Éjjelente módosított „gránitszilárdságú” törvényeink
2010 óta a Fidesz-KDNP parlamenti többsége rendkívül aktív jogalkotási tevékenységet folytatott. Ez lehetővé tette a nagy mennyiségű törvény alkotását, törvénymódosítást, illetve az Alaptörvényben történő átírásokat is (melyek az alkotmányos alapvetéseket érintették).
Feltűnő, hogy a sok törvény, illetve módosításuk azonnal, a kihirdetést követő napon hatályba lép – akár visszamenőleg is érvényesíthető.
Nem, vagy nehezen lelhető olyan nyilvános forrás – akár friss, naprakész –, amely alapján csoportosítható volna, hogy pontosan hány törvénymódosítás történt 2010 óta, minden ciklusra kiterjesztve, esetleg szétszálazva a különböző jogterületekre vonatkozóan. Igen széles spektrumot érintenek a módosítások, büntetőjog, közigazgatás, oktatás, média, adórendszer, egészségügy, stb.., tekintetében.
Arra vonatkozó részletes adatok sem fellelhetőek, hogy a módosítások hány százaléka érintett alkotmányt, vagy Alaptörvényt, esetleg mennyi származott kormánypárti, illetve ellenzéki oldali javaslat alapján. 2010-2014. között az Országgyűlés összesen 859 törvényt fogadott el, amelyből 321 új törvény volt, míg 538 módosítás. Tehát jól látható, hogy az összes elfogadott törvény több mint 60 %-a módosítás volt. A 2011-es Alaptörvény megalkotásával új alkotmányos keret jött létre, melyet a kormány azóta is többször módosított.
Ezt a kritikát a Mandiner újságírója így fogadta: „A módosításban foglalt cikkek nagy része ugyanis a rendszerváltással létrejött szabadságot kívánja bizonyos korlátok közé szorítani. Az államszocializmus bukása magával hozta, hogy az ember végre szabadon beszélhetett, szabadon mozoghatott, egyáltalán: szabadon rendelkezhetett sorsáról.”
Egy reménysugár érkezett a jogsértő Alaptörvény-módosítok kapcsán. „Az Alaptörvény 15. módosítása és a kapcsolódó törvények szintlépést jelentenek a jogszabályi szintű félelemkeltésben és diszkriminációban. A kormánypárti képviselők által beterjesztett módosítások nemzetközi egyezményeket sértenek, és az Alaptörvényt sokadszor teszik a napi politikai célok elérésének eszközévé. A módosítások elfogadásának gyorsaságát és módját semmi sem indokolta azok megfélemlítő hatásának növelésén kívül.”
„A jogi helyzet még sok tekintetben képlékeny. A Magyar Helsinki Bizottság folyamatosan nyomon követi és elemzi a változásokat. Gyülekezési, véleménynyilvánítási, szabálysértési, állampolgársági, idegenrendészeti és büntetőügyekben felhalmozott sok évtizedes tapasztalatunkat arra fogjuk használni, hogy jogi tanácsot, segítséget nyújtsunk mindazoknak, akiket jogsértés ér.” – olvasható ugyanitt.
Nem kell ahhoz jogi végzettség, hogy önmagában attól a hírtől, hogy állandóan törvényeket módosítanak, rendeleti kormányzással lehetetlenítik el az ország állampolgárait, dolgozóit – ne értse a nép, hogy micsoda hatalom-megtartó eszközökkel manipulálnak a jelenleg regnáló hatalom emberei, s mennyire csupán a saját érdekeiket szolgálja ki ez a rengeteg variáció.
Sokan kimondják, hogy a jelenlegi Alaptörvény érvénytelen. Kormány- és rendszerváltás után tiszta szívű, nagy szakmai tudással rendelkező, az állampolgárok érdekeit figyelembe vevő jogalkotói gárdára lesz szükség.
Menyhárt Tamara – Nyitókép: Melczer Zsolt – AI illusztráció
