Vádemelés után kirúgás a kitálalás másnapján!

Eltűnt dokumentumok és közéleti megosztottság Csókakőn – interjú Csöngedi Roland helyei képviselővelCsókakő (Fejér megye) közéletében hónapok óta visszatérő téma az önkormányzat működése, az átláthatóság kérdése és egyes dokumentumok hiánya. A település egyik képviselőjét, Csöngedi Rolandot kérdeztük arról, hogyan látja a jelenlegi helyzetet, milyen problémákat érzékel, és milyen jövőt képzel el a falu számára.Hogyan jutottunk idáig?Sokáig nem foglalkoztam a helyi politikával, mert úgy gondoltam, hogy a település vezetése megfelelően végzi a munkáját. Egy beszélgetés során azonban felhívták a figyelmemet arra, hogy a környező települések jelentős fejlesztéseken mentek keresztül – műfüves pályák, játszóterek, parkosítás –, miközben Csókakőn ezek a beruházások elmaradtak. Képviselőként később ennél komolyabb problémákkal is szembesültem, különösen a település pénzügyi helyzetével kapcsolatban.Melyek a legnagyobb vitás kérdések? A legnagyobb problémát az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés jelenti. Több esetben tapasztaltuk, hogy fontos dokumentumok nem álltak rendelkezésre, vagy jelentős késéssel jutottak el a képviselőkhöz. Ez megnehezíti a felelős döntéshozatalt. Szakmai vagy személyes konfliktusokról beszélünk?Meggyőződésem, hogy alapvetően szakmai vitákról van szó. A képviselő-testület tagjai többségében nem hivatásos politikusok, hanem a településért dolgozó helyi emberek. A konfliktusok abból fakadnak, hogy bizonyos kérdésekben eltérő elképzeléseink vannak az átláthatóságról és a működés rendjéről.Megfelelően működik jelenleg a képviselő-testület? A testület eredményesen dolgozik. Célunk, hogy stabil pénzügyi hátteret teremtsünk, tartalékot képezzünk, és felkészítsük a települést a jövőbeni fejlesztési lehetőségekre. Mennyire átláthatók a döntések?Vannak olyan ügyek, amelyekben nagyobb nyilvánosságra és előzetes tájékoztatásra lenne szükség. Egy várbeli rendezvény kapcsán például utólag értesültünk olyan tervekről, amelyekhez a képviselő-testület jóváhagyása is szükséges lett volna.Megkapják-e időben a szükséges információkat?Nem mindig. Gyakran nagy mennyiségű anyag érkezik rövid határidővel, ami megnehezíti az alapos felkészülést. Ennek orvoslására szabályozási módosításokat kezdeményeztünk.Mit érzékel ebből a lakosság? A helyi közélet megosztottá vált, ami természetesen a lakosság számára is érzékelhető. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk a nyílt kommunikációt és a nyilvános üléseket. A nyilvánosság szerepe ugyanakkor nem minden esetben segíti a tisztánlátást. Van egy helyi videós tartalomkészítő, akinek felvételeit sokan követik, azonban véleményem szerint az általa közzétett anyagok nem mindig mutatják be teljes körűen az eseményeket. Emiatt gyakran alakulnak ki félreértések és felesleges feszültségek a településen. Úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek és a helyi „médiának” egyaránt felelőssége van abban, hogy a lakosság hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjon. Ebben a helyi félretájékoztatási-tv nem jeleskedik. Melyek a legfontosabb fejlesztési hiányok?Az egyik legnagyobb hiányosságnak a tornacsarnok megépítésének elmaradását tartom. Egy ilyen létesítmény nemcsak a sportéletet segítené, hanem közösségi rendezvényeknek is helyet adhatna.Mi a helyzet az eltűnt dokumentumokkal? A belső ellenőrzés során derült ki, hogy több fontos dokumentum nem állt rendelkezésre. Álláspontunk szerint egy ilyen ügy kivizsgálása elengedhetetlen, hiszen a hiányzó iratok komoly kérdéseket vetnek fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. Hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat?A bizalom alapja az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az őszinte kommunikáció. A múlt kérdéseit tisztázni kell, mert csak erre lehet stabil jövőt építeni.Mit üzensz azoknak, akik belefáradtak a konfliktusokba?Megértem azokat, akik belefáradtak a vitákba. Ugyanakkor hiszem, hogy a problémák feltárása és a tisztázás hosszú távon a település érdekét szolgálja. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott: „A béke igazságosság nélkül nem béke, csupán a háború egy csendesebb neve.” ÍgyÉlünk - Nyitókép: Csókakő, Csöngedi Roland - Fotó: Facebook

A gyermekbántalmazás teljes körű feltárásáért elindultak a hatósági ügyek. Szervezetten, egyszerre több helyszínen csapnak le, szigorú vizsgálatokat folytatnak. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (KR NNI) sajtótájékoztatót is tartott a 14 helyszínen tartott kutatás folyamatáról.A Kaleta hazugságMagyar Péter még 2025-ben jelezte, hogy Kaleta Gábort – akit a Fidesz pedofil, „elitélt” bűnözőjeként ismer a nagyközönség – 2016-ban lehetett látni az ÁGOTA táborban a gyerekek között. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tagadta, hogy járt volna náluk Kaleta. „Magyar a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, ami a 2016-os Ágota-táborban készült, és amelyiken Kiss-Rigó László megyéspüspök mögött látható. Kaleta több másik fényképen is látható a 2016-os táborban.” – írta a szeged.hu. A Szent Ágota Gyermekotthon vezetője felháborítónak tartja, hogy ilyen összefüggésben jelenítik meg az intézményüket. „..mint az ÁGOTA Közösség jelezte, Kaleta Gábor nem meghívott vendégként, hanem a tábor megnyitására felkért Trócsányi László, akkori igazságügyi miniszter sajtófőnökeként volt jelen a rendezvényen.” – nyilatkoztak. 2016 óta éppen tíz esztendő telt el. A tíz esztendő alatt vajon mi minden történhetett még?A bejelentések itt is megakadtakMost viszont, 2026 májusának végén megtelt a sajtó a rendőri munka híreivel. „Gyermekbántalmazás miatt 8 rendőrautó és 50 nyomozó vonult ki szerdán a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szegedi intézményébe” – írja a Népszava. Mint megtudtuk – már a bicskei botrány és a Szőlő utcai szörnyűségeket követően is – az elmúlt évtizedekben rengeteg feljelentés, bejelentés és jelzés is érkezett a hatóságok felé. A gyermekvédelmi intézmények kis lakóitól, a dolgozóktól. A bántalmazottaktól és azoktól, akik láttak, vagy tudtak a borzalmakról. De semmi nem történt. Vagy csupán elvétve egy-két eset - amiről azóta sem hallunk. Nagy kérdés, vajon miért? S most mi zajlik épp, hiszen több olyan ügyben is lecsaptak már a rendőrök, amelyeknek a dokumentációja ott lapult a fiókjaikban… Az Orbán-rezsim felületes és megalázó elrendelt vizsgálatáról kiderült, hogy hasznavehetetlen. Épp olyan bűnözőket tartóztattak már le, akik a gyermekeket megerőszakolták, prostitúcióra kényszerítették éveken, évtizedeken át, mégis „átmentek” a „kifogástalan életvitel vizsgálaton".A szakértelem teljes hiánya „A Gyermekjogi Civil Koalíció a közelmúlt gyermekvédelmi vonatkozású eseményei okán ismételten hangsúlyozza, hogy a kormány elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amikor megkezdhette volna egy integrált, komplex gyermekvédelmi rendszer kialakítását. A kegyelmi botrány óta hatályba lépett, a gyermekjogi hatásvizsgálatokat is nélkülöző Alaptörvény-módosítás és más törvénymódosítások tovább rombolták a gyermekvédelmi szakma presztízsét, az ellátórendszer működését, tovább mélyítették a gyermekvédelmi rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, a szakemberek “elvándorlását”, s nem emelték meg a gyermekjogok és így a gyerekek érdemi védelmének szintjét sem.” Süss fel napAz új kormány megjelenése vajon valóban nem csupán kormány-, hanem rendszerváltás is lesz? Ennek a folyamatát éljük? Még fel sem álltak a teljes minisztériumok, máris dolgoznak végre a hatóságok. A most felszínre került ügyben „öt embert gyanúsítottak meg és egyet őrizetbe vettek gyermekbántalmazás miatt.” A Kontroll bemutatja Pósfai Gábor belügyminiszter posztját is az ügyről. Érzékeljük, hogy beindultak az eddig nyomás alatt letiltott, eldugott, eltitkolt ügyekben az intézkedések. Látjuk, hogy az új kormány – ígéretének megfelelően – transzparens, azonnal tájékoztat, ha kell, leállít, amit kell, mozgásba lendít, utasít, profin végzi a munkáját.Itt az ideje, hogy az azonnali nagytakarítás megkezdődjön. A rendőrség kifejezetten kéri, hogy aki tud gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásokról, mindenképp jelezze feléjük. ( bejelentes@nni.police.hu ) Magyarország felszabadult, és végre valódi gyermekvédelem várható, de legalábbis a "tisztítótűz művelet" teljes gőzzel beindult! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd, dr. Apáti István, dr. Borvendég Zsuzsanna, Dócs Dávid – így együtt hatan elérték, hogy a Mihazánk Pártja az 5%-os küszöb fölé kerüljön a 2026-os választásokon, ezért bejutottak a Parlamentbe.Újra bent a radikális hatosDr. Apáti István, 1 gyerekes édesapa, már 2010 óta ül a Parlament padsoraiban. Apáti 2018 óta tagja a Mi Hazánknak, 6 éve pedig az alelnöke. A 48 éves politikusra a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki tisztségét bízta rá az országgyűlés. „Mint a bejegyzésben olvasható: „első intézkedésünk lesz, hogy kivizsgáltatjuk, hogy milyen külföldi beavatkozások történtek a magyarországi választások befolyásolására. Elfogadhatatlan az is, hogy magyar minisztereket külföldi titkosszolgálatok lehallgatnak, és mindezt a kampány részévé teszik. Ki kell vizsgálni továbbá bármelyik ország (legyen nyugaton, keleten, délen, északon) beavatkozását a választási kampányba! Szintén elfogadhatatlan a Meta politikai befolyásolási gyakorlata is.” - írta szon.hu Apátiról. Ezidáig nem hallottunk még az első intézkedések ténybeli állásáról, de feszült a várakozás, milyen eredményekre jutnak ezen vizsgálatok során.A látványos provokáció mestereA másik alelnök Dúró Dóra, 4 gyermekes édesanya, szintén 2010 óta parlamenti képviselő. A 39 éves politikusnőt egy ország ismerhette meg akkor, amikor fizikailag, igen látványosan, mesekönyveket darált le. „„Nem tűri a Mi Hazánk mozgalom, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság is, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Nem véletlen ugyanakkor, hogy éppen a legkisebbeket támadja ez az agresszív lobbi, a homoszexualizmus (sic!), a nevelésnek ugyanis óriási szerepe van e tekintetben is. A Mi Hazánk mozgalom szerint a családi életre kellene felkészíteni a fiatalokat, azt kell tudatosítani bennük, hogy ők várhatóan édesanyák és édesapák lesznek, ám erről vajmi keveset hallanak. Megzavarja az egészséges, biztonságos fejlődésüket, hogyha normálisnak és hétköznapinak állítják be azt, ami valójában nem az” – mondta felháborodva Dúró Dóra.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és számos közéleti szereplő is felháborodott Dúró cselekedetén. Szerintük ez egy politikai céllal történő könyvrombolás, ami egész Európában is – nem csupán Magyarországon – szégyenletes.2025 őszén is felkapott lett a médiában Dúró. „A politikus ellen korábban szabálysértési eljárás indult rongálásért, tavaly szeptemberben ugyanis feliratokat ragasztott az ARC-kiállítás egyik plakátjára. A jogszabályok alapján szabálysértési eljárás esetében a képviselő lemondhat mentelmi jogáról, ilyen esetben a bíróság dönt az ügyben.” - jelezte a HVG, bár végül a mentelmi jogról való lemondását leszavazta az országgyűlés.A radikalizmus családi vállalkozásbanDúró Dóra férje is ismert tagja a Mi Hazánk Mozgalomnak. Évekig ők voltak az egyedüli házaspár a Parlamentben. Novák Előd, 4 gyermekes édesapa, 46 éves politikus is elhíresült a radikális megnyilvánulásairól, 2018 óta a Mi Hazánk tagja, alelnöke, mellette önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester.„Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét.” - derült ki a Magyar Nemzet 2024-es soraiból. „A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg. Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről.” További HVG-s cikk is foglalkozik a házaspárral 2025-ben. „A képviselőpárosnak négy gyereke van, a legkisebb még óvodába jár, így Novák szerint „a szülői felelősséget sokféleképpen megélik”. Érdekes megnyilvánulása ennek a szülői felelősségnek, hogy az elvileg a lányát ünneplő családi kép alatt Novák Előd egy, a cigányok iskolázottságán élcelődő „viccet” sütött el kommentben.”Jól látszik, hogy a házaspár erősen homofób. „A homofób kifejezést magatartásra, megnyilvánulásra vagy személyre használjuk, ami azt fejezi ki, hogy valaki erős előítélettel vagy ellenséges érzésekkel rendelkezik a melegekkel, leszbikusokkal, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben. A homofób ember idegenedik a homoszexuálisoktól, vagyis azoktól, akik saját nemükhöz vonzódnak. A homofób gyakran nem csak elutasítja a homoszexualitást, hanem minden eszközzel, olykor agresszívan küzd is ellene. Ez az hozzáállás gyakran a félelemből, tájékozatlanságból vagy neveltetésből ered.” A szó jelentéséből is látszik, hogy a lojalitás, az elfogadás messze nem jellemző rájuk. Minden eszközt megragadnak – betartva a határokat –, hogy szavaikkal, cselekedeteikkel ezt kifejezésre is juttathassák.Az európai front harcosadr. Borvendég Zsuzsanna, 3 gyermekes édesanya, 52 éves politikus, 2024 óta tagja a Mi Hazánk Mozgazolm képviselőjeként az Európai Parlamentnek. Listavezetőként jutott be. Egy tavaly őszi cikk szerint „A közelmúltban megjelent a hír, hogy Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk EP-képviselőjét az Európai Parlamentben megbüntették.” A Magyar Jelen írásában egy hosszú, feltételezésekre és egyértelműen a Tisza Párt elleni fellépésre utalnak Borvendég mondatai. A csavaros történet nem igazán egyértelmű, sokkal inkább egy sértett, az Európai Parlament működését mindenképp kritizáló riportalany válaszait olvashatjuk. A képviselő nehezményezi, hogy Magyar Péter mentelmi jogát nem vonták meg tőle, és az indoklást nevetségesnek tartja. A betiltott Pride felvonuláson megjelent európai politikusokat is mélyen elítéli Borvendég Zsuzsanna ugyanitt: „Mérhetetlenül felháborítónak találom, ugyanis van egy nemzetállami jogszabályunk, amely tiltja ezeket a meneteket. Az európai parlamenti képviselők ennek tudatában érkeztek, tüntetőleg akarták megsérteni a törvényeinket. Ez nem egyszerűen a belügyeinkbe való súlyos beavatkozás, de szimbolikusan annak kifejezése, hogy a nemzetállami akaratot semmibe veszik.” 54 ingatlan és egy parlamenti székA 39 éves Dócs Dávid, 4 gyermekes édesapa, korábban nyolc évig volt a Mi Hazánk Mozgalom Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő, jelenlegi listás bejutó a Parlamentben. Ő is az egyik alapítója a 2018-as, a Jobbik-ból kilépő, Mi Hazánk Mozgalmat alapító tagoknak. Dócs vagyonnyilatkozatáról 2025 februárjában olvashattunk: „...az országos politikában és – vagyonnyilatkozata szerint – az agráriumban is igen aktív. A nógrádi képviselők közül az ő bevallása a leghosszabb (36 oldal), abban ugyanis nem kevesebb, mint 54 ingatlanról számolt be. Egy 442 négyzetméteres szügyi lakóházat kivéve ezek mindegyike Cserháthaláp településen található, ahol korábban polgármesterként is ténykedett, illetve gazdálkodóként is dolgozik. Az ingatlanok között több lakóház, erdő, szántó, legelő és fás terület szerepel, amelyek alapterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert. Nyolc személygépkocsi, illetve tehergépkocsi van a birtokában, ezek közül tavalyi dátummal egy Tata Telcoline, egy Robur és egy Škoda Superb szerepel. Egyéb nagy értékű ingóságként jelzett egy Saxonia vetőgépet, egy MTZ erőgépet, két Agrimaster szárzúzót, egy pótkocsit és egy Keeway Masiff quadot. Készpénzes megtakarításként 5 millió forintot jelzett vagyonnyilatkozatában. Más vagyontárgyként beszámolt kézi- és mezőgazdasági munkagépekről és hat lóról is. Hitelintézettel szembeni tartozása 40 millió forint, magánszemélyekkel szembeni tartozása 29 millió forint. A Dócs Családi Gazdaság vezetőjeként és őstermelőként is van bevétele.” E szerint még Lázár János ingatlanszámait is meghaladja a Dócs Dávidé, hiszen Lázárnak „csak” 46 ingatlana van.A Mi Hazánk első embereA Mi Hazánk Mozgalom elnöke Toroczkai (alias Tóth) László, 3 gyermekes édesapa. A 48 éves politikus Ásotthalom polgármestere volt 2013-tól. Kiemelkedő harcosa volt – már csak a földrajzi közelség okán is – az illegális migráció ellenzésének. A 2019-es európai parlamenti választási kampány során a Facebook törölte Toroczkai profilját, ahol kétszázezres követő-tábora volt már.Bár Toroczkai tagadja, hogy ugyanaz volna az orosz-politikája, mint a Fidesz-KDNP-nek, 2025 novemberében mégis elutazott Oroszországba egy konferenciára, majd ezt követően nyilatkozta azt, hogy Moszkva és Szentpétervár sokkal inkább európaibb, mint Brüsszel – ami jól jelzi, hogy hasonlóan „Brüsszel-ellenes”, mint Orbán. 2017-ben a 24.hu írt cikket: „A bíróság csütörtökön helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, melyben bűnösnek mondták ki Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom jelenlegi polgármesterét kétrendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi irodájánál történtek miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.” 2023-ban a Blikk ír arról, hogy „Toroczkai László volt az Index.hu és az ATV közös podcastjének vendége, ahol meghökkentő mondatok és történetek hangzottak el: a Mi Hazánk elnöke többek között őszintén beszélt a 2006-os budapesti zavargásokról, családi hátteréről és pártja esélyeiről.” Ezen a találkozón elhangzott az a mondat is, hogy „2006-ban le akartam lőni Gyurcsányt!”. Toroczkai tehát bejutott 2026. április 12-én a Parlamentbe, és az új miniszterelnök, Magyar Péter továbbra is „piszkálja a csőrét”.A parlamenti performanszMagyart utánozva tárlatvezetést tartott a Tisza Párt tárgyalóirodájáról – folyamatosan egy iskolai tanteremhez hasonlítva azt. A mai világban vállalatoknál, irodákban, iskolákban is gyakran használt projektor kivetítőt hightech luxusnak ítéli, és felháborítónak tartja, hogy tiszta, rendezett terem áll rendelkezésére a Tisza Pártnak.A probléma első körben nem az, hogy irritálja a Mi Hazánk Mozgalom 6 képviselőjét Magyar Péter miniszterelnöksége, vagy a Tisza Párt 141 fős megjelenése az Országházban, és a történelmi jelentőségű, elsöprő győzelem.Sokkal inkább az, hogy különböző, többször változó magyarázatokkal takaróznak azzal a cselekedettel kapcsolatban, amelyet az Országgyűlés alakulógyűlésén követtek el.Bárhogy említik az Örömódát, a Cigány himnuszt, vagy a Tavaszi Szél vizet áraszt című népdalt kivonulásuk indokaként, az elsődleges probléma, hogy hátrányos helyzetű gyermekek zenei előadása előtt tették meg. „Végül azonban nem az Örömóda előtt vonultak ki, ami az Európai Unió himnusza, hanem már akkor, amikor a tamburás cigány gyerekek bementek az ülésterembe. A Mi Hazánk hat képviselője ekkor kiment esküt tenni a Szent Koronánál. A 444 megkérdezte, hogy miért ekkor vonultak ki, Toroczkai László pártelnök azt mondta, hogy a Tisza felrúgta a sorrendet, és nem akartak bent lenni a párt himnuszánál (és az Örömódánál), utána nem is mentek vissza.” A kényelmetlen ellentmondásHogy is van ez? A Mi Hazánk Mozgalom hat képviselőjének összesen 15 gyermeke van. Családanyák, családapák. Könyveket daráltak, homofóbok, gyermekek védelmével lobbiznak álságos, arrogáns, kirívó tetteikkel, de amikor a valódi, hátrányos helyzetű, néhány esetben gyermekvédelmi intézményekben élő kis zenészek életük első legmagasztosabb fellépésére bevonulnak a csodálatos Országházba, akkor hátat fordítanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Toroczkai László - Wikipédia

Az Integritás Hatóság első embere ellen a NER indított eljárást, még annak reményében, hogy a rendszer menthető, s a korrupció elleni fellépésért felelős intézmény első számú vezetője elleni agresszív fellépés kellő elrettentő erővel bír majd, s amellett, hogy elmegy majd a kedve a részletes vizsgálódástól intő példa lehet majd a többi „renitensnek” is. Az eljárás éppen akkor ért a nyomozati szakasz végéhez, amikor a példátlan választási vereség után a NER összeomlott, a nyomozóhatóságok hirtelen elkezdtek villámgyors eredményeket felmutatni, sorra kerültek politikusok letartóztatásba, százmilliárdos nagyságrendben kezdődött meg a kétes eredetű vagyonok lefoglalása.Hirtelen megszűntek az eljárások a rendőrség viselt dolgairól színt valló, vagy éppen a Pride szervezése miatt megvádolt emberekkel szemben. Bíró Ferenc ügyében ilyen időpillanatban került az ügy a vádhatóság elé. Mielőtt megtudnánk, hogy vádat emelnek-e vele szemben, ő kiállt a nyilvánosság elé (2026. június 7. napján) és elmondta a “De Akcióközösség” oknyomozó riportereinek - Tompos Ádámnak és Tímár Áronnak -, hogy mi is történt vele valójában.A kecske-káposzta problémaHa a Magyar-kormány meg akarja kapni az uniós pénzeket, akkor 2026. augusztus 31-ig, akkor az Integritás Hatóság jogkörét bővíteni kell, miközben ennek a hatóságnak az első embere ellen büntetőeljárás zajlik. Az eljárás a bukott rezsim alatt indult, vélhetően azonban ebben az eljárásban koncepciós elemek is vannak. Ezt a hatóságot az Orbán-kormány az EU nyomására hozta létre a kormányzati korrupció gyanús elemeinek a kiszűrésére, s talán nem kerülünk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy inkább arra számítottak, hogy ez a feladat inkább el lesz bábozva, mintsem komolyan végrehajtva. Úgy tűnik, itt volt egy komoly félreértés a kormány és a hatóság elnöke között. Oly annyira, hogy ezt a kecske-káposzta problémát - jöjjön is az EU-ból a pénz, meg a korrupció is maradjon - nem sikerült megoldania az Orbán-kormánynak. Bíró Ferenc interjújából az derül ki, hogy személyében bizony az egyik első áldozatát látjuk a NER lassú, belső erjedésének. Az élet groteszk fordulata, hogy a NER disznóságai miatt indulatos választópolgárok gyakran keverik az Integritás Hatóságot a NER egyik legellenszenvesebb intézményével, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatallal. Pedig Bíró Ferenc hatósága éppen az ellenkezőjét csinálta annak, amit a sajtót, az ellenzéki érzelmű embereket vegzáló Lánczi-féle hivatal. Nagyon sok politikailag érzékeny ügyet kezelt, derített fel, engedett nem elsüllyedni. Lehet, hogy naivitás volt részéről, amit csinált - hogy hitte: ilyen környezetben tisztességgel és eredményesen végezheti a munkáját -, de lehet az is, hogy hősiesség. Mi történik akkor, amikor „túltolja” a hatóság a tevékenységét? Bíró Ferenc az oknyomozó riportereknek elmondta, hogy 2024. márciusában a nagyon sokadik levélváltás után Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelezte, hogy várja őt egy beszélgetésre, ahol aztán lehallgatásgátló masinák fedezékében effektíve felszorította arra, hogy a hatóság bizonyos vizsgálatoktól tartózkodjon, tehát hogy bizonyos kínos vizsgálatokat ne végezzen el. Egy független, országos hatáskörű szervezet. A beszélgetésből az a benyomás maradt meg Bíró Ferencben, hogy a hatalom igyekszik megakadályozni, hogy a hatóság belépjen különböző intézményekbe, igyekszik a kínos információkat minél jobban visszatartani. Eközben elvárták tőle, hogy képviselje Brüsszelben azt, hogy a megszabott mérföldkövek teljesülnek az EU-s pénzek folyósításához. A nyomásgyakorlás folyamatában megvoltak a fokozatok. Első lépés az, hogy „megveszik” maguknak, a második az, hogy megfenyegetik, s ha ez sem hatásos, hát akkor jön a büntetőeljárás. (Az aminek most éppen a nyomozati szakasza végén vagyunk.) „Megvenni” a feleségének felajánlott, jól fizető alibi-munkával szándékozták őt. Még csak bejárnia sem kellett volna a munkahelyre. Ezt Bíró Ferenc nem fogadta el. (Ha elfogadta volna talán ezzel lehetett volna a legkönnyebben sarokba szorítani; tehát nemcsak tisztességes, de igen bölcs döntés is volt részéről.) Aztán jött a fenyegetés. Bíró Ferenc elmondása szerint egy megrendezett baleset. Egy „ételfutár” autó és a felesége - Judit - által vezetett autó a Széna téren, a reggeli csúcsforgalomban koccant össze - sem személyi sérülés, sem anyagi kér nem keletkezett -, az „ételfutár” viszont nyomban rendőrt hívott a „balesethez”. Bíró Ferenc a saját hatóságának a biztonsági főnökét kérte meg, hogy segítsen a helyszínen intézkedni, aki azt közölte, hogy „Judit, te vagy a Feri gyenge pontja. Valld be, hogy te voltál, akkor téged most börtönbe viszünk. A Feri abba hagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk.” A következő fokozat egy kicsit komolyabb fenyegetés, amikor 50 TEK-es rárúgja az ajtót a munkahelyén, ezzel párhuzamosan pedig a feleségére otthon, a lakásban 16-an, színpadiasan, mint az 50-es években. Merthogy „alapos a gyanú” arra, hogy Bíró Ferenc egyik szolgálati gépkocsiját a felesége vezette, amivel kapcsolatban 14 millió forint károkozást vizionáltak. „Annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök - a konyhában sorba állított gyerekeknek -, hogy anya nem biztos, hogy hazajön.”Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentésMinderről az Origo előbb tudósított, mint ahogy ezt a Központi Nyomozó Főügyészség közölte volna hivatalosan. Ezt azért már komoly nyomásgyakorlásként élte meg, nem volt kérdéses számára, hogy a szándék az ő megtörése, majd lemondatása volt. Innentől már nem kérdéses, hogy egy központilag irányított nyomásgyakorlásról volt szó. Szerinte törvényszerű volt, hogy az ügy felülről vezérelt büntetőeljárásban folyatódik.Mennyi az annyi?Az interjúban példálózó jelleggel szó esik olyan ügyekről, amelyek az Integritás Hatóság látókörébe kerültek, s amelyek vizsgálata indulatokat válthattak ki a NER-ben. Az atlétikai VB-re bírók képzése az egyik évben még 12.700,-Ft volt, ami a másik évben 640.000,-Ft-ra nő és hirtelen négy képzés helyett 600-ra lett szükség. A lélegeztetőgépek ügyében őt a maláj partner előre figyelmeztette, hogy akivel a kormány szerződést készül kötni egy közismert gengszter, ezzel együtt is az állam beszerezte azokat (nagyon keményen túlárazva), és még mindig komoly pénzeket fizet ezek tárolásáért. Állítása szerint ez az üzlet – főleg, hogy a gyakorlatban nem igen használható gépekről van szó – mintegy 300 milliárd forintunkba került. A gondosóra program 1.000 milliárdos üzlet volt... Megemlítette Szabolcs megyében az újfehértói, meg nem valósult, torzón maradt két és félmilliárdba került alma üzemről, aminek súlyos pénzügyi örökségét a Debreceni Egyetem vette át. Megemlítette a Híd a munka világába programot, amelyben rengeteg pénzt kaptak, eszközöket, épületeket vettek belőle, aztán egyszer csak minden eltűnt, a politikai elkente az ügyet, az állam még kisegítette őket milliárdokkal, majd 15 év nyomozás után úgy zárták le az ügyet, hogy az Integritás Hatóság ne tudja azt vizsgálni. Látja azt a mintázatot a különböző építőberuházásoknál, hogy az első négy, öt köztes szereplő volt az, aki valamilyen sápt levett az elnyert pénzből és csak az ötödik, hatodik szereplő volt az a láncolatban, aki ténylegesen el is végezte a munkát. Ezért van az, hogy például amikor Magyarország kap 4.000 milliárd forintot az Európai Uniótól vasútfejlesztésre, akkor olyan állapotok vannak, mint amit a mindennapokban látunk.Bíró Ferenc példaként említette Kazár tanulságos esetét. Ez a nógrádi, 1700 fős település azt a kétes „dicsőséget” tudhatja magáénak, hogy ott a legmagasabb az egy főre jutó ellopott támogatások összege a legmagasabb. Ott épült bölcsőde 680 millió forintért - láthatóan nem bölcsődének szánva -; van ott halastó, halak meg tó nélkül fél milliárd forintért - ahogyan azt láthattuk Nyírmártonfalván a híres lombkorona nélküli lombkorona sétány esetében. Szóba került a Balásy Gyula-féle 1.300 milliárd forintos kormánypropaganda dőzsölés, ami nagyságrendjét tekintve Debrecen, Szeged, Kaposvár teljes lakosságának egy éves jövedelme. A NER-ben kiépített rendszer 90% fölötti piaci koncentrációt hozott létre ezen a területen, ami teljesen bezárta a piacot. Összességében az elmúlt 16 évben korrupciógyanús állami ügyletek nagyságrendjét 60.000 milliárd forintra becsüli. Mintha azt a 16 milliárd Eurót, amiért most folyik a küzdelem Brüsszelben 10 éven keresztül, minden évben ki kellene harcolni. A magyar költségvetés bevétele éves szinten nagyjából 38 ezer milliárd forint, amiből 10-12 % (kb. 4.000,- milliárd forint) „esett áldozatul” a korrupciónak. Rendszerszintű korrupció?Bíró Ferenc tényként kezeli, hogy a közbeszerzések rendszere, az a tény, hogy az állam lett a legnagyobb gazdasági szereplő, hogy központosították a forrásokat olyan strukturális probléma, ami megágyaz a rendszerszintű korrupciónak. A jogalkotás - és jogalkalmazás - megágyaz ennek azzal, hogy nem a törvény szellemét követi, hanem a tilalmak taxatív felsorolásával inverz módon jelöli ki az utat: mindent szabad, ami nincs tiltva. Becslése szerint a közbeszerzésekkel szerzett bevételek nagyjából fele az, amit korrupciós csatornákon keresztül el lehet lopni egy ilyen módon működő rendszerben. Az fel sem merült benne, hogy mindezt látva lemondjon. Nem fér össze a lelkiismeretével, hogy látva, hogy mit lehetne csinálni abból a pénzből, aminek a felügyeletével megbízták - szemben azzal, ami ehelyett meg is valósult - hátrahagyja a munkát. Ha kapott hat évet arra, hogy ezt a feladatot ellássa, ha megvan a tehetsége, tudása, tapasztalata ahhoz, hogy ezen a területen szolgálja az országot, akkor nem fér össze a lelkiismeretével, hogy csak úgy feladja. Mert ennek a hatóságnak van arra eszköze, arra, hogy ne engedje elsüllyedni az ügyeket, nyitva tartatni annak lehetőségét, hogy a nyomozások folytatódjanak olyan ügyekben, mint például a Bayer Zsolt feleségéhez köthető vérplazmázás. Bíró Ferenc összességében azt olvasta ki a szeme előtt kibontakozó mintázatokból, hogy az edukálatlan, kontrollálható emberek tömege, párhuzamosan az ország adósságállományának, az átlagkereset alakulásával, az inflációval kirajzolja azt a hatalmi technikát, ami alapvetően egy hatalmi rétegnek a hatalomban tartását hivatott segíteni. Ezek a támogatások a NER-ben egy feudalista berendezkedés felépítését és szinten tartását, egy klientúra építést voltak hivatottak szolgálni. Őszintén beismerte, hogy a hivatalba lépése idején adott interjúban még naivan vallotta, hogy nem hisz abban, hogy rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon. Ahogy mondta a mostani interjúban: ez a mondat nem öregedett olyan jól. Mára kialakult az a határozott nézete, hogy bizony rendszer szinten folyt a korrupció hazánkban. Mennyiben érzi felelősnek magát abban, ami hazánkban történt?Az Integritás Hatóság élén, a korrupcióállami harc első számú tisztviselőjeként, ő az az első állami vezető, aki kiáll, és kitálal arról, hogy Magyarországon rendszerszintű, felülről szervezett korrupció zajlott. Mindennek árnyékában okkal vetődik fel, hogy miért és mennyiben érzi magát felelősnek. Sokan talán azért kezelik őt egyfajta „nerencnek”, mert olyan látványos kiállás, kiteregetés, mint aminek most éppen tanúi vagyunk nem történt ezen súlyos időszakban.Bíró Ferenc elmondta, hogy abban nem érzi magát felelősnek, hogy vannak ragadozó természetű emberek, akik, hogyha közpénz közelébe kerülnek, akkor nem bírnak magukkal. Viszont életben tartotta a hatóságot, tartotta a lelket a hatóság embereiben (akkor is, amikor nagy nyilvánosság előtt érte őt nyílt, igen durva támadás). Mint első számú vezető azért volt ott, a helyén, hogy felfogja azokat a csapásokat, amelyeket a hatalom mért az intézményre. A munkatársaitól azt kérte, hogy továbbra is szakmai alapon, objektíven, politikamentesen, tényalapon végezzék a munkájukat. És ezt csinálták is tovább, ezek a feltárt ügyek azért lehetnek most is napirenden, mert igyekezett túlélni - mártírkodás helyett -, s most, a NER bukásával bebizonyosodni látszik, hogy ennek a nyugodtabb stratégiának volt értelme. Elmondása szerint, ha nem tartja életben a hatóságot, akkor ennek az országnak nem lenne most esélye a mostani Euro milliárdokra. Alternatíva lehetett volna lángpallossal beleállni abba a nem megnyerhető harcba, amiben szembe jön az egész állam, az egész propaganda, a hatalom árnyékában működő rendőrség és jogszolgáltatás. Egy Zrínyi kirohanása szerű látványos akció - például egy nemzetközi sajtótájékoztató arról, hogy mit műveltek a hatóságával regnáló miniszterek - lehet, hogy a hatóság egészének végét jelenthették volna. dr. Zeke László - Nyitókép: Bíró Ferenc - Fotó: YouTube képernyőmentés

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – Politikai kommunikáció - kontra valóságA közéletben a legnagyobb hatalom nem mindig a törvények, a rendeletek vagy a bírósági ítéletek kezében van, hanem a szavakéban. Az ismétlés, a félelemkeltés, a leegyszerűsítés sokszor erősebb, mint a száraz tények. A migráció 2015-ös európai válsága körül kibontakozó magyar kormányzati kommunikáció iskolapéldája ennek a jelenségnek. A kérdés nemcsak politikai, hanem társadalmi is: mennyire vagyunk hajlandók szembesülni a valósággal, és mennyire engedjük, hogy a félelem vezessen bennünket?Az uniós döntések és a magyar fordulat Az Európai Tanács 2015 júniusában egyértelmű álláspontra jutott: a menekültválság kezeléséhez közös megoldásokra van szükség. A tagállamok vezetői – köztük Orbán Viktor is – egyetértettek abban, hogy a migránsok áthelyezése, visszatérése, valamint a tranzitországokkal való együttműködés kulcsfontosságú. A júliusi ülésen konszenzussal döntöttek Görögországból és Olaszországból történő 40 ezer menekült áthelyezéséről, és ebben Magyarország is részt vett, Pintér Sándor belügyminiszter képviseletével. A fordulat csak ezután következett. A kormány kommunikációjában a migrációt, a bevándorlást és a terrorizmust összemosta, „Brüsszel” pedig ellenséggé vált. A menekültek ügye többé nem nemzetközi szolidaritási kérdésként jelent meg, hanem a magyar szuverenitás elleni támadásként. A valóság és a belpolitikai narratíva közötti szakadék innentől kezdve egyre mélyült. A jogi küzdelem és a bírósági ítélet A magyar kormány a Tanács 2015/1601 számú határozatát az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg. Érvei széles skálán mozogtak: eljárási szabálytalanságra, a jogbiztonság sérelmére, a szükségesség és arányosság elvének megsértésére hivatkoztak. A perben Szlovákia, és mint beavatkozó Lengyelország is Magyarország mellé állt, míg több uniós tagállam és maga az Európai Bizottság az alperesi oldalt támogatta. A Bíróság végül egyértelmű ítéletet hozott: a magyar és szlovák keresetet teljes egészében elutasította. Kimondta, hogy a Tanács jogszerűen járt el, a határozat összhangban áll az uniós joggal, és a szolidaritás elve kötelező minden tagállam számára. Különösen hangsúlyozta, hogy a terhek megosztása az EU működésének alapja, és Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy aránytalan teher nehezedett volna rá. Jogilag tehát vereség érte Magyarországot. Ám politikailag más volt a helyzet. A kormány számára a kudarc is munícióvá vált. A brüsszeli bíróság döntése újabb bizonyítékként szolgált arra a narratívára, hogy az EU „bürokratái” a magyar emberek érdekei ellen dolgoznak. Így a kormány folytathatta a „harcot Brüsszellel szemben”, miközben a társadalomban elmélyült a félelem és a bizalmatlanság. Ez a stratégia rövid távon rendkívül hatékony. A választók jelentős része nem követi nyomon a bírósági ítéletek részleteit, de érzékeny a félelemkeltő üzenetekre. A politikai kommunikáció tehát felülírta a tényeket, és a kudarc valójában sikernek tűnhetett. Vonuló tömeg - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációA propaganda társadalmi ára A történet legnagyobb tanulsága nem is jogi vagy politikai, hanem társadalmi. A közvélemény számára a tények helyét átvették az ismételt üzenetek: „a migráció veszély”, „Brüsszel ellenség”, „a kormány megvéd”. Ha sokszor halljuk, elhisszük – és ezzel a propaganda elérte célját. Csakhogy a félelemre épített közbeszéd hosszú távon romboló hatású. Egyrészt torz képet ad a valóságról: a menekültválság összetett problémáját szándékosan leegyszerűsíti, elhallgatva a közös európai erőfeszítéseket. Másrészt gyengíti a társadalom kritikus gondolkodását. Ha hozzászokunk, hogy kész válaszokat kapunk, nem keressük többé a tényeket. Az ügy megmutatja, hogy a politikai kommunikáció képes felülírni a valóságot – de csak addig, amíg a társadalom engedi. A demokrácia lényege nem csupán a választás szabadsága, hanem az is, hogy a polgárok tájékozott döntéseket hoznak. Ehhez viszont nem elég a kormányzati kommunikációt hallgatni: szükség van a tényekre, az európai döntések ismeretére, a kritikus gondolkodásra. A kérdés tehát nem az, hogy a magyar kormány vagy Brüsszel „nyerte-e meg” ezt a csatát. A valódi kérdés az, hogy mi, állampolgárok hajlandók vagyunk-e kilépni a propaganda buborékjából, és a valóság alapján ítélni. Mert ha nem, akkor tényleg igaz lesz a cím: ha sokszor mondják, elhisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Sok sok egyetértésAz előző részben már beszámoltunk róla, hogy 2015. novemberében a magyar parlamentben a migrációval kapcsolatban felszólaló Fidesz-Kdnp-s kormánytagok, képviselők, és egy MSZP-s felszólaló is, az EU „semmittevését” igyekezték kihangsúlyozni. Mindeközben elsikkadtak azok a tények, hogy az Európai Tanács (uniós országok állam-, illetve kormányfői) a 2015. június 25–26‑i ülésén konszenzus alapján többek között úgy határozott, hogy fejleszteni kell a migránsok áthelyezése és áttelepítése, a visszatérésük, a visszafogadásuk, a reintegrációjuk, valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködést! Továbbá meg kell említeni, hogy a tagállamok kormányainak képviselői a Tanács keretében 2015. július 20‑án szintén konszenzussal fogadták el a 40000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Ekkor Magyarországot Pintér Sándor belügyminiszter képviselte. Mindennek ellenére, úgy tűnik, hogy a Fidesz-Kdnp kormányzó koalíció hátat fordított az Eu-ban tett nyilatkozatainak, kötelezettségvállalásnak, és kialakította azt a kormányzati politikai irányt, amely semmilyen körülmények között nem akart együttműködést az EU-val. Ehhez párosult az a fajta kommunikáció, amely a migrációt, a bevándorlást, és a terrorizmust egymással összemosta, a társadalomban elültette a félelmet, a rettegést a több százezres „letelepedésre váró” migráns tömeggel történő riogatása, valamint „Brüsszel” démonizálása által. Ennek eredményeképpen – politikai termékként – a kormány az EU Bírósága előtt megtámadta a Tanács 2015/1601 számú határozatát. A perAz áthelyezéssel kapcsolatos kérdésben Magyarország, hivatkozva a Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló 2015. évi CLXXV törvényre az EU Bírósága előtt megtámadta (megsemmisítés iránti kereset) a Tanács 2015/1601 számú határozatát. Magyarország mellett, a Szlovák Köztársaság is megtámadta a Tanács már említett számú határozatát, a kereseteket 2015. december 2‑án, illetve december 3‑án benyújtották az Európai Unió Bíróságához Az ügyeket - a C‑643/15. és C‑647/15. sz. – a Bíróság egyesítette. Magyarország a keresetében kérte azt, hogy a Bíróság a Tanács 2015/1601 számú határozatát elsődlegesen semmisítse meg, másodlagosan a Magyarországra vonatkozó részében semmisítse meg, valamint kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.Érdekes, hogy az ügyekben Magyarország és Szlovákia mellett Lengyelország is, mint beavatkozó megjelent, viszont az alperesi (Európai Unió Tanácsa) oldal mellé, mint beavatkozó 7 tagállam (Belga Királyság, Németországi Szövetségi Köztársaság, Görög Köztársaság, Francia Köztársaság, Olasz Köztársaság, Luxemburgi Nagyhercegség, Svéd Királyság) és az Európai Bizottság is csatlakozott. A megtámadott határozat, háttér, keletkezéstörténet és tartalom rész alatt a Bíróság – többek között - megjegyzi, hogy: „Az Európai Tanács a 2015. június 25–26‑i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszatérésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, amely műveletben minden tagállam részt fog venni.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. I.A.7.Az Európai Tanács június 25–26‑i ülésein Orbán Viktor is részt vett, és minden jel szerint egyetértett a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán, az EU tagállamainak állam és kormányfői által kialakított állásponttal!A másik érdekes és kevésbé ismert tény, ahogy a korábbiakban már bemutattuk az az volt, hogy „2015. szeptember 9‑én a Bizottság az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján előterjesztette a nemzetközi védelem területén Olaszország, Görögország és Magyarország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2015) 451; a továbbiakban: a Bizottság eredeti javaslata).”.A Bizottság eredeti javaslata arról is rendelkezett, hogy Magyarországról 54000 nemzetközi kérelmet kérelmező személyt kell a többi tagállamba áthelyezni. A Tanács a 2015. szeptember 17. és 22. között tartott ülései során a Bizottság javaslatát módosította, mivel Magyarország kijelentette, hogy nem akar az áthelyezés kedvezményezett tagállamai körében szerepelni. Következésképpen a javaslat végleges szövegében a Magyarország már nem, mint kedvezményezett tagállam, hanem, mint áthelyezési céltagállam szerepelt. A C‑647/15. sz. ügyben keresete alátámasztása érdekében Magyarország tíz jogalapra hivatkozott:Az első és második jogalapAz EUMSZ (AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS) 78. cikk (3) bekezdése megsértésének az állításán alapult. Lényegét tekintve Magyarország azt állította, hogy a Tanács kizárólag rendes (valamely uniós jogi aktusnak a Bizottság javaslata alapján, a Parlament és a Tanács által történő közös elfogadása) vagy különleges jogalkotás (valamely uniós jogi aktus elfogadására vagy a Tanács közreműködésével a Parlament által, vagy a Parlament közreműködésével a Tanács által kerül sor) keretében hozhatta volna meg a határozatát. A határozat 24 – bizonyos esetekben 36 – hónapos időszakra történő alkalmazhatóságát, ellentétesnek tartották az „átmeneti intézkedések” fogalmával.A Bíróság azt az álláspontot alakította ki, hogy a megtámadott határozat nem képezhette akadályát az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése alapján történő elfogadásának, mivel nem volt rá kötelező a rendes vagy a különleges jogalkotási eljárás. A Bíróság kifejtette azon álláspontját is, hogy az EUMSZ 78. cikk (3) bekezdése a megköveteli, hogy az említett intézkedések ideiglenesek legyenek, de egyúttal mérlegelési mozgásteret tart fenn a Tanács számára.A Bíróság kimondta, hogy a Tanács nyilvánvalóan nem lépte túl a mérlegelési jogkörét, amikor meghatározta a megtámadott határozatban szereplő intézkedések időtartamát (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig kellett alkalmazni). A harmadik jogalapMagyarország azt állította, hogy a Tanács a határozat elfogadásával úgy módosította a Bizottság eredeti javaslatát, hogy a Bizottság – Tanácsi határozat elfogadásának napján – jelen lévő tagjai (első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos) nem voltak felhatalmazva a Bizottság eredeti javaslata módosításához történő hozzájárulás adásához, illetve hogy a Tanács a határozat elfogadásakor az egyhangúságot mellőzte, és ezek miatt lényeges eljárási szabályt sértett. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy a határozat elfogadásának napján (2015. szeptember 22‑i ülés) a Bizottság részéről jelen volt az első alelnök és a menekült‑ és migrációs ügyekért felelős biztos is, és így került elfogadásra a Tanács által végrehajtott valamennyi módosítás, amely állítást tulajdonképpen a Bizottság is megerősítette. Ezt az állítást azonban Magyarország továbbra is vitatta, mivel álláspontja szerint a Bizottság két szóban forgó tagjának nem volt felhatalmazása arra, hogy jóváhagyják a javaslat módosításait. A Bíróság ezen magyar álláspont kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország (és Szlovákia sem) semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő, amely kétségbe vonhatná a Bizottság által állítottakat, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat, így a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság két olyan tagja volt jelen, akik felhatalmazással rendelkeztek, illetve nem volt szükséges az egyhangúság Tanács határozatának meghozatalához az egyhangúság. A negyedik jogalap Ennek tekintetében Magyarország és Szlovákia arra hivatkozott, hogy a határozat elfogadása során a nemzeti parlamentek véleményezési jogát nem tartották tiszteletben, valamint a Tanács megsértette a Tanácson belüli viták és szavazás nyilvános jellegének követelményét. A Bíróság – visszautalva az első és második jogalap kapcsán tett megállapításaira – kimondta, hogy tekintettel arra, hogy nem jogalkotási aktusról van szó, így a nemzeti parlamentek részvétele, valamint a Tanácson belüli tanácskozás és szavazás nyilvánossága nem kötelező. Az ötödik jogalap E jogalap esetében arról volt szó, hogy mivel a Tanács a Bizottság eredeti javaslatát lényegesen módosította és úgy fogadta el a megtámadott határozatot, hogy erről nem folytatott újabb konzultációt a Parlamenttel, így lényeges eljárási szabályokat sértett. Itt gyakorlatilag Magyarországgal kapcsolatban történt módosítás, mivel a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarország az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között szerepelt – a Görög Köztársasággal és az Olasz Köztársasággal azonos címen –, viszont a magyar kormány tiltakozása miatt a módosítást követően már, mint áthelyezési céltagállammá vált. A Bíróság megállapította, hogy 2015. szeptember 16‑án a Tanács elnöksége a Parlament rendkívüli plenáris ülésén Magyarország álláspontjáról tájékoztatást adott, így a Parlament 2015. szeptember 17‑i állásfoglalásában szükségszerűen figyelembe kellett vennie Magyarország státuszának módosítását, amely miatt ezen jogalapra történő hivatkozás, mint megalapozatlan elutasította. A hatodik jogalap Ennek vonatkozásában Magyarország azzal érvelt, hogy a Tanács a megtámadott határozat elfogadása során nem tartotta tiszteletben a nyelvhasználatra vonatkozó uniós jogi szabályokat, mivel a Bizottság eredeti javaslatához fűzött módosításokat átvevő szövegeknek (végül a Tanács által elfogadott határozatnak) kizárólag az angol nyelvi változatát küldték meg. A Bíróság rögzítette, hogy a Bizottság eredeti javaslatát az összes tagállami delegáció számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátották – bár lehetőség lett volna rá, de –, egyetlen tagállam sem emelt kifogást a nyelvhasználat ellen, továbbá valamennyi módosítást felolvasták és azokat szinkrontolmácsok lefordították. A hetedik jogalap az EUMSZ 68. cikk és az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseinek a megsértésével kapcsolatos érvelésen alapult.Magyarország – Szlovákiával együtt – a keresetében azt állította, hogy mivel a megtámadott Tanácsi határozat elfogadása minősített többséggel történt, azonban az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetéseiből az tűnik ki, hogy e határozatot „konszenzus útján” kellett elfogadni „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”, így a Tanács lényeges eljárási szabályokat sértett. Ezen érvelés ellen a Bizottság azt hozta fel, hogy az Európai Tanács következtetései nem bírnak kötelező erővel, csupán politikai szempontból van hatásuk. A Bíróság a Bizottság ezen álláspontjával értett egyet, mivel kimondta, hogy az Európai Tanács következtetéseinek „politikai” jellegének mind a Bizottság jogalkotás‑kezdeményezési hatáskörére, mind pedig a Tanácson belüli szavazási szabályokra gyakorolt hatása nem minősülhet a határozat megsemmisítési indokának. Mindemellett megjegyzi a Bíróság, hogy „Az Európai Tanács 2015. június 25–26‑i következtetései kifejtik, hogy a tagállamoknak az áthelyezésről „konszenzus útján” kell dönteniük „a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével”. E tekintetben ezek a következtetések kifejezetten arra vonatkoznak, hogy „két év alatt 40000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba”, és „az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadása” útján. Márpedig a 40000 személyt érintő ezen áthelyezési mechanizmusra a 2015/1523 határozat vonatkozott, amelyet 2015. szeptember 14‑én konszenzussal fogadtak el. Ezért ez a határozat e tekintetben teljesen mértékben végrehajtotta az említett következtetéseket.” - A Bíróság ítélete (nagytanács), 2017. szeptember 6. - D.1.b 143. Ezen pont alatt megjegyzést érdemel, hogy a migránsok áthelyezése és áttelepítése kapcsán a Tanácsban 2015. szeptember 14‑én elfogadott 2015/1523 határozat konszenzus alapján történt, amely során Pintér Sándor belügyminiszter képviselte a magyar kormányt. Azt is rögzíteni kell azonban, hogy ez a Tanácsi határozat nem rendelkezett úgy, hogy Magyarországnak a migránsok áthelyezésében közre kellene működni, valószínűleg azért, mert a Tanács figyelemmel volt a Bizottság által 2015. szeptember 9-én asztalra tett 2. intézkedéscsomagjára, amelyben Magyarország, mint a migrációval – a nyugat-balkáni útvonalon keresztül - jelentősen érintett ország, azaz „frontország” volt. A nyolcadik jogalapA jogbiztonság és a normavilágosság elve, valamint a Genfi Egyezmény megsértésére alapították a felperesek A felperesi álláspont szerint a megtámadott határozat több ponton nem világos, illetve a „Dublin III” rendelethez való viszonyulása is kérdéses (pl.: jogorvoslathoz való jog, áthelyezésre történő kiválasztás kritériumrendszer, áthelyezési céltagállamban maradás biztosítása). A Tanács vitatta, hogy a határozata nem tartja tiszteletben a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, illetve állította, hogy a közös európai menekültügyi rendszerrel kapcsolatos vívmányokba, a Szerződésekbe és a Charta rendszere által létrehozott jogrendbe illeszkedik, valamint kifejtette, hogy sem a Genfi Egyezmény, sem az uniós jog nem biztosítja a menedékkérő számára azt a jogot, hogy szabadon megválaszthassa a befogadó országát. A Bíróság megállapította, hogy a Tanács tiszteletben tartotta a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, mivel a határozat preambulumbekezdésében pontosította a határozat rendelkezései és a közös uniós menekültügyi politika keretében elfogadott jogalkotási aktusok rendelkezései közötti kapcsolatot. A céltagállamban maradás biztosítása kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a határozat pontosan kifejti azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak (pl.: a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak olyan ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a tovább utazásukat, vagy kötelezés arra, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamba). A kilencedik jogalapA szükségesség és az arányosság elvének a megsértésén alapult. Álláspont szerint tekintettel arra, hogy Magyarország kikerült a kedvezményezett tagállamok köréből és így 120000 nemzetközi védelmet kérelmező áthelyezéséről szóló döntés ellentétes az arányosság elvével, figyelemmel arra is, hogy ez magában foglalja azon 54000 személyt kitevő létszámot, akiket a Bizottság eredeti javaslata szerint Magyarországról kellett volna áthelyezni. A Bíróság megállapította, hogy Tanács azért tartotta fenn a 120000 személyt kitevő összlétszámot, mivel úgy ítélte meg, hogy így csökkenthető a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás. Továbbá a Bíróság rögzítette azt is, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a Tanács által figyelembe vett statisztikai adatok nem voltak relevánsak. A tizedik jogalap szerintA határozat Magyarországra kifejtett hatásai miatt az arányosság elvébe ütközik. Álláspont szerint a Tanács határozata, mint áthelyezési céltagállam szerepeltette Magyarországot, miután az lemondott a Bizottság eredeti javaslatában előírt, kedvezményezett jogállásról, viszont Magyarország súlyos migrációs nyomás alatt állt. Ebből kifolyólag a határozat Magyarországra nézve aránytalan terhet ró, mivel kötelező áthelyezései létszámokat határoz meg részére. A Tanács ezzel szemben azt állította, hogy az előírt áthelyezési mechanizmus mellett olyan lehetőség is volt, amely alapján valamely tagállam kérheti, hogy a migrációs áramlások jelentős megváltozása esetén felfüggesztésre kerüljenek az áthelyezésre vonatkozó kötelezettségei (Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság kérték és meg is kapták 2016/408. számú és a 2016/946 számú határozattal). A Bíróság felidézte a támadott határozat meghozatalának körülményeit, és rögzítette, hogy: * 1. „2015. szeptember 9-i javaslatában a Bizottság Magyarországot az áthelyezés kedvezményezett tagállamai közé sorolta, mivel a 2015-ös év első nyolc hónapjára, különösen az ezen év júliusára és augusztusára vonatkozó adatok többségében Görögországból érkező migránsoknak az úgynevezett „nyugat balkáni” útvonalon keresztül történő tömeges érkezését tárták fel, amely így olyan jelentős nyomást gyakorolt a magyar menekültügyi rendszerre, amely hasonló a görög és olasz menekültügyi rendszerekre gyakorolt nyomáshoz.”, * 2. „Mindazonáltal Magyarországnak a Szerbiával közös határán lévő kerítés létesítését és a Magyarországon lévő migránsoknak nyugati irányba, főként Németország felé való tömeges átutazását követően ez a nyomás 2015. szeptember közepe felé jelentősen enyhült, mivel a Magyarország területén lévő irreguláris migránsok száma számottevően csökkent.”, * 3. „A 2015 szeptemberében bekövetkezett ezen események összefüggésében kérte Magyarország hivatalosan a Tanácstól, hogy már ne szerepeltesse az áthelyezés kedvezményezett tagállamai között.”. A Bíróság következtetésként kimondta, hogy ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, azokat a terheket, főszabály szerint az összes többi tagállam között kell elosztani, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztása elvének megfelelően, tekintve hogy ez az elv rendezi az uniós menekültügyi politikát. A létszám elosztása a népesség létszáma, a teljes GDP, az 1 millió lakosra jutó menedékjog iránti kérelmek átlagos száma a 2010–2014 közötti időszakban, valamint a munkanélküliségi ráta alapján történt, amelyet a Bíróság arányosnak tekintett. A Bíróság a 2017. szeptember 6-án meghozott ítéletével valamennyi jogalapot, mint megalapozatlant elutasította.Ahogy látható volt a magyar kormánynak a Tanács határozata ellen indított keresete elbukott az EU Bírósága előtt - a teljes ítélet itt olvasható. Azért ennek ellenére fura az, hogy több olyan, a migráció kérdésében hozott EU döntést a magyar kormány is támogatott, amelyet jelen ügyben is érvként felhozott, vagy ha nem is hozott fel a Bíróság egyértelműen rámutatott arra. Politikai oldalról nézve a kormánynak jól jött ez a döntés, mert tovább lehetett „Brüsszeli bürokratázni”, kampányüzemmódban „kormányozni”, illetve továbbra is félelemben lehetett tartani azon magyar polgárokat, akik nem feltétlen voltak tisztában az EU döntéseivel, valamint azok meghozatalának az okaival. dr. Gaál Lóránt- Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Lesz-e helye a Tisza Szigeteknek az új magyar demokráciában?„… a kormány nem egyéb, mint a nép egy szerve, nem pedig eleve elrendelt, tiszteletreméltó »felső hatalom« viszonya egy engedelmességhez szokott, alárendelt tömeghez.” (Friedrich Nietzsche: Emberi, túlságosan is emberi) Április 12-e óta az egyik nagy kérdés, amely a közvéleményt foglalkoztatja, hogy milyen szerepe lehet a Tisza Szigeteknek az ország irányításában? Ha továbbra is kizárólagosan a párt irányítására hagyatkoznak, akkor könnyen szimpatizánsok laza közösségévé, jobb esetben lobbicsoporttá válhatnak, minimális ráhatással a döntéshozatalra. Egyáltalán a döntéshozatali részvétel lenne-e az új politikai kívánalma, van-e bármi több annál? Az alulról szerveződés rögös útjaA Tisza Szigetek fontos szerepet játszottak a Tisza párt gyors felemelkedésében. Helyi mozgósítással, eseményszervezéssel, koordinációval, jelöltállítással és végül a napi kampánnyal több tízezer szigettag segítette a kormányváltást. Most viszont bizonytalanság lengi körül a szigetek jövőjét, hiszen a mozgalom elérte célját, a 16 évig hatalmon levő párt megbukott. De hogyan tovább április 12-e után? Jelenleg úgy tűnik, hogy a párt irányítása nélkül a szigetek nehezen kezdeményeznek, kivárnak, a párt pedig a jelenlegi információk szerint lobbitevékenységnél nem képzel el többet a szigetek jövőbeni feladataként. Naiv gondolat lenne, hogy kizárólag civil szervezetként tudjanak létezni, hiszen már nevükben is kötődnek a párthoz. Gyakorlatilag a szervezeti működésük is felülről irányított, kommunikációjukban sem térnek el a központi narratíváktól. Ezért jelenleg leginkább a párt kezében a döntés a szigetek jövőjéről. Javaslatok persze érkeznek a szigetek felől arra, hogyan váljanak a politikai narratíva alakítóívá, de ezek csak akkor működhetnek, ha a felső szinten is meghallgatásra találnak.Radnai Márk - Fotó: Radnai Márk FacebookA szigetek helye Radnai Márk digitalizált társadalmábanA szigetek jövőjének megértéséhez először azt kell megértenünk, hogy a Tisza vezetése milyen részvételi modellt képzel el az új rendszerben. A demokratikus részvételt Radnai Márk szervezi meg kormánybiztosként. A tervek szerint létrejön a Működő és Emberséges Magyarország Intézet (MEMI), amely társadalmi egyeztetések után reformjavaslatokkal áll elő. A folyamat megvalósításához egy „digitális részvételi infrastruktúrát” képzelnek el, amelyről leginkább a vállalatirányítási rendszerek felépítése és fogalomtára juthat eszünkbe: dashboard, policy solution, valós idejű nyomkövetés, stb.Ebben a rendszerben nehéz elképzelni nagyobb szerepet a szigeteknek, mint egy ügyfélszolgálat, ahová beérkeznek a problémák, amelyeknek az állapota valós időben követhető lesz. Azaz egy automatizált rendszerben közvetítő szerepet játszhatnak. De adódik a kérdés, hogy minek lenne szükség ehhez Tisza Szigetekre? Egy ilyen rendszerben az állampolgár akár közvetlenül felterjesztheti a problémáját, ugyanígy a döntéshozók közvetlenül látják az adatokat. A sziget pedig lobbi útján maximum abban segíthet, hogy mielőbb figyeljen fel rá valaki. Valljuk be, hosszú távon így nehéz lesz fenntartani a lelkesedést, hogy valaki szigettagként dolgozzon a szabadidejében. Így adódik a kérdés:A hasznosságon és menedzselhetőségen túl mi az a cél, amiért a politikai közösség létezik? Emberi, túlságosan is emberiA szigetek rendkívül képlékeny identitással rendelkeznek, különböző társadalmi, ideológiai csoportokból érkező személyek alkotják őket. A közös nevező április 12-ig leginkább a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen fogalmazódott meg, mint valami mellett. Innen jött például a Működő Magyarország elképzelése, a zéró korrupció vagy az átláthatóság. Április 12-e után pedig már nem a Tisza Párt megalakulása és feltörekvése a nagy élménye ennek a mozgalomnak, hanem maga a rendszerváltás. Erre a sikerre építhetik a szigetek saját identitásukat. Tapasztalatuk van arról, hogy milyen rendszerben nem akarnak élni, és hogy milyen értékekben bíznak. Fotó: Dr. Ternovácz DánielA Tisza Szigetek valószínűleg nem válnak le teljesen Tisza Pártról. Ám a szigetek nemcsak a helyi közigazgatási problémákra látnak rá, mint a kátyús utak, hanem a helyi kultúra, gondolkodás, emberi kapcsolatok legjobb ismerői, és képviselői a közéleti térben. Nem passzív felhasználók.A vállalatirányítási rendszer hátránya, hogy elsősorban adatok, pénzügyi forgalmak irányítására, problémák kezelésére hozták őket létre, a humán tényező nem mindig oldható meg ügyfélszolgálat útján. A helyi bizalom, a kulturális szokások, az emberi kapcsolatok és a közös tapasztalatok csak személyes jelenléten keresztül jelenhetnek meg a politikában. Ezért lenne fontos, hogy a Tisza Szigetekben létrejött közösségek megmaradjanak. Nem pusztán a helyi problémák közvetítőiként, hanem a helyi közösségek emberi arcának megjelenítőiként. Ha a párt kizárólag egy rendszerelemként tekint a szigetvilágra, akkor éppen azt veszítheti el, ami a mozgalom legnagyobb ereje volt: az emberek közötti személyes kapcsolatot. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Radnai Márk és a "szigetlakók" - Fotó: Radnai Márk Facebook

Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője 2026. június 2-án, az Országgyűlés elnökéhez benyújtotta „A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatát”. A javaslat nem lehet meglepő, mivel Magyar Péter miniszterelnök már tavaly is ígéretet tett erre.Szuverenitásvédelmi HivatalSzuverenitásvédelmi Hivatalt, mint autonóm államigazgatási szervet, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hozta létre. Feladata – röviden és a törvény elemzését mellőzve - az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő, vizsgálati tevékenység végzése. E körben – többek között - feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. A hivatal elnöke Lánczi Tamás lett, akit egyébként sokan hithű pártkatonának tartottak, tartanak a mai napig is.Ennek realitását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Lánczi alapítója volt a FIDESZ-es Bajtársak Digitális Polgári Körnek. Ez miatt egyébként felmerült Lánczi összeférhetetlenségének a kérdése is, de nyilván 2025-ben sok reményt nem lehetett ahhoz fűzni, hogy lesz ennek jogkövetkezménye is. Említést érdemel az is, hogy Lánczi két helyettese, Berzi Gergely és Szablics János is az ezer szállal a FIDESZ-hez köthető XXI. század intézetben „pallérozódott”.Az orbáni hatalom szolgálatábanMár a hivatal létrejöttekor sokan – igaz kínjukban, de - nevettek. A jogállam további lebontását látták ennek a hivatalnak a létrehozásában. Gyakorlatilag a hivatal működését politikai furkósbothoz lehet hasonlítani. Elég csak arra visszaemlékezni, hogy Lánczi 2025. szeptemberében, a függetlenségét teljesen „levetkőzve” levelet küldött a TISZA Párt elnökének, Magyar Péternek, aki egyébként csattanos választ is adott az ostoba felkérdezésre. A Telex már 2025-ben publikálta, hogy „A Szuverenitásvédelmi Hivatal koncepciós jelentéseket ír, kiszolgálja az állampártot és olyan szókészletet használ, ami a kommunista időket idézi. Ha a Fidesz politikai érdeke megkívánja, idegen ügynököket vizionál, főleg ha a szervezet a korrupcióval foglalkozik.”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal (sóhivatal?) "munkásságát" áttekintve (további példák: ITT és ITT), nem nehéz megállapítani, hogy a vele szemben kritikát megfogalmazóknak lett igazuk. A hivatal nem volt másra jó, csakis arra, hogy az orbáni hazug, gyűlöletkeltő propaganda egyik fogaskereke legyen, akinek ráadásul jogszabályi lehetőséget biztosítottak arra, hogy magyar embereket, civil szervezeteket, újságírókat vegzáljon. Ha már az újságírókat is szóba hoztuk. Akkor meg kell említeni azt, hogy az Átlátszót és annak főszerkesztőjét, Bodoky Tamást is célkeresztbe állította a hivatal.Tulajdonképpen Láncziék kijelentették, hogy az Átlátszó külföldi érdekhez igazodva és külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét. Jelenleg per van folyamatban a felek között a jelentés miatt. Az Átlátszó megírta megírta, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal fennállása óta összesen 2,1 milliárd forintot költött el a kormányközeli Balásy Gyula cégeinél „komplex kommunikációs ügynökségi, gyártási és médiaügynökségi feladatok ellátása” címen”.Melléthei-Barna Márton - Fotó: Mudra László - Válasz OnlineAmivel kevesen foglalkoznakAz Alaptörvény módosítására irányuló eljárás megindítását követően, Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője által megtörtént az első lépés a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében. A TISZA Párt országgyűlési képviselője 2026. június 2-án, az Országgyűlés elnökéhez, Forsthoffer Ágneshez benyújtotta a törvényjavaslatát. A javaslat preambulumában megfogalmazásra került, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. Továbbá, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Mivel ezen tevékenységek nem kívánatosak egy alkotmányos demokráciában, így meg kell azt szüntetni. A már említett törvényjavaslat több más törvényt is módosítani kíván, amely módosítások után - a lényeget tekintve - a következők rajzolódnak ki. Megszűnik az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint a Nemzeti Információs Központ a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladata során a Szuverenitásvédelmi Hivatal részére tájékoztató tevékenységet folytasson. Az is megszűnik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult legyen, a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adat felhasználására. Továbbá megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi joga, ahogy az adótitkokba történő betekintés lehetősége is. És, ez az a pont, amikor ismét rájöhetünk arra, hogy milyen alattomosan építették fel az orbáni rendszert.Az egyes törvények módosítására vonatkozó javaslatok okán látható, hogy Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője által jegyzett javaslat, fent részletezett preambulumában foglaltak értelmet nyernek. Orbánék egy hivatalt ruháztak fel azzal, hogy nemzetbiztonsági információk, adótitkok, minősített adatok egy propaganda rendszer részét képező „sóhivatal”-hoz kerüljenek. Mindezt úgy, hogy Lánczinak, a hivatal elnökének mentelmi joga van!FIDESZ hiszti A FIDESZ, Havasi Bertalan kommunikációs igazgatóján keresztül közleményt bocsátott ki. Azon túl, hogy az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás miatt bosszankodnak, siránkoznak is a szerintük, Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézménye, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a megszüntetése miatt. Hiszti? De mire fel?Rengeteg visszás dolog történt az EU-tól kapott több ezer milliárd forint elosztása és felhasználása során. Ha jól belegondolunk, ez az egy miatt érthető is a FIDESZ hisztije, vagy inkább félelme..? Az viszont kijelenthető, hogy a FIDESZ-t nem érhette váratlanul a szituáció, mivel Magyar Péter miniszterelnök többször is kijelentette, hogy a TISZA kormány biztos, hogy csatlakozni fog az EU Ügyészségéhez. Ahogy érezhető volt a Szuverenitásvédelmi Hivatal „munkásságán”, nem nagy kockázat kijelenteni, hogy egyértelműen nincs helye egy jogállamban ennek a politikai komiszárként működött hivatalnak. A FIDESZ hisztit érdemes egy mondattal lezárni: További jó vergődést! Gaál Lóránt - Nyitókép: Berzi Gergely, Lánczi Tamás és Szablics János - Fotó: Szuverenitásvédelmi Hivatal

Egy vicces AI videó kapcsán beszélgettünk (vitatkoztunk) az alkotás jövőjéről Babos Tamás, Balázs Béla-díjas operatőrrel. Milyen változások állnak be az alkotás folyamatában, mennyiben, s hogyan áll be változás a Mesterséges Intelligencia által generált mozgóképekkel.dr. Zeke László: A minap szembe jött velem egy vicces AI videó, amelyen GorilLali és YetiPeti mesél kalandjairól változatos helyszíneken, humoros szituációkban, tökéletes magyarsággal, pontos száj szinkronnal, élethű mimikával és gesztusokkal. Az jól látható, hogy az AI brutális teljesítményre képes már most is. Ez a vicces kis filmecske előre vetíti, hogy nem is olyan soká (az AI esetében ez a "soká" pár hónapban mérhető) akár a tömegfilmek késztésének értelme szűnik meg a hagyományos eszközökkel. Igen nagy százalékban értelmét veszíti a hagyományos filmkészítés eszköztárának használata. Az objektívek fényérzékenysége, a záridő és a rekesz beállítások a kamerákon, a bluebox technika, a számítógéppel "kikulcsolt hátterek", de akár már a hús vér szereplők fontossága eltörpül a forgatókönyv írók, rendezők, látványtervezők fantáziája mellett. Olyan változás kapujában állunk, mint amilyen az írás feltalálása, vagy a világháló elterjedése volt. Megtanuljuk a töltőtoll használatát, tudunk a római kori viaszostáblákról, az egyiptomi hieroglifákról, a kódex másolók iniciáléiról, s ismerjük Petőfi tintába mártott lúd tollát, de ma már terrabájtokat hordunk a zsebünkben, s az okostealefonunkban ott van a világ csaknem összes információja. Most az alkotás forradalmát éljük... Az alkotás hangsúlya átkerül a teremtő képzelet síkjára. Mindent az ötlet, a gondolat szülőjének, a képi világot megálmodó embernek a kifejezésmódján múlik: hogy hogyan tud instruálni egy olyan Mesterséges Intelligenciát, aki megvalósítja az álmokat. Nem a kameraállásokat, a záridőket, a mélység élességet, a fényeket kell majd kiszámolni, beállítani, hanem azt kell megtanulni, hogy hogyan lehet az érzéseket, hangulatokat, szituációkat "elmagyarázni" egy olyan elmének, ami nem emberi, viszont olyan elképesztő dolgok megvalósítására képes, amire egy ember nem. Az alkotó gondolkodás szintjén érkeztünk el oda, ahova az élet más területein már réges régen. A saját erőből 30-40 km/h sebességgel futni, 7-8 m távolságra ugrani képes ember olyan gépeket, járműveket alkotott, amelyek ezt a teljesítményt játszva, sokszorosan felülmúlták. Aztán csak azon kellett gondolkodni, hogy az egyre gyorsabban futó és egyre magasabbra ugró alkalmatosságokat mire és hogyan lehet felhasználni, így aztán a hús vér ember kikötött a Holdon, járműveket küldött millió kilométerekre idegen égitestekre...Nincsen pénzem, melózni muszáj - YouTube képernyőmentésBabos Tamás: “Megtanulni, hogy hogyan lehet az érzéseket, hangulatokat, szituációkat elmagyarázni egy olyan elmének, ami nem emberi” – szerintem nem művészet. Ez lenne az alkotás forradalma? Az AI teljesítményét látva először mindenki ámulatba esik, és ez még sokáig így lesz. Egészen addig, amíg el nem jutunk a valósághű ábrázolás lehetőségéhez idő és minőségi korlát nélkül. És akkor majd nagyon meglepődünk, mert értelmét veszti mindez. Miközben most is tudjuk, hogy az AI színtiszta lopás. A művészethez mindig is tehetség kellett. Tehetség ahhoz, hogy a gondolatokat különböző módon, írásban, képben, zenében ki tudjuk fejezni. Bach nem muzsikált, hanem a hitéről vallott. A gyülekezet, majd később a nagyközönség kevésbé tehetséges tagjai számára hozta, hozhatta közelebb Istent. Most egy zenélni nem tudó tehetségtelen ember promtokat ad a gépnek, szerezzen zenét Bach stílusában… És a gép összelopja. És a tehetségtelen ember örül, magáénak érzi a művet. Az AI-nek természetesen lehetne helye alkotói folyamatokban, de attól tartok, az ember hitványabb annál, mint, hogy önmérsékletet tanúsítson. dr. Zeke László: Nem osztom a véleményed arról, hogy az AI „színtiszta lopás”. Egy primitívebb szinten álló algoritmus persze lehet, hogy nem tesz mást, mint összelopkod jellemző frázisokat az alkotó életművéből és ezeket az elemeket ügyesen összeillesztgeti (mintha csak egy plagizáló ember igyekezne elleplezni csalását), de azt gondolom, hogy mára megváltozott a helyzet. Éppen Bach példáját hozod, annak a zseninek a példáját, akivel kapcsolatban olvashattunk Harrari Homo Deus című könyvében egy érdekes történetet a számítógépes alkotói folyamatról. Arról, hogy amint a gépet nem ügyesen „lopni” tanítja meg az ember, hanem alkotni, a komponálás stiláris törvényszerűségeit alkalmazni, akkor minőségi ugrás áll be.Ez már nem az a szint, amikor egy primitív algoritmus mechanikusan rak össze mintákat! Olyasmi történik, mint amikor a sakkozó számítógépet nem a rengeteg játszma lehetséges lépés sorozataira tanítják meg és a kombinációk, a lépés lehetőségek számát annál gyorsabban tudja „átgondolni”, minél erősebb a processzora, illetve minél több időt hagyunk a lépése előtt. Ehelyett a gép sakkozni tanul meg és nem az embertől, hanem saját magától tanul.Nem az emberek lépéseit jegyzi meg és alkalmazza, hanem a sakk törvényszerűségeit megismerve játszani tanul magától, egy olyan géptől, aki másodpercenként egyébként millió lépésnyi eshetőséget képes elemezni. A fordulat valahol ott van, amikor Garri Kaszparovot, az akkor regnáló sakk világbajnokot legyőzte a Deep Blue számítógép. Ma ott tartunk, hogy a legkomolyabb sakk gépeket nincs ember, aki legyőzze. (Ugyanez a folyamat sakknál több intuíciót, kizárólag emberinek tulajdonított képességet igényló go játékban is megismétlődött.) Egy egyszerű szótár program másodpercek alatt egy idegen nyelv összes szavát, annak helyes kiejtését „meg tudja tanulni”, de nem képes a nyelvet használni. Az első primitív fordító programok megmosolyogtatóan idétlenül tolmácsolták a nyelvet. A minőségi változás a Chat GPT-vel köszöntött be, amikor az átlag ember nyelvkészségét, íráskészségét, nyelvtani ismereteit jóval meghaladó szinten kommunikáló rendszer lépett a mechanikus nyersfordító programok helyébe. Olyasmit alkotott az ember, ami az emberi képességeket meghaladja. Ezúttal nem csupán fizikai teljesítményben (mint amilyenre képes az autó, a repülőgép, a távcső, a mikroszkóp stb.), hanem a kreatív képi alkotás területén is. Ezért gondolom, hogy az embernek maradt, egyébként valóban legfontosabb eleme az alkotásnak előbb-utóbb az marad, hogy a mi fejünkből, fantáziánkból pattan ki az ötlet, s nekünk lesz lehetőségünk „elmagyarázni” a gépnek, hogy mit szeretnénk látni, éreztetni, mivel és hogyan szeretnénk hatást kelteni a befogadókban. Babos Tamás: Ez a kérdés rettenetesen összetett, a minap olvastam ebben a témában három szakdolgozatot, és bírálatokat, valamint voltam egy előadássorozaton is. A Disney és azt hiszem a Paramount - lopás ide vagy oda - mégis beperelte a Midjurney-t, mert bizonyítottnak vélik, hogy az általuk alkotott karaktereket jogtalanul használta. A gép, amit megtanítunk tanulni, és önmaga komponál, Bachabb még Bachnál is. Nézzük kicsit szélsőségesen: ahhoz, hogy valaki zeneszerző legyen, kell zenei érdeklődés, mondjuk meg kell tanulnia kottát olvasni, kell ismerni a szolfézst, összhangzattant, karvezetést, miegyéb mást, és kell persze tehetség is. Ez rengeteg ismeret. A gép mindezt fölöslegessé teszi. Az a világ jön, ahol nehezen tudsz mit mondani, amikor jön a kamasz gyereked, lelkesedve, áthatva az alkotás vágyától, hogy ő bizony zeneszerző lesz, te pedig azt tanácsolod neki, hogy írjon inkább promtokat, azzal sikeresebb lesz. Jobb, mint Bach. Valahogy ennek még nem tudok örülni.J. S. Bach A minap láttam a közösségi médiában egy hirdetést, egy ismert orvossal, aki – valószínűleg tudta nélkül – a saját hangján, a saját képmásával győzködött arról, hogy milyen csodaszert kell megvennem az egészségem érdekében. A kép, a hang meggyőző volt, egyedül a kontextus, valamint a gesztusok és a hang monotonitása volt árulkodó, mintha az egész AI video lenne. Én ebben nem az alkotás forradalmát látom. A közösségi médiából látjuk, hogy az a folyamat, amit a képkészítés demokratizálódásaként emlegetünk, vagyis, hogy ma már hihetetlen tömegek számára vált elérhetővé és kezelhetővé a képkészítés (foto, video), nem hozott semmiféle minőségi javulást, sőt, brutálisan rombolja a fiatalok képi látását, gondolkozását, rossz beidegződéseket fixál, és relativizálja a minőséget, emellett komoly, generációkat érintő mentális problémák forrása. Nincs kétségem afelől, hogy a befektetők (tőke) azonnal beveti az AI által generált képeket a filmezésben is, amint kifizetődővé válik, és nem kell drága stúdió, díszlet, világítás, technikai felszerelés, nyersanyag, utómunka, jelmez, kellékek, színészek. Gondolkozás nélkül cserélik majd le az alkotókat a gépre, amint megéri. Ha a műfaji filmeket nézem, még érthető is, vagy legalábbis megszokott ez a szemlélet. Előbb-utőbb nyilván nagyságrendekkel lesz olcsóbb történelmi környezetben játszódó filmet készíteni generatív képek segítségével. De mi van a szerzői filmekkel? A Bach problematika ott merül fel igazán. Ma már az alkotói munkafolyamatok egyes részeihez sokan használják az AI-t, de mi van, ha mindent az AI csinál? Azon gondolkodom, mi végre is ez? A hivatkozásban látható focimeccs most még vicces, de csak idő kérdése, hogy az AI vezérelt robotok jobban játszanak, mint Messi. Ekkor már nem csak a robotika iránt érdeklődők nézik majd a meccset, hanem hatalmas tömegek, akik fogadnak is arra, hogy ki győz.dr. Zeke László: Bárhogyan lesz is, a fejlődés exponenciális. Tenni ellene emberi mivoltunkban vajmi kevés esély van, egyetlen lehetőség felülni erre a „vonatra” és kihasználni. Kísérletképp magam is összebütyköltem egy klipet – telefonommal, meg Final Cuttal vágva – régi zenekarunk (Zexattt Band) még egy 2005-ben készült felvételére: „Nincsen pénzem, melózni muszáj”. A klip a Grok AI alkalmazással létrehozott snittekből áll. Dal a NER bukását követő oligarcha sorsról. Szólóének: "Orbán Viktor", gitárszóló: "Gajdics Ottó", szaxofon szóló: "Kövér László", a doboknál: "Fásy Ádám". Közreműködnek még: "Bayer Zsolt", "Bohár Dániel", "Deák Dániel", Nagy Feró", "Győzike", "Hont András", "Huth Gergely", Lánczi Tamás", "Lázár János", Mészáros Lőrinc" és még sokan mások… dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Zeke László - AI illusztráció

Május 26-án megvolt az első olyan parlamenti ülés, amely már az „érdemi” munkáról szólt. A FIDESZ és a KDNP frakciók tagjai a felszólalásukban nem hazudtolták meg magukat, ahogy egyébként a MI Hazánk képviselői sem. BuborékbanAz ellenzéki felszólalások kapcsán az volt az ember érzése, hogy a felszólalók nem igazán tudnak kiszabadulni a pártjuk által kreált párhuzamos világból. Erre a legjobb példa, amikor is a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek a felesége, a KDNP-s színekben „jeleskedő” dr. Máthé Zsuzsa szólásra emelkedett. A képviselőről azért érdemes tudni azt, hogy a Szent István Intézet vezetője volt, amely intézet közvetetten ugyan, de ki volt tömve közpénzzel. Tehát, dr. Máthé „Az Európai Unió Bíróságának döntése után hogyan védi meg a kormány a magyar gyerekek és szülők érdekeit” című interpellációjában (2:48:31-től) felkérdezte a szociális és családügyi minisztert, Kátai-Németh Vilmost. A felszólalásban a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény uniós jogba ütközéséről volt szó. Emlékezhetünk még rá, hogy ez volt az az ominózus „homofób” törvény, amely összemosta a szexuális orientáció és nemi identitás kérdéskörét a pedofíliával. A törvényt a FIDESZ-KDNP 2/3-os többsége, 2021 júniusában alkotta meg. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban mondta ki 2026. április 21-én az Európai Unió Bírósága, hogy az uniós jogot sért. dr. Máthé nem volt rest kijelenteni, hogy szerinte nem volt véletlen az, hogy az EU Bírósága a választások utánra időzítette az ítéletét, illetve, hogy 4 millió magyar már a 2022-es népszavazáson elmondta az ügy kapcsán a véleményét. Itt azért gyorsan tegyük hozzá, hogy 2022-ben az országgyűlési választásokkal együtt tartották meg a népszavazást is, ami utóbbi egyébként érvénytelen lett. A kérdések is bohózatba illettek, ami akkoriban nagyszámú kreativitást eredményezett a szavazók szavazólapjain. Tehát semmi mást nem szolgált a népszavazás, csak az állampárti FIDESZ-KDNP szövetség akkori – nem szokatlan módon – gyűlöletkeltő, kirekesztő kampányát. dr. Máthé felszólalása nem volt személyeskedéstől mentes sem. Alattomos módon beleszállt, Lannert Judit, oktatás és gyermekügyi miniszterbe (szivárványos profilkép miatt), továbbá két TISZA képviselőbe, Bódis Krisztába (gender meséje miatt) és Gyurkó Szilviába.dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - BlikkAkik ezen utóbbi személyeknek, a társadalom egyes szektoraiban végzett munkáját, meg úgy egyébként az életútját ismeri, vagy megismeri, azonnal rájön, hogy dr. Máthénak nem sikerült leszállnia a „hülyék vonatáról”. Kátai-Németh Vilmos, miniszter higgadtan, de határozottan reagált a KDNP-s képviselő felszólalására (2:52:48). A miniszter jelezte azt, hogy örül annak, hogy végre elkezdtek aggódni az ellenzékiek a gyermekeinkért, bár ezt előbb is megtehették volna, például akkor amikor „ragadozókat” engedtek a gyermekeinkre. Miniszter úr, teljes joggal hiányolta Bicskéért, a Szőlő utcáért a FIDESZ-KDNP leköszönt kormányának a bocsánatkérést is. Nem mellesleg, miniszter úr tanúbizonyságot tett a felkészültségéről, amikor is az EU Bírósága ítéletének lényegét kifejtette.Kátai-Németh Vilmos - Fotó: Pozsonyi Zoltán - BlikkMi is volt az EUB ítélet lényegeA pert megelőzően (2021. július 15‑étől kezdődően) voltak levélváltások Orbán és az EU Bizottsága között. Mivel azok nem vezettek eredményre, így a Bizottság 2022. december 19‑én megindította a kötelezettségszegés megállapítása iránti pert. A pert egyébként, mint beavatkozó támogatta 16 tagállam és maga az EU Parlament is. Nagyon röviden és hivatkozva az EUB sajtóközleményére, az EUB ítélet (ITT) a törvénymódosítás kapcsán az alábbiakat tartalmazza: 1. Az sérti a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv különböző rendelkezéseiben rögzített szabadságát. 2. Különösen súlyos beavatkozást jelentenek számos védett alapvető jogba, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmába, a magán- és családi élet tiszteletben tartásába, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságába. 3. Megbélyegzi és marginalizálja a nem ciszgender – köztük a transznemű – vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. Összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben. 4. Az emberi méltóság megsértése abból következik, hogy egy, a pluralista társadalom szerves részét képező személyi csoportot kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. 5. A törvény kiterjesztette a bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, a gyermekeket sértő, nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni információkhoz a hozzáférést. A Bíróság szerint, a magyar jogszabályok nem határozzák meg kellő pontossággal sem a bűnügyi nyilvántartási adatokhoz való hozzáférésre jogosult személyeket, sem a hozzáférésnek az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciák biztosításához szükséges anyagi feltételeit. Tehát az látszik, hogy a KDNP-s színekben felszólaló dr. Máthé Zsuzsa vagy nem olvasta az Európai Unió Bírósága ítéletét, vagy – annak ellenére, hogy jogász - nem tudta értelmezni. A legrosszabb lehetőség pedig az, hogy értette az ítéltet, csak a szokásos, félrevezető, csúsztatásokon alapuló mantrát tartotta fontosnak ismételgetni. Egyik variáció sem jó! Mert ha az első kettő közül igaz valamelyik, akkor nem feltétlen kellene országgyűlési képviselőnek lennie. Ha pedig az utóbbi lenne az igaz, akkor elmondható, hogy a propaganda ízű felszólalások semmit sem változtak. Ebből meg arra lehet következtetni, hogy az ellenzék továbbra sem érti a társadalmat.A társadalom valódi előrelépéseket vár, nem ostoba hazugságokat! Tudatosítani kellene tehát azt, hogy a gyermekvédelmet nem lehet Tuzson (még miniszteri idejében), hamis jelentéseire, vagy éppen – az egyébként nem létező – nemátalakításra propagandát építve alapozni. Mivel az ország április 12-én Európára szavazott és nem Moszkvára, így talán lesz esély arra, hogy a FIDESZ és a KDNP – és persze a Mi Hazánk - képviselői is belássák, hogy egy adott feladatot szakmai alapon kell megközelíteni, nem pedig hazug, állampárti stílusú propagandával..? Gaál Lóránt - Nyitókép: dr. Máthé Zsuzsa - Fotó: Pozsonyi Zita - Blikk

Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása óta még két hét sem telt el, de – mint ahogyan már megszokhattuk az elmúlt két évben – az ellene irányuló támadások folytatódnak.Új politikai kultúra élő adásbanPicit árnyaltabb, finomított változatokban kapja az „ívet” a frissen kinevezett miniszterelnök, pedig még a teljes kormánya sem állt fel. A háttérmunka azonban zajlik, s Magyar Péter minden igyekezetével azon dolgozik, hogy betartsa az ígéreteit, akár az első útja, akár a kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatalára gondolunk. Ami a legfontosabb, hogy továbbra is transzparensen, nyilvánosan működik, mindenről beszámol, mindenhonnan bejelentkezik – élőben. Az ország élőben nézheti végig, ha kiszáll egy autóból, és államfőkkel találkozik, majd azonnal részese lehet a maratoni sajtótájékoztatóknak is.Ezek a sajtótájékoztatók nem az eddig megszokott kormányinfók, nem hangzanak el a hosszú ideje jól ismert mondatok, a „nem tudom, nem voltam ott”, a „nem ismerem a körülményeket, de majd utánanézek”, és a többi elhatárolódás, tagadás, menekülés. Ezek a sajtótájékoztatók strukturáltak, rendezettek, nincsenek bekiabálások, nincs kirekesztve senki, hanem három igazán tehetséges kormányszóvivő hölgy irányítja, szervezi, vezényli. Ezeken a sajtótájékoztatókon megjelenhet az eddig is független újságírói gárda, valamint a korábbi, bukott kormány propagandistái. Mindenkinek van lehetősége kérdezni, két témában is, és mindenki meg is kapja a választ, egyenesen, korrekt, hozzáértő módon.Azonnali csodát vár az ország? Magyar Péter gyakorlatilag bármely témához hozzá tud szólni, megadja a választ, hosszan, részletesen, időnként akár humorosan is. Mindent pontosan úgy kommunikál, mint ahogyan az elmúlt két évben tette. Érezni a következetességet, a hitelességet a válaszaiban. De mi is történik? A kérdések egy része a munkáját még épp elkezdő kormányfő felé máris tartalmaznak számonkérést, határidőket, már-már nevetségesen sürgető mondatokat. Nem csupán a propagandistáktól. Sajnos a független sajtó munkatársaitól is.A tizenhat évnyi szörnyűségek, bűnök, szerteágazó förtelmek kivizsgálása, feltárása, számonkérése épp, hogy elkezdődött, máris vannak számonkérő mondatok.Az ország gazdasági helyzete, az államadóság pontos mértéke napról-napra változik, hiszen minden nap kiderül egy-egy újabb ipari méretű, milliárdos összegeket mozgató lopás, sikkasztás, visszaélés. Senki nem adja meg az etikus 100 napot, senki nincs türelemmel, azonnal tudni akarnak eredményeket, azonnali változást, olcsó benzint, működő kórházakat, 5%-os ÁFA-t az egészséges élelmiszerekre, a tüzifára és minden ígéretet most, de iziben teljesíteni kellene! 2026. május 9-én tett esküt a miniszterelnök. Pár napra rá a minisztereket is beiktatták. De hivatalosan még az államtitkárok kinevezése például meg sem történt.Eredmények azonban azonnal kellenek...A transzparencia zavarba hoz?Magyar Péter a közéleti platformokon, a saját Facebook-oldalán, valamint a YouTube csatornáján is folyamatosan jelen van. Bejelentkezik, posztol, tájékoztat. Épp úgy, ahogy két éve teszi, épp úgy, ahogy ígérte.Ez nem tetszik sem az influenszerek egy részének, sem pedig a sajtónak. Dull Szabolcs egyik podcast-ja jól mutatja, milyen kétségbeesettek a 10 napos miniszterelnöki szerepléstől, a pörgős, valódi hírek azonnali láthatóságaitól. Megjelennek a még mindig agonizáló dpk-sok, dk-sok, de akár a Tiszás kommentelők is, hogy „legyen államférfi, elég az influenszerkedésből!” Összezavar a sajtószabadság?De miért? Ezt ígérte! Ezt vártuk! A sajtó munkatársai miért tekintik konkurenciának Magyar Péter bejelentkezéseit, sajtókonferenciáit? Pontosan ezt ígérte az elmúlt két évben, csupán betartja, amit mondott. Most ez lett a baj? Ez valamiféle magyar betegség? Semmi nem jó? A maffia-kormány ellehetetlenítési törvényjavaslata jobb volt? A soha semmire nem válaszoló, vagy épp arrogánsan elutasító fideszes politikusok kellenek? Ugye nem? A sajtó valódi újságíróinak, munkatársainak hozzá kell szoknia egy új, egyébként jól működő rendszerhez. Transzparencia, hitelesség, válaszok, történések, cselekvő kormánytagok. És igen. Magyar Péter az emberekkel továbbra is kommunikál. A Facebook-on. Ez már – valószínűleg – így marad. Bármily hihetetlen, de a legtöbb magyar embernek erre bizony igénye is van! Ennél nagyobb problémája egyetlen médiamunkásnak se legyen! Írjanak! Közvetítsenek! Menjenek utána! Tájékoztassanak! A téma az utcán hever! Éljen a sajtószabadság! Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook oldala

Magyar Péter miniszterjelöltjeinek a bizottsági meghallgatásai 2026. május 11-én és 12-én megtörténtek. A miniszterjelöltek kinevezése is megvalósult, így 2026. május 13-ával megalakult az új magyar kormány. A TISZA Pártnak nem csak a felhatalmazása óriási, hanem a felelőssége is. DE! Most a türelem a kulcsszó! Felszabadultságot éreznek!A választások óta eltelt időben azt lehet látni, hogy hatalmas nyomás hárul Magyar Péter miniszterelnökre. Az eddig minden egyes orbáni intézkedésnek kényszerből fejet hajtó, kritikát nyilvánosan megfogalmazni nem igazán merő személyek, szervezetek „kiléptek a fényre”. Úgy érzik, hogy eljött az idő arra, hogy a véleményüket, javaslatukat megfogalmazzák. A Magyar Hang információi szerint az egyik alkotmánybíró felszólította Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét a távozásra. A Corvinus Szakszervezet - FDSZ BCE pedig követeli, a felsőoktatás teljes megújítását, a KEKVA-típusú alapítványi működés megszüntetését és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítását. Az említett szakszervezet, más szakszervezetekkel együtt kiáltványt is megfogalmazott, amelyet elküldtek Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek is. Nem mellesleg már a propagandisták közül is volt olyan, aki (Forgács Ágnes) nyilvánosan elmesélte, hogy hogyan működött az orbáni megtévesztésen, megfélemlítésen, lejáratáson, gyűlöleten alapuló, újságírásnak semmiképpen nem nevezhető propaganda. Ezek a kiállások helyesnek tekinthetők, még akkor is, ha az ember úgy érzi, hogy kicsit (nagyon?) elkésettnek tűnnek. Ez egyébiránt azt is mutatja már, hogy a társadalom érzi a szabadságot, tehát, ki mer állni a jogaiért, és nyilvánosan fel meri vállalni a véleményét. Fotó: Magyar Péter Facebook oldalaMintha serényebben működne a rendőrség és az ügyészség is!Azt le kell szögezni, hogy a rendőrség napjainkban komoly humánerőforrás-problémákkal küzd. Ez egyébként egy folyamat eredménye, azaz Orbánék 16 éves kormányzása a rendvédelemben is meghozta a „gyümölcsét” (további részletek: ITT - ITT - ITT). Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy a rendőrség aktivizálta magát. Példának lehet felhozni, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál nemrég megjelentek a rendőrök. Az ügyben a Győr-Szol Zrt. és a Győr Projekt Kft. érintettek. Mindkét cég esetében a FIDESZ-es háttér sejlik fel, és a rendőrség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomoz. Szavazatvásárlás ügyében, Nagy Ervin, a TISZA Párt országgyűlési képviselője, még a kampányban tett feljelentésére tekintettel, a Fejér vármegyei rendőrség nyomozói házkutatást tartottak, majd gyanúsítottként hallgattak ki egy férfit. Bóna Zoltán volt FIDESZ-es országgyűlési képviselőt is őrizetbe vették, hivatali vesztegetés elfogadásának, csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétsége gyanújával. Ebben az ügyben helyezték bűnügyi felügyelet alá Nagy Barnabás, Halásztelek FIDESZ-es polgármesterét is. Orbán Viktor öccsét érintő ügyben két embert vett őrizetbe az ügyészség, írta meg a Telex. Tehát úgy tűnik, hogy a választások óta a nyomozások szintén „élvezik” a szabadságot, és haladnak az ügyek.Megkezdett kormányzás Magyar Péter és kormánya megkezdte Magyarország kormányzását. Ennek eredményei láthatóak a Magyar Közlöny aktuális számaiban. Azt ki lehet jelenteni, hogy hihetetlen munka zajlik! Ebből egyet, de egy nagyon fontosat érdemes ki is emelni. Ez nem más, mint a végrehajtások ügye. 2026. május 18-án – többek között – megjelent a Magyar Közlönyben az, hogy a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályokat teljes körűen és soron kívül felülvizsgálják. Ennek a felülvizsgálatnak, majd az azt követő jogalkotásnak az a célja, hogy a bírósági végrehajtás a bíróságok szervezetrendszerén belül, haszonszerzési céloktól mentesen valósulhasson meg, mindamellett, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat erősítő, átlátható, közfeladat-orientált működés is megvalósuljon. Egyértelmű tehát az irány! A korrupciós gyanúba keveredett Schadl György a végrehajtói kar elnöke által fémjelzett, illetve Orbánék által kitalált végrehajtói modellnek vége. Nyilvánvaló az is, hogy az államigazgatásra is ráfér az átalakítás. A politikai irányítás alatt álló kormányhivatali rendszert fel kell számolni. Ki kell építeni a minisztériumok alá tartozó hivatalokat, illetve szakigazgatási szerveket, melyhez még rengeteg munka szükséges. Ehhez hozzátartozik az, hogy a szakmailag kiemelkedő miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok mellett, meg kell találni, nemcsak a minisztériumokban, hanem területi szinten is a megfelelő szakértői gárdát. De az biztos, hogy az államigazgatás átalakítása is időt fog igénybe venni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a regnáló kormány rengeteg időt, energiát fordít az Orbán által lerombolt nemzetközi kapcsolatok helyreállítására is. Látható, hogy e téren elsők között szerepel az Európai Unióval kapcsolatos viszony rendezése. Természetes, hogy ez az EU forrásokkal is összefügg, az mellett, hogy a hazai jog EU joggal való összehangba hozása szintén elengedhetetlen és rendkívül sok munkát igényel. TürelemAz 1989-ben megkezdett rendszerváltást végre be tudjuk fejezni. Ahogy látszik, sokan, de nagyon sokan azt érzik, hogy felszabadult az ország. Ebből következik az is, hogy az emberek/szervezetek egyre gyakrabban és hangosabban hallatják a hangjukat, még azok is, akik eddig nem mertek véleményt nyilvánítani, vagy kiállni a jogaikért. Ez alapvető velejárója a demokráciának. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt 16 év rombolását nem lehet 2 hét alatt rendbe rakni. A jogállamot vissza kell építeni, és rengeteg a feladat, amihez idő kell! Semmi nincs elfelejtve, minden fel van jegyezve, és minden el lesz rendezve! Tudom, nehéz, de TÜRELEM! A kormány a helyén van és dolgozik! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Magyar Péter Facebook

A 2026.06.11. az a nap, amely a napelemeseken kívül minden magyar állampolgárnak is fontos. A kérdés az, hogy az Európai Unió részes tagállamaként Magyarországon is EU-s polgárnak tekintik-e a magyar napelemeseket, vagy nem? Jár-e kártérítés a annak a többszázezer lakossági napelemesnek, akiket 2024.01.01-től folyamatosan átkényszerítenek az éves szaldós elszámolásból az un. bruttós elszámolásba?Az Európai Jogok Emberi Bíróságához (továbbiakban EJEB-hez) fordulnak a magyar lakossági napelemesek.Az EJEB-hez egyéni kártérítési kérelmet nyújthat be minden napelemes rendszer tulajdonosa (maximum 50kW-os napelemrendszerrel rendelkező HMKE tulajdonos magánszemély, egyéni vállalkozó, gazdasági vállalkozás). Mire is jó az EJEB-beadvány napelemesnek? Mi ennek a jogi alapja?Az Alkotmánybírósági Határozat meghozatalát követően a Villamosenergiáról szóló törvény végrehajtási rendeletében (Vet.Vhr.) mai napig szereplő - és a napelemesek által sérelmezett - rendelkezésekkel szemben további hazai jogorvoslatra már nincsen lehetőség.Az Emberi Jogok Európai Egyezménye azonban egy olyan nemzetközi emberi jogi szerződés, amely a Szerződő Államok – így Magyarország – fennhatósága alatt álló természetes, illetve bizonyos kivételekkel jogi személynek garantál emberi jogokat. Az egyéni kártérítési kérelem célja, hogy egyfelől az EJEB megállapítsa az Egyezmény megsértését a Magyar Állam által, másfelől pedig az, hogy az EJEB a Magyar Államot vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére kötelezze. Az Alkotmánybíróság elutasító határozatában elismerte érintettségét mindazoknak, akik HMKE-s engedéllyel rendelkeznek és szerződésük volt, van az áramszolgáltatóval és vonatkozásukban a sérelmezett szabályozás szerint: 1. már eltelt a 10 éves időszak; 2. még nem telt el 10 éves időszak, de annak vége egyértelműen meghatározható. Az érintettek száma 320-330 000 db HMKE-s napelemes rendszerrel számolva legalább 1,3-1,5 millió magyar állampolgár. Ők azok aki EU-s polgárként egyenként jogosultak kártérítési kérelmet benyújtani az EJEB-hez. A kártérítési igényük pozitív elbírálására nagy esély van, ami azt jelenti, hogy anyagi veszteségeiket csökkenthetik. Természetesen mindenki számára az lenne a megnyugtató megoldás, ha új magyar kormány módosítaná a hazai jogszabályokat, betartaná az EU-ban érvényes szabályokat és azoknak a napelemeseknek, akik 2024.01.01. előtt megszerezték az éves szaldós elszámolásra a jogosultságukat visszaadja a lehetőséget a két elszámolás közötti választásra.Prof. Kiss László alkotmánybíró úr szakvéleménye ugyanezt javasolja. A NÉP egyesület elkészítette azokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek az egyéni kártérítési igény benyújtásához. Nagy László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Egyre nagyobb figyelem övezi az Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet sokan már most a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb új elismeréseként emlegetnek. Az Esterházy Magyarország Alapítvány által létrehozott díj célja nem csupán a kiemelkedő irodalmi teljesítmények jutalmazása, hanem az is, hogy a minőségi magyar irodalom újra szélesebb társadalmi figyelmet kapjon.A listaA napokban nyilvánosságra hozták a 2026-os shortlistet, vagyis azt a hét művet, amelyek közül ősszel kiválasztják az idei győztest. A rövidlistára került szerzők között több ismert és meghatározó név is szerepel, de fiatalabb alkotók is helyet kaptak a mezőnyben.Az idei shortlistre az alábbi művek kerültek fel: * Barnás Ferenc: Most és halála óráján * Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg * Fancsali Kinga: Nem a haláltól * Kollár Árpád: Nád * Szálinger Balázs: Mintha repülnék * Takács Zsuzsa: A maradás szégyene * Tóth Krisztina: Szeleknek fordít A díjA díj különlegessége, hogy nem egyszerűen „népszerű” vagy kereskedelmileg sikeres könyveket keres. Az alapítók olyan műveket szeretnének elismerni, amelyek emberi, erkölcsi és nyelvi értelemben is maradandót alkotnak. A díj hivatalos megfogalmazása szerint olyan művek kerülhetnek előtérbe, amelyek „humanista világlátásukkal” és „nyelvi igényességükkel” járulnak hozzá ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen. Az Esterházy Irodalmi Díjat 2025-ben alapították, és már az induláskor komoly szakmai figyelmet kapott. A zsűriben olyan ismert kulturális szereplők dolgoznak, mint Mácsai Pál, Margócsy István, Terézia Mora vagy D. Tóth Kriszta. Az idei döntnökök feladata az lesz, hogy a hét shortlistes mű közül egyhangú döntéssel válasszák ki a győztest.A szándékA kezdeményezés mögött az a szándék is erősen érződik, hogy a kortárs irodalom ne csak egy szűk kulturális közeg belügye legyen. Az alapítvány partnerei között megtalálható a Líra Könyv és az Örkény Színház is, a szervezők pedig podcastokkal, nyilvános beszélgetésekkel és középiskolásoknak szóló irodalmi programokkal próbálják közelebb vinni az olvasást a fiatalabb generációkhoz. A shortlist alapján jól látszik, mennyire sokszínű a mai magyar irodalmi világ: a lírától a prózáig, az intim személyes történetektől a társadalmi reflexiókig sokféle hang és nézőpont kapott helyet. Az Esterházy Irodalmi Díj győztesét 2026 szeptemberében jelentik be. A nyertes nemcsak szakmai elismerésben részesül, hanem 10 ezer eurós díjazást és egy külön erre az alkalomra készített kisplasztikát is átvehet.A teljes shortlist és a kapcsolódó programok az Esterházy Irodalmi Díj hivatalos oldalán érhetők el. SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Kevés olyan magyar film készül mostanában, amely egyszerre képes thrillerként működni, társadalmi allegóriává válni, és közben valódi vitát generálni arról, milyen országban élünk. Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon – nemzetközi címén Feels Like Home – pontosan ilyen alkotás.A thriller társadalmi látleletté válikA történet első pillantásra klasszikus pszichothrillernek tűnik: egy fiatal nőt, Ritát (Lovas Rozi) elrabol egy különös család, akik azt állítják róla, hogy ő az évekkel korábban eltűnt lányuk. Rita hiába tiltakozik, hiába ragaszkodik saját identitásához, a túlélés érdekében kénytelen részt venni egy groteszk szerepjátékban. A film mondanivalója azonban nagyon gyorsan túlnő önmagán. Az Árpád család lakása nem egyszerűen egy thriller díszlete, hanem egy zárt világ, ahol a szabadságot biztonságra cserélik, ahol a szeretet és a kontroll összefolyik, és ahol mindenki pontosan tudja, meddig mehet el. Ez az a pont, ahol az Itt érzem magam otthon már nem csupán film, hanem társadalmi tükör lesz. Az autoriter szeretet csapdájaA kritikusok jelentős része éppen ezért beszél a film kapcsán autokrácia-allegóriáról. A Refresher kritikája szerint a film azt mutatja meg, hogyan képes egy autoriter rendszer „biztonságot” kínálni az egyéni szabadság feladásáért cserébe. A történetben a családfő, Papa figurája nem egyszerű gonosztevő: sokkal inkább egy olyan rendszer megtestesítője, amely egyszerre tart félelemben és gondoskodik az emberekről. Ételt ad, rendet ad, szerepet ad – de közben elveszi az önállóságot.Ez a felismerés teszi igazán nyugtalanítóvá a filmet. A néző egy idő után már nem azt kérdezi, vajon Rita megszökik-e, hanem azt: meddig hajlandó valaki alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amely lassan felőrli az identitását? Ebben kulcsszerepe van Molnár Áron alakításának is. A színész az elmúlt években nemcsak filmes és színházi munkái miatt került a figyelem középpontjába, hanem közéleti megszólalásai miatt is. Ez a háttér óhatatlanul plusz jelentést ad a filmnek is. A manipuláció lélektanaMarci figurája egyszerre ijesztő és tragikus. Nem klasszikus gonosz, hanem egy rendszer terméke: valaki, aki maga is rabja annak a világnak, amelyet fenntart. Molnár Áron játékának egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy a karaktert nem karikatúraként, hanem hús-vér emberként mutatja meg. A néző sokszor érzi azt, hogy Marci maga sem tudja pontosan, hol végződik a szeretet és hol kezdődik az erőszak.Lovas Rozi szintén rendkívül erős alakítást nyújt. Az ő karakterén keresztül érezzük át igazán, milyen lassan és alattomosan képes egy elnyomó közeg átírni az ember valóságérzékelését. A film egyik legnyugtalanítóbb kérdése ugyanis az: mi történik akkor, ha valaki annyiszor hall egy hazugságot, hogy végül már maga sem biztos az igazságban?Egy bátor magyar film, ami nem kér engedélyt Az "Itt érzem magam otthon" azért különösen érdekes jelenség a magyar filmgyártásban, mert független alkotásként jött létre. A produkció nem a megszokott nagy állami filmes rendszerből nőtt ki, hanem alkotói összefogásból készült. Ez talán meg is magyarázza a film merészségét. Míg sok hazai produkció óvatosan kerüli a direkt társadalmi reflexiót, Holtai Gábor filmje nyíltan vállalja, hogy a jelenlegi magyar közérzetről beszél. A nemzetközi kommunikációban sem próbálják ezt elrejteni. A Celluloid Dreams forgalmazói oldala szerint a film az elnyomás természetét vizsgálja, és azt a kérdést teszi fel: mennyi szabadságot hajlandó feladni az ember a komfortért cserébe? Ez a dilemma messze túlmutat Magyarországon, ezért működhet a film külföldi közegben is.A kritikai visszhang ráadásul meglepően erős lett. Több kritika az elmúlt évek egyik legizgalmasabb magyar thrillerének nevezte az alkotást, és sokan kiemelték, hogy ritka az olyan hazai film, amely műfaji szinten is működik, miközben társadalmi mondanivalója is van.Kényelmetlen kérdéseket tesz fel Persze a film nem hibátlan. Többen megjegyezték, hogy néha túl sok témát próbál egyszerre mozgatni: családi trauma, bántalmazó kapcsolatok, politikai allegória, pszichothriller-elemek – ezek nem mindig állnak össze teljesen egységes egésszé. Mégis van benne valami rendkívül fontos: bátorság. Bátorság ahhoz, hogy egy magyar film ne csak szórakoztatni akarjon, hanem kérdéseket tegyen fel. Hogy ne csak történetet meséljen, hanem rámutasson arra a különös lelkiállapotra, amelyben sok ember él ma Kelet-Közép-Európában: amikor a szabadság vágyát lassan felülírja a biztonság iránti félelem.Talán ezért működik ennyire erősen az "Itt érzem magam otthon". Mert miközben egy bezárt lakásban játszódik, valójában egy egész ország lelkiállapotáról beszél. És mert a végén a néző nem biztos, hogy megkönnyebbülve áll fel a székből – de valószínűleg sokáig gondolkodni fog azon, mit is jelent valójában az a szó, hogy otthon. SzóMia - Nyitókép: Jelenet a filmből