Igazságszolgáltatás

Ez volt Tarr Béla válasza egy újságírónak, aki A torinói ló kapcsán megjegyezte, hogy az a Bibliával hasonlatos. Tarr néhány napja bekövetkezett halála után a széles magyar és nemzetközi nyilvánosság leltározza az életművét. Sikerült-e mostanáig felfednünk a titkot, ami a nagyságban rejlik?Hogy milyen nagy hatású volt Tarr Béla rendezőként, műhely- és iskolaalapítóként, az talán leírhatatlan. Éppen ezért próbálja most mindenki valamilyen megfogható módon megközelíteni Tarr jelenségét. Milyen mértékben a magyar vagy kelet-európai valóság a filmjei tárgya? Felszabadíthatjuk-e ezeket az alkotásokat Tarr Béla–Krasznahorkai László–Vígh Mihály hármas szubkultúrájából? Egyáltalán fel kell-e szabadítani, ha a „lassú mozi” mestere már életében is az egyetemes filmesztétika és filmtörténet legnagyobbjai közé sorolták? Fotó: Sátántangó - YouTube ScreenShotAnyag és forma sajátos szenvedéseEgy olyan pillanatban vagyunk, amikor alulról lehet beszélni Tarról, ad hoc módon válogatva az életmű jelentősebb momentumaiból. Például a szereplők szempontjából, akik dolgoznak, isznak, reménykednek ezekben a filmekben. Nem kötelező tehát a klasszikus orosz irodalommal vagy Jancsó Miklós és Robert Bresson filmművészetével párhuzamokat vonni, hogy értsük a vágatlan snitteket. Kevés is lenne erre az idő, hiszen az életműre irányuló figyelem nem akar többet, mint közelebb kerülni a siker titkához. Magyarázatokat találni egy olyan attitűdről, ami a magyarázatok hiábavalóságáról szólt. Meglehet, Tarr nemzetközi hírnevet a filmrealizmusával és a filmrealizmus hagyományának radikális továbbgondolásával szerzett, de ugyanilyen érdekes lehet az anyag, amivel dolgozott. Ez pedig a magyar valóság, legyen az a korai radikális dokumentarista korszaka vagy a későbbi átmeneti időszakok. Vajon a hanyatló szocialista kísérlet elevenedik-e meg Panelkapcsolat vagy a Családi tűzfészek képsorain? Vagy ez már egy pszeudo-Kádár-kor, valakinek az álomvilága a megvalósult szocializmusról? Fotó: Panelkapcsolat - YouTube ScreenShotAmikor a hipperrealizmus átcsap valóságfelettibeTarr filmjeiről Utóidő címen könyvet író filozófus, Jacques Rancière leegyszerűsítette ezt a problémát. Úgy véli, hogy Tarr mindig ugyanazt a filmet csinálja, ugyanarról a valóságról beszél, csak valamivel mélyebbre hatol minden alkalommal. Minden filmje egy megszegett ígéret története, egy utazás, ami végül visszatér a kiinduló pontba. Miképpen látjuk ezt a függő csillék körkörös pályáján a Kárhozat nyitójelenetében, és hasonlóan megtapasztalhatjuk a rendszerváltás megszegett ígéretét és megrekedt idejét a Sátántangó teheneinek kérődzését bemutató lassú snittjeiben. A mindennapok valami olyan brutálisan valóságos módon tárulnak fel, hogy az átbillen a természetfelettibe. Valahogy úgy, ahogy Mihók Barna alakította karakter mondja a Panelkapcsolat című filmben: „Amikor az ember nem tudja füstöt a felhőtől megkülönböztetni…” Elharapja a mondat végét. Nem is látjuk a füstöt, amiről beszélgetnek. Az majd csak a következő jelenetben mutatkozik meg egy szintén hipperrealista, egyben szürreális beállításban. Olyan benyomást keltenek a nézőben az ilyen képek, mintha egyszerre lenne részeg és másnapos.Radikálisabbnak és forradalmibbnak lenni TarrnálErre tanította diákjait Tarr, saját elmondása szerint. Iskolaalapítóként azt vallotta, hogy „nincs oktatás, csak felszabadulás!” Filmjei is ódzkodnak attól, hogy valamilyen példázattal szolgáljanak vagy ítéletet mondjanak valamilyen korszak embere felett – vagy éppen a példázat lehetetlenségét mutatják meg. Ez a szabadság semmiképp sem valami könnyedséget jelent, hiszen a néző aligha ilyen élményt tapasztal. Ez sokkal inkább megfosztás a jelentés biztonságától vagy a vágások adta megnyugvástól. Nincs olyan pozíció, ahonnan ítélet mondható ki. Éppen ezért a titok nem tűnik el – inkább a filmekkel együtt él, mint megfejtésre váró rejtély. Tanulság nincs, csak az önmagukban teljes, időtlen képek sorozata, amelyek mindegyike a nagyság titkát idézi fel anélkül, hogy magyarázatot adna. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Tarr Béla - családi archív

A magyar és az egyetemes filmművészet pótolhatatlan veszteséget szenvedett el. Tarr Béla halála nem csupán egy kivételes alkotó elvesztése, hanem súlyos kulturális tragédia is, amelynek következményeit hosszú ideig érezni fogjuk. Meggyőződésünk, hogy életművének súlya és hatása jelenleg nem helyettesíthető. A gyászoló család kérését tiszteletben tartva az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a hivatalos közleményt. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma hajnalban, hosszú és súlyos betegség után, Tarr Béla filmrendező elhunyt. A gyászoló család kéri a sajtó és a közvélemény megértését, valamint azt, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattétel céljából ne keressék őket. Tarr Béla 1955-ben született Pécsett. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket (1977).Érettségi után első munkahelye egy hajógyár volt, majd két évvel később egy művelődési ház recepciósa lett, miközben továbbra is filmkészítéssel foglalkozott. A Családi tűzfészek Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját; ekkor iratkozott be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1982-ben diplomázott. Ugyanebben az évben a politikai okokból 1985-ben megszűnt Társulás Filmstúdió egyik alapítója lett, ahol a stúdió bezárásáig dolgozott. 1985-től független filmrendezőként folytatta pályáját. Ő készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot (1987), amelyet 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és amely jelentős nemzetközi sikert aratott. 1989–1990-ben Berlinben élt a DAAD Berliner Künstlerprogram vendégeként, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a berlini DFFB-n (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin), ahol 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét. 1997-ben a Európai Filmakadémia tagjává választották. 2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett. A TT Filmműhely készítette legutóbbi filmjeit, miközben Tarr producerként is közreműködött több jelentős alkotó filmjeiben (Jancsó Miklós, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Mészáros Márta és mások). Miután 2011-ben a Torinói ló című játékfilmjét (Berlinale Zsűri Nagydíj) utolsó alkotásaként jelentette be, életművét lezártnak tekintette, és pályája új szakaszát a filmkészítés új formáinak oktatáson keresztüli fejlesztésének szentelte. 2012-ben alapította meg Szarajevóban a film.factory nemzetközi filmiskolát. Az intézmény BA-, MA- és DLA-programjának megalkotója és vezetője, professzora és a csapat irányítója volt 2016-ig. A film.factoryt a világ egyik legizgalmasabb filmes iskolájaként tartják számon, amely rendhagyó, nyitott képzési modellt valósított meg nemzetközileg elismert alkotók tanításával (Apichatpong Weerasethakul, Carlos Reygadas, Pedro Costa, Gus Van Sant, Tilda Swinton, Juliette Binoche, Jacques Rancière és mások), valamint a világ minden tájáról érkező hallgatókkal. A film.factory diákjainak alkotásait számos rangos fesztiválon vetítették és díjazták (Cannes, Berlin, Rotterdam, Velence stb.).Fotó: ArchívAz elmúlt években Tarr vendégprofesszorként tanított több filmakadémián (többek között a Filmakademie Baden-Württemberg Ludwigsburgban, a Le Fresnoy – Studio national des arts contemporains Lille-ben, valamint a budapesti FreeSZFE-n), és világszerte tartott workshopokat és mesterkurzusokat fiatal filmesek számára.Oktatói munkája mellett továbbra is fejlesztette művészeti projektjeit a mozgókép határterületein, illetve annak kiterjesztett formáiban. 2017-ben az amszterdami Eye Filmmuseumban mutatta be Till the End of the World című kiállítását, amely a film, a színházi díszlet és az installáció határán mozgó alkotás volt, és mintegy 40 000 látogatót vonzott. A Wiener Festwochen felkérésére 2019-ben hozta létre a Missing People című helyspecifikus projektet, amely az előadás, az installáció és a mozgókép metszéspontjában jött létre, és 250 bécsi hajléktalan részvételével valósult meg. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát a legjelentősebb magyar művészeti elismerésekkel jutalmazták, köztük a Kossuth-díjjal és a Balázs Béla-díjjal. A francia állam a Művészetek és Irodalom Rendjének lovagja címmel tüntette ki, továbbá számos hazai és nemzetközi díjjal, díszdoktori címmel és életműdíjjal ismerték el (többek között: tiszteletbeli professzor – Pekingi Filmakadémia; tiszteletbeli érem – Wuhan Egyetem; Honorary Fellow – Plymouth College of Art; Magister Artium Gandensis – KASK Gent; díszdoktor – FAMU, Prága). 2019-ben a Berlinale Forum kezdeményezésére világszerte megemlékeztek főműve, a Sátántangó bemutatásának 25. évfordulójáról. A filmet a Sight and Sound magazin 2012-es, a BFI által összeállított listája minden idők 50 legnagyobb filmje közé sorolta. 2023-ban Tarr Béla megkapta az Európai Filmakadémia tiszteletbeli díját. ÍgyÉlünk - Nyitókép: Gordon Eszter

Amikor az „államadósság” szó hallatán összerándul a gyomrod, mert hirtelen rád szakad az érzés: a saját adósságaid még el sem fogytak, erre meg az ország terhét is cipelned kell – akkor jó helyen jársz. A hitelkártyád tortúrája még élénken él benned, és megfogadtad: soha többé. Párás szemmel nézed, ahogy a kormány ilyenkor pont azt teszi, amit te már soha – tovább növeli a hiányt, és ezzel az államadósságot. Neked.Mi is az államadósság?Az államadósság egyszerűen fogalmazva: az ország tartozása. Minden forint, amit a kormány elköltött, de nem volt rá fedezet – így hitelből oldotta meg. Ezt általában úgy teremtik elő, hogy állampapírt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel belföldi és külföldi hitelezőktől. Az adósság nem egyetlen „számla”, hanem az államháztartás teljes terhe: a központi költségvetésé, az önkormányzatoké, és a kormányzati szektor egyéb szereplőié. A lényeg: amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele van → nő az adósság. Ezt hívjuk költségvetési hiánynak. Ha a hiány tartós, az adósság is az lesz. És ekkor bekúszik a képbe a GDP, és elkezdjük az államadósságot GDP-arányosan figyelni. Mivan? A zavar már tetőzik. Még ezt az adósságot is el kell osztani a GDP-vel – ami egy teljesen pontatlan szám?A kaotikus, mégis szükséges mutatóAz államadósság és a GDP kapcsolata olyan, mintha egy hurrikánban próbálnánk papírsárkányt irányítani: elméletben egyszerű, a gyakorlatban minden pillanatban máshova csapódik. Ingatag, dülöngélő, hektikus mutató ez, amely mégis ott trónol minden gazdasági elemzés élén – mert nincs jobb, csak pontosabb illúziók.Koszi Ferenc - AI illusztrációA számok ráadásul hajlamosak önálló életre kelni. Elég, ha a GDP visszazuhan, és máris nagyobbnak tűnik az adósság, pedig egy fillérrel sem költött többet az állam – csak kisebb lett a torta, amin osztozunk. A másik oldalon néha az adósság nő, de a GDP gyorsabb növekedése szépen elfedi, mintha takarót húzna a hiányra: a grafikon mosolyog, te meg vakarod a fejed. Ehhez jön, hogy maga a GDP is egy pontatlan, torz távcső, amin keresztül próbáljuk belőni, mekkora a szakadék. És közben az államadósság sem marad nyugton: kamatok, új hitelek, törlesztések, átvariálások – mintha futó szőnyegen próbálnál egy tál levest egyensúlyozni.Káosz? Abszolút. Szükséges? Sajnos igen. Működik? Meglepő módon néha. De legalább van min szörnyülködni – és legalább már érted, mit nézel, amikor a szomszéd csak bólogat. Miért baj, ha magas? És miért baj, ha rosszul mérjük?Ha az adósság magas, nő a kamatteher (több pénz megy el a semmibe), romlik a hitelesség (a befektetők drágábban adnak kölcsönt), és kevesebb marad oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra – vagyis mindarra, amitől élhetőbb lenne az ország.Ez nem makró, hanem mikro: a te életedben csapódik le. A gond nem csak a szám maga, hanem az átlátszatlanság. Ha a GDP torz, a költségvetés fedett, és az adósság aránya politikai fegyver, akkor az állampolgár sötét szobában matat – miközben mások döntik el, mekkora lesz a következő generáció terhe. A felelős államadósság-kezelés azt jelenti, hogy nem hiányból élünk, nem a jövő terhére költekezünk, és nem hazudunk a számokkal. A jól kezelt államadósság olyan, mint a diéta: fájdalmas, lassú, de nincs nélküle egészség.Záró gondolatAz államadósság nem ördögtől való. A baj ott kezdődik, amikor nem tudjuk, mire költik, vagy amikor a hiány nem egyszeri eszköz, hanem uralkodó szemlélet. Ahogy a családi kasszában, úgy az országban is: ha többet költünk, mint amennyi bevételünk van, annak mindig ára lesz. A kérdés csak az, ki fizeti a révészt? És csak reménykedhetünk, hogy nem a Styx-en hajózunk, és nem Kharón a csónakos. Fun fact:Japán államadóssága a GDP 260%-a – papíron ez horrorisztikus, a világ egyik legmagasabb adósságrátája. Ennek ellenére Japán gazdasága nem omlott össze, mert az adósság túlnyomó része belföldi kézben van, stabil, kiszámítható rendszerben, és az ország hatalmas megtakarítási kultúrával rendelkezik. Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

A nyilvánvalóan politikai célzatú, méltatlan eljárás kapcsán gondoltam, hogy közzé teszek egy szubjektív beszámolót arról, hogy milyen „hagyományai” vannak hazánkban magas rangú, fontos beosztású főtisztek nemtelen vegzálásának, megalázásának, vád alá helyezésének. Reményt keltő viszont, hogy bár korábban úgy tűnt, hogy minél komolyabbak az érdemek, annál nagyobb a késztetés a koncepciós eljárások elindítására és lefolytatására, most mégis mintha ez a rossz hagyomány megtörne a nagyszerű tábornok, a Magyar Honvédség valaha volt legfiatalabb vezérkari főnöke ügyében! Ismétlődő minták évszázadokon átA mai napon értesültem arról, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úrral szemben; visszakapja engedéllyel tartott önvédelmi fegyverét, amit el fog árverezni, a bevételt pedig jótékony célra fordítja. Az elbeszélést kezdhetném akár az egri hős várkapitány: Dobó István történetével, akit – világra szóló diadal, hőstett ide, vagy oda – élete végén felségárulás gyanújával börtönbe zártak, főispáni rangjától megfosztottak, élete utolsó éveit fogságban töltötte, a pozsonyi várban. De most nem mennék vissza a XVI. század második felére. Merthogy úgy hozta az élet, hogy magam is, mint ügyvéd, védőként szert tettem néminemű jártasságra katonák elleni koncepciós eljárásokban.Egy brit tábornok ítéleteA felemlegetett esetek kapcsán Sir Mike Jackson tábornok szavai jutnak mindig eszembe: „A magyar katonai igazságszolgáltatás perverziója”. Elsőként ez ötlött fel bennem, amikor értesültem dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úrra leselkedő veszélyekről, az ellene engedéllyel viselt önvédelmi fegyverének kapcsán elindult eljárás miatt. Sir Mike Jackson tábornok esetében nem akárkiről beszélünk; ez a kiváló ember a brit haderő, tavalyelőtt elhunyt legendás vezérkari főnöke volt, egyben a koszovói KFOR nemzetközi misszió első főparancsnoka, s mint ilyen Papp Gyula ezredes úr közvetlen felettese. Annak a Papp Gyulának a felettese volt, akinek parancsnoksága alatt debütált a Magyar Honvédség a NATO-ban, a magyar KFOR kontingenssel. Papp Gyula akkoriban még alezredesi rendfokozatban komoly nemzetközi sikereket ért el, sikerrel népszerűsítette a magyar katonákat, megváltoztatta a honvédség megítélését belföldön is. Én még a Varsói Szerződés kötelékében, előfelvételis sorkatonaként szégyelltem az egyenruhát ritka eltávozásaim során, vadásztak is ránk: feltűnően rövid hajú, civil ruhás fiatalemberekre hétvégenként a katonai rendészek. A sikeres misszió hazaérkező katonái viszont büszkék voltak egyenruhájukra és mi is büszkék rájuk... A vád összeomlásaNos, “jó” magyar szokás szerint ez nem maradhatott büntetlenül, s a misszió befejezés előtt négy hónappal a kontingens parancsnokát hazarendelték, mégpedig háborús fosztogatás és más bűncselekmények gyanúja (majd vádja) miatt. Az a megtiszteltetés ért, hogy ezredes úr engem bízott meg védelmével. (A tábor területén lévő építkezési törmelékből Papp Gyula parancsára a katonák kirakták a sátrak közötti, murvával leszórt járda szegélyét. Ez lett volna a “háborús fosztogatás”.) A brit vezérkari főnök indítványomra vállalkozott tanúként részt venni az eljárásban (bár jelezte, hogy nem ajánlaná, hogy megidézzék), egyben jelezte, hogy az ügyet a magyar katonai jogszolgáltatás perverziójának tartja... A pereket megnyertük, Papp Gyulát rehabilitálták, ennek eredményeképp léptették elő ezredessé.Papp Gyula ezredes és a szerző - Fotó: A szerző archívumábólAmikor a sajtó ráharapA 2000-2002 között zajló események akkoriban komoly sajtó visszhangot keltettek. Szinte törvényszerű volt, hogy Török Imre alezredes úr, aki a KFOR légtér felügyelőjeként Papp ezredes úrnál magasabb beosztásban volt engem keres meg, miután meggyanúsították sikkasztással. Az “újabb Papp Gyula ügyre”, hamar rácuppant a sajtó. Az alapos gyanú itt sem volt kevésbé hülyeség, mint amivel a KFOR parancsnokot sikerült meggyanúsítani. Török Imre egyik tiszt társától kapott étkezési jegyeket, mert az illető nem kívánta a kantinban elkölteni az ebédjét, védencem pedig élt annak lehetőségével, hogy ezeket az étkezési jegyeket felhasználva repetázzon. Ezzel a “rábízott idegen vagyonnal sajátjaként rendelkezett”, azaz: sikkasztott (!?). A sajtó imádta az ügyet. Miután megfutottuk a szükséges köröket, az összes Papp Gyulán edződött újságíró térdét csapkodva röhögött az új hülyeségen, pár hét alatt megszüntették az eljárást. Aki nem értené, hogy mivégre is a nyilvánosság a büntetőeljárásokban annak ez talán jó példa lehet. A sajtó mint vádemelőHogy Csák Márton alezredes, a Sinai-félszigeten szolgálatot teljesítő MFOR kontingens parancsnoka is engem keresett meg ezek után azt teljesen természetesnek vettem. Nála az egyébként csekély súlyú cselekmények miatti felelősséget a sajtó éppen ellenkező módon értékelte át. Nála nem az lett beállítva szenzációnak, hogy nyilvánvalóan ártatlan, hanem éppen az (ellentétben a valósággal), hogy súlyos bűnöket követett el. A szolgálati közeg elleni erőszak bűntette és a “szeszcsempészet” nagyon messze állt a valóságtól. A súlyos vádak alól felmentették, mindössze egy lefokozás mellékbüntetést kapott. Aki nem értené, hogy mi fán terem a sajtó felelőssége a büntetőügyek tálalása körében, annak ez talán jó példa lehet. Mind közül a legdurvább története dr. Szabó János dandártábornoknak, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem egykori rektorának szomorú története. A rektor úr (egyben szociológia professzor, tanszékvezető) története a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem Közszolgálati Egyetemmé való átalakításának időszakáig nyúlik vissza. A nyilvános megalázás mint eljárási eszközMeggyőződésem, hogy durván koncepciós, példátlanul kegyetlen “leszámolás” áldozata lett. 2011. februárjában kommandósok fogták el munkahelyén, oly módon, hogy az összes fontosabb sajtó orgánumot előre értesítették az akcióról (meg sem próbálták beidézni és úgy közölni vele az alapos gyanút, mert az nem olyan megalázó, mint kommandósokkal nyilvánosan ártalmatlanítani). Elsőfokon négy év börtönbüntetést kapott hivatali befolyással üzérkedés miatt. (Az eljárásnak ebben a szakaszában még Zamecsnik Péter ügyvéd kolléga védte, tőle vettem át a megbízást, a fellebbezés és a Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban láttam el a képviseletet 2012-ben.)A hollywoodi vádirat Az első látásra is képtelen vád az volt, hogy védencem statisztákkal filmet forgatott arról, hogy a DHL csomagküldő szolgálat emberei között kábítószer kereskedők vannak, s ezt a filmet eljuttatta a DHL illetékeseihez, akiket azzal hitegetett, hogy el tudja intézni, hogy az ügyből ne legyen botrány, büntetőügy. Meggyőződésem, hogy védencemet csőbe húzták. A bíróság nem volt hajlandó elhinni, hogy védencemnek semmi köze a filmen szereplő emberhez, a film elkészítéséhez. A bíróság másodfokon is helyben hagyta a 4 év börtönbüntetést. A vélekedésemet arról, hogy ez egy koncepciós, konspiratív eljárás volt erősíti, hogy a TEK nem volt hajlandó kinyomozni a filmen látható személy kilétét (nem találták...). De ami nekik nem sikerült azt én egy elég egyszerű módszerrel egy nap alatt kinyomoztam: kértem a TV híradó munkatársait, hogy a filmen szereplő figurát pár percig mutassák be az ítéletről szóló híradásban. Másnap büntetős ügyvéd kollégák jelezték, hogy ismerik a filmen szereplő személyt (egy többszörös visszaeső, ismert bűnöző, gyakorlott vádalku kötő besúgó). Bizonyítottá vált, hogy az illetőnek semmilyen kapcsolata nem volt védencemmel, amire alapozva perújítást kezdeményeztünk. Törvénysértő módon folyt le – részvételem nélkül – a perújítás megengedhetőségéről szóló eljárás, amelyben megállapították, hogy az illetőt ismeretlen személyek bízták meg a feladattal, azt hitte hogy egy hollywoodi filmforgatás szerepválogatóján (!) van, szóval nem kell lefolytatni a perújítást, mert “nyilván” dr. Szabó János tábornok úr bízta meg az ismeretlen személyt azzal, hogy az illetővel leforgassák a “kamu filmet”. Mindig akadt egy újabb dossziéAz erkölcsileg, anyagilag, szakmailag megsemmisített védencem eltiprása ezzel nem fejeződött be. 2011. nyarán hanyag kezelés gyanújával eljárás indult ellene, ez volt a “lőtér ügy”. A koncepció szerint közoktatási törvény által meghatározott kötelezettségeket kellett volna megszegnie az egyetemi lőtér felújításával és használatával kapcsolatban, ennek azonban semmilyen alapja nem volt, erre vonatkozóan semmiféle bizonyítékkal a vád nem szolgált. Felmentő ítélet született az ügyben, amit első körben a másodfok (Fővárosi Törvényszék) – mondvacsinált indokkal, mint felülbírálatra alkalmatlan, megalapozatlan ítéletet – hatályon kívül helyezett és a bíróságot (Pesti Központi Kerületi Bíróság) új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban is felmentő ítélet született. Végül 2016-ban fejeződött be az eljárás védencem teljes körű felmentésével. Meggyőződésem, hogy az eljárás megismételtetésének nem szakmai indokai voltak (nem lehet „csak úgy” egy dr. Szabó Jánost felmenteni). A vegzálás, meghurcolás ezzel nem ért véget. Az úgynevezett „Biolabor perben”, az eljárás nyomozati szakaszában még 2010. novemberében őrizetbe vették, majd szabadlábon védekezett. (A tényállás egy mobil, katonai célú laboratórium kifejlesztése, kivitelezése körüli képzelt anomáliákra épült, az első pillanattól látható módon mondvacsinált vád konstrukcióval.) A vádirat széteséseA Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem korábbi kulcsfigurái ellen folyó hosszú-hosszú eljárás első körben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa előtt folyt, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények vádjával 2012. 05. 09.-től 2019. 07. 10.-ig. Védencemet felmentette a bíróság (részben pedig megszüntette vele szemben az eljárást). Egyébként az összes vádlott ügyében felmentő ítélet született. A debreceni tanácselnök bíró a felmentő ítélet indokolásában elmondta, hogy nyugdíj előtt álló bíróként még ennyire összefüggéstelen, rosszul szerkesztett, szakszerűtlen vádat életében nem látott. (Aztán egy kicsit hamarabb ment nyugdíjba, mint maga is gondolta volna.) Tizenöt év vád nélkülAhogy a lőtér per esetében már láttuk: nincs olyan, hogy egy dr. Szabó Jánost (és „cinkostársait”) „csak úgy” felmentsék, így a másodfok ezt az ítéletet is, mint felülbírálatra alkalmatlan, megalapozatlan ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Kúria a Győri Törvényszéket utasította, ahol 2021-től napjainkig (!) folyik az eljárás, még mindig I. fokon! Idő közben azonban a katonai ügyészség belátta, hogy a vád, amit képvisel több, mint egy évtizede (!) képtelenségeken alapszik dr. Szabó János tábornok úrral szemben, így ejtette a vádat, amire a bíróságnak törvény szerinti kötelezettsége lett volna azonnal megszüntetni vele szemben az eljárást. De nem ez történt. Védencem még egy fél évig, törvényes vád nélkül ült a vádlottak padján, mire a bíróság – a védelem határozott felszólítására – hajlandó volt megszüntetni vele szemben az eljárást. Az alapos gyanú közlésétől számítottan tehát 15 év (!) kellett ahhoz, hogy a vádhatóság is felismerje: a vád szerinti cselekmény nem bűncselekmény! A 2010-től 2025-ig folyó büntetőeljárás, amely mint kiderült a vádelejtésből: teljesen alaptalan, szükségtelen volt, emellett másfél évtizeden keresztül tartott olyan körülmény, ami nyilvánvalóan sérti dr. Szabó János dandártábornok úr emberi méltóságát, alkotmányos alapjogait, többek között a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogát, ami miatt jelenleg éppen folyamatban van a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtti per amelyben a Magyar Állammal szemben támasztunk kártalanítási igényt. Lekötözött kézzel a ringbenMindez a dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úr elleni, mai napon dugába dőlt vegzálása kapcsán nyert aktualitást. Az ellene folyt (épp most megszűnt) eljárást nemcsak azért tartom különösen aljasnak, mert a katonákat szolgálati titkok, a szolgálati szabályzat szerinti katonai fegyelem köti, lehetőségeik a védekezésre korlátozottak. Olyan bokszmeccsen küzdenek, ahol le van kötve a kezük, legfeljebb „eltáncolhatnak, elhajolhatnak” az ütések elől, de nincs lehetőségük ütéseket bevinni. Hanem legfőképpen azért különösen gusztustalan ez a bánásmód, mert ők arra esküdtek fel, hogy akár életük feláldozása árán is megvédenek bennünket, megvédik a hazát. dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy és a szerző - Fotó: A szerző archívumábólAzt pedig talán híven szemléltetik a fentebbi jogesetek, hogy miféle erővel, erkölcsi, anyagi, egzisztenciális, jogi kockázatokkal kell szembenéznie annak a főtisztnek, aki igaztalanul perbe fognak, feltéve, hogy nem pártatlanok, függetlenek, objektívek az eljáró hatóságok. Nagy öröm látni, hogy jelen esetben ez a főtisztek vegzálásának csúnya „hagyománya” nem folytatódik. A tábornok úr rendelkezik olyan kiváló erőnléttel, van olyan „lábmunkája, reflexe, ütemérzéke” a politikában, mint Muhammed Alinak a ringben, ami miatt a napi politika sunyi iszapbirkózói még időben felmérik, hogy nem érdemes őt kóstolgatni, akkor sem, ha jelenleg lekötözött karokkal áll a politikai ringben (erre a szerző komoly rálátással bír. szerk.). Tud úgy küzdeni, mint ahogy azt a nagy bajnok tanította: „Lebegj, mint a lepke, és szúrj, mint a méh!” dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Ruszin-Szendi Romulusz - Facebook

Az USA hadserege Donald Trump amerikai elnök utasítására 2026. január 3-án megtámadta Venezuelát, és foglyul ejtette annak elnökét, Nicolás Madurót. Maduróért ugyan könnyeket nem kell ejteni, de ha ez a mozzanat a világ újrafelosztásának egyik kiindulópontja, akkor mi magyarok bajban lehetünk.Venezuela: Chávez, MaduroA Maduro által vezetett Venezuela nem éppen volt Trump szíve csücske. Azt tudni kell, hogy Maduro elődje, Hugo Chávez, radikális baloldali személy volt. Ő volt az, aki az olajmezőket államosította, amely által az amerikai olajcégek kiszorultak a venezuelai olajbizniszből. Chávez nem csak az olajipart, hanem más iparágakból (pl.: acélipar, cementipar) is kiszorította a magántőkét. Chávez 1999-2013 évek közötti regnálása alatt a szociális kiadások nőttek, a szegénység csökkent, illetve eltökélt szándék volt a XXI. század szocializmusának a megvalósítása. Hugo Chávez Simon Bolivar festménye előtt. Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEAhogy a régi, úgy az „új” szocialista rendszer is teli volt hibákkal. A legnagyobb probléma a szakmai kontroll hiánya volt. Alkalmatlan politikai kinevezettek, a káderek felkészületlensége, a korrupció jellemezte a rendszert. Ez mellett gondot jelentett az is, hogy az olaj adta a venezuelai költségvetés bevételi oldalának a 90%-át. Nyilván az olajárak mozgása kihatással volt a bevételekre.Chávez egyébként nem tudta kezelni a bűnözést, az emberi jogok sérültek a hatalma alatt. Egyébiránt Chávez már a halála előtt megjelölte utódjaként Nicolás Madurót. A buszsofőrből, Chávez támogatójává, majd külügyminiszterré vált Maduro, Chávez halála után lett elnök. A helyzet egyre rosszabb lett az országban. Gyakorlatilag 2017-re Venezuela gazdasága összeomlott, éhínség, élelmiszerhiány, gyógyszerhiány volt a jellemző. Egyszóval, káosz uralkodott el. Az emberek elkezdtek elmenekülni Venezuelából. A diktatórikus hatalomgyakorlássá vált az ország irányítása, amelyet tükrözött a 2018-as, valamint a 2024-es választások is, melyek kapcsán az EU is kifejtette aggályait. Persze ez nem akadályozta meg Szijjártó Pétert, Orbán külügyminiszterét, hogy 2023 novemberében Maduróval mosolygós képen szerepeljen. Nicholas Maduro elnök - Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEUSA támadásaAz USA arra hivatkozással, hogy Maduro kábítószerkereskedő, felhatalmazva érezte magát, hogy katonai akciót hajtson végre egy szuverén állammal szemben. Az amerikai elnök bejelentette továbbá azt is, hogy az USA átvette Venezuela irányítását, jelentsen is ez bármit. Az USA katonai támadása és egy szuverén állam feletti irányítás megszerzése egyértelműen nemzetközi jogot sért. Ezt egyébként, igaz finomabb módon, de az ENSZ főtitkára António Guterres is megemlítette. Az USA ezen fegyveres cselekménye semmiben sem különbözik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújától. Az már más kérdés, hogy az oroszok arcátlan módon „hisztiznek” az USA fegyveres agressziója ellen. Persze éles kritikával illették az USA-t. A régi kommunista blokk tagjai közül, a még mindig az orosz oldalon állók (pl.: Kína, Kuba) mellett, más országok is megszólaltak, mint például Brazília, Kolumbia és Mexikó. Természetesen az EU is megszólalt. Nem szokatlan módon csak Orbán nem támogatta az EU közleményét. A közlemény – többek között – rögzíti, hogy „Az Európai Unió minden szereplőt nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a helyzet eszkalációjának elkerülése és a válság békés megoldásának biztosítása érdekében. Az EU emlékeztet arra, hogy minden körülmények között be kell tartani a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit. USS Iwo Jima - Forrás: Youtube képernyőkép "Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak ezen elvek fenntartásáért, amelyek a nemzetközi biztonsági architektúra egyik pillére.”. Ezek mellett kitér a közlemény arra is, hogy az EU osztja a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem prioritását, valamint kinyilvánítja, hogy a tárgyalásos, demokratikus, inkluzív és békés megoldást sürgeti.Ha már a diktátorok és bűnözők…Az valóban felháborító, hogy a XXI. században lehet még a világon olyan vezetése egy országnak, amely az emberi jogokat semmibe vevő módon, diktatórikus módszerekkel irányít. Természetesen az állami vezetők által elkövetett bűncselekmények sem maradhatnának következmények nélkül (megjegyzés: igazi megoldást az ENSZ megreformálása jelentené). Példák tucatjait lehetne felhozni. Hazánkhoz közelebbi eseteket nézve meg kell említeni Putyint, valamint Lukasenkát. Putyinnal szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság, háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt, elfogatóparancsot bocsátott ki. Aljakszandr Lukasenka, Fehérorosz diktátor, Putyin bábja pedig államilag szervezte a migrációt a fehérorosz-lengyel határra. Természetesen, a világ seriffjeként viselkedő USA kapcsán sok emberben felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem buktatja meg és zárja amerikai börtönbe a világ összes bűnöző diktátorát, köztük az említett kettőt sem? Talán mert már újraosztották a világot!Sokan Trump támadása mögött az olaj érdekeltségeket sejtik, aminek azért lehet alapja. Az, hogy a venezuelai kábítószert USA-ba exportálták már nem annyira hihető ok. Trump egyébként, a Venezuelai támadást követően megfenyegetett több szuverén államot is. Köztük volt Kuba és Kolumbia is. Mindemellett továbbra is igényt tart Grönlandra. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy erőteljes befolyást kíván gyakorolni Latin-Amerika felett. Grönland nem akar egyesülni az "Államokkal" - Forrás: Youtube képernyőképTermészetesen ezek a lépések is afelé mutatnak, hogy ha kell katonai erővel is, de uralni akar szuverén államokat. Trump tehát úgy gondolja, hogy bármit megtehet, akár a nemzetközi jogot is simán átlépheti, ahogy egyébként Putyin is teszi. Nyilván ez egy normálisan gondolkodó XXI. században élő embert elrettent. Gondoljunk bele, hogy mi a helyzet akkor, ha a Putyin pont ugyanúgy gondolkodik, mint Trump! Ennek egyébként alapot is adott Putyin külügyminisztere, amikor is azt hangoztatta, hogy a NATO, azon volt szocialista kelet-európai országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak vonja ki a csapatait (Magyarország 1999. március 12-én vált teljes jogú NATO taggá). Tehát Putyin nem akar megállni Ukrajna nyugati határánál, hanem vindikálná azt a jogot magának, hogy a régi kommunista időket idéző befolyási övezethatárokig akar terjeszkedni. Ezt a lehetőséget nem igazán cáfolja az USA legújabb nemzetbiztonsági stratégiája. A stratégia szerint Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot és Lengyelországot le kell választani az Európai Unióról, valamint, hogy Oroszország már nem leselkedő veszély az USA-ra nézve. Persze nem maradt el az orosz dicséret sem az amerikai stratégia kapcsán. Ahogy kinéz, mindkét atomhatalomnak az az érdeke, hogy az EU felbomoljon. Ehhez nyilván megvannak a „hasznos idiótái” is. A mindig vétóval fenyegető, „Brüsszelt” átkozó, vagy éppen magát “bot a küllők” közöttinek tartó Orbán, inkább ide sorolandó, ahogy Orbán nagy haverja, Fico, szlovák miniszterelnök is (megjegyzés: Fico kormánya bűncselekménynek minősítette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, amely dekrétum szolgált alapul a magyar emberek jogfosztásának, Orbán néma maradt az ügyben). Mit jelen mindez? Ne felejtsük el, hogy Magyarország túl sokszor (1920, 1956) volt már áldozata a nagyhatalmi játékoknak. Tehát csak egy egységes, Magyarországot is magába foglaló Európa tud ellenállni a két (Putyin és Trump), mondjuk ki bátran despota „vezető”, jogi normákat sutba dobó politikája és hatalmi törekvései ellen. Ha az országunk sorsa a 2026-os választásokat követően Orbánon fog múlni, akkor nagy rá az esély, hogy a hatalom megtartása érdekében hátat fog fordítani Európának. Ezzel párhuzamosan, az oligarcha rendszerén keresztül inkább egy orosz, fehérorosz típusú társadalmi berendezkedés mellett fogja letenni a voksát. A 2026-os választások tétje tehát az, hogy tudunk-e európaiak maradni, vagy ismét fenyeget minket az orosz befolyási övezethez tartozás rémálma! Tessék választani! Vasfüggöny, vagy Európai Unió polgársága? dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

„A Tisza Párt elnöke közölte: arra kéri a miniszterelnököt, hogy a veszélyhelyzet miatt mondja le jövő heti strasbourgi utazását, kérje az Európai Parlamentet a vita elhalasztására, és irányítsa személyesen az árvízi védekezést.” - írta 2024 szeptemberében az RTL. Nem ígértek, csináltákTeljes összefogás, hatalmas munka zajlott az árvíz sújtotta területeken. Mind anyagilag, mind fizikai munkával, homokzsákok töltésével, gátépítéssel igyekeztek az emberek megelőzni az árvízkárokat. Az „alulról” építkező Tisza Szigetek mozgalma minden olyan történéskor, amikor egy jól működő országban a kormánynak kellene elsőként lépnie, cselekszik. „Mennyből az angyal elnevezéssel jótékonysági adventi akciót szervez a Tisza Párt a Legyél a Változás Egyesülettel közösen” - számolt be 2024 novemberében az enyugat.hu cikkje az eseményről. Nagy tömeget mozgósított Magyar Péter a gyűjtéshez és az adományozáshoz. Ahol hagyták, ott működöttBár a 2025-ös év végi akció jobban sikerült – nem akadályozta meg a hatalom, hogy a Gyermekvédelmi intézményekhez eljuttathassák az adományokat a gyerekeknek –, mint a 2024-es, így is hatalmas országos szintű megmozdulás történt. Hátrányos helyzetű családokhoz érkezett ajándék, élelmiszer, tűzifa. Egy valóban országos szintű, önzetlen összefogással támogatták az emberek a rászorulókat.A kormány nem tette prioritássá a szegénységből fakadó élelmiszerhiány, vagy a tűzifahiány pótlását – adományként.Most napok óta hallottuk az előrejelzéseket, érkezik a tartós hideg, és a nagy mennyiségű hó. Szinte minden meteorológiai portál beszámolt erről a várható helyzetről. „Lázár János szerint a vasút tartja magát, és „minden vonalon, ha lassabban is, de a közlekedés biztosított”.” Ugyanakkor a hírek szerint az M0-as úton hatalmas a torlódás, és a MÁV – a váltók tisztításának hiánya miatt (emberhiány) – az összeomlás szélén áll. A számok nem tolják el a havatAz ország egész területén rég nem tapasztalt időjárás jellemző. Ónos eső, hó, hófúvások nehezítik a közlekedést mindenfelé.A hó a legnagyobb meglepetés. Sok éve nem volt ilyen nagy mennyiségű, és ilyen kiterjedt a hófehér lepel.Ha csupán az utakat, főutakat, autópályákat nézzük, ahol zajlik a közlekedés, az áruszállítás, munkába járás, ennek mindenképp a kormány a felelőse. Bár Lázár miniszter többször nyilatkozott számadatokról, úgy tűnik, ez nem elegendő. „A téli időjárásra felkészültünk! 739 téli elhárításra alkalmas jármű 213 rakodógép a sórakodáshoz 2301 szakember 12 órás váltott műszakban 80 000+ tonna útszóró só készenlétben 0–24 órás megerősített ügyelet úton és vasúton” Egyre másra kerül ki fotó, video-felvétel a lakosság részéről, ahol megmutatják, ahogyan átérnek a határon. A magyarországi szakasz havas, vastag hótakarót kaparnak a kerekek, ahogy átérnek a szomszéd országba, teljesen letisztított utakon suhanhatnak tovább. A Tisza Párt ebben a nehéz helyzetben is hamar lépett, cselekvést mutatott. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilatkozatot adott ki. „Az ígéret szerint jelöltjeik és a Tisza teljes közössége a hóeltakarításra, tűzifaosztásra és a segítségnyújtásra koncentrál.” - írta a Népszava cikke. Csendben lapátolnakSorra jelennek meg a posztok, a fotók, a bejelentkezések a közösségi média felületén arról, hogy képviselőjelöltek, már pozícióban lévők, civilek, Tisza Sziget tagok mind sorra hólapátot ragadnak és a lakosságnak segítséget nyújtva utat tisztítanak. Ismét a cselekvő erő.De most nem látni szelfiző fideszes, vagy más ellenzéki politikust. Egyedül Orbán Viktorról készült egy fotó, ahol egy hólapáttal pózol, bár erről még nem derül ki, hol is ásta ki magát. Pontosabban szabadította ki magát a hó fogságából – ahogyan fogalmazott. Fotó: Magyar Péter - FacebookRendkívüli javaslatokMagyar Péter - tüzifa rakodás közben - javaslatot tett a kormány felé, miszerint a rendkívüli hóhelyzetre tekintettel, a 2025. január 10-i szombatot hivatalosan is tegyék munkaszüneti nappá. Sok év után van végre akkora hó, ami igazi téli örömöket nyújthat számtalan családnak, kisgyermeknek. Továbbá “A TISZA elvárja a kormánytól, hogy a következő napokban várható rendkívüli hidegre tekintettel nyissa meg a közintézményeket az utcán élő honfitársaink előtt. Elvárjuk továbbá, hogy a szociális tűzifára biztosított, 2019 óta nem emelt, 5 milliárd forintos szociális tűzifa keretet azonnal emelje meg a duplájára, hogy a rendkívüli hidegben a honfitársaink ezreinek ne kelljen kihűléstől vagy fagyhaláltól tartania.” - reakció, egyelőre nem érkezett a kormány részéről."Sok év után van végre akkora hó, ami igazi téli örömöket nyújthat számtalan családnak" - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA hóval együtt olvad a rendszer isA Tisza önkéntesei ismét a cselekvő erőt képviselik, felülírva bárminemű narratívát. Tüzifát visznek a rászorulóknak, élelmiszert adományoznak a hátrányos helyzetben lévőknek, mivel nagy hideg, nagy hó okozhat gondot a napokban.A meglepetés hó – ami valójában nem volt meglepetés – nehezebb helyzetet teremt, mint a 2024-es árvíz, de a kormány ismét csak ígérget. Útszóró sót, hókotrót, megerősített ügyeletet úton és vasúton.Legkésőbb tavasszal – minden bizonnyal – elolvad a meglepetés hó, a jelenlegi rendszerrel együtt eltűnik, és csupán egy homályos emlékké halványul majd. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Magyar Péter - Facebook

Pintér Sándor elhíresült világlátása, miszerint „nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket”, remekül folytatható a „nem mi ráztuk ki a havat, nem mi fújjuk a jeges szelet” mondattal.Szerettünk volna fehér Karácsonyt, de pici fáziskéséssel érkezett a hó. Mondhatni országszerte mindenhova jut most csapadék, a nagy változásokat hozó szelek meghozták a csapadékot.Sokan várják a miniszteri felelős pontos, gyors intézkedéseit. Lázár Jánosra – elvileg – most nagy súly nehezedik, hiszen ha bárhol megmarad az utakon a hó, a jég, a latyak, és nincs azonnal eltakarítva, akkor bizony megjelennek Hofi örökzöld mondatai. „Mi felkészültünk a télre, de hóra nem számítottunk”. A hirtelen jött nagy mennyiségű hó eltakarítása – a túlárazott útépítéseket, útfelújításokat követően is ramaty állapotú utakról – pénzbe kerül. „Lázár János építési és közlekedési miniszter nem aggódik, egy hétfő reggeli begyezsében arról írt, hogy az ország felkészült a téli időjárásra. A miniszter szerint ez számokban azt jelenti, hogy a következő napokban erre lehet számítani:739 téli elhárításra alkalmas jármű213 rakodógép a sórakodáshoz2301 szakember 12 órás váltott műszakban80 000+ tonna útszóró só készenlétben0–24 órás megerősített ügyelet úton és vasúton”Munkagépek a telephelyen - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA hóhelyzet még csak most kezdődik. Nem tudhatjuk, meddig tart, hogyan lesznek kezelve az esetleges hóakadályok. Minden településre eljutnak-e a beszállítók, akik a boltokat töltik föl áruval.Eljutnak-e a mentők, tűzoltók a helyszínekre – ha esetleg szükség lesz rájuk rosszullét, szülés, tűz miatt.„2013. március 15-én hatalmas hóvihar csapott le az országra, amely miatt több száz közút vált járhatatlanná, 146 település pedig megközelíthetetlenné.”Hóban elakadt mentőautó - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció „Ma is legendás mémek alapja az a 10 évvel ezelőtti SMS, amelyet a Belügyminisztérium küldött a lakosságnak, miszerint: Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”.” - írta három éve a Szeretlek Magyarország portál. Vajon a Belügyminisztérium most milyen tanácsot fog adni? Holle Anyóra hivatkozva „a „nem mi ráztuk ki a havat, nem mi fújjuk a jeges szelet” mondattal rendezi el a helyzetet?A nagy hó miatt megközelíthetetlen település - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációMindenkire szükség van most, különösen ott, ahol nagy mennyiségű hó, lefagyott ónos eső gördít akadályt a közlekedés útjába. Bízunk Holle Anyó ész-szerű, hatékony felkészültségében, akár ő rázza a havat, akár nem. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Annak, hogy magyarok magyarokat becsmérlően „leszlovákoznak” szinte történelmi hagyományai vannak. Oly annyira, hogy éppen az egyik legikonikusabb magyar, a legnagyobb nemzeti költőnk: Petőfi Sándor is áldozatul esett egy pont olyan karaktergyilkolásnak, mint amilyennel most kísérletezik a Fidesz Strompová Viktória felvidéki származású, magyar tiszás képviselőjelölttel. Most úgy tűnik, hogy ez a kísérlet elbukik, az a „vérmagyar” mentalitás, hogy még Petőfi sem elég magyar ezúttal nem jön be, inkább ráég a Fideszre, s a képviselő asszonynak biztosít nem várt publicitást. Itt van mindjárt a nagy nemzeti költőnk: Petőfi tanulságos története. Március 15.-e szelleme gyakorlatilag összeforrt a lánglelkű zseni személyével, aki a tettre kész, bátor fiatalok, a márciusi ifjak élén a büszke magyar nemzeti öntudat szimbólumává vált.Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én – Fotó: archív1848. március 15-ét követően nem sokkal, egészen pontosan három hónapra rá, már azt látni, hogy a vér nélküli forradalom lelkes ifjai máris kiszorultak a politikai közéletből. A hősökből izgága lázadók, felforgatók lettek, amint felmerült annak lehetősége, hogy nemcsak a bőrüket viszik vásárra másokért, hanem, hogy a valódi politikai hatalom közelébe kerülnek.Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a szabadszállási választásokon elinduló Petőfivel, magyarságával, nemzeti elkötelezettségével szemben (testközelből látva március tizenötödikei szereplését) politikailag hatásos ellenérveket lehet felhozni. Pedig lehet. Oly annyira, hogy csaknem agyonverték. Milyen módszerekkel tudjuk mi, magyarok tönkre tenni akár a legnagyobb hőseinket, a legnyilvánvalóbb aljas manipulációkkal? A módszerek (karaktergyilkolás) egyáltalán nem ismeretlenek. Szegény Petőfi a kiskunokhoz címzett kiáltványával igyekezett hatni választóira. Helybélinek, közülük valónak igyekezett feltűnni, ráadásul az azon a vidéken kocsmáztatási joggal is rendelkező, jól menő mészárszéket üzemeltető vállalkozóra: édesapjára hivatkozott, aki az illegális italmérések (kurtakocsmák) ellen lépett fel elég hatékonyan, s akit ezért sem a csaló kocsmárosok, sem az olcsóbb piára vágyó helybéli alkoholisták, falusi suttyók nem nézték jó szemmel. Hiába próbált rájuk hatni azzal, hogy a törvényes rend híve, a becsület, a szorgos munka és tisztesség letéteményese a közöttük élő apja, a választópolgárokat inkább az irigység és a bosszú- és alkoholvágy motiválta, mintsem a becsület tisztelete.Meg kell hagyni: Petőfi politikai érzéke is hagyott maga után kivetni valót (pontosabban a lánglelkű költő szókimondása, egyenes, becsületes, karakán kiállása nem bizonyult összeegyeztethetőnek politikai céljaival). Az őszinte beszéd már akkor sem szolgálta feltétlenül a politikus sikerét. „Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sok faragatlan tuskót és nem esett rajtam csorba. (...) Ha engem megválasztotok követnek, én azt dicsőségemnek fogom tartani, – ti pedig, úgy hiszem, nem vallotok velem sem kárt, sem szégyent. Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utolsókhoz. (...) Azonban ez az idő lejárt és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettőt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, –mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.” Hirdette meg politikai hitvallását a szabadszállási református főesperes fiával szembeni választási küzdelemben. A „gyalulatlan fatuskóhoz” hasonlított eleddig „kutyaalázatosság” virtusában élen járó választók, akik Petőfi szerint nem valami remek emberek, amíg ő meg nem gyalulja őket nem díjazták ezt a választási ígéretet, Szabadszállásról bizony menekülnie kellett, hogy a választók agyon ne verjék. Bár tudjuk, hogy költőnknek bizony igaza volt.A becsület és a tisztesség súlyának túlértékelése aztán egyenesen vezetett a becsületsértő rágalmakhoz. Petőfi okkal háborodik fel azon, hogy őt azzal rágalmazzák, hogy illíreknek - horvátoknak -, oroszoknak akarja „eladni az országot”, lázító hazaáruló. (Mintha csak a mostani Harcosok Klubja posztokat olvasnánk.)Petőfi Sándor – Fotó: archívA „republikánus” kifejezést ellenfelei egyfajta szitokszóként használták vele szemben, megtoldva ezt azzal, hogy egyben illír királyt akar. (Ahogy ma sincs tisztában a közvélemény egy jelentős része a „liberális” kifejezés tartalmával és szitokszóként kezeli, ugyanúgy használták eleink a „republikánust” Petőfire, akiért pár hete még mint a mai rocksztárokért úgy rajongtak, s aki például az „Akasszátok fel a királyokat” című költeményével bizony nem nagyon csinált titkot abból, hogy republikánus.)Próbált volna szegény védekezni, s igazolni, hogy mennyire szívén viseli szülőföldje sorsát, s hogy nyugodtan rábízhatják a választópolgárok magukat, ez nem jött be. Hiába írta meg a “Szülőföldemen” című gyönyörű versében, a magyar irodalom örök klasszikusainak egyikében érzelmeit, az ellenlábasok inkább azt látták, hogy Petőfi hazudik. Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: "Cserebogár, sárga cserebogár!" Mert nem is Kiskunfélegyházán született – mondták politikai ellenlábasai –, hanem Kiskörösön, s csak pár éves korában költöztek Félegyházára. Hogy a költőnek pár éves korából még emlékfoszlányai sem lehettek a kiskörösi időszakból, s szíve mélyén ragaszkodott és imádta, valódi szülőföldjének tekintette Kiskunfélegyházát az nem érdekelte ellenfeleit, még akkor sem, ha a szülőföld szeretetéről szóló, valaha írt legszebb versek egyikével igyekezett őket meggyőzni.Petőfi Sándor - Magyar költők újragondolva - Digital Umami - ScreenShotÉs mi következik Kiskőrösből? Egy PETROVICSNAK? Az, hogy a szlovákok lakta településen élő és ott született költő hogy a fészkes fenébe lenne már ősmagyar kunok leszármazottja! Innen már csak egy ugrás, hogy az illető – ahogy a korabeli bulvársajtó híresztelte – orosz kém. A propagandával hülyített, egyébként sem az éles eszéről és tájékozottságáról híres tömeg nyilván nem alkalmas arra, hogy az őszinte, egyenes beszédet megértse. Nyilván olaj a tűzre az, amikor a költő Magyarországot „gyalulatlan deszkához” hasonlítja, s ajánlkozik meggyalulni a „sok faragatlan tuskót”, akik aztán elkergették. (Aki erről a történetről többet, pontosabbat szeretne tudni, annak ajánlom, hogy üsse fel Milbacher Róbert „Legendahántás” című könyvének – Magvető, Budapest, 2021. - „Orosz kém volt-e Petőfi” című fejezetét.)Strompová Viktória - Fotó: Strompová Viktória - FacebookHiszem, hogy amit a Fidesz művel Strompová Viktória tiszás képviselővel – hagyomány ide, vagy oda – másképpen fog végződni. Egy biztos: ahogy az 1848. évi országgyűlési követválasztáson Petőfivel szemben induló szabadszállási református főesperes fiára (egyébként Nagy Károlynak hívták) sem emlékszik már senki, hiába győzte le Petőfit, úgy az ország java részének fogalma sincs arról, hogy ki lehet a fideszes kihívója Strompová Viktóriának... dr. Zeke László - Nyitókép: Petőfi Sándor – archív

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mire jutottunk Cserhalmi György két fellépése között 37 év alatt?!Elgondolkodtunk-e már azon, hogy Cserhalmi György, 1989. március 15-én Mit kíván a magyar nemzet? címmel elmondott híres beszédének nagy része még ma is aktuális?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy 2026. első perceiben miről is beszél nekünk a színész, aki keserűen érdes hanggal szólít meg bennünket: „….most kéne egy nagy levegőt venni és mondani egy égbekiáltó gyönyörűt…”..?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mit is jelent ez 2026-ban: „…mi felnőttek viseljük a keresztet…”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy kikkel kezdtük el viselni, cipelni, húzni-vonni országunk, hazánk keresztjét 1989-ben?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy hol vannak ma a mi egykori társaink?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ha újra kezdenénk mit is tennénk másképpen (együtt is és egyenként is)? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy amikor Cserhalmi 1989-ben ezzel kezdi: „Mit kíván a Magyar Nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot”, akkor nekünk mit üzen (nekünk, akik akkor is ott voltak és ma is őt hallgatjuk)? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a jelenlegi magyar kormány számára mennyire időszerű az 1989-ben első pontban elmondott legendás mondat: „Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ma még aktuálisabb az egykori követelés: „Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.”? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ezt akár ma is elmondhatná Cserhalmi: „Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.”? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ez lenne a mindenkori magyar államszervezet feladata: „Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy Cserhalmi mindkét beszédének lényege a magyar nép érdeke?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy még mennyi mindenen kellene elgondolkodnunk?Cui prodest…? Nagy László - Nyitókép: Cserhalmi György - YouTube ScreenShot

A karácsony mégiscsak lecsendesítette a legtöbb embert, ellaposodott a közéleti és politikai témák eddig igen nagyra nőtt sémája.Lezajlott a többnyire fekete karácsony, már évek óta így megy ez, havat nem, vagy csak alig-alig látunk, főképp az Alföldön, ahol amúgy is valami félelmetes búra lehet a földeken, ami akadályozza a csapadékot.Sok helyütt emésztik a halászlét, a töltött káposztát, a kacsát, a beigliket, a gazdag menüt, hiszen ilyenkor megadjuk a módját, még akkor is, ha nem nagyon engedhetjük meg magunknak.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációSok helyütt ki tudja mi jut, talán egy kis törtpaszuly, valamilyen krumplis étel, vagy egy tésztaféle, narancs, alma, szaloncukor, amit az Önkormányzat csomagjában találtak a kistelepülések lakói.Sok helyütt voltak fények, fenyők, méri kriszmösz zenék, sok helyütt épp olyan nap volt, mint a többi, sötét, hideg, reménytelen, zene helyett csak a korgó gyomor, vagy a síró gyermek hangja jutott.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA karácsony emlékeztet minket arra, hogy ez bizony már az óév, most legtöbbünknek van néhány nap punnyadás, találkozás a családdal, barátokkal, pihenünk, a jeges szél pedig kint kergeti a napokat, azt a néhány napot, ami még szilveszterig telik.A szilveszter legtöbbször alkoholgőzös múlt-temetés és bizakodás abban, hogy a jövő esztendő jobb lesz, sokkal jobb, mint ez a mostani.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA mostani, a 2025-ös év annyi politizálást, lebukást, megrökönyödést, döbbenetet hozott a legtöbb állampolgárnak, amennyit az elmúlt húsz év összesen nem. Sok minden kiderült-zajlott a szemünk láttára, borzalmak, bűnök, amelyekről sokan ki sem merik mondani, hogy az. Bűn. Lopás, hazugság, bántalmazás, ellehetetlenítés, megfélemlítés. A szemünk láttára, a fülünk hallatára történnek a dolgok, melyek folyománya azután a saját bőrünkön érződik. Most karácsony és szilveszter között eltompulnak a zajos politikai megszólalások, vélemények. Az internetnek hála, a Covid idején mindenki járványügyi szakértő lett, a kegyelmi botrány kitörése és a Szőlő utcai borzalmak felszínre kerülése után mindenki gyermekjogvédő lett, bűnügyi szakértő, ügyész, ügyvéd és bíró, a Matolcsy-féle hatalmas bankrablás kapcsán is mindenki jogszakértő lett.Ha azon múlna, már mindannyian elítéltük, kerékbe törtük, felnégyeltük volna a bűnözőket, de minimum háromszor vertük volna el rajtuk a port, mint Lúdas Matyi Döbrögin.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz újévi varázslat azonban még itt van velünk, most csupán egy rövid pihenő-időt kaptunk, picinyke elcsöndesedést, zsibbadást, hogy felvértezve újabb erővonalakkal – várjuk a csodát.És mi lesz szilveszter után? A tűzijátékok, durrogtatások vajon elűzik a gonosz szellemét 2025-nek? 2026.01.01. – az új év első napja lesz a centin a 101.nap. A vélhető választásig. Várható, hogy szép lassan ismét hömpölyögni kezd a belső csata egyik- illetve másik tábor között, talán egyre durvábban, egyre több adu-ászt bedobva, reménykedve, hogy a csata eldől.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz újév varázsa ez a mostani erőgyűjtés az igazi nagy belső háborúnkhoz. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

„Az öreg kontinens lakói vallási ünnepségek, és egyéb szórakoztató események alkalmából egyaránt tartottak tűzijátékot. Hamarosan az uralkodó osztály kedvencévé is vált a petárdák fellövése, akik – a korabeli források tanulsága szerint – gyakran használták a tűzijátékot arra, hogy „a fontos eseményeken, vendégeiket elvarázsolják, valamint váraikat megvilágítsák.”A tűzijátékok és a petárdázás tehát már időtlen idők óta – de legalább is időszámításunk előttről – kedvelt szórakozás a társadalmakban. A technika fejlődésével ma már széles körben elterjedt hagyománnyá vált a tűzijátékok, pirotechnikai eszközök használata. Magyarországon első sorban az augusztus 20-i Ünnepség alkalmából rendeznek tüzijátékot a nap végén. Budapesten és egyéb nagyvárosokban is hagyománnyá vált. Mivel nálunk a petárda tilos, viszont az egyéb pirotechnikai eszközök használata engedélyezett, így szilveszterkor, születésnapokon, egyéb családi ünnepségeken mára már családok, magánszemélyek is használják ezeket az eszközöket. „Egy felmérés alapján a tűzijáték nemcsak kulturális és közösségi élmény, hanem generációkat összekötő ünnepi szimbólum is. A jövő kérdése már nem az, hogy legyen-e tűzijáték – hanem az, hogyan lehet azt okosan, szabályosan és fenntarthatóan megőrizni.” Felmérés is készült már ezzel kapcsolatban, melynek eredménye az, hogy a magyarok nagy része bizony ragaszkodik az ünnepek fény- és hangjátékaihoz, érzelmileg is kötődik ezekhez a hagyományokhoz. „Az illegális árustól szilveszterre vásárolt pirotechnikai termékek magunkra és másokra is veszélyt jelenthetnek, ezért kizárólag működési engedéllyel rendelkező árusító helyről vásároljunk ilyeneket. A petárda birtoklása és használata viszont továbbra is tilos.” Bár szigorú szabályai vannak a pirotechnikai eszközök tartásának, árusításának és használatának, az állatvédők évtizedek óta tiltakoznak a tüzijátékok hang- és fényerejének káros hatásai miatt. Ezek a hatások nem csupán a kutyák és macskák idegrendszerére hathat, bár legtöbbször a városban tartott házi kedvencekről beszélünk. Mivel a tüzijáték elsősorban a városokban fénylik, azt gondolják sokan, hogy a természettől távol ugyan miért árthatna a durrogtatás az állatvilágnak? Ma már községekben is divat a szilveszteri házi tüzijáték, ahol közel az erdő, a mező, vagy többen tartanak haszonállatokat is.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció„A szilveszteri tűzijáték hatására számos méhkolónia pusztulhat el”. Az elmúlt évtizedekben egyre égetőbb probléma – sőt a tudósok már ki is jelentették –, hogy ha a méhek kipusztulnak a világból, az emberiség négy éven belül szintén kihal. A méhekre sem gondolunk, amikor a fejünket az égre emelve csodálva bámuljuk az újra és újra megjelenő, csodálatos fényszökőkutakat, ahogyan a színes, milliónyi csillagszóró eltűnik a koromsötétben. A fény- és hanghatásra bizony a méhek is rendkívül érzékenyek lehetnek, hiszen számukra természetellenes ez a mesterséges zajhatás.„A madarak akár el is pusztulhatnak, ha megriadva a sötétben nekirepülnek a különféle tereptárgyaknak.” A tűzijátékok miatt főként a szürkületi és éjszakai életmódú, valamint a csoportosan telelő madarak szenvednek, mint a sarki lúd.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációVannak még más, érzékeny fajok, például apró énekesmadarak, pintyfélék, galambok is, amelyek elpusztulhatnak, mert a hirtelen hangzavar és fényhatás miatt pánikba esnek, elhagyják pihenőhelyeiket, összeütköznek épületekkel, vagy kimerültség, éhség is okozhatja a halálukat. Mit tehet a magánember, az egyszerű állampolgár, hogy a szilveszteri tűzijátékot élvezhessék az emberek, de közben ne pusztuljanak el az állatok, ne sérüljenek.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációJelenleg sokat nem tehetünk. Legföljebb a saját házi kedvenceinkre vigyázhatunk úgy, hogy biztonságos, zárt helyen tartjuk, esetleg a mostanában divatos nyugtatócseppeket adunk nekik az állatorvos ajánlásával. Ha városban lakunk, még nagyobb a kockázat, hiszen elsősorban a városok szilvesztere szokott tűzijátékkal zárulni. Az ember felelősséggel tartozik azokért az élőlényekért, akiket megszelídített. Felelősséggel tartozik azokért is, akik már jóval őt megelőzően ott éltek abban a természetben, ahová ő beköltözött.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz ősi ösztönünk, amely a félelmünkből fakadhat, hogy elijesszük a rossz szellemeket, ma is velünk van és működik.„Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” – de nem mindegy, hogyan. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor aláírásával, szeptember 24-én a Magyar Közlönyben megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos kormányrendelet. Ez a kormányrendelet felhatalmazást adott az igazságügyért felelős miniszternek, hogy a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét teljes körűen vizsgálja.Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelentése Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Tuzson Bence, a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálásával kapcsolatban letett egy jelentést. Tuzson ez alapján azt állította, hogy politikusok vagy kormánytagok érintettsége nem merült fel. Idegen titkosszolgálati szálakat viszont vélt felfedezni az ügy mögött. A Tuzson által lobogtatott dokumentum – ha lehet ilyet mondani - legmegnyugtatóbb része az volt, hogy az ügynek kiskorú áldozata nincs. Ennek az utóbbinak viszont szögesen ellentmond, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, az egyik országgyűlési képviselőnek adott válaszlevele.A legfőbb ügyész a válaszában egyértelműsítette, hogy van kiskorú sértettje az ügynek. Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is azt igazolja, hogy Tuzson igazságügyi miniszter nem volt a helyzet magaslatán. Tehát az látszik, hogy a jelentés gyakorlatilag egy tényeket nélkülöző politikai termék volt. Ebből viszont az következik, hogy Tuzson nemcsak a helyzet magaslatán nem volt, hanem egyenesen belehazudott a társadalom képébe.Várjuk a jelentést!Tuzson Bencét, a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálására felhatalmazó kormányrendelet a mai napig hatályban van. Korábbi cikkünkben kitértünk rá, hogy ez a kormányrendelet alkotmányossági szempontból miért is kérdőjelezhető meg. Egyébiránt mi sem mutatja jobban a kormányrendelet „jogi minőségét” a legfőbb ügyész megnyilvánulása. A legfőbb ügyész kijelentette, hogy elveivel ellentétes, hogy az ügyről beszéljen, mivel az folyamatban van, és az eredményességet befolyásolja. De, ha már van egy – nyilván jogi szempontból aggályos – kormányrendelet, akkor elvárható az, hogy annak címzettje megfeleljen az előírásoknak.Tehát az igazságügyi miniszter vizsgálja ki a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét, és a vizsgálata eredményéről, megállapításairól, a nyilvánosságot tájékoztassa!Persze, az is elvárható, hogy az igazságügyi miniszter pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan készítse el a következő jelentését, ahogy tette azt szeptemberben! Viszont a jelentés és a tájékoztatás tényszerű, azonban a propagandától mentes kell, hogy legyen! Miniszer úr! Tegye oda magát, és dolgozzon! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter - YouTube ScreenShot

A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

Drága Olvasóink!Ma már 2026. második napja van és ugye, mennyivel jobb év ez, mint a tavalyi volt? Az a sok álinformáció, a reménykedés meg a vég nélküli várakozás igaz? Végre megnyugodhatunk, mert most már itt van 2026, ami pedig még fontosabb, hogy továbbra is itt van az ÍgyÉlünk.hu!Aki rendszeresen olvas minket, tudja, hogy nekünk mindenről van véleményünk, szakértőink kiválóan szakértenek minden témában, így aztán semmilyen történés nem maradhat olyan írás nélkül, ahol meg ne mutatnánk, hogy bizony ÍgyÉlünk Magyarországon! Teljes főszerkesztői felelősségem tudatában kijelentem, hogy 2026-ban sem lesz ez másképp! Ígérem, hogy az új évben is lesz véleményünk mindenről, rengeteg szakértői írást, hovatovább, oktató anyagot olvashattok majd, és természetesen ott leszünk minden sztori mögött mi is! Nagyon megtisztelő, hogy ennyien velünk vagytok, rendkívül hálás szívvel gondolok, gondolunk Rátok, hiszen miattatok érdemes dolgoznunk! Szóval, nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan vagytok ránk kíváncsiak, ennyien olvassátok szorgalmasan a cikkeinket és ilyen sok komment érkezik a facebook oldalunkra. Bátran kommentelhettek, vagy írhattok nekünk – akkor is, ha saját sztorit mesénétek – a che@igyelunk.hu, vagy az info@igyelunk.hu e-mail címen. Most viszont nem szaporítom tovább a szót, már csak két dolgom maradt. Egyrészt kérlek Tisztelt Mindőtöket, hogy tartsátok meg jó szokásotokat, és olvassátok továbbra is minden nap az ÍgyÉlünk.hu-t! Másrészt pedig a legtisztább szívvel, az egész csapatunk nevében kívánok Nektek rendszer- és kormányváltós, fideszmentes, igazságos, egészséges, rengetegetkeresős, nyugodt, szeretetteljes, zsoltibácsilebuktatós, együttgondolkodós, macskásfadíszes, igyelunkponthuolvasós, NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET! Csalami V. Csaba - Nyitókép: A szerző archívumából