A magyar kormány éppen túltolja…
Napról napra durvulnak el az ukrán–magyar kapcsolatok, a diplomáciai diskurzus már az X-en zajlik, és úgy tűnik, az eddigieknél is komolyabb válságról van szó.
A szokatlanul alakult kommunikációs csatározásnak két fontos előzménye van. Az egyik a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadás, a másik pedig a Kijevet augusztus 28-án sújtó orosz bombatámadás, amely több halálos áldozatot is követelt.
A Barátság kőolajvezetéket ért támadás
Az augusztus 22-én végrehajtott akció célja a kőolajszállítás megnehezítése volt, ezzel akadályozva az orosz kőolaj exportját a közép-kelet-európai térségbe. A brjanszki régióban történt támadás következtében az olajszállítást öt napra le kellett állítani. Az 1962 óta Magyarországra is szállító vezeték stratégiai fontosságú Oroszország számára, hiszen évente 8 millió tonna kőolajat képes továbbítani ezen a rendszeren keresztül.
A műveletért felelős ukrán katona Robert Joszipovics Brovgyi, az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Repülőgépes Erőinek parancsnoka volt. A magyar felmenőkkel is rendelkező tiszt 2022. február 7-én csatlakozott az ukrán hadsereghez, és kulcsszerepet játszott a drónműveletek meghonosításában.
A támadásra reagálva a magyar külügyminiszter egy Facebook-videóban jelentette be, hogy Robert Brovgyit kitiltják Magyarország területéről és a schengeni övezetből.
Szijjártó Péter kiemelte: „A stratégiai vészhelyzeti tartalékot is kis híján fel kellett használnunk” a helyreállítási munkálatok miatt, illetve, hogy minden, az energiabiztonságot veszélyeztető kísérletet a magyar szuverenitás ellen elkövetett támadásként értelmeznek.
Az ukrán fél sem maradt adós a válasszal. Az érintett – részben magyar származású – parancsnok videóban reagált, melyben indulatos hangnemben üzent: „Dugjátok fel a szankcióitokat a seggetekbe”, valamint hozzátette: „Elegendő igaz magyar van Magyarországon, és egyszer majd elegük lesz belőletek. Ami pedig a schengeni korlátozásokat illeti – ne harapjatok nagyobbat, mint amennyit meg tudtok rágni; a humorérzéketek szánalmas.”
A diplomáciai válság súlyosságát fokozta, hogy a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski is reagált az X-en, kifejezve egyet nem értését, és biztosítva Brovgyit arról, hogy Lengyelország szívesen látja.
A kitiltás hírét ráadásul a kijevi bombatámadást követő reggelen hozták nyilvánosságra, ami tovább nehezítette az amúgy is feszült helyzetet.
Bombatámadás Kijevben
Augusztus 28-án bombatámadások sorozata érte az ukrán fővárost orosz részről. A BBC forrásai szerint eddig 21 ember vesztette életét, köztük gyermekek is.
Számos lakóépület megsérült, de találat érte diplomáciai létesítményeket is, például az EU egyik missziós irodájának épületét.
A támadás nagy felháborodást váltott ki mind az EU, mind az Egyesült Királyság részéről. Steve Fitkopf New Yorkban tárgyalt ukrán illetékesekkel, és a Fox News-nak adott nyilatkozatában kiemelte az orosz féllel folytatott folyamatos kommunikáció fontosságát.
Az ukrán elnök szintén az X-en üzent, stílusváltással élve. Posztjában ezt írta: „Most, miközben népünk éppen az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményeivel küzd, újabb kísérletet látunk a magyar tisztviselők részéről arra, hogy a feketét fehérnek állítsák be, és áthárítsák a háború felelősségét Ukrajnára.”
Az ukrán elnök posztjában már külön kiemeli a kitiltott Brovgyit, regálva a támadás ideje alatt nyilvánosságra hozott kitiltás hírére.
A magyar kormány nem ítélte el a kijevi támadást. A külügyminiszter – számos nyugati kollégájával ellentétben – nem hívta be az orosz nagykövetet, holott ukrán kollégáját júliusban tíz napon belül kétszer is a minisztériumba rendelte.
Komolyabb következmények nélkül maradt a munkácsi augusztus 21-i rakétatámadás is. Nem kérették be az orosz nagykövetet, mert – Gulyás Gergely szerint – „Szijjártó Péter úgy ítélte meg, hogy ez nem szükséges.”
Persze a reakció hullám folyamatos, az ukrán külügyminiszter X posztjára is reagált a magyar külügyminiszter, melyben Andrii Sybiha azt írja, “Magyarország a történelem rossz oldalán áll”. Válaszában a magyar külügyminiszter a provokáció abbahagyására szólította fel ukrán kollégáját.
„Béláim, álljunk meg!”
Az eddigi jelek alapján úgy tűnik, a magyar kormány hajlandó egyre messzebb menni az ukrán–magyar kapcsolatok élezésében. A nyilvános szócsaták jelentősen befolyásolják a közvéleményt, így nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is rombolják a két ország viszonyát.
Csak reménykedhetünk, hogy mindez egy egyszeri túlkapás, és a felek képesek lesznek kilépni a közönségesség csapdájából, emelve a diskurzus színvonalát.
Hogy a „kocsma volt-e útban a földkupac előtt vagy sem”, az majd utólag derül ki. A felismeréshez pedig, hogy „Béláim, álljunk meg! Túltoltuk, rátoltuk”, talán még most sincs túl késő.
Kiss Gábor – Nyitókép: Jelenet a „Legényanya” című filmből (YouTube)
