Milyen az élet Ukrajnában és Oroszországban, amik között háború dúl? Hogyan élik meg az emberek a háború viharait?Ukrajna átalakulása: egy szétszakított ország mindennapjai Ukrajna belső szerkezete teljesen átalakult, amióta megtörtént az orosz támadás az ország ellen. A több, mint négy éve tartó támadások különböző menekülési hullámokat eredményeztek. „Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült tartózkodik Európában, további 560 000 menekült pedig Európán kívül, valamint 3,6 millió ember él belső menekültként Ukrajnában. Ennek következtében jelenleg ez a világ egyik legnagyobb menekültválsága.” A frontvonal közeli településeken – különösen Donyeck régióban – az otthonaikat sem hagyták el, még akkor sem, ha közvetlen támadás közeledik. Ez a hozzáállás főként az idősekre jellemzők, akik ragaszkodnak az otthonaikhoz, sőt a szeretteik sírhelyéhez is, és inkább választják a halált is, mint a menekülést.Ugyanakkor az élet egyre több helyen teljesen ellehetetlenült, hiszen az orosz haderő az infrastruktúra megsemmisítésére fókuszál – elsőkörben. Víz-, gáz-, elektromos hálózat, közlekedési útvonalak elpusztítása van a célkeresztben. Ezek mellett további civil célpontokat is támad az orosz hadsereg. „Az ukrajnai háború kitörése óta a WHO 1682 támadást regisztrált Ukrajnában az egészségügyi ellátórendszer ellen, aminek következtében a dolgozók és a páciensek közül 128-an vesztették életüket, illetve 288-an sebesültek meg” – jelent meg már egy évvel ezelőtt a nyilatkozat. A támadások folyamatosak, mind civilek, mind egészségügyi intézmények ellen, illetve mentősök, segélyeket szállítók ellen is. Ezeknek a pusztításoknak nyomán országosan nehéz gyógyszerekhez vagy akár gyógykezelésekhez jutni. A korábbi normális élet a hatalmas Ukrajna területén szinte mindenhol megváltozott. A keleti, délkeleti régiókban – ahol a konkrét harcok folynak – vannak városok, települések, amelyek földig lettek rombolva. Nagyon nagy tömeg menekült a biztonságosabbnak gondolt nyugati országrészbe, és persze külföldre. Akik pedig maradtak, próbálnak túlélni – falvakban főképp az idősek. Túlélni a frontvonal közelében: az élet a romok közöttAhol tehetik, ahol megmaradtak még a háború sújtotta övezetekben, az emberek megpróbálnak mindent, hogy túléljenek. Herszonban a város zaja már biztos nem nyomja el a drónok zümmögő hangját, a háború előtt 280 000-en éltek itt, ma körülbelül hatvanezren maradtak, ők is csak akkor mennek ki az utcára, ha nagyon muszáj. A föld alatt kialakított életterekben próbálkoznak az életben-maradással az ott maradt polgárok. Herszon az egyetlen megyeszékhely, amit már ideiglenesen sikerült elfoglalniuk az orosz csapatoknak. A föld alatti életet igyekeznek minél színesebbé tenni az ukrán emberek. Közösségi életet próbálnak élni, színházat működtetnek, iskolai oktatás zajlik, kórházi részlegek működnek. Nagy szükség van terápiás kezelésekre is, hiszen a támadások, a konkrét halálfélelem, a megtapasztalt borzalmak pszichésen, mentálisan rendkívül károsak. A háború lelki sebe: ukrán társadalom és gyerekek traumái „A kutatások és statisztikák azt mutatják, hogy a mentális problémákkal küzdő ukránok aránya óriási, és egyre csak nő. Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma, a piackutatási adatok pedig azt mutatják, hogy az antidepresszánsok eladása 2021 óta csaknem 50 százalékkal ugrott meg.” A poszttraumás stressz-szindróma leginkább a gyerekeket, a fiatalokat érinti. A háború tudata, zaja, a szeretteik elvesztése, és a bizonytalan oktatási lehetőségek is, a társaikkal való szocializáció lehetőségének elvesztése depressziót, nagy mértékű stresszt, kilátástalanságot hoznak az életükbe. A korábban megszokott, normális mederben zajló gazdaság, munka, megélhetés is drasztikusan megváltozott. Rengeteg ember menekült el, vállalkozások szűntek meg. A mezőgazdaság is súlyosan sérült, hiszen az ágazatban dolgozók nagy részét besorozták, és a mezőgazdasági területek a háború eszközeivel lettek szennyezve. Aknamezők, robbanóanyagok, felrobbantott szántók teszik lehetetlenné a termelést. Ukrajnában a háború elsősorban a légiriadó hangján szólal meg. Emberek milliói élnek úgy, hogy naponta akár többször is megszakad az élet ritmusa: félbehagyott főzés, félbehagyott telefonhívás, tanóra, alvás, munka. Minden mozdulat mögött ott a reflex: hol van a legközelebbi menedék? És ott vannak az ukrán művészek is, akiknek nem tiltás, hanem romok és fenyegetés között kell alkotniuk. Van, aki hetekig nem tud próbálni, mert nincs fűtés a színházban. Van, aki hangverseny közben is tudja: ha szól a sziréna, félbe kell hagyni a darabot. Mégis játszanak, mert a művészet az emberi méltóság egyik utolsó bástyája.Ukrajnában szinte mindenkit érint az identitásának az átértékelése. Kijevben külön foglalkoznak az emberek történeteivel, hogyan éli meg a háborút, kiket veszített el, mit gondol a hazájáról, mik a félelmei. Milyenné vált az ukrán néplélek a háború miatt…Gazdasági terhek és társadalmi félelemBár Oroszországban nincs közvetlen háborús zóna, nincs frontvonal, a háború következményei mégis befolyásolják az orosz társadalmat is.Bár gyakran tagadják, mégis a nyugati gazdasági szankciók igen súlyosan érintik az országot. „Az intézkedések az Unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását.” Az orosz állami költségvetés átalakult. Az élelmiszer- és üzemanyagárak jelentősen emelkedtek, amik az egész társadalmat érintik. Ugyanakkor a katonai kiadásokra jóval nagyobb összegeket költenek, hiszen a háború finanszírozása hangsúlyosabbá vált.Az emberek megváltoztak. A háborús narratíva és a propaganda járja át a társadalmi élet minden területét, így sokkal visszahúzódóbbak, bizalmatlanabbak lettek az emberek egymással. Nem tudnak, nem mernek nyilvánosan véleményt alkotni, még a saját életüket érintő problémákról sem. Ehhez az is hozzájárul, hogy Oroszországban az ellenállókat, másként gondolkodókat akár börtönbe is zárhatják, így természetes a félelem.Az orosz állampolgároknak az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehezebb lett. A külföldi egészségügyi-orvosi anyagok (pl. fogászati eszközök) beszerzése jóval körülményesebb, így jóval drágább is lett. A gazdaságon túl – eltérő mentális terhelésA háború, és az ezzel járó gazdasági nehézségek, bizonytalanságok éppen úgy mentális terhet jelentenek az orosz emberek számára is, mint az ukránoknak. Hasonlóan megélik az érzelmi és pszichés terheket, a szorongást, a depressziót. Ugyanakkor nem mernek nagyobb közösségeket létrehozni, hogy feldolgozzák ezeket a traumákat, inkább csak belső, privát keretek között igyekeznek feldolgozni a veszteségeket.Oroszországban a háború nem a fronton formálja közvetlenül a polgárok mindennapjait, hanem az élet minőségét, a gazdasági kilátásokat és a társadalmi légkört befolyásolja. Az árak, a munka és a szolgáltatások elérhetősége másként változik országszerte. Emellett sok szakember és fiatal döntött a távozás mellett, ami hosszabb távon a helyi szakmai kapacitásokra is hatással lehet. Az oroszknál másképp jelenik meg a háború: nincsenek romba dőlt városok, de van egy társadalom, amelynek mindennapjai átalakultak. Emelkedő árak, elvándorló fiatalok, bizonytalan gazdasági helyzet – egy széles körben érezhető, nehezen megfogható feszültség. Sokan arról számolnak be, hogy megváltozott az emberek közötti bizalom. Sokan óvatosabbak lettek, nem beszélnek nyíltan, kevesebbet osztanak meg – ez is a háború következménye. A gazdasági szankciók miatt egyes szolgáltatások nehezebben elérhetők, drágábbak, a szakemberek hiánya pedig egyre érezhetőbb. A tech-szektor és a kreatív szakmák különösen megsínylették a tömeges kivándorlást.De a háború következményei messze túlmutatnak a gazdaságon. A háború a háttérben zajlik, a bizonytalanság az előtérben.A művészet és sport háborúja: karrierek, amelyek frontvonalba kerültekMár a háború kezdetét követően megváltozott az orosz néplélek. A művészek, a sportolók foglyai lettek egy olyan háborúnak, amelyet nem ők indítottak.Ez a háború nemcsak frontokat rajzolt át, hanem karriereket is. Az elmúlt években sok orosz és fehérorosz sportoló nem indulhatott nemzetközi versenyeken, köztük világkupákon, Európa-bajnokságokon, sőt az olimpián sem. Kizárásuk a világ legnagyobb sporteseményeiről nemcsak szakmai, hanem emberi tragédia is sokuk számára. Évek, évtizedek munkája után hirtelen azt élik meg, hogy a pályájuknak nincs terepe – mert valami olyasmiért felelnek, amihez sokszor semmi közük. Sok sportoló fél nyilatkozni, mert minden mondatuk politikai jelentést kap. Mások csendben próbálnak edzeni tovább, abban bízva, hogy egyszer újra ott lehetnek a rajtvonalnál, a ringben.Az orosz művészek – zenészek, színészek – egy része külföldön találta magát ellehetetlenülő munkakörnyezetben. Egyesek turnéi, kiállításai, koncertjei elmaradtak, másoknak pedig a nemzetközi együttműködései szűntek meg. Közülük sokan nem támogatják a háborút, de a művészet tágas világa gyakran „egy kalap alá veszi” őket az állam döntéseivel.„A 2022-es orosz invázió után Európából gyakorlatilag kitiltották az orosz művészeket. Az embargó azonban egyre inkább felpuhul, aminek Ukrajna és az Európai Bizottság sem örül.” Mára már egyre több európai színpadon jelennek meg újra az orosz művészek, ugyanakkor nagy az ellenállás még mindig. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy az orosz propaganda is megjelenik a művészetükben, emiatt nem támogatják a fellépéseiket, tárlataikat.Mindkét országban a lakosságnak, az időseknek, a gyerekeknek, a betegeknek talán a legnehezebb. Hiszen valódi félelmekkel, valódi kilátástalansággal, bizonytalansággal néznek szembe. És az értelmetlen, korai halállal. Ők valóban háborús vészhelyzetben élnek. Mindkét nemzet tagjai.Szerencsére nálunk nincs háború, a vészhelyzet pedig egyedülálló fikción alapul, annak ellenére, hogy Európában sehol máshol nincs háborús vészhelyzet. Menyhárt Tamara – Nyitókép: ukrán-orosz háborús térkép illusztráció - Forrás: ISW