vagy utasítást attól, akinek valójában folyamatosan engedelmeskedett.A remény miniszterelnökké váltDr. Magyar Péter miniszterelnök lett. Valódi, reményteli miniszterelnök. Ez a szó ma már mást jelent mindannyiunknak, mert a személy, aki mögötte van a szemünk előtt vált igazi államférfivá, és hatalmas felelősséggel a vállán kezdi meg a munkát – értünk, velünk. És mi sírtunk, mert a két éves kőkemény akarat és munka eredménye hatalmas győzelem lett, amit még a választás napján sem mertünk elhinni, hogy valóban megtörtént e. Sírtunk, mert megkönnyebbültünk, felszabadultunk, hogy végre a miniszterelnök szó mögé nem egy tolvaj bűnözőt kell képzelnünk hanem egy olyan embert, aki felnőtt a feladathoz és az eredeti méltóságára emelte a posztot.Az első betartott ígéretAz országházba bevonultak a sükösdi tamburás gyerekek, akiknek az országjárás során Magyar Péter megígérte, hogy amint lehetséges, mindenképp várja őket a Parlamentbe. Aki emlékezett erre az ígéretre, és ezekre a gyerekekre, már ettől a bevonulástól is meghatódott. Első fontos ígéret, ami meg is valósult! A gyerekek a Cigányhimnuszt és a Tavaszi szél című magyar népdalt adták elő egy országnak, bent a Parlament épületében is, kint a hatalmas tömegnek is, és az összes közvetítést otthonról figyelő embernek is - világszerte. Gyermekhangok a nemzet szívében Sírtak a Parlamentben ülők, sírtak a Parlament előtti tömegben az emberek, és sírtunk otthon a képernyők előtt. Ezek a gyerekek olyan tiszta hanggal, olyan tiszta lélekkel ültették a szívünkbe a dalaikat, a hangszeres tudásukat, az ártatlan gyermeki tekintetüket, amit soha nem fogunk elfelejteni. Kivonultak a történelemből(A Mihazánk 6 fős személyzete kivonult ugyan, mert nem voltak hajlandóak meghallgatni a Cigányhimnuszt, felháborodtak utólag a Tavaszi szél című dalon is, és persze az Örömóda sem fért bele a gusztusukba, mert az az Európa Unió himnusza. De ennél több szót nem is érdemelnek, mert az, hogy kimentek a gyerekek előadásáról, róluk árulja el, hogy ez bizony az ő szégyenük.) Évek óta számos tanár- és diáktüntetésen és Magyar Péter országjárása során is elhangzott a Grund vígszínházi fiúzenekar mára már mindenki számára ismert "Mi vagyunk a grund" című dal. Élő előadásukba lelkesen bekapcsolódott az ünneplő tömeg is, a Parlament előtti tér zengett az ismert nótától. Dalok, amelyek újra a mieink lettekCaramell, a különleges hangzású saját dalával megérintette a szíveket. Szekeres Adrienn éneklése közben vonult ki az új miniszterelnök, Magyar Péter az Országház lépcsőjére a fiaival, ahol ismét mondott egy rövid beszédet, és arra biztatta a közönséget, hogy élvezzék a rendezvény programját és legyen tánc. Oláh Ibolya korábban azt nyilatkozta, hogy abban a rendszerben ő nem fogja többé elénekelni a neki írt, ikonikus dalt, de most megváltozott a világ. Most olyan szabad levegő és tiszta dimenzió nyílt, amikor úgy döntött, itt az ideje, újra elénekli végre a Magyarország című dalát (amit Geszti Péter kifejezetten neki írt). És mi sírtunk. Mert mi is pontosan azt éreztük, hogy igen, most újra el lehet végre, sőt el kell végre énekelni ezt a csodálatos magyar dalt. Mert most a dal üzenetét szabadon beszívhatjuk, megélhetjük, hangosan énekelhetjük Ibolyával együtt is akár. Picibácsi és a közös emlékezetPresser Gábor soha nem szokott politikai rendezvényeken fellépni. Most sem tette. De elénekelte nekünk a több évtizedes dalát, mert nekünk írták, mert nekünk szánták, és a május 9-i népünnepélyünk nem politikai rendezvény volt, hanem egy nép valós, közös, szabad ünneplése. Sokan sírtunk. Mert a dal megérint, mert visszarepít az ifjúkorunkba, ahol szintén megérintett, és mert szinte szóról szóra tudjuk a szövegét, a dallamát, értjük a mondanivalóját. És mert annyira jó, hogy Picibácsi itt van közöttünk és könnyedén leül a zongorájához és énekel nekünk-velünk-értünk. Tánc, nevetés, szabadságA választás éjszakáján táncoló dr. Hegedűs Zsolt öröme világszerte elterjedt, így a zene előadója, a brit Jalja úgy döntött, iderepül Magyarországra, és megnézi, mit szólnak a magyarok élőben az ő dalához. Bár az egészségügyi miniszter áprilisban azt nyilatkozta, hogy többé nem táncol, a tömeg biztatásának és a zene hangulatának, ritmusának ismét nem tudott ellenállni, így mindenki nagy örömére megismételte a táncot – immáron az eredeti előadó élőzenei kíséretével. Sírtunk és nevettünk, mert elért bennünket az a megható szabadság-feeling, amit évtizedek óta nem tudtunk átélni. Sokan még talán soha nem is éltek át hasonlót egész életük során. A kollektív öröm napja Meglett, erős, igaz magyar férfiak posztolnak a közmédiában, hogy könnyeztek. Megírják, hogy sírtak. Nem egy daltól, egy tánctól, egy mondattól, hanem egy új életérzéstől, amitől megnyíltak a szívek, a lélek úgy érzi, ez valódi felszabadulás, és mert ez a szabadságérzet kollektív, hiszen több millióan megéljük. Ezért sírunk valójában. A kollektív öröm okán. Így írtunk mi történelmet 2026. május 9-én – kollektív örömmel. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter fiaival - Fotó: Magyar Péter Facebook

Ezúton kérjük szíves elnézését Mészárosné Szabó Annának, az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Szerkesztőségünk valótlanul állította, hogy Mészárosné Szabó Anna a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója, illetve, hogy ellene vesztegetés és sikkasztás gyanúja miatt eljárás indult. A valóság az, hogy Mészárosné Szabó Anna soha nem volt a tankerület igazgatója , és ellene ilyen, illetve semmilyen büntető eljárás nem indult, és ezek gyanúja sem merült fel. A téves közlésért Mészárosné Szabó Annától bocsánatot kérünk." A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből őt azonnal töröltük.Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Azon a békés, örömteli szombaton felhőtlen homlokkal és nyílt szívvel, emelkedett lélekkel vártam az új országgyűlés megalakulását. Mindenfelé mosolygó emberek. Újságírók szabadon a folyosókon. Béke és nyugalom mindenfelé. Gondolhattam volna, hogy itt valami nem stimmel.Béke, mosolyok és rossz előérzetLáttam a fideszes kisebbség fanyalgó, savanyú arcait. Ők lesznek a konstruktív ellenzék. Azon gondolkodtam, hogy a „konstruktív” vajon az ő fejükben hogyan jelenik meg. Van bármilyen halvány fogalmuk bármiről, ami nem rombolás, nyúzás vagy rablás? És még itt sem tudott kizökkenteni a jogosan fölkéreckedő gondolatfoszlány, mint a bábszínházban csillogó szemű gyerekek: – Vigyázz! Ott van mögötted! A konstruktív ellenzék megszólalEbben az idilli pillanatban megláttam V. Németh Zsoltot nyilatkozni. Gondoltam, hadd jöjjön. Ma nem mondhat olyat, ami kizökkenthetne derűs nyugalmamból. És tudott...A bemelegítés csak a szokásos narratíva volt: mi eddig is jól csináltunk mindent, hiszen mindenféle eredményeink világosan mutatják…, vagy a Fidesz–KDNP pártszövetség a békés és szeretetre épülő…, és ehhez hasonló szlogenek mindenféle tartalom nélkül. Enyhe hányingert éreztem. Kezdtem már bánni, hogy elkezdtem nézni, de ott ragadtam, mint egy hátborzongatónak ígérkező film előtt. Hátha mégsem! És mint ahogy az első villám szétrobbantja a vihar sötét felhőit, becsapott a kérdés:– Nem gondolja, hogy most, a bírósági végzés után, ami az Indexet arra kötelezte, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a nyilvánvalóan hazug állítása miatt, amit „Tisza-adó” címmel publikáltak, és önök egy komplett kampányt építettek köré, önnek is bocsánatot kellene kérnie?És a válasz:– Várjuk meg az új kormány ezirányú döntéseit és rendeleteit.Itt egy-két ütemet kihagyott a szívem.– Ön úgy hiszi, hogy reális a félelem a kutya- és macskaadó bevezetésével kapcsolatban?– Ezekből én mindent kinézek – hangzott a konstruktív ellenzék szájából az átgondolt, békére és szeretetre hangolt válasz.A valóság makacsabb Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy a jellemem egy darabját elöntötte az a népies düh, ami annyira jellemző volt St. Antonio főhercegre a szingapúri alvilágban. Én is elkezdtem vakarászni a képzeletbeli ólmos botom után, hogy egyetlen mozdulattal szétzúzzam a mégoly ártatlan monitort is előttem. Sajnálom a rossz hírt, amit most közlök veletek, kedves olvasóim. A bátorak 46-ja soha nem lesz konstruktív, és soha nem fogja megérteni a mi világunkat. A jó hír az, hogy a valóság makacsabb dolog, mint a propaganda.A többiekre pedig vár egy csendesebb hely valahol a II. kerületben Budapesten. Koszi Ferenc - Nyitókép: V. Németh Zsolt - Fotó: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Ezúton kérjük szíves elnézését Bánki Andrásnak, a Békéscsabai Tankerületi Központ tankerületi igazgatójának az általa kért helyen és módon, az általa megküldött szöveg beillesztésével: „Valótlanul állítottuk, hogy „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt. Minden, amit leírtunk a Békéscsabai Tankerületi Központ vonatkozásában valótlan.” A valós tények hamis színben való feltüntetése okán a „A pártkáderek ideje lejárt - Május 31-ig menniük kell” című bejegyzés szövegéből töröltük, hogy: „Bánki András, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója sikkasztási és vesztegetési gyanúba keveredett a tankerületnél a tanárok pénzének állítólagos visszatartása miatt.” Az esetleges kellemetlenségért az ÍgyÉlünk nevében szíves elnézését kérjük! Tisztelettel: Melczer Zsolt, az ÍgyÉlünk portál alapítója

Az immerzív politika a választókat passzív szemlélőkből aktív résztvevőkké formáló kommunikációs és mozgósítási stratégia, amely az érzelmekre, a közösségi élményre és a közvetlen interakcióra épít. A hagyományos kampányokkal szemben a cél az elmerülés élménye, ahol a szimpatizánsok részeseivé válnak a politikai narratívának.A TISZA egyik legnagyobb teljesítménye nem pusztán az, hogy rövid idő alatt gigantikus támogatottságot épített fel. Ennél sokkal fontosabb, hogy létrehozott egy elképesztően heterogén közösséget. Emberek tömegét, akik korábban egymással talán soha nem ültek volna egy asztalhoz. Jobboldaliakat, baloldaliakat, kiábrándultakat, vállalkozókat, fiatalokat, nyugdíjasokat, volt fideszeseket, volt ellenzékieket és olyanokat is, akik hosszú évek óta egyszerűen hátat fordítottak a politikának.Politikai, civil és részben kulturális tér.A TISZA Szigetek valójában nem klasszikus pártszervezetek. Sokkal inkább egy új típusú társadalmi hálózat első csírái. Egy olyan közösségi infrastruktúra, amely egyszerre politikai, civil és részben kulturális tér.A választási győzelem azonban csak pillanat. Az eufória nem tart örökké. A tömeg pedig, ha nem kap feladatot, célt és felelősséget, lassan szétesik, elfárad vagy egyszerűen visszasüllyed a hétköznapi apátiába. Az immerzív politika legnagyobb kihívása pontosan ez: hogyan lehet a kampányélményt tartós közösségi működéssé alakítani? A TISZA Szigetek mostantól legalább annyira fék és ellensúly kell legyenek, mint amennyire tömegbázis. Nem csak tapsoló tömegként kell működniük, hanem a közélet folyamatos kontrolljaként is. Hüvelykujjként az önkormányzat ütőerén. Mert a következő nagy csata valójában az önkormányzati világban kezdődik. Az önkormányzatok új világa jönEl kell kezdeni a készülődést a helyhatósági választásokra. Be kell kerülni a regnáló önkormányzatokba. Nem kívülről kiabálni, hanem belülről látni, érteni és ellenőrizni a működést. Meg kell találni azokat az embereket, akik alkalmasak lehetnek helyi képviselőnek, polgármesternek vagy közösségi vezetőnek. És ami még fontosabb: fel is kell őket építeni. Nem celebeket kell gyártani, hanem hiteles embereket. Olyanokat, akiket ismer a település, akiknek van arcuk, munkájuk, múltjuk és közösségi beágyazottságuk. A politika új korszakában nem elég jól beszélni. Jelen kell lenni. Közben folyamatosan figyelni kell az önkormányzatok gazdálkodását, szerződéseit, döntéseit és működését. Nyilvánosan. Láthatóan. Nem bosszúból, hanem kontrollként. A demokrácia ugyanis nem négyévente történik, hanem minden egyes héten.Közösségi felelősségvállalásÉs van még valami, amit a rendszerváltás utáni világ szinte teljesen elfelejtett: a közösségi felelősségvállalás kultúrája.Lehet ezen mosolyogni, de bizonyos értelemben föl kell éleszteni a „kommunista szombat” intézményét. Természetesen nem ideológiai alapon, és nem központi utasításra. Hanem modern közösségi formában. Más néven. Más tartalommal. De ugyanazzal a lényeggel: közösen tenni valamit a saját környezetünkért. Parkot rendezni. Időseknek segíteni. Játszóteret javítani. Szemetet szedni. Fát ültetni. Kis közösségi ügyeket megoldani. Mert egy ország nem kizárólag a Parlamentben épül, hanem az utcákon, a falvakban, a lakótelepeken és az emberi kapcsolatokban. Az OEVK-kban közben létre kell hozni egy olyan hibrid hálózatot is, amely képes támogatni a képviselők munkáját. Részben önkéntes alapon, részben szakmai háttérként működve. Egyfajta helyi tudásbázisként. Emberekkel, akik figyelnek, gyűjtenek, szerveznek, elemeznek és reagálnak. A TISZA valódi ereje hosszú távon nem a politikai marketingben lesz, hanem abban, hogy képes-e közösségi társadalommá szervezni ezt a hatalmas tömeget. És ehhez szükség lesz egy új civil világra is. Olyan tehetős emberekre, vállalkozókra és cégekre, akik hajlandók önzetlenül segíteni helyi közösségeket, programokat és szociális kezdeményezéseket. Nem politikai haszonért, hanem mert felismerik: az ország stabilitása végső soron közös érdek.Az immerzív politika ugyanis nem érhet véget a választás estéjén. Ott kezdődik igazán. Koszi Ferenc - Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Edith Eva Eger hagyatékaVannak emberek, akik nem egyszerűen túlélnek egy korszakot — hanem élő lelkiismeretévé válnak az emberiségnek. Edith Eva Eger ilyen ember volt. 1927-ben született Kassán. Tehetséges tornász és balerina volt, olimpiai álmokkal. A történelem azonban más szerepet szánt neki. 1944-ben, mindössze 16 évesen Auschwitzba deportálták családjával együtt. Szüleit érkezésük napján a gázkamrába küldték. Josef Mengele később arra kényszerítette a fiatal lányt, hogy táncoljon neki…Edith Eger ekkor értett meg valamit, amit később millióknak adott tovább: „A testemet bezárhatják. A lelkemet nem.” Lépések a pokolbólAuschwitz után halálmenetek, koncentrációs táborok és az emberi kegyetlenség legmélyebb bugyrai következtek. 1945-ben az amerikai hadsereg egy halom holttest között talált rá az ausztriai Gunskirchen táborban. Harminckét kilogramm volt. Mégis életben maradt.De Edith Eger valódi története talán nem ott kezdődik, hogy túlélte a halált — hanem ott, hogy később az életet választotta. Az Egyesült Államokba emigrált, pszichológiát tanult, majd klinikai szakpszichológusként évtizedeken át traumatizált embereket segített: * háborús veteránokat, * bántalmazott nőket, * összetört életeket. Nem a könyvei tették igazán naggyá. Hanem a hitelessége. Mert Edith Eger soha nem próbálta megszépíteni a szenvedést. Nem beszélt „pozitív gondolkodásról”. Nem mondta, hogy „minden okkal történik”. Pontosan tudta, hogy vannak sebek, amelyek örökre fájni fognak.És éppen ezért hittek neki az emberek. Mert amikor reményről beszélt, azt Auschwitz árnyékából tette. Munkásságának egyik legerősebb gondolata talán ez volt: „A legnagyobb börtön nem Auschwitz volt, hanem az, amit magunkban építünk.” Belső utakEdith Eger szerint a trauma nem ér véget attól, hogy elmúlik az esemény. Sok ember évekkel később is ugyanabban a belső cellában él: félelemben, szégyenben, önvádban, bizalmatlanságban.A múlt nem eltűnik. Hanem újra és újra lejátszódik bennünk. Ő azonban hitt abban, hogy a gyógyulás lehetséges. Nem felejtéssel. Nem tagadással. Hanem szembenézéssel. Azt tanította: az ember nem attól válik szabaddá, hogy kitörli a fájdalmát, hanem attól, hogy többé nem engedi, hogy a fájdalom határozza meg az identitását. Ezért tett különbséget az áldozat és a túlélő között. Az áldozat múltban él. A túlélő lassan újra kapcsolatba lép az élettel.Segítek, amennyit tudokEdith Eger egyik legnagyobb ereje az volt, hogy nem filozófiát tanított — hanem emberi jelenlétet. Nem megmondó ember volt. Sokkal inkább egy törékeny, bölcs asszony, aki végigment az emberi lélek legsötétebb folyosóin, majd visszatért onnan, hogy másoknak fényt vigyen.Könyvei — köztük The Choice — világszerte emberek millióinak segítettek megérteni: a szabadság nem mindig külső állapot. Hanem belső döntés.2026 áprilisában, 98 éves korában hunyt el San Diegóban. De vannak emberek, akik a haláluk után sem távoznak igazán. Mert nem csupán történeteket hagynak maguk után — hanem kapaszkodókat.Edith Eva Eger talán legfontosabb üzenete nem az volt, hogy az ember legyőzhetetlen. Hanem az, hogy a legmélyebb törések után is képes újra szeretni, kapcsolódni, élni. És talán ez az ő valódi hagyatéka: “Az ember sokkal törékenyebb, mint hinné. De sokkal erősebb is.” Oravetz Dániel - Nyitókép: Oravetz Dániel - AI illusztráció