Amerikai vámpolitikája – a Trump-Orbán barátság lehetséges buktatója?
Bár választási kampánya során Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is méltatta Orbán Viktor politikai tevékenységét, sőt decemberben még fogadta is a magyar miniszterelnököt mar-a-lagói birtokán, mégis úgy tűnik, a republikánus adminisztráció elmúlt hetei nem hoznak túl kedvező fordulatokat a magyar kormány számára.
До свидания, orosz olaj!
Trump március végén arról számolt be az NBC Newsnak, hogy „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra, hiszen az orosz elnök megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetői legitimitását. Bár pár héttel ezelőtt maga Trump is rendkívüli hangnemet ütött meg Zelenszkijjel szemben a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatójukon, most mégis az ukrán elnök oldalára állt Putyinnal szemben. Az Egyesült Államok elnöke ezután jelentette be, hogy Oroszország retorziókra számíthat, melynek részekét
„másodlagos vámokat fognak bevezetni minden Oroszországból származó olajra”.
„Az Egyesült Államokban értékesített olajra és egyéb termékekre 25 százalékos vámot vetünk ki, valamint másodlagos vámokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki orosz olajat vásárol, nem folytathat üzleti tevékenységet az Egyesült Államokban. Minden olajra 25 százalékos vám lesz érvényben, 25–50 százalékos vám az összes olajra” – idézi a hvg.hu Trump szavait.
Bár ez a három mondat már önmagában bővelkedik az amerikai elnöktől megszokott kaotikus, követhetetlen megfogalmazásokban, az üzenet lényege mégis világos: nem csak Oroszországot érhetik retorziók, hanem annak kereskedelmi partnereit is.
Hazánk egyértelműen az érintett országok sorába tehető, a 2024-es évben Magyarország 4,7 millió tonna mennyiségben vásárolt olajat az oroszoktól. Az erről való leválás tehát az orosz piac erős hazai beágyazottsága miatt is rendkívül nehéz feladat lehet, emellett pedig a kérdésnek van egy erőteljes politikai vonzata is. Putyin és Orbán nem pusztán gazdasági szempontból, de ideológia és külpolitikai szinten is informális szövetségesei egymásnak.
Mindazonáltal az Egyesült Államok hazánk egyik fő kereskedelmi partnere, ami Magyarország számára több, mint 9 milliárd eurós exportpiacot jelent, így az „üzleti tevékenység folytatásának” ellehetetlenítése óriási kárt okozhat a magyar gazdaságban.
„A felszabadítás napja” vagy globális vámháború kezdete?
Április 2-án jelentette be Donald Trump a „felszabadítás napját”, mely vámpolitikájának eddigi legszélsőségesebb fordulatát hozta el; vámemelés a világ összes USA-ba érkező termékeire vonatkozóan. Az EU tagországaiból szállított áruk esetében általános 20 százalékos értékkel kell számolni, minden külföldről érkező autót pedig 25 százalékos vámmal súlyt a republikánus adminisztráció.
Ez hazánkat különösen érzékenyen érinti több szektorban is, de elsősorban az autógyártás területe okozhat majd nehézségeket. Magyarország fő exportpartere, Németország 2023-ban több mint 150 milliárd dollár értékben vitte termékeit az Egyesült Államokba. A németek autógyártásában kulcsszerepe van hazánknak, hisz több kiemelt jelentőségű cégnek szolgál összeszerelőüzemként a magyar hazai munkaerőpiac. Ha a hozzáadottérték-alapú kereskedelmet vizsgáljuk, láthatjuk, hogy Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb kereskedelmi többlettel az USA-val szemben.
Trump általános vámjának politikai üzenete, hogy nem kezeli a kérdésben külön entitásként az EU tagországait, így Magyarország a korábban gondosan ápolt diplomáciai kapcsolatok ellenére nem részesül különleges kiváltságokban, kedvezményekben.
Orbán Viktor – az elfeledett szövetséges
Már Trump január huszadikai beiktatása kapcsán is sejthető volt, hogy az amerikai elnök Orbán Viktor iránt tanúsított szimpátiája inkább volt kommunikációs fogás, mintsem tényleges bajtársi elköteleződés, ugyanis a magyar miniszterelnök – vélhetőleg meghívás híján – nem volt jelen az eseményen. A két populista vezető viszonyának valós természete azonban csak most mutatkozik meg igazán, mikor Trump korábban ígért politikája – főként a vámok kapcsán – a megvalósítás szintjén is beigazolódni látszik.
Orbán feltehetően arra számított a kampány során, hogy a régi-új elnök személyében olyan szövetségesre lelt, kivel nem csak politikafilozófiájának természetén osztozik, hanem gazdasági érdekeken is. Bár Trump előre jelezte, hogy az EU vámemelésekre számíthat, ennek mértéke minden bizonnyal a magyar miniszterelnököt is meglepte.
Úgy tűnik, a gondosan ápolt jó viszony ellenére Magyarországot is sújtják az amerikai elnök intézkedései, kinek kiszámíthatatlan természetű kormányzása napról napra keserű meglepetésekkel szolgál a világ vezetői számára.
A dilemma, amelyre Orbánnak jelenleg választ kell találnia főként az orosz olajimport kérdésében rejlik, az viszont számára is kétségtelenné válhatott mostanára, hogy a Donald Trumppal kötött szövetségre nem lehet maradéktalanul alapozni mar-a-lagói találkozók és barátságos kézfogások dacára sem.
Szabó Ármin
Gazdaság
Kultúra
Azt gondolom…
Közélet
Legmegúszósabb arcával futna neki a Fidesz 2026-nak Pécsen, de lehet, hogy ezt is sikerül kibuliznia
Építészet
Jog és igazságügy
ÍgyÉlünk.hu © 2025