Vádemelés után kirúgás a kitálalás másnapján!
Egy nappal azt követően, hogy az Integritás Hatóság elnöke kitálalt arról, hogy miképpen viszonyult a NER hozzá, a kormányzati korrupció kockázatát vizsgáló, legmagasabb rangban lévő tisztviselőhöz, a nyomozást végző Központi Nyomozó Hivatal vádat emelt ellene...
Aki nem költötte el a közpénzt
Mivel az ügy legapróbb részleteinek ismerete nélkül érdemes elemelkedni és nagyobb távolságból, felülnézetből ránézni erre a különös ügyre! A magam részéről egy, a konkrét vádaskodáshoz direktben nem kapcsolódó, de mégis nagyon jellemző dologra hívom fel a figyelmet: Az Integritás Hatóság egy olyan országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek a törvény szerint az éves költségvetése 20 milliárd forint, amiből Bíró Ferenc 15 milliárd forintot - mint fel nem használt, azaz feleslegesen el nem költött összeget - visszautalt a költségvetésbe! Miközben azon gondolkodunk, hogy ő vajon olyan közpénz közelébe engedett hiéna-e, aki nem tudván magát türtőztetni zsebre tesz, cimborák részére kijátszik közpénz milliárdokat - szóval: olyan-e, mint akik leleplezésén Bíró Ferenc és hivatala dolgozott -, vagy nem.
Mivel a kitálalást követően nyomban megtörtént a vádemelés érdemes egyéb fontos szempontot is figyelembe venni általánosságban.
Maga az ügy nyilvánosságra került részletei a bizonyítéka annak, hogy egy ilyen hatóság felelős vezetőjének - a hatóság céljai elérése érdekében - mentelmi joggal védett státuszban kellene lennie. A mentelmi jog hiánya az a körülmény, ami lehetővé tette, hogy Bíró Ferenc évek óta vegzatúrának, nyomásgyakorlásnak – s mint látjuk –, végső esetben büntetőeljárásnak legyen kitéve.
A hatalomleplező vád
A gyanúsítás, vád eddig napvilágra került elemei egytől egyig annak beszédes bizonyítékai, hogy a hatalom tudja manipulálni, kiélezett helyzetben kényszeríteni, nyomás alá helyezni azt a hatóságot, ami az ő korrupciós kockázatát van hivatva vizsgálni. A Hivatal létjogosultságát éppen az igazolj a legpregnánsabban, ahogyan és amilyen tartalommal ezek a vádak felépülnek.
A hivatali visszaélés vádja talán a leginkább árulkodó, szinte önleleplező. Felér egy beismerő vallomással. A hatalom, ami korlátozni akarja az őt korrupció szempontjából felügyelni köteles szervet sérelmezi, hogy nem tudja elég hatékonyan korlátozni a Hivatal vezetőjének tevékenységét? Ez lenne a „jogtalan hátrány”, ami tényállási eleme a hivatali visszaélésnek?
A „jogtalan hátrányokozás” két olyan tényállási elem, amire (és semmi másra) kellene kitérnie a vádnak:
- Mi a „jogtalan”? Mi ütközik jogszabályba, vagy azon nyugvó végrehajtási rendeletbe, belső szabályzatba? A Hatóság objektív, befolyásmentes működésének egyik fő biztosítéka, hogy sem az Igazgatóság, sem az elnökhelyettesek előzetes egyetértése, sem külső jóváhagyás nem szükséges a vizsgálat elindításához. Hogy 2024-től kezdődően a vizsgálati mappákhoz kizárólag az adott vizsgáló csoport tagjai és az ő szakmai munkájukat ellenőrző személyek férnek hozzá, hogy az igazgatóság tagjai, ideértve az elnököt, nem rendelkeznek általános vizsgálati mappa-hozzáféréssel az nem korlátozás, hanem a szakszerű, objektív, befolyásmentes működés biztosítéka. (Párhuzamot érzek pl. egy kórház működésével, ahol az egyes betegek különösen érzékeny egészségügyi adataihoz megfelelő biztosítékokkal csak a kezelőorvos férhet hozzá, a kórház igazgatójának nincs joga a beteg EESZT adataiban kutakodni, pusztán azért, mert beteget abban a kórházban látják el, amelyiket ő vezet.)
- Mi a „hátrány”? Azzal, hogy szakképzett jogászok közreműködésével, ellenőrzött keretek között, szabályozottan zajlik az adatkezelés, az ügyek kivizsgálása nem hátrány keletkezik, hanem szabályozottá, biztonságosabbá, aggálymentesebbé válik a működés. (Mintha egy kórházigazgató megtiltotta volna, hogy a kezelőorvoson kívül bárki kotorásszon a betegek EESZT adataiban törvényi, vagy a betegtől származó felhatalmazás nélkül.) Az nem „hátrány”, hogy a Hatóság kiszűri annak lehetőségét is, hogy azok, akik korlátozni igyekeztek volna a Hivatalt a „kínos” ügyek kivizsgálásában ezt nem tehessék meg előzetesen és akadálytalanul.
Milliárdos elhalgatások - pitiáner vádak
Egyébként is kérdéses, hogy egy szervezet szakképzet, munkakörükben eljáró jogászai által készített, illetve ellenőrzött belső szabályzatban foglalt eljárási rend mennyiben lehet jogellenes, illetve felróható a szervezet vezetőjének... (Ha esetleg lenne is bármiféle jogellenes korlátozás egy belső eljárási rendben annak jogsértő jellegében való tévedés kizárhatja a büntetőjogi felelősséget, ha a jogban való tévedéshez a munkakörében eljáró jogi tanácsadó tanácsai, véleménye vezetett.)
A hűtlen kezelés vádja pitiánersége miatt árulkodó. Mi más lenne napidíjakon, kiküldetési költségeken lovagolni? A Hivatal vezetőjének ellenőrzött, kontrollált ügymenetébe „belefantáziálni” a kettős címen kifizetést, visszaélést, szándékos, célzatos megkárosítást nevetséges. A hivatali gépjárművek használatát belső szabályzatok tisztázták. Van olyan, hogy több hivatali célból használható gépjármű is rendelkezésére áll egy vezetőnek. Ezek különféle módon és célból, akár magáncéllal is használatban lehetnek. Egy ilyen rangú, súlyú szervet az Állami Számvevőszék ellenőriz, s ha kell felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozott eljárás nem megfelelő. Az ilyen jellegű pitiánerséget szokás „parasztvakításként” minősíteni. Ezen a ponton csatolnék vissza a 20 milliárd éves költségvetésből az államkasszába visszafizetett, azaz: megtakarított 15 milliárdra!
Miért fájt Brüsszel a hatalomnak?
Önmagában árulkodó a Hatóság brüsszeli képviseletével kapcsolatos erőlködés. A jelen idejű társadalmi, politikai történések ismeretében hogyan lehet megkérdőjelezni annak szükségességét, hogy szükség volt egy ilyen képviselet felállítására, tevékenységére. Most, amikor az új kormány eszeveszett hajtásban, iszonyú munkával igyekszik elérni azt, hogy visszaszerezve a bizalmat augusztusig normalizálódjon a viszony és megkapjunk minden minket megillető összeget. Ebben a szituációban kérdőjelezi meg az ügyészség egy brüsszeli képviselet létének, tevékenységének értelmét? Annak a „Brüsszelnek”, amely az EU-s pénzek korrupcióellenes felhasználásának ellenőrzésével követelte ki Bíró Ferenc hivatalának felállítását?
Nem tetszik az ügyészségnek, hogy az Integritás Hatóság elnöke szükségét érezte a hatóságnál dolgozók képzését, ennek keretében oktatást arról, hogy mi fán terem az integritás (amit nekik vizsgálniuk, védeniük kell). Nagyon szubjektív, önkényes szempont egy ilyen tevékenységet pénzpazarló hűtlen kezelésnek tekinteni. Ennyi erővel egy nem jó fizika tanár miatt a tankerület vezetőjét hűtlen kezelés miatt a vádlottak padjárta lehetne ültetni, mert sok fizetést adott egy olyan tanárnak, aki szerintünk hülyeségre tanította a gyerekeket.
A nyilvánosság mint védelem
Szóval a Bíró Ferenccel szembeni „boszorkányüldözés” ezer sebből vérzik. A választási kampány időszak utolsó fázisában, a rendszerváltás előtt pár héttel színre lépő nyomozók, katonák valóban kitették magukat komoly egzisztenciális kockázatnak, sor került gyanúsításra is, végül azonban megszűntek az eljárások, s az érintetteket százezres tömegek ünnepelték hősként. A szürke eminenciásról viszont nem tudott a közvélemény. Egyet értek Puzsér Róberttel, aki a tegnapi kitálalás kapcsán megjegyezte:
„Az Orbán-rendszer lebontásának egyik legfőbb alakja végre átütötte a hazai publikum ingerküszöbét. Valamennyi szabadságszerető magyar hálás lehet neki.”
Kézenfekvő, hogy most a nyilvánosság az, ami a leginkább biztosíthatja számára a védelmet! Tartozunk neki azzal, hogy megvédjük a nyilvánosság erejével!
Begorombult ÁSZ elnök
A felgyorsult történések csattanója a mai napon az, hogy az ÁSZ elnök, aki eddig „Damoklész kardját lógatta” Bíró Ferenc fölött, hallván, látván a kitálalást, úgy döntött, hogy ismét megfontolja Bíró Ferenc eltávolítását a Hivatal éléről.
Ha eddig bárkinek kérdéses lett volna, hogy ki-kivel van, annak most teljesen nyilvánvalóvá válhat a képlet. A KNYF (az ügyben eljáró nyomozó-, egyben vádhatóság) ilyen súlyú ügyekben elég nagy valószínűséggel nem cselekszik a legfőbb ügyész tudta nélkül. (Indokolt is, hogy az ilyen súlyú ügyekre legyen rálátása az ügyészi szervezet fejének.) A legfőbb ügyész, illetve az Állami Számvevőszék elnöke egyaránt rajta van azon közjogi méltóságok listáján, akiket Magyar Péter a rendszerváltás érdekében lemondásra szólított fel. Ebben az összefüggésben érdemes értékelni a Bíró Ferenccel szembeni vádemelést és annak kísérletét, hogy eltávolítsák a hivatalából, ahol Bíró Ferenc elmondása szerint az elmúlt 16 év mintegy 60 ezer milliárdos korrupciójáról számottevő adat, bizonyíték, vizsgálati anyag lelhető fel. Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lenne fontos a mentelmi jog egy ilyen hatóságot vezető ember számára.
És érdemes azt a folyamatot is értékelni, ami kezdődik enyhe célozgatással, fenyegetéssel, folytatódik határozottabb intézkedésekkel, presszióval, figyelmeztetéssel, majd kilátásba helyezett eljárásokkal, TEK-es intézkedésekkel, félelemkeltéssel, majd büntetőeljárással, rabosítással, végül vádemeléssel és hivatalvesztés belengetésével (ne adj isten végrehajtásával).
dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés
