Ezt üzente Brüsszel Magyarországnak: csatlakozz az európai ügyészséghez
Az európai parlament megszavazta a csalás elleni jelentést
Az Európai Parlament (EP) 2025. május 6-án elfogadta az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2023-as jelentést, amelyben kiemelten foglalkozott a csalás elleni küzdelemmel. A dokumentum többször is említette Magyarországot, és felszólította a magyar kormányt, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez (EPPO).
Magyarország ismét célkeresztbe került az uniós pénzek felhasználása miatt
Az EP hangsúlyozta, hogy a jogállamisági elvek magyarországi megsértése miatti intézkedéseket csak akkor oldják fel, ha a magyar kormány korrekciós intézkedései a gyakorlatban hatékonynak bizonyulnak, és nem lépnek vissza az eddig elfogadottaktól. Emellett elítélte az uniós intézmények alkalmazottjait, például az OLAF személyzetét érő fenyegetéseket, amelyeknek ki vannak téve magyarországi vizsgálataik során.
Az EP szerint a jogállamisági intézkedések feloldása csak valódi reformok után jöhet
A jelentés sürgette a magyar hatóságokat, hogy tegyenek azonnali és konkrét lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére, a sajtószabadság fenntartására, valamint a bizottsági jogállamisági ajánlások végrehajtására.
Az EP üdvözölte, hogy Lengyelország és Svédország csatlakozott az EPPO-hoz, és elismeréssel vette tudomásul, hogy Írország a közelmúltban bejelentette részvételi szándékát. Felszólította a magyar kormányt, hogy „további késedelem nélkül” csatlakozzon az EPPO-hoz, mivel Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely nem csatlakozott, annak ellenére, hogy nincs jogi vagy alkotmányos akadálya.
A jelentést elfogadták
A jelentést 473 igen, 59 nem és 114 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar képviselők közül a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai támogatták, míg a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP képviselői ellenezték. A Tisza Párt képviselői nem szavaztak.
Molnár Csaba DK-s képviselő szerint a három magyar jobboldali párt egyike sem szavazta meg az uniós csalás elleni fellépésről és a magyar európai ügyészségi csatlakozás sürgetéséről szóló határozatot, amit „szégyennek” nevezett.
A jelentésben szerepelt Molnár Csaba által benyújtott módosító indítvány is, amely felszólította az Orbán-kormányt az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra. Ez a módosító többséget kapott, így bekerült a véglegesen jóváhagyott szövegbe.
Az EP szerint a jogállamiság védelme közös európai érdek
Az EP jelentése rávilágít arra, hogy az uniós pénzügyi érdekek védelme és a csalás elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen a tagállamok együttműködése és az EPPO-hoz való csatlakozás. Magyarország részvétele ebben a folyamatban kulcsfontosságú a jogállamiság és az átláthatóság biztosítása érdekében.
Az Európai Parlament döntése világos üzenet: az uniós pénzek védelme és a jogállamiság betartása nem alku tárgya. Ha Magyarország továbbra is kimarad az Európai Ügyészség munkájából, azzal nemcsak a közösségi források átlátható felhasználását kérdőjelezi meg, hanem saját hitelességét is kockáztatja az európai porondon. A tét nemcsak pénzügyi, hanem politikai is: a csatlakozás nem csupán jogi lépés lenne, hanem annak bizonyítéka, hogy a kormány kész valóban együttműködni az európai partnerekkel a tisztességes, felelős és demokratikus működés érdekében.
A kérdés most már csak az: lép-e a magyar kormány, vagy marad az elszigetelődés útján?
Horváth Norbert
Gazdaság
Kultúra
Azt gondolom…
Közélet
Legmegúszósabb arcával futna neki a Fidesz 2026-nak Pécsen, de lehet, hogy ezt is sikerül kibuliznia
Építészet
Jog és igazságügy
ÍgyÉlünk.hu © 2025