Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – kormányzati kommunikáció2015-ben Európa szembesült azzal, hogy a Közel-Keletről és Afrikából érkező százezrek nem állnak meg a tengerek és hegyek határainál. A migrációs válság olyan kihívás elé állította az Európai Uniót, amelyhez hasonlóval korábban nem kellett szembenéznie. Az uniós intézmények sürgető intézkedésekkel próbálták kezelni a helyzetet. De a legnagyobb vihart nem ezek a javaslatok kavarták, hanem a kvótarendszer. Az Európai Bizottság szerint a szolidaritás jegyében 120 ezer menedékkérőt kellett volna sürgősen áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról. Budapest esetében ez 54 ezer főt jelentett volna – egy számot, amelyet a magyar politika azonnal elutasított.A magyar kormány kvótaellenes álláspontja hamar törvényerőre emelkedett: az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy bíróságon támadja meg az EU döntését.A parlamenti vitákban szinte mindenki egyetértett abban, hogy a kvótarendszer káros, de a hangsúlyok eltértek. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel „ideológiák hálójában vergődik”, miközben képtelen gyakorlati megoldást adni. Szerinte a bevándorlás nem „win-win”, hanem „lose-lose”: mindenki veszít vele.Tömegek ahogy ma is kommunikálják - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztráció A kormányoldali képviselők versenyt futottak abban, ki tudja keményebben bírálni az EU-t. Németh Szilárd egyenesen a „sikeres” nemzeti konzultációra hivatkozott, ahol több mint egymillió ember véleményének döntő többsége egy irányba mutatott: nem a bevándorlókat kell támogatni, hanem a magyar családokat. Az ellenzék bizonyos része viszont árnyaltabb álláspontot képviselt. Felvetették: bár a kvótarendszer nem elfogadható, egy egyszeri, csekély számú befogadás az uniós szolidaritás jegyében még vállalható lenne. Ez a nézőpont azonban kevés visszhangot kapott a közvéleményben. Az egész vita így végül nem arról szólt, hogyan lehetne kezelni egy történelmi léptékű migrációs válságot, hanem arról, hogyan lehet politikai tőkét kovácsolni belőle. A kormány Brüsszelt a nemzeti szuverenitást veszélyeztető erőként állította be, miközben a közvéleményt a félelemre és elutasításra építette. A migráció kérdéséből belpolitikai fegyver lett – egy olyan üzenet, amit újra és újra elismételtek. És ha sokszor mondják, előbb-utóbb el is hisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Ahogy arról már szó volt, az Európai Migrációs Stratégiára tekintettel a Bizottság a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját 2015. májusában elkészítette. Azonban a javaslatcsomag végrehajtásáról nem született konkrét döntés. A Bizottság 2015. szeptember 9-én letette az asztalra a 2. intézkedéscsomagját, amelyben már szerepelt Magyarország is, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül – jelentősen érintett ország, azaz „frontország”. A 2. javaslatcsomag Magyarországról 54.000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.Ezt a lehetőséget Magyarország elutasította, így a Tanács által meghozott 2015/1601 számú határozat, Magyarországot, mint áthelyezési céltagállamot jelölte meg és 1294 fő áthelyezését rendelte el két év alatt. Az áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 határozatát. Az tény, hogy 2015-ben Magyarországot is jelentős migrációs hullám érte el (nyugat-balkáni útvonal). Az is tény, hogy az EU jelentős lépéseket akart tenni az illegális migráció meggátolására, az emberkereskedelem visszaszorítására. 2015. júniusában elindították az „EU haditengerészeti műveletét, amelynek célja az embercsempészek üzleti modelljének megzavarása a Földközi-tengeren. Az EUNAVFOR Med az EU migrációs kihívásra adott átfogó válaszának egyik eleme. A határozat lehetővé teszi a művelet első szakaszának megkezdését, amely az embercsempész- és emberkereskedő hálózatok megfigyelésére és értékelésére összpontosít.” A nyugat-balkáni útvonalon a migrációs nyomás, amely Magyarországot komolyan érintette szintén szerepelt az EU döntéshozóinak a problématérképén. A Bizottság 2015. szeptember 9-én letette az asztalra a 2. intézkedéscsomagját. Ez tartalmazta azt, hogy készüljön rendelet a biztonságos származási országok közös uniós listájáról (Bizottság javasolta, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Törökország is felkerüljön a biztonságos származási országok uniós listájára). Szorgalmazta a visszatérési politika hatékonyabbá tételét. „A Bizottság bemutatta a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet, amely meghatározza a tagállamok által megteendő azonnali és középtávú intézkedéseket az önkéntes visszatérés elősegítése, a visszatérési irányelv végrehajtásának megerősítése, az információmegosztás javítása, a Frontex szerepének és megbízatásának megerősítése a visszatérési műveletekben, valamint egy integrált visszatérés-kezelési rendszer létrehozása érdekében.”, valamint a Bizottság elfogadott egy visszatérési kézikönyvet „amely gyakorlati utasításokat kínál a nemzeti illetékes hatóságoknak az Európai Unióban tartózkodási joggal nem rendelkező migránsok visszatéréséhez”. Az előzőkön túl a menekültválság külső dimenziójának kezelésére is kiemelt figyelmet fordítottak, amelynek keretében az EU segítséget nyújt a szíriai lakosságnak és pénzügyi támogatást ad a szíriai menekültet befogadó országoknak, amelyre 3,9 milliárd eurót mozgósítottak, továbbá létrehozták a Vagyonkezelői Alap Afrikáért, amelybe 1,8 milliárd eurót különített el az EU pénzügyi eszközeiből egy „Sürgősségi Alap az afrikai stabilitásért és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezeléséért”.Ami Magyarország számára a javaslatcsomag alapján kiemelt jelentőséggel bírt, az nem más volt, mint: „Sürgősségi áthelyezési javaslat 120 000 menekült számára Görögországból, Magyarországról és Olaszországból: a közép- és kelet-mediterrán, valamint a nyugat-balkáni útvonalon az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt illegális határátlépések száma miatt sürgős intézkedésekre van szükség. A Bizottság 120 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését javasolja Olaszországból (15 600), Görögországból (50 400) és Magyarországról (54 000).” Megjegyzést érdemel, hogy a második intézkedés csomag áthelyezési mechanizmusa a szíriaiak és eritreaiak mellett az iraki állampolgárokat is érintette. Az előzmények után és tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (3) bekezdésére, valamint tekintettel az Európai Bizottság javaslatára és az Európai Parlament véleményére a Tanács kettő határozatot fogadott el, amelyek a következők voltak: 1. a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015/1523 határozata (2015. szeptember 14.), 2. nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015/1601 határozata (2015. szeptember 22.). Az országgyűlés 2015. november 16. napján tartott ülésén szintén szóba került a migráció, illetve a Tanács 2015/1601 határozata. Az elhangzottakból pár idézet: Orbán Viktor miniszterelnök: "Akárhogy is, azt látjuk, hogy az Unió sodródik; gyenge, bizonytalan és bénult. Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek. Ideológiák hálójában vergődünk, ahelyett, hogy a józan ész és saját kulturális hagyományaink alapján cselekednénk. Számos európai ország vezetője a mai napig azon agyal, hogy miképp oldják meg a bevándorlók tömegeinek beszállítását és befogadását, ahelyett, hogy közösen gyakorlati lépéseket tennénk végre az áradat megállítására. Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyítékokat kapunk arról, hogy a bevándorlás rossz dolog. Nem win-win, vagyis kölcsönös nyertes, hanem lose-lose, kölcsönös vesztes ez a helyzet." dr. Gulyás Gergely (Fidesz) : A javaslat célja az, hogy egy olyan mechanizmust alakítson ki, amelyre hivatkozással később a már előterjesztett jogalkotási aktus alapján állandósítva tudja a tagállamok között az Európába érkező bevándorlókat, menekülteket, terroristákat szabadon elosztani. Úgy gondoljuk, hogy ez teljesen elfogadhatatlan. Azt látjuk, hogy az Európai Unió továbbra sem képes arra, hogy a korábban a közösségi jog részévé vált európai uniós egyezményeket betartassa. Így a schengeni egyezmény továbbra is csupán írott szabály, de a gyakorlatban nem érvényesül. Továbbra is tízezrek áramlanak naponta Európa felé, és ezáltal egy olyan helyzetet idéz elő az Európai Unió, amelyet később maga sem tud kezelni. Dr. Bárándy Gergely (MSZP) : Azt mondom, amiben egyetértettünk, és két elemet szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy amit az Európai Unió eddig migrációs ügyben és bevándorlásügyben tett, az a nagy nullával egyenlő. Egyetértünk abban is, hogy a kvótarendszert nem szeretnénk látni és nem szeretnénk elfogadni. Azonban volt néhány olyan pont, ahol a javaslattal kapcsolatban kialakult vita, és mi ezért nem tudtuk támogatni a javaslatot. Az egyik, hogy úgy véljük, hogy annak ellenére, hogy vitatható a hasznossága annak a javaslatnak, amelyet az Unió a probléma megoldásának érdekében szeretne elénk terjeszteni, illetve szeretné a tagállamokat erre kötelezni, ennek ellenére bele kell-e hogy férjen a szolidaritás elvébe, tekintve itt természetesen az Európai Unión belüli szolidaritás elvét, az, hogy egyszer Magyarország kétezer főt befogadjon, vagy nem. Ez volt az egyik vitapont a Törvényalkotási bizottság ülésén. A kisebbségi véleményt megfogalmazók amellett érveltek, hogy egyszer kétezer fő befogadása lehet indokolt. Ez az, amit még azért az egyébként tetemes mennyiségű előnyért, amivel jár az európai uniós tagságunk, Magyarország megtehet, de ennél tovább nem mehet. Magyarán szólva, ez egy egyszeri és egyedi alkalom. Az, hogy egyébként olyan kvótarendszert vezessenek be, ahol meghatározhatatlan, előre meghatározhatatlan számú, de nagyszámú migráns befogadására kényszerül Magyarország, ez nem elfogadható. Németh Szilárd (Fidesz): Ezzel szemben a magyar emberek önvédelmi reflexe kiválóan működött, hiszen amikor mindenféle gúny tárgyává tették azt a nemzeti konzultációt, amit a miniszterelnök úr kezdeményezett ebben a témában, az emberek jól érezték, hogy arra a tízegynéhány kérdésre milyen válaszokat kell adni, és ezeket a válaszokat nemcsak hogy meghallgattuk, hanem el is fogadtuk, sőt ezeket a válaszokat képviseltük a Magyar Országgyűlésben, valamint a kormány és a kormány tagjai a különböző nemzetközi szervezetek - Európai Unió, ENSZ - ülésein, közgyűlésein. És ez elég egyértelmű volt, hiszen ebben a konzultációban 1 millió 100 ezer ember mondott véleményt, és a vélemények 90 és 95 százalékos szórásban egyeztek, tehát az emberek több mint négyötödös többséggel egyértelművé tették, ha Brüsszel képtelen arra, hogy azzal a politikájával, amit a bevándorlás kapcsán képvisel, megvédje Magyarországot, akkor Magyarországnak kell megvédenie önmagát. Világossá tették azt is, jól érzik, hogy különbség van menekült és illegális bevándorló között, hiszen egyértelmű volt az emberek véleménye abban a kérdésben, hogy nem az illegális bevándorlókat kell helyzetbe hozni, nem őket kell becsábítani az Európai Unióba vagy Magyarországra, hanem a magyar családokat és a magyar gyermekvállalást kell támogatnia a kormánynak.” Ahogy a felszólalásokból látható, EU/Brüsszel elleni kampány zajlott az országházban, egymást próbálták túllicitálni a felszólalók, Németh Szilárd külön kiemelte a „sikeres” nemzeti konzultációt is. Mindezek után az országgyűlés megalkotta a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényt. A törvény lényege szerint a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 tanácsi határozat jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági úton. Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy a határozat megsemmisítése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján indítson keresetet az Európai Unió Bírósága előtt.A kormány megtette a törvény által részére előírtakat, és pert indított az Európai Unió Tanácsa ellen. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - áthelyezésekA migrációs intézkedések tekintetében az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége.2015-ben az Európai Bizottság előterjesztette első intézkedéscsomagját a migrációs válság kezelésére. A javaslat része volt 40 000 menedékkérő sürgősségi áthelyezése Olaszországból és Görögországból, 20 000 ember EU-n kívülről történő áttelepítése, a migránscsempészet elleni cselekvési terv, az Eurodac ujjnyomat-adatbázis használatának megerősítése és a kékkártya-irányelv jövőjéről szóló konzultáció. Magyarországot mindössze 1134 fő áthelyezése és áttelepítése érintette volna. Az áthelyezés a védelemre jogosult menedékkérők tagállamok közötti elosztását jelentette, míg az áttelepítés harmadik országból érkező menekültek befogadását. A migránscsempészet-ellenes terv a pénzügyi nyomozások hatékonyságát, a bűncselekményből származó bevételek elkobzását és a harmadik országokkal való szorosabb együttműködést célozta. Az Eurodac rendszer a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam kijelölését segítette, a kékkártya pedig a magasan képzett munkavállalók gyorsított eljárással történő belépését szabályozta. “A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” Az intézkedések jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése adta, amely szükséghelyzetben átmeneti intézkedések elfogadását teszi lehetővé. A javaslat újdonság volt, hiszen első alkalommal indult szükséghelyzeti áthelyezési program. Eközben Magyarországon a kormány nemzeti konzultációt indított és plakátkampányt folytatott, amely a bevándorlás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a válság gyökerét kell kezelni, a külső határok védelmét kell erősíteni, és inkább Törökország támogatásában látott megoldást. 2015 nyarán a kormány döntött a magyar–szerb határra építendő ideiglenes kerítés előkészítéséről is, amely jelentősen visszaszorította a zöldhatáron történő átkelést. A közbeszédben azonban az EU lépései gyakran háttérbe szorultak a politikai kommunikáció mögött. Bár a Bizottság világos terveket és intézkedéseket dolgozott ki a migráció kezelésére, Magyarországon a kormányzati kommunikáció inkább a kvóták és a betelepítés elleni érvekre koncentrált. Eközben a kormány milliárdos összegeket fordított a konzultációra és tájékoztató kampányokra, amelyek sokszor eltúlzott fenyegetéseket hangsúlyoztak. A statisztikai adatok szerint ugyan a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt, de Magyarországon végül csak néhány száz menekült maradt tartósan, közülük is kevesen léptek be a munkaerőpiacra. Ez rávilágít arra, hogy a helyzet kezelésében az EU stratégiája és a magyar kormány politikai kommunikációja eltérő irányokat képviselt. A Magyar kormány nemzeti konzultációt szervezett és gyűlölet-kampányt indított. Óriásplakátokon hirdette, hogy a betelepülők elveszik a magyarok munkáját. Összességében a 2015-ös események azt mutatják, hogy míg Brüsszel konkrét szakpolitikai lépésekkel igyekezett kezelni a krízist, Magyarország inkább politikai és kommunikációs eszközökkel válaszolt, amelyben az EU szerepének bemutatása gyakran egyoldalú és hiányos, valamint félrevezető volt.A további részleteket Gaál Lóránt, az "Orbáni migráció" című sorozatában olvashatnak Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Az előző részből kiderült, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” már 2015-ben olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a migráció által kialakult kaotikus helyzetet. A tények alapján kijelenthető, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni Európába, illetve, hogy az európai vezetőknek fontos a határvédelem és az embercsempészek elleni küzdelem. Ahogy azt már részleteztük , az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: Áthelyezés” címet viselte. A Bizottság elkezdte az Európai Migrációs Stratégia végrehajtását azzal, hogy elkészítette az első intézkedéscsomagját, ami nyilván mást tartalmazott, mint amit kormányzati kommunikáció hirdetett. 2015. május 27-én az európai migrációs stratégia két héttel korábbi benyújtását követően a Bizottság előterjesztette a migrációs válság kezelésére irányuló első intézkedéscsomagját. A javaslatcsomag 40 000 nemzetközi védelemre szoruló személy Olaszországból és Görögországból más tagállamokba való sürgősségi áthelyezéséről, a tagállamoknak 20 000 nemzetközi védelemre szoruló személynek az EU határain kívülről való áttelepítéséről, a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervről, az ujjnyomatvételről (Eurodac), valamint a kékkártya-irányelv jövőjéről szólt. A migránsok áthelyezése, az át-és letelepítése kapcsán Magyarországot két év alatt, a Bizottság javaslatcsomagja szerint Olaszországból 496 fő, Görögország 331 fő, át-és letelepítés esetén pedig 307 fő, összesen 1134 fő érintette volna. Megjegyzést érdemel, hogy az áthelyezés azt jelenti, hogy olyan kérelmezőket helyeznek át Olaszországból és Görögországból, akiknél meggyőző módon bizonyítható az egyértelmű nemzetközi védelem szükségessége. Az át-és letelepítés alatt az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, harmadik országbeli személyeknek – az Egyesült Nemzetek (ENSZ) menekültügyi főbiztosának értékelését követően, és az ő kérelmére történő – átszállítása értendő valamely harmadik országból egy uniós tagállamba, azzal a céllal, hogy befogadják és a nemzetközi védelem valamely formájában részesítsék őket. A migránscsempészet-ellenes cselekvési terv keretében – többek között – elhatározták a pénzügyi nyomozás hatékonyabbá tételét, a bűncselekményből (embercsempészetből) származó jövedelmek nyomon követése és elkobzása érdekében, együttműködés fokozását a harmadik országokkal, útmutató és iránymutatások kidolgozása a közlekedési és határvédelmi hatóságok számára, az embercsempészettel szemben visszatartó erőt képviselő kiutasítás hatékonyságának növelését.Az Eurodac olyan biometrikus adatbázis, amelynek célja a Dublini Rendelet alkalmazásának megkönnyítése, amely rendelet meghatározza, hogy mely tagállam felelős az Európai Unióban és a Dublini Rendelet társult országaiban (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálására.A kékkártya-irányelv lényege, hogy: „Az EU 2009-ben feltételrendszert határozott meg azon harmadik országbeli munkavállalók számára, akik magas képzettséget igénylő munkát kívánnak vállalni a tagállamokban, ezek által összehangolt gyorsított eljárást és közös kritériumrendszert (munkaszerződés, szakképesítés és minimum bér) teremtett egy speciális tartózkodási és munkavállalási engedély kibocsátására, amelyet uniós kékkártyának hívnak.” . A kékkártya-irányelv jövője kapcsán indított konzultáció célja az volt, hogy „előmozdítsa a vitát és összegyűjtse az olyan fontos ügyekkel kapcsolatos visszajelzéseket, mint például: mit kellene tennie az EU-nak, hogy növelje vonzerejét a magasan képzett munkaerőért folyó globális versenyben? Hogyan lehetne javítani az uniós kékkártya-rendszeren? Hogyan lehet segíteni a vállalkozásokat abban, hogy felvehessék azokat a szakképzett embereket, akikre szükségük van, és ezzel egyidejűleg hogyan lehetne maximalizálni a migránsoknak a társadalomhoz való hozzájárulását?” . Amit fontos kiemelni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése („Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”) szerinti felhatalmazás alapján készítette elő a Bizottság a javaslatát, amelyre egyébként ez volt az első alkalom és hangsúlyozzák, hogy a „szükséghelyzeti áthelyezési program indul Olaszország és Görögország támogatására. A program azokra a nemzetközi védelemre szoruló szíriai és eritreai állampolgárokra fog kiterjedni, akik 2015. április 15. óta érkeztek vagy a mechanizmus elindítása után fognak megérkezni Olaszországba vagy Görögországba.” . A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a fentiekben részletezett intézkedéscsomagot minősített többséggel kell elfogadnia a Tanácsnak, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Ezzel szemben a magyar kormány? Nemzeti konzultációt indított és teleplakátolta az országot „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!” és a „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”. Kovács Zoltán kormányszóvivő közlései a következők voltak 2015. április 24-én: „A kormány választ vár arra is, hogy azonnal vissza lehessen-e fordítani azokat, akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat - mondta Kovács Zoltán, akinek közlése szerint az állampolgárok elmondhatják azt is, egyetértenek-e azzal, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók vegyék ki a részüket az általuk generált költségek előteremtéséből. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Magyarország véleménye az illegális bevándorlásról nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen a magyar kormány is úgy gondolja, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a „kibocsátó országokban” kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a "megélhetési bevándorlók" el sem indulnak.” Mit mondott 2015 szeptemberében Orbán? „Ezek az országok úgy érezhetik, hogy a vezetőik uralják a helyzetet, mi pedig nem, ráadásul semmilyen európai terv nincs a válsághelyzet kezelésére, az EU nem a helyzetet, hanem a következményeit akarja kezelni, miközben a helyzetet sem számolta fel. A kvóta, bármit is jelentsen, az egyetlen terv, de ezt nem tudjuk elfogadni, mert az okot nem orvosolja – mondta Orbán, aki szerint a külső határainkat kell ellenőrizni…….. „A magyar álláspont nem a kvóta ellen van, arról majd lehet értelmesen beszélni, az időzítéssel van problémánk. Amíg nem tudjuk a külső határainkat megvédeni, addig nem érdemes erről beszélni”…… Sokkal értelmesebb lenne, ha az EU létrehozna egy pénzügyi alapot, amiből például Törökországnak nyújtanánk segítséget, hogy a menekülteket ott tudják kezelni – mondta.” . Ahogy látható volt az EU Bizottságának szabályozási javaslatából, felesleges volt a magyar kormánynak arra a kérdésre választ várnia, hogy azonnal vissza lehet-e fordítani azokat, „akikről azonnal bebizonyosodik, hogy csak kihasználják az „illegális migrációra bátorító” európai szabályokat”, mivel egyértelmű választ adott rá a Bizottság, azaz: IGEN. A másik, hogy az Európai Migrációs Stratégia egyértelműen rögzíti, hogy van a válság kezelésére terv, van forrásbiztosítás a migráció kiváltó okainak kezelésére és ezt meg is fogalmazták (lásd: Európai Migrációs Stratégia). Gyakorlatilag egy olyan kommunikáció folyt, amely nem az illegális migráció megakadályozása érdekében tett Uniós intézkedések vagy javaslatok széles spektrumát mutatta be, hanem egy olyan, ami az Európai Migrációs Stratégiában rögzített tényeket is letagadta. A migrációs tájékoztatóra és a nemzeti konzultációra elköltött összegek és annak hatékonysága kapcsán 2015-ben több cikk is megjelent: Az akkor még nem a kormány szolgálatába állított Origo akkori írásában közölte, hogy „Majdnem négyszer annyit költ a kormány a bevándorlásról zajló nemzeti konzultációs kampányra, mint amennyit a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazacsábítását célzó, Gyere haza, fiatal! programra. Utóbbi százmilliós kerete sem több egyébként annál, mint amennyibe másfél szék kialakítása került a felcsúti stadionban.” , valamint „A csaknem 400 milliós tájékoztató kampánynál jóval drágább maga a nemzeti konzultáció, amelynek visszaküldhető kérdőíveit mind a nyolcmillió választópolgárnak levélben juttatják el. Az ívek kinyomtatására, postázására, valamint a visszaküldött levelek feldolgozására és értékelésére csaknem egymilliárd forintot szán a kormány.” . Emlékszünk még rá? forrás: https://www.origo.hu/itthon/2015/6/381-millio-idegengyulolo-kampany-nemzeti-konzultacio-bevandorlas Tulajdonképpen hasonlóan vélekedett akkoriban az Index is, mivel az alábbiakat írta meg: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” – olvashatták már júniusban a magyarul köztudottan jól beszélő szírek, afgánok és pakisztániak útban Németország felé. Az év elején 600 milliót költöttek a „Magyar reformok működnek” kampányra, ezután csapott le az országra a Habony Árpád agyszüleményének tekintett menekültellenes propaganda. A Magyar Nemzet hasábjain 2015. 12.12-én pedig megjelent, hogy „De mára a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettesének tájékoztatásából is az látszik, alig mérhető azoknak a migránsoknak a száma, akik hazánkban akartak maradni. Tállai András a szocialista Kiss László írásbeli kérdésére közölte, hogy idén 101 fő menekültként elismert személy foglalkoztatásának megkezdését jelentették be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. De azt is hozzátette a miniszterhelyettes, hogy 66 menekült munkaviszonyát megszüntették. Igaz, a válaszból az nem derül ki, hogy van-e átfedés a megkezdett és a megszüntetett munkaviszonyok között, és a 101 Magyarországon munkát vállaló menekült közül szüntették-e meg 66 munkaviszonyát. Azonban ha így volt, akkor csupán 35 menekültnek van továbbra is munkaviszonya, s veszi el a magyaroktól a munkát a kormányzati propaganda alapján.” . A KSH által közzétett statisztika az alábbi migrációs adatokat mutatják:Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/menekult15.pdf Azért az látható, hogy a migrációs nyomás 2015-ben jelentős volt Magyarországon, tenni kellett ellene. A kormány a „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről” szóló 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozat alapján döntött, hogy elrendeli a magyar–szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A megvalósítás érdekében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénytmódosította a parlement: „Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.”. A határőrizeti célú ideiglenes kerítés valóban megakadályozta – vagy legalábbis jelentősen megnehezítette - a zöldhatáron történő átkelést, az ország biztonsági, társadalmi szempontjából nem lehet rossz döntésnek tekinteni. Az már más kérdés, hogy az akkori migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció és az azt kísérő „kampány” érdemi változást nem hozott a hazai munkaerőpiaci viszonyok között. Az Európai Migrációs Stratégiában szereplő megállapítások kormányzati szinten történő elhallgatása, vagy teljes félremagyarázása elegendő volt arra, hogy a félelmet elterjessze az országban és egy új, Brüsszel képében megjelenő gonosz kerüljön kijelölésre, annak ellenére, hogy az EU valóban küzdött/küzd az illegális migráció ellen. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től - embercsempészekAz elmúlt években a kormány, illetve a kormánymédia hatására a közbeszédben is gyakran jelenik meg az az állítás, hogy az Európai Unió célja a migránsok betelepítése, és nem törekszik a migráció megállítására. A tények azonban árnyaltabb képet mutatnak: már a 2015-ös válság idején, amikor valóban tömegesen érkeztek migránsok az EU területére, az uniós döntéshozók több fronton lépéseket tettek a helyzet kezelésére.Az Európai Parlament 2015 áprilisában állásfoglalást fogadott el, amely kiemelte az embercsempészek szerepét és felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a hálózatok évi több milliárd eurós haszonhoz jutnak, miközben veszélybe sodorják a migránsok életét és biztonságát. Az állásfoglalás nyomatékosította: a tagállamoknak és a harmadik országoknak szigorúbb büntetőjogi eszközökkel kell fellépniük az embercsempészet ellen. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság kidolgozta az Európai Migrációs Stratégiát, amely három fő célt határozott meg: a külső határok védelmének erősítését, az embercsempész hálózatok elleni fellépést, valamint a menedékkérelmek közös kezelésének javítását. A stratégia hangsúlyozta az azonnali intézkedések szükségességét, például a tengeren bajba jutottak mentését és a leginkább érintett tagállamok támogatását. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Orbán Viktor Ezzel szemben az EU célkitűzései között szerepelt a migráció kiváltó okainak kezelése is: partnerségi együttműködések kialakítása a származási és tranzitországokkal, a visszatérési rendszerek hatékonyabbá tétele, valamint tájékoztató kampányok indítása annak érdekében, hogy csökkenjen az illegális útvonalak vonzereje.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz egyik legnagyobb vitát az úgynevezett áthelyezési mechanizmus váltotta ki. Ez ideiglenes elosztási rendszer lett volna, amelynek célja a tagállamok közötti tehermegosztás a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők esetében. A javaslat figyelembe vette volna a tagállamok gazdasági teljesítményét, lakosságszámát és munkanélküliségi rátáját. Ez az elem azonban számos tagállam, köztük Magyarország részéről erős ellenállásba ütközött, és politikai viták középpontjába került. Fontos kiemelni, hogy bár a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg, mintha „Brüsszel” korlátlan befogadást szorgalmazott volna, a stratégia valójában a kontrollált, közös európai fellépést célozta. Az EU vezetői nem azt vallották, hogy mindenkit be kell engedni, hanem a határvédelem és a rend fenntartása mellett érveltek. Összességében az Európai Unió már a 2015-ös válság kezdetén lépéseket tett a migráció kezelésére. Az intézkedések középpontjában a határbiztonság, az embercsempészek elleni harc, a menedékkérelmek szabályozott elbírálása és a tagállamok tehermentesítése állt. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció ---------------------------------------- Orbán állításai és az uniós valóságGyakorlatilag a kormány és a kormánymédia részéről 10 éve nem hallható más, mint az, hogy az EU illegális migránsokat akar betelepíteni országunkba, az illegális migrációt nem akarja megállítani és bárki, aki ezt az álláspontot megkérdőjelezi az „migránssimogató”. 2025-re eljutottunk oda, hogy Magyar Péter és a Tisza párt EU képviselői a brüsszeli migrációpárti javaslatokat támogatják, sőt még a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migránspolitikát kell népszerűsíteniük. Jelen cikksorozatban az illegális migrációra vonatkozó, elmúlt 10 év EU-s lépéseit mutatjuk be. A kezdetek – nem mintha azt megelőzően nem lett volna Uniós szinten szabályozva a migrációs kérdés – 2015-re tehetők, amikor is – vita tárgyát nem képezhető módon – valóban tömegesen lepték el az Unió területét a migránsok.Tényként kijelenthető, hogy 2015-ben az Európát érő migrációs nyomás jelentős volt. Kérdés, tett-e bármit az Unió vagy csak Orbán Viktor? Orbán 2015-ös és egy 2025-ös nyilatkozatából szemezgetve: 1. „Kétségkívül van egy komoly véleménykülönbség az európai vezetők és Magyarország között. Az európai vezetők nagy része úgy gondolja, hogy mindenkit be kell engedni, ezt a gyakorlatot is folytatják, sőt általánosak azok az európai nyilatkozatok, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni egy illegális bevándorló fejével, minthogy komoly esélyük van arra, hogy Európába jöjjenek, ide beengedjék őket, és itt maradjanak – leginkább Németországban. Ez egy olyan tény, amivel szembe kell nézni, nem érdemes homokba dugni a fejünket, és úgy látom, hogy az Európai Unió még mindig nem érti, hogy csak akkor van esélyünk a polgáraink jogos igényét kielégíteni, a biztonság iránti vágyukat kielégíteni, az emberek igényének eleget tenni, hogyha meg tudjuk védeni a határainkat. Ma minden erőnket erre kell összpontosítani. Amely nyilatkozat vagy javaslat a figyelmet erről eltereli, az valójában gyengít bennünket. Európának most erősnek kellene lennie, a legrosszabb kombináció, hogyha az ember gazdag és gyenge. Ez a helyzet Európával. Tehát a határaink megvédésben erőt kell mutatnunk.Amit eddig ismerünk írásos javaslatot, abban az van, hogy a Görögországban és Olaszországban lévő emberekből áthoznának Magyarországra néhány ezret, tehát nem arról van szó, hogy valahol Európában csellengőkből érkeznének ide, hanem Görögországból és Olaszországból, az ottani táborokból hoznának ide embereket úgy, hogy egyébként többen érkeznek Magyarországra: kétszer többen, mint Olaszországba, és vagy hatszor többen, mint Görögországba. Tehát azokból az országokból akarnak idehozni embereket, ahová kevesebb bevándorló érkezik, mint Magyarországra, kvótarendszerben elvinni kellene Magyarországról, de ilyen javaslat semmilyen írásos formában nem született”. (2015.09.04.) 2. „Magyarország 2015 óta mondja egész Európának és a németeknek is, hogy a migráció veszélyes és védekezni kell ellene - mondta Orbán Viktor, aki a csütörtöki németországi gázolást - egy afgán menedékkérő hajtott autóval emberek közé München belvárosában - úgy kommentálta: "gyakran van úgy, hogy az ember nem örül, hogy igaza lesz, ez egy ilyen helyzet". Hangsúlyozta: "Magyarország 2015 óta mondja mindenkinek, nemcsak a németeknek, hanem egész Európának, hogy ne veszítsék el a józan eszüket a migrációval kapcsolatban; Magyarország az első pillanattól kezdve tudta, hogy a migráció veszély, amivel szemben meg kell védeni magunkat.""Amiért boldogok vagyunk, az az, hogy ebből mi kimaradtunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az "európai betegség" Magyarországot nem fertőzte meg. "Nem tudom, hány év óta rugdosnak bennünket, meg taposnak a mellkasunkra, fizetünk napi egymillió dollárt azért, mert nem engedjük be őket, ellenállunk az európai migrációs paktumnak, föllázadtunk ellene, de kitartottunk" - fogalmazott. Úgy értékelt: a Soros-terv - bár Magyarországon a baloldal tagadta, hogy létezik - valójában működik, az elmúlt kilenc évben 9 millió migráns érkezett Európába, az európai vezetők, politikusok, embercsempészek, bűnözők, NGO-k és illegális hálózatok hozzák be "az ide nem való, legtöbb esetben nem is békés szándékkal érkező, itt nem dolgozni, hanem inkább a mi pénzünkön megélni akaró idegeneket".” (2025.02.14. MTI)Migráció számokban:Nyugat Balkán: Orbánon kívül cselekedett tehát az EU vagy sem? Egyértelműen kijelenthető, hogy igen, mivel már 2015-ben az európai döntéshozók is megértettek azt, hogy súlyos a helyzet és cselekvésre szánták el magukat. Ennek keretében a Földközi-tenger térségében történt legutóbbi tragédiákról és az EU migrációs és menekültügyi politikájáról szólóan az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalást fogadott el (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015- 0176_HU.html). Már ez az állásfoglalás is – többek között – megállapította az embercsempészek által okozott károkat (állásfoglalás G pontja rögzíti, hogy: „mivel a csempészek és az embercsempészek kihasználják az illegális migrációt, és saját anyagi haszonszerzésük fejében veszélybe sodorják a migránsok életét, ezrek haláláért felelősek, és súlyos kihívás elé állítják az Uniót és a tagállamokat; mivel az embercsempészek bűnözői tevékenységek révén mintegy évi 20 milliárd euró haszonra tesznek szert; mivel az Europol szerint az illegális migránsok földközi-tengeri átkelésének szervezésében aktívan részt vevő szervezett bűnözői csoportok eddig is részt vettek ember-, kábítószer- és fegyvercsempészetben, valamint terrorista tevékenységekben; mivel 2015. március 17-én az Europol elindította „Mare” elnevezésű Közös Operatív Csapatát, hogy leszámoljon ezekkel a bűnözői csoportokkal.” Erre tekintettel is az említett állásfoglalás – szintén többek között – rögzíti, hogy fel kell velük szemben lépni: (állásfoglalás 14. pont „sürgeti a tagállamokat és a harmadik országokat a lehető legszigorúbb büntetőjogi szankciók bevezetésére a – mind az EU-ba irányuló, mind az Unió területén áthaladó – emberkereskedelem és embercsempészet ellen, valamint azon egyének vagy csoportok ellen, akik az EU-n belül kizsákmányolják a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsokat, egyúttal biztosítva, hogy a menedékkérők megsegítésére sietőket és a veszélybe került hajókat nem vonják felelősségre;”).Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz Európai Tanács 2015. április 23-i nyilatkozatára és az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalására tekintettel az Európai Bizottság elfogadta az Európai Migrációs Stratégiát. A stratégia a bevezető részét követően azonnali intézkedések (Életmentés a tengeren, Az embercsempész bűnszövetkezetek célba vétele, reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: áthelyezés, a lakóhelyét elhagyni kényszerült, védelemre szoruló személyek védelmének biztosítására vonatkozó közös megközelítés: letelepítés, partnerségi együttműködés a harmadik országokkal a migráció származási útvonalainak kezelésére, az uniós eszközök felhasználása a leginkább érintett tagállamok segítésére), a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillérre (az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, határigazgatás – életmentés és a külső határok biztosítása, Európa kötelezettsége a védelem nyújtására: erős közös menekültügyi politika, a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika és a merre tovább fejezetekre) osztották fel. Ahogy az látható az Európai Bizottság az Európai Migrációs Stratégiában az embercsempész bűnszervezetek célba vételét kiemelt célként határozta meg. Ennek keretében az embercsempészek által használt hajók szisztematikus azonosítása, elfogása és megsemmisítése szintén kiemelt szempont volt. Meghatározták, hogy az EU azonnali intézkedéseket is hozhat, hogy beavatkozzon a származási és tranzitrégiók útvonalain. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) együttműködik a partnerországokkal, hogy konkrét intézkedéseket hozzon a veszélyes utazások megelőzésére (pl.: Észak-Afrikával és Afrika szarvával kezdve a folyamatot és építve a Közel-Keleten már meglévő programra, vagy többcélú központ létrehozásának a terve Nigerben, Líbiai és a Szíriai válság kezelése). Mindemellett a döntéshozók észlelték, hogy „Az illegális migráció egyik ösztönzője az a tudat, hogy az EU visszatérési rendszere – amely az illegális, illetve azon migránsok kiutasítására szolgál, akiknek a menedékjog iránti kérelmét elutasították – nem működik tökéletesen. Az embercsempész hálózatok gyakran kihasználják azt, hogy viszonylag kevés kiutasítási határozat kerül végrehajtásra – a 2013-ban kiadott kiutasítási határozatoknak mindössze 39,2 %-a esetében került sor tényleges végrehajtásra.” (Európai Migrációs Stratégia III.1. Az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, Visszatérés cím). Ezen cím esetében megjegyzték, hogy a végrehajtási arány növelése érdekében segítséget kell adni (kapacitásépítés, tájékoztatási és tudatosság-erősítő kampányok, valamint a visszailleszkedési intézkedések támogatása útján) a harmadik országoknak, mivel nem tettek eleget a nemzetközi kötelezettségüknek és nem fogadták vissza az Európában illegálisan tartózkodó állampolgáraikat. A fentiek alapján azért az látható, hogy az, az „Átkozott Brüsszel” olyan stratégiát igyekezett kidolgozni, amely törekszik kezelni a kaotikus helyzetet. A tények alapján nem nehéz megállapítani, hogy az európai vezetők nagy része nem gondolja úgy, hogy mindenkit be kell engedni, az európai vezetőknek fontos a határvédelem! Az Európai Migrációs Stratégiának a legellentmondásosabb része „Reagálás az Unió területén megjelenő, nagyszámú érkezőre: "Áthelyezés” címet viselte. Gyakorlatilag az egész kormányzati kommunikációt ez, és ahogy látható a mai napig is ez uralja. Mit is rögzít az Európai Migrációs Stratégiának ezen része? Azt, hogy „A Földközi-tenger medencéjében kialakult helyzet kezelése céljából a Bizottság május végéig javaslatot tesz az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján előirányzott veszélyhelyzeti reagáló rendszer aktivizálására. A javaslat magában foglal egy, az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozó ideiglenes elosztási mechanizmust, hogy minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen ebben a közös erőfeszítésben. A megállapított szabályoknak és garanciáknak megfelelően a fogadó tagállam lesz felelős a kérelmek vizsgálatáért.A mellékletben található az újraelosztási kulcs, amely olyan kritériumokon alapul, mint a GDP, a lakosság mérete, a munkanélküliségi ráta, a korábbi menedékkérők és letelepített menekültek száma. Ez a lépés a tartós megoldás előfeltétele. Az EU-nak állandó rendszerre van szüksége ahhoz, hogy megossza a nagyszámú menekülttel és menedékkérővel kapcsolatos felelősséget a tagállamok között.A Bizottság 2015 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő egy olyan kötelező erejű és automatikusan aktivizálódó áthelyezési rendszer kialakítása céljából, amely arra szolgál, hogy tömeges beáramlás esetén elossza az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket az EU-n belül. A rendszer figyelembe fogja venni a tagállamok által korábban, önkéntes alapon tett erőfeszítéseket.”. Ebben a kérdésben született Magyarországgal szemben EU Bírósági elmarasztaló döntés, melynek részleteire még ki fogunk térni. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

2025. július 14-én a Hír tv 17 órakor kezdődő híradójában Magyar Pétert úgy állították be, mint aki illegális migránsok támogatója lenne. Persze nem bírt hír értékkel a Hír tv-n, hogy a vasúti közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az önkormányzatiság és napestig sorolható lenne, ami romokban áll az országban, így ezen témák nem voltak porondon. Gyakorlatilag az elhangzottak színtiszta vádaskodásnak tűntek bármiféle tényszerű adatok, információk bemutatása nélkül. A Hír-tv-n az illegális migrációval kapcsolatban a következő hangzott el „Támogatták a migrációs kvótarendszert azt, hogy 200 millió euróra bírságolja hazánkat az Európai Unió Bírósága a határzár miatt és szorgalmazták az illegális bevándorlók uniós szintű szétosztását is. Többek között ezek azok a brüsszeli migrációpárti javaslatok, amiket a TISZA Párt EP képviselői megszavaztak. A napokban pedig az is kiderült, hogy már a Tisza Szigeteknek is a brüsszeli migráns politikát kell népszerűsíteniük.” E tekintetben több kérdés is felmerül.1. Melyik Eu-s szerv tudná határozatával az Európai Unió Bíróságának döntését befolyásolni? 2. Jól értelmezte-e a főszerkesztő a hivatkozott bírósági döntést? 3. Ki és honnan tájékozódva jelenti ki ilyen bátran (nem véleményként, hanem tényként), hogy Tisza Szigeteknek a brüsszeli migrációs politikát kell népszerűsíteni?Az első kérdésre a válasz egyértelműen kijelenthető, azaz, hogy: NEM, mivel világos hatásköri szabályok vannak, mondhatnám azt is, hogy jogállami. A második kérdés tekintetében, az alábbiak miatt szintén NEM a válasz. Az EU Bizottság Magyarországi Képviselete 2024. június 14-én kiadott egy közleményt, amelyben a következők szerepelnek: „Egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására. Az ítélet valójában azt állapította meg, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot.” Egyébként, aki az ítéletet átolvassa, annak teljesen egyértelművé válik, hogy az EU Bizottság Magyarországi Képviselete adja meg a megfelelő tájékoztatást az állampolgáraink számára (az ítélet teljes terjedelemben elérhető).Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Szigeteknek is a migráns politikát kell népszerűsíteniük, mivel a Hír tv szerint a „napokban pedig az is kiderült”. Biztos sokakat foglalkoztat, hogy honnan derült ki? Utánajártunk, hátha kiderül. Érdekes volt, hogy mi meg azt az információt kaptuk, hogy a Tisza Szigetek nem, ahogy Magyar Péter sem támogatják az illegális migrációt, sőt azt kifejezetten ellenzik, elutasítják. A következőkben elindítunk egy, az illegális migrációra vonatkozó cikksorozatot, amely az elmúlt 10 év EU-s lépéseit fogja bemutatni. Az írásokból kiderül, hogy pont Orbán Viktor nem akart együttműködést a tagállamokkal az illegális migráció visszaszorítása érdekében, illetve, hogy folyamatos volt állampolgáraink felé a mellébeszélés, a félinformációk adása. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Tehát, minden baromság, amivel a fidesz megetetett bennünket az elmúlt 16 évben! Higgyük el, hogy tényleg marhaság, amit az állampárt migráció, háború és kvóta néven bele akart hányni a szánkba!Két rendkívül zseniális kollégám sorozata elé írom ezeket a sorokat. Úgy illenék – régimódi úriemberként -, hogy a Hölgyet írom előre, de most nem ezt teszem. dr. Gaál Lóránt kollégám ugyanis olyan 13 részes értekezést írt a migrációról, illetve a fidesz ezirányú kommunikációjáról, hogy remélhetőleg hamarosan ezeket az írásokat egyetemen tanítják majd! Akit ez tényleg érdekel, ezekben a cikkekben mindent megtalál majd a migrációval kapcsolatban, ami az elmúlt 15 évben megtörtént, vagy épp meg sem történt, de az állampárt elhitette velünk, hogy de! Szóval, a szakértő szerző minden egyes másodpercét megemlíti a sorozatban az elmúlt évek migrációs mozgásának, hátterének, eredetének és eredményének, mindehhez számtalan vélt, vagy valós történés alapján hozott törvény és jogszabály hivatkozását másolta be. Szóval, ember legyen a talpán, aki ezeket az írásokat végigbogarássza, de higgyétek el, érdemes, mert ez az első és egyetlen olyan írás a magyar médiában, amiben tényleg minden benne van!Hogy miért hagytam a Hölgyet másodiknak? Mert Menyhárt Tamara amellett, hogy kiváló Gyermekvédelmi Szakértő, újságíróként is zseniális, így aztán felkértük, hogy Lóránt írásait rövidítse és tegye kicsit közérthetőbbé. Tehát úgy állunk most, hogy egy-egy hosszabb bevándorlási értekezést, Tami kicsit közérthetőbbé tett, így minden alkalommal két cikk jelenik majd meg a témában, ami azt jelenti, hogy lesz egy az igazi "feketeöves" olvasóknak és lesz egy azoknak, akik csak nagy vonalakban szeretnének tájékozódni. A főszerkesztő javasolÍgérem, a jövőben nem nagyon teszek majd ilyet, de ez a sorozat megérdemli! Én azt javaslom, hogy a napi rohanásban mindenképp érdemes Tamara rövidített, közérthetőbb írását elolvasni, de amikor az ember hazaér, akkor egy sör, vagy egy pohár bor mellett bizony érdemes a részletes, hivatkozásokkal teletűzdelt értekezést is végigolvasni. A sorozat végére kiderül majd mindenki számára, hogy a legdurvább akciófilmben nem Jason Statham a főszereplő, sőt nem is mindenek fölött álló főnök főkém, James Bond (játssza is bármelyik zseni filmszínész), de nem is Mata Hari és nem Jason Bourne, hanem bizony a mi kis Temus Leninünk, vagy Katica bin Ladenünk, Zsír Kadhafink, Mikro Szaddamunk. Továbbá mindenképpen javaslom, hogy írjatok nekünk! Írjátok meg, mi a véleményetek az info@igyelunk.hu e-mail címre!Nagyon köszönöm! Csalami V. Csaba - Nyitókép: A szerző archívumából