FIDESZ a lejtőn?

Hogyan lehetnének a TISZA Szigetek hosszú távon működő demokratikus intézmények, merre tovább?A választások előtt mindenki számára világos volt a közös cél, különösen a szigettagok számára. Utána azonban egy sokkal nehezebb kérdés következett. Mihez kezd a TISZA Párt, azzal a sok ezer emberrel, aki nemcsak szavazott, hanem közösséget szervezett, pultozott, szórólapozott, szakmai anyagokat készített, jótékonysági akciókat szervezett, adományokat gyűjtött és vitt el rászorulóknak, vagy egyszerűen csak hitt abban, hogy a rendszerváltás nem ér véget a választások napján?A Facebook-on egyszerre mutatkozik meg büszkeség, bizonytalanság és csalódottság. A posztokat olvasva úgy tűnik, a TISZA Szigetek ma leginkább a helyüket keresik. Keresik a kapcsolódási pontot a párttal, de sokan úgy érzik, hogy nem igazán találják. Több helyen is megfogalmazódott ugyanaz a kérdés. Szükség van-e még a szigetekre, szigettagokra, és ha igen, mi célt szolgáljanak, milyen feladatot lássanak el?Fotó: Melczer Zsolt - ÍgyÉlünk TISZA SzigetA győzelem után jött a bizonytalanság A “SzőkeTisza TISZA Sziget Szolnok” megfogalmazása jól összefoglalja ezt az érzést. Nem pozíciókat és nem kiváltságokat kérnek, hanem azt szeretnék látni, hogy a szakmai tudás, a tisztesség, a teljesítmény és a változásért végzett munka valóban számítson. De hol húzódik a határ a szükséges megújulás és egy új politikai klientúra, vagyis egy olyan hálózat között, amely a hatalomhoz hűséges és lojális egyénekből, vállalkozói csoportokból áll, akik a vezető politikai elittől anyagi juttatásokat, állami megrendeléseket, vagy pozíciókat kapnak, és cserébe feltétlen politikai támogatást, szavazatokat és rendszer iránti hűséget biztosítanak. Hogyan lehet lebontani a régi rendszert, és a régi hálózatokat anélkül, hogy helyettük ugyanaz a minőség épüljön újra?Fotó: Melczer Zsolt - ÍgyÉlünk TISZA SzigetVan azonban még egy szempont, amelyről ritkábban beszélünk. A közösségekben sokan valóban „all-in” módon álltak bele a változásba. Ez azt jelentette, hogy emberek a munkahelyükön, vállalkozásukban, családi és baráti kapcsolataikban, helyi közösségeikben is teljes vállszélességgel felvállalták a konfliktusokat a fennálló rendszerrel annak ellenére, hogy nagyon jól tudták, hogy ennek személyes ára lehet. Mégis megtették. Éppen ezért természetes, hogy a választások után sokan nem állást vártak, hanem feladatot, visszajelzést és valódi kapcsolódást. A legelkötelezettebbek éppen ezt a kapcsolódási pontot keresik, de sokan úgy érzik, egyelőre nem találják.A szakmai munka már megszületett – csak utat kellene találnia Pedig az ország számos pontján már megszületett az a tudás, amelyre egy új Magyarország épülhetne. A “Lúdas Matyi TISZA Sziget Debrecen” pedagógusai hónapokon keresztül dolgoztak egy átfogó szakmai vitaanyagon az oktatás jövőjéről. Óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, gyógypedagógusok és egyetemi oktatók fogalmaztak meg javaslatokat a tanárhiány, a túlterheltség, a pedagógusképzés, a tananyag, az intézményi autonómia, a KRÉTA-rendszer és az érdekvédelem kérdéseiben. Kezdték mindezt a sziget megalakulásakor, a választások után pedig folytatták munkájukat egy még tágabb körben, zárt Facebook-csoportjukat kinyitották, és szabadabban engedtek teret a lelkes jelentkezőknek.Fotó: dr. Zeke László - Lúdas Matyi TISZA SzigetA legnagyobb problémát végül nem az jelentette, hogy ne lennének jó ötletek, hanem az, hogy nem találták azt a működő csatornát, amelyen ezek valóban eljuthatnak a döntéshozókhoz. Ígéretet kaptak, érdemi visszajelzést azonban nem. Mégsem hagyták abba a tevékenykedést: tovább dolgoznak, bővítik az anyagot, mert hisznek abban, hogy a demokrácia nem négyévente tíz másodpercet jelent a szavazófülkében, hanem folyamatos, közös gondolkodást.Helyi ügyek, civil kontroll, közösségi megoldások Más közösségek az önkormányzatok munkáját követik nyomon, megint mások jótékonysági programokat szerveznek vagy helyi ügyeket karolnak fel. Veszprémben például az ÍgyÉlünk újságírói stábjának részvételével rendszeres szakmai fórum indult - az egyik ilyen eseményről lapunk is beszámolt -, ahol meghívott szakértők keresnek konkrét megoldásokat helyi problémákra. A cél nem a panaszkodás, hanem az, hogy a közösség szakmailag megalapozott javaslatokat tegyen le az asztalra. Amikor a közösségépítésből pozícióharc leszEgy más irányú veszprémi tapasztalat ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy milyen könnyen félremehet egy közösség működése, milyen veszélyeket rejthet magában a szigetek koordinálása. Megjelent ugyanis a különbségtétel azok között, akik „dolgoztak”, és akik állítólag nem, mintha a közösségi munka kizárólag a kampányban ledolgozott órákon, a pultozással, szórólapozással és újságkihordással töltött idővel lenne mérhető és egyenesen arányos. Másutt pedig az a benyomás alakult ki, hogy egyesek nem közösségeket szeretnének építeni, hanem birtokolni azokat. Ha ez valóban így van, akkor ugyanazokat az uram-bátyám szintű hatalmi elvekre támaszkodó működési mintákat építjük újra, amelyeket korábban magunk mögött akartunk hagyni.Fotó: Melczer Zsolt - ÍgyÉlünk TISZA SzigetPárt, mozgalom vagy társadalmi hálózat?Talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a TISZA Szigetekből párttagság lesz-e vagy civil mozgalom. Bajorország példája azt mutatja, hogy országos pártok és helyi közösségek hosszú távon is képesek egymás mellett működni, Ausztriában pedig a nagy néppártok társadalmi beágyazottságát évtizedeken át a széles tagság biztosította. A két modell nem egymás ellenfele, hanem akár egymás kiegészítője is lehet.A grafikon jól érzékelteti, hogy 2021-ben az Osztrák Néppártnak (ÖVP) mintegy 600 ezer, míg az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ) körülbelül 140 ezer tagja volt.A részvétel csak akkor valódi, ha következménye van? A példákból nem egyetlen követendő modell rajzolódik ki, hanem egy közös tanulság. A tartós demokratikus működéshez valódi társadalmi részvételre van szükség. A valódi kérdés inkább az, hogy sikerül-e megtalálni azt a hidat, amely összeköti a társadalmi kezdeményezéseket a döntéshozókkal? Lesznek-e valódi szakmai csatornák? Lesz-e érdemi visszacsatolás? Meghallgatják-e azokat, akik hónapok vagy évek óta dolgoznak egy-egy ügyön? Hiszen a részvétel csak akkor valódi, ha az embereket nemcsak meghallgatják, hanem a munkájuknak következménye, hatása is van. A választási győzelem csak a kezdet, nem lezárás?A Szigetek idővel el fognak tűnni, ha csak a kampány eszközei voltak. Ha viszont képesek lesznek összekötni a társadalmat a politikával, szakmai tudást szervezni, helyi ügyeket képviselni, közösségeket építeni és civil kontrollt gyakorolni, akkor lehet, hogy a választási győzelem valójában nem a történet vége volt, hanem a kezdete. Antal-Varga Vilma - Nyitókép: Szigetmunka Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt

Meghívásra vettek részt szerkesztőségünk tagjai egy Veszprém megyei TISZA Sziget találkozón. A találkozón tiszteletét tette Dr. Gáspár Levente országgyűlési képviselő is. A sziget tagjai jó hangulatban, és a következő feladat teljesítésére tettre késznek mutatkozva töltötték el, a majd 2,5 órát. A találkozásA 2026. július 30-a, 17 órára meghirdetett találkozón, hozzávetőleg 50 fő jelent meg az Agóra Veszprém Kulturális Központban. A résztvevők között érezni lehetett a felszabadultságot, a tettrekészséget. A 17 órai kezdést megelőzően már jelen volt Dr. Gáspár Levente, a Veszprém megye 01. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselője.A képviselő egyesével és szívélyesen fogadta a sziget tagokat. A rögtönzött megállapodás alapján először a képviselő adott tájékoztatót a parlamenti munkájáról, illetve a parlament által meghozott törvényekről, majd a TISZA Sziget tagok mondták el észrevételeiket, problémáikat, és tettek javaslatokat is.Dr. Gáspár Levente egy találkozón - Fotó: Melczer ZsoltParlamenti munka Dr. Gáspár Levente beszámolóját azzal kezdte, hogy jelenleg a munkarendje úgy néz ki, hogy hétfőn és kedden Budapesten dolgozik, a parlamentben látja el a magyar emberek és a térség képviseletét. Elmondása szerint több esetben előfordult már, hogy egy-egy ülés akár éjfél utánig is elhúzódik, úgyhogy a hazatérése a parlamenti munkából bizonytalan szokott lenni. A hét többi napjaiban a választókerületben dolgozik. Ennek keretében felveszi a kapcsolatot a polgármesterekkel, valamint különböző intézmények, szervezetek és civil egyesületek vezetőivel. Tájékoztatta a megjelenteket, hogy a kampányban tett ígéreteknek folyamatosan tesz eleget a TISZA frakció. A TISZA Párt elérte azt, hogy a vényköteles gyógyszerek áfája 0%-ra csökkenjen, ami közel négymillió rendszeres gyógyszerszedőnek jelent könnyebbséget. Továbbá a rászoruló családok számára 100 ezer forintos iskolakezdési – (50 000 készpénz augusztusban és 50 000 utalványként november végéig), (a szerk.) támogatást biztosítanak, valamint intézkedtek a szükséges jogalkotás iránt annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó uniós források megérkezése elől az akadályok elháruljanak. Ezekből a forrásokból az iskolák, a kórházak, az utak, a vasutak és a települések fejlesztése valósulhat meg. Nem mellesleg, a fával fűtő családok számára is biztosították – a kampányígéretnek megfelelően – azt, hogy 27%-ról, 5%-ra csökkenhessen a tűzifa áfája, valamint elindították a magyar vasút átfogó fejlesztését is. Ez utóbbi a korszerűbb, biztonságosabb és megbízhatóbb közösségi közlekedést fog teremteni.Dr. Gáspár Levente és Antal-Varga Vilma - Fotó: Melczer ZsoltA választókerület kapcsán pedig kiemelte, hogy egy problématérkép összeállításán dolgozik. Ennek a célja nemcsak a helyi problémák (pl.: utak, közvilágítás, víz-és szennyvíz csatornarendszer, óvodák, iskolák épületeinek az állapota, postai szolgáltatás megléte vagy hiánya, stb.) feltárása, hanem egyúttal egy olyan kapcsolati háló kiépítése is, amely segíti a lakosokat abban, hogy saját ügyeikkel a megfelelő szervekhez tudjanak fordulni. Szót ejtett még arról is, hogy a TISZA Szigetekkel és tagjaikkal hogyan képzeli el a közös munkát, akár a „terepen”, akár szociális téren, akár az élet bármely más területén. Ami a legszembetűnőbb volt az az, hogy a megjelentek azonnal fel is ajánlották a segítségüket, és azt lehetett tapasztalni, hogy a jelenlevők a hazáért aggódó, tenni akaró személyek. És jöttek a kérdésekElső körben leginkább Veszprém városát érintően merültek fel problémák. A hajléktalanság kapcsán szóba került, Veszprémben csak „Pokoli Toronynak” nevezett, a Házgyári út 1. szám alatt álló, egykor a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat által munkásszállónak épített társasház problémája. A Veszprémi Petőfi Színház vonatkozásában a beruházással kapcsolatos anomáliák is felmerültek. Ez utóbbinál fő témát az adta, hogy tulajdonképpen akkora beruházást akar végrehajtani, a még FIDESZ által uralt városi közgyűlés, amelyre nincs megfelelő forrása a városnak. Ezt egyébként a jelenlévők közül sokan felelőtlennek tartják. Ezen témák kapcsán képviselő úr jelezte, hogy a problémát ismeri, még tájékozódik a körülményekről. Egyúttal jelezte azt is, hogy az önkormányzati hatáskörök tekintetében nincs, és nem is lehet beleszólása, mivel az önkormányzati döntéshozatalnak a függetlenségen kell alapulnia, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok a saját hatáskörükben önálló döntéshozatalra jogosultak, így a döntésüket a függetlenségük alapján saját maguk hozzák meg, azaz visszakapják a szabadságukat és az önállóságukat.Zagyva Ágnes a találkozón - Fotó: Melczer ZsoltValamennyi, további témát nem részletezve, de azok közül ki kell emelni az energiával, a vízzel, valamint az utak állapotával, az intézményi rendszerrel, az egészségügy helyzetével felmerült, a jelenlévők által is jelzett problémákat. Ezek tekintetében Dr. Gáspár Levente jelezte, hogy a kormány keményen dolgozik, és ismét kitért a problématérképre, amely jelentős segítséget fog nyújtani a megoldandó feladatok sorrendisége és nagysága vonatkozásában. A víz és az energia tekintetében szomorúan jegyezte meg, hogy a jelenlegi, mindenki által ismert nagyon nehéz helyzetben, vannak olyan személyek, akik az interneten olyan elképesztő felhívásokat tesznek közzé, amelyek kifejezetten akadályozzák az ország biztonságos energia és víz ellátását. Az volt érezhető, hogy nyilván megértette mindenki, hogy ennyi évnyi rombolás után nem fog egyik napról a másikra megoldódni a helyzet, de az volt látható, hogy a jelenlévők egységesek abban, hogy az ország elindult egy „működő Magyarország” irányába. A képviselő kifejezte, hogy örül a közös gondolkodásnak, és biztos benne, hogy lesznek olyan témák, melyek még „napirendre” fognak kerülni. A sziget tagjai javaslatként megfogalmazták, hogy a rendkívüli hőség miatt ismét itt lenne az ideje a lakossági ívóvízosztásnak. Ezt javaslatot egységesen minden egyes jelenlévő támogatta (szerk.: a vízosztás a pénteki napon már meg is valósult). Dr. Gáspár Levente és az önkéntes csapat - FacebookKonklúzióNagyon kedves, tettre kész emberek jelentek meg az összejövetelen. Tulajdonképpen megmutatták, hogy a rendszerváltók közössége együtt van. Kötetlenül tudnak egymással beszélgetni, az országgyűlési képviselőnek kérdéseket feltenni, a javaslataikat megfogalmazni. Amit pedig kifejezetten jó volt látni, hogy a jelenlévők, magukra, mint önkéntesek hivatkozva mondták el a javaslataikat, vagy éppen hívták fel valami fontosra a figyelmet. Tehát Ők továbbra is „önkéntesek” és az országot, a társadalmat tartják az elsőnek. Gaál Lóránt - Nyitókép: Dr. Gáspár Levente - Fotó: Melczer Zsolt

Fókuszba helyezte magát az eddig némaságba vonuló pecás, a 2012 májusában – Schmitt Pál lemondását követően – megválasztott köztársasági elnök, Áder János.A villa negra története2016-ban létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, és többször megnyilvánult a környezetvédelemmel kapcsolatban, bár korábban ezt soha nem tette. Az alapítvány évekig veszteséges volt, így milliárdos állami támogatásokat kapott.2017 májusában megkezdte a második ciklust is, mint köztársasági elnök. „Elnöki ciklusa végén derült ki, hogy volt államfőként egy olyan svábhegyi luxusvillába költözik, amit majdnem egy milliárd forint értékben bővítettek ki, ehhez ráadásul egy külön kormányrendeletet is hoztak, hogy a kerület ingatlanépítési szabályait megkerülhessék. Ádert ellenzéki oldalról fel is szólították, hogy ne fogadja el az ingatlant, főleg azután, hogy adóbevallása szerint három ingatlannal is rendelkezik.” – írja a moly.hu. Áder a kegyelmesBár Áder a fidesz által kinevezett, megválasztott többi köztársasági elnökével (Schmitt Pál /2010.augusztus 6.-2012.április 2/, Novák Katalin /2022.május 10.-2024.február 26./) szemben kitöltötte a hivatali idejét /2012.május 10.-2022.május 9./, az ő elnöksége alatt is történt megkérdőjelezhető kegyelmi botrány. "Hallgat indokairól, Áder János volt köztársasági elnök is aki úgyszintén tisztázatlan körülmények között adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.” – írta a 24.hu Áder János felbukkant most, 2026-ban, szót emelt a magyar alaptörvény 17. módosítási javaslata ellen. „Áder János szerint a jelenlegi helyzet alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető.” – írja az index.Áder kontra közpénzA volt köztársasági elnök megjelenése és a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter megszokottá vált gyors, azonnali reflexiójának összeütközési pontjai közül az egyik az Áder közpénzhez való viszonyulására is kiterjed. Mivel egyre több közpénzszórás derül ki – akár a még jelenleg hatalmon lévő Sulyok Tamással kapcsolatban is –, Magyar kérdéseket tett fel Áder korábbi költekezéseire vonatkozóan is. „Áder János azt hazudta ma, hogy 2018 októberében ő csak hivatalos úton volt 55 millió forint közpénzen az Egyesült Államokban egy hétig. Most megmutatom ennek a hivatalos/állami látogatásnak 3 napját. Nekem ez inkább tűnik családi vakációnak, amelyre a lánya is elkísérte az elnöki párt” – írja Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Dokumentumokat is mutatott ezekről az utazásokról az interneten. Áder nem...Az Áder és Magyar közötti adok-kapok jelenleg ott tart, hogy Áder nem hagyja magát. „Vannak bizonyos határok, amiket az ember jó, ha nem lép át, és nem hagyja, hogy mások átlépjék. Olyan állítások fogalmazódtak meg és olyan kampány indult a médiában, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Büntetőpert rágalmazásért, polgári pert személyiségijog-sértésért és jó hírnév sérelméért fogunk indítani Magyar Péter ellen. Kíváncsian várom, hogyan fogja bizonyítani az állításait – fogalmazott Áder János.” A mindenki által látható mérhetetlen luxus, a közpénzszórás (amit még ezután láthatjuk, Áder esetében bebizonyosodik-e), az indoklás nélküli kegyelemadás ismét fölveti annak a kérdését: vajon a jelenlegi katasztrofális anyagi-gazdasági és morális helyzetben hagyott Magyarország megengedheti-e magának, hogy a köztársasági elnökök élethosszig tartó hatalmas juttatást, luxus-körülményeket kapjanak? Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Ruff Bálint miniszter pár napja egy interjúban ezt mondta: „A kormányzásnak más célja nem volt, mint hogy bizonyos körök, érdekcsoportok egyre jobban gazdagodjanak.” Mindez azonban tovább zajlik a Fideszes polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel teli önkormányzatokban.Az a kérdés, hogy még meddig? Idézet a 2026.04.09-én megjelent írásunkból: Három választásra kell készülnie a Tisza mozgalomnak."Második választás:az összes olyan önkormányzatnál kiírásra kerülő időközi választás, ahol a kormányváltás után a polgármester és/vagy a teljes helyhatósági képviselő-testület nem vállalja az önkormányzati ciklus további részét 2029-ig.A szavazat ára című film bemutatja, hogy a jelenlegi hatalom "emberei" a megfélemlítéssel, a mélyszegénység kihasználásával hogyan élnek vissza a közhatalom különböző szintjein "működő" közhivatalokkal.Indoklás:A kormányváltás után az új kormány döntéseinek végrehajtása támogatható – illetve szabotálható – az önkormányzatok részéről.Együttműködő önkormányzatok nélkül nincs esély megtartani a választópolgárok bizalmát és támogatását, ami elhozza a valódi rendszerváltást, kormányváltást.Tehát, minden olyan önkormányzatban, ahol a helyi Tiszások azt tapasztalják, hogy a helyhatósági képviselő-testület tagjai továbbra is a korábbi politikai rendszert (igen, a NER-t és a helyi gazdasági "köröket") kívánják "szolgálni": a helyi önkormányzati képviselői visszalépéseket, lemondásokat nyomásgyakorlással kell elérni s ezekből a helyzetekből gyakran időközi helyhatósági választások lesznek.Erre is készülni kell, mert ezek a helyzetek sok OEVK-ben előfordulhatnak, és gyakran ki is kell "erőltetniük" a változásokat a helyi Tiszásoknak ahhoz, hogy az új kormány felé megteremtett közbizalom fenntartható maradjon.Lássa meg azt a lehetőséget mindenki, hogy a sikeres országgyűlési kampány után azonnal neki kell állni a helyhatóságok átalakításának. Lássa meg mindenki azt a lehetőséget, hogy sok-sok "Fidesz-hű" önkormányzati képviselő le fog mondani, mert nem fogja vállalni azt a helyi társadalmi nyomást, amelyet egy kormányváltás automatikusan a felszínre hoz helyi szinten."Ezek az állítások „kemény” véleménynek számítottak akkor, a parlamenti választás előtt pár nappal. Az április 12-i választási „földindulás” után továbbra is érvényesek a fenti megállítások.Az új kormány május 09-én alakult meg. A minisztériumok még ma sem álltak fel teljesen. Az eddigi döntések egy része a szimbolikus politikai térben lévő problémákra fókuszáltak (teljesen jogosan!), a döntések másik része az ország Alaptörvényét módosította. Emellett folyamatosan újabb és újabb szakterületeken módosulnak a jogszabályok. A közösségi médiában, a sajtóban azonban folyamatosan jelennek meg szakmai szervezetek, szakemberek írásai arról, hogy gyakran sok évtizedes kipróbált tapasztalataikra nincs szükség ebben az országban, mert még választ sem kapnak a szakterületüket irányítóktól megalapozott felvetéseikre. Vajon egy-egy témában mennyi „elitünk” van? Megengedhetjük-e magunknak, hogy a társadalomból érkező szakmai támogatásokkal így bánjon a mindenkori magyar kormány? Ennyire gazdagok vagyunk?Türelmesen várakozik a társadalom?Eközben megnyitottak az OEVK-ban az országgyűlési képviselők helyi irodái és néhány munkatárssal kiegészülve a megválasztott képviselők megpróbálják a választópolgároktól a helyi problémákat megismerni.Vajon ezeknek a problémáknak a megoldásban nagyrészben nem a fent említett szakemberekre kellene támaszkodnia a megválasztott képviselőnek és a jelölő szervezetének? Vajon a folyamatosan kollaboráló és helyezkedő/dörgölőző helyi „hatalmasságok” szirén hangjait kell-e meghallgatnia a képviselőnek vagy inkább a saját önkénteseinket, szigettagjainkat és önzetlen támogatóinkat kellene meghallgatnia, akik elkötelezettségéről már megbizonyosodhatott? Sem a választójogi törvény, sem az önkormányzati törvény még nem változott meg. Mivel TISZA Párt vezetése még nem hozott döntést az önkormányzati rendszer átalakításáról, illetve a választójogi törvény módosításáról (van sürgősebb és sajnos súlyosabb megoldásra váró probléma az országban, nem is kevés...), ezért MÉG NEM KEZDŐDTEK MEG TÖMEGESEN helyi Tisza-s csoportok által szervezett önkormányzati személycserék. Sőt! Megtudtuk, hogy nincs napirenden az országos helyhatósági választások kiírása sem (tehát marad a 2029-es következő önkormányzati választás), MERT NINCS ELEGENDŐ SZÁMÚ ÉS MEGFELELŐ FELKÉSZÜLTSÉGŰ jelöltje helyben a Tisza Pártnak. Valóban nincs, s nem is várható el, hogy legyen egy 2,5 éves politikai mozgalomtól (ennek a helyzetnek az esetleges 'feloldása' nem célja ennek a cikknek). Mit látunk eközben a Fidesz-Kdnp-nél?A hibáikkal való teljes szembenézés hiányát is láthatjuk. Mi következik ebből? A Tisza láthatóan képtelen tovább vinni a rendszerváltást helyi szinten, mert jelenleg nincs elég megbízható és alkalmas önkormányzati képviselő jelöltje. Az kell, hogy a feladatuk legyen, hogy az új választójogi törvény és az önkormányzati rendszer átalakítása után egy 2029-es országos helyhatósági választásra az összes településen felkészült, saját képviselő jelölteket tudjanak a választók elé állítani. A fentiek ellenére már elég sok változás volt az önkormányzatokban. Érdemes az AI segítségével készíteni egy 'adatgyűjtést', amely megmutatja, hogy 2026.04.12. után hol és milyen változások voltak az ország különböző részein az önkormányzati testületekben. Mi lesz itt, ha elkezdődik a rendszer tényleges átalakítása? Mennyi önkormányzati képviselő fog 'cserét' kérni, mert nem vállalja az új kormányzati hatalommal az együttműködést 2029-ig? S vajon kik fogják felkészíteni a Tisza-s önkormányzati jelölteket egy-egy időközi választásra? Vajon tévesen láttuk-e a jövőt 04.12-én?Azt a jövőt, ami sok településen már a JELEN.Ezeken a kérdéseken kívül két olyan állítás is érvényes, amit figyelembe kell venni. 1. A választópolgárok a lakóhelyükön is látni akarják, hogy elindult a rendszerváltás. Ott ahol ők élnek, azokban az ügyekben, amelyek nekik fontosak! 2. Addig amíg a korábbi NER-hez köthető „figurák” vannak ugyan azokban a helyi pozíciókban (politikai, gazdasági és civil vezetői pozíciókban), mint eddig: a választópolgárokban egyre inkább erősödhet az az érzés, hogy nem történt semmi, csak a 'urak' helyett más 'urak' kerültek 'fent' pozíciókba, azonban ahol ő, mint választópolgár él, nem történik semmi. Már csak az NKA-s botrányból is látható, hogy a NER által korábban támogatott a civil szektorban működő egyesületek, alapítványok, egyéb szerveződések vezetői jelentős részben ma is a korábbi politikai hatalomnak a lekötelezettjei. * Vajon meddig működhetnek az OEVK-ként 100-100 millió Forintot egymás között szétosztó, gyakran „álcivil” szervezetek a településeken? * Vajon mikorra tudnak ellensúlyt képezni ezekkel szemben a helyi társadalomban a fogyatkozó számú Tisza-szigettagok és önkéntesek? * Vajon mikorra fogja eldönteni a Tisza Párt, hogy mit is szeretne csinálni az utóbbi 20-25 év legsikeresebb politikai innovációjaként létrejött Tisza-sziget mozgalommal? * Vajon mikor folytatja tovább a magyar társadalom a saját maga ön(meg)szervezését a pártpolitika, a közjogi rendszerek vitái és a korábban megismert demokrácia technikák kudarcain túl? * Vajon mikor lesz konstruktívan együttműködő és felelősséggel közösen építkező partnere egymásnak a társadalom és az aktuális hatalmat gyakorló politikai elit? * Mi lesz ezekre a TISZA Párt válasza? Ugyanis, ha vannak okok arra, hogy miért csökkenhetne a TISZA Párt soha nem látott népszerűsége és támogatottsága: akkor a fentebb vázolt helyzetekre adott téves válaszok ezeket az okokat hozhatják a felszínre. Talán érdemes lenne még most elgondolkodni... Nagy László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Mintegy egymillió honfitárs figyeli árgus szemekkel a rendkívüli parlamenti ülések közvetítését a különböző platformokon – élőben. Amióta megalakult az új kormány, és Magyar Péter bejelentette , hogy nem lesz nyári szünet, minden héten élőben kísérhetjük figyelemmel az országházban zajtó eseményeket. Nincs nyári szünet. Az országgyűlés új korszakaA színfalak mögött, s egyéb napokon persze folyamatosan zajlik a munka, egyeztetések, tárgyalások, átvilágítások, de szinte mindenről tudunk. A képviselők, a miniszterek, az államtitkárok a közösségi média minden felületén beszámolnak az aktualitásokról. Érezni, hogy semmiről nem maradunk le. Tudjuk, hogy a beígért transzparencia megmutatkozik. Lassan már mi, állampolgárok is otthon érezzük magunkat a parlamenti világban, és persze pillanatok alatt szakértői lettünk ennek a területnek is, de legalábbis felhatalmazottnak érezzük magunkat a véleményformálásra.Tizenhat év zárt ajtók mögöttOrbán szinte teljesen eltörölte a normalitást a parlament korábbi formációjának tekintetében. Csak időnként jelent meg. Gúnyos, felsőbbrendű, mondhatni lekezelő stílusban reagált az akkori ellenzék kérdéseire: "Boldog karácsonyt!"-tal felelt Az akkori ellenzék bármely javaslatát úgy söpörték le az asztalról, mint az ottmaradt morzsát.A sajtót kizárták, ha mégis egy-egy szemfüles újságíró utolérte az utána loholó operatőrrel együtt valamelyik fideszes képviselőt, elfordultak, nem álltak szóba senkivel, válaszra pedig semmiképp sem méltatták a kérdezőt. Emlékezetes a kamera-ügy, melynek következménye is lett, s erről többek között a HVG is beszámolt: „Jogi eljárást kezdeményezett a Telex, miután Kalocsán a rendőrség akadályozta újságíróikat abban, hogy kérdéseket tegyenek fel az orosz hekkertámadással kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek”. „Nem szeretnénk természetesnek venni, ha nyilvánvaló jogsértések válaszok és következmények nélkül maradnak” – írta a Telex főszerkesztője. Szijjártó fondorlatosan megcsavarta a 2022-ben, a Direkt36 cikke nyomán kirobbant botrányt is, feljelentéssel fenyegette az újságírót, aki szerinte törvénytelen módon jutott a levélhez, amely bizonyítja, hogy a külügy beengedi az orosz hackereket a rendszerébe és így adatokat ad át. „Összességében tehát az látszik, hogy jogilag semmilyen formában nem állja meg a helyét, amikor Szijjártó Péter bűncselekményről beszél a levél nyilvánosságra hozatala kapcsán.” - jelent meg a Telex 2024-es írásában. Ennek vége. A Tisza Kormány mindenről beszámol, bevonja a népet is a véleményezés szabadságába, a tagjai válaszolnak az újságíróknak. Az Országház épületében közelebb húzódhatnak az ülésteremhez a média munkatársai, sőt igen hosszú, korrekt, mindenkinek teret adó sajtótájékoztatókat is kapnak a sajtó munkatársai. Ezek a változások szokatlanok, újdonságként tapasztaljuk a nyitottságot, és látszik, hogy az átállás időszaka is milyen esetlenül zajlott/zajlik, hiszen tizenhat év után nehéz elhinni, hogy lehet kérdezni, hogy válasz is érkezik, méghozzá a nyers valóság, a lehető legmerészebben őszinte tájékoztatás. Ezt is meg kell tanulni, hozzá kell szokni a szabad sajtó valódi létezéséhez.Parlamenti vita vagy politikai hadviselés?De mi zajlik a Parlamentben? Orbánnal ellentétben Magyar Péter rendszeresen elmondja a napirend előtti felszólalását. Ez az általában 20–40 percig tartó beszéd többnyire felborzolja a kedélyeket, és mint minden, vagy bármi is, megosztja a népet.Az ellenzék láthatóan kétféle irányzatot képvisel:- azonnali támadás Magyar Péter felszólalását kritizálva – tartalmában, és stílusában- Magyar fideszes múltjának és az induláskor elkövetett „bűneinek” folyamatos kántálása A nézőközönség a közösségi médiában nagyrészt elismerően bólogat, „igen, így kell, amit művelt a bukott maffia az országgal, minden nap az arcukba kell dörgölni!”, „amit műveltek Magyarral az elmúlt két évben a propagandisták, csoda, hogy csak ennyit tesz”. Vannak azonban, akik kritizálják a stílust, mert erős hangon, hangsúlyozottan, folyamatosan mantrázza a miniszterelnök, hogy bizony az előző kormány teljesen kifosztotta az országot, mérhetetlen mennyiségű közpénzt lopott a néptől, és napi szinten sorra borulnak ki a korrupciós ügyek a szekrényből.Hogyan kellene ezt tennie? Kedvesen, ejnye-bejnye-stílusban, hogy egy békés tóparton érezze magát az ellenzék, nyíló vízililiomokat csodálva, elfeledve minden bűnt? Esetleg be kellene már fejezni, elég volt, nem kell már emlékeztetni újra, meg újra őket arra, hogy bizony súlyos bűnök terhelik őket, és viselniük kell hamarosan a következményeket? A rendszerváltás valódi próbájaLassan-lassan megtanuljuk a parlamenti forgatókönyvet, az ellenzék elképesztően abszurd megszólalásait azonban nem értjük. Amit ők tettek az elmúlt évtizedekben, azzal támadják a mostani új kormányt. Számon kérik Magyar Pétert, hogy az első pár hét alatt még semmi nem történt, pedig mekkora gond van az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, stb. világában.Ezek a megszólalások akár a MiHazánk, akár a Fidesz, akár a KDNP képviselőitől annyira döbbenetesek, hogy egy átlag magyar néző csak pislog. Annyira manipulatív támadásokat intéznek a jelenlegi kormány ellen, hogy szinte elterelik a figyelmet a lényegről, miszerint az ő saját borzalmas és bűnös kormányzásuk termékét próbálja épp a Tisza rendbe tenni, jogszerűen, igazságosan, jól láthatóan. A hazugság, a bekiabálások, a tiszteletlenséggel arcba kamerázó, nevetségesen primitív provokációk mind blokkolják az érdemi munka szárnyalását. Persze a közönség ezen jókat mulathat adott esetben, és a kormány végtelen türelme már-már gyöngeségnek látszik, attól még tudnunk, látnunk kell, hogy megint az ellehetetlenítésre való törekvést produkálják az ellenzék tagjai. Nem a hazáért, nem a társadalomért, nem az építkezésért dolgoznak, hanem terelnek, hazudnak, támadnak, bohóckodnak. Ennek a forgatókönyvnek minden bizonnyal az fog véget vetni, ha valóban elindulnak az átvilágítások, a vizsgálatok és a feljelentések nyomán az igazságszolgáltatási eljárások. Ezt várjuk mindannyian, akik nem csupán a kormányváltásra, hanem a valódi rendszerváltásra szavaztunk, és szeretnénk egy méltó parlamenti munkát látni, ahol velünk-értünk dönthetnek a mi jóllétünkért végre – a kormány és az ellenzék is. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Facebook

A Magyar Közlöny 2026. évi 81. számában megjelent, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, alapítói jogokat gyakorlója a miniszterelnökséget vezető miniszter lett. dr. Ruff Bálint, a TISZA Párt kampányígéretének megfelelően meg is hozta a döntését. Az alapítvány 2026. július 31. napjával megszüntetésre kerül. Erre jött Orbán Balázs és Skrabski Fruzsina, aki utóbbi felszólította Mészáros oligarcha Lőrincet!Mathias Corvinus Collegium fenntartóiA Mathias Corvinus Collegium Alapítvány létrejöttének és annak megelőző időszakáról részletes tájékoztatás olvasható az MCC oldalán. Itt olvasható az is, hogy az MCC fenntartója kezdetekben a Tombor család által létrehozott Tihanyi Alapítvány volt. 2020-ban, a Tihanyi Alapítvány megszűnésével egy időben, felállt az új fenntartó, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. Ennek elnöke Dr. Orbán Balázs lett, aki a FIDESZ 2026-os kampányfőnöki tisztségét is betöltötte.Annyit azért érdemes megemlíteni az MCC oldalán leírtakból, hogy „az MCC tulajdonba kapta a működési helyéül szolgáló Somlói úti ingatlanegyüttest, valamint a MOL Nyrt. és Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát”. Meg kell említeni, hogy az MCC Romániában is szorgosan igyekezett a csápjait kiterjeszteni. Nem mellesleg az állami Forintokból felhizlalt MCC a brüsszeli irodanyitása mellett, osztrák egyetemvásárlásba is belefogott. Azt, hogy ezt az intézményrendszert, a tehetséggondozás címszó leple alatt, Orbánék milyen gátlástalan módon építették és – a magyar oktatás helyett - hogyan hizlalták fel közpénzből, a Telex több részes cikksorozatban már bemutatta (részletek: ITT, ITT). Ezek alapján nem nehéz azt belelátni a dolgokba, hogy az Orbán által irányított – volt! - FIDESZ-KDNP-s parlamenti többség részéről egy olyan rendszer került kiépítésre, amely pártideológiai érdek végett, a hatalmi arroganciát, az uralkodást vegyíti a közpénz szivattyúval. MCC jövője?Van, csak nem adófizetői forintokból! Tombor András, az MCC kapcsán egyébiránt már májusban bejelentette, hogy tárgyalásokat kíván kezdeni a kormánnyal az intézmény megóvása érdekében. Gyakorlatilag a magyar kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításával (hatálybalépés: 2026.06.29.) lehetőséget is ad az MCC további működésének.Ez persze nem jelenti azt, hogy az Orbánék által „odalapátolt” közpénzt is ott marad. Csupán azt jelenti, hogy nincs akadálya annak, hogy a nem állami alapító vagy nem állami csatlakozó azt saját forrásból tovább működtesse az alapítványán keresztül. Tulajdonképpen ez miatt lehetőség van arra, hogy Tombor Balázs vagy halála esetén Tombor András legyen az alapítvány alapítói jogainak a gyakorlója (az alapító okirat 2026. június 19-ei szerinti állapota: ITT).És akkor „berongyol” a bukott Orbán Balázs, valamint a FIDESZ-hez hű Skrabski Fruzsina Orbán Balázs (aki 2026. június 19-ig a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratórium elnöke volt) szerint „Megszüntetni egy tehetséggondozással foglalkozó intézményt - ez lett az egyik legfontosabb programpontja az új kormánynak, miután hatalmat kapott.” Majd továbbmegy azzal, hogy „30 helyszínt bezáratni, 8000 diákot elküldeni, több száz tanárt elbocsátani, kutatást leállítani, intézetet beszántani, vitakört felszámolni, nemzetközi ösztöndíjat visszavonni, kollégiumi helyeket elvenni, hazai és határon túli táborokat eltörölni. Értelmetlen pusztítás, rombolás és bosszú. Aminek elszenvedői nem politikusok, hanem fiatalok, szülők, pedagógusok, vagyis egyszerű átlagemberek. Mi értelme van ennek?”. Tudatosítani kell, hogy a TISZA Párt a kampányban tett ígéretét hajtja végre! Tehát nem igazán érthető Orbán Balázs kirohanása, mivel Ő és a haverok csak olyan pénztől, pénz feletti rendelkezési jogtól estek el, ami ha nincs a FIDESZ-KDNP kormány ámokfutása, akkor ahhoz egyébként soha nem is lett volna közük! Egyébiránt ezt az Orbán Balázs által generált vitát hamar le lehet zárni egy mondattal. Az az irdatlan mennyiségű adófizetői pénz (csak a MOL és a Richter részvények forgalmi értéke juttatáskor, azaz 2020-ban: 157.985.999.888,-Ft, és 131.207.901.440,-Ft, azaz több, mint 289 milliárd forint) nem 8000 diákot illet meg, és nem is egy ideológiai galerit, hanem az országot és a benne élő valamennyi fiatalt! Skrabski Fruzsina egyenesen kijelentette, hogy az „MCC az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi időkben Magyarországon történt. Nagyon magas szakmai színvonalon képzik a fiataljainkat. Nehéz megmondani, hogy melyik az a gondolkodó, aki nem fordult meg ott! Felszólítom Mészáros Lőrincet, meg a többi neres oligarchát, hogy legyenek szívesek megfinanszírozni!”. Egy! Az „MCC az egyik legjobb dolog…” Ennek Skrabski Fruzsinával ellentétben akkor lehetne örülni, ha a magyar oktatási rendszerben tanuló valamennyi gyermek megkapná a „nagyon magas színvonalú” képzést. Valamint, ha a tanáraink nem lennének kevesen, és kizárólag a munkájukra tudnának koncentrálni, azaz a tanításra. Továbbá, ha meg lennének becsülve, mind anyagilag (lásd: Müller Anna képviselő parlamenti felszólalását), mind erkölcsileg, illetve nem terhelné őket felesleges adminisztráció (kézírással kell javítani, kiegészíteni a nyomtatott bizonyítványokat). Skrabski Fruzsina a Partizán stúdiójában Forrás: YouTube képernyőkép A másik!Vélelmezve azt, hogy a NER és az ahhoz kapcsolódó gondolkodók fordulnak meg inkább az MCC-n, így rögzíteni szükséges, hogy az említetteken kívül is vannak gondolkodók. Ők valószínűleg sokkal többen vannak! A harmadik! A NER-s oligarcha rendszert Orbán hozta létre (oligarcha nem éppen dicsérő jelentése: ITT, ITT). Skrabski Fruzsina pedig Orbánt dicsőítette, tehát a NER és az oligarcha rendszer kiépítése tetszett neki. Az, hogy Skrabski Fruzsina felszólította Mészárost, Orbán fő oligarcháját, csak azt mutatja meg, hogy végre rájött arra, hogy az orbáni rendszer kiszolgálói pont nem jelentenek semmit sem Orbánnak, sem pedig az oligarcháknak. Pont úgy, ahogy az orbáni állampártot kiszolgáló médiumok sem (Origó, Megafon, Mandiner, Mediaworks). Ha már gondolkodó a Skrabski Fruzsina, akkor rá kellett volna már jönnie arra, hogy a FIDESZ-KDNP pénzembereinek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy foglalkozzanak az őket „hasznos hülyeként” kiszolgálókkal, vagy az összedőlt rendszerrel, mivel mindenki tisztában van vele, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása úton van. Tulajdonképpen a TISZA Párt semmi mást nem csinál, mint azt, amit a kampányban megígért, ha tetszik ez Orbán Balázsnak, vagy éppen Skrabski Fruzsinának, ha nem. A társadalomnak, látva a TISZA Párt és a FIDESZ közötti támogatottságot (teljes népesség körében 60:18) biztos, hogy tetszik az, hogy van végre egy olyan párt, amelyik betartja az ígéreteit, még ha pár esetben, javítható hiba (pl.: ITT, ITT) is csúszik a végrehajtásba. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Magyarországon jelenleg nincs olyan széles szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként létrejött nemzeti múzeumi stratégia, amely világosan megfogalmazná, mit vár az ország a múzeumaitól.Van-e közös válaszunk arra, hogy mire valók a múzeumaink?Léteznek intézményi stratégiák. Léteznek fenntartói elvárások. Léteznek fejlesztési programok, pályázatok, kulturális célkitűzések és éves munkatervek. A múzeumi rendszer működését számos dokumentum szabályozza. Nehezebb azonban megmutatni azt a közösen elfogadott jövőképet, amely kijelölné, hogy a 21. századi Magyarország milyen szerepet szán a múzeumainak.Ez első látásra szakpolitikai kérdésnek tűnhet. Valójában jóval többről van szó.Amikor egy ország múzeumokat tart fenn, valójában arról is döntést hoz, hogy milyen tudást, milyen közösségi működést, milyen társadalmi értékeket kíván támogatni. A finanszírozás ezért nem választható el a küldetés kérdésétől. Mielőtt arról beszélnénk, hogyan működjenek a múzeumok, érdemes feltenni az ennél alapvetőbb kérdést: mire valók a múzeumaink? A MúzeumokMa 2020 kutatás egyik megszólalója ezt a kérdést rendkívüli pontossággal fogalmazta meg: „…egy múzeumnak pontosan az a szolgáltatása, hogy társadalmi szerepet vállal. Semmi értelme semminek, ha nem fontos a társadalomnak ... múzeumi szempontból ez közpénz, amit használunk és úgy kell és igyekszünk is úgy forgatni, hogy örömet okozzon vagy tartalmas legyen.” (Forrás) Magyar Nemzeti Múzeum - Forrás: YouTube képernyőképMit mondanak a nemzetközi definíciók?A kérdés nem magyar sajátosság.Az International Council of Museums (ICOM) 2022-ben elfogadott múzeumdefiníciója szerint a múzeum a társadalom szolgálatában álló intézmény, amely kutat, gyűjt, megőriz, értelmez és bemutat örökséget, miközben elősegíti a sokszínűséget, a fenntarthatóságot, a közösségi részvételt, a tanulást és a tudásmegosztást (ICOM, 2022). (Forrás) A meghatározás szerint a múzeum nem pusztán gyűjteményként vagy tudományos műhelyként jelenik meg benne. Sokkal inkább olyan társadalmi infrastruktúraként, amely hozzájárul a közösségek működéséhez, az állampolgári tájékozottsághoz, a kulturális részvételhez és a reflexióhoz. A definíciót megelőző nemzetközi viták még hangsúlyosabban fogalmaztak. A 2019-es ICOM-javaslat a múzeumokat a múlt és a jövő kritikai párbeszédének helyszíneként, demokratikus és polifonikus térként írta le (ICOM, 2019). (Forrás) Nem azért fontos ez a vita, mert egy az egyben át kellene vennünk a nemzetközi megközelítéseket. Hanem azért, mert világossá teszi: a világ múzeumi szakmája ma már jóval többről beszél, mint gyűjteményekről és kiállításokról. Mit mondott erről a magyar szakma?Öt évvel ezelőtt a MúzeumokMa 2020 kutatás ilyen kérdéseket is feltett a hazai múzeumi szektornak. A kutatás eredményeit feldolgozó publikációsorozat külön foglalkozott a társadalmi és közösségi szemlélettel, a társadalmi szerepvállalással, a nem látogatók megszólításával, az esélyegyenlőséggel, az országos múzeumok mintaadó szerepével, a szolgáltatói szemlélettel és a stratégiai gondolkodással. (Forrás) Visszaolvasva ezeket az anyagokat számomra az az egyik legérdekesebb felismerés, hogy a magyar múzeumi szakma már akkor is kereste a választ arra, hogyan tud túllépni a hagyományos gyűjteményőrző szerepfelfogáson. A múzeumok társadalmi szerepvállalásáról szóló kutatási rész például azt vizsgálta, hogy milyen módon járulhatnak hozzá az intézmények a lokális és nemzeti identitás erősítéséhez, a közösségi kapcsolatokhoz és a társadalmi felelősségvállaláshoz (MM2020, 2021). (Forrás)Az elmúlt évek kulturális irányításában több alkalommal jelent meg az a megközelítés, hogy a múzeumok elsődleges feladata a nemzeti identitás erősítése. Önmagában ez legitim cél lehet. Ugyanakkor érdemes újra feltenni a kérdést: elegendő-e ez a meghatározás a 21. század magyar múzeumai számára? A kutatás fókuszcsoportos szakaszában erőteljesen előkerült a múzeumok közösségi integrációjának kérdése, és megfogalmazódott, hogy „…a múzeumoknak a jövője múlik azon, hogy mennyire tudnak az adott közösségekhez kapcsolódni.”, valamint az is, hogy „„…mi egy olyan szolgáló intézményt képzelünk el, amely a helyi közösségeket akarja elsősorban kiszolgálni, de természetesen ki kell tekinteni az országos szintre is.” (Forrás) A „Mi a múzeum szerepe?” kérdés nem új. A szakma hosszú ideje keresi a választ arra, hogy a múzeumok miként lehetnek egyszerre tudományos műhelyek, közösségi intézmények, kulturális szolgáltatók és a társadalmi tanulás helyszínei. Ez a gondolat ma talán még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Ha ugyanis azt keressük, hogy mire valók a múzeumaink, akkor nehéz megkerülni azt a kérdést, hogy milyen kapcsolatban állnak azokkal a közösségekkel, amelyeknek a szolgálatára létrejöttek.Interaktív van Gogh kiállítás - Forrás: YouTube képernyőképNem véletlen, hogy a MúzeumokMa 2020 kutatás külön foglalkozott a társadalmi szerepvállalás, a közösségi szemlélet, a nem látogatók megszólítása és az esélyegyenlőség kérdésével is.Mi történt stratégia helyett?A kutatás stratégiai gondolkodással foglalkozó publikációjában több vezető is arról beszélt, hogy a stratégiaalkotás feltétele egyfajta kiszámíthatóság, különösen a fenntartói oldalról. Erről beszél az a vezető, aki úgy fogalmaz, hogy „A stratégiához kell egyfajta kiszámíthatóság, kell egy három-öt éves kiszámíthatóság, és hát valljuk be őszintén, hogy azért elég gyakran változtak bizonyos finanszírozási, szervezeti dolgok (...), a múzeum inkább egy ilyen alkalmazkodó szerepkört vett fel anno.” (Bereczki–Makranczi, 2021) (Forrás) Az előző írásban több idézetet beemeltem stratégia témakörben a vezetőktől, és ezek a mondatok ma is aktuálisnak hatnak. Persze érdekes volna egy újabb, szűkebb kutatást felépíteni a szükséges változtatások megtámogatására. Mindenesetre ezek a pár évvel ezelőtti gondolatok nem egyszerűen a stratégiák hiányáról beszélnek. Inkább arról, hogy milyen nehéz valódi stratégiai gondolkodást kialakítani egy olyan rendszerben, ahol a hosszú távú tervezés feltételei bizonytalanok.A stratégia nemcsak elvárás, hanem felhatalmazásA stratégia szóról gyakran úgy beszélünk, mintha az kizárólag a múzeumvezető vagy a múzeumi gárda vágyait fogalmazná meg. Pedig legalább ennyire fontos a másik oldal. A fenntartó részéről adható nemzeti múzeumi stratégia és az egyedi múzeumi stratégiák elfogadása, mint felhatalmazás. A fenntartó ezáltal kijelöli, hogy milyen szakmai munkát tart értékesnek és engedélyez, sőt támogat. Megmutatja, milyen célokat kíván támogatni. Világossá teszi, hogy mire biztosít forrást, és milyen eredményeket vár el. Ebben az értelemben egy nemzeti múzeumi stratégia az egyedi múzeumi stratégiák kereteként szolgálhatna, azaz a légüres tér helyett konkrét, egyértelmű kapaszkodókat biztosítana. És nem mellékesen felhatalmazást adna az intézményeknek arra, hogy hosszabb távon gondolkodjanak. A tudományos-kulturális közegben ez pedig kifejezetten fontos alapját jelentené az érdemi szakmai munkának, hiszen egy kutatás, egy kiállítás összeállítása a legtöbbször évek munkája.Mit mérünk, és mit nem?A fenntartói elvárások a magyar rendszerben nem stratégiai dokumentumokban, hanem a munkatervekben és a beszámolókban válnak láthatóvá.A jelenlegi rendszer részletesen méri: * a gyűjteménygyarapítást, * a nyilvántartást, * a digitalizálást, * a restaurálást, * a tudományos teljesítményt, * a látogatószámot, * a bevételeket. Mindez indokolt és fontos.Ugyanakkor jóval nehezebben vagy nem ragadható meg ugyanebben a rendszerben: * a közösségi beágyazottság, * a partnerségek minősége, * a társadalmi részvétel, * a kulturális hozzáférés, * a kritikai gondolkodás támogatása, * vagy a közösségi tanulás. Pedig amit mérünk, annak jelentőséget tulajdonítunk. Amit nem mérünk, az könnyen láthatatlanná válik.Hogyan születik valódi stratégia?Egy országos stratégia minőségét nemcsak az határozza meg, mi kerül bele, hanem az is, hogyan születik meg. Néhány évvel ezelőtt lehetőségem volt részt venni a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2026–2030 előkészítésében. A folyamatban munkacsoportok dolgoztak együtt, különböző szektorokból érkező szakemberek vitatták meg a célokat, intézkedéseket és lehetséges irányokat.A dokumentum munkacsoportos működésre, széles szakmai egyeztetésre és intézkedési logikára épült: célokat, beavatkozási területeket, javaslatokat és a megvalósítás feltételeit is tartalmazta (Nemzeti Önkéntes Stratégia 2026–2030). (Forrás) Ez a tapasztalat azért fontos a múzeumi stratégia szempontjából, mert megmutatja: egy stratégia nem attól lesz nemzeti, hogy országos dokumentumként hivatkozunk rá. Attól válhat valóban nemzetivé, hogy a benne érintett szereplők részt vesznek a kialakításában, vitatkoznak róla, saját szempontjaikat beépítve tudnak hozzá kapcsolódni, és végül felhatalmazást kapnak a megvalósítására. Egy nemzeti múzeumi stratégia esetében ez különösen fontos lenne. A magyar múzeumi rendszer rendkívül sokféle intézményből áll. Egy túl szűk definíció könnyen kizáróvá válhat. Egy túl általános dokumentum viszont nem ad valódi irányt. A stratégiaalkotás tétje éppen az, hogy a stabilitás és az irány egyszerre legyen jelen. Legyen elég tág ahhoz, hogy sokféle intézmény a sajátjának érezhesse, és legyen elég konkrét ahhoz, hogy valódi szakpolitikai, finanszírozási és intézményi döntéseket lehessen hozzá kapcsolni. Mit tanulhatunk a brit példából?A brit Kulturális, Média- és Sportminisztérium (DCMS) jelenleg egy új országos múzeumi stratégiai keretrendszer kialakításán dolgozik. A folyamat egyik legérdekesebb üzenete az a szemlélet, amelyből kiindul. A kulturális intézmények értékét nem elsősorban abban vizsgálják, hogy mit őriznek, hanem abban, hogy milyen hatással vannak az emberekre, a helyi közösségekre és a településekre. (Forrás) Nem a brit modellt kell átvennünk. De érdemes megfontolni a kérdést, amelyet feltesz: milyen társadalmi értéket várunk a múzeumainktól? Magyarországon jelenleg hiányzik a válasz és az a folyamat, amelyben ezt a választ közösen megfogalmazhatnánk.National History Museum - Forrás PixabayAjánlások fenntartóknak * Fogalmazzák meg világosan, milyen társadalmi szerepet vár Magyarország a múzeumaitól. * Indítsanak széles szakmai és társadalmi egyeztetést egy nemzeti múzeumi stratégia kialakításáról. * Az intézményi stratégiák véleményezését és jóváhagyását tegyék gyorsabbá és kiszámíthatóbbá. * Az elfogadott stratégiai célokhoz rendeljenek forrásokat. * A teljesítményértékelésben jelenjenek meg a társadalmi hatás, a közösségi részvétel és a partnerségi együttműködések szempontjai is. Ajánlások múzeumi vezetőknek * Vizsgálják felül intézményeik küldetését a jelenlegi társadalmi környezetben. * Vonják be a munkatársakat a stratégiai gondolkodásba * Építsenek tudatos kapcsolatot a helyi közösségekkel. * Tekintsék a társadalmi szerepvállalást vezetői kérdésnek. * A stratégiai dokumentumokat ne adminisztratív kötelezettségként, hanem szervezeti iránytűként használják. Zárás Magyarországon ma leginkább az hiányzik, hogy legyen egy közösen kialakított válasz arra a kérdésre, hogy mit várunk a múzeumainktól, és milyen társadalmi célok érdekében tartjuk fenn őket. A nemzeti múzeumi stratégia kérdése végső soron nem arról szól, hogy milyen múzeumokat működtetünk. Arról szól, hogy milyen társadalmat szeretnénk építeni, és ebben az építkezésben milyen szerepet szánunk múzeumianknak.Meggyőződésem, hogy a magyar múzeumoknak jóval nagyobb szerepük lehet annál, mint amit az előző évtizedekben tulajdonítottunk nekik.Egy következetes, átlátható, hatást gyakorló rendszer kialakítása közös felelősségünk.A cikk eredetileg 2026. július 1-én jelent meg a Magyar Múzeumok felületén. Csordás Izabella - Nyitókép: Csordás Izabella - Fotó: YouTube képernyőmentés

Az óvodakezdés az egyik legnagyobb mérföldkő egy kisgyermek életében. Új hely, új szabályok, új emberek, új közösség – miközben először kell hosszabb időre elszakadni a megszokott biztonságos családi közegtől. Bár minden gyermek másként reagál erre az időszakra, egy dolog szinte minden családban közös: a bizonytalanság. Szakemberek szerint a beszokás sikerét sokszor nem is elsősorban a gyermek személyisége határozza meg, hanem az, hogy a szülők hogyan tudják megélni ezt az érzelmileg intenzív időszakot. A gyerekek rendkívül érzékenyen reagálnak a felnőttek hangulatára, így az anya vagy az apa szorongása, bizonytalansága könnyen átragadhat rájuk is. Éppen ezért egyre több pedagógus és gyermekpszichológiával foglalkozó szakember hangsúlyozza: a beszokásra való felkészülést érdemes már jóval az első óvodai napok előtt elkezdeni.Ebben szeretne segítséget nyújtani a Kilincscica és az ovi csodálatos világa című mesekönyv, amely játékos, szerethető formában vezeti végig a gyerekeket az óvodakezdés legfontosabb élményein és kérdésein.A mesék segítenek biztonságot teremteniA kisgyermekek számára az ismeretlen helyzetek gyakran ijesztőnek tűnnek. Sokszor nem is maga az óvoda vált ki félelmet, hanem az, hogy nem tudják pontosan, mire számíthatnak. Mi történik majd ott? Kik lesznek velük? Mi lesz, ha hiányzik anya vagy apa? Lesznek barátaik? Milyen egy óvónéni? A Kilincscica és az ovi csodálatos világa pontosan ezekre a kérdésekre próbál válaszokat adni. A történet egy olyan világot mutat be, amely egyszerre izgalmas és megnyugtató, miközben segít a gyerekeknek szavakat találni az érzéseikre. A könyv különlegessége, hogy nem „kioktatni” akar, hanem beszélgetést indít el családon belül. A mese olvasása közben a gyerekek kérdezhetnek, megfogalmazhatják a félelmeiket vagy kíváncsiságukat, a szülők pedig biztonságos, nyugodt környezetben reagálhatnak ezekre.A közös meseolvasás így nemcsak felkészítés, hanem közös érzelmi munka is lehet.A szülő lelkiállapota kulcsszerepet játszikSok családban a beszokás időszaka legalább akkora kihívás a szülőknek, mint a gyerekeknek. Egy édesanya vagy édesapa számára nehéz megélni, hogy gyermeke először válik önállóbbá, és egy új közösség részévé.A reggeli búcsú pillanata különösen érzékeny lehet. A gyerekek ilyenkor ösztönösen figyelik a szülő reakcióit: mennyire nyugodt, mennyire bizonytalan, félti-e őt. A szakemberek szerint fontos, hogy a szülők ne érezzék kudarcnak, ha az első napok nehezek. A sírás, a kapaszkodás vagy az átmeneti bizonytalanság teljesen természetes reakció. A legfontosabb a következetesség, a türelem, és az, hogy a gyermek érezze: a szülő bízik az új közegében. A Kilincscica története ebben is támogatást nyújthat, hiszen segít oldani azt a feszültséget, amelyet sokszor a felnőttek hordoznak magukban.Egy könyv, amely közös élménnyé teszi a felkészüléstA mai rohanó világban különösen nagy értéke van azoknak a történeteknek, amelyek képesek lelassítani a családokat és valódi kapcsolódást teremtenek, szülő és gyermek között. A Kilincscica és az ovi csodálatos világa nem csupán egy mesekönyv az óvodáról. Sokkal inkább egy kapaszkodó a családok számára egy érzékeny életszakaszban. A történet segít abban, hogy az óvoda ne félelmetes „ismeretlenként”, hanem fokozatosan megismerhető, barátságos közegként jelenjen meg a gyermekek számára. Közben pedig a szülőknek is lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban készüljenek fel az elengedés első nagy lépésére.A könyv iránt egyre nagyobb az érdeklődés a kisgyermekes családok körében, hiszen sokan keresnek olyan eszközöket, amelyek nem nyomást helyeznek a gyerekekre, hanem empatikusan segítik őket az új helyzetek feldolgozásában.Az óvodakezdés nem versenyA szakemberek gyakran hangsúlyozzák: nincs „tökéletes beszokás”. Minden gyermek más tempóban alkalmazkodik, és nincs olyan szabály, amely minden családra egyformán érvényes lenne.A legfontosabb talán az, hogy a gyerekek azt érezzék: kérdezhetnek, félhetnek, sírhatnak és közben számíthatnak a szüleikre. A Kilincscica és az ovi csodálatos világa ehhez szeretne segítséget nyújtani – szerethető karakterekkel, közösen átélhető történettel és sok beszélgetésre alkalmat adó pillanattal. További információ a könyvről:kilincscica.hu SzóMia - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál idén George Clooneyt tünteti ki Arany Oroszlán életműdíjjal. A kétszeres Oscar-díjas színész, rendező és producer több, mint három évtizede meghatározó alakja a nemzetközi filmvilágnak. Karrierje során olyan alkotásokkal írta be magát a filmtörténetbe, amelyek mára igazi klasszikusokká váltak.A televíziótól Hollywood csúcsáigGeorge Clooney neve először a Vészhelyzet című sorozattal vált ismertté, ahol Dr. Doug Ross szerepében pillanatok alatt a nézők kedvencévé vált. A televíziós siker azonban csak a kezdet volt: néhány év alatt Hollywood egyik legkeresettebb és legelismertebb színészévé nőtte ki magát. Karizmatikus megjelenése, könnyed eleganciája és sokoldalúsága lehetővé tette számára, hogy romantikus filmekben, akciómozikban, drámákban és politikai thrillerekben egyaránt maradandót alkosson. George Clooney a 66. Nemzetközi filmfesztiválon - Forrás WikipédiaFilmek, amelyek generációk kedvencei lettek Clooney filmográfiája tele van emlékezetes alkotásokkal. A legismertebbek közé tartozik az Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi, valamint annak folytatásai, a Mint a kámfor, a Három királyok, az Ó, testvér, merre visz az utad?, a Michael Clayton, az Egek ura, a Gravitáció, a The Descendants – Utódok, valamint a Sziriána, amelyért Oscar-díjat is kapott. Filmjei nemcsak kasszasikerek lettek, hanem számos szakmai elismerést is hoztak számára.A kamera másik oldalán is bizonyítottGeorge Clooney rendezőként és producerként is jelentős életművet épített. A Good Night, and Good Luck, A hatalom árnyékában és a The Boys in the Boat című filmek bizonyítják, hogy történetmesélőként is kivételes érzékkel rendelkezik. Munkáiban gyakran foglalkozik társadalmi, politikai és történelmi kérdésekkel, miközben mindig megőrzi azt a letisztult filmes stílust, amely védjegyévé vált. Velence zászlaja az oroszlánnal - Forrás: YouTube képernyőképMéltó elismerés egy kivételes pályafutásnak A Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán életműdíja azoknak a filmeseknek jár, akik maradandó hatást gyakoroltak a filmművészetre. George Clooney esetében ez nemcsak a számtalan sikeres filmszerepet jelenti, hanem azt is, hogy színészként, rendezőként és producerként egyaránt meghatározó alakja lett Hollywoodnak. A szeptemberi díjátadó nem csak egy újabb kitüntetés lesz számára, hanem egy egész életmű méltó ünneplése. Kevés olyan színész van napjainkban, akinek neve ennyire összeforrt a minőségi szórakoztatással és a modern amerikai filmművészettel. George Clooney kétségtelenül közéjük tartozik. SzóMia - Nyitókép: YouTube képernyőkép - Ó testvér merre visz az utad?

A válasz, hogy tulajdonképpen egyik sem. Bár mostanában mintha mindenki traumáról beszélne — közösségi médiában, podcastekben, baráti beszélgetésekben. Vannak, akik legyintenek: divatszó lett, „mindenki traumatizált”, míg mások pont azt élik meg, mintha járvány söpörne végig a környezetükön. A valóság árnyaltabb, és ennek megértéséhez megmutatom, hogy a traumáknak hatása két nagy csoportba sorolható, attól függően, mi az oka és a megjelenési formája. (A traumákról – 1. rész)A PTSD és a C-PTSDA „sima” poszttraumás stressz zavart (PTSD) sokan filmekből ismerik — gondoljunk a Rambo első részére. Valakit egy sokkhatás ér: baleset, kínzás, erőszak, életveszély. Aztán ezt újra és újra átéli a fejében, mintha visszakerülne ugyanoda.A C-PTSD annyiban más, hogy nem egyetlen esemény váltja ki, hanem egy tartósan fennálló állapot: hónapokig, évekig jelen lévő szorongás, félelem. Kiválthatja konkrét fizikai bántalmazás, szexuális abúzus, de érzelmi és verbális bántalmazás is. Bár ez az érintetteknek és közvetlen környezetüknek az életminőségét mélyen érinti, gyakran kívülről mégis nehezen észrevehető, ezért merülhet fel, hogy nem is igazi trauma, csak divat. Ma Magyarországon hivatalosan nulla ember rendelkezik C-PTSD-diagnózissal. És ennek nem az az oka, hogy ne lennének érintettek. Az ok tisztán adminisztratív. A C-PTSD az elmúlt két évtizedben azonosított mentális probléma, amely 2018-ban került be a WHO betegségosztályozó rendszerének 11. verziójába (BNO-11). Magyarországon viszont még mindig a 10. verziót használjuk, és ami abban nincs benne, azt itthon hivatalosan nem lehet diagnosztizálni. Így a C-PTSD-t vagy nem ismerik fel, vagy másnak diagnosztizálják, és jó esetben legfeljebb a megjegyzés rovatban rögzítik. Érdekesség, hogy ugyanígy járt a kiégés is: a burnout szintén csak a BNO-11-ben jelent meg önálló fogalomként, mint munkahelyi stressz okozta jelenség, nem betegség. Talán pár év múlva, ha nálunk is bevezetik az új rendszert, akár táppénzre is lehet majd menni miatta. A lényeg: amint a 11. verzió életbe lép néhány év múlva, a C-PTSD diagnózisok száma ugrásszerűen nőni fog. Nem azért, mert hirtelen mindenki megbetegszik, hanem mert végre lesz neve annak, ami eddig is ott volt. Sajnos azt látom, hogy erre a hazai ellátórendszer egyelőre nincs felkészülve, és a társadalom is félreérti ezt a problémát, ezért foglalkozom ebben a cikksorozatban a C-PTSD-vel. Sok esetben a C-PTSD hátterében érzelmi bántalmazás van, ami a nehezen érhető tetten. Néha épp az okoz mindennapi, apró traumákat éveken át, hogy valakit nem dicsérnek, nem vesznek észre, nem kap annyi figyelmet és érzelmi visszajelzést, amennyire szüksége lenne. Ennek pedig lenyomata lesz az idegrendszer fejlődésében, például megjelenik mint maximalizmus, önsanyargatás, vagy érzelemkezelési és -felismerési problémák. Vízcseppek, amiket eleinte nem érezniA C-PTSD kialakulása hasonlít egy régi kínzási módszerre, amikor lassan vizet csepegtetnek az áldozat testének egyetlen pontjára. Eleinte csak egy csepp — szinte nem is érezni. Órákkal később viszont már minden egyes cseppnél felüvölt a fájdalomtól. Így kényszerül az érintettek idegrendszere valamilyen átlagostól eltérő módon működni. Fontos: ez nem genetikailag örökölt probléma, hanem tanult túlélési mód, ami az idegrendszer túlérzékenységét, állandó túlaktiválódását okozza. És nem ugyanúgy működik, mint a PTSD: itt nem törnek be moziszerű emlékek, hanem „csak” érzelmi és testi (szomatikus) emlékbetörés (angolul flashback). Vagyis valaki látszólag nyugodt, biztonságos környezetben, minden látható ok nélkül elkezd félni. A helyzet bonyolódhat is: a C-PTSD kombinálódhat örökölhető idegrendszeri eltérésekkel, például autizmussal vagy ADHD-val. Sőt, ilyenkor egymást erősíthetik — előfordul, hogy a „furán” viselkedő autista gyereket rendszeresen bántják az iskolában, és épp ez a tartós bántalmazás okoz nála C-PTSD-t.A „megátkozott” X generáció – Miért lehetnek sokan érintettek C-PTSD-ben? „Soha nem láthattál könnyet a szemünkben, Ha volt is, észre sem vetted. Ha féltünk, egymástól vártunk biztatást, Így lettünk mi megátkozott nemzedék!” Pokolgép – Ítélet helyett A háború után születettek küzdöttek. Nekik maguknak sem volt mintájuk arra, hogyan ismerjék fel és fejezzék ki az érzelmeiket — sokszor a puszta túlélés volt a feladat. Így nem volt mit továbbadniuk: amit ők maguk sem kaptak meg, azt nem tudták odaadni. A gyerekeiknek, az X generációnak így gyakran nem jutott az, amire a legnagyobb szükségük lett volna: az érzelmi jelenlét. Az „Ítélet helyett” című Pokolgép dal a ’80-as évekből, pontosan bemutatja az okokat, mint egy korai diagnózis: a szülői minta, amely soha nem mutatta a könnyeit, a gyerek mégis tudta, hogy a hiány ott van: A láthatatlan sebekNegyven feletti nők és férfiak ezrei hordozzák ezeket a hiányokat. Sokan közülük az élet egyes területein kifejezetten sikeresek — mégis együtt élnek a szorongással, az önértékelési nehézségekkel, a kapcsolati problémákkal. Nem tanulták meg felismerni, kimutatni és szavakba önteni, mit éreznek. Ez nem jellemhiba és nem személyiségzavar: ez az érzelemszabályozás nehézsége, a negatív önkép és a kapcsolódás kihívása.Ami a maszk mögött van - Forrás: YouTube képernyőképAz érzelmi elhanyagolás mellett sok családban jelen volt a verbális és a fizikai bántalmazás is. Enyhébb esetben „csak” egy-egy pofon formájában — de bőven akadnak ennél brutálisabb történetek is. Az idegrendszerre gyakorolt hatás azonban nagyon hasonló. Éppen ezért válnak sokan függővé: szinte mindegy, hogy munkaalkoholizmusról, szerhasználatról vagy társfüggőségről beszélünk, a szorongás, a maximalizmus és a folyamatos megfelelési kényszer mind ugyanannak a be nem gyógyult sebnek a tünete lehet. Egy megrázó élmény a közelmúltból: egy kliensem megkérdezte, hogy „ha 18 éves koromban is kaptam még egy-két pofont, az bántalmazás volt?” A válasz: igen, az volt. Döbbenetes évtizedek távlatából szembesülni azzal, hogy a mai kihívások gyökere egy bántalmazó gyerekkori közeg — olyasmi, amivel az illető addig még önmaga előtt sem nézett szembe. Ítélet helyett: egészséges düh és gyógyulásA szülők az akkori tudásuk és lehetőségeik szerint, jellemzően a legjobb szándékkal neveltek. Itt nem ítélkezünk, és nem vádolunk senkit. Mégis: létrejött egy nemzedék, amelynek jó része érzelemfelismerési és -kezelési nehézségekkel él. Vannak, akik még a dühüket sem merik vagy tudják kimutatni — pedig épp ennek az egészséges megélése a gyógyulás egyik legfontosabb lépése.A fejlődés ugyanis arról szól, hogy felnőttként újra felneveljük önmagunkat. Megtanuljuk megnevezni, mit érzünk. Helyet adunk a haragnak, a szomorúságnak, a félelemnek — nem azért, hogy elárasszanak, hanem azért, hogy végre feldolgozhassuk őket.Van gyógyulásA jó hír, hogy a CPTSD-ből van kiút — de fontos tudni, hogy a gyógyulás komplex folyamat, nem egyetlen módszer csodája. Pete Walker amerikai terapeuta a könyvében fázisokra bontva mutatja be ezt az utat, és leírja, mikor mi segít. Először biztonságot és önszabályozást tanulunk, majd óvatosan dolgozunk a belső kritikus hanggal, a haraggal és a gyásszal, végül az identitás, a kapcsolatok és a jövőkép kerül fókuszba. (Walker megközelítése egyébként hamarosan magyarul is elérhető lesz, a könyve fordítás alatt áll.) Az eszköztár sokféle lehet, és többnyire ezek kombinációja működik: CBT (kognitív viselkedésterápia), szomatikus terápia (például Brainspotting), beszélgetős terápiák, automatikus írás, valamint a múlt kibeszélése egy kellően megbízható, biztonságot adó személynek — és mindezek mellett sok önálló munka. Gyakran nem is egy segítő elég: az út során előfordulhat, hogy több szakemberrel kell párhuzamosan vagy egymás után dolgozni, ki-ki a maga eszközével. Walker leírja a stresszre adott négy alapreakciót is (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — erről a 4F-modellről a sorozat következő részében részletesen lesz szó. A gyógyulás része a gyerekkor elgyászolása: a sírás megtanulása, az öröm megtanulása, és igen, a harag egészséges megélése is.És a gyógyszer? Ha más betegség nem áll a háttérben, gyógyszerre nem feltétlenül van szükség. Ez általában akkor kerül szóba, ha valaki nagyon mélyről indul, és önmagában nem elég erős a gyógyuláshoz szükséges munkához — ilyenkor a gyógyszeres támogatás épp ezt teszi lehetővé. Ezt azonban kizárólag orvosi végzettségű szakember tudja megítélni.A sorozat folytatásábanEz a cikk csak a kezdet. A következő részekben részletesen körüljárom: * a 4F trauma-modellt (harc, menekülés, lefagyás, megfelelés) — hogyan ismerd fel, melyik a te alapreakciód; * a különbséget a külső, kifelé irányuló és a belső, befelé irányuló kritikus között — és hogy melyik mit művel az életünkben; * a CPTSD kapcsolatát Eric Berne sorskönyv-elméletével és a tranzakcióanalízissel — vagyis azokkal a korai „forgatókönyvekkel”, amelyek szerint öntudatlanul újrajátsszuk a régi mintákat; * a DISC viselkedéselemzést mint gyakorlati térképet a saját működésünkhöz; * végül a testi szálat: egyre több jel utal arra, hogy a CPTSD szomatikus tüneteket is okozhat (például MCAS - hízósejt-aktivációs szindróma nyomán jelentkező bőrproblémák), és hogy bizonyos kezeletlen genetikai eltérések, mint az MTHFR, fel is erősíthetik a tüneteket. Tehát: divat vagy járvány? Egyik sem. A trauma nem most lett több — most lett neki neve, és most kezdünk róla beszélni. Az X generáció pedig meg tudja törni a láncot: ha a saját sebeket felismerve, feldolgozva másképp fordulunk a következő nemzedék felé, az „átok” nem öröklődik tovább. Ha ezek a sorok ismerősek, és úgy érzed, eljött az idő letenni a múlt terheit, jó tudni: nem kell egyedül cipelned őket. Ez érzékeny téma, és a felismerés már önmagában bátor lépés — a többit pedig nem muszáj egyedül megtenni. Egy felkészült szakember segíthet eldönteni, mi a következő lépés. Dr. Dinnyés Álmos, Oravetz Dániel - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Mi lenne, ha a rendelőből nemcsak gyógyszerrel, hanem személyre szabott mozgásprogrammal távoznánk? A Mozgás Receptre program ezt kínálja: orvosok, sporthelyszínek és helyi közösségek összefogásával a mozgás valóban az egyik leghatékonyabb „gyógyszerré” válhat.A mozgás is lehet gyógyszerMi lenne, ha egy magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy mozgásszervi panaszokkal küzdő beteg a rendelőből nemcsak recepttel, hanem egy személyre szabott mozgásprogram ajánlásával távozna? Ez már nem a jövő. A Mozgás Receptre program pontosan erre épül: a háziorvos a gyógyszeres kezelés mellett vagy bizonyos esetekben annak kiegészítéseként rendszeres fizikai aktivitást javasol, amelyet a páciens a programhoz csatlakozott mozgáshelyszíneken vehet igénybe. A kezdeményezés célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, valamint a mozgásszegény életmód visszaszorítása. Hogyan működik a program?A rendszer lényege egyszerű: a háziorvos felméri a páciens egészségi állapotát, majd – ha indokoltnak látja – mozgást ajánl "receptre". A receptet nem gyógyszertárban, hanem a programhoz csatlakozott sportlétesítményekben, mozgásszakembereknél vagy szervezett mozgásprogramokon lehet "beváltani". A folyamatot mobilalkalmazás és online ügyfélfelület is segíti. Cobranco és IstvánPisti két keréken járja az országot - Forrás: Cobranco Túrák - YouTube képernyőképKikre épül a siker?A program nem csak az egészségügyről szól. Ahhoz, hogy valóban működjön, több szereplő együttműködésére van szükség. * Háziorvosok Ők jelentik az első és legfontosabb láncszemet. Az orvos feladata felismerni, hogy mely pácienseknél jelenthet valódi segítséget a rendszeres testmozgás, és motiválni őket a változtatásra. * Mozgáshelyszínek Uszodák, sportegyesületek, fitnesztermek, gyógytornászok és más mozgásszakemberek biztosítják azt a környezetet, ahol a receptből valódi mozgás lesz. * Önkormányzatok A program eredeti modelljében az önkormányzatok kiemelt szerepet kaptak a helyi szervezésben és a lakosság tájékoztatásában. Ugyanakkor 2026-tól már az orvosok és a mozgáshelyszínek közvetlenül is csatlakozhatnak a programhoz, ami jelentősen felgyorsíthatja a terjedését. Tenczer Gábor a Telex kötelékében buzdít túrázásra és a természet megismerésére - Forrás: Telex- Szépkilátás YouTubeMi kell ahhoz, hogy a mi térségünkben is működjön?A siker nem elsősorban pénzkérdés.Szükség van olyan háziorvosokra, akik hisznek a megelőzés erejében. Olyan sportlétesítményekre, amelyek partnerként csatlakoznak. Olyan önkormányzatokra, amelyek támogatják a helyi egészségmegőrző programokat. És persze szükség van aktív közösségekre is, amelyek képesek megszólítani az embereket. Hiszen hiába létezik egy országos program, ha a lakóhelyünkön nincs olyan hely, ahol a mozgásrecept valódi lehetőséggé válhat.Nemcsak az egyén, hanem a közösség is nyer A rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, javítja a mentális egészséget és az életminőséget. Emellett közösségeket is épít: egy közös séta, úszás vagy torna nemcsak a testnek, hanem a társas kapcsolatoknak is jót tesz. A Mozgás Receptre ezért jóval több, mint egy egészségügyi program. Olyan szemléletváltás, amely a gyógyítás mellett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.Ha sikerül helyben is összefogni, akkor a mozgás valóban receptre írható – és talán ez lesz az egyik leghatékonyabb "gyógyszer", amit valaha felírhatunk magunknak. SzóMia - Nyitókép: Gyógytornás foglalkozás az debreceni egyetemen - Youtube Képernyőkép

2020 óta folyik egy veszélyes hulladékkal kapcsolatos ügy Berhidán. A város iparterületén, egy felszámolás alatt álló cég által, külföldről engedély nélkül behozott és hulladéknak átminősített, több tonna anyag került felhalmozásra. A kormányhivatal, a katasztrófavédelem egymásnak dobálgatta át az ügyet. A rendőrség a büntetőeljárást két év után megszüntette, amit hiába panaszolt meg az önkormányzat, nem talált értő fülekre sem a járási ügyészségen, sem pedig a megyei főügyészségen.A kezdetek….Információink szerint, 2021-ben egy olyan cég került felszámolási eljárás alá, melyet 2018-ban egy német állampolgár vásárolt meg. A cég új tulajdonosa 2018-tól kezdődően elkezdte az iparterületre szállítani Németországból a marhaepét és a sertésepét (és más anyagokat), amelyek elvileg gyógyszergyártásra kerültek volna felhasználásra. Az önkormányzathoz mindeközben bejelentések érkeztek, hogy a cég által beszállított anyagok felhasználása nem valósult meg, hanem felhalmozásra került 1 m3-es műanyag tartályokba, valamint 200 literes hordókba, melyek folyamatosan szivárognak. A bejelentések alapján arra is lehetett következtetni, hogy az egyébként 2015-ben megkezdett, az iparterület nagy részét érintő, EU-s forrásból - megközelítőleg 6,2 milliárd forintból - finanszírozott, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által menedzselt kármentesítési eljárás eredményességét az újabb szennyezés veszélyeztetheti. A kármentesítés egyébként azt a célt szolgálta, hogy az egykori állami tulajdonú, Peremartoni Vegyipari Vállalat által okozott környezetszennyezés, amely leginkább a talajt érintette megszüntetésre kerülhessen. Megkérdeztük az Önkormányzatot!Pergő Margit, Berhida város polgármestere elmondta, hogy sajnos valósak szerkesztőségünk információi. Személy szerint Ő és a jegyző is volt a helyszínen, és azt tapasztalták, hogy a szóban forgó tartályokból kifolyt (kiöntött?) anyag elfeketítette azt a területet, amellyel az anyag érintkezett.A berhidai telephely - Fotó: dr. Gál LórántAz önkormányzat látva a helyzetet, továbbá mivel nem volt más eszköze, közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezte a megyei kormányhivatalnál és a katasztrófavédelemnél. Tekintettel arra, hogy olyan információ nem érkezett vissza az önkormányzathoz, amely igazolta volna azt, hogy a közigazgatási hatósági eljárásra jogosultak büntetőfeljelentést is tettek volna, így azt az önkormányzat megtette a Várpalotai Rendőrkapitányságon.Elkezdődtek az eljárások! A polgármester elmondta, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal és a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága a hatósági eljárásaikat lefolytatta. A katasztrófavédelem megállapította, hogy a tárolt anyagok valóban szivárognak. A kormányhivatal pedig a veszélyes hulladék elszállítására kötelezte a céget. Természetesen, vagy nem természetesen, de a cég vezetése nem gondoskodott a hulladék elszállításáról. Így a kormányhivatal elrendelte a végrehajtást. A végrehajtás során a cég a hulladék elszállítására további határidőket kapott, illetve eljárási bírságok megfizetésére is kötelezték, de a helyzet változatlan maradt. Mindeközben kezdetét vette a cég elleni felszámolás is. A felszámolási eljárást, annak megindulását követő 1 évvel később (azaz 2022-ben) stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítette az Orbán kormány. A lényeg, hogy a hulladék továbbra is változatlanul a helyén van, rombolva a környezetet, veszélyeztetve kármentesítési eljárás eredményességét.A berhidai telephely - Fotó: dr. Gál LórántA rendőrség és az ügyészség a helyzet magaslatán?A polgármester az ügy kapcsán elmondta továbbá, hogy a rendőrség - igaz történt gyanúsítás -, de az ügyet két év után megszüntette. A büntetőeljárás megszüntetésének az volt az indoka, hogy a cég német tulajdonosa azt állította, hogy „el akarták vitetni a hulladékot, de nem volt rá pénzük”. Tehát minden tőlük elvárhatót megtettek, de hát pénzhiány miatt nem tudták a hulladéktól mentesíteni a területet. Mivel ezt nem akarták elfogadni, így a jegyzővel karöltve panasszal éltek a Veszprémi Járási Ügyészség felé. Az ügyészség nem adott helyt a panasznak, gyakorlatilag könnyedén lezárta magáról az ügyet. Ezt követően a legfőbb ügyésznek és az Élő Környezetért Felelős miniszterhez is levelet juttattak el. A legfőbb ügyész az önkormányzat bejelentését megküldte a Veszprém Megyei Főügyészségnek. A megyei főügyészség gyakorlatilag panaszként értékelte a bejelentést, amit elutasított azzal, hogy az egy panasz elutasítása elleni panasz, és azt nem vizsgálja felül. Nem mellesleg egy mondatban azért megjegyezte, hogy mind a rendőrség nyomozást megszüntető, mind pedig a járási ügyészség panaszt elutasító határozata törvényes volt. Az nyilván – folytatta a polgármester - egyik határozatból sem derült ki, hogy miért fontos az, hogy a hulladék elszállításához van-e pénze a cégnek vagy nincs, mikor már eleve megállapításra került az, hogy engedély nélkül történt a hulladékgazdálkodás! Ráadásul egy felelős gazdálkodónak tudnia kellene, ha másból nem, a könyvelési adatokból, hogy folyamatosan csökkent a bevétele. Ebből kifolyólag nem lesz pénze a hulladék elszállítására! Az Élő Környezetért Felelős minisztertől még konkrét írásos válasz nem érkezett.A berhidai telephely - Fotó: dr. Gál LórántHogyan tovább? A polgármester elmondta, hogy a tárolóedények továbbra is szivárognak. Ez miatt ismét bejelentést tettek a kormányhivatalhoz. Ezt a bejelentést egyébként a kormányhivatal átrakta a katasztrófavédelemhez. Tulajdonképpen ismét elindult az a körbemutogatás, ami párszor már előfordult az elmúlt évek során. Polgármester kijelentette, hogy a jegyzővel egyeztetett, és abban maradtak, hogy ismét feljelentést fognak tenni, mert azt nem tartja normális dolognak, hogy nincs felelőse a történteknek, illetve a jelenleg zajló történéseknek. Megjegyezte, hogy az ismételt feljelentés alapjának tekinti, hogy az egyébként megszüntetett büntetőeljárásba bevont szakértő – legalábbis az iratok alapján – megerősítette azt, hogy a jelenlegi helyzet súlyosan környezetkárosító. Polgármester még azt is hozzáfűzte, hogy reményei szerint most már lesz olyan hatóság, aki érdemben fog foglalkozni az üggyel és lesz következménye annak, hogy valaki, vagy valakik Berhidát hulladéklerakónak tekintik. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: A hulladék elszállítására kötelezett cég telephelye Berhidán - A szerző felvétele

Sajnos ritkán hangzik el ez a mondat a valóságban. Ha bántják egymást a gyerekek, az áldozat többnyire szégyenként éli meg a vegzálást.Bántalmazás a padsorok között „Az 5-8. osztályos diákok kétharmadát bántalmazták már fizikailag, verbálisan vagy virtuálisan az iskolában, a legnagyobb eséllyel a visszahúzódó, magányos gyerekek válnak áldozattá egy friss tanulmány szerint. A tanárokkal szemben a diákok a virtuális bántalmazást tartják a legsúlyosabbnak, a pedagógusok reakciójával pedig nem elégedettek. Minden tizedik diák többször tapasztalt már testi erőszakot tanár részéről is.” – olvasható az eduline.hu oldalán egy 2025 márciusi írásban. Az iskolai bántalmazás nem újkeletű társadalmi probléma. A szakemberek igyekezete megmutatkozik felmérések statisztikai eredményeiben, olvashatunk cikkeket, láthatunk híreket ezzel a problémakörrel kapcsolatban. Legalább három féle gyermekbántalmazással kapcsolatos ügyekről tudunk.1. Az otthoni bántalmazásAz egyik, akit otthon bántalmaznak és az iskolában igyekszik titkolni ennek testi és lelki következményeit. Sok esetben nehezen felismerhető, de egy szakember – akár egy iskolai pszichológus – felismerheti az egyértelmű jeleket. A családon belüli erőszak áldozatainak védelme nagyon nehéz, a bántalmazást kinyomozni, bizonyítani, s ennek ügyét tovább vinni jelzőrendszeren keresztül, ami az elmúlt több évtizedben elkorcsosult, leépült. Sajnos a politika is átszőtte sok esetben az akár bíróságig is eljutott családi erőszakok ügyét. Eltussolták, átfordították a cselekményszálakat, időhúzással tolták el a lehetséges igazságszolgáltatás kimenetét.A gyerek ritkán beszél – akár a szülője ellen is.2. Pedagógus általi bántalmazásA másik, akit a pedagógus bántalmaz. Verbálisan, fizikailag, szexuálisan. A leggyakoribb ezek közül a verbális bántalmazás, amikor megalázza, megszégyeníti az osztály (csoport) előtt a gyermeket a tanító, nevelő. Ez sajnos gyakori, napi szintű probléma. A megszégyenítés ellen nem tud védekezni egy gyermek, sőt, ennek folyománya lehet, hogy a társai is csúfolni fogják, a pedagógus tetteit megerősítve. A gyerek ritkán beszél – akár a tanára ellen is.A fizikai bántalmazás sajnos még mindig gyakran előfordul, mint ahogy a legutóbbi hírek egy óvodapedagógus szörnyű tetteiről tájékoztattak. „A vádirat szerint a nő egy Gödöllő közeli település óvodájában dolgozott óvodapedagógusként. 2024 áprilisában az 5 éves sértett az udvaron összeveszett egy kisfiúval, akivel ütni kezdték egymást. Az óvónő a gyerekeket szétválasztotta, és a kislányt büntetésül egy kisszékre ültette. A kislány hangosan sírni kezdett, mert társai csúfolták.A sértett zokogását és kiabálását meghallotta az irodában tartózkodó vádlott, aki az udvarra ment. Miután a kolléganője tájékoztatta a történtekről, a vádlott a síró kislány kezét megfogta és az irodába vitte. Ott egy széles cellux ragasztószalaggal leragasztotta a kislány száját, majd azt kb. egy perc elteltével letépte. A kiskorú sértett abbahagyta a sírást, akit ezt követően a vádlott visszavitt az udvarra.” – olvashattuk a 2026 júniusi írásban az ugyeszseg.hu portálon.A 2024-es kegyelmi botrányt követően még mindig nincs visszatartó ereje a pedagógusok, nevelők által elkövetett szexuális bántalmazásnak intézményekben, iskolákban, táborokban. „A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság nyomozóinak tudomására jutott, hogy egy oktatási intézményben két tanár, egymástól függetlenül, a másik cselekményéről nem tudva molesztált, szexuálisan közeledett egy-egy diákjához – tájékoztatott honlapján a rendőrség.” – számolt be nemrég az index a kiskorú, 12 év alatti gyermekek szexuális abúzusáról, amelyeket pedagógusok követtek el. 3. A társak általi bántalmazásA harmadik típusú gyermekbántalmazás, amikor a társai bántalmazzák a gyermeket.„Érdekes módon a gyerekek nem a fizikai bántalmazást tekintették a legrosszabbnak, hanem a holmi, pénz elvételét. A vizsgálat során kiderült, hogy minden elképzelhető típusú iskolai bántalmazás helyett kapott az iskolák életében: verés, lökdösés, piszkálás, fogdosás, pénz elvétele, vagyontárgyak rongálása, pletykák, hazugságok terjesztése, beszólogatás, megalázás, hamis üzenetek, internetes zaklatás, stb.” – írja a csaladbanutazunk.hu . „A 13 éves tinédzser egy hónappal ezelőtt döntötte el, hogy véget vet az életének, miután rengeteg bántást kapott a társaitól, s a gúnyolódások céltáblája volt.” Nem bírta tovább. Az ő tragédiája nyomán „Az iskolai bántalmazás elszenvedőinek és áldozatainak emléknapjává” szeretnék tenni Barbi halálának napját a Lélekgyógyító Alapítvány munkatársai. – írja az nlc.hu. – sok más kis társának megrendítő, felfoghatatlan halála, öngyilkossága miatt is.Ki a felelős? A család? A pedagógus? A társadalom?Anyu! Csúfolnak a suliban!Halljuk meg… Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Migrációs válság és EU-s intézkedések 2015-től – A népszavazás illúziói – avagy hogyan hitette el a kormány, hogy Brüsszelt meg lehet állítani? Az Európai Unió 2015–2016-ban számos intézkedést hozott a migráció kezelésére: közös határvédelem, szükséghelyzeti támogatás, menekültügyi reformok. Ezekről a magyar nyilvánosság azonban alig értesült. Erre a hiányos információs közegre épített a kormány, amikor népszavazást indítványozott. 2016 őszén Magyarország újra a politikai kommunikáció középpontjába került. Az október 2-án megtartott népszavazás egyszerre volt látványos politikai eszköz és ügyesen felépített kampányfogás, amelynek legfőbb célja nem az Európai Unió döntéshozatalának befolyásolása, hanem a hazai választópolgárok mozgósítása volt.A kormány azt próbálta elérni, hogy a magyar emberek azt higgyék: egyetlen „igen” vagy „nem” szavazattal megállíthatják az Uniót. De valóban erről volt szó? A kormányzati kommunikáció kizárólag az illegális migráció rémképére épült, és teljesen elhallgatta, hogy Brüsszel közben valós, kézzelfogható döntéseket hozott. Ehelyett egyetlen, leegyszerűsített kérdés került a szavazólapra: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Ez a kérdés önmagában megtévesztő volt. Jogilag ugyanis az EU döntéseit egyetlen tagállami népszavazás sem írhatja felül. A kormány azonban politikai fegyvert kovácsolt belőle: a népszavazást „a legjobb eszköznek” állították be Brüsszel ellen. Orbán Viktor és társai drámai kijelentésekkel fokozták a tétet: „a küllők közé tehetjük a botot” – hangzott a kampány egyik legerősebb mondata. A valóság azonban más volt. Az uniós döntéshozatal folyt tovább, a “kötelező kvóta” ügyében az Európai Bíróság Magyarország keresetét elutasította, és Brüsszel közben egyre komplexebb, összehangoltabb válaszokat keresett a migráció kezelésére. Kötelező a kvóta? - Forrás: Melczer Zsolt Ai illusztrációAz országban mégis az a kép alakult ki, mintha a magyar kormány népszavazása maga lenne a bástya, amely megóvja a nemzetet a „külső erőkkel” szemben. A történet tanulsága, hogy a népszavazás sokkal inkább a belpolitikai erődemonstráció eszköze volt, mintsem valódi befolyás az uniós folyamatokra. A Fidesz–KDNP kommunikációs stratégiája rövid távon zseniálisnak bizonyult: sikerült egy olyan ügy köré tömöríteni a tábort, amely érzelmi alapon könnyen mozgósított. Hosszú távon viszont Magyarország megbízhatóságát és hitelességét gyengítette az uniós asztaloknál. A 2016-os népszavazás sokkal inkább emlékeztetett egy politikai színházi előadásra, mint valódi demokratikus eszközre. Az illúzió azonban hatásos volt: ha sokszor mondják, el is hisszük. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt Ai illusztráció További részleteket Gaál Lóránt “Ha sokat mondják, elhisszük?” című sorozatában olvashatnak. ---------------------------------------- Az előző részből megtudhattuk, hogy a magyar kormány által, a Tanács 2015/1601 számon hozott határozatának megtámadására irányuló keresetét az Európai Unió Bírósága elutasította. A kereset benyújtása előtt és az ítélet meghozatala (2015. december-2017. szeptember) között eltelt idő alatt is folyamatosak voltak a migrációval kapcsolatos EU-s egyeztető fórumok (pl.: Bel-és Igazságügyi Tanács (2015. október 9., november 9., Külügyek Tanácsa (2015. október 12., Európai Tanács 2015.október 15., 2016. február 18-19.). Természetesen az EU-n belüli fórumokon kívül zajlottak az EU és az EU-n kívüli országok közötti, migrációs problémák megoldására irányuló tárgyalások is (2015. november 11-12. vallettai migrációs csúcstalálkozó, amelyen az európai és az afrikai állam- és kormányfők vettek részt, vagy a 2015. november 29-i brüsszeli találkozó az európai állam- és kormányfők valamint Törökország között, vagy a 2016. március 7-én szintén). 2015. október 25-én egy újabb brüsszeli csúcstalálkozó, amelyen Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Németország, Görögország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovénia vezetői egy 17 pontból álló cselekvési tervben állapodtak meg. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke szerint „a szomszédoknak együtt kell működniük, nem pedig egymás ellen”. Ezen utóbbi találkozó előtt Orbán Viktor ezt nyilatkozta, „A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón." Az említett időszakban az Unió az új javaslatok letételével, illetve rendeletek megalkotásával a migráció egységes kezelése felé vezető irányokat vett fel, Orbán meg népszavazást kezdeményezett.Európa külső határainak védelme érdekében az Európai Bizottság 2015. decemberében, Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására tett javaslatot , melynek eredményeként 2016. szeptember 14-én megszületett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete. Ennek értelmében a határok védelme továbbra is nemzeti hatáskörben marad, viszont előírja, hogy az integrált határigazgatásra vonatkozóan saját nemzeti stratégiát kell kialakítani, melynek összhangban kell állnia az említett rendelettel. A dekrétum bővítette a Frontex hatáskörét. Migrációs áramlatok nyomon követése és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés, sebezhetőségi értékelés készítés, technikai és műveleti segítségnyújtás, európai határ- és partvédelmi csapatok – többek között egy gyorsreagálású állomány – létrehozása és bevetése, visszaküldési műveletek koordinálása és szervezése, stb.2016. március 15-én a Tanács megalkotta az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló 2016/369 számú rendeletét.Ennek alkalmazásával lehetőség nyílik a már bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező, természeti vagy ember által okozott katasztrófa esetén (pl.: nukleáris balesetek, terrortámadás vagy járvány esetén is aktiválható) szükséghelyzeti támogatás igénybevételére. Katasztrófahelyzet esetén a Bizottság javaslatot tesz a Tanács felé, amely határozatot hoz a nyújtandó szükséghelyzeti támogatás működésbe léptetéséről. A rendelet a hatálybalépésétől számított három évre biztosítja a szükséghelyzeti támogatást a migránsok Unióba áramlásával összefüggésben is.A Bizottság 2016. július 13-án, közös európai menekültügyi rendszer reformja vonatkozásában javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok célja többek között a menedékjogi eljárások egyszerűsítése, egyértelműsítése és lerövidítése, közös garanciák a menedékkérők számára, valamint szigorúbb szabályok biztosítása a visszaélések elleni küzdelem érdekében. Biztonságos országokra vonatkozó szabályok harmonizálása, az elismerési arányok és a védelem formáinak nagyobb konvergenciája, szigorúbb szabályok a másodlagos mozgások szankcionálására. A javaslatcsomag kapcsán felmerült kérdések tekintetében „gyakran ismételt kérdések” alatt több érdemi magyarázat is található. Ahogy látható volt – az egyébként példálózó jelleggel felsorolt Uniós intézkedésekből, a közös szervek igyekeztek a migráció visszaszorítása érdekében elfogadott stratégia mentén, annak végrehajtása iránt intézkedni. Magyarországon nem, vagy csak nagyon keveset lehetett hallani ezekről az EU-s intézkedésekről. Viszont 2016. október 2-án egy népszavazás történt a migráció kapcsán, ami egyértelműen egy politikai jellegű – és egyébként megtévesztésen alapuló – kérdésre egyszerűsítette a migrációs problémát. A kérdés így hangzott: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? A népszavazás eredménye - Forrás: https://www.valasztas.huA népszavazás kiírása egyébként nem volt előzmény nélküli. A Jobbik és egy magánszemély népszavazást akart a kérdés kapcsán. A Jobbiké politikai akció maradt, a magánszemély pedig visszavonta a népszavazási kezdeményezését. A kormány által benyújtott népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezéssel szemben négy felülvizsgálati kérelemet is benyújtottak, a kormány kérdése a Kúriát is megjárta. Mivel a Kúria nem tekintette tiltott tárgykörbe tartozónak a kérdést így jöhetett a népszavazás. A népszavazás az érvényességi küszöböt nem haladta meg. Kormányzati kommunikáció szokás szerint kizárólag az illegális migráció említésére terjedt ki ahogy azt már fentebb kifejtettük - az EU által tett intézkedések említése nélkül. Kormányzati és Fidesz-Kdnp-s kommunikáció: 2016. május 1-jén a Hirado.hu-n ezzel a felütéssel jelent meg Orbán Viktor nyilatkozata. „Senki nem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy migránsokat fogadjon be!". Ezt a miniszterelnök az Expresso című portugál lapnak adott interjúban jelentette ki." Itt jelent megj az is, hogy „Orbán Viktor nem tart attól, hogy az unió szankcionálja Magyarországot, mert az EU nem a Szovjetunió. Hozzáfűzte: az unió alaptörvénye kimondja, hogy minden, az alkotmányos identitásra vonatkozó döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik, tehát, ha egy kötelező kvótarendszert akarnak bevezetni, meg kell változtatniuk ezt a jogszabályt . Azt érdemes tisztázni, hogy az Európai Uniónak nincs alaptörvénye! „Új szakaszba lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete az lesz, hogy „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel!”, mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.” „A népszavazás a legjobb eszköz Brüsszel elhibázott migránspolitikája ellen." Ágh Péter Fidesz-politikus (Vas Népe, 2016. július 25.). "A népszavazás olyan erős mandátumot ad a magyar kormánynak, amit Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül." Kósa Lajos Fidesz-politikus (Magyar Idők, 2016.szeptember 7.). "A mi esélyünk most, hogy a népszavazással a küllők közé tegyük a botot." Orbán Viktor miniszterelnök (PestiSrácok.hu, 2016. szeptember 10.)” Összefoglalva elmondható, hogy a valós helyzet nem került felvázolásra. A kormány megpróbálta elhitetni, hogy egy magyarországi népszavazással meg lehet változtatni az EU döntéseit. Tulajdonképpen nem történt más, mint politikailag - természetesen csak hazai viszonylatban - zseniálisat húzott a Fidesz-Kdnp pártszövetség, viszont jogi értelemben és tagállamok közötti kapcsolatok terén, óriásit bukott. dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció