Kiss Gábor

Kiss Gábor

Kiss Gábor cikkei (2)

A magyar kormány éppen túltolja…

Külföld

Napról napra durvulnak el az ukrán–magyar kapcsolatok, a diplomáciai diskurzus már az X-en zajlik, és úgy tűnik, az eddigieknél is komolyabb válságról van szó. A szokatlanul alakult kommunikációs csatározásnak két fontos előzménye van. Az egyik a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadás, a másik pedig a Kijevet augusztus 28-án sújtó orosz bombatámadás, amely több halálos áldozatot is követelt. A Barátság kőolajvezetéket ért támadás Az augusztus 22-én végrehajtott akció célja a kőolajszállítás megnehezítése volt, ezzel akadályozva az orosz kőolaj exportját a közép-kelet-európai térségbe. A brjanszki régióban történt támadás következtében az olajszállítást öt napra le kellett állítani. Az 1962 óta Magyarországra is szállító vezeték stratégiai fontosságú Oroszország számára, hiszen évente 8 millió tonna kőolajat képes továbbítani ezen a rendszeren keresztül. Fotó: A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán A műveletért felelős ukrán katona Robert Joszipovics Brovgyi, az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Repülőgépes Erőinek parancsnoka volt. A magyar felmenőkkel is rendelkező tiszt 2022. február 7-én csatlakozott az ukrán hadsereghez, és kulcsszerepet játszott a drónműveletek meghonosításában. Robert Joszipovics Brovgyi – Fotó: Wikipedia / Птахи Мадяра A támadásra reagálva a magyar külügyminiszter egy Facebook-videóban jelentette be, hogy Robert Brovgyit kitiltják Magyarország területéről és a schengeni övezetből. Szijjártó Péter kiemelte: „A stratégiai vészhelyzeti tartalékot is kis híján fel kellett használnunk” a helyreállítási munkálatok miatt, illetve, hogy minden, az energiabiztonságot veszélyeztető kísérletet a magyar szuverenitás ellen elkövetett támadásként értelmeznek. Az ukrán fél sem maradt adós a válasszal. Az érintett – részben magyar származású – parancsnok videóban reagált, melyben indulatos hangnemben üzent: „Dugjátok fel a szankcióitokat a seggetekbe”, valamint hozzátette: „Elegendő igaz magyar van Magyarországon, és egyszer majd elegük lesz belőletek. Ami pedig a schengeni korlátozásokat illeti – ne harapjatok nagyobbat, mint amennyit meg tudtok rágni; a humorérzéketek szánalmas.” A diplomáciai válság súlyosságát fokozta, hogy a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski is reagált az X-en, kifejezve egyet nem értését, és biztosítva Brovgyit arról, hogy Lengyelország szívesen látja. A kitiltás hírét ráadásul a kijevi bombatámadást követő reggelen hozták nyilvánosságra, ami tovább nehezítette az amúgy is feszült helyzetet. Bombatámadás Kijevben Augusztus 28-án bombatámadások sorozata érte az ukrán fővárost orosz részről. A BBC forrásai szerint eddig 21 ember vesztette életét, köztük gyermekek is. Számos lakóépület megsérült, de találat érte diplomáciai létesítményeket is, például az EU egyik missziós irodájának épületét. Mentők és tűzoltók dolgoznak egy lakóépület helyszínén, amelyet orosz rakéták és drónok támadtak meg Oroszország Ukrajna elleni támadása során, Kijevben, Ukrajnában, 2025. augusztus 28-án. – Fotó: Thomas Peter / REUTERS A támadás nagy felháborodást váltott ki mind az EU, mind az Egyesült Királyság részéről. Steve Fitkopf New Yorkban tárgyalt ukrán illetékesekkel, és a Fox News-nak adott nyilatkozatában kiemelte az orosz féllel folytatott folyamatos kommunikáció fontosságát. Az ukrán elnök szintén az X-en üzent, stílusváltással élve. Posztjában ezt írta: „Most, miközben népünk éppen az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményeivel küzd, újabb kísérletet látunk a magyar tisztviselők részéről arra, hogy a feketét fehérnek állítsák be, és áthárítsák a háború felelősségét Ukrajnára.” Az ukrán elnök posztjában már külön kiemeli a kitiltott Brovgyit, regálva a támadás ideje alatt nyilvánosságra hozott kitiltás hírére. A magyar kormány nem ítélte el a kijevi támadást. A külügyminiszter – számos nyugati kollégájával ellentétben – nem hívta be az orosz nagykövetet, holott ukrán kollégáját júliusban tíz napon belül kétszer is a minisztériumba rendelte. Komolyabb következmények nélkül maradt a munkácsi augusztus 21-i rakétatámadás is. Nem kérették be az orosz nagykövetet, mert – Gulyás Gergely szerint – „Szijjártó Péter úgy ítélte meg, hogy ez nem szükséges.” Gulyás Gergely – Fotó: Szollár Zsófi / Index Persze a reakció hullám folyamatos, az ukrán külügyminiszter X posztjára is reagált a magyar külügyminiszter, melyben Andrii Sybiha azt írja, “Magyarország a történelem rossz oldalán áll”. Válaszában a magyar külügyminiszter a provokáció abbahagyására szólította fel ukrán kollégáját. „Béláim, álljunk meg!” Az eddigi jelek alapján úgy tűnik, a magyar kormány hajlandó egyre messzebb menni az ukrán–magyar kapcsolatok élezésében. A nyilvános szócsaták jelentősen befolyásolják a közvéleményt, így nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is rombolják a két ország viszonyát. Csak reménykedhetünk, hogy mindez egy egyszeri túlkapás, és a felek képesek lesznek kilépni a közönségesség csapdájából, emelve a diskurzus színvonalát. Jelenet a Legényanya című filmből – Fotó: YouTube képernyőfotó Hogy a „kocsma volt-e útban a földkupac előtt vagy sem”, az majd utólag derül ki. A felismeréshez pedig, hogy „Béláim, álljunk meg! Túltoltuk, rátoltuk”, talán még most sincs túl késő. Kiss Gábor – Nyitókép: Jelenet a „Legényanya” című filmből (YouTube)

Háború és béke határán: a nemzetközi politika heti mérlege

Külföld

Az augusztus 18-án lezajlott Trump–Zelenszkij találkozó eredményei egyelőre homályosak, ugyanakkor a nemzetközi politika nem állt meg: egymást érik a fontos események. Ebben a rövid összefoglalóban áttekintem az elmúlt hét legfontosabb nemzetközi politikai fejleményeit. Trump–Zelenszkij találkozó Washingtonban Az ukrán elnök augusztus 18-án érkezett az amerikai fővárosba, hogy – európai állam- és kormányfők támogatásával – a háború lehetséges megoldásairól tárgyaljon az Egyesült Államok elnökével. A találkozóra az alaszkai Trump–Putyin tárgyalás után kerülhetett sor, ahol a két államfő mérsékelt eredményességgel vitatta meg a békéhez vezető út lehetséges feltételeit. A Washingtonban európai vezetők részvételével is zajló tárgyalások Európa részleges egységét mutatták: a meghatározó európai államfők a garanciák és a hosszú távon fenntartható béke fontosságát hangsúlyozták. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetők kíséretében a Fehér Házban tárgyal Donald Trump amerikai elnökkel. – Fotó: BBC Budapest, mint a béketárgyalások lehetséges helyszíne A Politico forrásai szerint Budapest is felmerült a Fehér Ház által vizsgált lehetséges helyszínek között a trilaterális béketárgyalásokra, Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével. Bár Karoline Leavitt szóvivő a sajtó kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a felvetést, az elképzelésnek reális alapjai lehetnek. A magyar miniszterelnök az elmúlt években mindkét államfővel jó kapcsolatot ápolt és épített ki. Az amerikai választási kampányban a béketeremtést ígérő Donald Trump mellett Orbán Viktor is gyakran megjelent, mint a békepárti álláspont közvetítője. Egy ilyen találkozó kétségkívül komoly nemzetközi és európai politikai előrelépést jelentene a magyar kormányfő számára, ugyanakkor számos veszélyt is magában hordozhat – különösen akkor, ha Ukrajna számára kedvezőtlen és igazságtalan békemegállapodás születne. A budapesti helyszín az ukrán fél számára különösen kényes: az 1994-ben aláírt Budapesti Memorandum – amelynek Oroszország általi megsértése komoly következmények nélkül maradt – szintén itt született. Emellett a magyar belpolitika a háború kezdete óta a mindennapi politikai kommunikáció részeként használja az orosz–ukrán konfliktust, sokszor az ukrán fél számára sértő retorikával. Ez komoly bizalmi akadályt jelent a diplomáciai kapcsolatokban. Hogy egy esetleges budapesti béketárgyalás sikerét a helyszín mennyiben befolyásolná, azt végül az utókor döntheti el. Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökök – Fotó: Al Drago/Bloomberg via Getty Images Az ukrán–orosz háború új fázisa Augusztus 22-én ukrán támadás érte a Druzhba (Barátság) olajvezeték egyik állomását a brjanszki régióban. A HIMARS rakétákkal végrehajtott csapás öt napra leállította az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé. Egyelőre nem világos, hogy ennek milyen hatása lesz az üzemanyagárakra, de az biztos, hogy Oroszország súlyos katonai provokációnak tekinti a támadást, és válaszcsapások várhatók. A Barátság II. kőolajvezeték Magyarországi plakettje – Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI EU–Oroszország viszony Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője Putyin „csapdájára” figyelmeztetett. Határozottan elutasította egy olyan békemegállapodás lehetőségét, amely területcserére vagy engedményekre épülne, mivel ezt Moszkva stratégiai csapdájának tartja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben Oroszország semmilyen érdemi engedményt nem tett, az Egyesült Államok meleg fogadtatásban részesítette az orosz elnököt, és a korábban kilátásba helyezett szankciók egy része is elmaradt. Kallas hangsúlyozta: a tartós békéhez valódi garanciák szükségesek, amelyek egy erősebb európai biztonsági együttműködésen alapulnának – de ennek sikere nagyban függ a hajlandó államok koalíciójától. Kaja Kallas észt politikus, 2024 óta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – Fotó: John Thys/AFP NATO szerepvállalás Ukrajnában – biztonsági garanciák A NATO jelenlegi tervei szerint Ukrajna „biztonsági garanciái” nem a klasszikus 5. cikkely szerinti közvetlen kollektív védelmet jelentenék, hanem egy hosszú távú biztonsági keretet. Ennek lényege, hogy Ukrajna tagság nélkül is állandó és kiszámítható katonai, pénzügyi és technológiai támogatást kapjon a Nyugattól. A keretrendszer több pilléren nyugszik: folyamatos fegyverszállítás és kiképzés, a hadiipari együttműködés felfuttatása, a légvédelem és a kibervédelem erősítése, valamint gyors politikai konzultáció, ha Oroszország újra támadna. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. – Fotó: AP Photo A hangsúly tehát nem a NATO-csapatok közvetlen részvételén van, hanem azon, hogy Ukrajna egyre ütőképesebb, interoperábilis hadsereget építsen ki, amely mögött tartósan ott áll a nemzetközi szövetség „hátországa”. Ez átmeneti megoldásként szolgálna a tagságig: elrettentő jelzés Moszkva felé, de politikailag rugalmasabb, mint Ukrajna azonnali NATO-csatlakozása. A végleges biztonsági garanciák természetesen még megalkotásra várnak, ugyanakkor elég valószínű, hogy a NATO és „Tettrekészek Koalíciója” játszik majd benne jelentősebb szerepet. Kiss Gábor – Nyitókép: ÍgyÉlünk grafika