Meglepetés hó

Az USA hadserege Donald Trump amerikai elnök utasítására 2026. január 3-án megtámadta Venezuelát, és foglyul ejtette annak elnökét, Nicolás Madurót. Maduróért ugyan könnyeket nem kell ejteni, de ha ez a mozzanat a világ újrafelosztásának egyik kiindulópontja, akkor mi magyarok bajban lehetünk.Venezuela: Chávez, MaduroA Maduro által vezetett Venezuela nem éppen volt Trump szíve csücske. Azt tudni kell, hogy Maduro elődje, Hugo Chávez, radikális baloldali személy volt. Ő volt az, aki az olajmezőket államosította, amely által az amerikai olajcégek kiszorultak a venezuelai olajbizniszből. Chávez nem csak az olajipart, hanem más iparágakból (pl.: acélipar, cementipar) is kiszorította a magántőkét. Chávez 1999-2013 évek közötti regnálása alatt a szociális kiadások nőttek, a szegénység csökkent, illetve eltökélt szándék volt a XXI. század szocializmusának a megvalósítása. Hugo Chávez Simon Bolivar festménye előtt. Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEAhogy a régi, úgy az „új” szocialista rendszer is teli volt hibákkal. A legnagyobb probléma a szakmai kontroll hiánya volt. Alkalmatlan politikai kinevezettek, a káderek felkészületlensége, a korrupció jellemezte a rendszert. Ez mellett gondot jelentett az is, hogy az olaj adta a venezuelai költségvetés bevételi oldalának a 90%-át. Nyilván az olajárak mozgása kihatással volt a bevételekre.Chávez egyébként nem tudta kezelni a bűnözést, az emberi jogok sérültek a hatalma alatt. Egyébiránt Chávez már a halála előtt megjelölte utódjaként Nicolás Madurót. A buszsofőrből, Chávez támogatójává, majd külügyminiszterré vált Maduro, Chávez halála után lett elnök. A helyzet egyre rosszabb lett az országban. Gyakorlatilag 2017-re Venezuela gazdasága összeomlott, éhínség, élelmiszerhiány, gyógyszerhiány volt a jellemző. Egyszóval, káosz uralkodott el. Az emberek elkezdtek elmenekülni Venezuelából. A diktatórikus hatalomgyakorlássá vált az ország irányítása, amelyet tükrözött a 2018-as, valamint a 2024-es választások is, melyek kapcsán az EU is kifejtette aggályait. Persze ez nem akadályozta meg Szijjártó Pétert, Orbán külügyminiszterét, hogy 2023 novemberében Maduróval mosolygós képen szerepeljen. Nicholas Maduro elnök - Forrás: Youtube képernyőkép - ARTEUSA támadásaAz USA arra hivatkozással, hogy Maduro kábítószerkereskedő, felhatalmazva érezte magát, hogy katonai akciót hajtson végre egy szuverén állammal szemben. Az amerikai elnök bejelentette továbbá azt is, hogy az USA átvette Venezuela irányítását, jelentsen is ez bármit. Az USA katonai támadása és egy szuverén állam feletti irányítás megszerzése egyértelműen nemzetközi jogot sért. Ezt egyébként, igaz finomabb módon, de az ENSZ főtitkára António Guterres is megemlítette. Az USA ezen fegyveres cselekménye semmiben sem különbözik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújától. Az már más kérdés, hogy az oroszok arcátlan módon „hisztiznek” az USA fegyveres agressziója ellen. Persze éles kritikával illették az USA-t. A régi kommunista blokk tagjai közül, a még mindig az orosz oldalon állók (pl.: Kína, Kuba) mellett, más országok is megszólaltak, mint például Brazília, Kolumbia és Mexikó. Természetesen az EU is megszólalt. Nem szokatlan módon csak Orbán nem támogatta az EU közleményét. A közlemény – többek között – rögzíti, hogy „Az Európai Unió minden szereplőt nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a helyzet eszkalációjának elkerülése és a válság békés megoldásának biztosítása érdekében. Az EU emlékeztet arra, hogy minden körülmények között be kell tartani a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit. USS Iwo Jima - Forrás: Youtube képernyőkép "Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak ezen elvek fenntartásáért, amelyek a nemzetközi biztonsági architektúra egyik pillére.”. Ezek mellett kitér a közlemény arra is, hogy az EU osztja a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem prioritását, valamint kinyilvánítja, hogy a tárgyalásos, demokratikus, inkluzív és békés megoldást sürgeti.Ha már a diktátorok és bűnözők…Az valóban felháborító, hogy a XXI. században lehet még a világon olyan vezetése egy országnak, amely az emberi jogokat semmibe vevő módon, diktatórikus módszerekkel irányít. Természetesen az állami vezetők által elkövetett bűncselekmények sem maradhatnának következmények nélkül (megjegyzés: igazi megoldást az ENSZ megreformálása jelentené). Példák tucatjait lehetne felhozni. Hazánkhoz közelebbi eseteket nézve meg kell említeni Putyint, valamint Lukasenkát. Putyinnal szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság, háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt, elfogatóparancsot bocsátott ki. Aljakszandr Lukasenka, Fehérorosz diktátor, Putyin bábja pedig államilag szervezte a migrációt a fehérorosz-lengyel határra. Természetesen, a világ seriffjeként viselkedő USA kapcsán sok emberben felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem buktatja meg és zárja amerikai börtönbe a világ összes bűnöző diktátorát, köztük az említett kettőt sem? Talán mert már újraosztották a világot!Sokan Trump támadása mögött az olaj érdekeltségeket sejtik, aminek azért lehet alapja. Az, hogy a venezuelai kábítószert USA-ba exportálták már nem annyira hihető ok. Trump egyébként, a Venezuelai támadást követően megfenyegetett több szuverén államot is. Köztük volt Kuba és Kolumbia is. Mindemellett továbbra is igényt tart Grönlandra. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy erőteljes befolyást kíván gyakorolni Latin-Amerika felett. Grönland nem akar egyesülni az "Államokkal" - Forrás: Youtube képernyőképTermészetesen ezek a lépések is afelé mutatnak, hogy ha kell katonai erővel is, de uralni akar szuverén államokat. Trump tehát úgy gondolja, hogy bármit megtehet, akár a nemzetközi jogot is simán átlépheti, ahogy egyébként Putyin is teszi. Nyilván ez egy normálisan gondolkodó XXI. században élő embert elrettent. Gondoljunk bele, hogy mi a helyzet akkor, ha a Putyin pont ugyanúgy gondolkodik, mint Trump! Ennek egyébként alapot is adott Putyin külügyminisztere, amikor is azt hangoztatta, hogy a NATO, azon volt szocialista kelet-európai országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak vonja ki a csapatait (Magyarország 1999. március 12-én vált teljes jogú NATO taggá). Tehát Putyin nem akar megállni Ukrajna nyugati határánál, hanem vindikálná azt a jogot magának, hogy a régi kommunista időket idéző befolyási övezethatárokig akar terjeszkedni. Ezt a lehetőséget nem igazán cáfolja az USA legújabb nemzetbiztonsági stratégiája. A stratégia szerint Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot és Lengyelországot le kell választani az Európai Unióról, valamint, hogy Oroszország már nem leselkedő veszély az USA-ra nézve. Persze nem maradt el az orosz dicséret sem az amerikai stratégia kapcsán. Ahogy kinéz, mindkét atomhatalomnak az az érdeke, hogy az EU felbomoljon. Ehhez nyilván megvannak a „hasznos idiótái” is. A mindig vétóval fenyegető, „Brüsszelt” átkozó, vagy éppen magát “bot a küllők” közöttinek tartó Orbán, inkább ide sorolandó, ahogy Orbán nagy haverja, Fico, szlovák miniszterelnök is (megjegyzés: Fico kormánya bűncselekménynek minősítette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, amely dekrétum szolgált alapul a magyar emberek jogfosztásának, Orbán néma maradt az ügyben). Mit jelen mindez? Ne felejtsük el, hogy Magyarország túl sokszor (1920, 1956) volt már áldozata a nagyhatalmi játékoknak. Tehát csak egy egységes, Magyarországot is magába foglaló Európa tud ellenállni a két (Putyin és Trump), mondjuk ki bátran despota „vezető”, jogi normákat sutba dobó politikája és hatalmi törekvései ellen. Ha az országunk sorsa a 2026-os választásokat követően Orbánon fog múlni, akkor nagy rá az esély, hogy a hatalom megtartása érdekében hátat fog fordítani Európának. Ezzel párhuzamosan, az oligarcha rendszerén keresztül inkább egy orosz, fehérorosz típusú társadalmi berendezkedés mellett fogja letenni a voksát. A 2026-os választások tétje tehát az, hogy tudunk-e európaiak maradni, vagy ismét fenyeget minket az orosz befolyási övezethez tartozás rémálma! Tessék választani! Vasfüggöny, vagy Európai Unió polgársága? dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Pintér Sándor elhíresült világlátása, miszerint „nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket”, remekül folytatható a „nem mi ráztuk ki a havat, nem mi fújjuk a jeges szelet” mondattal.Szerettünk volna fehér Karácsonyt, de pici fáziskéséssel érkezett a hó. Mondhatni országszerte mindenhova jut most csapadék, a nagy változásokat hozó szelek meghozták a csapadékot.Sokan várják a miniszteri felelős pontos, gyors intézkedéseit. Lázár Jánosra – elvileg – most nagy súly nehezedik, hiszen ha bárhol megmarad az utakon a hó, a jég, a latyak, és nincs azonnal eltakarítva, akkor bizony megjelennek Hofi örökzöld mondatai. „Mi felkészültünk a télre, de hóra nem számítottunk”. A hirtelen jött nagy mennyiségű hó eltakarítása – a túlárazott útépítéseket, útfelújításokat követően is ramaty állapotú utakról – pénzbe kerül. „Lázár János építési és közlekedési miniszter nem aggódik, egy hétfő reggeli begyezsében arról írt, hogy az ország felkészült a téli időjárásra. A miniszter szerint ez számokban azt jelenti, hogy a következő napokban erre lehet számítani:739 téli elhárításra alkalmas jármű213 rakodógép a sórakodáshoz2301 szakember 12 órás váltott műszakban80 000+ tonna útszóró só készenlétben0–24 órás megerősített ügyelet úton és vasúton”Munkagépek a telephelyen - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA hóhelyzet még csak most kezdődik. Nem tudhatjuk, meddig tart, hogyan lesznek kezelve az esetleges hóakadályok. Minden településre eljutnak-e a beszállítók, akik a boltokat töltik föl áruval.Eljutnak-e a mentők, tűzoltók a helyszínekre – ha esetleg szükség lesz rájuk rosszullét, szülés, tűz miatt.„2013. március 15-én hatalmas hóvihar csapott le az országra, amely miatt több száz közút vált járhatatlanná, 146 település pedig megközelíthetetlenné.”Hóban elakadt mentőautó - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció „Ma is legendás mémek alapja az a 10 évvel ezelőtti SMS, amelyet a Belügyminisztérium küldött a lakosságnak, miszerint: Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”.” - írta három éve a Szeretlek Magyarország portál. Vajon a Belügyminisztérium most milyen tanácsot fog adni? Holle Anyóra hivatkozva „a „nem mi ráztuk ki a havat, nem mi fújjuk a jeges szelet” mondattal rendezi el a helyzetet?A nagy hó miatt megközelíthetetlen település - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációMindenkire szükség van most, különösen ott, ahol nagy mennyiségű hó, lefagyott ónos eső gördít akadályt a közlekedés útjába. Bízunk Holle Anyó ész-szerű, hatékony felkészültségében, akár ő rázza a havat, akár nem. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Annak, hogy magyarok magyarokat becsmérlően „leszlovákoznak” szinte történelmi hagyományai vannak. Oly annyira, hogy éppen az egyik legikonikusabb magyar, a legnagyobb nemzeti költőnk: Petőfi Sándor is áldozatul esett egy pont olyan karaktergyilkolásnak, mint amilyennel most kísérletezik a Fidesz Strompová Viktória felvidéki származású, magyar tiszás képviselőjelölttel. Most úgy tűnik, hogy ez a kísérlet elbukik, az a „vérmagyar” mentalitás, hogy még Petőfi sem elég magyar ezúttal nem jön be, inkább ráég a Fideszre, s a képviselő asszonynak biztosít nem várt publicitást. Itt van mindjárt a nagy nemzeti költőnk: Petőfi tanulságos története. Március 15.-e szelleme gyakorlatilag összeforrt a lánglelkű zseni személyével, aki a tettre kész, bátor fiatalok, a márciusi ifjak élén a büszke magyar nemzeti öntudat szimbólumává vált.Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én – Fotó: archív1848. március 15-ét követően nem sokkal, egészen pontosan három hónapra rá, már azt látni, hogy a vér nélküli forradalom lelkes ifjai máris kiszorultak a politikai közéletből. A hősökből izgága lázadók, felforgatók lettek, amint felmerült annak lehetősége, hogy nemcsak a bőrüket viszik vásárra másokért, hanem, hogy a valódi politikai hatalom közelébe kerülnek.Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a szabadszállási választásokon elinduló Petőfivel, magyarságával, nemzeti elkötelezettségével szemben (testközelből látva március tizenötödikei szereplését) politikailag hatásos ellenérveket lehet felhozni. Pedig lehet. Oly annyira, hogy csaknem agyonverték. Milyen módszerekkel tudjuk mi, magyarok tönkre tenni akár a legnagyobb hőseinket, a legnyilvánvalóbb aljas manipulációkkal? A módszerek (karaktergyilkolás) egyáltalán nem ismeretlenek. Szegény Petőfi a kiskunokhoz címzett kiáltványával igyekezett hatni választóira. Helybélinek, közülük valónak igyekezett feltűnni, ráadásul az azon a vidéken kocsmáztatási joggal is rendelkező, jól menő mészárszéket üzemeltető vállalkozóra: édesapjára hivatkozott, aki az illegális italmérések (kurtakocsmák) ellen lépett fel elég hatékonyan, s akit ezért sem a csaló kocsmárosok, sem az olcsóbb piára vágyó helybéli alkoholisták, falusi suttyók nem nézték jó szemmel. Hiába próbált rájuk hatni azzal, hogy a törvényes rend híve, a becsület, a szorgos munka és tisztesség letéteményese a közöttük élő apja, a választópolgárokat inkább az irigység és a bosszú- és alkoholvágy motiválta, mintsem a becsület tisztelete.Meg kell hagyni: Petőfi politikai érzéke is hagyott maga után kivetni valót (pontosabban a lánglelkű költő szókimondása, egyenes, becsületes, karakán kiállása nem bizonyult összeegyeztethetőnek politikai céljaival). Az őszinte beszéd már akkor sem szolgálta feltétlenül a politikus sikerét. „Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sok faragatlan tuskót és nem esett rajtam csorba. (...) Ha engem megválasztotok követnek, én azt dicsőségemnek fogom tartani, – ti pedig, úgy hiszem, nem vallotok velem sem kárt, sem szégyent. Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utolsókhoz. (...) Azonban ez az idő lejárt és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettőt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, –mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.” Hirdette meg politikai hitvallását a szabadszállási református főesperes fiával szembeni választási küzdelemben. A „gyalulatlan fatuskóhoz” hasonlított eleddig „kutyaalázatosság” virtusában élen járó választók, akik Petőfi szerint nem valami remek emberek, amíg ő meg nem gyalulja őket nem díjazták ezt a választási ígéretet, Szabadszállásról bizony menekülnie kellett, hogy a választók agyon ne verjék. Bár tudjuk, hogy költőnknek bizony igaza volt.A becsület és a tisztesség súlyának túlértékelése aztán egyenesen vezetett a becsületsértő rágalmakhoz. Petőfi okkal háborodik fel azon, hogy őt azzal rágalmazzák, hogy illíreknek - horvátoknak -, oroszoknak akarja „eladni az országot”, lázító hazaáruló. (Mintha csak a mostani Harcosok Klubja posztokat olvasnánk.)Petőfi Sándor – Fotó: archívA „republikánus” kifejezést ellenfelei egyfajta szitokszóként használták vele szemben, megtoldva ezt azzal, hogy egyben illír királyt akar. (Ahogy ma sincs tisztában a közvélemény egy jelentős része a „liberális” kifejezés tartalmával és szitokszóként kezeli, ugyanúgy használták eleink a „republikánust” Petőfire, akiért pár hete még mint a mai rocksztárokért úgy rajongtak, s aki például az „Akasszátok fel a királyokat” című költeményével bizony nem nagyon csinált titkot abból, hogy republikánus.)Próbált volna szegény védekezni, s igazolni, hogy mennyire szívén viseli szülőföldje sorsát, s hogy nyugodtan rábízhatják a választópolgárok magukat, ez nem jött be. Hiába írta meg a “Szülőföldemen” című gyönyörű versében, a magyar irodalom örök klasszikusainak egyikében érzelmeit, az ellenlábasok inkább azt látták, hogy Petőfi hazudik. Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: "Cserebogár, sárga cserebogár!" Mert nem is Kiskunfélegyházán született – mondták politikai ellenlábasai –, hanem Kiskörösön, s csak pár éves korában költöztek Félegyházára. Hogy a költőnek pár éves korából még emlékfoszlányai sem lehettek a kiskörösi időszakból, s szíve mélyén ragaszkodott és imádta, valódi szülőföldjének tekintette Kiskunfélegyházát az nem érdekelte ellenfeleit, még akkor sem, ha a szülőföld szeretetéről szóló, valaha írt legszebb versek egyikével igyekezett őket meggyőzni.Petőfi Sándor - Magyar költők újragondolva - Digital Umami - ScreenShotÉs mi következik Kiskőrösből? Egy PETROVICSNAK? Az, hogy a szlovákok lakta településen élő és ott született költő hogy a fészkes fenébe lenne már ősmagyar kunok leszármazottja! Innen már csak egy ugrás, hogy az illető – ahogy a korabeli bulvársajtó híresztelte – orosz kém. A propagandával hülyített, egyébként sem az éles eszéről és tájékozottságáról híres tömeg nyilván nem alkalmas arra, hogy az őszinte, egyenes beszédet megértse. Nyilván olaj a tűzre az, amikor a költő Magyarországot „gyalulatlan deszkához” hasonlítja, s ajánlkozik meggyalulni a „sok faragatlan tuskót”, akik aztán elkergették. (Aki erről a történetről többet, pontosabbat szeretne tudni, annak ajánlom, hogy üsse fel Milbacher Róbert „Legendahántás” című könyvének – Magvető, Budapest, 2021. - „Orosz kém volt-e Petőfi” című fejezetét.)Strompová Viktória - Fotó: Strompová Viktória - FacebookHiszem, hogy amit a Fidesz művel Strompová Viktória tiszás képviselővel – hagyomány ide, vagy oda – másképpen fog végződni. Egy biztos: ahogy az 1848. évi országgyűlési követválasztáson Petőfivel szemben induló szabadszállási református főesperes fiára (egyébként Nagy Károlynak hívták) sem emlékszik már senki, hiába győzte le Petőfit, úgy az ország java részének fogalma sincs arról, hogy ki lehet a fideszes kihívója Strompová Viktóriának... dr. Zeke László - Nyitókép: Petőfi Sándor – archív

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mire jutottunk Cserhalmi György két fellépése között 37 év alatt?!Elgondolkodtunk-e már azon, hogy Cserhalmi György, 1989. március 15-én Mit kíván a magyar nemzet? címmel elmondott híres beszédének nagy része még ma is aktuális?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy 2026. első perceiben miről is beszél nekünk a színész, aki keserűen érdes hanggal szólít meg bennünket: „….most kéne egy nagy levegőt venni és mondani egy égbekiáltó gyönyörűt…”..?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mit is jelent ez 2026-ban: „…mi felnőttek viseljük a keresztet…”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy kikkel kezdtük el viselni, cipelni, húzni-vonni országunk, hazánk keresztjét 1989-ben?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy hol vannak ma a mi egykori társaink?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ha újra kezdenénk mit is tennénk másképpen (együtt is és egyenként is)? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy amikor Cserhalmi 1989-ben ezzel kezdi: „Mit kíván a Magyar Nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot”, akkor nekünk mit üzen (nekünk, akik akkor is ott voltak és ma is őt hallgatjuk)? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a jelenlegi magyar kormány számára mennyire időszerű az 1989-ben első pontban elmondott legendás mondat: „Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ma még aktuálisabb az egykori követelés: „Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.”? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ezt akár ma is elmondhatná Cserhalmi: „Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.”? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy ez lenne a mindenkori magyar államszervezet feladata: „Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.”?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy Cserhalmi mindkét beszédének lényege a magyar nép érdeke?Elgondolkodtunk-e már azon, hogy még mennyi mindenen kellene elgondolkodnunk?Cui prodest…? Nagy László - Nyitókép: Cserhalmi György - YouTube ScreenShot

A karácsony mégiscsak lecsendesítette a legtöbb embert, ellaposodott a közéleti és politikai témák eddig igen nagyra nőtt sémája.Lezajlott a többnyire fekete karácsony, már évek óta így megy ez, havat nem, vagy csak alig-alig látunk, főképp az Alföldön, ahol amúgy is valami félelmetes búra lehet a földeken, ami akadályozza a csapadékot.Sok helyütt emésztik a halászlét, a töltött káposztát, a kacsát, a beigliket, a gazdag menüt, hiszen ilyenkor megadjuk a módját, még akkor is, ha nem nagyon engedhetjük meg magunknak.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációSok helyütt ki tudja mi jut, talán egy kis törtpaszuly, valamilyen krumplis étel, vagy egy tésztaféle, narancs, alma, szaloncukor, amit az Önkormányzat csomagjában találtak a kistelepülések lakói.Sok helyütt voltak fények, fenyők, méri kriszmösz zenék, sok helyütt épp olyan nap volt, mint a többi, sötét, hideg, reménytelen, zene helyett csak a korgó gyomor, vagy a síró gyermek hangja jutott.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA karácsony emlékeztet minket arra, hogy ez bizony már az óév, most legtöbbünknek van néhány nap punnyadás, találkozás a családdal, barátokkal, pihenünk, a jeges szél pedig kint kergeti a napokat, azt a néhány napot, ami még szilveszterig telik.A szilveszter legtöbbször alkoholgőzös múlt-temetés és bizakodás abban, hogy a jövő esztendő jobb lesz, sokkal jobb, mint ez a mostani.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációA mostani, a 2025-ös év annyi politizálást, lebukást, megrökönyödést, döbbenetet hozott a legtöbb állampolgárnak, amennyit az elmúlt húsz év összesen nem. Sok minden kiderült-zajlott a szemünk láttára, borzalmak, bűnök, amelyekről sokan ki sem merik mondani, hogy az. Bűn. Lopás, hazugság, bántalmazás, ellehetetlenítés, megfélemlítés. A szemünk láttára, a fülünk hallatára történnek a dolgok, melyek folyománya azután a saját bőrünkön érződik. Most karácsony és szilveszter között eltompulnak a zajos politikai megszólalások, vélemények. Az internetnek hála, a Covid idején mindenki járványügyi szakértő lett, a kegyelmi botrány kitörése és a Szőlő utcai borzalmak felszínre kerülése után mindenki gyermekjogvédő lett, bűnügyi szakértő, ügyész, ügyvéd és bíró, a Matolcsy-féle hatalmas bankrablás kapcsán is mindenki jogszakértő lett.Ha azon múlna, már mindannyian elítéltük, kerékbe törtük, felnégyeltük volna a bűnözőket, de minimum háromszor vertük volna el rajtuk a port, mint Lúdas Matyi Döbrögin.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz újévi varázslat azonban még itt van velünk, most csupán egy rövid pihenő-időt kaptunk, picinyke elcsöndesedést, zsibbadást, hogy felvértezve újabb erővonalakkal – várjuk a csodát.És mi lesz szilveszter után? A tűzijátékok, durrogtatások vajon elűzik a gonosz szellemét 2025-nek? 2026.01.01. – az új év első napja lesz a centin a 101.nap. A vélhető választásig. Várható, hogy szép lassan ismét hömpölyögni kezd a belső csata egyik- illetve másik tábor között, talán egyre durvábban, egyre több adu-ászt bedobva, reménykedve, hogy a csata eldől.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz újév varázsa ez a mostani erőgyűjtés az igazi nagy belső háborúnkhoz. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

„Az öreg kontinens lakói vallási ünnepségek, és egyéb szórakoztató események alkalmából egyaránt tartottak tűzijátékot. Hamarosan az uralkodó osztály kedvencévé is vált a petárdák fellövése, akik – a korabeli források tanulsága szerint – gyakran használták a tűzijátékot arra, hogy „a fontos eseményeken, vendégeiket elvarázsolják, valamint váraikat megvilágítsák.”A tűzijátékok és a petárdázás tehát már időtlen idők óta – de legalább is időszámításunk előttről – kedvelt szórakozás a társadalmakban. A technika fejlődésével ma már széles körben elterjedt hagyománnyá vált a tűzijátékok, pirotechnikai eszközök használata. Magyarországon első sorban az augusztus 20-i Ünnepség alkalmából rendeznek tüzijátékot a nap végén. Budapesten és egyéb nagyvárosokban is hagyománnyá vált. Mivel nálunk a petárda tilos, viszont az egyéb pirotechnikai eszközök használata engedélyezett, így szilveszterkor, születésnapokon, egyéb családi ünnepségeken mára már családok, magánszemélyek is használják ezeket az eszközöket. „Egy felmérés alapján a tűzijáték nemcsak kulturális és közösségi élmény, hanem generációkat összekötő ünnepi szimbólum is. A jövő kérdése már nem az, hogy legyen-e tűzijáték – hanem az, hogyan lehet azt okosan, szabályosan és fenntarthatóan megőrizni.” Felmérés is készült már ezzel kapcsolatban, melynek eredménye az, hogy a magyarok nagy része bizony ragaszkodik az ünnepek fény- és hangjátékaihoz, érzelmileg is kötődik ezekhez a hagyományokhoz. „Az illegális árustól szilveszterre vásárolt pirotechnikai termékek magunkra és másokra is veszélyt jelenthetnek, ezért kizárólag működési engedéllyel rendelkező árusító helyről vásároljunk ilyeneket. A petárda birtoklása és használata viszont továbbra is tilos.” Bár szigorú szabályai vannak a pirotechnikai eszközök tartásának, árusításának és használatának, az állatvédők évtizedek óta tiltakoznak a tüzijátékok hang- és fényerejének káros hatásai miatt. Ezek a hatások nem csupán a kutyák és macskák idegrendszerére hathat, bár legtöbbször a városban tartott házi kedvencekről beszélünk. Mivel a tüzijáték elsősorban a városokban fénylik, azt gondolják sokan, hogy a természettől távol ugyan miért árthatna a durrogtatás az állatvilágnak? Ma már községekben is divat a szilveszteri házi tüzijáték, ahol közel az erdő, a mező, vagy többen tartanak haszonállatokat is.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció„A szilveszteri tűzijáték hatására számos méhkolónia pusztulhat el”. Az elmúlt évtizedekben egyre égetőbb probléma – sőt a tudósok már ki is jelentették –, hogy ha a méhek kipusztulnak a világból, az emberiség négy éven belül szintén kihal. A méhekre sem gondolunk, amikor a fejünket az égre emelve csodálva bámuljuk az újra és újra megjelenő, csodálatos fényszökőkutakat, ahogyan a színes, milliónyi csillagszóró eltűnik a koromsötétben. A fény- és hanghatásra bizony a méhek is rendkívül érzékenyek lehetnek, hiszen számukra természetellenes ez a mesterséges zajhatás.„A madarak akár el is pusztulhatnak, ha megriadva a sötétben nekirepülnek a különféle tereptárgyaknak.” A tűzijátékok miatt főként a szürkületi és éjszakai életmódú, valamint a csoportosan telelő madarak szenvednek, mint a sarki lúd.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációVannak még más, érzékeny fajok, például apró énekesmadarak, pintyfélék, galambok is, amelyek elpusztulhatnak, mert a hirtelen hangzavar és fényhatás miatt pánikba esnek, elhagyják pihenőhelyeiket, összeütköznek épületekkel, vagy kimerültség, éhség is okozhatja a halálukat. Mit tehet a magánember, az egyszerű állampolgár, hogy a szilveszteri tűzijátékot élvezhessék az emberek, de közben ne pusztuljanak el az állatok, ne sérüljenek.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációJelenleg sokat nem tehetünk. Legföljebb a saját házi kedvenceinkre vigyázhatunk úgy, hogy biztonságos, zárt helyen tartjuk, esetleg a mostanában divatos nyugtatócseppeket adunk nekik az állatorvos ajánlásával. Ha városban lakunk, még nagyobb a kockázat, hiszen elsősorban a városok szilvesztere szokott tűzijátékkal zárulni. Az ember felelősséggel tartozik azokért az élőlényekért, akiket megszelídített. Felelősséggel tartozik azokért is, akik már jóval őt megelőzően ott éltek abban a természetben, ahová ő beköltözött.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAz ősi ösztönünk, amely a félelmünkből fakadhat, hogy elijesszük a rossz szellemeket, ma is velünk van és működik.„Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” – de nem mindegy, hogyan. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor aláírásával, szeptember 24-én a Magyar Közlönyben megjelent a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálásával kapcsolatos kormányrendelet. Ez a kormányrendelet felhatalmazást adott az igazságügyért felelős miniszternek, hogy a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét teljes körűen vizsgálja.Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelentése Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Tuzson Bence, a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálásával kapcsolatban letett egy jelentést. Tuzson ez alapján azt állította, hogy politikusok vagy kormánytagok érintettsége nem merült fel. Idegen titkosszolgálati szálakat viszont vélt felfedezni az ügy mögött. A Tuzson által lobogtatott dokumentum – ha lehet ilyet mondani - legmegnyugtatóbb része az volt, hogy az ügynek kiskorú áldozata nincs. Ennek az utóbbinak viszont szögesen ellentmond, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, az egyik országgyűlési képviselőnek adott válaszlevele.A legfőbb ügyész a válaszában egyértelműsítette, hogy van kiskorú sértettje az ügynek. Juhász Péter, az egykori Együtt – a Korszakváltók Párt alapítója és elnöke által közzétett videó is azt igazolja, hogy Tuzson igazságügyi miniszter nem volt a helyzet magaslatán. Tehát az látszik, hogy a jelentés gyakorlatilag egy tényeket nélkülöző politikai termék volt. Ebből viszont az következik, hogy Tuzson nemcsak a helyzet magaslatán nem volt, hanem egyenesen belehazudott a társadalom képébe.Várjuk a jelentést!Tuzson Bencét, a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálására felhatalmazó kormányrendelet a mai napig hatályban van. Korábbi cikkünkben kitértünk rá, hogy ez a kormányrendelet alkotmányossági szempontból miért is kérdőjelezhető meg. Egyébiránt mi sem mutatja jobban a kormányrendelet „jogi minőségét” a legfőbb ügyész megnyilvánulása. A legfőbb ügyész kijelentette, hogy elveivel ellentétes, hogy az ügyről beszéljen, mivel az folyamatban van, és az eredményességet befolyásolja. De, ha már van egy – nyilván jogi szempontból aggályos – kormányrendelet, akkor elvárható az, hogy annak címzettje megfeleljen az előírásoknak.Tehát az igazságügyi miniszter vizsgálja ki a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét, és a vizsgálata eredményéről, megállapításairól, a nyilvánosságot tájékoztassa!Persze, az is elvárható, hogy az igazságügyi miniszter pont ugyanolyan lelkesen, gyorsan készítse el a következő jelentését, ahogy tette azt szeptemberben! Viszont a jelentés és a tájékoztatás tényszerű, azonban a propagandától mentes kell, hogy legyen! Miniszer úr! Tegye oda magát, és dolgozzon! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter - YouTube ScreenShot

A FIDESZ-KDNP kormány a december 10-én megjelent kormányrendeletével csak annyit tett, hogy Pintér Sándor belügyminiszternek az egyik zsebéből, a másikba áttette a gyermekvédelemmel kapcsolatos problémát! Ez a zseniálisnak nem nevezhető kormányzati húzás a gyermekvédelem megcsúfolása, nem pedig annak segítése.A kormánynak a gyermekek kizárólag propaganda célra kellenek!A gyermekvédelmet, látszólag kiemelten kezelő kormányzat a háta mögött álló 2/3-os országgyűlési FIDESZ-KDNP-s többséggel módosította az Alaptörvényt. 2025. április 15-től az Alaptörvénybe bekerült, hogy „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.” Ez, annak tudatában, hogy nyilvánosságra kerültek a gyermekvédelem terén fennálló, gusztustalan, visszataszító történetek, elég visszásnak tűnik.Tuzson Bence igazságügyi miniszter - YouTube ScreenShotSemmi nem utal őszinteségreElég csak a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető „kegyelmi ügyre”, vagy éppen a Szőlő utcai ügyre, valamint az ahhoz kapcsolódó Tuzson-jelentésre gondolni. Persze a napokban nyilvánosságra került, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített 2021-es jelentés, valamint a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet által, az elmúlt tíz év ombudsmani jelentésekről készített összefoglalója. Természetesen nem meglepő, hogy ezen dokumentumokban rögzítettek sem afelé mutatnak, hogy a kormány a gyermekek jogait valóban mindent megelőző jogként kezeli. Inkább tekinthető egy jól hangzó, kormányzati propagandának, mint valódi cselekvésnek.Szokásos kormányzati átverésOrbán kijelentette, hogy a Szőlő utcai javítóintézetekben elhelyezett gyermekek bűnözők. Gulyás Gergely pedig egyenesen belemondta a képünkbe, hogy a Szőlő utcai javítóintézet nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne. Az már eleve probléma, hogy az egyébként jogi diplomával rendelkező, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tudja a különbséget a javítóintézet és a fiatalkorúak börtöne között.Juhász Péter Pál volt igazgató a Szőlő utcai intézményben - Fotó: divany.huTeljesség igénye nélkül, de a fő sarokkövekről említést kell tenni. A büntető törvénykönyv a gyermekkort, mint büntethetőséget kizáró okot említi. A fő szabály szerint, nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Ez alól kivételt jelentenek, bizonyos súlyos bűncselekmények (pl.: emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak, rablás, stb.), ha az elkövető, az elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Amikor végre a szakember beszélDr. Lukács Mónika Eszter bírónő írásában részletesen foglalkozik a témával. Bírónő által rögzítettekből szemlézve és röviden összefoglalva azt lehet elmondani, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó Btk. rendelkezések egy, a velük szemben alkalmazható szankciós sorrendet rögzíti. Mérlegelésnél az elsődleges az, hogy a szabadságelvonással nem járó szankciók – pl.: megrovás – képesek-e elérni a fiatalkorúakkal szemben megfogalmazott célt, azaz a nevelést. Ha nem, akkor kerülhet sor a szabadságelvonással nem járó büntetések – pl.: közérdekű munka – kiszabására. Amennyiben, akár az elkövetés módjára, annak jellegére, minősítő körülményekre, szabadságelvonással járó szankció alkalmazása válik szükségessé, ez esetben is elsődlegesen a szabadságelvonással járó intézkedést, azaz javítóintézeti nevelést kell elrendelni. Csak végső eszközként kerülhet sor a szabadságelvonással járó büntetés – fiatalkorúak fogháza, fiatalkorúak börtöne – kiszabására, ha és amennyiben az intézkedés nem lenne célravezető (további részletek: Büntetőjogi Szemle 2025/1. száma, Lukács Mónika Eszter: Intézkedések alkalmazása a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, különös tekintettel a javítóintézeti nevelésre). A javítóintézet célja a fiatalkorú eredményes nevelése, amiből egyenesen következik, hogy a javítóintézeti nevelés nem egyenlő a fiatalkorúak börtönével! Egyébként meg kell jegyezni, hogy a javítóintézetekben a letartóztatás végrehajtása érdekében elhelyezett fiatalkorúak is vannak. Ez alapján tehát az sem igaz, hogy minden egyes, a javítóintézetben elhelyezett gyermek – az ártatlanság vélelme miatt - bűnöző lenne. Ki, kit irányít, ki a felelős?December 10-én, a Magyar Közlönyben kihirdették a javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről szóló 386/2025. (XII. 10.) kormányrendeletet. A kormányrendelet, hivatkozva az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra is, a javítóintézetek irányításával a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, a javítóintézetek fenntartására pedig a büntetés-végrehajtási szervezetet hatalmazta fel.Gyermekvédelem helyett rendőrállami reflexekEz mellett a kormányrendelet rögzíti, hogy a rendőrség a javítóintézetben folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít. Persze ez a kormányzati lépés minden szakmai szempontot nélkülözött. Az Ügyvédkör is élesen bírálta ezen kormányzati intézkedést, súlyos jogi tévedésnek minősítve azt. Egyébként a kormányrendeletet megelőzően a javítóintézetek fenntartói feladatait a belügyminiszter irányítása alatt álló Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi szerve látta el (lásd: 316/2012. (XI. 13.) kormányrendelet).A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) kormányrendelet értelmében a belügyminiszter, a kormánynak – többek között – a gyermekek és az ifjúság védelméért, büntetés-végrehajtásért felelős tagja. Tehát a hivatkozott kormányrendelet semmi mást nem tett, mint csak azt, hogy az eddigi Pintér „nem mi szültük őket” Sándor irányítása alatt álló intézményt áttette, egy másik Pintér irányítása alatt álló intézmény alá! Természetesen ez szintén nem a gyermekek érdekében hozott döntés, hanem csak a kormányzati narratívához történő igazodás. Még egy gyöngyszem: Budai Gyula FIDESZ-KDNP kormány egykori elszámoltatási kormánybiztosaBudai számon kérte Magyar Pétert és Puzsér Róbertet, hogy „… a Szőlő utcában fogvatartott fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények sértettjei, akik ellen súlyos, erőszakos bűncselekményt követtek el, mikor fognak ilyen vehemensen kiállni és tüntetni?!”. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások miatt érdemes tisztázni azt, hogy Magyar Péter és Puzsér Róbert is a gyermekekért állt ki és szervezett tüntetést! A másik, amire fel kell hívni Budai figyelmét az nem más, mint az, hogy pont a FIDESZ-KDNP-s országgyűlési többség nem ratifikálta, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó Isztambuli Egyezményt. Még egy dolog, ami Budai kijelentésének ostobaságát, a kormánypártok arroganciáját támasztja alá, amikor is az áldozatvédelemről beszélnek! Ez pedig nem más, mint a párja által összevert Orosz Bernadett ügye!Illusztráció: A Szőlő utcai bántalmazás - YouTube GIFA kormányzati narratíva tehát arról szól, hogy bűnöző gyerekek voltak a javítóintézetben, de persze nem kellene őket bántani. Nyilván azt a tényt figyelmen kívül hagyják, hogy nemcsak a javítóintézetekben, hanem a gyermekotthonokban is jelen vannak a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények! Függetlenül a kormányzati „agymosástól”, azt azért tisztázzuk, hogy a gyermeket nem lehet bottal ütni, kikötözni, vagy éppen szexuálisan kihasználni! Az eddig nyilvánosságra került esetek azt mutatják, hogy a kormány képtelen volt és most is képtelen kezelni a helyzetet.Tehát: fel is út, le is út! TAKARODÓ! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Ügyvéd vagyok. Foglalkozásom lényege egyetlen szóban összefoglalva: szövegértelmezés. A jogász feladata megállapítani, hogy mi történt a valóságban ahhoz képest, ami a törvény szövegében van. Ebből következik, hogy az összes probléma abból adódik, hogy nem tudjuk, mit jelentenek a szavak! Ez az írás a szövegértelmezés jogi és nyelvi félreértésein keresztül mutatja meg…Szövegértelmezés, mint hivatásÜgyvéd vagyok. Foglalkozásom lényege egyetlen szóban összefoglalva: szövegértelmezés. A jogász feladata megállapítani, hogy mi történt a valóságban ahhoz képest, ami a törvény szövegében van. Ebből következik, hogy az összes probléma abból adódik, hogy nem tudjuk, mit jelentenek a szavak!Bíróúr - Foró: Melczer Zsolt - AI illusztrációAmikor a megszólítás félrecsúszikItt van mindjárt az a vádlott, aki a bírónőt következetesen „bíróúr”-nak szólította. Pedig a bírónő fiatal, filigrán, amolyan „Nils Holgersson hörcsöge” típusú, minden esetre félreérthetetlenül nő volt. A vádlott egyébként tökéletesen viselkedett. Udvarias volt, betartotta a büntetőeljárás szabályait… de azért furcsa volt a dolog. A bírónő sem hagyhatta annyiban. Miután elítélte a vádlottat, magához szólította: „Ne haragudjon, asszonyom, kérdezhetnék öntől valamit még?” „Hogyne, tessék parancsolni, bíróúr!” „Mondja csak, maga szerint én férfi vagyok, vagy nő?” „Ho-hóóóóó” – válaszolta hamiskás mosollyal – „tudtam én, hogy a bíróúr nő!” Amikor a szavak félreértik egymástAztán vannak olyanok is, akik nem teljesen hülyék (csak félig). Debrecenben, amikor még működött a menekülttábor, néha megesett, hogy nagy számban, busszal érkeztek menekültkérelmezők. Egy ízben, amikor jelentették az illetékeseknek, hogy „két busznyi menekült érkezett a táborba”, akkor kérdezte meg a hivatalban a titkárnő, hogy „kik azok a busznyik? Hol élnek?”.Amikor a nyelvtudás nem elég mélyPersze van olyan, amikor valakinek nem azért gyűlik meg a baja a szövegértelmezéssel, mert félig vagy teljesen hülye, hanem csak azért, mert nem ismeri jól a nyelvet. Így járt az a „kulfoldi” orvostanhallgató is, aki megtanulta becsülettel a biokémiát meg az anatómiát, de a magyar nyelv árnyalataival nem volt teljesen tisztában. Afféle „kollégiumi magyart” tanult meg az anatómia szigorlatig, ahol szemfülesen észrevette, hogy a professzor úr beugratós kérdést tett fel. Erre valami olyasmit akart mondani, hogy: „Észrevettem, professzor úr, hogy beugratós kérdést tetszett feltenni, de én tudom a helyes választ.” Ehelyett mondta azt, hogy: „Rávászkoc, bázmeg, rávászkoc!”. Amikor mi vagyunk az idegenekÉs jó, ha szem előtt tartjuk, hogy külföldön mi magunk vagyunk a „kulfoldiek”. Két cimbora egyszer úgy döntött, hogy ők bizony átszelik Szibériát. Olvasták valahol, hogy ezen a területen él a rozsomák. Veszélyes ragadozó, olyasféle, mint a menyét, csak sokkal nagyobb és agresszívebb, borzasztó agyarakkal, rettenetes karmokkal. Ettől voltak betojva. Egy orosz értelmező kéziszótár segítségével igyekeztek megelőzni a bajt. Abból silabizálták ki valahogy, hogy biztos a „tárbágán” lesz a rozsomák, mert erről írta a szótár, hogy a vadonban él, meg hogy fára mászik. És egyébként is félelmetes a hangzása. Egész Szibériát a tarbagántól rettegve utazták végig! Minden szálláshelyen megkérdezték a helybeliektől, hogy él-e itt tarbagán. Majd félelemmel vegyes csodálattal vették tudomásul, hogy a „persze, hogy él”, illetve hogy a helybeliek egyáltalán nem félnek tőle. Valahol Kamcsatkában jöttek rá egy természettudományos múzeumban a kitömött rozsomák előtt, hogy a rozsomák oroszul „roszomáh”, és hogy a „tárbágán” inkább valami erdei kúszónövény - legjobb esetben is mormotaféle állatka - lehet. Mintha itthon valaki végigrettegné az Alföldet muskátlitól, vagy nyuszitól. Amikor az orosz nyelv visszavágIde vezet az, ha valaki, mint például én, 14 év nyelvtanulás ellenére nem tud semmit oroszul. Az egyetemi záróvizsga előtt nekem is csupán egyetlen nap maradt az orosz nyelv megtanulására. Arra emlékszem csak, hogy a „Havronyina” nyelvkönyvben volt egy fotó az orosz szerelmespárról, valamint, hogy a répanadrág oroszul úgy van, hogy „brjúki bánáni”, a hi-fi torony pedig úgy, hogy „muzikalnij kombájn”, a bab pedig úgy, hogy „faszol”. (Ez utóbbit ki se mertem volna mondani, ha rákérdeznek.)A kreatív felelet határaiEgyik hasonszőrű sorstársam a horgászat tételt húzta. A vizsgáztató nem várt tőle sokat, egész mondatokat például; a kettesért elég lett volna felsorolni pár halfaj nevét. Az illetőnek persze fingja nem volt erről, így bepróbálkozott azzal, hogy „csúká”. És mit ad Isten, oroszul az, hogy „csuka”, úgy van, hogy „súká”. „Dá, dá” – mondta szinte extázisban a vizsgáztató, mire a kolléga vérszemet kapott, és elkezdte sorolni a többi hal nevét is: „gárcsá”, „pjonty”, „készég”, „ébihál”, „bálná”. Így lett aztán a jeles feleletből „elmész te a picsába, öcsi!”.Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztrációAmikor a szókincs nem akadályPersze azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy az emberi lelemény és alkalmazkodóképesség csodákra képes a szövegértelmezés területén is. Tudjuk, hogy a legnagyobb szókinccsel rendelkező magyar Arany János: több, mint 60 000 egyedi szót használt. Ugyanakkor volt szerencsém megismerni sorkatonaként a seregben Bazdmeg Pali főhadnagy urat, aki tökéletesen ki tudta fejezni magát 5–6 szóból álló szókészletével. A kantinban például így vásárolt gyufát és cigarettát: „Bazmeg, szasz, bazmeg! Adj egy olyan faszt, bazmeg, meg egy olyan lófaszt, bazmeg!” Azzal voltam kénytelen szembesülni, hogy a századparancsnok úr tökéletesen megértette magát a Toldi-trilógia beható ismerete nélkül is.ZárszóKöszönöm a figyelmet! dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A magyar és az egyetemes filmművészet pótolhatatlan veszteséget szenvedett el. Tarr Béla halála nem csupán egy kivételes alkotó elvesztése, hanem súlyos kulturális tragédia is, amelynek következményeit hosszú ideig érezni fogjuk. Meggyőződésünk, hogy életművének súlya és hatása jelenleg nem helyettesíthető. A gyászoló család kérését tiszteletben tartva az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a hivatalos közleményt. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma hajnalban, hosszú és súlyos betegség után, Tarr Béla filmrendező elhunyt. A gyászoló család kéri a sajtó és a közvélemény megértését, valamint azt, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattétel céljából ne keressék őket. Tarr Béla 1955-ben született Pécsett. Pályafutását tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Később a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, a magyar kísérleti film legfontosabb műhelyében, ahol elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészeket (1977).Érettségi után első munkahelye egy hajógyár volt, majd két évvel később egy művelődési ház recepciósa lett, miközben továbbra is filmkészítéssel foglalkozott. A Családi tűzfészek Mannheimben elnyerte a fesztivál nagydíját; ekkor iratkozott be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem), ahol 1982-ben diplomázott. Ugyanebben az évben a politikai okokból 1985-ben megszűnt Társulás Filmstúdió egyik alapítója lett, ahol a stúdió bezárásáig dolgozott. 1985-től független filmrendezőként folytatta pályáját. Ő készítette az első magyar független játékfilmet, a Kárhozatot (1987), amelyet 1988-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be, és amely jelentős nemzetközi sikert aratott. 1989–1990-ben Berlinben élt a DAAD Berliner Künstlerprogram vendégeként, majd vendégprofesszorként kezdett tanítani a berlini DFFB-n (Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin), ahol 2011-ig folytatta oktatói tevékenységét. 1997-ben a Európai Filmakadémia tagjává választották. 2003-ban megalapította a TT Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett. A TT Filmműhely készítette legutóbbi filmjeit, miközben Tarr producerként is közreműködött több jelentős alkotó filmjeiben (Jancsó Miklós, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Mészáros Márta és mások). Miután 2011-ben a Torinói ló című játékfilmjét (Berlinale Zsűri Nagydíj) utolsó alkotásaként jelentette be, életművét lezártnak tekintette, és pályája új szakaszát a filmkészítés új formáinak oktatáson keresztüli fejlesztésének szentelte. 2012-ben alapította meg Szarajevóban a film.factory nemzetközi filmiskolát. Az intézmény BA-, MA- és DLA-programjának megalkotója és vezetője, professzora és a csapat irányítója volt 2016-ig. A film.factoryt a világ egyik legizgalmasabb filmes iskolájaként tartják számon, amely rendhagyó, nyitott képzési modellt valósított meg nemzetközileg elismert alkotók tanításával (Apichatpong Weerasethakul, Carlos Reygadas, Pedro Costa, Gus Van Sant, Tilda Swinton, Juliette Binoche, Jacques Rancière és mások), valamint a világ minden tájáról érkező hallgatókkal. A film.factory diákjainak alkotásait számos rangos fesztiválon vetítették és díjazták (Cannes, Berlin, Rotterdam, Velence stb.).Fotó: ArchívAz elmúlt években Tarr vendégprofesszorként tanított több filmakadémián (többek között a Filmakademie Baden-Württemberg Ludwigsburgban, a Le Fresnoy – Studio national des arts contemporains Lille-ben, valamint a budapesti FreeSZFE-n), és világszerte tartott workshopokat és mesterkurzusokat fiatal filmesek számára.Oktatói munkája mellett továbbra is fejlesztette művészeti projektjeit a mozgókép határterületein, illetve annak kiterjesztett formáiban. 2017-ben az amszterdami Eye Filmmuseumban mutatta be Till the End of the World című kiállítását, amely a film, a színházi díszlet és az installáció határán mozgó alkotás volt, és mintegy 40 000 látogatót vonzott. A Wiener Festwochen felkérésére 2019-ben hozta létre a Missing People című helyspecifikus projektet, amely az előadás, az installáció és a mozgókép metszéspontjában jött létre, és 250 bécsi hajléktalan részvételével valósult meg. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát a legjelentősebb magyar művészeti elismerésekkel jutalmazták, köztük a Kossuth-díjjal és a Balázs Béla-díjjal. A francia állam a Művészetek és Irodalom Rendjének lovagja címmel tüntette ki, továbbá számos hazai és nemzetközi díjjal, díszdoktori címmel és életműdíjjal ismerték el (többek között: tiszteletbeli professzor – Pekingi Filmakadémia; tiszteletbeli érem – Wuhan Egyetem; Honorary Fellow – Plymouth College of Art; Magister Artium Gandensis – KASK Gent; díszdoktor – FAMU, Prága). 2019-ben a Berlinale Forum kezdeményezésére világszerte megemlékeztek főműve, a Sátántangó bemutatásának 25. évfordulójáról. A filmet a Sight and Sound magazin 2012-es, a BFI által összeállított listája minden idők 50 legnagyobb filmje közé sorolta. 2023-ban Tarr Béla megkapta az Európai Filmakadémia tiszteletbeli díját. ÍgyÉlünk - Nyitókép: Gordon Eszter

A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása természetes módon készteti a magyarságot arra, hogy kiálljon a kisebbségben élő nemzettársai mellett. Ám a kérdés nem merül ki a jogos érdekvédelemben. A dekrétumok ugyanis nemcsak történelmi sérelmeket idéznek fel, hanem egy olyan, etnikai alapon szerveződő 20. századi politikai gondolkodást is, amelyről – Bibó István szavaival élve – már tudjuk, hogy nem megoldásokhoz, hanem zsákutcába vezet.Edvard Beneš és dekrétumaiEdvard Beneš (1884-1948) cseh politikus, a csehszlovák állam egyik megteremtője. Ő vezette a csehszlovák küldöttséget az első világháborút lezáró, Párizs környékén megkötött békeszerződéseken. 1935 és 1938 az ország elnöke volt, 1940 és 1945 között az emigráns kormányt vezette Londonban.1945 áprilisában hazatért, ekkor fogadták el a kassai kormányprogramot, illetve ez év októberéig jelentek meg az elnöki rendelkezések, az összesen 143 Beneš-dekrétum, melyek az új csehszlovák parlament megválasztásáig a törvényeket helyettesítették. A rendeletek közül 13 közvetlenül a német és a magyar kisebbség ellen irányult. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonelkobzásokhoz, kitelepítésekhez és kényszermunkához vezettek. Az új csehszlovák állam a két kisebbségre úgy tekintett, mint Csehszlovákia 1938 és 1945 közötti megszállásának és feldarabolásának a kiváltó okára, így célul tűzték ki, hogy az új államot kizárólag a két szláv nép alkossa. Szlovákia, Galánta, felvidéki magyarok kitelepítése - Fotó: Fortepan A dekrétumok maBeneš-dekrétumokat soha nem törölték el, a károsultak soha nem kaptak jogi vagy erkölcsi jóvátételt. Sőt, a szlovák állam ma is hivatkozik a rendeletekre, még a 2020-as években is magyar tulajdont konfiskál a dekrétumokra hivatkozva. Például földeket vesz el autópályák vonalán.Ezen felül Peter Pellegrini szlovák államfő 2025. december 23-án aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt. Ezáltal büntethetővé vált a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése – akár fél év szabadságvesztéssel.Orbán és Fico nemzetállami politikájaSokan teszik fel a kérdést, hogy a konzervatív és nemzeti magyar kormány miért nem lép fel sokkal határozottabban a szlovákiai magyar kisebbség jogai mellett. A legkézenfekvőbb válasz Orbán Viktor és Robert Fico baráti kapcsolata: nemzetközi ügyekben a magyar miniszterelnök számára értékes egy regionális szövetséges jelenléte. A jelen témában fontosabb viszont, hogy a két kormányfő politikája sokban hasonlít egymáshoz. Aleksandar Vučić, Andrej Plenković, Robert Fico és Orbán Viktor - FOtó: IAEA Imagebank/WikimediaA Fidesz számtalan esetben támadta a jogállamiságot és a jelenlegi nemzetközi rendszer intézményeit. Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és hogy sorozatosan kritizálja az Európai Uniót. Orbán az ország szuverenitását úgy állítaná helyre, hogy visszavenné az Unióra önként átruházott jogokat, azaz a nemzetállami hatáskört helyezné előtérbe. A feloldhatatlan probléma ott kezdődik, amikor a szlovák állam saját, etnikai alapú jogi aktusait a nemzetközi jogi normák fölé helyezi.Hiszen elvileg Fico azt a politikát viszi, amit Orbán kívánatosnak tartana, csak ebben az esetben ez a magyar kisebbség kárára történik.Magyarország, a felvidékről kitelepített magyarok egy vasútállomáson - Fotó: Fortepan - Rózsa LászlóVisszalépés-e az etnikai alapú politizálás a jogállamisággal szemben?A Beneš-dekrétumok esetében egyértelműen visszalépésről van szó – a megerősítés helyett jóvátételnek kellett volna következnie. Szögezzük le:- egyének vagy csoportok etnikai alapú jogfosztása minden körülmények között visszafejlődés- az etnikai kisebbségek védelme és többletjoga viszont a kiszolgáltatottságuknál fogva szükségszerűEnnek fényében a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása és jogi megerősítése elleni tiltakozás nemcsak érthető, hanem jogállami szempontból is indokolt. Ezek a rendeletek egy olyan korszakból maradtak ránk, amikor az etnikai alapú kollektív büntetések a háborús traumákra adott bosszú és preventív válaszként jelentek meg. Ha ezek a kérdések 70–80 év elteltével is aktuálisak, az nem lezárt konfliktusokra, hanem megmerevedett sérelmekre utal. Dr. Ternovácz Dániel - Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

Drága Olvasóink!Ma már 2026. második napja van és ugye, mennyivel jobb év ez, mint a tavalyi volt? Az a sok álinformáció, a reménykedés meg a vég nélküli várakozás igaz? Végre megnyugodhatunk, mert most már itt van 2026, ami pedig még fontosabb, hogy továbbra is itt van az ÍgyÉlünk.hu!Aki rendszeresen olvas minket, tudja, hogy nekünk mindenről van véleményünk, szakértőink kiválóan szakértenek minden témában, így aztán semmilyen történés nem maradhat olyan írás nélkül, ahol meg ne mutatnánk, hogy bizony ÍgyÉlünk Magyarországon! Teljes főszerkesztői felelősségem tudatában kijelentem, hogy 2026-ban sem lesz ez másképp! Ígérem, hogy az új évben is lesz véleményünk mindenről, rengeteg szakértői írást, hovatovább, oktató anyagot olvashattok majd, és természetesen ott leszünk minden sztori mögött mi is! Nagyon megtisztelő, hogy ennyien velünk vagytok, rendkívül hálás szívvel gondolok, gondolunk Rátok, hiszen miattatok érdemes dolgoznunk! Szóval, nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan vagytok ránk kíváncsiak, ennyien olvassátok szorgalmasan a cikkeinket és ilyen sok komment érkezik a facebook oldalunkra. Bátran kommentelhettek, vagy írhattok nekünk – akkor is, ha saját sztorit mesénétek – a che@igyelunk.hu, vagy az info@igyelunk.hu e-mail címen. Most viszont nem szaporítom tovább a szót, már csak két dolgom maradt. Egyrészt kérlek Tisztelt Mindőtöket, hogy tartsátok meg jó szokásotokat, és olvassátok továbbra is minden nap az ÍgyÉlünk.hu-t! Másrészt pedig a legtisztább szívvel, az egész csapatunk nevében kívánok Nektek rendszer- és kormányváltós, fideszmentes, igazságos, egészséges, rengetegetkeresős, nyugodt, szeretetteljes, zsoltibácsilebuktatós, együttgondolkodós, macskásfadíszes, igyelunkponthuolvasós, NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET! Csalami V. Csaba - Nyitókép: A szerző archívumából

Az infláció megmutatja, hogyan fogy a pénzed, a vásárlói kosár megmutatja, mire megy el. A GDP pedig azt állítja, hogy ettől mind jól vagyunk. A három közül mégis a GDP a leghangosabb — pedig pont az élet lényegét hallgatja el. Azt mondják GDPHa égnek áll a hajad, amikor meghallod, hogy „nőtt a GDP, tehát jól élünk”, akkor jó helyen jársz itt. Mert valahogy az az érzésünk, hogy termelünk, hajtunk, szolgáltatunk — csak azért, hogy termelhessünk, hajthassunk és szolgáltathassunk. Mintha a gazdaság csak azt kérdezné: „mennyi jött be?”, azt viszont soha, hogy „hogy vagy?”.Mire való a GDP?A GDP — bruttó hazai termék — első ránézésre egyszerű: megmutatja, mennyi értéket termeltünk egy év alatt. Összeadja, hogy mennyit költött a lakosság, mennyit ruháztak be a vállalatok, mennyit költött az állam, és mennyit adtunk el külföldre (mínusz amit onnan vettünk). Mintha egy nagy szatócs boltban lennénk. Ez a szám jelzi, hogy a gazdaság épp erősödik vagy gyengül, növekszik vagy zsugorodik. A kormányok, jegybankok és elemzők szeme is ezen a mutatón van: a GDP a modern gazdaságpolitika egyik fő iránytűje.Mire nem való a GDP?A gond nem az, hogy számoljuk. A gond az, amit nem számolunk. A GDP-t nem érdekli a házimunka, az önkéntesség, a gyereknevelés, a nagyszülők gondozása, a háztáji termelés vagy az ingyenes tartalmak. Minden, ami nem kerül számlára, a GDP szerint egyszerűen nem létezik — pedig ez a társadalmi lét alapja. Nem méri azt sem, hogy közben mi fogy el: az erdő, a termőföld, a tiszta víz, a levegő vagy épp a biológiai sokféleség. A GDP szemében az is növekedés, ha egy várost újjáépítünk egy természeti katasztrófa után, ha nő a gyógyszerkiadás a betegségek miatt, vagy ha palackos vizet kell vásárolni, mert már nem iható a csapvíz. A pénzmozgás nő — az életminőség nem feltétlenül.A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget sem. Lehet magas egy ország GDP-je úgy is, hogy a lakói nagy része szegény marad, és minden növekedés a felső rétegek zsebében csapódik le. A statisztika azt mondja: „sikeresek vagyunk”, miközben rengetegen egyre nehezebben élnek.És ott van az árnyék-gazdaság is: ami illegálisan működik, az vagy nincs benne, vagy torzítja a valós képet — országonként attól függően, mennyit vallanak be belőle. Így a szám gyakran inkább becslés, mint tükör. A GDP tehát fontos, de veszélyesen szűk mutató: megmutatja, mennyit termeltünk, de azt már nem, mennyit vesztettünk közben. A tanulságA GDP jó esetben iránytű — rossz esetben szemfényvesztés. Megmutatja a számokat, de érzéketlen az életünk dolgaival szemben. Azt mondja: növekszünk. Te pedig azt érzed: fáradsz. A statisztika elégedett, a társadalom nem biztos. Pedig lenne jobb megoldás. Léteznek tágabb, emberközelibb mutatók, amelyek a jólétet, a környezet állapotát, az egyenlőtlenségeket és a fenntarthatóságot is mérik. De itt jön a legfontosabb kérdés: kinek az érdeke? Cui prodest? A rendszer alapja és fokmérője évtizedek óta a GDP — és aki ebből profitál, annak nincs oka változtatni rajta.Robert F. Kennedy szavaival: „A GDP mindent mér, kivéve azt, ami az életet érdemessé teszi.” És ahogy Simone de Beauvoir ironikusan megjegyezte: „Ami jó az életben, az vagy hízlal, vagy erkölcstelen.” Ha egyszer felismerjük, hogy a növekedés önmagában nem cél, csak eszköz, akkor talán nem a GDP lesz a boldogság mércéje — hanem az élet minősége maga.Fun fact:2014-ben az Európai Unió előírta, hogy a tagállamoknak a GDP-be bele kell számolniuk az illegális, de gazdasági értéket termelő tevékenységeket is: prostitúciót, drogfogyasztást és a csempészet bizonyos formáit.Így fordulhatott elő, hogy több ország GDP-je egyik évről a másikra látványosan „javult”, anélkül hogy bárki ténylegesen jobban élt volna — csak belekalkulálták a bűnözés bevételeit. Koszi Ferenc – Nyitókép: Koszi Ferenc - AI illusztráció

Miért utazunk tömegesen karácsonykor? Az ünnepek közeledtével minden évben megtelnek a vonatok, sűrűsödnek a járatok, és újra meg újra felbukkannak a „mentesítő vonatok”. Könnyű azt hinni, hogy ez egy modern jelenség, miközben a karácsonyi hazautazási csúcsforgalom története jóval régebbi: már a 20. század elején is komoly kihívást jelentett a vasútnak és az utazóközönségnek egyaránt.Amikor a karácsony még helyben zajlottA 19. század végéig a karácsony jellemzően helyben töltött ünnep volt. A nagy távolságok, az időigényes és költséges utazás miatt csak az arisztokraták és a gazdagabb tőkésosztály engedhette meg magának a rendszeres hazautazást. Vasúthálózatunk kiépülése, majd az olcsó menetjeggyel használható, jellemzően túlzsúfolt harmadosztályú vasúti kocsik elterjedése azonban megváltoztatta az utazási szokásokat. A vasút tette lehetővé, hogy a diákok, alsóbb rangú hivatalnokok és a munkásosztály pontos menetrendekkel, kiszámítható érkezéssel hazaérkezhessen karácsonyra.Zsúfolt kocsik és csomaghegyek a pályaudvarokonA korabeli sajtó beszámolói szerint az ünnepek előtti napokban már az 1900-as évek elején is „erős személyforgalom” jellemezte a pályaudvarokat. Zsúfolt kocsik, csomagokkal megrakott poggyászok, a városi piacokon olcsóbban vásárolt élelmiszerekkel megrakott kosarak jellemezték az ünnepek környéki légkört. A lapok rendszeresen írtak kocsihiányról, várakozásról, sőt bosszankodó utasokról is. A karácsonyi hazautazás társadalmi igénnyé vált, amellyel a vasútnak lépést kellett tartania.Keleti Pályaudvar - Fotó: Fortepan - Budapest Főváros Levéltára - Klösz GyörgyA Magyar Királyi Államvasutak a századfordulót követően már tervszerűen készült az ünnepi csúcsforgalomra. Az 1910-es évek elejéről fennmaradt hirdetmények részletesen felsorolják a karácsony körüli megnövekedett utasforgalom miatt indított külön személyvonatokat. Ezek jellemzően december 22. és 27. között közlekedtek Budapest és a vidéki csomóponti állomások között, I-III. osztályú kocsikkal. Ez tekinthető a modern, tudatos forgalomszervezés egyik első megjelenésének.A vasút megváltoztatta az ünnepi szokásokatA karácsonyi utazások tömegessé válásában kulcsszerepe volt a harmadosztályú kocsik megjelenésének. Ezek a vasúti kocsik gyakran „fapadosak”, vagyis rendkívül kényelmetlenek és fűtetlenek voltak. Bár az utak hosszúra és fárasztóra nyúltak, a vasút mégis tömegek számára jelentette az egyetlen lehetőséget arra, hogy az ünnepeket családi körben, otthon tölthessék. A vasút így nemcsak közlekedési és infrastrukturális eszközzé, hanem a családi kapcsolatok fenntartásának egyik pillérévé vált. MÁV 324-es vesztegel a nagy hó miatt. Fotó: Erky-Nagy Tibor, Fortepan / 13987A vasútállomások eközben ünnepi térként működtek. Az ünnepek alatt is dolgozó vasutasok jóvoltából a várótermek fényekkel, fenyőágakkal díszítve várták az utazóközönséget. Az érkezések és indulások az ünnepek megnyitásának, majd lezárásának szimbolikus jelképévé váltak. A pályaudvarok így a városi élet egyik központjává váltak.Több, mint százéves hagyományBár ma jellemzően gyorsabb és kényelmesebb járművekkel utazunk, a jelenség ismerős: karácsony előtt telítettek a járatok, a vasút pedig sűrítésekkel, személykocsi erősítésekkel próbál lépést tartani a megnövekedett igényekkel. A karácsonyi csúcsforgalom tehát nem új keletű probléma, hanem több mint százéves hagyomány – amelyben a vasút akkor is, most is kulcsszerepet játszik. A történelem hajlamos ismételni önmagát: tömeg, várakozás és remény jellemzi ma is az ünnepi utazásokat, akárcsak a századfordulón. A cél azonban ma is ugyanaz, még ha ez a közösségi közlekedés jelenlegi állapotát tekintve nem is mindig egyértelmű: hogy mindenki időben hazaérjen az ünnepekre. Felhasznált irodalom * Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága: A karácsonyi ünnepek alkalmából közlekedő külön személyszállító vonatok. Hivatalos hirdetmények, 1911–1913. Hungaricana Közgyűjteményi Portál. * Karácsonyi forgalom a határon. Napilapi tudósítás, 1910-es évek eleje. Hungaricana – történeti sajtóanyag. * Magyar Királyi Államvasutak közleményei: Ünnepi menetrendek, különvonatok és forgalomszervezési intézkedések. 1910–1913. Hungaricana / Arcanum Digitális Tudománytár. * Somogyi Néplap: Ünnepi forgalom a vasúton. 1967. december. Arcanum Digitális Tudománytár. (Összehasonlító, kitekintő forrás.) Horváth Ákos – Nyitókép: Fortepan / Torjay Valter 13285