A digitális világ már rég nem külön univerzum, hanem a mindennapjaink meghosszabbítása. Reggel a telefonunk ébreszt, útközben a híreket pörgetjük, munka közben üzenetek között ugrálunk, este pedig fáradtan „csak egy percre” belépünk valamelyik közösségi oldalra. A képernyő lett az a hely, ahol dolgozunk, kapcsolódunk, tanulunk, pihenünk – és sokszor ki is merülünk. A gond nem is azzal van, hogy a digitális tér ott van velünk, hanem azzal, hogy nem tanultuk meg, hogyan legyünk otthon benne. Emiatt különböző mentális mellékhatások jelentkezhetnek az életünkben, amelyekről viszont alig beszélünk. Amikor bekebelez a digitális világ – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Folyamatos információzaj – a „digitális szmog”, ami kimerít A közösségi média felületein naponta több tartalommal találkozunk, mint amennyit bármelyik előző generáció egy hét alatt látott. A figyelmünk darabokra törik: egyszerre próbálunk válaszolni, követni, megosztani, reagálni – de meddig lehet ezt ép ésszel kibírni? Az agyunk azonban nem erre lett tervezve. A folyamatos ingeráradat stresszreakciókat indít el: nő a szorongás, romlik az alvás minősége, állandó fáradtság jelentkezik. Az úgynevezett doomscrolling (kényszeres görgetés sic!), vagyis a hírek kényszeres fogyasztása pedig különösen ártalmas – a hírek változatlanok, csak a hangulatunk lesz egyre reménytelenebb. Összehasonlítási csapda – mások életének díszletei ellenünk dolgoznak A közösségi médiában minden tökéletesnek tűnhet: hibátlan testek, rendezett otthonok, sikeres karrierek, mosolygó gyerekek, egzotikus utazások. Ezek azonban gondosan válogatott pillanatok, mégis sokszor a saját, valódi életünk mércéjévé válnak. Ennek mentális következményei is lehetnek: • csökken az önbizalom • nő a szorongás • romlik a testkép • kialakul a „nem vagyok elég jó” érzés A valóság és a virtuális világ közötti különbség egyre nagyobb nyomást helyez ránk. Kapcsolódás helyett magány Az online tér azt ígéri, hogy közelebb hoz minket egymáshoz, mégis sokszor pont az ellenkezője történik. Bár rengeteg digitális interakció zajlik, a valódi kapcsolódás – a szemkontaktus, az érintés, a figyelem – egyre ritkább. A kutatások szerint minél több időt töltünk online, annál nagyobb eséllyel érezzük magunkat magányosnak. A kapcsolataink felszínessé válnak, az érzelmi mélységek pedig elmaradnak. A folyamatos jelenlét kényszere – a „digitális készenlét” fáradtsága Ha valaki nem válaszol azonnal, már szinte bűntudatot érez. A folyamatos elérhetőség elvárása olyan nyomást teremt, mintha mindig dolgozó, mindig „online” emberek lennénk. Ez hosszú távon: • kiégéshez • mentális kimerültséghez • fókuszvesztéshez vezet. Az agyunk nem tud pihenni, mert sosem adjuk meg neki az „offline időt”. Az online jelenlét politikai árnyéka Magyarországon az online tér nemcsak szórakozást és információt kínál, hanem politikai csatatér is. Az algoritmusok felerősítik az ellentéteket, a kommentfolyamokban elszabadul a gyűlölet, a trollok és álhírek pedig tudatos érzelmi manipulációt okoznak. A közéleti zaj nemcsak fárasztó – sokszor félelmet, dühöt, szégyent, bizonytalanságot kelt. Miközben a hatalom a digitális platformokat is kontroll alatt tartja, az emberek gyakran érzik úgy: nincs hova menekülni. Ez a fajta mentális terhelés már rég túlmutat a személyes szinten – társadalmi méretű hatása van. A digitális világ hazug valósága – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Hogyan védekezhetünk? – néhány egyszerű, mégis hatásos lépés 1. Kapcsold ki a push értesítéseket. A telefonod is lenyugszik 😊. 2. Tarts napi 1–2 „offline ablakot”. Reggel vagy este tölts legalább 30 percet képernyő nélkül. 3. Digitális diéta – tudatosítsd, mennyi hírt olvasol. A mennyiség csökkentése csodákat tesz. 4. Valós kapcsolatok erősítése. Hetente legalább egyszer legyenek „élő” találkozásaid. 5. Kövesd azt, ami épít. A negatív, toxikus tartalmak követését nyugodtan engedd el. Amikor kiszabadulsz a digitális világ fogságából – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A lényeg mégis az: vissza kell venni az irányítást Az online tér nem ellenség. Eszköz. De ha nem vagyunk tudatosak, lassan elkezdi átvenni felettünk a hatalmat: a figyelmünket, a hangulatunkat, a kapcsolatainkat, sőt még a közéleti valóságérzékelésünket is. A digitális világ gyors, hangos és végtelen. Nekünk viszont jogunk van a csendhez, a határokhoz, a saját mentális terünkhöz – és ahhoz, hogy időnként visszataláljunk a valódi világba. SzóMia – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Sokáig úgy tekintettünk a politikára, mint a „nagyok játékára”. Egy olyan dologra, ami tőlünk távol zajlik, irodákban, tárgyalótermekben, képernyőkön. Mostanra már tudjuk, hogy ez egy illúzió. A politika ott van az ebédlőasztalnál, a családi csoportokban, a baráti beszélgetésekben, a gyerekek iskoláiban, a munkahelyi étkezdében, és talán a legfájdalmasabb pont: a barátságainkban is. Milyen hatással van a politikai megosztottság a barátságainkra? — amikor a közélet beszivárog a nappalinkba Magyarországon a politika két táborra osztja a közéletet és a barátságokat. Választások után nemcsak a politikusok elnyert mandátumainak arányai válnak világossá, hanem az is, hogy kivel tudunk és vagyunk hajlandók még beszélgetni, és kivel nem. De miért történik ez? Hogyan tudunk kilépni ebből? A politika politikai kérdésből inkább érzelmi kérdéssé vált. Ma a politikai hovatartozás már nem csupán vélemény, hanem identitás. A „Melyik oldalon állsz?” kérdés gyakran azt jelenti: „Milyen értékeket tartasz fontosnak?”, „Kiben bízol?”, „Hogyan látod a világot?”. Tehát a vita nem arról szól, ami kívül van rajtunk, hanem rólunk. Emiatt, amikor valaki megkérdőjelezi a politikai meggyőződésünket, úgy érezhetjük, mintha minket kérdőjelezne meg. Ez óriási feszültséget teremt. A közös témák eltűnnek. A megosztottság egyik fő eredménye, hogy zsugorítja a világunkat. Régebben még lehetett azt mondani, hogy „Én így látom, te úgy látod.” Ma már semmit nem lehet. Sokak számára ma a politika mindent átszínez Ha véletlenül másképp gondolkodsz, számíthatsz arra, hogy valaki a fejedhez vágja: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen vagy.” A közös alap kezd megrepedezni. A közösségi média súlyosbította a problémát. A platformok algoritmusai nem a békét, hanem az aktivitást kívánják — és mi vált ki több aktivitást, mint a harag? Tehát a Facebook nem a barátainkat mutatja, hanem a legfelkavaróbb bejegyzéseket. A valóság eltorzul, és azt hisszük, hogy minden ember szélsőséges, miközben a rendszer egyszerűen a leghangosabb embereket helyezi elénk. Véleménybuborékokat hozunk létre, amelyekben néhány barátunk egyszerűen „leesik” a térképünkről. A konfliktus elkerülése feszültséget okoz a kapcsolatainkban Sokan nem akarnak vitatkozni, ezért inkább nem mondanak semmit. Nem beszélnek róla, kerülik a kényes kérdéseket, elkerülik egymást. De a kimondatlan feszültség mélyebbre hatol, felemészti a kapcsolatot. Már nem őszinte, már nem könnyű, már nem olyan. A csend néha veszélyesebb lehet, mint a vita. Családon belüli feszültségek – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció A hatalom a törésvonalakra játszik Az elmúlt években a politika egyre inkább nagyon tudatos és szándékos stratégiává vált, amely arra ösztönzi az embereket, hogy erőteljesen, érzelmileg reagáljanak. A „mi és ők” logika működik és gyorsan terjed. A propaganda, a félelemkeltés, az ellenségképzés nemcsak a társadalmat osztja meg — hanem a nappalinkat is. Barátból ellenfél válik. A beszélgetés viszállyá válik. Így válik a sokszínűség szakadékká. Barátságok mennek tönkre – Fotó: Melczer Zsolt – AI illusztráció Van visszaút? Igen — de nem magától. A barátságoknak nem lenne szabad megszűnni egy „rossz” mondat miatt. Megmenthetjük a kapcsolatot, ha tényleg gondoskodunk róla 1. Ismerjük fel, hogy nem kell mindenben egyetértenünk. A barátság nem politikai klub. 2. Hozzunk létre „politika-mentes zónákat”. Egy ebéd, egy séta, egy kávé csak rólunk szólhat. 3. Kérdezzünk, ne támadjunk. A „Miért gondolod így?” kérdés sokkal produktívabb, mint a számonkérő hangvételű „Hogy mondhatsz ilyet?!”. 4. Legyen fontosabb a kapcsolat, mint a vita megnyerése. És ami a legfontosabb: ne ítéljük meg egymást a Facebook-kommentek alapján. Az online tér eltorzítja az emberek hangját. A valóság árnyaltabb. A barátság több, mint a politika A megosztottság beszivárog az életünkbe, de nem kell, hogy szétfeszítse a kapcsolatainkat. Ha hagyjuk, a politika lesz az a csendes kéz, amely mindenkit egyre mélyebbre taszít a szakadékba. Forduljunk meg, és emlékezzünk: a barátaink nem pártok — emberek. SzóMia – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció

Vannak pillanatok, amikor az ember szava elakad, mert túl sok a szép, túl sok a jóság egyszerre. Az idei Angyaljárat pontosan ilyen pillanatot hozott el, hiszen alig néhány óra alatt gyermekek százainak karácsonyi kívánsága talált gazdára, és ezzel újra bebizonyosodott, hogy a durva politikai zaj közepette még mindig él közöttünk a jó, az összetartás, a közösségi erő, amely problémákat old meg. Persze ehhez kellett a Billog felülete is. A szervezők hálásan számoltak be róla, hogy az első 50 kívánság egy óra alatt saját angyalt kapott, majd a második 50 is rekordidőn belül gazdára talált. Olyan sokan jelentkeztek, hogy háttérkapacitást kell bővíteni – senki sem számított arra, hogy ekkora és ennyire tiszta szívű összefogás indul el. A Billog – a csoda ragadós Fontos kiemelni: a kezdeményezés nem jöhetett volna létre ilyen léptékben a Billog nélkül, mely nem csupán gyűjtőpontot ad a csomagoknak, hanem felületet, láthatóságot, közösséget is biztosít. Olyan hely lett, ahol az emberek nemcsak ételt vagy italt kapnak, hanem ahova jóságot visznek. A Billog vállalta, hogy 100 gyermek kívánságát segít az angyalokhoz eljuttatni – az oldal közönsége azonnal felkapta a témát, és cselekedni kezdett. Kik ezek az angyalok? Az Angyaljárat Közhasznú Alapítvány idén is megkérdezett 600 olyan gyermeket, akik számára a karácsony csak akkor lesz ünnep, ha egy önkéntes angyal segít megteremteni azt. Ők azok a kicsik, akik anyaotthonban élnek, nevelőotthonban, vagy olyan mélyszegénységben, ahol a karácsonyi csomag ritka kiváltság. A gyerekek kívánságai egyszerű, mégis szívszorító dolgok: melegítő, festőkészlet, babaruhák, Lego, diffúzor, hangfelvevős maci, édesség, cipő, könyv, játékautók. Minden kérés mögött ott van egy-egy történet, egy-egy „bárcsak nekem is lenne” sóhaj. És jöttek az angyalok. Név szerint, arccal, segítő szívvel: Helga, Enikő, Szilvi, Ivett, Zsófi, Ákos, Andrea, Kármen… sok tucat csodálatos ember, akik nem kérdeztek, csak cselekedtek. Hogyan lehetsz te is angyal? 1. Válassz egy gyermeket a listáról. 2. Írd meg kommentben a sorszámát, hogy érkezett hozzá angyal. 3. Szerezd meg és csomagold be a kívánságát. 4. Írd rá a nevét és a sorszámát. 5. Hozd be december 8-ig valamelyik Billogba: – Bp., Falk Miksa u. 5. – Bp., Maglódi út 12. (előnyben, mert tágasabb a raktár) Innen már az Angyaljárat önkéntesei gondoskodnak róla, hogy karácsonyig minden csomag célba érjen. Miért fontos mindez? Mert van, akinek ez lesz az egyetlen ajándék. Van, aki életében először fog kibontani egy saját csomagot. És van, akinek ez a kis gesztus adja vissza a hitét abban, hogy a világ nem felejtette el őt. Legyél te is angyal. Adj egy csomagnyi szeretetet annak, akinek idén talán csak te tudsz. SzóMia – Nyitókép: Billog Facebook

Hat év otthon töltött „gyerekezés” után, mikor szembesültem vele anyaként, hogy a napi rutint a nyári szünet után, és a munka világába való visszatérés miatt teljesen át kell alakítanunk, kicsit izgultam, hogy megy ez majd immár két óvodással (3 és 6 évesek), mert sokszor egy gyermekkel is kihívást tudott jelenteni. De szerencsére hiábavaló volt az aggodalmam, hála Dr. Somogyi Eszternek, és az Ébresztőmeséknek! Ezt a jó hírt és csodás megtapasztalást szeretném minél több családdal megosztani! Az író és a könyv rövid ismertetése Dr. Somogyi Eszter molekuláris biológus, biotechnológia PhD-vel, főállásban rák elleni immunterápiát fejleszt, kétgyermekes anya. Négytagú családjukat egy macska és néhány kishal teszi teljessé. Dr. Somogyi Eszter – Fotó: Melczer Zsolt Az Ébresztőmesék egy olyan speciális mesekönyv, mely (elsősorban, de nem kizárólagosan) a 3-7 éves gyermekek vidám ébredését szolgálja. A maximum 3 perces mesék főhőse Mimó, a kobold, aki beköltözik a családba, és gyerekeket ébresztget különféle kalandok során. A mesék különböző instrukciókat is tartalmaznak a felolvasó számára, így idézik elő játékosan az ébredés élettani folyamatait. A könyv 2021-ben született, ahogy az „ebresztomesek.hu” oldalon fogalmazol, a gyermekeitek ébresztései ihlették a könyv megírását, mikor is hasonló élethelyzetben voltatok két picivel, mint én most. A munka és a család mellett hogy tudtad a könyv megírását beépíteni a napi rutinodba? Könnyű volt, mert nem is kellett beépíteni. Ugyanis a korán kelés közös nyűgének szenvedéseit szerettem volna enyhíteni a kis vicces mesékkel. Közben megfogalmazódott a cél is: mennyire jó lenne úgy ébredni minden reggel, mint egy boldog vakációs vagy hétvégi napon. Ez persze hozta a kérdéseket és a szakirodalom olvasást is: milyen élettani folyamatok kísérik az elalvást és a felébredést? Hogyan lehet ezeket a folyamatokat elősegíteni? Lehet-e külső „rásegítéssel” jobbá tenni a gyerekek ébredését? Megtaláltam-kipróbáltam pár ilyen segítő elemet, és kialakult a működő módszer. Együtt játszva, közösen alakítottuk a meséket is, hogy minden reggel izgalmasan kezdődjön. Ebben mind a négyen részt vettünk. Végül már csak le kellett írni egy mesekönyvre elegendő mesét. „Ha egy alvó ember agyának jelzéseket küldünk, amik szelíden segítik a teljesen éber állapot elérését, akkor ennek következtében hasonlóan ébredhet fel az illető, mint amikor spontán történik az ébredés.” Mi a különbség a spontán ébredés, vagy ha az külső inger – pl. ébresztőóra – hatására történik? Az alvásnak szabályos sorrendben ismétlődő mintázata van. Felületesebb, és mélyebb alvási szakaszok váltják egymást. Ezenkívül van gyors szemmozgással kísért álmodási szakasz (REM), és további nem-REM, azaz NREM szakaszok, amiben nem álmodunk. 🙂 Elalváskor az elszenderedés után (1. fázis, NREM 1-nek is hívják) után könnyű, felületes alvás (2. szakasz, NREM 2) következik, majd két mély alvási szakasz (3.-4. fázis, NREM 3-4), aztán megint NREM 2, és REM. Ezután egy új alvási ciklus kezdődik, amiben a sorrend ismét: NREM 2, 3, 4, 2, REM mintázat. A spontán ébredés egy REM szakaszból történik, de könnyű felébredni a nem mély alvási szakaszokból is (NREM 1-2). Ha néhány trükkel segítünk eljutni ebbe a fázisba, és innen a teljesen éber állapot eléréséig, akkor könnyebben, vidámabban ébred valaki és hasonlít az élmény a spontán ébredésre. Ébresztőórára kelve általában megijedünk az óra hangjától, és ezzel a stresszélménnyel indul a napunk. Miért nem működik a vidám ébredéshez a szokásos „Jó reggelt!”, „Ébresztő!” kezdetű klasszikus nógatás? Mert olyan, mint órára kelni és stresszélményt okoz. Vagy, ha nagyon mélyen alszik valaki, akkor meg sem hallja. Dr. Somogyi Eszter, Antal-Varga Vilma és gyermekei – Fotó: Melczer Zsolt Mi lehet az oka a reggeli sírós ébredésnek, és van-e valami köze a jelen társadalmi helyzethez? A sírás azt jelenti, hogy valami nem jó. Mert az előző pillanatban még aludt, aztán hirtelen kikényszerítik az alvásból. Esetleg még azt sem fogja fel, hol van. Társadalmi helyzethez semmiképp nem kötném egy gyermek reakcióját. Viszont lehet nyűgös egy kisgyerek reggelente a család stresszes nap kezdése miatt, amikor sietve, sürgetve, érzi magát mindenki. Ha ez a frusztrált hangulat általában jellemzi a reggeleket, akkor a kisgyerek sírással jelezheti, hogy ezt az egészet ő sem szereti, hiszen már előre tudja, hogy aznap is sürgetve-kapkodva indulnak majd el otthonról. A mesékkel talán a szülői stresszt is sikerül oldani. Mert ha a szülő képes 1-3 percre elengedni a reggeli sietés stresszét, amíg a gyermekét mesével ébreszti, akkor talán ez kitart és jobb kedvvel kezdődik az egész család napja. Az jó kérdés, hogy ez a jókedv kitart-e a nap végéig. Most, hogy a szülői stressz enyhítését említetted, ezt én is meg tudom erősíteni! Az olvasással és a játékkal nekem is vidám az ébredés. De jó, hogy ezt mondod, mert könyvbemutatón vagy könyves rendezvényen gyakran mondják a szülők, hogy nekik lenne szükségük vidám ébresztőre, mielőtt a gyerekeket keltik. Sajnos kell lennie valakinek a családban, aki elsőként ébred. De legalább utána felvidulhat ő is. Ugye biológus vagy és kutatóként tevékenykedsz. Volt olyan projekted, ami hatással volt a könyv megírására? Vagy esetleg fordítva, hogy a könyv megírása lett volna hatással a munkádra? A gyógyszerfejlesztéshez nem kapcsolódik a könyv, viszont az ébresztési kihívás/probléma megoldásához a tudományos eredmények vizsgálata segítségével jutottam, ehhez fontos volt a biológus képzettségem. Egyébként a rákbetegségek kialakulásában az egyik kockázati tényező a stressz, szóval ennek csökkentése akár már a reggeli ébredéssel lehet egy laza kapocs a munkám és a könyv között… de ez annyira laza, hogy nem is tudatos. Dr. Somogyi Eszter – Fotó: Melczer Zsolt Mesélnél ezekről a tudományos vizsgálatokról, hogy pontosan mik voltak ezek? Először az elalvás és felébredés folyamatait szerettem volna megérteni. Az alvás élettanáról és szabályozásáról szóló érdekes cikk volt például az „An Overview of Sleep Physiology and Sleep Regulation” C. Berteotti és munkatársaitól és egy könyvfejezetként jelent meg (A könyv: Guglietta, A. (eds) Drug Treatment of Sleep Disorders. Milestones in Drug Therapy. Springer, Cham. Ebből tanultam meg, hogy az alvásnak szakaszai vannak, hogy melyek ezek, és hogy EEG mintázat szerint lehet elkülöníteni őket, illetve, hogy könnyebben ébredünk a NREM 1-2-ből. Olvastam még például a biológiai óra működéséről, ami majdnem, de érdekes módon mégsem pontosan 24 óra hosszúságú és a sejtek szintjéig visszavezették a folyamatait. Egy jó áttekintés például: Diderick et al., Circadian clocks: from stem cells to tissue homeostasis and regeneration. EMBO Reports, 19 Dec 2017, 19(1):18-28. Ennek a napi ritmusnak fontos eleme a szerotonin szintjének változása és mintázata: ideális esetben ébredés előtt a legalacsonyabb, ami közrejátszik a felébredésben, aztán a nap során termelődik, folyamatosan emelkedik a szintje, és álmosságérzést vált ki, elősegíti az elalvást. Van egy zseniális könyv, amit Matthew Walker (PhD) agykutató és alvásszakértő írt, „Miért alszunk?” címmel (Akkord Kiadó). Érthetően, de sok tudományos eredményt és saját adatot elemezve írja le az alváskutatás eredményeit, az idegrendszer fejlődését, az alvás élettanát és változását életkor szerint. Külön fejezetek foglalkoznak a normál folyamatokkal illetve az eltérésekkel és betegségekkel, és részletes forráslista is van a könyvben, ami mélyebb utánjárásra is lehetőséget ad. Én csak a mesekönyvem megjelenése után olvastam el, de ha most kezdene érdekelni a téma, ezzel kezdeném. Mi a titka a mosolygós reggelnek, miért működnek a mesék, avagy mik a titkos összetevők? Mivel az elavás és ébredés sok összetevős háttérfolyamatok eredménye, több apró lépésben működő „titkos összetevőket” választottam, amik minden mesében hatnak. Ezek pedig sorrendben: a fény (mert a tobozmirigyben képződő melatonin sötétben termelődik és fenntartja az alvást, fény hatására viszont mennyisége csökken, vagyis a fénnyel azt üzenjük: jöhet az ébredés), a halk beszéd, az érintés (melyek eltérő agyi területeket és idegpályákat hoznak működésbe), és a játék, ami során a gyermek válaszol és részt vesz a mesében, közben pedig egészen felébred (kognitív tevékenység, amely éber állapotban jellemző). Tervezel-e folytatást írni, vagy dolgozol-e jelenleg más témán? Igen, az olvasói visszajelzések megadták az irányt a folytatáshoz. Két kézirat is formálódik, amik folytatásnak mondhatók. Bátorság kell az elengedésükhöz. ☺ Közben pont most készül a nyomdában az Ébresztőmesék újabb adagja, mert szerencsére igény van rá. Dr. Somogyi Eszter, Antal-Varga Vilma és gyermekei – Fotó: Melczer Zsolt Ezt nagy örömmel és várakozással hallom, mi is alig várjuk a folytatást! Nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésemre álltál, és válaszoltál a kérdéseimre. A további munkásságodhoz sok sikert, nagy adag bátorságot, és jó egészséget kívánok! Boldogan tettem, én is nagyon köszönöm a beszélgetést és a meghívást erre az interjúra. Bevallom őszintén, már egy jó ideje gondolkodtam ezen az interjún, mert tényleg annyira jó, hogy nem üvöltve kelnek a gyerekek… sokszor látom az anyukákat az oviban, és látom, hogy már reggel 8 órára „kivan az idegrendszerük”… és legszívesebben csak a kezükbe adnék egy Ébresztőmesét … Szóval én világgá kürtölném, hogy emberek, képzeljétek, van egy csodás módszer… és most remélem ezzel a cikkel tudok/tudunk segíteni sokaknak. És a legfontosabb: már reggel boldognak látom a gyermekeim! Ez mindent megér! A szerző dedikálja könyvét – Fotó: Melczer Zsolt Antal-Varga Vilma – Nyitókép: Melczer Zsolt

A Z-generáció – vagyis a mai 18-28 éves korosztály – teljesen más szemszögből tekint az életre, a munkára, sőt a családra is, mint a szüleik. Egy mai fiatal általában nem tekinti a kiteljesedés útját a napi 12 órás munkanapban, sokkal inkább van szüksége szabadidőre, élményekre, rugalmasságra. Szeretne dolgozni, de nem bármi áron. A szülők a biztos állásban találtak stabilitást, a gyermekeik jobban szeretik a rugalmas, akár online munkavégzést, hamarabb lépnek egyik munkahelyről a másikra, azonnali hatállyal. Nem tűrik, ha lekezelik őket, ha felsőbbrendű helyzetből parancsolgatnak nekik. Többnyire a laza, elfogadó együttműködést, a dicséretet igénylik. Ha úgy érzik, hogy túl sokat követelnek, vagy túlságosan abszurd részletekben vesznek el a követelések, azonnal váltanak. Grafikon: Jófogás-GKID Elenyésző az, akinek valódi hivatássá válik a szakmája. Általánosságban ma már kevésbé jellemző, hogy – mint az őseik – megmaradjanak egy-egy szakmában, foglalkozásban, hűséggel, akár nyugdíjig ugyanazt csinálják. Az ő kérdésük az: „Mennyi időm marad az életemre”? Szembetűnő sokaknál a paradox helyzet: online élnek, mégis egyre többen vágynak a természetbe is – akár életvitelszerűen. Ha nem oda, akkor viszont külföldre. Ahol úgy vélik, sokkal inkább kiteljesedhetnek, jóval több bevételük lehet, sőt, az idegen nyelveket is magasabb szinten tudják elsajátítani. Külföldön kinyílhat nekik a világ, új környezet, szélesebb látókör, természetesebb életvitel várja őket. Bátrak és belevágnak. Nincs veszteni valójuk. Ennek hátterében az állhat, hogy a mentális egészségük központi kérdéssé vált. Nekik természetes ma már pszichológushoz, terapeutához, coach-hoz járni, akár influenszerként mutatnak utat a társaiknak. Szívesen gyűjtenek rajongótábort az interneten azzal, hogy belátást engednek az életükbe: mit hogyan csinálnak, sminkelés, főzés, bulizás, közélet elemzése akár. A mai bizonytalan világ, a klímaválság, a háborús hírek, sőt a megélhetési gondok miatt sokkal tudatosabban foglalkoznak önmagukkal, és közéleti kérdésekkel, mint a szüleik valaha. A Z-generációt előszeretettel nevezik önzőnek, lustának, haszontalannak. Pedig valójában ők csak élni akarnak, nem túlélni, emiatt máshol húzzák meg a határaikat. A Z-generáció nem lusta, nem önző, nem értetlenkedik. Csupán más világban gondolkodnak – mint ahogy valóban megváltozott a világ. Hatással vannak a társadalomra, a munka világára, sőt a jövőre is. Grafikon: Jófogás/GKID Előbb-utóbb a Z-generáció lesz az, aki átformálja a munkaerőpiac nagy részét, hiszen a cégek rá fognak kényszerülni idővel, hogy az ő igényeiket vegyék figyelembe. Ahol lehet, online munkát vezetnek be, rugalmas munkaidőben dolgozhatnak a fiatalok, hogy megtartsák őket. Egyre több cég kínál mentális egészséget támogató programot is, vagy például a külföldről behozott családbarát cég is egyre inkább kipróbált. Ma már pilot-időszakot adnak annak a kísérletnek is, milyen eredményes a cég, ha a dolgozók csak 4 napot dolgoznak. Bár ezek mind kezdetleges próbálkozások, de nagy szerepük van ezeknek a reformoknak a beindításában a mai fiataloknak. A szabadság, a rugalmasság, a mentális egészség nekik nem luxus, hanem alap. Ha ezt megértjük, akkor minden támogatást megadhatunk a mai ifjúságnak, hogy segíthessük őket az útjukon, s itt tarthassuk, avagy visszacsábíthassuk őket az országba. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Canva

Fellépő, törlőkendő, pelenkázó és letölthető WC etikett – van, ahol már nemcsak a burger finom, hanem a mosdóhasználat is élmény. Egy vendéglátóhely megmutatta, hogy nem csak enni jó náluk – gyerekkel is nyugodtan be lehet ugrani, akár csak pisilni: ez a Billog. Itt nemcsak az ételekre figyelnek, hanem arra is, mi történik előtte és utána. Vendégek javaslatai, közösségi visszajelzések és józan ész alapján léptek egy nagyot előre – emberileg. És nem is kellett hozzá sok minden. Hogy mire a gondoltak? – Papír WC-deszka takaró – mert a gyerekpopsi is fontos. – WC-szűkítő – kisgyereknek nagy biztonság. – Fertőtlenítő törlőkendő – ülőke, kilincs, gomb: minden fertőtleníthető, ha szeretnéd. – Fellépő a mosdóhoz – mert nem mindenki 160 centi fölött születik. – Mobil pelenkázó – tisztességes minimum egy kisgyermekes családnak. A Billogban a vendégek véleményét kérték ki az etikett megalkotásához. – Fotó: Billog Facebook Miért volt minderre szükség? Egy friss, vendégekkel készített videóban több mint 100 véleményt gyűjtöttek össze a témában. Ezek voltak a legfontosabb tanulságok: – Apuka bemehet a női WC-be a kislányával, ha nincs jobb alternatíva. – Uniszex vagy akadálymentes WC-k kellenének, de ezekből alig van. – A higiénia kulcsfontosságú – sokan csak emiatt nem mernek vendéglátóhelyen WC-re menni. Ezért növelték a takarítási ciklust, és ingyenesen elérhetővé tették a tisztítóeszközöket, szűkítőt, fellépőt, törlőkendőt. Ezeket nem csak kérni lehet – ott vannak, elérhetők, használhatók. A Billog családbarát-szett – Fotó: Billog Facebook És mit kérnek cserébe? – Használhatod a mosdót, akkor is, ha nem fogyasztasz. – Tartsd tisztán magad után – legyen ez is alap. – Szólj, ha valami elfogyott – azonnal pótolják. A jó vendéglátás nem csak arról szól, mi kerül a tányérra, hanem arról is, hogyan bánnak veled emberként – különösen, ha kisgyerekkel érkezel. Ha egy gyerek nem sír, a szülő nem stresszel, és a vendég mosolyogva tér vissza, akkor valami jó csinálnak. Ha egy hely meg tudja oldani, hogy gyerekkel is nyugodtan, tisztán és biztonságosan lehessen WC-re menni, akkor másnak is menne. Segíts eljuttatni a családbarát WC etikettet minél több helyre! Mert a jó példa ragadós. És ki ne szeretne olyan vendéglátóhelyre járni, ahol végre a vécé is baráti? SzóMia – Nyitókép: Billog Facebook – ÍgyÉlünk grafika

Egyre többen döntenek úgy, hogy nem futnak tovább a mókuskerékben. Az életmód új divatszava a „slow living” – lassú élet. A lassú élet nem lustaságot, sokkal inkább a tudatosabb, kiegyensúlyozottabb, harmóniára törekvő mindennapok megteremtését jelenti. Korábban a siker mércéje a túlórák száma, a nagyvárosi karrier megvalósítása, a fogyasztói társadalomba történő elvegyülés volt a számottevő, manapság ez egyre inkább változik. Kevesebb stresszes munka, több szabadidő, minőségibb kapcsolatok az, ami egyre nagyobb számban szerepel a kitűzött célok között. Rohanás helyett picit lassítanak az emberek, ismerkednek a kertészkedéssel, kitűzve az önellátás minél több szegmensének megvalósítását célként. De ha nem is önmaguk akarnak termelni, egyre nagyobb divat termelői piacokat fölfedezni, ahol minőségibb élelmiszer beszerzésében bíznak. Ez a jelenség azonban nem igazán divat, sokkal inkább egy komolyabb döntés. A mentális betegségek, a kiégés soha nem látott méreteket öltött. A pandémia óta valami változott az emberekben, s rájöttek, nem lehet hosszú távon folyamatos teljesítménykényszerben élni. De mi is az a „slow living”? A lassú élet tulajdonképpen egyfajta túlélési stratégia, amely visszaadja az időt. Az időt, amit a modern fogyasztói társadalom rohanó életmódja elvett. Családok döntenek úgy, hogy a fizethetetlen hiteleikből, a panellakás zárt világából elegük van. Eladják mindenüket és falura, tanyára költöznek. Feladják a munkájukat, hivatásukat is és belezuhannak az ismeretlen világba. Az óvatosabbak – ha tehetik – még megmaradnak a munkájukban, legalábbis online, vagy a házaspárok közül legalább az egyikük. Persze a tanyavásárlásnak rendkívül körülményes és hosszú a menete, de sokan még az „aranykalászos gazdaképzést” is bevállalják, s minden kockázatot mellé, hogy hozzájussanak a vágyott birtokhoz. Vannak, akik városi miliőből, akár panelből megérkezve kezdenek mindent megtanulni, a favágást, a növénytermesztést, az állattartást. Nagyon nehéz út a birtok valódi fenntartása. Folyamatos tanulást igényel, de az ősi, kódolt tudás utat tör magának és a férfiak megtanulnak férfimunkát végezni, a nők pedig sparhelten főznek, kovászos kenyeret sütnek, befőznek – önellátnak. Amennyire lehet. Leadnak a korábbi igényeikből, mert rájönnek, hogy fölöslegesek. Sokkal egyszerűbb, letisztultabb életmóddal letisztultabb lesz a mentális életük is. És persze ott a szabadság, amely felülírja a koránkelést, a vihar félelmetes erejét a természetben, a járhatatlan utakat, a róka tyúktolvajlását – minden kárt, félelmet felülír. A gyerekek a természettel karöltve megélhetik a régiek gyerekkorát, a hatalmas tér, a fára mászás, a felfedezés örömét. Van, aki belebukik, de talán feláll, van, aki kitart és megtanulja fejni a kecskét, elvágni a baromfi torkát, kacsolni a paradicsomot, halmozni a komposztot, metszeni a fákat, hogy tiszta élelmiszerhez jusson. Egyre többen választják a tanya szabadságát. Megszenvednek a fenntarthatóságért, az élelmiszer megteremtéséért, de megszűnik a kötöttség, a rohanás, a nyomasztó stressz. A tanyákra kiköltöző városi emberek egymásra találnak. Egyre bővülő közösséget alakítanak. Cserekereskedelmet folytatnak. Amit az egyik nem termel, azt a másik lehet, túltermeli, és fordítva. Így a legtöbb organikus élelmiszert egymás között beszerzik, ami – sokak szerint – a jövő túlélési lehetősége. Mégis gyerekcipőben jár ez az új trend, hisz tele van ellentmondásokkal. Fenntarthatóságra vágyunk, mégis élünk a kényelmi szolgáltatásokkal is, hiszen az on-line tértől nem szívesen válunk meg. Aki nem a tanyát választja, ő is kimegy egy közösségi kertbe, a piacra, de sok terméket internetvásárlással szerez be, házig hozza a futár a kiválasztott terméket, akár még az élelmiszereket is. – Fotó: Makovics Kornél Jógázni járunk, meditálni tanulunk, terapeutáknál igyekszünk megfejteni az önazonosság felé vezető út sárga köveinek titkait. A lassítás nem luxus, inkább egyfajta lázadás a rohanó világ ellen. A lassú életnek, a „slow living”-nek lassan, de biztosan terjed a varázsa, reneszánszát éli, s egyre több ember értékeli át az életét, s mondja azt: öngondoskodást tanulok, hogy túléljek. Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt

„Sztorit is adunk a burgerhez” – Interjú Szilágyi Lászlóval, a Billog marketingesével, egyik tulajdonosával, alapítótagjával. MentőBurger, PrideBurger, PalyaBurger – a Billog nem csak főz, állást is foglal. Miközben mások rettegnek a megosztó témáktól, ők egy-egy jól megsütött hamburgerrel fejezik ki a szolidaritásukat tanárokkal, rendőrökkel, menekültekkel vagy épp melegekkel szemben. A Billog nem politikai szereplő, mégis nagyon is közéleti. Interjúnkban szó esik trollkodásról, határátlépésről, étellel való segítségnyújtásról és arról is, miért nem baj, ha a sör is meleg. Kiállunk Laponyi Zsolt rendőr őrmester mellett, aki igazi hétköznapi hősként képviselte eddig is a rendőrséget és szeretett hivatását. – Fotó: Billog Facebook ÍgyÉlünk: Jelen állás szerint Ti vagytok a budapesti burger-szféra „trollmesterei”. Honnan jönnek ezek az ötletek? Mennyire spontán, és mennyire tudatos ez a gerilla attitűd? Szilágyi László. : Megtisztelő a trollmester megnevezés, de azért mi küzdünk még a burgermester címért is! Igazából nem trollkodni akarunk, inkább egy görbe tükröt mutatni a magunk módján, sok cheddarsajttal, billogszósszal. Eleinte nem volt ennyire tudatos ez az online marketingtevékenységünk, csak segíteni akartunk. Még 2021-ben volt az első ilyen ügy, amikor feljelentették a mentősöket, akik megálltak útközben burgerezni egyet. Ekkor hoztuk létre a MentőBurgert, amivel kiálltunk a mentősök mellett. Azóta ők soron kívül, extra kedvezménnyel, ingyen kávéval tudnak étkezni a billogban. Ennek nagyon jó társadalmi reflekciója volt és azóta, ha valakit bántanak jön a burger és a Billog segít. Alapvetően ez egy társadalmi szerepvállalás a részünkről, ami itthon tényleg szokatlan egy kis burgerezőtől, eddig ez a nagy cégek PR tevékenységében jelent meg néha. Ezzel párhuzamosan a social mediában azt vettük észre, hogy elszabadult a pokol és rengeteg gyűlölet, gonoszság van az emberek kommunikációjában. Lehet, hogy éhesek? Olyankor az ember ingerültebb. 😊 Az éttermeinkben csillapítjuk az éhséget, az online térben meg az empátia, és a humor segítségével igyekszünk egy ilyen szociális étvágyat is csillapítani. ÍgyÉlünk: Volt olyan posztotok, ami előtt ti is azt gondoltátok: „na jó, ez most kicsit durva lesz”? Hol húzzátok meg a határt a humor és a provokáció között? SZL. : Van néhány szabályom, amire figyelek, ezek a saját határvonalaim. Nem viccelődök például a halállal. Sőt, ha valaki kommentben más halálát kívánja, teljesen mindegy ki az illető, azt a kommentet azonnal törlöm. Mármint mindegy, hogy akinek a halálát kívánják az ki csoda, akkor is törlöm a kommentet, ha a „halálraítélt” egyébként nem szimpatikus! Igyekszem nem bántani senkit, bár az iróniával ez azért vékony jég, de direktben mégsem támadunk, elsősorban védeni és segíteni szeretnénk. Ami talán félreérthető és lehet nem vagyok elég ügyes benne, de igyekszem a pártpolitikát is elkerülni. Ritkán ajánlok burgert politikusoknak, nem állunk ki direktben pártok mellett vagy velük szemben. Bár éppen a héten Karácsony Gergely főpolgármester volt a vendégünk, de nem is tudom hirtelen Ő melyik párt színeiben van, nem ez a fontos. Viszont a legtöbb közéleti kérdés, amiben a magunk módján állást foglalunk, a politikai szereplőket is érdekli és ők is hozzányúlnak a témához. Nem véletlen, hogy vannak tüntetések, ahol kifejezetten kérik a szervezők, hogy pártpolitikai táblák, szimbólumok ne jelenjenek meg. Én is erre törekszem, mert nem egy párt mellet vagy ellen akarunk „burgert sütni”, hanem ügyek mellett kiállni. Ez egy nehéz egyensúly, amire figyelek, de a tartalmaink azért elsősorban áthallásosak, nem direktek, így igazából az olvasó dönti el, hogy mennyire éli meg az adott posztunkat kritikusnak. „Jutalomburgert adunk a becsületes megtalálónak! Az éj leple alatt elveszett egy MiG-29-es vadászgép lokátoralkatrész, az N019 RADAR.” – Fotó: Billog Facebook ÍgyÉlünk: A politikai utalásoknál mennyire cél, hogy véleményt is formáljatok, vagy inkább csak rácsatlakoztok az aktuális hangulatra? SZL. : Nem politikai utalásokat teszünk, hanem közéleti, társadalmi kérdésekben foglalunk állást és meghívunk valakit egy burgerre, ha kiállunk mellette. Ezek az emberek jellemzően nem politikai szereplők, hanem olyan civilek, akiket sokszor a hatalom vesz célpontjába, saját politikai céljai érdekében. Így született például a PalyaBurger, az első kirúgott tanár, Palya tanár úr elbocsájtása után. De mi itt a pedagógus, az ember mellett álltunk ki, mert megszégyenítették és mi felé jeleztük szolidaritásunkat, olyan módon, ahogy mi tudtuk ezt kifejezni, meghívtuk egy burgerre. „a MÁV-val érkező vendégeink miatt a billog burger bar meghosszabbította nyitvatartását!” – Fotó: Billog Facebook ÍgyÉlünk: Tapasztaltatok már olyan visszajelzést, hogy „ez most betalált, de lehet, hogy túl messzire mentetek”? Vagy épp ellenkezőleg: volt, hogy meglepően pozitívan reagált a közönség egy merész húzásra? SZL. : Igen, szinte minden alkalommal… Most aktuálisan a Pride melletti kiállásunk egy ilyen téma volt. Még Billogon belül is okozott azért egy kis bizonytalanságot. Nem az, hogy kiállunk-e a Pride mellett, abban egyetértettünk, de az, hogy kitelepülünk és vállaljuk a kockázatát a büntetésnek vagy egyéb retorziónak az azért benne volt, sőt talán még mindig benne van a pakliban. De végül kimentünk és nagyon büszke is vagyok rá, hogy az egyetlen foodtruck, az egyetlen vendéglátóegység mi voltunk, mások nem mertek eljönni. Pedig korábban nagy multik hangosan hirdették a szolidaritásukat, nagy reklámkampányokban, hogy kiállnak az egyenlőség mellett. Aztán amint a politika, a hatalom beleszólt, már nem merték felvállalni. Na, akkor gurult be a Billog foodtruck a képbe, ha senki nem mer kiállni, akkor megcsináljuk a PrideBurgert! A Billog senkit nem hagyott éhesen és behirdettük, a „még a sör is meleg lesz” kampányunkat! Összességében ez a kampányunk rengeteg szeretetet és boldogságot okozott, de olyan durva melegellenes lobbihadjárat indult el a kormányzat részéről, amit mi máig nem is értünk, hogy mi szükség volt rá. Biztos volt pár olyan vendégünk, akire hatást gyakoroltak és mindenki ellenség lett, nem csak a melegek, de azok is, akik megvédik őket. Ezt nagyon sajnáljuk, mert szerintünk senkit nem kellene bántani és kirekeszteni. ÍgyÉlünk: Szerinted miért működik ennyire a Billog stílusa? A burger önmagában már nem adja el magát, hogy ma már sztorit is kell enni/adni hozzá? SZL. : Marketingesként fontosnak tartom a sztorit, az érzést, amit egy termék, szolgáltatás képvisel. Ez különösen fontos az online térben. Az éttermeinkben csak nagyon óvatosan jellennek meg ezek az üzeneteink, ott az ételekre helyezzük a hangsúlyt. A social media más terep, nem akarunk mindennap egy burger fotóval egy lenni a sokszáz burgeres poszt közül, mi a társadalmi kiállásunkkal fűszerezzük a posztjainkat. Egyelőre ezzel elég jól tudjuk magunkat pozícionálni, de ez nem egy könnyű terep és bizony rejt magában kockázatot. Valaki egyszer azt mondta, legyetek bátorak! Mi ehhez tartjuk magunkat. Fiat 500 nyereményjáték-paródia Billog módra – Fotó: Billog Facebook ÍgyÉlünk: Melyik volt az a poszt vagy kampány, ami után robbantak a social media felületeitek? Mesélsz róla? SZL. : A Palya tanárúrról elnevezett burger nagyon népszerű volt, főleg miután valaki feljelentett a fogyasztóvédelem oldalán, hogy ő miért nem kap ingyen burgert, miért csak a kirúgott tanárok. Emlékszem aznap 3x voltunk az index címlapján és a legismertebb reggeli rádióműsorokban is rólunk beszéltek. Ami még kiugró sajtónyilvánosságot kapott az akkor volt, amikor kitört az Ukrán-Orosz háború, amit akkor csak katonai hadműveletnek hívott az orosz és az magyar kormány, akkor a billog foodtruckkal mi elindultunk az ukrán határra ingyen ételt osztani a menekülteknek. Bár nem akartuk ezt nagy dobra verni, mégis nagy visszhangja lett. Persze van sok viccesebb posztunk, ami napi közéleti helyzetekre reagál és nagyon durva megtekintéseket is képes organikusan elérni, de ez csak játék. Nekünk az a fontos, ahol tényleg segíteni tudunk. Nagyon büszke vagyok például a Laponyi Burgerre, ahol a rendőr őrmester mellett álltunk ki, amikor jogtalanul keverték pártpolitikai reklámba az arcát. Amikor kérte az illetékes államtitkártól az arcképe törlését, még őt vonták felelősségre és elzárták a közszerepléstől. Ezek után a Jövő Hősei programban több mint 1 millió forintot gyűjtöttünk össze közösen a vendégeinkkel és vettünk belőle játékokat az óvodának, ahova nem engedték el bemutatót tartani és a Bethesda gyerekkórházban gyógyuló gyerekeknek. Ezek az igazi hozzáadott értékei a billognak! ÍgyÉlünk: A leégett lángosozó támogatása nagyon szép gesztus. Történt valami konkrét előrelépés azóta az ügyben? SZL : Igen, elindítottuk a Főnix Burgert és a vevőinkkel közösen elkezdtünk adományt gyűjteni a büfé tulajának, aki még mindig kötözésre jár, mert megégett a keze, amikor próbálta a leégett strandbüféjét oltani. Nem ismerem személyesen, a hírekben figyeltem fel rá, hogy egy büfé kigyulladt és pár perc alatt leégett a Velencei tó egyik strandján. Másnap felkutattam a tulajt és felajánlottam a támogatásunkat. Ha tudja folytatni a büfét és engedi az egészsége, akkor segíteni fogjuk az újrakezdést, bízunk benne, hogy sikerül a hamvaiból, főnixként újjászületnie. Valaki azt kérdezte tőlem, hogy miért segítünk egy idegen, ráadásul konkurens vállalkozásnak? Azért, mert abban bízom, ha mindannyian így gondolkoznánk, akkor egy jobb világban élhetnénk. Lehet, hogy versenytársak vagyunk és a piacon versenyzünk árakkal, marketinggel, de amikor bajba kerül a másik, akkor meg segítsük egymást, hiszen elsősorban emberek vagyunk. SzóMia – Nyitókép: Billog Facebook

Budapest bátran nevezhető Európa egyik fontos kulturális és gasztronómiai pontjának. Ennek kiemelkedő példája az elmúlt évekből, hogy több ikonikus nagyváros után végre a magyar fővárosban is megnyílik a Time Out Market – egy különleges ízélményeket kínáló találkozóhely, ahol a legjobb éttermek, séfek és válogatások mutatkoznak be egy tető alatt, amolyan piacos hangulatban. A történelmi Corvin Áruház falai között a tervek szerint ősszel berobbanó komplexum nemcsak a gyomrunkat, de a lelkünket is meg akarja érinteni. Bár Magyarországon kevéssé ismert, a Time Out magazin globálisan közel hat évtizede meghatározó név, akik a ‘60-as évek vége óta navigálják a kiemelkedő éttermek, bárok és élmények felé az olvasókat. A portugál, pontosabban lisszaboni szerkesztőség 2014-ben húzott egy váratlant azzal, hogy létrehozták az első Time Out Marketet: egy olyan kulináris placcot, ahol a nívós helyi séfek, éttermek és vendéglátóhelyek kaptak teret, ötvözve a modern igényeket a vásárcsarnokok kedvelt hangulatával. Eltelt több mint egy évtized és a koncepció olyannyira befutott, hogy azóta tizenegy nagyvárosban nyílt Time Out Market, többek között New Yorkban, Dubajban, Fokvárosban, Bahreinben és Oszakában. Ehhez az impozáns listához csatlakozik hamarosan Budapest. A fővárosi helyszínválasztás egyszerre nevezhető váratlan, egyben stílusos húzásnak, hiszen a Blaha Lujza téren található, felújított Corvin Áruház (Palace) első emeletén, valamint a tetőteraszon kap helyet a Market mintegy háromezer négyzetméteren. A Corvin az egyik legrégebbi pesti nagyáruháznak számít, eredetileg 1926-ban nyílt, kávézó, kalapszalon és szőnyegbolt is üzemelt benne, a 2023-as újranyitás után pedig könyvesbolt, patika és kortárs kereskedelmi galéria nyílt. Emellett hamarosan érkezik a Time Out Market és egy komplett szálloda. Ugyan a hír a Market hazai érkezéséről már egy éve megjelent a sajtóban, ahogyan hírt adtak a Corvin Palace egyéb projektjeiről is, most azonban már konkrét éttermeket neveztek meg, mint bemutatkozók. A Time Out Market Budapest indulása ráadásul egy különleges koncepció köré épül – nem titkolt célja, hogy tisztelegjen a magyar kultúra nagyjai előtt. Az első érkezők: Pingrumba A Széll Kálmán téren található Pingrumba egy baráti társaságból verbuválódott tulajdonosi kör második “Rumba-projektje” volt. A Pingrumba a középső, a Dobrumba az első, a Marumba a legutóbbi vállalkozás. A berendezés mellett az ízek lényegében az alapítók személyes utazásainak és tapasztalatainak lenyomatai “Kairótól Kalkuttáig”, egyedi és egészséges mediterrán, kaukázusi, közel-keleti válogatásaik által rendre felkerültek a legjobb fővárosi éttermek listájára. „A mi történetünk Manekkal (Manek Gábor, az egyik tulajdonos – a szerk.) az első közös couchsurfinges, hátizsákos utazásunkkal kezdődik, végig Izraelben, ahol beleszerettünk a helyi vendéglátásba” – fogalmazott Laki Eszter grafikus a Telexnek adott közös interjújukban. Fotó: Pingrumba – Facebook A Pingrumbához hozzátartozik a személyesség, szintén a tulajdonosok meséltek róla, hogy több évtizedes rézkarcok mellett a Bakancsos utcai piacon talált turkáktól kezdve egészen a családi örökségből vett tárgyakig szinte mindent fel tudnak használni, ha a stílus kialakításáról van szó. Az étterem Time Out-os ihletadó alakja a szenvedéllyel teli színésznő, Jászai Mari. Szaletly A Szaletly az idősebb generáció által jól ismert zuglói Thököly Vendéglő helyén nyitotta meg kapuit 2021 végén. A Kádár-éra egyik híres étterme már a múlté, de a Szaletly csapata ügyelt rá, hogy a múltból hozott miliő és szerepkör megmaradjon, mégis feltűnő legyen a modern, XXI. századi kivitelezés. Eleinte a tulajdonosok ismerősi köre és a közelben élők lakták be a helyet, majd többen és többen fedezték fel az étlapot, sőt, egészen Nagykanizsáról érkeztek célirányosan vendégek. Fotó: Szaletly – Facebook “Mindenképpen hagyománytisztelő vendéglőt szerettünk volna nyitni. Az ételeket csak annyiban terveztük megújítani, amennyit a modern konyhatechnológia indokol, hiszen fontos szempont, hogy aki hozzánk ellátogat, az kapjon valami pluszt a nagymama amúgy tökéletes főztjéhez képest” – mesélt a filozófiáról a gimnázium óta vendéglátással foglalkozó Szalontay Tamás. Bernát Dániel séf lesz a garancia arra, hogy a Corvin Palace emeletén meg fogják becsülni a magyar gasztronómia örökségét, a mákos gubától a gulyáslevesig. A Szaletly hangulatához Krúdy Gyula írót párosították. 101 Bistro A Pingrumba szomszédja, a 101 Bistro akkor nyitott, amikor mások bezártak: a Covid idején. Keve Márton és Lu Boyin gondolt egy merészet és a pandémia egyik legnehezebb, kezdeti időszakában, 2020-ban indította el vállalkozását, természetesen kezdetben csak házhoz szállítással. A projekt nemcsak túlélte a nehéz éveket, de be is futott, ma már egy egészen unikális belső térben és egy kellemes teraszon váltják egymást a vendégek. Hogy milyen a tajvani ízvilág? Az édes, sós, savanyú és fűszeres elemek harmonikus keveredésével találkozik az, aki tesz egy próbát és betér hozzájuk, legyen az húsos, vagy vegetáriánus étel. Fotó: 101Bistro – Facebook A 101 Bistro amellett, hogy egy kiváló vacsorára beülős hely, minden nap ebédmenüvel készül a visszatérőknek és az újaknak egyaránt. Keve szerint elkezdték lefordítani a “a tajvani konyha szezonalitását” hazai nyelvre, miközben rengeteg időt tettek a zöldségek kreatív felhasználásába a tajvani technológia alkalmazásával. A Time Out közleményéből kiderül, a vendégek egyik kedvenceivel, csípős szecsuáni spenóttal és szaftos shou pa csirkével fognak bemutatkozni. “Megtestesítőjük” a kulináris élvezetek iránti rajongásáról ismert Jókai Mór. Anyukám Mondta Az Anyukám Mondta annyiból kakukktojás, hogy nem a fővárosban található, beválogatása tehát a nemzetközi brandek Budapest-központú gondolkodásmódját ismerve egy hatalmas eredménynek számít. Az encsi étterem olasz konyhája évtizedes szenvedélyt és családi hagyományt tervez elhozni a Time kínálatába. A Dudás testvérek, Szabolcs és Szilárd a ‘90-es évek közepén vágtak bele a vállalkozásba és azóta a hazai gasztronómia egyik meghatározó szereplői lettek. Az étterem filozófiájának középpontjában a minőségi alapanyagok állnak, számtalan hozzávaló közvetlenül Olaszországból érkezik, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a hazai termelők támogatására. Sikerüket jól mutatja, hogy az Anyukám Mondta mellett több Pizza Kávé Világbéke egység is működik a Dudás testvérek kezei alatt: Miskolcon és Debrecenben saját üzemeltetésben viszik a mai napig, míg Egerben partnerségben, a Macok Bisztró séf-tulajdonosával, Macsinka Jánossal működteték egészen 2023-ig.. A Time Out Market Budapest induló kampányában az Anyukám Mondta múzsája Blaha Lujza lett, „a nemzet csalogánya”. Fotó: Anyukám Mondta – Facebook +1: Dreher Tanksör Végül, de nem utolsó sorban a nyitó csapathoz tartozik a Dreher Tanksör. Magyarosan mondva, nem étel, de legalább ital. A több mint 170 éves múlttal rendelkező Dreher kínálatban a zamatos, karakteres tanksört biztosítja a kerek egészhez, ami közvetlenül a forrásból, frissen csapolva érkezik ősszel a Time Out kínálatába. De mit jelent az, hogy tanksör? Csupán annyit, hogy szigorúan rozsdamentes acéltartélyokba helyezve szállítják, pasztörizálatlanul, hogy így őrízzék meg a frissességét, aromagazdagságát. “Reméljük, hasonlóan jó fogadtatásra talál majd, mint Csehországban és Szlovákiában: e két országban akkora népszerûségnek örvend ez az extrafriss csapolt sör, hogy az ilyet kínáló mintegy 300 vendéglátóhely forgalma jelentősen megnőtt, sok esetben megduplázódott. Évente összesen 70 millió korsóval fogy belőle” – nyilatkozta 2014-ben, a sörkülönlegesség hazai térhódításának idején a Dreher akkori marketing igazgatója, Dalibor Vainer. A kampány említést tesz Dreher úttörő szelleméről, aki XIX. században hozott új színt a magyar sörgyártásba, így nem is lehet más a “képviselője” a tanksörnek, mint maga Dreher Antal. Fotó: Dreher – Facebook Már csak pár hónap, és személyesen megtapasztalhatjuk a Blahán, hogy milyen, amikor a Time Out Market a hagyomány és innováció újszerű fúziójával kínál élményt egy gyors ebédhez, baráti vacsorához vagy egy pohár sörhöz. Ha minden igaz, Budapest mellé, mint következő helyszín, hamarosan Vancouver, Prága, Rijád és Abu Dhabi is feliratkozik. Fazekas Adrián – Nyitókép: Time Out Market

Nő vagy, tehát másodrangú dolgozó! Problémák, kihívások és megoldások a nők karrierútján. Az üzleti világban és a munkahelyeken számos metafora létezik, amelyek a nők karrierjének kihívásait és lehetőségeit hivatottak leírni. Ezek közül három kiemelkedő: az üvegszirt, az üvegplafon és az üveglift. Ezen fogalmak megértése segíthet a nők számára a karrierjük tervezésében és a munkahelyi egyenlőség előmozdításában. Üvegszirt Az „üvegszirt” fogalma azt a jelenséget írja le, amikor a nőket olyan vezetői pozíciókba helyezik, amelyek nagyobb valószínűséggel vezetnek kudarchoz, különösen válsághelyzetekben. Az ilyen helyzetekben a szervezetek gyakran nőket választanak vezetőnek, mivel a női vezetőket empatikusabbnak és jobban kommunikálónak tartják, ami válság idején előnyös lehet. Azonban, ha a helyzet nem javul, gyakran a nőt hibáztatják a kudarcért. Üvegplafon Az „üvegplafon” egy láthatatlan akadályt jelent, amely megakadályozza, hogy a nők (és más kisebbségek) elérjék a legmagasabb vezetői pozíciókat, függetlenül a képességeiktől vagy teljesítményüktől. Ez az akadály gyakran a diszkrimináció, az előítéletek és a sztereotípiák eredménye. Az üvegplafon áttörése érdekében a nőknek gyakran sokkal többet kell bizonyítaniuk, mint férfi kollégáiknak. Üveglift Az „üveglift” fogalma azt írja le, hogy a férfiakat gyakran gyorsabban és könnyebben előléptetik, különösen azokban a szakmákban, ahol a nők dominálnak. Ez a jelenség azt eredményezi, hogy a férfiak gyakran a nők előtt haladnak a karrierlétrán, még akkor is, ha az adott területen a nők vannak többségben. Az üveglift előnyeit élvező férfiak gyakran támogatást kapnak a szervezettől és a felsővezetéstől, amely segíti őket a gyors előre jutásban. Hasonlóságok és különbségek Mindhárom metafora a nemek közötti egyenlőtlenséggel foglalkozik a munkahelyen, de különböző aspektusokat emel ki. Az üvegszirt a nők kihívásokkal teli vezetői szerepeit, az üvegplafon a nők előre jutásának akadályait, míg az üveglift a férfiak előnyös helyzetét mutatja be. Közös bennük, hogy mindhárom jelenség a nemek közötti egyenlőtlenség következménye, és mindegyik esetben a nőknek nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a karrierjük során. Fotó: Shutterstock Hatás a női karrierutakra Ezek a metaforák rávilágítanak arra, hogy a nőknek több akadályt kell leküzdeniük a karrierjük során, mint férfi társaiknak. Az üvegszirt miatt a nők gyakran kerülnek nehéz helyzetekbe, ahol nagy a kudarc kockázata, ami hosszú távon befolyásolhatja a karrierjüket. Az üvegplafon megnehezíti a nők számára, hogy elérjék a legmagasabb vezetői pozíciókat, míg az üveglift miatt a férfiak gyakran gyorsabban haladnak előre, még akkor is, ha a nők vannak többségben az adott területen. Fotó: Shutterstock Megoldások és javaslatok A munkahelyi egyenlőség előmozdítása érdekében fontos, hogy a szervezetek tudatosan dolgozzanak az üvegplafon lebontásán és az üvegszirt elkerülésén. Ez magában foglalhatja a nők támogatását a vezetői szerepekben, a mentorálási programok bevezetését, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó politikák kidolgozását. Az üveglift jelenségének kezelése érdekében fontos, hogy a szervezetek biztosítsák a nők számára is a gyors előrelépés lehetőségét, különösen azokban a területeken, ahol a nők vannak többségben. Fotó: Shutterstock Összegezve Az üvegszirt, az üvegplafon és az üveglift mind olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel a nőknek szembe kell nézniük a karrierjük során. Az ezekkel kapcsolatos tudatosság növelése és a megfelelő intézkedések bevezetése segíthet a munkahelyi egyenlőség előmozdításában és a nők karrierlehetőségeinek javításában. Németh Krisztina – Leadfotó: Shutterstock