Semmelweis ma ezt kérdezné: ki gyógyít, ha az orvosokat elviszik?
„Ugyanakkor” Semmelweis nap 2026
Isten éltesse a gyógyítókat! UGYANAKKOR nem szeretném, ha a betegek idő előtt, vagy ok nélkül, vagy nagyobb számban halnának meg, mint az feltétlenül elkerülhetetlen...
Dr. Hegedűs Zsolt, a TISZA-kormány egészségügyi minisztere tegnap jelentette ki, hogy
„Fontos kimondani: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ugyanakkor a korrupcióval, vesztegetéssel, csalással és a hálapénz elfogadásával szemben zéró toleranciát kell érvényesíteni az egészségügyben.”
A bajom az „UGYANAKKOR”-ral van! Az egyik legfontosabb alkotmányos és büntetőeljárási alapjog: az ártatlanság vélelme után nincs „DE”, nincs „UGYANAKKOR”, hanem pont van és kész!
Az ártatlannak tekintendő emberel szemben bűnösnek kijáró szankciót alkalmazni ugyanolyan bűn, mint a bűnöst meg nem büntetni. Az ártatlanság vélelmét megszorítóan értelmezni, csak bizonyos körben alkalmazni pont olyan dolog, amit nem támogatni kellene, hanem ezzel szemben kellene ugyanolyan zéró toleranciát alkalmazni, mint amilyet már régen kellett volna a korrupcióval, vesztegetéssel, csalással és a hálapénz elfogadásával szemben. Nem a gyanúval, a gyanú árnyékával, a bűnösség lehetőségével szemben kellene ugyanis fellépni, hanem a jogerősen megállapított bűnnel szemben.
Ügyvédként – és nem kevésbé potenciális betegként – felháborít az a napjainkban elszaporodott gyakorlat, miszerint komoly szakmai gyakorlattal, Phd fokozattal, kiterjedt pacientúrával rendelkező, akár robot asszisztált műtéteket végző orvosokat - kis túlzással - „csapatostul” visznek el a rendőrök klinikák, kórházak rendelőiből vesztegetés gyanújával, s az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezései szerint függesztik fel munkavégzésüket, eltiltják őket a gyógyító munkától! A gyanú alapján nemcsak őket fosztják meg munkájuktól, hanem a bennük bízó betegeket is a gyógyulás, ne adj' Isten a túlélés esélyétől.
Nézzük, miben áll ez a „vesztegetés”!
Orvoslátogatók keresik fel rendszeresen az őket megbízó gyógyszercégek képviseletében azzal, hogy bemutassák termékeiket, tájékoztatást adjanak az adott gyógyszerek hatóanyagairól, működéséről, kapcsolódó kutatási eredményekről, piackutatási tapasztalatokról. Ezek alapján az orvosoknak lehetősége van választani a különféle termékek között, szakmai alapon, legjobb orvosi tudása és tapasztalatai alapján.
Bizonyos gyógyszercégek az orvosok cégeivel megbízási szerződést is kötnek és azzal bízzák meg őket, hogy az adott gyógyszerrel kapcsolatos kérdőíveket kitöltve szolgáltassanak adatokat (egyfajta piackutatási adatszolgáltatást teljesítsenek). A kérdésekből kiderül, hogy hány betegnek, milyen mennyiségű gyógyszert írtak fel; nekik orvosként, illetve a betegeiknek milyen tapasztalataik vannak a gyógyszer hatékonyságáról, esetleges mellékhatásairól, a gyógyszertári elérésekről, stb...
Ezen adatbázis építés eredményeképp lehetséges később az adott gyógyszerről lényeges, a piac számára fontos információt szerezni. Az orvos ezt a megbízási feladatot szerződés alapján, számla ellenében végzi el. A munka transzparens, a bevétel szerződéssel, számlával alátámasztott, adóköteles tevékenység. Minél több adatot szolgáltat az orvos, annál több díjazásban részesül...
Nos, ez lenne az a „bűncselekmény”, ami miatt az orvos elveszíti a munkáját, a beteg pedig az orvosát.
Ezt a „furcsa” bánásmódot az teszi lehetővé, hogy a Btk.-ban a vesztegetés tényállásában már nem szerepel, hogy a jogtalan előnyt elfogadó elkövető ezért a jogtalan előnyért megszegje munkaköri kötelezettségét. A vesztegetéshez elég, ha az elkövető a munkakörével összefüggésben fogad el jogtalan előnyt. Az ügyészek egy része pedig úgy érzi, hogy egy ilyen tényállás alapján megvan a „jogtalan előny”, s ez elegendő.
33 év ügyvédi tapasztalat alapján állítom, hogy ebben a tényállásban nemhogy kötelezettségszegés, de semmiféle jogtalan előny sincs! Az orvos cégének jogában áll szerződést kötni, megbízási feladatot teljesíteni, a gyógyszercégnek pedig jogában áll ilyen piackutatási feladattal megbízni az orvost.
Semmiféle alapja nincs az ilyen szerződések megkötését megakadályozni, kriminalizálni. Nyilván fennáll az elvi lehetősége annak, hogy egy szerződés mögött esetleg nincs valós teljesítés, bár ennek egyik fél oldaláról sincs semmi értelme, emellett ez a két fél közötti szerződés megszegéséből eredő polgári jogi jogvita lehetne.
Egy biztos: nagyon erősen kérdéses, hogy az ilyen tényállás alapján bárkit el lehet-e ítélni. Az orvos és a gyógyszercég szabadon megállapodhat ilyen tartalmú szerződéssel, a piackutatási adatok szolgáltatása tényszerűen igazolható, hogy ez mennyit ér meg a cégnek, az az ő saját kompetenciájába tartozik, a jogviszony, a jogcím tisztázott, a bevétel számlával igazolt, adózott bevétel. Jogtalan hátrány nincs: ilyen senkit nem ért.
Jogtalan hátrány a hosszú várólisták végén várakozó betegeket éri! Szerintem mélyen igazságtalan hátrány az érintett orvosokat éri, akiknek esélye sincs arra, hogy az őket ért egzisztenciális, erkölcsi hátrányt kiküszöböljék, ugyanis a munkájukat úgy veszítik el, hogy akár meg is nyerhetik a büntetőpert, felmentésük esetén sem lesz esélyük az elszenvedett anyagi, erkölcsi, személyiségi jogait érintő kárért kártérítést, kártalanítást, sérelemdíjat kapjanak, mert a munkáltató – a jelenleg hatályos szabályok szerint – jogszerűen jár el, ha korrupciós cselekmény gyanúja miatt rúgják ki, „megelőlegezve a bűnösségét”.
A sorozatos kirúgások miatt egyik-másik helyen ellehetetlenülő orvosi ellátás miatt a munkáltatók megpróbálhatnak az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ) az ellátás biztonságát veszélyeztetető helyzet miatt rendkívüli engedélyt kérni a visszafoglalkoztatásra, de a korábbiakban mereven elzárkóztak ennek a kivételes lehetőségnek az alkalmazásától.
Szóval egy kicsit furcsa ez a „tisztítótűz". Tudjuk, hogy az időnkénti erdőtűzzel számol a természet. A fenyőtoboz is ilyen erdőtűzben nyílik meg s szórja el magvait, az aljnövényzet is ilyenkor kap fényt és teret, s végül is a biodiverzitást szolgálják ezek a történések, UGYANAKKOR mókusok, madarak, rovarok, sőt védett fajok élőhelye, egyedei is elpusztulnak ilyenkor tömegével. Szóval tudjuk, hogy a tűz lehet „tisztítótűz”, UGYANAKKOR nincs kizárva, hogy ez valamiféle gyújtogatás eredménye. A gyújtogatás – ellentétben a tisztítótűzzel – nem hasznos, több kár származik belőle, mint amennyire hasznos.
Én – engedtessék ez meg nekem – úgy érzem, hogy ez a fajta ügybuzgóság a nyomozóhatóságok részéről, elegyítve az egészségügyi szolgálati törvény indokolatlanul, kontraproduktív módon szigorú rendelkezéseivel inkább a gyújtogatáshoz, mintsem a „tisztítótűzhöz hasonlít”.
Hogy manapság orvosok tömege (gyakorlatilag majdnem minden kórházban dolgozó, betegeknek gyógyszereket felíró orvos érintett) úgy ébred, hogy „na, vajon ma engem is elvisznek-e”, az legalábbis ezt mondatja velem. (Külön kérdés lehet, hogy a rengeteg érintett orvos között milyen szempontok szerint válogatnak a nyomozóhatóságok.)
Szóval, ha minden így megy tovább, akkor valóban meg lehet „tisztulni” - mégpedig idő előtt - minden olyan orvostól, akire akár csak a gyanú árnyéka vetődik,
UGYANAKKOR be kell majd zárni kórházi osztályokat,
UGYANAKKOR betegek maradnak ellátás, kezelés, idejében elvégzett műtét nélkül,
UGYANAKKOR a rettegve ébredő orvosok sokáig nem maradnak itthon,
UGYANAKKOR erről a gyakorlatról értesülő, még külföldön dolgozó orvosok nem jönnek haza,
UGYANAKKOR betegek fognak értelmetlenül, szükségtelenül tovább szenvedni, idő előtt meghalni!
Tehát, azt kérem Tisztelettel miniszter úrtól ez úton is, hogy az ártatlanság vélelme után legyen pont! Felejtsük el ebben a szövegkörnyezetben azt, hogy DE, meg azt, hogy UGYANAKKOR! Zéró toleranciát a bűnnel, nem annak vitatható „árnyékával” szemben kell gyakorolni! Ne tévesszük szem elől a betegek érdekeit, mert végül is ez a legfontosabb szempont! Arra kérem tehát a miniszter urat, hogy szíveskedjék az egészségügyi szolgálati törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása tárgyában intézkedni!
dr. Zeke László - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció
