Pokol Béla Alkotmánypuccsa

A Magyar Nemzet hasábján 2025. június 7-én megjelent Pokol Béla, volt alkotmánybíró „magánfelvetése”. Pokol kifejtette, hogy „Magyar Péter-féle új ellenzékteremtés fő vonalaiban még mindig csak politikai blöff, és közvélemény-kutatási sikerei ellenére megmaradt egyszemélyes vállalkozásnak.”, valamint biztos a Fidesz 2026-os választási sikerében. Viszont megjegyezte, hogy a 2026-os választások után pártunk és kormányunk elveszítheti a 2/3-os felhatalmazását, valamint előrevetíti, hogy a 2030-ban esedékes választásokon „elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás, és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak”. Tehát egy balliberális (szerintem arra gondol, hogy brüsszelita, gyurcsányista, sorosista, nem tudom, hogy még kik) alkotmánypuccsot vizionál, de – ahogy érzékelhető lesz – igazából azt Ő készíti elő.

Az „alkotmánypuccs” megakadályozása érdekében, mint felelős állampolgár javasolja, hogy a gránitszilárdságú Alaptörvénybe 48/A. cikk alatt „Különleges alkotmányi rend” kerüljön bevezetésre. Röviden összefoglalva Pokol Béla javaslatát: Alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg.

Az alkotmányvédelmi helyzet fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. E tanács tagja még a Számvevőszék elnöke is. Ezen – egyébként az állampártunk által kinevezett – személyek összeülnek és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről. Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át. Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlésnek többségi szavazattal új miniszterelnököt kell választania, ha 15 napon belül nincs új miniszterelnök, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács kitűzi az új országgyűlési választások időpontját úgy, hogy az nem eshet későbbi időpontra, mint az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 90. nap.

Pokol Béla jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora, aki nem mellesleg 1976-tól 1988-ig az MSZMP tagja volt, láthatóan ragaszkodik a régi „elvtársi” rendszerben kialakultakhoz. Ha a fentiekben idézett magánfelvetést elemezzük, akkor nem nehéz rájönni az előző megállapításokra, de azért egy kicsit boncolgassuk tovább a helyzetet.

Alaptörvény vagy annak módosítása esetén az Alkotmánybíróság kizárólag az eljárási szabályokat (megalkotására, kihirdetésére) vizsgálhatja, mást nem. Tehát azt vizsgálhatja, hogy pl. az országgyűlési képviselők 2/3-ával történt-e az elfogadása vagy sem, de azt már nem, hogy az új Alaptörvény vagy annak módosítása alkalmas-e arra, hogy azt alkotmányos szintre emeljék. Nagyon leegyszerűsített példával szemléltetve: ha az Alaptörvény egyik cikkében azt rögzítik a képviselők, hogy mondjuk lehet embert ölni, a másik cikkbe pedig azt, hogy minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, tehát a két rendelkezés eltérő, akkor az nem probléma, mivel az országgyűlési képviselők legalább 2/3-a megszavazta.

Tehát, mint látható, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, nem feltétlen az, aminek lennie kellene. Ez még jobban igaz, ha és amennyiben arra gondolunk, hogy az ország által megválasztott országgyűlési képviselők és az általuk megválasztott kormány helyett – az egyébként ismert körülmények között kinevezett öt személy – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, Számvevőszék elnöke „Alkotmányvédelmi Tanácsba” tömörülve fogja irányítani az országot és esetlegesen kitűzni az új választások időpontját. Mindemellett – ahogy már említésre került – az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át.

Pokol Béla szerint, az általa javasoltak Alaptörvénybe iktatása lenne a megelőző lépés az alkotmánypuccs ellen, de szerintem meg pont ez lenne az alkotmánypuccs. Emlékezzünk vissza az 1980-as évek végére! Foggal, körömmel ragaszkodtak az elvtársak a hatalomhoz, és ahogy kinéz, most sincs ez másképpen, mivel az a gyanúm, hogy egy volt alkotmánybíróra hivatkozva ismét módosítani fogják (a 135 bátor ember) az egyébként gránitszilárdságú Alaptörvényt, mellyel szemben áll az alkotmányosság követelménye, de mint az látható volt az amúgy sem számít.

Még egy apró megjegyzés! A magát jobb oldali pártként azonosítani próbáló állampárt (és hű köre), amely egyszerűen egy régi bukott rezsim reflexeit hozta vissza és betonozza be, gyakorlatilag nem csak az alkotmányosságot, hanem az országot is megpuccsolta!