Azt gondolom...

Az orosz olaj csak Orbánnak olcsó!

Azt gondolom...

Csak Orbánnak olcsó az orosz olaj, nekünk, állampolgároknak viszont nem! A kormány az adóterhek csökkentésével gond nélkül olcsóbbá tudná tenni az üzemanyagok árát, viszont akkor a „slepp” rosszul járna. Nem mellesleg Orbánnak az orosz olajhoz történő ragaszkodása sok magyar emberben visszatetszést kelt. Ami nem véletlen!Adócsökkentést követel a TISZA, Nagy Márton szerint minden rendben van!A benzin jelenlegi adótartama, Magyar Péter szerint 352,-Ft. A TISZA Párt másik politikusa, Kapitány István az üzemanyagárak megfékezése érdekében adócsökkentést követelt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre úgy foglalt állást, hogy „A tények kedvéért: az üzemanyagárak adótartalma a szomszédos országokhoz képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb. Az üzemanyagárakat főként az alapanyagár mozgatja.” Tényleg minden rendben? Forrás: Zbynek Burival - UnsplashMik befolyásolják az üzemanyag árát?Az üzemanyag ára nem csak Magyarországon, hanem más államban is több részből tevődik össze. Az árat nem csak az olaj világpiaci ára, a Forint és a Dollár közötti árfolyam, hanem az egyes államok által alkalmazott adó fajták és azoknak a mértéke is befolyásolja. Az adók közül az egyik tétel a jövedéki adó, amit EU irányelv is szabályoz (Tanács 2003/96/EK irányelve). Ennek a lényege az, hogy egy tagállam sem alkalmazhat kevesebb jövedéki adót az üzemanyagokra, mint amit az irányelv meghatároz. Az irányelv szerint, az ólmozatlan benzin esetében 359 Euró/1000 liter, ólmozott benzin esetében 421 uró/1000 liter, a gázolaj esetében pedig 330 euró/1000 liter a minimum adó összege. Persze a jövedéki adón túl más, az állam által megkövetelt fizetési kötelezettség is teherként jelenik meg. Ide sorolandó a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség díja, az energia-megtakarításra ösztönző, Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer díja, vagy éppen a kiskereskedelmi adó. A beépített adókat követően „természetes módon” még rá kell számolni, a magyarországi világrekorder ÁFA-t is, ami 27%. Tehát az adó is „áfázik”. (Megjegyzés: holtankoljak.hu oldalon a nemzetközi üzemanyagárak megtalálhatóak független attól, hogy az Ural, vagy Brent típusú olajból került előállításra.) Emelkedő olaj árak!Az, hogy Orbán „két lábon járó békegalamb haverja”, a Béketanácsot megalapító Trump, Irán elleni offenzívája milyen kihívás elé állítja a világot, még nem tisztázott (nyilván nem vitatva azt, hogy a XXI. században olyan diktátoroknak, mint Maduro vagy Hámenei nincs helyük a világban), de az biztos, hogy a Brent olaj hordónkénti ára (81.6 USD/hordó) jelentősen emelkedett. Az orosz Ural típusú olaj jelenlegi ára 68.8 USD/hordó, amely szintén emelkedést mutat. Az is biztos, hogy Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget, ahol egyébként a cseppfolyósított földgáznak egyharmada és a globálisan kitermelt kőolaj közel negyede haladt át.A háborúzó béketanács ára - Forrás: Marek Studzinski - UnsplashOrbán ragaszkodik az „olcsó” orosz olajhoz! A HVG online felületén megjelent, hogy 2025-ben több mint 92,3 százalékra emelkedett az orosz nyersolaj aránya a magyarországi olajimportban. Ez 2021-ben, az oroszok ukrajnai inváziója előtt még csak 61 százalékos volt. Az oroszok által, 2026. január 27-én szétlőtt Barátság vezetéken a szállítás azonban leállt. A Barátság vezeték állapotáról eltérő információk vannak, de a lényeg az, hogy azon egy csepp olaj sem jön. Fico, szlovák miniszterelnök eközben zsarolásnak tekinti azt, hogy Magyarország nem kap orosz olajat Ukrajnától, helyesebben azon keresztül. Fico ezen álláspontját, nem más, mint a Kreml is megerősítette. Eközben a horvátok felajánlották a segítségüket. Orbán azonban azt követeli a horvátoktól, hogy az Adria vezetéken keresztül Magyarországra orosz olajat szállítsanak. A horvátok a szuverenitásra és a nemzetközi jogra, valamint az EU szankciókra hivatkozva, továbbá Orbán „békepárti” haverjának, Trumpnak a szankcióitól tartva az orosz olajat nem akarják az Adria vezetéken keresztül átengedni. Egyébiránt érdemes megjegyezni, hogy Orbánék korábban nem tartották alkalmasnak az Adria vezetéket Magyarország és Szlovákia ellátására, amit Horvátország kategorikusan cáfolt. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar-horvát kapcsolatok a MOL-INA ügy miatt sem felhőtlen. Orbánnak, mindennek ellenére kell az orosz olaj! Miért?Most ugrik a majom a vízbe!A Mol, Százhalombattán naponta 165.000 hordó olajat (8,1 millió tonna/év) dolgoz fel. A tonna és a hordó váltószáma 6.8, azaz egy tonna olaj 6,8 hordó olajnak felel meg. E szerint 55.080.000 millió hordó az éves feldolgozás. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény 2. §-a különadót vet ki a kőolajra. Ennek az adónak az alapja a Brent típusú kőolaj és az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 5 amerikai dollárral csökkentett összege. - Az így kiszámított összeg 95%-át viszi az állam adóban. A fenti számoknál maradva (81.6-68.8-5=7.8) ez 7.41 USD/hordó összeget jelent. Egy USA dollár jelenleg 331 Forint, azaz egy hordó után 2452.71,- Forint összeg az adóteher. (Megjegyzés: a számítás egy adott napra vonatkoztatva lett elvégezve, azaz átlagolás nélkül). Tehát, 55.08 millió hordó után 135.095.266.800,- Forint éves plusz adót szed be Orbán. És akkor ne felejtsük el, hogy az egyetemi modellváltás (egyetemek ellopása..?) alkalmával több, az egyetemeket fenntartó alapítvány kapott állami részvényeket, amelyek olyan cégekben voltak, mint például a Mol. Így van jelenleg Mol részvénye – többek között - Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak is, amely a Budapesti Corvinus Egyetemet tartja fenn. Persze más FIDESZ befolyás alatt álló alapítvány is jutott hasonló módon Mol részvényekhez. Ide sorolható a Mol - Új Európa Alapítvány is, amely a határon túli magyar sportklubokat finanszírozza, valamint az Orbán Viktor politikai igazgatójává avanzsált Orbán Balázs által fémjelzett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is. Tehát amikor a Mol osztalékot fizet, akkor nem a magyar állam, hanem helyette ezen szervezetek részesülnek abból. Tehát a helyzet az, hogy Orbán megint a saját és haverjai pénzét félti, nem pedig a magyar állampolgárokat tekinti elsődlegesnek. Emellett persze kézzel-lábbal kapálózik az Urali és a Brent típusú olaj beszerzési ára közötti évi 135 milliárd adóforintért, mivel EU források nélkül lyukas az államkassza. Tovább dübörög a riogatás, most éppen az 1000,- Forintos üzemanyagárral, vagy éppen a háborús fenyegetéssel. Elég volt! Tovarisai konyec! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Bűn és bűnhődés

Azt gondolom...

Bár gyomorforgató és elképesztő, mégis szembe kell nézni mindazokkal a bűnös cselekedetekkel, amelyet a jelenleg regnáló hatalom elkövetett, s amelyek kiderültek, de még nem igazán volt következményük.Talán a Székház eladásával kezdődött a cinikus, pökhendi csalás- és lopás-sorozat. Aztán az O1G és Simicska szakítása is nagy port vert fel, de mint a porfelhők általában, lassan ez is leülepedett. Kubatov-lista készült, ami furcsa és ijesztő volt, de kimagyarázták, a fideszes szavazók pedig nem bánták, hogy folyamatosan minden adatuk kéznél van.Nem ragaszkodva a sorrendhez, Semjén luxusvadászatai, Szíjjártó fényűző palotája és luxusrepülőzései, a közvagyon alapítványokba történő átmentése, a dohány-, avagy trafikmutyi, a tankönyvmutyi, a Questor-ügy, a rabszolgatörvény, Lázár kastélyai és földjei, Farkas Flórián ORO pénzügyei, Felcsúti kisvasút, a kihasználatlan pénznyelő stadionok építése, a NET-adó ötlete, Rogán zalai hullámvasútja, a Németh Szilárd-jelenség, a Zsiga Róbert szerint „meg lehet élni 47 ezer forintból” kijelentés, ahol nincs adófizetési kötelezettség, míg végül eljutottunk Mészáros multimilliárdos Lölő-jelenséggé, amire még mindig sokan azt nyilatkozzák, hogy jól van ez így – ezek mind kísértenek minden állampolgárt. Ha gondolkodik rajta, ha nem. Van persze Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hatalmas hitel, bírósági határozat be nem tartása miatti tartozás, kettős állampolgárok utaztatása választásokra – miközben levélben is szavazhattak –, Norvég-alap pénzeinek elvesztése, termőföldek újraosztása, hergelés a romák ellen, a Kata év közbeni, váratlan áterőszakolása és megszüntetése, illetve mindezen történések folyománya. Van folyamatos rendeleti kormányzás igaztalan vészhelyzetekre hivatkozva. Megtörtént közel ötvenezer állampolgárunk halála Covid idején, miközben lélegeztető-gépek mutyijával foglalkozott Szíjjártó, Menczer és még sokan mások, a drágán fenntartott operatív törzs pedig hülyeségekkel traktálta az amúgy is traumatizált polgárokat. A Fudan Egyetem és Diákváros helyett lett orosz propaganda, majdnem a teljes magyar média elvétele és átszabása propaganda-sajtóvá, amiből olyan szintű gátlástalan, aljas, vérlázító hazugság és rágalom folyik, ami egy normális embernél már mentális problémákat okozhat. Készültek lombok nélküli lombkorona-sétányok, víz nélküli uszodák, miközben elhanyagolták az oktatást, lezüllesztették az egészségügy komplett rendszerét. Folyamatosan zárnak be fontos kórházi osztályok, és sokan nem érik meg a hihetetlen távolságra lévő időpontot egy-egy vizsgálatra, műtétre, komoly beavatkozásra. Hacsak nem milliomosok. A mentőknél káosz van, mert nincs megfelelő számú és felszereltségű egység, szülni pedig helyenként csak bizonyos napokon és városokban lehet. Ha türelmetlen a baba, akkor az aszálytól sújtott búzamező peremén születik a mentőautóban.Az értelmetlen beruházás egyik példája - Fotó: Youtube ScreenShotFelduzzadt a szegénység, a középosztály, az értelmiség ellehetetlenítése folyamatosan zajlik. A világ egyik legnagyobb bankrablása egy megdicsért Matolcsy-érintettséggel lóg a levegőben. Hazugságfelhőben lebeg Hatvanpuszta, és Mészáros zebrái.Zebratartás Fidesz módra - Fotó: Youtube ScreenShot ---------------------------------------- Letagadott orosz hackertámadás, kitalált Rogán-találmány, Orbán, családja és baráti körének elképesztő meggazdagodása, luxizása a több száz milliós ruhákkal és táskákkal, jachtokkal és autókkal szintén bicskanyitogató tények. Rákosrendező külföldi kézbe történő átjátszásának kísérlete, gyakorlatilag fideszes magánbizniszként a szemünk előtt zajlott, Pécsett a Volvo-gate botrány szunnyadt feledésbe. Köznép nélküli közmeghallgatásokat követő nagyberuházások megvalósulása zajlik, szakértők ellenvetésének figyelmen kívül hagyása mellett akkumulátor gyárakat növesztett vendégmunkásokkal rendszer, akik olcsón, munkavédelem betartása nélkül dolgoznak, mérgeződnek, halnak meg országunkban. Kaptunk gazdasági csúcsminisztert, aki nem ismeri a minimálnyugdíj kifejezést és bár van róla papírja, a számok világában teljesen zavarodott. A Fertőtó lebetonozása, Balaton környékén a nádasok teljes élővilágának semmibevétele, módszeres pusztítása, visszavonhatatlan környezeti károsodásokat eredményezve minden normális ember szemében bűn. Műemléképületeink szétbarmolása, elpusztítása egy-egy jó kis mélygarázs-bizniszért csakis oligarcháknak kínálva – szégyenteljesen folyik.Útjaink járhatatlanok sok helyütt. A sínek, amik a nyugdíjas vonatokat továbbítják – elhanyagoltak. A nyugdíjas vonatok már sok esetben halottak inkább, mint vánszorgó aggastyánok. Nemzetközileg körözött diktátorok barátsága, fogadása, letelepedésének engedélyezése, miközben elítélt bűnözők szabadon engedése, baltás gyilkos elengedése mind, mind döbbenet, és a laikus számára félelmetes és érthetetlen, de megtörténik. Az ellenzéki önkormányzatok kivéreztetése, gyülekezési jog korlátozása a gyermekvédelemre hivatkozva szintén ellehetetlenítik a normális működést.Egy egyház perbe fogva - Fotó: Youtube ScreenShotAz Iványi Gábor és Egyháza elleni teljes támadás, kivéreztetés, ellehetetlenítés minden jóérzésű ember zsebében kinyitja a bicskát.Az aberrált pedofilok támogatása, a nők semmibe vétele, az agresszióra buzdítás, a karaktergyilkossága mindenkinek, aki nem a hatalom szekerét tolja – napi szinten történik. A bűnös cselekedetek következmények nélkül itt keringenek körülöttünk. Számtalan, fölfoghatatlan történet, amelyeket mérhetetlen cinizmussal, magabiztossággal, törvényesítéssel, az éj leple alatti rendeletekbe foglalásával elkövettek és elkövetnek a jelenleg hatalmon lévő szörnyek. Az Univerzum törvénye azonban kiegyenlítődést kell hozzon. Ez a törvény mindent felülír. A hosszú évekig megúszott károkozások, bűnök előbb utóbb bűnhődést kell, eredményezzen.A tavaszi választások erről is szólnak. „Semmi nem lesz elfelejtve. Minden fel van/lesz jegyezve. Minden el lesz rendezve.” - Így legyen. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Orbán Viktor: „Megtámadtak minket!”

Azt gondolom...

A miniszterelnök február 27-én „berobogott” a Kossuth rádióba és azt mondta az ukránokról, hogy" most még nem az embereket, nem a városainkat, hanem a gazdaságunkat vették célba." Orbán Viktor szerint az ukránok hazudnak a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban is.A miniszterelnök a vele készült interjúban azzal kezdte beszédét, hogy Ukrajna még mindig nem indította újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken. Továbbá elmondta, hogy nem kapott személyes választ az ukrán elnöktől a tegnapi nyílt levelére, és hangsúlyozta, hogy Magyarország ukrajnai nagykövetét behívták Kijevben a külügyminisztériumba, "ahol mondtak mindenfélét" – Orbán szerint ez nem megfelelő reakció. A kományfő hozzátette, hogy az interjút követően Robert Ficóval egyeztet majd telefonon egy újabb magyar-szlovák közös fellépésről, amivel kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.De miért lőttek oda az oroszok? - Forrás: DW - Youtube képernyőképOrbán kijelentette, a magyar kormány minden, Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fog akadályozni, amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra. Ezt a kijelentését Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn be is jelentette. Továbbá elmondta azt, hogy Szlovákiával együtt leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat, továbbá Magyarország megvétózta a 90 milliárdos hitel folyósítását Ukrajnába, és az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot is megvétózzák, ugyanis szerintük az ukrán kormány döntése miatt nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.Orbán csak arról felejtette el tájékoztatni a Kossuth-rádió hallgatóit, hogy mint egy hónappal korábban egy kulcsfontosságú, tatárföldi csomópont olajszivattyú-állomását rongálták meg az éjszaka folyamán. Ennek következtében egyre kisebb a valószínűsége, hogy a közeljövőben olaj jöhet a Barátság kőolajvezetéken. Az ukránok részéről megtorló csapások lehettek mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már szeptemberben figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna megtorló lépéseket tesz Oroszország energetikai szektora ellen, ha Moszkva továbbra is célba veszi Kijev villamosenergia-hálózatát.De mit mondott ugyan erről a dologról ezzel szemben Európai Bizottság? A keddi szóvivői sajtótájékoztatójukon a következőt állították. A Barátság kőolajvezeték leállását az ukrajnai infrastruktúrát ért orosz támadások okozták, a helyreállítás pedig a biztonsági helyzet miatt még nem zárult le. A Portfolio cikke szerint Anna-Kaisa Itkonen elmondta, hogy a vezeték ukrajnai szakaszán keletkezett károk helyreállítása még nem fejeződött be, és a munkálatok a biztonsági helyzet függvényében – rendszeres orosz támadások mellett – haladnak. Hozzátette: az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, köztük az Odessza–Brodi vezetéken keresztüli, igaz, onnan nem orosz eredetű kőolaj érkezne. Arra a felvétésre, hogy Magyarország és Szlovákia politikai döntésként értékeli a szállítások leállását, a szóvivő közölte, hogy a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik, és ezek alapján a kiesés oka az infrastruktúrát ért támadás, valamint a helyreállítás nehézsége.Gulyás Gergely szerint a Barátság Kőolajvezeték „jobb állapotban van, mint valaha" ezért „hazugság”, hogy nem tudják újraindítani. Arra nem tér ki, mi a helyzet azzal a trafóállomással, amit orosz támadás ért. Akkor most mi van? Orbán szerint megtámadtak minket, mert nem jön a vezetéken a kőolaj, Gulyás Gergely szerint meg a vezeték jobb állapotban van, mint valaha. Talán egyeztetni kellene, hogy ki mit mond.A végkövetkeztetésUkrajnának a saját infrastruktúráját lerombolni esztelenség lenne, mivel anyagi veszteséggel járna az országának. A tranzitdíj nem kis bevételt jelent az Ukrán államnak. Végül is megint kiderült, hogy Orbán hazudik. A legfrissebb állás szerint a Barátság kőolajvezeték 2026. január 27. óta akadozik az ukrajnai, orosz csapáshoz kötött sérülések miatt, ezért Magyarország és Szlovákia ellátása továbbra sem stabil. Az EU műszaki és pénzügyi segítséget ajánlott fel a javításhoz, Ukrajna ezt elfogadta, de a helyreállítás másfél hónapig is eltarthat. Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illustráció

Kik azok a fideszesek?

Azt gondolom...

Közhely ma már, hogy a FIDESZ újsütetű feudalizmust épít, hiszen a NER nem egyéb, mint modern hűbéri lánc. Föntről egyetlen személy irányítja. Ő hozza meg a fontos döntéseket, amelyek az állam elfoglalásának köszönhetően gördülékenyen áramlanak lefelé. A legostobább és a legkártékonyabb ötletek is szinte akadály nélkül, hiszen megvan hozzá a kiszolgáló személyzet – az apparátus. Ezt a gépezetet, a FIDESZ hűbéri piramisát mutatom be az alábbiakban.A bűzlő hal feje, a piramis csúcsaA csúcson természetesen a magyar Kim Ir Szen, A HATALMAS VEZÉR helyezkedik el. Orbán Viktornak hívják. Isten kegyelméből uralkodik, amit jól jelez, hogy az egyházak is keresik a kegyeit. A szakértelmet ócska liberális trükknek tekinti, önmagát viszont tévedhetetlennek tartja. Úgy gondolja, hogy az ország felemelkedésének nem a jó gazdaság, oktatás, egészségügy, infrastruktúra stb. a záloga, hanem a sport, valamint saját rokonságának meggazdagodása. Meg persze a törleszkedés a nagytestvér diktátorokhoz. A második sorKözvetlenül a hatalmas vezér alatt tevékenykedik a második szint. Őket észak-koreai terminussal KEDVES VEZETŐKNEK nevezhetjük, de kemény magjukra használhatunk kínai kifejezést is: A NÉGYEK BANDÁJA. Kik a legfőbb korifeusok itt? Rogán Antal, Goebbels legjobb magyar tanítványa. Szijjártó Péter, a Nyugat ádáz ellensége, aki szerint a honfoglalók megállhattak volna a mai Oroszország területén. Orbán egyik legbuzgóbb embere, Gulyás Gergely, akinek nagy erénye, hogy soha nem volt saját véleménye. S végül a nagy materialista filozófus, Lázár Janos, 46 saját ingatlan büszke tulajdonosa, aki meggyőződéssel hirdeti: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér.” Kastélyinfo Lázár Jánossal - Forrás: YouTube képernyőképA harmadik, de nem a tök-alsóA hűbéri piramis harmadik szintjén sokan tülekednek. Természetesen nem egymás mellett, hiszen az alá-fölérendeltségi viszony itt is jelen van. * Itt van a NER gazdasági elitjének színe-java: az ellopott uniós pénzből meggazdagodott bankárok, földesurak és iparbárók, akiket nevezzünk egyszerűen csak NER-OLIGARCHÁKNAK. Az ország leggazdagabb emberévé lett Mészáros Lőrinc a legismertebb közülük. Bödőcs Tibortól, a kiváló független elemzőtől tudjuk róla: nem stróman, csak neki csíp, ha a hatalmas vezér erőset eszik. Ide jut a fényűzésből... Forrás: YouTube képernyőkép * Aztán itt vannak a minden rendű és rangú KARRIERLOVAGOK. A miniszterek, az államtitkárok, főigazgatók, igazgatók, kancellárok… Közös vonásuk, hogy pozíciójukat közvetve vagy közvetlenül a hatalmas vezérnek köszönhetik. Meg is tesznek mindent, hogy meghálálják. Többnyire nem érdekből. Á, dehogy! Őszinte meggyőződésből, hiszen jellemüket már rég az érdekeikhez igazították. * Külön kasztot képviselnek a hűbéri piramis harmadik szintjén Rogán emberei. Ők a MEGMONDÓEMBEREK. Az a feladatuk, hogy éjjel-nappal terjesszék azokat a gondolatokat, amelyeket a magyar Goebbels és sleppje feje bográcsában kifőz. Minden eszközük megvan ehhez, hiszen ők uralják a közmédiát, és övék a magánmédia jó része is. Szerkesztők, főszerkesztők, megafonosok – megannyi hitvány alak: a butító szólamok bajnokai. Közülük is kiemelkedik a Fidesz-alapító Orbán-barát: Bayer Zsolt, a kútmérgező gyűlöletkeltés legaljasabb képviselője. A piramis alja A legnépesebb persze a hűbéri piramis legalsó szintje. Itt sínylődnek a NARANCSKÁROSULTAK. Túlnyomórészt becsületes, de kevésbé tájékozott emberek tartoznak ide. Ők azok, akiknek ugyan vajmi kevés hasznuk van a FIDESZ teremtette rendből, mégis kiállnak a párt mellett. Miért? Egyrészt hagyományból; „Mindig a Fideszre szoktunk szavazni”. Másrészt a propaganda miatt. Aki elsősorban a köztévét nézi és a megyei napilapot olvassa, el fogja hinni, hogy nem a rossz kormányzás az oka hazánk leszakadásának, hanem Brüsszel, a migránsok, a háború, Soros, Zelenszkij meg az ukránok. És persze azt sem tudja, hogy leszakadtunk. Ellenkezőleg. Azt sulykolják belé nap nap után, hogy mennyivel jobb itt az élet, mint a svédeknél vagy Ausztriában.Hazánk jövője most főként attól függ, sikerül-e a kármentés. Meg tudunk-e elegendő embert győzni arról, hogy lehet más, jobb megoldás. S akkor a narancskárosultak is azt kapják büntetésül, amit a FIDESZ ellenfelei jutalmul. Egy élhetőbb, normálisabb, demokratikus Magyarországot. Stark János - Nyitókép: Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Lázár Janos, Rogán Antal - Fotó Facebook, ÍgyÉlünk montázs

Néplélek az orosz-ukrán háború árnyékában

Azt gondolom...

Milyen az élet Ukrajnában és Oroszországban, amik között háború dúl? Hogyan élik meg az emberek a háború viharait?Ukrajna átalakulása: egy szétszakított ország mindennapjai Ukrajna belső szerkezete teljesen átalakult, amióta megtörtént az orosz támadás az ország ellen. A több, mint négy éve tartó támadások különböző menekülési hullámokat eredményeztek. „Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült tartózkodik Európában, további 560 000 menekült pedig Európán kívül, valamint 3,6 millió ember él belső menekültként Ukrajnában. Ennek következtében jelenleg ez a világ egyik legnagyobb menekültválsága.” A frontvonal közeli településeken – különösen Donyeck régióban – az otthonaikat sem hagyták el, még akkor sem, ha közvetlen támadás közeledik. Ez a hozzáállás főként az idősekre jellemzők, akik ragaszkodnak az otthonaikhoz, sőt a szeretteik sírhelyéhez is, és inkább választják a halált is, mint a menekülést.Ugyanakkor az élet egyre több helyen teljesen ellehetetlenült, hiszen az orosz haderő az infrastruktúra megsemmisítésére fókuszál – elsőkörben. Víz-, gáz-, elektromos hálózat, közlekedési útvonalak elpusztítása van a célkeresztben. Ezek mellett további civil célpontokat is támad az orosz hadsereg. „Az ukrajnai háború kitörése óta a WHO 1682 támadást regisztrált Ukrajnában az egészségügyi ellátórendszer ellen, aminek következtében a dolgozók és a páciensek közül 128-an vesztették életüket, illetve 288-an sebesültek meg” – jelent meg már egy évvel ezelőtt a nyilatkozat. A támadások folyamatosak, mind civilek, mind egészségügyi intézmények ellen, illetve mentősök, segélyeket szállítók ellen is. Ezeknek a pusztításoknak nyomán országosan nehéz gyógyszerekhez vagy akár gyógykezelésekhez jutni. A korábbi normális élet a hatalmas Ukrajna területén szinte mindenhol megváltozott. A keleti, délkeleti régiókban – ahol a konkrét harcok folynak – vannak városok, települések, amelyek földig lettek rombolva. Nagyon nagy tömeg menekült a biztonságosabbnak gondolt nyugati országrészbe, és persze külföldre. Akik pedig maradtak, próbálnak túlélni – falvakban főképp az idősek. Túlélni a frontvonal közelében: az élet a romok közöttAhol tehetik, ahol megmaradtak még a háború sújtotta övezetekben, az emberek megpróbálnak mindent, hogy túléljenek. Herszonban a város zaja már biztos nem nyomja el a drónok zümmögő hangját, a háború előtt 280 000-en éltek itt, ma körülbelül hatvanezren maradtak, ők is csak akkor mennek ki az utcára, ha nagyon muszáj. A föld alatt kialakított életterekben próbálkoznak az életben-maradással az ott maradt polgárok. Herszon az egyetlen megyeszékhely, amit már ideiglenesen sikerült elfoglalniuk az orosz csapatoknak. A föld alatti életet igyekeznek minél színesebbé tenni az ukrán emberek. Közösségi életet próbálnak élni, színházat működtetnek, iskolai oktatás zajlik, kórházi részlegek működnek. Nagy szükség van terápiás kezelésekre is, hiszen a támadások, a konkrét halálfélelem, a megtapasztalt borzalmak pszichésen, mentálisan rendkívül károsak. A háború lelki sebe: ukrán társadalom és gyerekek traumái „A kutatások és statisztikák azt mutatják, hogy a mentális problémákkal küzdő ukránok aránya óriási, és egyre csak nő. Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma, a piackutatási adatok pedig azt mutatják, hogy az antidepresszánsok eladása 2021 óta csaknem 50 százalékkal ugrott meg.” A poszttraumás stressz-szindróma leginkább a gyerekeket, a fiatalokat érinti. A háború tudata, zaja, a szeretteik elvesztése, és a bizonytalan oktatási lehetőségek is, a társaikkal való szocializáció lehetőségének elvesztése depressziót, nagy mértékű stresszt, kilátástalanságot hoznak az életükbe. A korábban megszokott, normális mederben zajló gazdaság, munka, megélhetés is drasztikusan megváltozott. Rengeteg ember menekült el, vállalkozások szűntek meg. A mezőgazdaság is súlyosan sérült, hiszen az ágazatban dolgozók nagy részét besorozták, és a mezőgazdasági területek a háború eszközeivel lettek szennyezve. Aknamezők, robbanóanyagok, felrobbantott szántók teszik lehetetlenné a termelést. Ukrajnában a háború elsősorban a légiriadó hangján szólal meg. Emberek milliói élnek úgy, hogy naponta akár többször is megszakad az élet ritmusa: félbehagyott főzés, félbehagyott telefonhívás, tanóra, alvás, munka. Minden mozdulat mögött ott a reflex: hol van a legközelebbi menedék? És ott vannak az ukrán művészek is, akiknek nem tiltás, hanem romok és fenyegetés között kell alkotniuk. Van, aki hetekig nem tud próbálni, mert nincs fűtés a színházban. Van, aki hangverseny közben is tudja: ha szól a sziréna, félbe kell hagyni a darabot. Mégis játszanak, mert a művészet az emberi méltóság egyik utolsó bástyája.Ukrajnában szinte mindenkit érint az identitásának az átértékelése. Kijevben külön foglalkoznak az emberek történeteivel, hogyan éli meg a háborút, kiket veszített el, mit gondol a hazájáról, mik a félelmei. Milyenné vált az ukrán néplélek a háború miatt…Gazdasági terhek és társadalmi félelemBár Oroszországban nincs közvetlen háborús zóna, nincs frontvonal, a háború következményei mégis befolyásolják az orosz társadalmat is.Bár gyakran tagadják, mégis a nyugati gazdasági szankciók igen súlyosan érintik az országot. „Az intézkedések az Unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását.” Az orosz állami költségvetés átalakult. Az élelmiszer- és üzemanyagárak jelentősen emelkedtek, amik az egész társadalmat érintik. Ugyanakkor a katonai kiadásokra jóval nagyobb összegeket költenek, hiszen a háború finanszírozása hangsúlyosabbá vált.Az emberek megváltoztak. A háborús narratíva és a propaganda járja át a társadalmi élet minden területét, így sokkal visszahúzódóbbak, bizalmatlanabbak lettek az emberek egymással. Nem tudnak, nem mernek nyilvánosan véleményt alkotni, még a saját életüket érintő problémákról sem. Ehhez az is hozzájárul, hogy Oroszországban az ellenállókat, másként gondolkodókat akár börtönbe is zárhatják, így természetes a félelem.Az orosz állampolgároknak az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehezebb lett. A külföldi egészségügyi-orvosi anyagok (pl. fogászati eszközök) beszerzése jóval körülményesebb, így jóval drágább is lett. A gazdaságon túl – eltérő mentális terhelésA háború, és az ezzel járó gazdasági nehézségek, bizonytalanságok éppen úgy mentális terhet jelentenek az orosz emberek számára is, mint az ukránoknak. Hasonlóan megélik az érzelmi és pszichés terheket, a szorongást, a depressziót. Ugyanakkor nem mernek nagyobb közösségeket létrehozni, hogy feldolgozzák ezeket a traumákat, inkább csak belső, privát keretek között igyekeznek feldolgozni a veszteségeket.Oroszországban a háború nem a fronton formálja közvetlenül a polgárok mindennapjait, hanem az élet minőségét, a gazdasági kilátásokat és a társadalmi légkört befolyásolja. Az árak, a munka és a szolgáltatások elérhetősége másként változik országszerte. Emellett sok szakember és fiatal döntött a távozás mellett, ami hosszabb távon a helyi szakmai kapacitásokra is hatással lehet. Az oroszknál másképp jelenik meg a háború: nincsenek romba dőlt városok, de van egy társadalom, amelynek mindennapjai átalakultak. Emelkedő árak, elvándorló fiatalok, bizonytalan gazdasági helyzet – egy széles körben érezhető, nehezen megfogható feszültség. Sokan arról számolnak be, hogy megváltozott az emberek közötti bizalom. Sokan óvatosabbak lettek, nem beszélnek nyíltan, kevesebbet osztanak meg – ez is a háború következménye. A gazdasági szankciók miatt egyes szolgáltatások nehezebben elérhetők, drágábbak, a szakemberek hiánya pedig egyre érezhetőbb. A tech-szektor és a kreatív szakmák különösen megsínylették a tömeges kivándorlást.De a háború következményei messze túlmutatnak a gazdaságon. A háború a háttérben zajlik, a bizonytalanság az előtérben.A művészet és sport háborúja: karrierek, amelyek frontvonalba kerültekMár a háború kezdetét követően megváltozott az orosz néplélek. A művészek, a sportolók foglyai lettek egy olyan háborúnak, amelyet nem ők indítottak.Ez a háború nemcsak frontokat rajzolt át, hanem karriereket is. Az elmúlt években sok orosz és fehérorosz sportoló nem indulhatott nemzetközi versenyeken, köztük világkupákon, Európa-bajnokságokon, sőt az olimpián sem. Kizárásuk a világ legnagyobb sporteseményeiről nemcsak szakmai, hanem emberi tragédia is sokuk számára. Évek, évtizedek munkája után hirtelen azt élik meg, hogy a pályájuknak nincs terepe – mert valami olyasmiért felelnek, amihez sokszor semmi közük. Sok sportoló fél nyilatkozni, mert minden mondatuk politikai jelentést kap. Mások csendben próbálnak edzeni tovább, abban bízva, hogy egyszer újra ott lehetnek a rajtvonalnál, a ringben.Az orosz művészek – zenészek, színészek – egy része külföldön találta magát ellehetetlenülő munkakörnyezetben. Egyesek turnéi, kiállításai, koncertjei elmaradtak, másoknak pedig a nemzetközi együttműködései szűntek meg. Közülük sokan nem támogatják a háborút, de a művészet tágas világa gyakran „egy kalap alá veszi” őket az állam döntéseivel.„A 2022-es orosz invázió után Európából gyakorlatilag kitiltották az orosz művészeket. Az embargó azonban egyre inkább felpuhul, aminek Ukrajna és az Európai Bizottság sem örül.” Mára már egyre több európai színpadon jelennek meg újra az orosz művészek, ugyanakkor nagy az ellenállás még mindig. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy az orosz propaganda is megjelenik a művészetükben, emiatt nem támogatják a fellépéseiket, tárlataikat.Mindkét országban a lakosságnak, az időseknek, a gyerekeknek, a betegeknek talán a legnehezebb. Hiszen valódi félelmekkel, valódi kilátástalansággal, bizonytalansággal néznek szembe. És az értelmetlen, korai halállal. Ők valóban háborús vészhelyzetben élnek. Mindkét nemzet tagjai.Szerencsére nálunk nincs háború, a vészhelyzet pedig egyedülálló fikción alapul, annak ellenére, hogy Európában sehol máshol nincs háborús vészhelyzet. Menyhárt Tamara – Nyitókép: ukrán-orosz háborús térkép illusztráció - Forrás: ISW

Ki az igazi hazafi?

Azt gondolom...

Ki a magyar? Akinek fáj Trianon? Vagy akinek fáj Trianon is, de jobban fáj, hogy a mai Csonkamagyarország sereghajtóként kullog az Európai Unió tagállamai után? Akinek jobban fáj, hogy miközben Magyarország kormánya a szuverenitás bajnokaként büszkélkedik, orosz, dél-koreai és ki tudja még milyen érdekeknek szolgáltatja ki hazánkat?Mitől lesz valaki magyar?Magyar az, akinek fáj Trianon? A megfogalmazás (amelyet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott ki először ebben a formában 2000-ben) nem igazán szerencsés. Jobb úgy, ahogy Illyés Gyula szavakba öntötte: „Magyar az, aki annak vallja magát.” Ez ugyanis nyitott, befogadó magyarságfogalom. Nem egy politikai kurzusra, hanem az egyénre bízza a nemzeti hovatartozást. De attól, hogy valaki magyar, még nem lesz igazi hazafivá. Mert az már nem csupán döntés kérdése. Ott főként a tettek számítanak.Ki az igazi hazafi? A válaszhoz érdemes a nemzeti önismeret leghitelesebb forrásához: az irodalomhoz fordulnunk. Ez a fő témája első nagy drámánknak, a Bánk bánnak is.Katona József művében két konfliktus van jelen. Egy külső: Bánk és Gertrudis szembenállása, a nemzeti és az idegen érdekek összeütközése. S egy belső: két szerep, a magánember és a közhivatalnok perpatvara; az ország nagyurának ugyanis egyszerre kell helyt állnia férjként és államférfiként. A helyzet persze még bonyolultabb. Mert a közhivatalnok szerepe összetett: Bánk egyszerre kötődik osztályához, a királyhoz és hazafiként a nemzet egészéhez. Ezek a szerepek is konfliktusba kerülnek egymással. A második szakaszban Petúrnál Bánk leszereli az összeesküvőket, mert osztálykötődésén felülkerekedik királyhűsége. Később még feljebb lép: királyhűségét is legyőzi hazaszeretete. Ráeszmél: minden másnál fontosabb az egész ország jóléte. Ezért vállalja a gyilkosságot. A mű végén Endre is belátja, hogy mindennél fontosabb a nemzet egészének érdekeit szem előtt tartó hazaszeretet. Ez a dráma legfontosabb üzenete. A király szavaival: „Magyarok! előbb mintsem magyar hazánk / -Előbb esett el méltán a királyné!”. A Bánk bán azt üzeni: az igazi hazafi nem a saját vagy egy szűk csoport érdekeit tartja szem előtt, az igazi hazafiban nincs önzés, számítás vagy haszonlesés. Az igazi hazafi a nemzet egészére tekint, és képes minden mást annak alárendelni. Ahogy Kölcsey Emléklapra című epigrammájában megfogalmazta: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak/ Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT.” Ha innen szemlélődünk, sok mindent megértünk a magyar történelemből. Igazi hazafi volt első királyunk, István, aki hallgatott az idők szavára, és a keresztény Európához csatlakozott. Igazi hazafiak voltak a reformkor és az 1848-as polgári forradalom nagyjai: Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Deák, Eötvös, Jókai, Petőfi meg a többiek. És igazi hazafiak voltak 1956 hősei Gérecz Attilától Mansfeld Péteren és Kopácsi Sándoron át Nagy Imréig, mert minden másnál fontosabb volt számukra a haza becsülete.16 év egyéni haszonszerzés S ha innen szemlélődünk, rá kell eszmélnünk arra is, hogy immár 16 esztendeje olyan politikusok vezetik az országot, akiktől mi sem áll távolabb, mint az igazi hazafiság. Sárba tiporták, mert fontosabb volt számukra a saját és a szűkebb csoportjuk érdeke. Erről tanúskodnak a közpénzből keletkezett hatalmas vagyonok, pl. Tiborczé és Mészárosé. Erről árulkodnak a lezüllött közszolgáltatások. Ezt támasztja alá a fékek és ellensúlyok fölszámolása. Ezt igazolja a sajtó birtokba vétele. Ezt erősíti meg a központosítás, a sok-sok álcivil szervezet létrehozása – és a sort vég nélkül szaporíthatnánk. Stark János - Nyitókép: Orbán Viktor - Facebook - AI illusztráció

Külföldön élő magyarok is áldozatok

Azt gondolom...

Egyre több külföldön élő magyar adja hírül az internet széles tárházában, hogy már most furcsa akadályoztatások merülnek fel a közelgő választások kapcsán részükre. „A Magyar Külügyminisztérium nem növeli, sőt csökkenti a madridi szavazó részlegét az április 12-i népszavazásra a Spanyolországban élő magyarok számára, technikai okokra hivatkozva. De a Spanyolországban élő romániai magyarok (ill. akik annak vallották magukat), kényelmesen levélben is szavazhatnak. De azok is, akik nem magyarok, csak megszerezték a borítékot.” - olvasható egy Madridban élő magyarok facebook-csoportban (a posztoló nem járult hozzá, hogy magát a posztot megmutassuk) DÁP Egyre több külföldön élő magyar tartalomgyártó nyilatkozik, hogy nem tudnak a DAP-pal belépni az ügyfélkapuba. Korlátozva vannak az informatikai kapcsolatfelvétel során, ezért inkább felkeresik a konzulátust az adott külföldi városban, ahol élnek.A külföldön élő magyarjainknak ugyan van felület, ami adhat támpontokat, iránymutatást, mégis sok a panasz, egyre többen gondolkodnak a tömeges hazautazáson a választás időszakában.DÁP - Digitális ÁllamPárt? - Forrás: YouTube képernyőképA választási csalás bűncselekménynek minősül, ehhez azonban bizonyíték kell, dokumentálni kell az elkövetést. „A választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény a Büntető Törvénykönyv 350. §-ában kapott helyet.” „Erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással lehet például ajánlást vagy aláírást szerezni, de ugyanígy büntetendő az, ha valaki a saját szavazatát árulja pénzért, vagy más nevében vagy többször szavaz jogosultság nélkül. Ide tartozik az is, amikor valaki a jelölési eljárás során érvénytelen vagy hamis aláírásgyűjtéssel biztosít valakinek képviselőjelölti státuszt. Emellett büntetni rendeli a jogszabály a választási vagy népszavazási titkosság megsértését, valamint a szavazás, a népszavazás végeredményének meghamisítását is. Mindegyik esetben ugyanaz a szabályozási logika: ne lehessen az erőszak, a csalás, a félrevezetés eszközeivel vagy vásárolt szavazatokkal érvényesíteni politikai vagy egyéb érdekeket.” A budapesti választókörzeteket szinte teljesen átvariálta a fidesz. „A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.” A körzetek átszerkesztése igen nagy kavarodást okozott. Bár ez nem számít választási csalásnak, de zavart okoz, manipulál, bizonytalansághoz vezethet.A zsarolások, hamisítások, fénymásolások – pedig még választás nem is volt – már a képviselőjelöltek ajánlóíveinek gyűjtésekor is zajlott.Külhoni magyarok levélszavazása – amennyiben a Fideszre szavaznak – gond nélkül áramolhat, és a kettős állampolgársággal rendelkezők még grátiszban megkapják a lehetőséget, hogy a választás napján személyesen is szavazzanak úgy, hogy egy-egy ingatlanba be vannak jelentve akár több százan. Ez választási csalás. Ezt akár szervezett utaztatással is megspékeli a hatalom és pénzt, utalványt, ajándékokat kapnak a szavazók… Ezekről igen nagy mennyiségű videó-anyag készült a 2022-es választás során is.Vajon milyen csalás-sorozatot próbál még ki a regnáló hatalom, hogy valahogy mégis megnyerje a választásokat, de legalábbis megakadályozza, hogy 2/3-os győzelemmel nyerjen a legnagyobb ellenzéki párt? Elégetett levélszavazat 2022-ből Forrás: Punctul.ro YouTube képernyőkép Vészhelyzetre hivatkozva elhalasztja? Megrendezett „ukrán”-támadást produkál, hogy megfélemlítse az állampolgárokat – amire már most is utalnak? Újra lesznek bombariadók? Kék-sárgára festett orosz drónok lepik majd el a magyar égboltot? A kistelepüléseken közmunkára szorult választópolgárok ismét meg lesznek zsarolva, hogy csakis a fideszre szavazhatnak, különben elveszítik a megalázó egyetlen munkalehetőségüket? Pénzt, terményeket kapnak fényképes igazolásért cserébe, amelyen a fidesz melletti X-et láthatjuk?Hogyan lesz ellehetetlenítve a demokratikus, valódi választás – ami talán csak egy utópisztikus illúzió volt az elmúlt évtizedben Magyarországon? Milyen módszerekkel próbálja még akadályozni a Tisza Párt várható győzelmét a rettegő hatalom? Minél rafináltabb, arrogánsabb választási csalás-sorozatot követnek el a hatalom emberei, annál egyértelműbb a félelmük, zavarodottságuk, hogy a mostani választás mindent elvehet tőlük. Mit tehetünk mi......mint egyszerű állampolgárok, ha a teljes választási folyamat során valamilyen csalást észlelünk? Ebben segít a TASZ tudástárában nemrég frissített részletes információk, támpontok átolvasása: „Alapvetően minden olyasmi választási visszaélés, ami akadályozza, hogy bárki szabad döntése alapján, akaratának megfelelően vegyen vagy ne vegyen részt a szavazáson. Fontos, hogy választási visszaéléseket nem csak a szavazás napján lehet elkövetni, hanem a teljes folyamat alatt, a választás kitűzésétől az eredmény kihirdetéséig. Választási visszaélésekkel szemben választási kifogást lehet benyújtani, a választás rendje elleni bűncselekmények miatt pedig feljelentést érdemes tenni, de egyes visszaélések esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhatunk. Fontos tudni, hogy a választás eredményét megsemmisíteni, új választást kiírni csak a választási szervek tudnak és csak erre irányuló eljárásban, azaz a büntetőeljárás megindítása erre nem alkalmas!" Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A rezsicsökkentés hazugsága, avagy kevesebb lesz a rezsim, ha bukik majd az Orbán-rezsim

Azt gondolom...

A rezsicsökkentést a második Orbán-kormány vezette be. A magyarországi rezsicsökkentés 2013-ban kezdődött, amikor a lakossági energiaárak (villany, gáz, távhő) állami beavatkozással történő csökkentését és rögzítését jelentette a piaci alapú árazással szemben. A cél, a háztartások terheinek mérséklése és a közműszolgáltatói díjak mérséklése volt, amely jelentősen csökkentette a lakossági rezsitartozásokat. A kezdetekA folyamat 2012 végén indult el, de a jelentős, többlépcsős csökkentések 2013-ban valósultak meg. A kormány hatósági árat vezetett be az egyetemes szolgáltatásban, amely alacsonyabb volt a korábbi piaci áraknál. A bevezetés óta 54%-kal csökkent a hátralékos fogyasztók száma, a lakosság össztartozása pedig 59%-kal esett vissza. Az intézkedés a második Orbán-kormány egyik legnépszerűbb lépése volt, amely a 2013-as évtől meghatározó eleme a magyar energiapolitikának. A rendszer az évek során átalakult, és a 2022-es módosítások után a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztás mértékéig biztosított. 2022 augusztusától a kisfogyasztókra szűkítették, a földgáz esetében 1729 köbméter, a villamosenergia szolgáltatásnál pedig 2523 kWh évente felhasználható limittel. (A túllépésük esetén a megemelkedett piaci ár az ezeken felül eső részért fizetendő.) A Népszava számításai szerint, amelyeket az MVM pénzügyi jelentései alapján végeztek el, egyértelmű átverés az az összeg, amelyeket a rezsiszámlák alján tüntetnek fel, mint spórolás. A számlákon feltüntetett narancssárga rezsibokszok a megtakarítást a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci árcsúcsból számítják ki. Ez ugyan tartalmazza az áfát és rendszerhasználati díjat is, a nettó érték e tételek levonása után sem lehet több mint köbméterenként meghatározott 750 forint. Mindez annak a fényében különösen érdekes, hogy a rezsiboksz tartalmát szabályozó rendelkezés szerint a megtakarítást „a földgáz versenypiaci egységárához” mérten kell viszonyítani. A gázszámlák: A tőzsdei árak valójában alacsonyak. A nettó tőzsdei árak azonban 2023-tól ennél sokkal alacsonyabbak, köbméterenként 100-200 forint körül vannak. Az MVM pénzügyi jelentésein alapuló számítások szerint az állami energiacsoport gáznagykereskedője, az MVM Ceenergy tavalyelőtt köbméterenként átlag 106, tavaly pedig 86 forintért vásárolja meg a nyersanyagot. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető pedig arról tájékoztatta a Népszavát: az MVM kiskereskedelmi vállalkozása, az MVM Next pedig a belföldi kitermelésen kívül, 2023-ban köbméterenként 92, tavaly pedig nagyjából 66 forint körüli áron vehette meg az MVM Ceenergytől a lakossági értékesítésre szánt gázt. Tóth azt is hozzátette, az MVM így gyakorlatilag saját magát buktatta le a számlákkal kapcsolatban. Egyébként dr. Tóth Bertalan a GVH-tól kapott válasz alapján, miszerint, ha a számítási képletnek megfelel a rezsibox számítása, akkor nincs mit tennie, és arról a hivatal nem tehet, hogy a képlet másfél éve elavult beperelte a GVH-t. (Gazdasági Versenyhivatal) Kérte a bíróságot, hogy kötelezze a versenyjogi eljárás lefolytatására a hivatalt. Ezt a pert nyerte meg. A bíróság szerint felmerül, hogy nagyságrendbeli eltérés lehet a rezsiboxban megjelenő spórolás és a valódi spórolás között, és mivel a számlaképet előíró kormányrendeletben az „elszámolási időszak” spórolásának feltüntetését írják elő, ezért nem lehet azzal védekezni, hogy a 2022-es árak alapján megfelelő a számítás. Még akkor se, ha erre az MVM a honlapján egyébként felhívja a figyelmet. (A VÁLASZ Online is megírta „Vigyázzon a gázszámla hazudik.” - Ezt itt olvashatod.)A villamosenergia számlák: De nemcsak az gáz, hanem az áramszámlák rezsiboksza is hasonlóan valótlan képet fest az árakról. A lap úgy számolt, hogy az MVM áram-nagykereskedője, az MVM Partner 2023-ban 37, tavaly pedig 28 forint per kilowattórányi árért vásárolhatta az energiát.Számlamagyarázójukban ugyanakkor 268,9 forintos bruttó „világpiaci” árra hivatkoznak, amely mintegy 188 forintos nettó szintet jelentene. A kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc – végső soron Orbán Viktor - járjon jól. Az ún. rendszerhasználati díj és maga az áramdíj aránya ugyanis mindig attól függött, hogy Mészáros éppen mit vásárolt - erőművet vagy éppen elosztó hálózatot. A rezsicsökkentés, vagy még inkább az átverés? Miről is van szó? Holoda Attila energetikai szakember - a második Orbán - kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, energetikáért felelős helyettes államtitkára volt 2012. augusztustól 2012. december 1-jéig, amikor is lemondott – több vele készített interjúban is elmagyarázza a rezsicsökkentés hazugságát. Az energetikai szakember kifejti, hogy 2014-töl 2021 közepéig volt egy nagyon alacsony energiaár. Európában 50%-al lett olcsóbb a gáz ára. Tehát többet fizettünk a gáz áráért „rezsicsökkentetten”, mint a gáz valós piaci ára. Ebből az következett, hogy az MVM-nek óriási – több szász milliárd forintnyi – haszna lett évente, amit nyereségként elkönyvelt. (47:20-tól Friderikusz Podcast 131) Ezt a nyereséget az állam, a tulajdonos elkérte, mint osztalékot és azt csinált vele, amit akart. Senki nem kérte számon, hogy mire fordította a nyereséget. Egy biztos, nem az energetikai rendszer felújítására, annak korszerűsítésére fordította vagy a legrászorultabb társadalmi rétegek támogatására. Itt jegyzem meg, hogy tűzifát is csak egyszer osztott, 2018 februárjában - kb. 47 milliárd forint értékben - az országgyűlési választások elött, miközben amint már említettem, évente több száz milliárd nyeresége lett az államnak. Összefoglalva:A számlákon a „rezsiboxban” feltüntetett megtakarítási összegek egy nagy hazugság. A piaci ár a 2014-2021 közötti időszakban fele annyi volt valójában, mint amennyit a lakosság fizetett a gázfogyasztásért. Az államnak több száz milliárd forintnyi haszna lett, azaz nyerészkedett a lakosságon. Még a legrászorultabb, azaz legszegényebb honfitársainkon is. A kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc járjon jól. A rendszerhasználati díj és maga az áramdíj aránya ugyanis mindig attól függött, hogy Mészáros éppen mit vásárolt - erőművet vagy elosztó hálózatot. A nyereséget nem az energetikai rendszer felújítására, annak korszerűsítésére fordította. Azért van annyi áramszünet. Túlterhelt, leégett villamosvezetékek, a vezetékszakadások a már kevésbé viharos széltől is, kiégett transzformátorházak. Amennyiben a TISZA Párt nyer, igen fontos feladata lesz – a rengeteg egyéb mellett – az energetikai hálózati rendszer felújítása, korszerűsítése, amit a FIDESZ-Kormány elmulasztott, pedig a nyereségből megtehette volna, de azt inkább zsebre tette.A rezsicsökkentés hazugságáról, már Hadházy Ákos is írt. (Itt olvashatod.) Nótárius - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A 10 milliárd eurós helyzet

Azt gondolom...

Magyarország csaknem 10 milliárd Eurót veszíthet el, de nem Brüsszel bosszúja, hanem Orbán-rendszer miatt. Ez az összeg a 2026-os magyar költségvetés kiadási oldalának majd’ tíz százaléka. Az Európai Parlament indította a pert az Európai Bizottság ellen, mert jogsértőnek tartotta azt a döntést, amely alapján lehetőség nyílt Orbánéknak ezen összeg lehívására. A háttérben nem politikai véleménykülönbség, hanem a rendszerszintű korrupció, a bíróságok függetlenségének kiüresítése és a jogállamiság lebontása áll. Ez a történet arról szól, hogyan jutottunk oda, hogy az Európai Bizottság ma a Bíróságon küzd azért, hogy Magyarország ne veszítse el ezt az összeget – saját kormányával szemben.Miről is van szó?Az EU hosszú távú költségvetése többéves (2021-2027) pénzügyi keretként (MFF) is ismert. Ez határozza meg az egyes szakpolitikai területekbe befektethető maximális összeget. Ezzel együtt a jogállamisági feltételrendszer minden olyan pénzügyi eszköz részévé vált, amelyen keresztül az uniós költségvetést kezelik és folyósítják (megjegyzés: Orbán, és akkori lengyel szövetségese, Mateusz Morawiecki az EU Bírósága előtt megtámadta az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet, de a Bíróság azt 2022. február 16-án elutasította). Az EU, 2021/1060 rendelete (CPR), amely a közös rendelkezésekről szóló rendeletként is ismert, egy sor közös pénzügyi szabályt határoz meg az európai uniós finanszírozás forrásaira vonatkozóan. Ide tartozik például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap és az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) is. Ezen rendelet alapján a tagállam partnerségi megállapodást készít elő, amit – a feltételek fennállása esetén – a Bizottság hagy jóvá. Az összefüggések megértése végett, meg kell említeni egy másik pénzügyi keretet is. Ezt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló EU rendelet szabályozza (RRF). Megjegyzés: Magyarországnak nem történt kifizetés az RRF rendelet alapján, mivel a Bizottság arra jutott, hogy a szuper mérföldkövek által előírt reformokat nem hajtották végre. Blokkolás, per előzmény Az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság javaslatára 2022. december 12-én elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló határozatát. A Bizottság egyébként ezeket az intézkedéseket a magyarországi közbeszerzési eljárások súlyos, rendszerszintű, széles körű és összefonódó szabálytalanságai, hiányosságai és gyengeségei, valamint a korrupció büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos korlátozások miatt javasolta. Tulajdonképpen ezzel a határozattal a Tanács, a 2021 és 2027 közötti időszakra felfüggesztette a költségvetési kötelezettségvállalások 55%-át (kb. 6,3 milliárd Euró) három kohéziós program (a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, amelyek finanszírozása a CPR hatálya alá tartozó alapokból történik) esetében (lásd: főtanácsnoki indítvány: 14. pont). Gyakorlatilag a probléma ebből adódott, mivel ez a tanácsi felfüggesztés a mai napig hatályban van, viszont, a CPR szerinti ugyanezen említett három program kifizetéseinek felfüggesztését a Bizottság 2023. december 13-án ennek ellenére feloldotta (főtanácsnoki indítvány 15. pont). Röviden tehát ez, illetve a magyar jogállamiság hiánya az oka annak, hogy az Európai Parlament, a 2024. március 25-én kelt keresetlevelével pert indított az Európai Bizottsággal szemben.Európai Unió Bírósága feladataA Bíróság az Európai Unió legfelsőbb bírósága, fő feladata az, hogy biztosítsa, hogy az uniós jogot az egész EU‑ban azonos módon tartsák be és alkalmazzák. A Bíróság – többek között – elbírálja a megsemmisítés iránti keresetet is. Ez röviden összefoglalva annyit jelent, hogy valamelyik uniós ország kormánya, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság vagy - egyes esetekben - az Európai Parlament egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát. Az ok az, hogy a felsoroltak valamelyike úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. Ki az a főtanácsnok?Bíróság munkáját 11 főtanácsnok segíti. Kinevezésük ugyanúgy történik, mint a bíráké. Egy adott időben nem minden ország tud főtanácsnokot jelölni. Az öt legnagyobb tagállam – Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – mindegyikének állandó joga van főtanácsnokot kinevezni. A fennmaradó hat főtanácsnoki helyet a többi 22 tagállam rotációs rendszerben tölti be. Mielőtt a bírák döntést hoznának egy ügyben, a főtanácsnok független „indítványt" terjeszt a bírák elé. Ebben az indítványban megvizsgálja az ügyet, és javaslatot tesz arra, hogyan lehetne megoldani azt. A bírák szabadon dönthetnek az ügyben, azaz nem kell követniük a főtanácsnok indítványát. Ćapeta főtanácsnok indítványaA főtanácsnok indítványa 2026. február 12-én került nyilvánosságra. Ebben rögzítették, hogy a perben a Bíróság elnöke 2024. július 26-án engedélyezte Magyarország beavatkozását a Bizottság kérelmeinek támogatása érdekében. 2025. október 14-én tárgyalást is tartottak, amelyen az Országgyűlés, a Bizottság és a magyar kormány szóbeli észrevételeket tett. Az indítványában a főtanácsnok, a Parlament keresetében foglalt valamennyi (összesen: 3, amely közül az első 6 részből állt) jogalap kapcsán véleményt formált. Az első kettő jogalap a Kúria és az Országos Bírói Tanács függetlenségével, a bíróságok ügyelosztásával, az Alkotmánybíróság tagjainak fellebbviteli bíróságra történő, rendes pályázati eljárás nélküli kinevezésével, az előzetes döntéshozatalra utalásokkal kapcsolatos reformok jogi értékelésével, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel és a Bizottság indokolási kötelezettségének megsértésével voltak kapcsolatosak. A Parlament utolsó, azaz 3. jogalapként felhozta azt is, hogy a Bizottság visszaélt a hatáskörével, mivel pozitív értékelést adott a magyar miniszterelnök azon döntéséért cserébe, hogy elhagyja az uniós vezetők tárgyalására szolgáló termet. Ez volt az az ominózus jelenet, amikor Orbánt tulajdonképpen kávézni küldték. Ez utóbbi esetet kivéve a Parlament által megfogalmazott jogalapok többségével a főtanácsnok vagy egyetértett, vagy részben egyetértett. Ennek az lett a következménye, hogy a főtanácsnok a Bizottság határozatának megsemmisítésére tett javaslatot a Bíróság felé. Ahogy a fentiekben már írtuk, hogy ugyan a Bíróságot nem köti a főtanácsnok indítványa, de nem nehéz azt kikövetkeztetni, hogy a 10 milliárd euró - megközelítőleg 4000 milliárd forint, ami a 2026-os központi költségvetés kiadási főösszegének, a 43,7 ezer milliárd forintnak kb. a 10%-a - uniós forrás lehívhatósága komoly veszélybe került. (Megjegyzés: a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény kapcsán - a 2024. december 4-én benyújtott beadvány által - kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Orbánék ellen, és Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság állapítsa meg annak EU jogba ütközését)Orbán vállvetve harcol az EU Bizottság mellettAz, hogy egyébként mennyit kapott meg, illetve mennyit tudott lehívni az ország ebből az említett összegből, csak Orbánék tudják. De a helyzet az, hogy Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság a Bíróságon küzd az igazáért. Tulajdonképpen azért, hogy a 10 milliárd euró forrás megmaradjon Magyarországnak. Ez persze nyilván azért komikus, mert az ország tele van olyan, kormányzati propaganda plakáttal, amelyeken most éppen a Bizottság elnökét próbálják meg lejáratni. Egyébként lenne egy egyszerűbb megoldás is! Az pedig nem más, mint a jogállamiság visszaállítása! Nyilván ez Orbántól és kormányától, a 2/3-os országgyűlési többséggel a háta mögött nem várható el. Tehát, nincs más út, valódi rendszerváltás kell! Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció