Stark János

Közhely ma már, hogy a FIDESZ újsütetű feudalizmust épít, hiszen a NER nem egyéb, mint modern hűbéri lánc. Föntről egyetlen személy irányítja. Ő hozza meg a fontos döntéseket, amelyek az állam elfoglalásának köszönhetően gördülékenyen áramlanak lefelé. A legostobább és a legkártékonyabb ötletek is szinte akadály nélkül, hiszen megvan hozzá a kiszolgáló személyzet – az apparátus. Ezt a gépezetet, a FIDESZ hűbéri piramisát mutatom be az alábbiakban.A bűzlő hal feje, a piramis csúcsaA csúcson természetesen a magyar Kim Ir Szen, A HATALMAS VEZÉR helyezkedik el. Orbán Viktornak hívják. Isten kegyelméből uralkodik, amit jól jelez, hogy az egyházak is keresik a kegyeit. A szakértelmet ócska liberális trükknek tekinti, önmagát viszont tévedhetetlennek tartja. Úgy gondolja, hogy az ország felemelkedésének nem a jó gazdaság, oktatás, egészségügy, infrastruktúra stb. a záloga, hanem a sport, valamint saját rokonságának meggazdagodása. Meg persze a törleszkedés a nagytestvér diktátorokhoz. A második sorKözvetlenül a hatalmas vezér alatt tevékenykedik a második szint. Őket észak-koreai terminussal KEDVES VEZETŐKNEK nevezhetjük, de kemény magjukra használhatunk kínai kifejezést is: A NÉGYEK BANDÁJA. Kik a legfőbb korifeusok itt? Rogán Antal, Goebbels legjobb magyar tanítványa. Szijjártó Péter, a Nyugat ádáz ellensége, aki szerint a honfoglalók megállhattak volna a mai Oroszország területén. Orbán egyik legbuzgóbb embere, Gulyás Gergely, akinek nagy erénye, hogy soha nem volt saját véleménye. S végül a nagy materialista filozófus, Lázár Janos, 46 saját ingatlan büszke tulajdonosa, aki meggyőződéssel hirdeti: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér.” Kastélyinfo Lázár Jánossal - Forrás: YouTube képernyőképA harmadik, de nem a tök-alsóA hűbéri piramis harmadik szintjén sokan tülekednek. Természetesen nem egymás mellett, hiszen az alá-fölérendeltségi viszony itt is jelen van. * Itt van a NER gazdasági elitjének színe-java: az ellopott uniós pénzből meggazdagodott bankárok, földesurak és iparbárók, akiket nevezzünk egyszerűen csak NER-OLIGARCHÁKNAK. Az ország leggazdagabb emberévé lett Mészáros Lőrinc a legismertebb közülük. Bödőcs Tibortól, a kiváló független elemzőtől tudjuk róla: nem stróman, csak neki csíp, ha a hatalmas vezér erőset eszik. Ide jut a fényűzésből... Forrás: YouTube képernyőkép * Aztán itt vannak a minden rendű és rangú KARRIERLOVAGOK. A miniszterek, az államtitkárok, főigazgatók, igazgatók, kancellárok… Közös vonásuk, hogy pozíciójukat közvetve vagy közvetlenül a hatalmas vezérnek köszönhetik. Meg is tesznek mindent, hogy meghálálják. Többnyire nem érdekből. Á, dehogy! Őszinte meggyőződésből, hiszen jellemüket már rég az érdekeikhez igazították. * Külön kasztot képviselnek a hűbéri piramis harmadik szintjén Rogán emberei. Ők a MEGMONDÓEMBEREK. Az a feladatuk, hogy éjjel-nappal terjesszék azokat a gondolatokat, amelyeket a magyar Goebbels és sleppje feje bográcsában kifőz. Minden eszközük megvan ehhez, hiszen ők uralják a közmédiát, és övék a magánmédia jó része is. Szerkesztők, főszerkesztők, megafonosok – megannyi hitvány alak: a butító szólamok bajnokai. Közülük is kiemelkedik a Fidesz-alapító Orbán-barát: Bayer Zsolt, a kútmérgező gyűlöletkeltés legaljasabb képviselője. A piramis alja A legnépesebb persze a hűbéri piramis legalsó szintje. Itt sínylődnek a NARANCSKÁROSULTAK. Túlnyomórészt becsületes, de kevésbé tájékozott emberek tartoznak ide. Ők azok, akiknek ugyan vajmi kevés hasznuk van a FIDESZ teremtette rendből, mégis kiállnak a párt mellett. Miért? Egyrészt hagyományból; „Mindig a Fideszre szoktunk szavazni”. Másrészt a propaganda miatt. Aki elsősorban a köztévét nézi és a megyei napilapot olvassa, el fogja hinni, hogy nem a rossz kormányzás az oka hazánk leszakadásának, hanem Brüsszel, a migránsok, a háború, Soros, Zelenszkij meg az ukránok. És persze azt sem tudja, hogy leszakadtunk. Ellenkezőleg. Azt sulykolják belé nap nap után, hogy mennyivel jobb itt az élet, mint a svédeknél vagy Ausztriában.Hazánk jövője most főként attól függ, sikerül-e a kármentés. Meg tudunk-e elegendő embert győzni arról, hogy lehet más, jobb megoldás. S akkor a narancskárosultak is azt kapják büntetésül, amit a FIDESZ ellenfelei jutalmul. Egy élhetőbb, normálisabb, demokratikus Magyarországot. Stark János - Nyitókép: Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Lázár Janos, Rogán Antal - Fotó Facebook, ÍgyÉlünk montázs

Ki a magyar? Akinek fáj Trianon? Vagy akinek fáj Trianon is, de jobban fáj, hogy a mai Csonkamagyarország sereghajtóként kullog az Európai Unió tagállamai után? Akinek jobban fáj, hogy miközben Magyarország kormánya a szuverenitás bajnokaként büszkélkedik, orosz, dél-koreai és ki tudja még milyen érdekeknek szolgáltatja ki hazánkat?Mitől lesz valaki magyar?Magyar az, akinek fáj Trianon? A megfogalmazás (amelyet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott ki először ebben a formában 2000-ben) nem igazán szerencsés. Jobb úgy, ahogy Illyés Gyula szavakba öntötte: „Magyar az, aki annak vallja magát.” Ez ugyanis nyitott, befogadó magyarságfogalom. Nem egy politikai kurzusra, hanem az egyénre bízza a nemzeti hovatartozást. De attól, hogy valaki magyar, még nem lesz igazi hazafivá. Mert az már nem csupán döntés kérdése. Ott főként a tettek számítanak.Ki az igazi hazafi? A válaszhoz érdemes a nemzeti önismeret leghitelesebb forrásához: az irodalomhoz fordulnunk. Ez a fő témája első nagy drámánknak, a Bánk bánnak is.Katona József művében két konfliktus van jelen. Egy külső: Bánk és Gertrudis szembenállása, a nemzeti és az idegen érdekek összeütközése. S egy belső: két szerep, a magánember és a közhivatalnok perpatvara; az ország nagyurának ugyanis egyszerre kell helyt állnia férjként és államférfiként. A helyzet persze még bonyolultabb. Mert a közhivatalnok szerepe összetett: Bánk egyszerre kötődik osztályához, a királyhoz és hazafiként a nemzet egészéhez. Ezek a szerepek is konfliktusba kerülnek egymással. A második szakaszban Petúrnál Bánk leszereli az összeesküvőket, mert osztálykötődésén felülkerekedik királyhűsége. Később még feljebb lép: királyhűségét is legyőzi hazaszeretete. Ráeszmél: minden másnál fontosabb az egész ország jóléte. Ezért vállalja a gyilkosságot. A mű végén Endre is belátja, hogy mindennél fontosabb a nemzet egészének érdekeit szem előtt tartó hazaszeretet. Ez a dráma legfontosabb üzenete. A király szavaival: „Magyarok! előbb mintsem magyar hazánk / -Előbb esett el méltán a királyné!”. A Bánk bán azt üzeni: az igazi hazafi nem a saját vagy egy szűk csoport érdekeit tartja szem előtt, az igazi hazafiban nincs önzés, számítás vagy haszonlesés. Az igazi hazafi a nemzet egészére tekint, és képes minden mást annak alárendelni. Ahogy Kölcsey Emléklapra című epigrammájában megfogalmazta: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak/ Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT.” Ha innen szemlélődünk, sok mindent megértünk a magyar történelemből. Igazi hazafi volt első királyunk, István, aki hallgatott az idők szavára, és a keresztény Európához csatlakozott. Igazi hazafiak voltak a reformkor és az 1848-as polgári forradalom nagyjai: Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Deák, Eötvös, Jókai, Petőfi meg a többiek. És igazi hazafiak voltak 1956 hősei Gérecz Attilától Mansfeld Péteren és Kopácsi Sándoron át Nagy Imréig, mert minden másnál fontosabb volt számukra a haza becsülete.16 év egyéni haszonszerzés S ha innen szemlélődünk, rá kell eszmélnünk arra is, hogy immár 16 esztendeje olyan politikusok vezetik az országot, akiktől mi sem áll távolabb, mint az igazi hazafiság. Sárba tiporták, mert fontosabb volt számukra a saját és a szűkebb csoportjuk érdeke. Erről tanúskodnak a közpénzből keletkezett hatalmas vagyonok, pl. Tiborczé és Mészárosé. Erről árulkodnak a lezüllött közszolgáltatások. Ezt támasztja alá a fékek és ellensúlyok fölszámolása. Ezt igazolja a sajtó birtokba vétele. Ezt erősíti meg a központosítás, a sok-sok álcivil szervezet létrehozása – és a sort vég nélkül szaporíthatnánk. Stark János - Nyitókép: Orbán Viktor - Facebook - AI illusztráció

Keresztény vagyok, római katolikus. Gyakorlom vallásomat, és szívemen viselem egyházam ügyét. Az egyházak ugyanis fontos küldetést teljesítenek. KözösségformálásAz oktatásban, a szociális ellátásban stb. betöltött szerepükön túl mindenekelőtt azzal, hogy a 21. század kaotikus, darabokra szétesett világában igazi közösségeket kovácsolhatnak, és lelki támaszt nyújthatnak számunkra. Fábry Kornél püspök mesélte jó néhány évvel ezelőtt, hogy amikor Kaposfürdőre került lelkipásztornak, eleinte mintegy 40 fő látogatta az istentiszteleteket. Aztán jó félév múlva ez a szám megtízszereződött. Ráadásul a falu szinte minden lakója belépett valamilyen helyi egyházi szervezetbe.Mit mutat meg a kaposfürdői történet? A történetből legalább három tanulság vonható le. Egyrészt azt jelzi, mennyire ki van éhezve az ember a jó szóra, az értelmes tanításra. Másrészt érzékelteti, hogy társas lények vagyunk, legtöbbünk szeretne igazi közösséghez tartozni. Harmadrészt pedig azt bizonyítja, hogy az egyház akár csodára is képes, ha egy igazán jó pap veszi kézbe a dolgokat. Fábry Kornél püspök - Fotó: hirado.hu - Horváth Péter GyulaLassú elnéptelenedésEhhez képest mi történt az elmúlt évtizedekben? A népszámlálások adatai arról árulkodnak: egyre kevesebben tekintik magukat valamely egyházhoz tartozónak. A három legnagyobb magyar történelmi egyház híveinek száma 2001 óta közel felére csökkent, és a hanyatlás 2011 és 2022 között majdnem olyan erőteljes volt, mint az azt megelőző évtizedben. 2022-ben a magyarországi népesség 27,5 %-a (2 643 855 fő) vallotta magát római katolikusnak, 9,8 % (943 982 fő) reformátusnak, 1,8 % (176 503) evangélikusnak. S mindez – immár csak az elmúlt 16 évre fókuszálva – egy olyan időszakban történt, amikor az állam mindent megadott az egyházaknak. Pénzt, paripát, fegyvert. Anyagi juttatásokat változatos indokokkal, ingatlanokat, iskolákat stb. stb. stb. Nem egy olyan nagyobb hely van a mai Magyarországon, ahol az elmúlt évtizedben jószerint csak egyházi ingatlanok építésére vagy felújítására adott pénzt az állam.Miért taszít, ami vonzani hivatott? Nyilván voltak pozitív hozadékai is a kiemelt támogatásnak. Erkölcsileg azonban aligha tett jót az egyházaknak. Nem vonzotta, inkább taszította híveket, hogy a klérus számos tagja (kivált a felső vezetés képviselői közül) készséggel kiszolgálta a kormány politikáját. Mivel maga kiváltságos helyzetben volt, megfeledkezett a nagy nemzeti ügyekről (oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb.), s ha kénytelen volt elismeri, hogy baj van, a felelősséget elhárította magától. Budapesti Piarista Központ – Fotó: kitervezte.huVallás a politika szogálatábanNagy csalódás volt például számomra, hogy amikor a fővárosi piarista gimnázium tanárai szóvá tették az oktatás áldatlan állapotait, az általam is nagyra tartott piarista atya, Jelenits István így csillapította őket: az efféle kritika nem az ő dolguk, hiszen annyi mindent kaptak a Fidesz-kormánytól. A prímet persze a Balog-Novák-féle pedofil ügy viszi. Ebben az összefüggésben főként az, amit a református egyház mai vezetője, Steinbach József mondott. Ő – az index tudósítása szerint – e szavakkal vette védelmébe Balogot: „Ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is.” Krisztus nem a hatalom oldalán állAz efféle nyilatkozatok olyan távol vannak Krisztus tanításától, mint Makó Jeruzsálemtől. Az ugyanis nem a pénzről szól, hanem a szeretetről. Ha erről megfeledkezünk, ne csodálkozzunk, hogy egyre üresebbek a templomok, s a hívek egy része olyan hívővé lényegül át, aki az egyház helyett közvetlenül Istenhez fordulva reménykedik az üdvözülésben. Stark János - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció