A 7 főbűn - Kapzsiság
A Fidesz rendszeresen hivatkozik a keresztény értékekre, ám ha ez valóban így van, akkor mindenképpen érdemes megvizsgálni politikájukat a kereszténység egyik legalapvetőbb erkölcsi tanítása, a hét főbűn szemszögéből. A gőg után most a fösvénységen keresztül ellenőrzizzük: hogyan jelenik meg a kapzsiság logikája a közpénzek kezelésében, a hatalom megtartásában, a gazdasági újraosztásban és a társadalmi érzéketlenségben? A keresztény tanítás szerint a kapzsiság a közösség ellen hat, így különösen fontos kérdés, hogy egy magát kereszténynek nevező kormány mennyire tud megfelelni ennek a mércének.
Az előző részben a gőggel foglalkoztunk. Most következik a második főbűn: a Fösvénység, vagyis a Kapzsiság.
A Fösvénység (Kapzsiság) jelentése
A kapzsiság nem egyszerűen a pénz körül forog. A keresztény tanítás szerint a fösvénység:
- túlzott ragaszkodás az anyagi javakhoz,
- a közösség érdekeinek háttérbe szorítása a saját haszonért,
- a javak felhalmozása mások kárára,
- a hatalom és vagyon öncélú megtartása,
- a „soha nem elég” mentalitás.
A kapzsi ember nem azért gyűjt, mert szüksége van rá, hanem mert nem tud lemondani a birtoklásról, és minden döntése saját jóléte irányába mozog. Másokat figyelembe sem véve, önös, önző értékeket képvisel.
Most nézzük meg, hogyan jelenik meg ez a logika a Fidesz politikájában és kommunikációjában.
A Fidesz és a Fösvénység
1. A közpénz és a magánérdek összemosása
Rengeteget hallhattunk közbeszerzések kiosztásáról, talán a legismertebb az Elios ügy, amikor is „közvilágosítás korszerűsítése” címszóval Tiborcz Istvánon keresztül a közvilágítás minősége jóval színvonaltalanabb lett. Tökéletes példa a közpénz és a magánérdek határainak elmosódásának. Ez a legklasszikusabb jel a kapzsiságra, amikor a közösség erőforrásait nem a közösség javára használják, hanem egy szűk rétegét vagyonszerzésére.
A közpénz eredeti célja elméletileg a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a társadalmi felzárkóztatás lenne.
Persze, ha utána járunk, hogy melyik cég is végzi a fejlesztéseket, egy ismétlődő mintákat láthatunk:
- politikailag lojális, a hatalomhoz közeli szereplők magas arányban nyernek közbeszerzéseket,
- látványberuházások történnek, amelyek nem a lakosság valós igényeit szolgálják, de legalább túl vannak árazva,
Ez a logika pedig tökéletesen illeszkedik a fösvénység klasszikus definíciójához: a javak felhalmozása mások kárára.
2. A hatalom megtartása minden áron
A kapzsiság nem csak pénzre vonatkozik, akár a hatalom is lehet tárgya, a kapzsiságnál nincsen határ. Nincs olyan, hogy „elég”. Épp ezért a fösvénység egyik formája a hatalomhoz való kényszeres ragaszkodás.
Milyen szerencse, hogy erre is láthatunk mintákat:
- a választási szabályok folyamatosan át vannak alakítva: Gerrymandering, OEVK-k változtatása,
- a közmédia, KESMA-rendszer központosítása,
- a politikai verseny feltételeinek egyoldalú módosítása; mint a plakáthelyek kisajátítása,
- a kritikus, független intézmények gyengítése. Az átláthatósági törvény tökéletes példa.
A kapzsi ember nem akar osztozni, legyen az vagyonon vagy akár hatalmon. Jelenlegi rendszerünk úgy épül fel, hogy lehetőség szerint minél kevesebb kritikus hang legyen, lehetőség szerint minden kontroll alatt legyen.
3. A „miénk az ország” gazdasági modell
Ez a gazdasági modell újra osztásra került. Az elmúlt években olyan gazdasági környezet alakult ki, ahol:
- bizonyos (véletlenül kormány közeli) vállalkozók és csoportok kiemelt előnyöket élveznek, felülreprezentáltak,
- a verseny nem tiszta, szűk feltételeket szabnak a közbeszerzéseknek, amelyet egy cég tud csak teljesíteni,
- a gazdaság mobilitása csökken, a verseny egyenlőtlenségek egyre magasabbak.
A jelenlegi modellünk nem a közösségi jólét maximalizálására épül, nem a közösség javát és szükségleteit szolgálják, hanem arra, hogy a javak koncentráltan maradjanak ugyanannál az „eliti” körnél. A 2 000 fős Felcsúton kétlem, hogy egy 3 865 fős stadionra akkor szükség lett volna. De persze a felcsúti kisvasút sem szállít 10 000 főt naponta, mint ahogy azt jeleztük az Európai Unió irányába. Egyszer mindenkinek ajánlom ezek személyes megtekintését, elképesztő látvány, amikor kézzel fogható, de szemmel nem beláthatólagosan érzékeljük a korrupciót.
A keresztény tanítás szerint a fösvénység egyik legkárosabb formája: amikor a közösség erőforrásai nem a közösség érdekeit szolgálják.
4. A szociális érzéketlenség
A fösvénység nem csak önzőség, egoizmus, hanem érzéketlenség is. A kapzsi ember nem látja, nem veszi figyelembe a rászorulót, ugyanis a saját vagyonával van elfoglalva. Ez az empátiahiány súlyos problémákhoz vezethet.
Úgyis a mintákhoz térünk át:
- a szociális ellátórendszer alul van finanszírozva,
- a szociális és egészségügyi dolgozók bére el van maradva,
- a lakhatási válság kezelése nem történik, csak árfelhajtó intézkedésekkel, mint az Otthon Start Program,
- a társadalmi mobilitás gyakorlatilag évről évre rosszabb.
A keresztény tanítás szerint a kapzsiság egyik bűne éppen ez: amikor a hatalom nem a gyengék, a legkiszolgáltatottabbak felé fordul, hanem újra és újra saját maga felé.
Zárszó
A fösvénység a hét főbűn közül rendkívül veszélyes, mert szép lassan, csendben rombol. Ezeket a károkat éveken, évtizedeken át kell majd kitartó erővel társadalmi tudatossággal megjavítanunk. Nem minden esetben látványos, nem minden esetben hangos, de lassan átszövi a társadalmat: a közpénz útját, a hatalom működését, a gazdasági versenyt, a szociális rendszert, az legnagyobb probléma viszont az, amikor a hatalom egy olyan berendezkedést épít ki, amikor a társadalom igényeit ezek feltárására eltörli.
A keresztény hagyomány szerint a kapzsiság azért bűn, mert a közösség ellen hat. Ha a hatalom nem a közösség javát tartja szem előtt, hanem saját érdekeit, annak hosszú távon súlyos társadalmi következményei vannak.
Az előző rész: A 7 főbűn - Büszkeség
A következő rész: A 7 főbűn - Bujaság - a vágyak és a hatalom kapcsolata
Kersák István - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
