A Medián szerint a TISZA magabiztosan vezet. – Tényleg?
A Medián mérése szerint a Tisza Párt népszerűsége az egy évvel ezelőtti 14%-os hátrányból 15%-os előnnyé erősödött, úgy is mondják, hogy annyival verné most vasárnap a Tisza a kormánypártot, mint amennyivel az verte 2022-ben a sikertelen hatpárti összefogást. A közvélemény-kutatások azonban napjainkban egymástól merőben eltérő eredményeket közölnek (vagy nem közölnek) le. Írásunkban azt vizsgáljuk, mi jelenthet biztos pontot az adatok értelmezésekor?
A Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai szerint most, 2025. június 18-án 8 078 150 országgyűlési választáson való részvételre jogosult állampolgárt jegyeznek. Ez egy alapvető fontosságú számadat, ha a közvélemény-kutatások teljes népességre vonatkozó eredményeit szeretnénk közérthetőbb módon vizualizálni. Ez alapján a Medián legfrissebb eredményei a következőképpen értelmezhetőek:
– TISZA Párt (38%): 3 069 697 fő
– Fidesz (28%): 2 261 966 fő
– Mi Hazánk Mozgalom (4%): 323 126 fő
– Magyar Kétfarkú Kutya Párt (3%): 242 345 fő
– Demokratikus Koalíció (2%): 161 563 fő
A TISZA Párt Hann Endre intézete szerint tehát több mint 800 000 szavazóval többet tudhat magáénak, mint a Fidesz, de a koalícióra számítók megnyugtatására a Mi Hazánkkal közösen számított kormánypárti eredmény is bő félmillió szavazattal marad alul az alig 1 éves ellenzéki párttal szemben. Ez önmagában megdöbbentő eredmény, és ha a kimutatott trend más intézeteknél is ebbe az irányba mozdul el, arról konkrét politikai következtetéseket is könnyen levonhatunk majd. Azonban mit jelent ennek a sokat emlegetett trend-nek a fogalma?
Az elmúlt egy évben a közvélemény-kutatói szakma nívója exponenciálisan lecsökkent, ez pedig betudható a különböző intézetek egymással gyökeresen ellentétes eredményeket felmutató magatartásának, a finanszírozási források ismeretlen ködének és a nyilvános, valamint a titkos, belső kutatások megkülönböztetett szerepének is, melyek egyre inkább ellentmondásos helyzetbe keverték az ezzel foglalkozó szakembereket, az állampolgár számára pedig bizonytalanság-érzetet okozva ezzel.
Annak érdekében, hogy az intézetek ellentmondásosságát feloldjuk, de mégis hasznos adathoz juthassunk a rendelkezésre álló számok alapján, (egy mindenki által megbízhatónak tartott cég hiányában) a legkönnyebb módszer, amihez nyúlhatunk, az átlagszámítás. Ezzel a módszerrel lekerekíthetjük a szélsőséges elemeket, és egy szabad szemmel nem látható, a dinamikai változások irányát megmutató ábrát kaphatunk.
Megnehezíti ezt a feladatot az, hogy bizonyos intézetek és kutatóközpontok a 2025-ös évben elzárkóztak a nyilvános adatsorok publikálásától (Századvég, Nézőpont, Magyar Társadalomkutató, Real-PR 93.). Így az átlagolni kívánt eredmények száma nem minden esetben azonos (lásd: 6 kutatási eredmény* – 10 kutatási eredmény**). Ezt észben tartva nézzük meg, mit is mutatnak az úgynevezett trendek. (Az imént felsoroltakon kívül a táblázatban a Republikon, a Publicus, a Medián, a Závecz Research, a 21 Kutatóközpont és az IDEA átlagolt adatai szerepelnek)
Fidesz eredménye TISZA Párt eredménye A két párt közös eredménye 2024. Európai Parlamenti választás 44,8% 29,6% 74,4% 2024. harmadik negyedév (6 k.e.*) 42,5% (-2,3%) 33,5% (+3,9%) 76,0% (+1,6%) 2024. utolsó negyedév (10 k.e.**) 39,7% (-2,8%) 39,1% (+5,6%) 78,8% (+2,8%) 2025. első negyedév (6 k.e.) 37,5% (-2,2%) 41,2% (+2,1%) 78,7% (-0,1%) 2025. második negyedév (6 k.e.) 36,0% (-1,5%) 44,6% (+3,4%) 80,6% (+1,9%) Változás összesen: -8,8% +15% +6,2%
A fenti adatokból egyértelmen megfigyelhetjük a trend alakulását az elmúlt egy év folyamán: a Fidesz népszerűsége háromhavonta nagyjából 2%-al csökken, a TISZA változékony növekedési pályán áll, a két párt közösen pedig egyre nagyobb szeletét birtokolja a szavazatoknak, szinte teljesen kiszorítva ezzel az olyan kisebb pártokat, mint a DK, a Mi Hazánk és a Kutya Párt, ezzel a két párt dominanciája köré összpontosuló pártrendszert létrehozva.
Sajnálatos, hogy a kimutatni kívánt irány legpontosabb meghatározásához nem áll rendelkezésünkre a kormányközeli intézetek nyilvános adatsora. Azonban az erre vonatkozó csend is beszédes lehet: a kormányhoz köthető (Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetirodával szerződésben álló) intézetek a legnagyobb valószínűséggel az elmúlt fél évben azt a helyzetet igyekeztek elkerülni, hogy ellenzéki előnyt kimutató nyilvános kutatást publikáljanak, ugyanis az kétségtelenül nagy lélektani jelentőségű, dichotómiát előidéző állapotot jelentene a fideszes agylebenyekben.
Orbán Viktor friss, “belsősnek” álcázott, de Menczer Tamás által az Indexnek kiszivárogtatott beszéde is alátámasztja metodológiai hozzáállásunkat: “sok-sok felmérést desztilláltunk az elmúlt 20-25 év tapasztalatai segítségével” – mondta.
Majd hozzátette:
“Ebből a számból én azt olvasom ki, hogy Magyarországon a kiinduló helyzet 57-43 ide. Innen indulunk. Tehát ennek az országnak az ösztönvilága, a kultúrája nagyjából 43 százaléknyi baloldalit ad ki, és 57 százaléknyi jobboldalit. Ne kérdezzék meg, hogy jött ki. El tudnám mondani hosszadalmas magyarázatokkal”
Hosszadalmas magyarázatok híján csak azt a tényt emészthetjük meg, hogy Magyarország miniszterelnökének 15 év korlátlan kormányzás után meg kellett állnia sajátjai előtt, saját ideológiája szerint megmagyarázni a közvéleménykutatási eredmények állapotát, és megerősíteni, hogy bizony ők vezetnek. A korábban bemutatott trend mintha ezáltal is csak alátámasztást nyerne, hiszen Orbán beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy a verseny szoros, és az lesz az erősebb, az fog nyerni, aki többet dolgozik. (“57-43 ide…” ez tényleg szoros volna?)
Fonó Szabolcs – Vezetőkép: ÍgyÉlünk grafika
Gazdaság
Kultúra
Azt gondolom…
Közélet
Legmegúszósabb arcával futna neki a Fidesz 2026-nak Pécsen, de lehet, hogy ezt is sikerül kibuliznia
Építészet
Jog és igazságügy
Olvass tovább
Legmegúszósabb arcával futna neki a Fidesz 2026-nak Pécsen, de lehet, hogy ezt is sikerül kibuliznia
ÍgyÉlünk.hu © 2025