Polt Péter "beismerő vallomása" — A jogállami fagyi visszanyal

Az Országgyűlés megszüntette a miniszterelnök mentelmi jogát, így az ellene lopás vádjával folyó büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya. Az ügy csupán sajtóból ismert részletei alapján elgondolkodunk azon, hogy mi is lehet ennek az eljárásnak a sorsa, felelősségre lehet-e vonni a kormányfőt az Ötkertben, majd azt követően a Duna partján történtek alapján.A tényállásMagyar Péter, még politikusi karrierje legelején, 2024. június 21-én hajnalban szóváltásba keveredett a Budapest belvárosi Ötkert nevű szórakozóhelyen egy férfivel, aki őt és a vele mulatozó fiatalokat mobiltelefonnal filmezte és felszólítás, tiltakozás ellenére sem hagyta abba a kép és hangfelvételek rögzítését. A vádirat szerint Magyar Péter a sikertelen felszólításokat követően elvette a férfi telefonját, majd kiment vele a Duna partjára és a telefont a folyóba dobta. A rendőrség – speciális búvárok segítségével – a telefont kiemelte a zajló, áradó éjszakai Dunából. A készüléknek nem esett baja, azt a jogos tulajdonosának visszaadták. A rendőrség eredetileg rongálás és garázdaság gyanújával indított eljárást, azonban az ügyészség átminősítette az esetet lopásra. Magyar Péter ellen az eljárást mentelmi joga folytán nem lehetett lefolytatni, mindaddig, amíg 2026. szeptemberében az Országgyűlés fel nem függesztette mentelmi jogát. A minősítések1./ GARÁZDASÁG (Btk. 339. §)Garázdaságot az követ el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.Tényállási elemekKihívó közösségellenesség: Olyan magatartás, amely szembehelyezkedik az általános együttélési szabályokkal. Elvenni a másik ember tulajdonában lévő dolgot valóban nem fér össze az általános együttélés szabályaival (ahogyan az sem, hogy kép- és hangfelvételeket készítenek másokról tiltakozásuk ellenére; megjegyzendő, hogy nemcsak a felhasználás, de a kép elkészítése is törvénysértő engedély híján). Ez a tényállási elem tehát megvalósult.Erőszakos jellegMás személy elleni fizikai erőszak vagy dolog elleni erőszak.A történeti tényállás pontos részleteit nem ismerjük, de az alappal feltehető, hogy egy erőszakoskodó politikai provokátortól (akinek tekintette Magyar Péter a filmezéssel őt és társait zaklató férfit) valamiféle fizikai erőszakkal kellett elvenni a telefont. Ez a tényállási elem elvileg megvalósulhatott, de erről közelebbit nem tudunk biztosan (bizonyítás kérdése).Riadalom vagy megbotránkozásA bírói gyakorlat szerint elegendő, ha a cselekmény alkalmas mások megijesztésére vagy felháborítására (nem szükséges, hogy ténylegesen megijedjen, megbotránkozzon valaki). Megjegyzem, hogy amikor a nevezetes László Petra ügyben a menekülő migráns kislányba belerúgó riportert a Kúria rendkívüli perorvoslatban felmentette a garázdaság vádja alól éppen arra hivatkozott, hogy a helyszínen a nagy kavarodásban mindenki magával volt elfoglalva, így nem volt, aki megbotránkozzon, felháborodjon (a bíróknak nem volt elég, hogy a szó szoros értelmében az egész világ felháborodott a képsorok láttán). Mivel nem tudjuk, hogy a történeti tényállás szerint pontosan mi történt, így nem tudható az sem, hogy a konkrét telefon elvétel és annak bedobása a Dunába olyan módon történt-e a helyszínen, ami alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást, riadalmat keltsen a kívülálló nézőben. Ez a tényállási elem elvileg megvalósulhatott, de erről közelebbit nem tudunk biztosan (bizonyítás kérdése). Mivel az ügyészség ejtette ezt az elképzelést, így biztos, hogy a három szükséges tényállási elem mindegyike nem valósulhatott meg, hiszen nem ezzel gyanúsították meg Magyar Pétert.II./ RONGÁLÁS (Btk. 371. §)Rongálást az követ el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz.Tényállási elemekIdegen vagyontárgy: A telefonos felvételekkel provokáló férfi telefonkészüléke Magyar Péter számára nyilván idegen vagyontárgy, hiszen nem az övé. Ez a tényállási elem tehát megvalósult.MegsemmisítésTudjuk, hogy a telefonkészüléket a búvárok előkerítették, tehát ez a tényállási elem nem valósult meg.MegrongálásMivel a készülék (számomra csodálatos módon) nem rongálódott meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban került vissza tulajdonosához, így ez a tényállási elem sem valósult meg, hiszen annak megállapításához, hogy valaki megrongált valamit, annak a valaminek meg kell rongálódnia.KárokozásMivel a telefonkészülék nem rongálódott meg, így annak állagában, működőképességében értékcsökkenés, a károkozó magatartásával direkt ok-okozati összefüggésben álló kár nem keletkezett. Ez a tényállási elem sem valósult meg. (Paradox módon éppen a szokatlan gyorsasággal és vehemenciával beavatkozó rendőrség és az éjszaka a zajló Dunában életüket kockáztató búvároknak köszönhetően!) Az ügyészség nyilván ezért tekintett el attól, hogy rongálással gyanúsítsák meg Magyar Pétert. (Fennmaradó lehetőség lenne esetleg a rongálás kísérlete, hiszen a kár nem azért nem következett be, mert Magyar Péter saját magatartásával előzte azt meg, hanem azért, mert búvárok kihalászták a telefont a Dunából. Igaz, a szándék sem károkozásra irányult.)III./ Lopás (Btk. 370. §)Lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.Tényállási elemekIdegen dologA telefonos felvételekkel provokáló férfi telefonkészüléke Magyar Péter számára nyilván idegen dolog, hiszen nem az övé. Ez a tényállási elem tehát megvalósult.ElveszVitán felüli, hogy a telefont Magyar Péter elvette. Tehát ez a tényállási elem is megvalósult.Azért, hogy jogtalanul eltulajdonítsaA cselekmény célzatos. Ez azt jelenti, hogy a végleges eltulajdonítás szándéka nélkül nem lehet megállapítani a lopást. Nem érthető, hogy az ügyészség miért ragaszkodik ehhez a tényálláshoz, amikor nyilvánvaló, hogy ez szamárság. Bármelyik jogi karon másodéven páros lábbal rúgják ki azt a hallgatót, aki nem tudja, hogy az eltulajdonítás szándékának bizonyítása nélkül nem lehet senkit lopással vádolni. Márpedig a történeti tényállás köztudomású eleme az, hogy Magyar Péter azt követően rögtön a Dunába dobta a telefont, hogy elvette azt az őt provokáló férfitől. Hol itt az eltulajdonítás szándéka? Előbb eltulajdonította a telefont, majd rögtön azt követően „megunta” a frissen szerzett tulajdonát és fel kívánt hagyni a tulajdonjogával és kidobta? Ki az az épeszű jogász, aki szerint „derelictio” (a Római jog szerint szemétre szánt és szemétre dobott dolog tulajdonjogának önkéntes feladása) történt? Mi történhetett tehát?Induljunk ki abból, hogy mi a bűncselekmény! A Btk. 4. § (1) bekezdése alapján bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. A (2) bekezdés szerint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. Ennek szellemében elemezzük elemezzük a tényállást nem csak Magyar Péter, hanem az őt provokáló telefonos férfi cselekvőségét is vizsgálva! Tegyük fel a kérdést, hogy a telefonos provokátor cselekménye veszélyes-e a társadalomra. A válasz elég nyilvánvaló: igen, ugyanis törvénybe ütközik. A Ptk. (2:42. § (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, jóhírnevét védje, hogy abban őt senki ne gátolja. A (2) bekezdés pedig rögzíti, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, a személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. az egyes kiemelt személyiségi jogokat nevesíti is, így a 2:43. § b) pontja a magánélet, a d) pontja a becsület és a jóhírnév, az e) pont a személyes adatok a g) pont a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog védelmét rendeli el. Mivel a hang és képmás személyes adatnak minősül, így a hozzájárulás nélkül - főleg pedig kifejezett tiltakozás ellenére - történő kezelése - rögzítése, továbbítása, nyilvánosságra hozása - akár bűncselekmény is lehet!IV./ Személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §)Személyes adattal visszaélés bűncselekményét követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul személyes adatot kezel.Tényállási elemekVédelem alatt álló személyes adat: fénykép, film-, illetve hangfelvétel. Ez a tényállási elem adott.Törvényi tilalom ellenéretiltakozó, illetve hozzájárulást meg nem adó magánszemélyekről készült felvételek. Ez a tényállási elem is adott.Haszonszerzési, vagy jelentős érdeksérelem okozása céljábólNem tudjuk, hogy a provokatőr kapott-e, remélt-e bárkitől pénzt, vagyoni előnyt a ténykedéséért, de az, hogy egy feltörekvő ellenzéki erő vezéralakjának karaktergyilkolási kísérlete volt a cselekmény, azt fényesen bizonyítják azok a sajtóperek, amelyeket Magyar Péter sorozatban nyert meg azok ellen a médiumok ellen, amelyek valótlan állításokat (például perverz viselkedést) közöltek róla az éjszakai események kapcsán. Az tehát nem vitatható, hogy a cél (Magyar Péter személyének és az általa indított mozgalomnak az ellehetetlenítése) kimeríti a jelentős érdeksérelmet. Ez a tényállási elem is adott. Itt vetem közbe, hogy Magyar Péter, mint közszereplő az ilyen minőségében végzett tevékenységéért köteles magasabb küszöbön tűrni a személyiségi jogait érintő támadásokat, márpedig a magánélete nem tartozik ebbe a körbe, hiszen nem politikusi minőségében járt az Ötkertben. Emellett – s ez egyáltalán nem lényegtelen körülmény – a kifogásolt kép-, film, hangfelvételek nemcsak róla, hanem a vele szórakozó fiatalokat, azaz nem közszereplőket is ugyanúgy érintett, az ő személyiségi jogaikat, személyes adataikat is ugyanúgy sértette a telefonos férfi magatartása, márpedig ezeknek a magánszemélyeknek semmiféle tűrési kötelezettsége nincs az efféle inzultusokkal szemben. Az eddigiekből következik, hogy a telefonos férfi nem állt a jogszerűség talaján. Egyértelmű, hogy sértette úgy Magyar Péter, mint a vele egy társaságban lévő, vele együtt szórakozó fiatalok jogos érdekeit. Nyilván a konkrét történeti tényállás elemeinek pontos elemzése dönti azt el, hogy ez a jogellenes magatartás mennyire volt jogsértő és milyen jogszabályt sértett (csak polgári jogi jogkövetkezményei lehetnek, vagy esetleg bűncselekmény miatt is felelősségre lehet vonni). Az nem lehet kérdéses, hogy személyiségi jogokat sért az engedély nélküli kép- és hangfelvétel készítése, azt viszont az ügyészség dönti el, hogy mi kerülhet a vádba. (Egészen pontosan az akkoriban még a Polt Péter irányítása alatt álló ügyészi szervezet...) A telefonos férfi magatartását is figyelve – megítélésem szerint – Magyar Péter jogos védelmi helyzetben volt.V./ Jogos védelem (Btk. 22. §)Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (Ezt a Btk. az Alaptörvény V. cikkéből vezeti le, ami szó szerint ugyanezt tartalmazza.)Tényállási elemekSaját, illetve mások elleni, jogtalan támadás: Magyar Pétert és a vele egy társaságban szórakozó fiatalokat kívánta engedély nélkül, illetve kifejezett tiltakozás ellenére filmezni a provokátor. A védelmet az teszi jogszerűvé, hogy a támadás jogtalan. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben. Tehát úgy a saját személy elleni, mint a mások elleni támadás megvalósult.Személy, javak, vagy közérdek elleni, vagy azokat fenyegető támadásAz emberi méltóság, mint a legalapvetőbb alkotmányos alapjog, illetve az abból eredő személyhez fűződő jogok (például a képmáshoz, hangfelvételhez fűződő jog) minden személyt megilletnek. (Alaptörvény: II. cikkében szerepel, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, amihez minden embernek joga van.) A felvétel elkészítésével, vagy azzal, hogy az illető látványosan nem hagy fel a felvételek készítésének (és vélhető felhasználásának) szándékával felszólításra sem kimeríti azt a tényállási elemet, hogy a jogos érdek sérelmével „fenyegető” magatartást tanúsít a provokátor. Tehát a személy elleni támadás, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzet, mint tényállási elem is megvalósul.A támadás, vagy az azzal fenyegető helyzet közvetlenségeAz, hogy az illető kamerával rendelkező telefonkészülékét Magyar Péterre és a társaságra irányítja nyilvánvalóan legalább annak közvetlen veszélyével fenyeget, hogy felvétel készül, illetve annak felhasználására is sor kerül. (Normál esetben ilyenkor a felvétel készítője elnézést kér, kérésre megmutatja a telefonjában lévő tárhelyet, ha azon van sérelmes tartalom, akkor azt törli, de esetünkben nagyon nem ez történt.) A személy elleni támadás közvetlensége abban nyilvánul meg, hogy másképpen, közvetett módon nem akadályozható meg. A gyakorlatban nincs konkrét, egyéb cselekvési lehetőség. Egy polgári perrel (ami esetleg évek múlva zárul le jogerősen), csak utólag lehet reparálni valamelyest a jogsérelmet, ha egyáltalán megnyílik a mód az ismeretlen elkövető személyének felfedésére, a perhez szükséges adatai, vagy a bizonyítékok beszerzésére. Ha nincs éppen ott rendőr, vagy szakképzett biztonsági őr, aki látja a teljes folyamatot, akkor sem segítséget nem lehet kérni, sem feljelentést nem lehet tenni. Egy sima feljelentés adatok, bizonyítékok nélkül egy ismeretlen tettessel szemben pedig semmit nem ér. Ugyancsak a közvetlenségre utal, hogy ebben a szituációban nincs mód a támadás elől kitérni - mint ahogy például egy késsel támadó ember elől el lehet szaladni -, emellett a Btk. 22. § (4) bekezdése szerint a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Álláspontom szerint tehát Magyar Péter az adott szituációban jogos védelmi helyzetben volt, a saját személyével, illetve a vele szórakozó fiatalok személye elleni, jogtalan, közvetlen, másképpen el nem hárítható támadást hárította el, ami miatt nem büntethető.A jogos védelem mértékeA jogos védelmi helyzet értékelése kapcsán a jelen esetben sem hagyható figyelmen kívül, hogy túllépte-e Magyar Péter a jogos védelem keretében a támadás elhárításához szükséges mértéket, s ha igen, akkor mennyiben és miért. Ennek azért van jelentősége, mert a Btk. 22. § (3) bekezdése szerint nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A telefonhoz, illetve annak tartalmához nyilván csak a tulajdonos tud hozzáférni. Az abban tárolt jogsértő tartalmat is csak ő tudja megmutatni, átadni, megsemmisíteni. A jelen esetben az a kérdés, hogy önkéntes teljesítés híján volt-e abban a helyzetben Magyar Péter, hogy másképpen, mint a telefon elvételével és annak elérhetetlenné tételével megakadályozza a jogsértő tartalom felhasználását. Ezt a konkrét telefon típusa, operációs rendszere, a provokátor által használt archiválási metódusok ismerete nélkül pontosan nem lehet meghatározni, az viszont látszik, hogy az adott szituációban a gyakorlatban a jogsértés életszerűen másképpen nem volt kivitelezhető. Nyílván mérlegelés kérdése, hogy ilyen fotók, filmek jogellenes készítésével mennyire áll arányban az egész telefon megsemmisítése. Egy hétköznapi szituációban nyilván kérdéses lehet, amikor két magánszemély hajba kap egy ilyen ügyben, de Magyar Péter helyzete abban az időpontban egészen különlegesen egyedülálló volt. A NER 16 éves országlását követően frissen fellépő új ellenzéki erő, új párt alakulat jelent meg a politikai színtéren az ő vezetésével, akivel szemben egészen példátlan karaktergyilkolási hadjárat volt folyamatban a közösségi médiában és a teljes közmédiában. Nyilván nem nem hagyható figyelmen kívül ebben a sajátos helyzetben a „menthető felindulás”, ami miatt a támadás elhárításához szükséges mértéket túllépte, ha egyáltalán túllépte. (A jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie, ilyen esetben akár azt is, hogy megsemmisül a telefonja.) A védekezés arányossága kapcsán érdemes szem előtt tartani a 4/2013. Büntető jogegységi határozatot, amely kimondja, hogy meghaladottá vált a korábbi joggyakorlat (ami a 15. számú irányelv III. részének 4. pontjához igazodott) ugyanis annak vizsgálata, hogy „az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna”. A hatályos Btk. szerint a jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb – ám célravezető – elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ezáltal a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást.Szerintem nincs ember, aki az akkori közállapotokat, politikai helyzetet és Magyar Péter mentalitását ismerve azt gondolná, hogy Magyar Péterben nem váltott ki komoly indulatokat a provokátor fellépése.Összességében Tehát – véleményem szerint – jogos védelmi helyzet miatt Magyar Péterrel szemben büntethetőségi akadály van. NEM BŰNÖS! A bűncselekmény hiánya olyan büntetőeljárási akadály, amelynek hivatalból történő észlelése nemcsak a már megindított büntetőeljárás megszüntetését, vagy bírósági szakban, felmentő ítélet hozatalát kell eredményezze! dr. Zeke László - Nyitókép: Magyar Péter - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Ötrészes interjúsorozatunk harmadik részében a Schadl–Völner-ügy kapcsán a bíróság felelősségéről olvashatnak. Az első, bevezető részben az ügy előzményei, a másodikban pedig az ügyészség felelősségének jogi határai láthatóak. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.Egy ilyen kiemelt jelentőségű korrupciós ügyben jogilag meddig tekinthető elfogadhatónak, hogy évekkel a vádemelés után sincs elsőfokú ítélet?Nézzük részletezve• Hol húzódik a határ egy valóban bonyolult büntetőeljárás szükségszerű időigénye és az indokolatlan elhúzódás között?A probléma megoldása látszólag egyszerű: a középkori és kora újkori uralkodók (például Angliában vagy a Német-római Birodalomban) gyakran adtak ki olyan rendeleteket, amelyek a királyi parancsot szándékosan szabotáló vagy a pereket politikai okokból szándékosan késleltető bírákat felségárulás címén halállal fenyegették. A „porosz igazságügyi reform keretében Nagy Frigyes porosz király (1740–1786) például igen radikális lépésekkel küzdött a bírósági eljárások elhúzódása és a bürokrácia ellen, mivel megítélése szerint a sokszor évtizedekig elhúzódó, az országot megbénító perek erősen rombolták a tekintélyét. Elrendelte, hogy minden peres eljárást legfeljebb egy éven belül le kell zárni, függetlenül annak összetettségétől. Rendeletben rögzítette, hogy azokat a bírákat, akik hanyagságból vagy indokolatlan halogatás miatt nem hozzák meg az ítéletet a kiszabott határidőn belül, halálbüntetéssel, vagy a legenyhébb esetben is azonnali hivatalvesztéssel és várfogsággal sújtják. A módszer egészen biztosan hatékony volt, de semmiképpen nem jogállami. A büntetőügyek sokfélesége, bonyolultsága miatt még olyan lazán megfogalmazott elvárás sincs, mint ami a polgári perekben. A tisztességes bírósági eljáráshoz szellemében a polgári perben a bíróságnak észszerű időn belüli el kell bírálnia a jogvitát, ami – a laza hazai szabályozás szerint (2021. évi XCIV tv.) – annyit jelent, hogy az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem telhet el több, mint 5 év. Bár nem nagyon vicces, de én szoktam azzal tréfálkozni az ügyfelek előtt, akik előre szeretnék tudni, hogy a polgári per várhatóan mikor fejeződik be, hogy van választási lehetőségük a per elindítása előtt dönteni: vagy pereskednek és a bíróságra bízzák a döntést, vagy inkább megszerzik maguk a jogi diplomát, mert akkor ők is tudni fogják, hogy kinek van igaza; merthogy az „észszerű idő”, ami alatt a bíróságnak döntenie kell kb. ugyanannyi, amíg meg lehet szerezni a jogi diplomát. Ugyanez az alapjog (a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jog) a büntetőügyekben legfeljebb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt érvényesíthető. A büntetőeljárás alatt álló terhelt jelenthet be ilyen igényt a Magyar Állammal szemben a nemzetközi bíróság előtt, kártérítés végett. A nemzetközi bíróság mérlegeli az ügy komplexitását (sok szakértőt igénylő vagy nemzetközi szálakkal rendelkező ügyeknél); hogy a terheltnek mennyire felróható az elhúzódás (pl. távolmaradásokkal, indokolatlan indítványokkal felelőssé tehető-e a tárgyalás elhúzódásáért); hogy voltak-e olyan hosszú időszakok, amikor a bíróság semmilyen eljárási cselekményt nem végzett (úgynevezett „procedurális inaktivitás” jellemezte-e a bíróság tevékenységét); hogy voltak-e olyan körülmények, amelyek alappal indokolták volna a sürgősséget (pl. fogva tartás, súlyos egészségkárosodás, egzisztenciális ellehetetlenülés) és dönt arról, hogy a terheltnek jár-e kártérítés. Nekem személy szerint nincs túl jó véleményem és tapasztalatom az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó efféle mérlegelésről. Legutóbb egy 13 évvel (!) a büntetőeljárás megindítása után ejtett vád esetében ítéltek meg ügyfelemnek (egy tábornoki rangú katonatisztnek, akinek karrierjét lenullázta az eljárás és aki súlyosan belebetegedett az eljárásba) 3 millió forintot, amit megalázóan kevésnek gondolok. (Gondoljunk bele: 13 évig ül valaki a vádlottak padján, mikor rájön az ügyészség, hogy amivel az illetőt megvádolták az nem is bűncselekmény, ami miatt ejtik a vádat és ezért olyan összeget fizetnek ki, ami közelről sem fedezi akár csak az ügyvédi munkadíjat sem.) • Az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog elsősorban a vádlottat védi, vagy társadalmi érdek is fűződik ahhoz, hogy egy kiemelt közéleti korrupciós ügy belátható időn belül lezáruljon?A tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jog az eljárás alá vont állampolgár joga. Gondoljunk bele, hogy például egy 10-12 évig húzódó válóper esetében milyen lehet úgy élni, hogy nincs lezárva az előző házasság, nincs lehetőség új házasságot kötni. Vagy milyen az, amikor a vádlott évtizedes távlatban büntetőeljárás alatt áll, bizonyos foglalkozásokat nem végezhet, ez idő alatt fogalma sincs arról, hogy milyen ítélet, jogkövetkezmény vár rá! Ezt a „Damoklész kardját” komolyan értékeli a jog: az ítéletben következetesen nyomatékos enyhítő körülményként értékeli a bíróság az eljárás elhúzódását (feltéve, hogy nem a vádlottnak felróhatóan húzódott el). Gyakran a pertaktika része is az, hogy ha nem muszáj, akkor a vádlott és a védő nem siet az ügy befejezésével. Főleg, ha a vádlott nincs kényszerintézkedés hatálya alatt. Ha pedig valamilyen enyhe kényszerintézkedés hatálya alatt áll, például egy Budapest területére kiterjedő lakhelyelhagyási tilalom miatt van „bezárva hosszú időre Budapest területére”, akkor – szerintem – komolytalanná is válik a dolog, pedig ezt az időszakot is (szorzókkal) beszámítják a végül kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. (Gondoljunk csak a Kulcsár Attila nevével fémjelzett nevezetes, 23 milliárdos „bróker-botrányra”, amely 2003-tól 2017-ig tartott, az I. r. vádlott végül a kiszabott 5 év börtönbüntetésből alig kellett valamit börtönben töltenie, miután a rendkívül hosszú ideig Budapest területére vonatkozó lakhelyelhagyási tilalom időtartamát is beszámították a büntetésébe.) Ez a joggyakorlat a vádlottat védi, ebben a „társadalmi érdek” az, hogy a büntetőügybe keveredett polgárok minél kevésbé legyenek kitéve a tisztességtelen eljárás veszélyének. Sok esetben ez inkább felbosszantja a laikus közvéleményt, mintsem megnyugtatná, ezért tapasztaljuk azt, hogy közfelháborodást kelt, ha például a kényszerintézkedés hatálya alatt álló Schadl György kényelmes villájában „tölti előre” büntetését, miközben az átlag magyar számára felfoghatatlan mértékű haszonnal működteti végrehajtói vállalkozását. Mint látjuk ezek a szabályok nem feltétlenül szolgálják azt a társadalmi érdeket, hogy a kiemelt korrupciós ügyek belátható időn belül lezáruljanak. Szerintem ezért indokolt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása, aminek – úgy érzem – ennek a társadalmi igénynek a kielégítése lenne az elsődleges feladata. Hogy ezzel nem vagyok egyedül azt igazolja az a közfelháborodás, ami Unger Anna Róza elnök asszony lelombozó nyilatkozata (hat éven belül ne várjon senki jogerős ítéletet) folytán kialakult.• Ha egy büntetőper éveken keresztül húzódik, ki vizsgálhatja meg, hogy ezért az eljáró bíró, a bírósági igazgatás, a hiányos kapacitás vagy maga az eljárási rendszer felelős?A bírók döntéseibe, így a tárgyalásvezetési döntéseibe sem szólhat bele senki. Szakmai felülbírálatra a fellebbviteli bíróságok jogosultak. Kirívó eljárásjogi szabálytalanságok esetén, amely olyan mértékű, hogy felvetődik a bíró alkalmassága van lehetőség arra, hogy ezen a címen elmozdítsák a bírói posztról. Ilyenkor egy szolgálati bíróság lesz az, aki ítéletet hoz az adott bíró alkalmasságáról. Erre akkor kerülhet sor, ha a bíró folyamatos értékelése során egy megadott szint fölött tárja fel a bírósági igazgatási vezetés az adott bíró problémás működését. Nyilván elfogultak az ilyen eljárás alá vont bírók, amikor a velük szemben folyó eljárásról beszélnek, így nem lehet teljesen készpénznek venni, amit állítanak, amikor azt mondják, hogy ők jól végezték a munkájukat, csak „vegzatúrának” vannak kitéve, aminek célja, hogy megszabaduljanak tőlük. Ez önmagában rendkívül súlyos állítás, de az azért elgondolkodtató, hogy Schadl György – a lehallgatási anyagok tanúsága szerint – igyekezett megszabadulni egy neki nem tetsző bírótól, amivel kapcsolatban felmerült tőle igényként, hogy ha nem lehet csak úgy kirúgni (mivel a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a bírókat), így „diszkomfortosabbá” kellene tenni az illető életét a bíróságon... Szóval a bíró felelősségének, értékelésének szigorú korlátai vannak; a rendszer hibáiért, fogyatékosságaiért pedig nem nagyon lehet direkt felelőst találni. Ez politikai kérdés, a kormányzatnak és a törvényhozásnak a feladata egy működőképes rendszert kiépíteni és működtetni, s hogy ez megvalósul-e, azt pedig mi: választópolgárok vizsgáljuk és hozunk róla „ítéletet” rendszerint 4 évente. • Vizsgálható-e például a tárgyalások gyakorisága, az elhalasztások oka, illetve az, hogy a bíróság megtett-e mindent az eljárás megfelelő ütemezéséért?Vizsgálható. Az igazgatási felettes jogköre ez, mint ahogy az előbbi kérdésre válaszolva taglaltam a bíró alkalmasságának vizsgálata körében. • A per elhúzódásának nagy része szintén az április 12. előtti időszakra esik. Hogyan választható szét a bíróság saját felelőssége attól a rendszerszintű környezettől, amelyben működnie kellett?Szerintem sehogy! A bíróságot nem mentesíti az esetleges mulasztásai miatt az, hogy az Orbán-kormány ideje alatt, vagy a Magyar-korány ideje alatt ítélkezett. Ahogy az orvos sem lehet mentesíteni a felelősség alól, ha szakmai mulasztását az elmúlt politikai rendszer miatti kényszerhelyzetre akarná visszavezetni. Olyan nem lehet, hogy a független, pártatlan, elfogulatlan bíróság alkotmányos kötelezettségét politikai kényszer miatt nem tudja teljesíteni egy demokratikus jogállamban. Olyan persze elképzelhető, hogy egy bíró a „fortélyos félelem” miatt „öncenzúrában” ténykedik, mert fél, például attól, hogy valaki, valamiért „diszkomfortossá” teszi az életét és szakmailag ellehetetlenítik. De miután az Orbán-rezsim idején azért nem egy Augusto Pinochet tábornok által vezetett katonai junta volt (ahol az ellenzék vezetőit helikopterről dobálták ki, meg stadionokban végezték ki tömegesen a rendszer ellenzőit), így semmiféle indoka nincs annak, hogy egy bíró vélt, vagy valós politikai elvárásokhoz „hajlítsa” ítélkezését az objektív, pártatlan igazságszolgáltatás helyett. Sőt! Kitől mástól várható el leginkább, hogy felemelje a hangját a jogállamiságon esett csorba esetén, mintsem a bírótól? Talán a hentesektől, építészektől, fodrászoktól? Az én ideám az, hogy a bírók emelik fel elsőként a hangjukat, amikor munkájuk során jogállamiságot sértő jelenségeket, folyamatokat tapasztalnak. Nekem nagyon kellemetlen volt látni, hogy az Orbán-rezsim idején a bírák arra hivatkozással, hogy ők bizony nem politizálhatnak kényelmes kifogásokat kerestek ahhoz, hogy ne kelljen felemelniük a hangjukat. (Az én értelmezésem szerint a bíró a pártpolitizálástól van eltiltva, nem attól, hogy megszólaljon, ha a jogállamiságot veszélyezteti a hatalom.) Mint Laczó Adrienn ügyvédnő példája (vagy a nevezetes bíró tüntetés) is mutatja igenis van lehetőség arra, hogy felemelje a hangját a bíró, ha nincs meg minden feltétele annak, hogy jogállami körülmények között, pártatlanul, elfogulatlanul ítélkezhessen. Mindem szakmának megvan a maga kockázata. A tűzoltó könnyen megsérülhet munkája közben, a bírónak pedig kötelessége felvenni a harcot a jogsértések ellen, akkor is, ha az ő tevékenységét érinti a jogsértő cselekmény. Ezt akkor is meg kell tennie, ha ez bárkinek (igazgatási felettesnek, politikusnak, ismerősnek) kellemetlen, hiszen erre esküdött fel! És ez nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem a büntetőjog is szankcionálja ennek megszegését. Az ugyanis rendkívül súlyos jogsértés, ha a bíró az, aki hivatali visszaélést, bűnpártolást követ el. Tegyük hozzá, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nagyobb a súlya (ráhatása a tárgyalás menetére) a vádhatóságnak a tárgyalóteremben, mint a bíróságnak. A bíró a vádhoz kötve van, azon nem terjeszkedhet túl. Éppen ezért lesz fontos egy átfogó igazságügyi reform és mélyreható személycserék a kompromittálódott vezetők körében, akik irányt szabhattak az Orbán-rendszer idején folyó büntetőeljárásoknak. Ezt a harcot látjuk most nagyon látványosan kibontakozni az ügyészség berkeiben, a legfőbb ügyész személyének kiválasztása, vagy a régi gárda embereit ért nyilvános kritikák és a nagy nyilvánosság előtt folyó polémiák kapcsán.• Mit tehet április 13. után az új kormány és az Országgyűlés a büntetőeljárások gyorsításáért úgy, hogy a konkrét Schadl–Völner-perbe természetesen ne avatkozzon bele?Az, hogy az NVVH feláll (megszűnik a vádmonopólium), az, hogy az Európai Ügyészség teret kap Magyarországon, hogy a legfőbb ügyész (és vélhetően a kompromittálódott vezetők esetében is) személycserék lesznek a közeljövőben, illetve, hogy a felülbírálati indítvány és a kiegészítő pótmagánvád lehetővé teszik a bírósági jogorvoslatot a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén (ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást) olyan lépések, amelyek önmagukban már gyorsítják a jelenlegi rendszer működését. Emellett jól látható a büntetőeljárás szereplői körében az attitűd változás: látványosan pörögnek az ügyek, az utóbbi hetek, napok eseményei ezt látszanak igazolni. Mivel sokkal nagyobb a figyelem ezeken az ügyeken, mivel sokkal nagyobb teret kap a számonkérés, így a „függetlenség paravánja” mögött sokkal nehezebb lesz „lealibizni” a munkavégzést, legyen szó akár nyomozóhatóságról, vagy akár bíróságról. Természetesen a tárgyi és személyi feltételek mellett bőven van mozgástér az eljárások főleg technikai jellegű „betegségeinek” gyógyításában is. Lehet csökkenteni az adminisztrációt, lehet digitalizálni (modern applikációkkal, akár a mesterséges intelligenciával) az egyes folyamatokat, ki lehet váltani az időigényes, utazásokkal, felesleges személyes jelenléttel járó eljárásjogi cselekményeket online ügyintézéssel.Nem érzem szentségtörésnek a kiemelt ügyekben a feszesebb munkatempót (a teljes munkaidőben való jelenlétet a kötelező heti két tárgyalási nap helyett), mert amint látjuk az Országgyűlés esetében is eredményes a hasonló elvárás. (Még emlékszem arra, mikor a cégbíróságok előtt folyó eljárások tarthatatlan elhúzódásának megakadályozása végett szankciókkal védett határidőket szabtak a cégbíróknak az ügyintézésre. Emlékszem a felháborodásra, hogy ezt lehetetlen tartani... aztán mégis lehetett. Mind a mai napig az egyik legolajozottabban működő rend a cégbírósági rendszerben van.) És persze még több bíró és az ő munkájukat segítő, felkészült szakember szükségeltetik. Ezernyi tipp van a jogász társadalom tarsolyában. Csak meg kellene őket hallgatni. Kulcskérdés• A bírói függetlenség mellett létezik-e intézményi felelősség azért, ha egy kiemelt közérdekű büntetőeljárás indokolatlanul elhúzódik, és ha igen, hol kell ezt a felelősséget keresni?Természetesen nincs határidő a törvényben arra, hogy mennyi időn belül kell büntetőügyben jogerős ítéletet hozni, mégpedig azért nem, mert ilyen határidőt nem lehet megszabni. Legfeljebb a szakma tapasztalatai és a laikus közvélemény igazságérzete az, ami valamiféle elvárhatósági szintet felállít, szélsőséges esetben pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) dönthet arról, hogy a túlságosan elhúzódó eljárás sérti-e az érintett tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alapjogát. A nem megfelelő jogszolgáltatásért az Állam felel az állampolgárral szemben. Ha a jogalkalmazás hibáiért (lassúságáért, hatékonytalanságáért) konkrét személyi felelősség megállapítható (pl. bírói alkalmatlanság), akkor szigorú eljárási rend szerint ki lehet mondani az érintettek (vezetői, jogalkalmazói) alkalmatlanságát. Ha a rendszer egésze nem működik megfelelően, akkor a jogalkotóról és az állami vezetésről mondhat „ítéletet” az adott rezsim leváltásával a nép, országgyűléási választások során.Az előző részekben körbejárt témákBevezető - Ki mit mulasztott – és ki mit tehet most?I. rész - Mit mulasztott az ügyészség?Az utolsó két részben majd az alábbi két témakört taglaljukIII. rész – Korábbi kormány - Mit mulasztott el a rendszer?IV. rész – Új kormány - Mikortól nem elég az örökségre mutatni? Melczer Zsolt - Nyitókép: ÍgyÉlünk fotómontázs

Ötrészes interjúsorozatunk második részében a Schadl–Völner-ügy kapcsán a hazai jogszolgáltatás állapotáról olvashatnak. Az első, bevezető részben az ügy előzményei láthatók. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.A Schadl–Völner-ügyben az ügyészség felelőssége meddig terjed jogilag? Mely döntések tartoznak egyértelműen az ügyészség számonkérhető szakmai felelősségi körébe?Nézzük részletezve• Indokolhatónak tartja-e jogilag, hogy az ügyészség Völner Pállal szemben nem indítványozott letartóztatást, miközben súlyos korrupciós bűncselekményekkel vádolta meg? Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a konkrét ügy részleteit nem ismerem, így szubjektív véleményemet a nyilvánosságra hozott, köztudomású tényekre, illetve sajtóértesülésekre alapozom, s igyekszem a tanulságokat inkább általános érvénnyel megfogalmazni. Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként, miniszterhelyettesként a hazai igazságszolgáltatási ágazat második embere volt. Nemcsak a legmagasabb poszton lévő, igazságügyben dolgozó közigazgatási vezető, aki valaha korrupció megalapozott gyanújába keveredett, hanem ilyen minőségében a legkomolyabb kapcsolati tőkével, adatokkal, cselekvési potenciállal rendelkező tisztviselő is. Schadl György még ennél is magasabb szinten: az első emberként állt a végrehajtói kar élén, de „csak” a végrehajtói kar élén. Azt, hogy Schadl Györggyel szemben kényszerintézkedést alkalmaztak helyénvalónak gondolom, viszont Völner Pál esetében ez erősen magyarázatra szorul. A letartóztatás elrendelésének szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye; tanúk befolyásolásának (megfélemlítésének, jogellenes befolyásolásának), bizonyítékok eltüntetésének veszélye megalapozottan feltehető. Tehát lehet indokolni az elrendelést, vagy az el nem rendelést, csak éppen én nem ismerem ezeket az indokokat Völner esetében. Semmit nem olvastam arról, hogy egy igazságügyi államtitkárnak szabadlábon miért ne lenne módjában megnehezíteni a bizonyítást egy igen súlyos korrupciós ügyben; esetében miért nem áll fenn a tanúk megfélemlítésének, jogellenes befolyásolásának veszélye (főleg, mert hallottuk a nyilvánosságra hozott hangfelvételeket); miért nem áll fenn az összebeszélés, a bizonyíték eltüntetésének, elrejtésének veszélye.• Milyen jogi mérce alapján lehet utólag megítélni, hogy helyes volt-e bizonyos nyomozati szálakat elkülöníteni, megszüntetni vagy nem továbbvinni? A „mérce” a vád eredményessége lehet. Ha az eljárás nem sikeres: bizonyítékhiányos felmentéssel zárul az eljárás, akkor felmerülhet, hogy az ügyész nem jól végezte a munkáját, kihagyott, elmulasztott valamit, így az is kérdésessé válhat, hogy miért nem „vitt tovább valamilyen szálat”. Ha bűncselekmény hiányos felmentés, akkor feltehető, hogy elvégezte ugyan a munkát, csak éppen a bíróság nem osztotta a jogi álláspontját.• Ha egy politikailag érzékeny ügyben felmerül annak gyanúja, hogy bizonyos kapcsolatokat vagy szereplőket nem vizsgáltak kellő mélységben, milyen jogi eszköz van ennek utólagos felülvizsgálatára?A bíróság teljes függetlensége az egyik legfontosabb jogállami garancia. A bíróság hatályos jogszabályi keretek közötti működése ezért rendkívüli esetekben és különleges körülmények között kontrollálható és az is csak szigorú törvényi garanciákkal. Jogerősen lezárt ügyekben csak rendkívüli perorvoslatokkal lehet élni. A korábban nem vizsgált, de az ügy megítélését lényegesen befolyásoló új bizonyíték kerül napvilágra, akkor perújítással lehet élni, amennyiben a jogerősen befejezett eljárásban valamilyen lényeges, súlyos törvénysértés történt a bíróság részéről, akkor felülvizsgálattal lehet élni. Ezeket a hagyományosan létező rendkívüli jogorvoslati formákat nem kifejezetten a politikai befolyásolás ellenszereként találták ki. (Hanem olyan esetekre, mint amilyen például a móri mészárlás ügyében utóbb előkerült tárgyi bizonyíték, vagy a Balla Irma sérelmére elkövetett emberölési ügy, ahol utóbb került képbe a valós elkövető.) Tartok tőle, hogy a politikai okból nem kellő részletességgel vizsgált potenciális elkövetők ügye csak egészen speciális esetben adhat okot arra, hogy a bírósági folyamatba „kívülről” be lehessen avatkozni. Gyakorlatilag akkor, ha valamilyen súlyos bűncselekmény (pl. hivatali visszaélés) bebizonyosodik az igazságszolgáltatás berkein belül akár a bíróság, akár a vádhatóság részéről. (Tudni kell, hogy a bíróság a vádhoz kötve van, a felelősség tehát elsősorban az ügyészségen van, a bíróság csak azt tárgyalhatja, amit letesz elé az ügyész ebben a körben.) Mondanom sem kell, hogy milyen nehéz feladat (csaknem lehetetlen) ebben a körben az ügyész, vagy a bíró felelősségét megállapítani. De legalább van Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal; ki más, ha nem ez az újdonatúj szerv az, aki egy ilyen nehéz feladattal is meg tud birkózni.• Egy új legfőbb ügyész elrendelheti-e korábbi ügyészi döntések rendszerszintű átvilágítását, és ennek hol vannak a jogállami korlátai?Az új legfőbb ügyész a törvény keretei között azt tesz, amit akar. Nagyon szembeötlő a széles nyilvánosság előtt, hogy rendkívül nagy számban vannak 2026. április 12. napja után „felpörgő” ügyek, amelyekben éppen most jutott el odáig az ügy, hogy valamilyen a nyilvánosság számára is látható (és régen várt) eljárásjogi cselekmények történjenek, így gondolom meg fog történni a korábbi ügyek átvilágítása is. Fontos jogállami korlát, hogy jogerősen lezárt ügyekben kifejezetten tilos nyomozni; ilyen ügyben gyakorlatilag perújítási okot szolgáltató bizonyíték előkerülése esetén kerülhet sor. Új helyzetet a még le nem zárt, aránytalanul elhúzódó, „gyanús” ügyekben lehet, miután az ügyészség vádmonopóliuma az NVVH felállításával megszűnt, valamint az Európai Ügyészség hazai működésével a vádemelést megelőző nyomozás is új szintre emelkedik (erősen leszűkül annak lehetősége, hogy a nyomozóhatóság esetleg elszabotáljon valamilyen lényeges nyomozati cselekményt). A jogásztársadalom elvárását szokásához híven elég keményen és szókimondóan fogalmazta meg a Vidéki prókátor 2026. 09. 16. napján Facebook-profilján közzé tett posztjában: „Úgy tűnik, hogy az elvileg független ügyészség számára a valódi függetlenség követelményének érvényesítése feszültséget okoz, mert egyesek olyannyira hozzászoktak a pórázhoz, hogy nem nagyon tudnak meglenni nélküle. (…) szeretnénk tudni, hogy kik voltak azok az ügyészek, akik a maffia bűnpártolóiként súlyos bűncselekmények eltussolásában vettek részt, mert velük aligha lesz lehetséges a szervezet megújulása.”• Hol húzódik a határ a rossz szakmai döntés, az ügyészi mulasztás és az esetleges jogi felelősség között?Fontos és nem egyszerű kérdés. Alapvetésként rögzítsük, hogy a bíróság előtt nem az az „igaz”, ami a valóságnak megfelel, hanem az, amit perrendszerűen lehet bizonyítani. A bizonyítási eljárás keretében – mivel az ártatlanság vélelme természetesen az ügyészekre is vonatkozik – azt kell bizonyítani, hogy az elkövetőt bűnös szándék vezette, nem pedig valamiféle alkalmatlanság, trehányság, felkészületlenség, amikor rossz, nem célravezető döntést hozott, mulasztott. Ez a bizonyítás objektív eszközökkel sokkal nehezebb, mint azt a laikusok elsőre gondolják, ugyanis a bizonyításnak minden kétséget kizárónak kell lennie, ugyanis minden kétség a terhelt javára értékelendő! Tehát nem elegendő az, hogy „de hát kiveri a szemünket, hogy nem csinál semmit, vagy nem azt csinálja, amit kell”, mert bizonyítani azt kell, hogy az illető nem egyszerűen buta, lusta, felkészületlen, trehány, hanem hogy szándékosan igyekszik bűnösöket mentesíteni a felelősség alól. Az ügyész munkájának minőségét alapvetően a bíróság értékeli az ítéletben. (Igaz, hogy csak a vád keretei között, azt nincs joga bírálni, hogy kit, miért nem vádolt meg.) A „rossz” szakmai döntés, vagy mulasztás következménye lehet az, hogy a bíróság eltérő álláspontra helyezkedik, s felmenti a vádlottat (aki egyébként még az is lehet, hogy bűnös). Ez önmagában nem alapozza meg az ügyész felelősségét, ehhez – mármint, hogy tévedjen, rosszul végezze a munkáját – úgymond „joga van”, ezért legfeljebb, ha kirívóan gyakran csinálja szakmai előmenetelében lehet következménye. Ahhoz, hogy az ügyész a tevékenységével kapcsolatban felelősségre vonható legyen többlet tényállásra van szükség. Praktikusan valamilyen bűncselekmény (hivatali visszaélés, bűnpártolás, vesztegetés stb.) elkövetésére.Kulcskérdés• Van-e ma jogi lehetőség annak érdemi kivizsgálására, hogy az ügyészség a Schadl-Völner-ügyben valóban minden indokolt lépést megtett-e a teljes kapcsolatrendszer és az esetleges további felelősök feltárására?Ma erre egészen biztosan nincs lehetőség, mert az ügy még folyamatban van, ráadásul bírósági szakaszban és nem tudjuk, hogy mit derítettek fel, ezért az „indokolt lépések” sem térképezhetőek fel. Legfeljebb annyi állapítható meg, hogy jelen állás szerint nincs (én legalábbis nem tudok ilyenről) megnyugtató magyarázat arra, hogy Völner Pál miért nem állt semmiféle kényszerintézkedés alatt, miért kapták vissza a rokonok a gyanús eredetű vagyontárgyakat, s hogy miért kaphatta vissza Völner Pál az ügyvédi praxisát. Amit én a sajtóban olvastam arról, hogy a praxis visszaadásának indoka az volt, hogy Justitia mérlegének egyik serpenyőjében az ügyvédségbe, a jogszolgáltatás korrektségébe vetett közbizalom volt (ami nyilván sérül a foglalkozásától eltiltott ügyvéd praxisának előzetes visszaadásával), a másik serpenyőben pedig az volt, hogy a foglalkozásától eltiltott ügyvédnek megélhetési nehézségei támadnak, ami a bíróság szerint aránytalan hátránynak minősülhet. Hát, nem tudom... Azt viszont tudom, hogy a hatályos jog szerint a korrupciós cselekménnyel meggyanúsított orvost a gyanú közlését követően (se vádemelésre, se jogerős ítéletre nincs szükség) mérlegelés nélkül kötelező kirúgni az állami egészségügyi szolgáltatótól...A hátralévő három részben az alábbi témaköröket taglaljukIII. rész: Meddig fogadható el egy per elhúzódása? IV. rész: A korábbi kormány felelőssége – Mit mulasztott el a rendszer? V. rész: Az új kormány felelőssége – Mikortól nem elég az örökségre mutatni? Melczer Zsolt - Nyitókép: ÍgyÉlünk fotómontázs

Ötrészes interjúsorozatot indítunk a Schadl-Völner-ügy kapcsán a hazai jogszolgáltatás állapotáról. Az eddig történtekről és a további teendőkről kérdeztük dr. Zeke László ügyvédet, aki 33 éve folytat magánpraxist, televíziós műsorok jogi szakértője, rendszeres vendége az ATV Aktuál műsorának.Az első részben egy áttekintéssel kezdünk, és megmutatjuk, hogy milyen kérdéskörökben kérdeztük meg dr. Zeke Lászlót. Itt pedig elolvashatják, hogy dr. Gaál Lóránt jogász mikért írt oldalunkon az ügyről 2026. március 26-án.Nézzük röviden a tényeketA vád szerint Schadl György 2018 előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, és 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot adott neki azért, hogy Völner államtitkári befolyását Schadl érdekei szerint használja, többek között végrehajtói kinevezések ügyében. Az ügyészség Völnerre beismerés esetére 8 év börtönt és a jogi végzettséghez kötött foglalkozásoktól végleges eltiltást indítványozott. Völner valóban egyetlen napot sem töltött letartóztatásban. Az ügyészség 2022-ben azt közölte, megvizsgálták a kényszerintézkedés szükségességét, de szerintük annak törvényi feltételei nem álltak fenn. Az ügyvédi praxisát valóban visszakapta 2025. december 2-án, és jelenleg ismét teljes értékű ügyvédként dolgozhat. Viszont egy fontos pontosítás: őt nem tiltották el korábban örökre az ügyvédségtől. Az ügyészség azt kérte, hogy majd az ítéletben tiltsák el végleg; addig a praxisát csak felfüggesztették. A bírósági döntés nyomán ezt a felfüggesztést kellett megszüntetni. A nagy per még első fokon sem ért véget. 2026-ban is tanúkihallgatások zajlottak; a szeptember elejére tervezett tárgyalásokat elhalasztották, és Schadl védőjének közlése szerint várhatóan november előtt nem folytatódik az eljárás. Közben több mellékszál is problémás maradt. A nyomozati anyagból elkülönített, Rogán Antal környezetét érintő ügyek közül kettőt 2025-ben vádemelés nélkül megszüntettek, egy harmadik 2026 tavaszán még folyamatban volt. A Telex feltárása szerint több olyan szálat sem vizsgáltak végig, amely Schadl és Rogán kabinetfőnöke közötti kapcsolatot érintette.Hol lehet a felelősség?1. Az ügyészségnél?Az ügyészség döntött a vádemelésről, a nyomozati szálak elkülönítéséről vagy lezárásáról, valamint arról is, milyen kényszerintézkedést indítványoz Völner Pállal szemben. A meghatározó ügyészi döntések döntő része még a 2026. április 12-i kormányváltás előtt született. Kérdés, hogy ezek mindegyike szakmailag indokolt volt-e, és milyen lehetőség van ma az esetleg lezárt vagy félbehagyott szálak felülvizsgálatára.2. A bíróságnál?A vádemelés 2022-ben megtörtént, 2026 őszén azonban még elsőfokú ítélet sincs. A bíróság független a végrehajtó hatalomtól, ezért sem a korábbi, sem a jelenlegi kormány nem mondhatja meg, mikor és milyen ítélet szülessen. Ettől még jogos kérdés, hogy egy ilyen jelentőségű büntetőügy miért húzódik ennyi ideig, és az eljárás elhúzódásáért terhel-e bárkit intézményi felelősség.3. A korábbi kormánynál és törvényhozásnál?Vajon a konkrét büntetőeljárásba a korábbi kormány sem avatkozhatott bele? A büntetőeljárási szabályok kialakítása, az igazságszolgáltatás megfelelő erőforrásainak biztosítása és a végrehajtói rendszer szabályozása azonban hosszú éveken keresztül az akkori politikai vezetés felelősségi körébe tartozott. Kérdés tehát, hogy mindent megtett-e azért, hogy az ilyen ügyek észszerű időn belül lezárhatók legyenek.4. Az új kormánynál és törvényhozásnál?Az új kormány egy már évek óta folyamatban lévő büntetőeljárást örökölt, ezért rajta nyilvánvalóan nem kérhető számon, hogy öt hónap alatt miért nem született ítélet. A rendszer működőképességéért azonban április 13-tól már neki is felelősséget kell vállalnia. Jogos kérdés tehát, hogy mit tett eddig a büntetőeljárások gyorsítása, az intézményi kapacitások növelése és a politikailag érzékeny korrupciós ügyek hatékonyabb kezelése érdekében.Ebben a négy kérdéskörben boncolgatjuk majd a Schadl–Völner-ügyet dr. Zeke László jogásszal készített négyrészes interjúnkban a következő felosztásban: II. rész - Az ügyészség – Mit kellett volna másképp tenni? III. rész - A bíróság – Meddig fogadható el egy per elhúzódása? IV. rész - A korábbi kormány felelőssége – Mit mulasztott el a rendszer? V. rész: - Az új kormány felelőssége – Mikortól nem elég az örökségre mutatni? Melczer Zsolt - Nyitókép: ÍgyÉlünk fotómontázs

Nyílt levél dr. Varga Marina polgármester asszonynakA mai napon - 2026. 09. 29. - megszületett az első jogerős ítélet a balmazújvárosi dolgozók sorozatperében, amelyben a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta a Debreceni Törvényszék I. fokú ítéletét. Igazat adott a dolgozónak abban, hogy a Balmazújvárosi Önkormányzat fenntartásában lévő munkáltató által, 3 hónapig ki nem fizetett (csak utóbb, pár ezer forint késedelmi kamattal kifizetett) munkabér mellett az emberi méltóságot sértő munkáltatói kötelezettségszegés miatt pluszban 500.000,- Ft sérelemdíj is jár!Az I. f. ítélet megszületéséről szóló posztom meglehetősen felpaprikázta a polgármester asszonyt, aki elég éles hangon reagált.A jogerős ítélet alkalmat teremt számomra, hogy reagáljak személyemet is érintő megnyilvánulásaira:Tisztelt Polgármester Asszony!Tisztelettel kérem, hogy nyugodjon meg! Megfogadva a nekem címzett nyilvános posztjában foglaltakat „arra szorítkoztam, ami a feladatom”: jogerősen megnyertem az első pert abban a persorozatban, amit a Tisztelt Polgármester Asszony vezette önkormányzat fenntartásában működő cégeknél dolgozó alkalmazottak indítottak emberi méltóságukat sértő jogsértés miatt. Tájékoztatni kívánom, hogy ezekben a perekben nem „sikerdíjban” állapodtam meg a megbízókkal, hanem óradíjas elszámolásban. Ez annyit jelent az Ön számára, hogy minél tovább tartanak a perek, minél több ügyvédi teendőt kívánnak meg a felperesektől, annál több munkadíjat lesz kénytelen a munkáltató (valójában a fenntartó önkormányzat) megfizetni. Ezért a felelősséget akár a felperesekre, akár az őket képviselő ügyvédre hárítani oktondi dolog. Gondolom, ahogy gratulált az I. f. ítélethez, úgy a II. f. jogerős ítélethez is gratulálni fog. Azt írta, hogy reméli, mihamarabb sikerül lezárni ezt a méltatlan ügyet. Önnél csak ügyfeleim remélik jobban, így nem érzem akadályát annak, hogy a Tisztelt Polgármester Asszony intézkedjen a még folyamatban lévő és az igen nagy számú, potenciálisan megindítható perek lezárása, illetve elkerülése végett. (Több tucat dolgozó jár ugyanis hasonló cipőben, mint a mai napon jogerősen pert nyert ügyfelem.) Semmi akadálya tehát, hogy intézkedjen és mint fenntartó teremtse meg a feltételeit annak, hogy az összes méltatlan helyzetbe került dolgozót a munkáltató kárpótolja a kért 500.000,- Ft-os sérelemdíj megfizetésével. Nem kötelező a dolgozókat perre kényszeríteni; nem kötelező aztán rajtuk - vagy ügyvédjén - számonkérni a perköltséget. Itt a nagyszerű alkalom a méltánytalan - a dolgozókat ért, emberi méltóságukat sértő - helyzetet illően lezárni! Ami a legutóbbi indulatos posztjában személyemet érintő sértegetést illeti azt betudom valamiféle hisztinek és kész vagyok arról ennek megfelelően megfeledkezni. Hogy valótlanul azt állítja, hogy én Önt „gyaláztam”, hogy „valótlanságokat közöltem”, meg hogy „ízléstelennek tatja az általam közölt tartalmakat”, hogy azt állítja ügyvédként „megtévesztem embertársaimat”, hogy „szégyenérzet nélkül hazugságokat írok le”, hogy másokat „rossz színben tüntetek fel”, hogy a „jellememre” tesz illetlen megjegyzéseket, illetve szakmaiságomat, szaktudásomat kérdőjelezi meg - „többet ésszel, mint erővel"-ezik -, éppen akkor, amikor megnyerjük a pereket, arra nem kívánok még csak válaszolni sem - nemhogy pert indítani jó hírnév sérelme miatt. Spongyát rá! Most Önön a „világ szeme”. Ön az önkormányzat első embere. Mindegy, hogy a probléma keletkezésekor, vagy a perek megindításakor ki volt a polgármester. A lényeg az, hogy most, amikor a problémát meg lehet oldani ki a polgármester. A fenntartó személye nem változott meg attól, hogy az önkormányzat vezetése megváltozott. Ha a munkáltatónak nincs pénze a dolgozók fizetését, vagy az őket megillető sérelemdíjat kifizetni, akkor a felelősség a fenntartónál van. Önöknél. Nem kell „szégyellnie magát” az előző polgármester hibái miatt, hanem orvosolnia kell azoknak a dolgozóknak a problémáit, akiknek (immár jogerős ítélet is igazolja) megalázó bánásmódban volt részük. Tudom, hogy nem könnyű a dolga ilyen helyzetben egy polgármesternek, de ez egy ilyen szakma. Ön erre vállalkozott, Önt erre megválasztották, Ön most is a posztján van. Senki nem tudja ezt a problémát Ön helyett megoldani (a régi polgármester sem). Azért szólok ez ügyben, mert ez úton is igyekszem jelezni: nem „faroltam ki” az ügyfeleim mögül. Igaz, hogy igyekeztem a lehető legvégsőkig elkerülni a pert és a problémát közös megegyezéssel, peren kívül megoldani, több, mint egy évet hajlandóak voltunk arra várni, hogy egyeztessünk - közben szünetelő perekkel -, de egyetlen alkalommal sem sikerült személyesen bejutnom a Tisztelt Polgármester Asszonyhoz fogadóórára. A munkáltatókat képviselő ügyvéd kolléga a sok-sok kérésre reagálva egyetlen alkalommal jelezte, hogy a polgármester asszony kész fogadni, majd nem sokkal a megbeszélt időpont előtt jelezte, hogy idő közben Önnek sürgős dolga akadt, így a találkozó elmarad. Nem éreztem a nekem címzett nyílt levelében a „konstruktív, közös munkára” való hajlandóságot, a „kölcsönös tiszteletet”, az „egymásba vetett bizalmat”. Egy biztos, hogy a folyamatban lévő perek mellett a további legalább 60 dolgozó ügyében is kész vagyok peres képviseletet ellátni (amennyiben a dolgozók megbíznak bennem és megtisztelnek azzal, hogy megbíznak engem a peres képviselettel). Szó sincs tehát „kifarolásról”, sőt! A feltehetően fenyegetőzésnek szánt „a szükséges jogi lépéseket megteszem” legyen most inkább az, hogy megjelenik Balmazújváros művelődési központjában az érintett dolgozók, ügyfeleim előtt, és közösen megbeszéljük, hogy hogyan tovább! Kérem, hogy adja meg azokat az időpontokat, ami alkalmas Önnek egy ilyen találkozóra! Készek vagyunk - a több tucat ügyfelemmel együtt - alkalmazkodni Önhöz.Több, mint egy év várakozás után azt hiszem, nem nagy kérés a balmazújvárosi polgároktól, hogy szenteljen nekik egy kis időt, adjon lehetőséget egy olyan lakossági fórumra, ahol azok a dolgozók vesznek részt, akik vagy perben állnak, vagy perben fognak állni, ha nem sikerül megegyezéssel rendezni a jogvitát. Azt hiszem ez lenne a megfelelő viselkedés, ha – ahogy nekem címzett nyílt levelében írta – a kormányváltás után „tisztesség szerint kívánja végezni” munkáját.Munkájához jó egészséget kívánva várom visszajelzését az időpontról, amikor kész fogadni bennünket, illetve tájékoztatni az érintett dolgozókat!Tisztelettel: dr. Zeke László dr. Zeke László - Nyitókép: dr. Varga Marina - Fotó: dr Varga Marina Facebook oldala - ÍgyÉlünk grafika

Összedőlhet 138 kilométer magas pénzoszlop? Rogán hivatala írta ki, Mészáros és Szíjj köre nyerte el, az új kormány pedig most megpróbál kiszállni a 35 évre kötött szerződésből.Ha a 23.196 milliárd forintot húszezresekben egymásra tennénk, a pénzoszlop Magyar Péter videójának szemléltetése szerint körülbelül 138 kilométer magas lenne. Elképesztő, hiszen ez nagyjából tizenötszöröse a Mount Everest magasságának. A jelenlegi kormány hivatalos felülvizsgálata ekkorára becsüli a magyar állam teljes, 35 év alatt esedékes fizetési kötelezettségét.Az összeg azonban nem azonos sem a koncessziós társaság nyereségével, sem azzal, amennyit a szerződés felbontásával automatikusan meg lehet takarítani. A valódi kérdés az, hogy hogyan kötötte le az Orbán-kormány 2057-ig az ország gyorsforgalmi úthálózatának csaknem kétharmadát. Kik hozták meg a döntéseket, kik jártak jól velük, és miért félrevezető Vitézy Dávidra tolni a pályázat felelősségét?Rogán hivatala készítette elő az ország legnagyobb közbeszerzésétA 35 éves autópálya-koncessziót 2021-ben a Nemzeti Koncessziós Iroda írta ki. Az Irodát az Orbán-kormány 2020-ban hozta létre, és a pályázat idején a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alatt működött. Feladata nem pusztán adminisztratív volt, hanem a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható kormányrendelet szerint az Iroda készítette elő és folytatta le a koncessziós eljárást, bírálta el az ajánlatokat, és kötötte meg a szerződést is.A politikai felelősség ezért elsősorban az akkori Orbán-kormányé, azon belül pedig a koncessziós rendszerért felelős Rogán Antalé. Rogán jelentette be 2022. május 6-án a nyertest is. A korabeli beszámoló szerint Rogán azt közölte, hogy minden formai követelmény teljesült, és a Mészáros Lőrinchez, illetve Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok konzorciuma adta a legjobb ajánlatot. Pedig a konstrukciót már a szerződés aláírása előtt komoly bírálat érte. A Transparency International Magyarország 2021 júliusában az Európai Bizottsághoz fordult. A szervezet jogi igazgatója 2012 óta Ligeti Miklós. A szervezet szerint kérdéses volt, hogy valódi koncesszióról van-e szó, mert nem látszott érdemi kockázatátadás a magánpartnernek. A 35 éves időtartamot megalapozó számításokat pedig az állam nem adta ki. Három ajánlat, egy NER-konzorciumHárom ajánlat érkezett. Az egyiket a Strabag és a Colas alkotta csoport nyújtotta be. A másodikat a Dömper Kft. vezette konzorcium, a harmadikat pedig a Themis Magántőkealap vezette pályázó. A Strabag és a Colas konzorciuma egy osztrák versenyhatósági ügy miatt kiesett. Végül a Themis-konzorcium nyert. A csoport hét magántőkealapból állt, és a pályázatban megnevezett alvállalkozók között már ott volt a Duna Aszfalt, a Mészáros és Mészáros, a Hódút, a Közgép, a Főmterv és több más útépítő, illetve mérnöki vállalkozás. A pályázók és alvállalkozók névsora a 2022-es eredményhirdetés összefoglalójában is megtalálható.A nyertes érdekeltség 2022 szeptemberétől mintegy 1.230 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át. Nemcsak az üzemeltetés és a karbantartás került hozzá, hanem az ehhez szükséges állami infrastruktúra és munkaerő jelentős része is. A jelenlegi kormány értékelése szerint ezzel az állam részben elvesztette azt a képességét, hogy saját maga lássa el a feladatot. Ugyanez a kormányzati vizsgálat állítja azt is, hogy az MKIF-et tulajdonló alapok különböző mértékben Mészáros Lőrinchez vagy Szíjj Lászlóhoz köthetők, miközben az alvállalkozók kiválasztására már nem vonatkoznak a közbeszerzési eljárások átláthatósági szabályai.Vitézy Dávid részletes magyarázata az autópálya-koncessziórólKevés kockázat, több ezermilliárdos lehetséges haszonEgy koncesszió lényege elvileg az, hogy a magánpartner a magasabb hozamért cserébe valódi üzleti kockázatot vállal. A mostani felülvizsgálat ezzel szemben azt állapította meg, hogy a szerződést háromszor módosították, többnyire a Mészárosék kockázatának csökkentésére. Az állam átvállalta az útdíjbevétel ingadozásának és az építőipari drágulásnak a terheit, a koncesszor pedig lehetőséget kapott a nem jövedelmező útszakaszok felmondására. A kormány által ismertetett, alternatív szolgáltatótól származó becslések szerint a nagykarbantartások 61 százalékkal, az üzemeltetés és fenntartás 53 százalékkal, az építés és sávbővítés pedig 30 és 35 százalék közötti mértékben lehet túlárazott. A korábbi összegek is óriásiak voltak. A Szabad Európa által megszerzett szerződéses mellékletek az alaphálózat esetében nettó 15.073 milliárd, a később bevonható útszakaszokkal együtt pedig nettó 17.290 milliárd forintos, indexálható kifizetési összeget tartalmaztak. A jelenlegi kormány a teljes, 35 éves fizetési kötelezettséget már 23.196 milliárd forintra becsüli.A G7 által feldolgozott vállalati beszámolók szerint a koncesszióhoz kapcsolódó MKIF-cégek 2022 szeptembere és 2025 vége között összesen 95,7 milliárd forint adózott eredményt értek el, tulajdonosaik pedig 47,5 milliárd forint osztalékot vettek ki. Ha az eddigi, 12,6 százalékos nyereségráta hosszú távon is fennmaradt volna, a tulajdonosi nyereség a futamidő végére ezermilliárdos nagyságrendet érhetett volna el. Ez azonban csak becslés, nem garantált jövőbeni profit, és nem tartalmazza a kapcsolt alvállalkozók esetleges nyereségét. Változatlan konstrukció és tartósan fennmaradó nyereségráta mellett tehát Mészárosék ezermilliárdos nagyságrendű haszonra tehettek volna szert.Miért nem Vitézy írta ki és írta alá? A Fidesz utólag Vitézy Dávidot is megpróbálta összekapcsolni a koncesszióval. A párt azt állította, hogy közlekedési államtitkárként ő koordinálta a szerződés hatálybalépéséhez szükséges intézkedéseket. A kronológia azonban világosan elválasztja egymástól a döntéshozatalt és a későbbi végrehajtást. Rogán Antal 2022. május 6-án jelentette be a nyertest. A szerződést május 17-én kötötték meg. Vitézyt csak május 25-én nevezték ki közlekedési államtitkárnak. Államtitkárként tehát nem vehetett részt a pályázat kiírásában, az ajánlatok elbírálásában, a győztes kiválasztásában vagy a szerződés aláírásában. Hivatali idejére már a szeptember 1-jei hatálybalépés előkészítése és a megkötött szerződés gyakorlati végrehajtása esett. Ez azonban nem azonos az eredeti politikai döntésért és a szerződés feltételeiért viselt felelősséggel. Rogán szerepe nem ért véget a szerződés megkötésével. A jelenlegi kormány hivatalos összefoglalója szerint a megállapodást háromszor módosították. Ezek a változtatások többnyire tovább csökkentették a Mészárosék üzleti kockázatát. Vitézy Dávid 2026. szeptember 20-i közlése szerint a 2023 decemberében aláírt egyik szerződésmódosítással vezették be az úgynevezett háborús beruházási többletköltség-kompenzációt. A módosítást Rogán Antal írta alá. Ennek alapján az építőipari árak és a kamatok emelkedéséből származó többletterhek jelentős részét az állam vállalta át.Vitézy számítása szerint ez a változtatás legalább 5.000 milliárd forinttal növelhette meg az állam teljes futamidőre jutó fizetési kötelezettségét.Az eredeti szerződés megkötésekor Magyarországon már különleges jogrend volt érvényben. A 2022. május 17-i aláírás idején még a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet állt fenn. A háborús veszélyhelyzet csak május 25-én lépett hatályba. Ezért nem állítható, hogy az eredeti szerződést a háborús veszélyhelyzet tette lehetővé.Mi lehet Rogán felelőssége? A 2023. decemberi módosítás idején azonban már háborús veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás volt. Ebben a különleges jogrendben a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggeszthette, illetve törvényi rendelkezésektől is eltérhetett. Ez a rendes parlamenti törvényalkotásnál gyorsabb és tágabb jogalkotási lehetőséget biztosított. Vitézy Dávid közlése szerint egy ilyen veszélyhelyzeti kormányrendelet teremtette meg a 2023-as szerződésmódosítás jogi lehetőségét. A módosítást ezt követően Rogán Antal írta alá az állam képviseletében. A szabályozás abból indult ki, hogy az ukrajnai háború elhúzódó gazdasági következményei előre nem voltak láthatók. Oroszország azonban 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát. Az eredeti koncessziós szerződést csaknem három hónappal később, május 17-én írták alá. Ez felveti a kérdést, hogy a háború már ismert gazdasági kockázataival miért nem az eredeti szerződésben számoltak, és miért az állam vállalta át később ezek jelentős részét. Rogán szerepe 2024-ben ismét előkerült. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása a szerződés alapján lehetőséget teremthetett volna az államnak a felmondásra. A nyilvánosságra hozott dokumentumokról szóló Telex-beszámoló szerint Rogán 2024. július 29-én olyan egyoldalú nyilatkozatot írt alá, amelyben az állam vállalta, hogy az Európai Bíróság eljárásának lezárásáig nem él ezzel a felmondási jogával. Vitézy kézben tartja a dolgokatA jelenlegi kormány szerint a koncessziós terület ekkor már Nagy Mártonhoz tartozott. Emiatt a nyilatkozat érvényességét is vitatják. Vitézy közlése szerint Rogán nyilatkozata csökkentette a Mészárosék kockázatát. Ezután az MKIF az OTP-től, az MBH Banktól és az állami Magyar Fejlesztési Banktól is finanszírozáshoz jutott. Az ügynek büntetőjogi folytatása is lehet. Vitézy ma - szeptember 21-én - bejelentette, hogy a kormány büntetőfeljelentést tesz, mert álláspontja szerint fennállhatnak a hűtlen kezelés körülményei. A Telex beszámolója szerint Vitézy azt mondta, hogy a büntetőfeljelentések azokat is érinthetik, akik az állam oldaláról aláírták a szerződéseket, valamint az MKIF oldalán felelős személyeket is. Az új kormány megállítaná — A pontos megtakarítás még nem ismertA kormányváltás után megkezdődött a koncessziós szerződés jogszerűségének és gazdaságosságának felülvizsgálata, majd a kormány 2026. szeptember 18-án bejelentette, hogy kezdeményezi a koncessziós szerződés megszüntetését, akár közös megegyezéssel, akár egyoldalú felmondással. Vitézy szerint a szerződés nemcsak súlyosan túlárazott és jogszerűtlen, hanem annyira túlméretezett, hogy elszívja a magyar közúthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítható forrásokat. Emiatt az állam nem tud elegendő pénzt fordítani az egy- és kétszámjegyű főutak felújítására és karbantartására. A miniszter szerint csak a koncesszió megszüntetésével teremthető ismét érdemi forrás ezekre a munkákra.Ezzel a lépéssel azonban még nem „spóroltak meg 23.196 milliárd forintot”. A pontos nettó megtakarításhoz le kell vonni a már teljesített kifizetéseket, az esetleges felmondási vagy elszámolási összeget, valamint azt, amennyibe a következő évtizedekben az utak állami üzemeltetése, felújítása és fejlesztése kerül. A tárgyalások és az esetleges jogviták eredménye ma még nem ismert.Az már most kijelenthető, hogy az új kormány egy olyan fizetési pályát próbál megszakítani, amely a hivatalos becslés szerint 2057-ig 23.196 milliárd forinttal terhelte volna meg az államkasszát. A kormány álláspontja szerint a jogszerű felmondással járó fizetési kötelezettség jóval kisebb lenne annál, mint amit a szerződés fenntartása esetén kellene kifizetni. A valódi megtakarítást majd a végleges megállapodás és az állami üzemeltetés költségeinek ismeretében lehet kiszámolni, de a politikai felelősség időrendje már most is egyértelmű. A konstrukciót Rogán hivatala készítette elő, és az Orbán-kormány kötötte meg. Vitézy csak a döntés lezárása után érkezett, most pedig annak felszámolásán dolgozik. Melczer Zsolt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció - Ötletforrás: Németh Dóra - szabadeuropa.hu

Veszprémben kezdte meg választás utáni első országjárását Magyar Péter miniszterelnök. Az első állomáson Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a TISZA Párt alelnöke és a Veszprém 02-es OEVK országgyűlési képviselője is színpadra lépett. A politikusok nemcsak az elmúlt hónapokat értékelték, hanem arról is beszéltek, hogy mit várnak a következő időszaktól, és miért tartják fontosnak, hogy a választási győzelem után se szakadjon meg a közvetlen kapcsolat az emberekkel.Nem szabad visszazárni a politikát a falak közéForsthoffer Ágnes beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy a választással nem ért véget az állampolgárok szerepe. Szerinte az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása éppen az, hogy az emberek újra bátrabban mondják el a véleményüket, szerveződnek helyben, és egyre kevésbé fogadják el, hogy a politika nélkülük, zárt ajtók mögött döntsön róluk.Forsthoffer Ágnes - Fotó: Melczer ZsoltÚgy fogalmazott, a demokrácia nem merülhet ki abban, hogy négyévente elmegyünk szavazni. A politikusoknak folyamatosan kapcsolatban kell maradniuk azokkal, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Az országjárás egyik célja ezért az, hogy a kormány és a parlament vezető politikusai személyesen is hallják a helyi problémákat és kritikákat. Forsthoffer Ágnes saját választókerületének egyik legfontosabb ügyéről, a Balaton védelméről is beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a tó környékén egyre többen emelik fel a hangjukat a túlzott beépítések ellen, és azt szeretnék, hogy a helyiek, valamint a természeti környezet érdekei ne szoruljanak automatikusan a beruházói szempontok mögé. Az emberi méltóság nem pártkérdésA házelnök külön kitért a közbeszéd állapotára is. Arra kérte a hallgatóságot, hogy a politikai vitákban se feledkezzenek meg az emberi méltóságról. Szerinte nem elfogadható, ha valakit a ruhája, külseje, testi adottsága vagy fogyatékossága miatt támadnak – függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik.Üzenetének lényege az volt, hogy az előző évek megosztottságából nem lehet ugyanazzal a hangnemmel kilépni, amely maga is hozzájárult a társadalom elmérgesedéséhez.Fotó: Melczer ZsoltMagyar Péter: nincs idő kényelmes kormányzásra Magyar Péter az április 12-i választási győzelemre visszatekintve arról beszélt, hogy a kormány a választások után sem akart „lelassulni”. Elismerte, hogy a nagy lendületből hibák is következhetnek, de szerinte fontosabb, hogy a kormány képes legyen ezeket felismerni, korrigálni és tanulni belőlük. A miniszterelnök szerint azért érzékelhető továbbra is valamiféle kampányüzemmód, mert túl sok megoldatlan ügy maradt az országban ahhoz, hogy a választási győzelem után hosszabb türelmi időt engedjenek maguknak. Megfogalmazása szerint nincs elvesztegethető hónapjuk, miközben azt is elismerte, hogy időnként a lelkesedés túl nagy lehet.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltMajd az elmúlt hónapok kormányzati eredményei között beszélt az uniós források felszabadításáról, valamint a gyermekvédelmi rendszer vizsgálatáról is. Az uniós pénzekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban visszatartott források folyósítása megindult, és a következő hónapokban további összegek érkeznek Magyarországra.Elszámoltatás: gyorsan, de jogállami módon Külön téma volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működése és az elszámoltatással kapcsolatos társadalmi várakozás. Magyar Péter érzékelhetően igyekezett lehűteni azokat az elvárásokat, amelyek azonnali letartóztatásokat és néhány hét alatt lezárt ügyeket várnak. Azt hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak meg kell kapniuk minden szükséges eszközt, ugyanakkor jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet működtetni. Az elszámoltatás ezért szerinte nem jelentheti azt, hogy politikai utasításra „kattannak a bilincsek”.Fotó: Melczer ZsoltEz a kérdés azért is érdekes, mert az új hivatal munkájával és az elszámoltatás várható gyorsaságával kapcsolatban az elmúlt hetekben komoly társadalmi vita alakult ki.Vissza az emberek közéA veszprémi rendezvény összességében kevésbé új programok vagy nagy bejelentések bemutatásáról szólt, mint inkább az elmúlt hónapok értékeléséről és az országjárás politikai filozófiájának felvázolásáról.Forsthoffer Ágnes azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus részvételnek a választás után is folytatódnia kell, Magyar Péter pedig azt üzente, hogy a kormány nem kíván kényelmesebb tempóra váltani, ugyanakkor saját hibáival is szembe kell néznie.Magyar Péter - Fotó: Melczer ZsoltVeszprém csak az első állomás volt. A tervek szerint Magyar Péter és a kormány, illetve a TISZA más politikusai a következő hetekben többek között Dunaújvárosba, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre, Nagykanizsára és Székesfehérvárra is ellátogatnak, az országjárás pedig Budapesten ér véget.A veszprémi nyitány legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a választást megnyerni egyszeri esemény, de a bizalmat megtartani már mindennapos feladat. Melczer Zsolt - Nyitókép: Magyar Péter Veszprémben - Fotó: Melczer Zsolt

Rogán Antal fideszes politikus, – saját nyilatkozata szerint – nem urizál, hiszen parasztgyereknek született. Fideszes pályafutása során mégis kiskirályként élt, uralkodott több évtizeden át.A most 54 éves közgazdász végzettségű Rogán Antal egy szlovén eredetű családban nőtt fel, s gimnáziumi KISZ-titkárságát követően a Fidesz ifjúsági tagozatának egyik kulcsfigurájává vált. Később, 2006-ban a Fidesz frakcióvezetőjeként polgármester is volt Budapesten az 5. kerületben. „Ekkor érte első botránya. 2005 decemberében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke egy a Magyar Vizsla című – állítólag független, az MSZP-t és az SZDSZ-t keményen kritizáló, civil kiadású – újságba szánt oldal elfaxolt másolatát mutatta be, a feladó Rogán Antal kampányfőnök titkársága volt. Rogánt 2006 februárjában is elővették, az úgynevezett adatlopási botránnyal.” Ebben az évben el is vált első feleségétől - Sonnevend Alexandrától -, majd egy év múlva feleségül vette Gaál Cecíliát, de 2019-ben ez a házasság is véget ért. „2016-ban Rogán-Gaál Cecília társtulajdonos és ügyvezető igazgató lett a Sarka Kata által alapított Nakama & Partners Kft. elnevezésű médiaügynökségnél, ami többek között a Miss World Hungary szépségverseny győzteseinek menedzselésével foglalkozik. További közös vállalkozásuk a twn.hu nevű bulvároldalt üzemeltető Top News Hungary Kft., ami 2021-ben főtevékenységéből példátlan, 1,5 milliárd Ft profitra tett szert.” Rogán a 2010-es választásokat követően az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottságának elnöke lett. Számos törvényjavaslathoz is kapcsolódik a neve, ilyen a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények is.2015-től miniszterként szerepelt a Fidesz-kormányzásban, egészen 2026-ig, amikor a választások eredményeként bukott a kormánya. Szintén ebben az évben, 2015-ben feltalálóként jelent meg a médiában. Két társával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával karöltve „egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a feltalálás eredetiségét sokan vitatják, azonban üzleti sikere elvitathatatlan.” „Rogán feltalálótársai - Csík Balázs és Lengyel Csaba - többször is felbukkantak a képviselő körül. Jutottak EU-s forráshoz, részt vettek állami közmű-auditálásban, de bankátvilágítóként is sikereket értek el, a jogszabályi környezet is nekik kedvezően alakult. A történet során oknyomozó újságírók komplex kapcsolati hálókat fedeztek fel.” – tudhatjuk meg az adatbazis.k-monitor.hu oldalán.A szabadalmaztatott, Rogánnak milliárdokat hozó „feltalálás” körül 2016-ban is gyanakvást jegyzett írások jelennek meg. „Hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mekkora hozzáadott értéket képvisel a pénzügyi végzettségétől igen távol eső szabadalomban, azt nem lehet tudni. (Szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt írja, hogy részt vett az eljárás kifejlesztésében – hogy miként, azt ő maga sem részletezi.) Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szabadalmi dokumentáció nyelve meglehetősen szakmai, egészen biztos, hogy a leírás szerzőinek komoly informatikai képzettsége és tapasztalata van.” „erősen megkérdőjelezhető, hogy Rogán Antal érdemileg hozzájárulhatott volna valamivel is a szabadalom tárgyát képező eljárás kifejlesztéséhez. Ebben az esetben a fideszes politikus inkább későbbi haszonélvezője, mintsem valódi szakmai feltalálója lehet az eljárásnak.” – írja a hvg.hu. 2024-ben jelenlegi feleségének, Obrusánszki Barbarának a neve is (vélhetően az ő neve) elhangzott azon a felvételen, melyen Varga Judit szerint Rogánék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-iratokból. Az ominózus végrehajtói botrány a mai napig lezáratlan. Magyar Péter a felvétel nyilvánosságra hozatala után az ügyészségre is eljuttatta a hangfelvételt, de Varga Judit nem akart vele tartani. Ezek után tüntetést szervezett, kifejezetten Rogán lemondását követelve. Rogán Antal körül már 2013-ban is a „luxizás” hírei jelentek meg. Utazásai, autói, Louis Vuitton táskája nagy feltűnést keltett. Vagyonnyilatkozatát többször kellett módosítania, miután nyilvánosságra kerültek a pontatlanságai. Helikopterezését tagadta, majd ellentmondásokba keveredett az újságírói megkeresésekre.Amikor 2025-ben Hadházy Ákos felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy Rogán Barbara - a jelenlegi feleség - több tízmillió forintos luxusöltözékben és luxuskiegészítőkkel pózol a közösségi felületeken, azonnal visszatámadott a tényekre, mi szerint Hadházy egy kismamát degradál. „A független képviselő szerint a fotón látható gyémántokkal díszített krokodilbőr Hermès táska nagyságrendileg 150 ezer euróba, azaz 60 millió forintba kerül. Egy másik képen Hadházy egy 2,7 millió forintos cipőt, illetve egy 28 millió forintos Bulgari fülbevalót vett észre Rogán Barbarán.” „„Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxus termékei földi halandók számára megközelíthetetlenek”” – írta Hadházy. Hamar lábra kapott az amerikai pénzügyminisztérium hivatalos közleménye is. 2025 januárjában több hírportál is megírta, hogy az USA szankciókat léptet életbe Rogán Antal magyarországi korrupciós ügyei okán. „Január elején az USA szankciós listára tette Rogán Antal minisztert, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökét a miniszter kiterjedt korrupciós tevékenységére hivatkozva. Ez az a Magnyickij-lista, amelytől Szijjártó Péter miniszter már három éve is tartott.” – tájékoztatott a szabadeuropa.hu. Sokak véleménye szerint a Magnyickij-listára kerülésnek és a Magyar Péter mellé álló mozgalom növekvő erejének tulajdonítható, hogy Rogán veszített a hatalom-koncentrációjából. Egyre többet „hibázott”, egyre inkább túllépte az ingerküszöböt az általa irányított félelemkeltés.A cinikus magabiztosság azonban továbbra sem tűnt el Rogán Antal arcáról és viselkedéséből sem. Ennek az is oka lehetett, hogy áprilisban már a magabiztos Szíjártó nyilatkozott, miszerint „más szelek fújnak Washingtonban”, hiszen Rogán Antal máris lekerült a szankciós listáról. Sem részleteket, sem indoklást azóta sem tudni, az akkori rezsim kommunikációja csupán az amerikai demokraták – élükön a korábbi elnök, Joe Biden – bosszúhadjáratának nevezte a listára-kerülést. Mindezek ellenére Rogán, a közpénz-szórás nagymestereként vonul be a történelembe. Az orbán-kormány Miniszterelnöki Kabinetirodájának vezetése során csak 2017-től 2025-ig több, mint 300 milliárd forintot költött kormányzati plakátokra, gyűlöletkampányra, hirdetésekre. „A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda lassan egy évtizede önti a tízmilliárdokat a kormányzati plakát- és hirdetési kampányokba. Az elmúlt időszakban azonban látványosan felpörgött a propaganda, amire még soha nem ment el annyi pénz egy év alatt, mint most.” – közölte a 24.hu 2025-ben. „Demonstrációt szervezett a Hősök terére a Loupe Színházi Társulás Szabad közterekért és tiszta közbeszédért címmel pártpolitika-mentes tüntetést. A megmozdulás a Loupe szerint azért zajlott, mert nem akarják elfogadni, hogy a mindennapjainkat megosztó üzenetek, félelemkeltés és indulatkampányok határozzák meg.” – tudtuk meg a telex.hu-ról. Rogán Antal azonban az utolsó pillanatig, a 2026 áprilisában zajló választásokig kitartott. Sőt, „Több, mint négymillió eurót (a pontos összeget átszámolva kb. 1,6 milliárd forintot) hagyott jóvá a választások előtt a magyar kormány a focira Szlovákiában 2026-ra, de kormánybarát sajtóorgánumnak is jutott egymillió eurót meghaladó összeg (nagyjából 474 millió forint)” – írta a forbes.hu. Üzleti-, közbeszerzési ügyeiről, felfoghatatlan közpénz-herdálásáról, feleségeinek és saját magának is biztosított luxuséletéről ugyanakkor lassan vékonyodik a fátyol. Rogán Antal, az urizáló parasztgyerek még nem került górcső aláA Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság azonban hamarosan őt is behívja meghallgatásra. Bízhatunk abban, hogy erről a listáról nem a megúszás okán kerül majd le, hanem azért, mert neki is szembe kell néznie a valódi igazságszolgáltatással?" Menyhárt Tamara - Nyitókép: Rogán Antal - Fotó: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Magyar Péter – az ominózus start-hangfelvétel nyilvánosságra hozatala óta – minden helyzetben, minden kommunikációs felületen védte, óvta Varga Juditot, a volt feleségét.2009-től az Európai Parlament jogtanácsosa volt, majd Áder János – Orbán javaslatára – államtitkárrá nevezte ki 2018-ban. Államtitkárként az ország szuverenitására épülő migrációs álláspontját képviselte, és részt vett a fidesz kormányzat jogi cáfolatainak kidolgozásában, amely a Sargentini-jelentés állításai ellen készült. 2019-től Áder János (akkori köztársasági elnök) – szintén Orbán javaslatára – kinevezte a negyedik Orbán-kormány igazságügyi miniszterévé. 2023-ban lemondott a miniszteri megbízatásáról azzal az indokkal, hogy a 2024-es európai parlamenti választásra készül a fidesz listájának az élén. A kegyelmi ügy kirobbanása azonban meghiúsította ezt a törekvést, bejelentette, hogy képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is lemond.Mely ügyekhez csatolható Varga neve - amiről tudhatunk? „Varga elmondta továbbá, hogy a nők egyenjogúságáról szóló „Isztambuli egyezmény egy politikai hiszti”, mert a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is. Szerinte a magyar környezetvédelmi törekvések is rendben vannak, ezen a téren is csak hisztériakeltés zajlik.” - hozta le még 2019-ben a 444. „Az Európai Ügyészséghez nem csatlakozunk, mert az Alaptörvényellenes, itt is kioktatta a kérdezőket, hogy ez nem kötelező. A kétszintű közigazgatási bíráskodást vizsgálják, az arról szóló törvényt viszont bizonytalan időre jegelik.” - hangzott el azon a meghallgatáson, amely után a fideszes többség támogatta a kinevezését, sőt a „legorbánibb” miniszternek nevezték. Jellemzően az „arrogancia és nulla önkritika” jelzővel indult el az igazságügy miniszterség útján Varga Judit 2019-ben.2020 januárjában Varga bejelentette, milyen szigorításokat terveznek az elborzasztó győri családirtás okán. Végül a pandémia következtében bevezetett rendeleti kormányzás idején sorozatosan elhárította az újságírók erre vonatkozó kérdéseit. „„2020 novemberében aztán Varga Judit fejében megfogalmazódott, hogy „az anya nő, az apa férfi”, a következményeket pedig mindenki ismeri, nem sokkal később a Fidesz-KDNP meg is szavazta a kilencedik alkotmánymódosítást. Napokkal azután, hogy Szájer József az ereszen lemászva menekült egy brüsszeli orgiáról, amit Varga Judit úgy értékelt, hogy „a közösség és az egyén mindig két különböző dolog".” 2021-ben kirobban a Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos „megfigyelési botrány” is, melyet Varga ügyes jogi szövegkörnyezettel bonyolítva teljes mértékben áthárított Völner Pálra, aki a helyettese és államtitkár volt akkoriban. „Amikor rákérdeztek Varga Judit igazságügyi miniszternél, hogy ő írta-e alá a kérelmeket, ő azt állította, hogy a Pegasus-ügyben nem ő adta ki a megfigyelési engedélyeket, hanem államtitkára, Völner Pál. Varga Judit így fogalmazott: "Az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy megtagadja, az Igazságügyi Minisztérium ebben a titkos információgyűjtésnek az alkotmányos rendjében egyedül a jogszabályok betartásáért, a jogszabályi kellékek meglévő tartalmáért felel, nem azért, hogy milyen szakmai tartalom kerül az asztalunkra."” A teljes felelősség-áthárítás tökéletesen kiolvasható a válaszából, sőt, az ezt követően sorra felszínre kerülő Völner Pál államtitkárhoz és Schadl György, a végrehajtói kamara vezetőjének korrupciós botrányához kapcsolódó ügyeknél is ez figyelhető meg. A későbbi politikai elemzések nagy többsége arról szólt, ha tudott Varga Judit a végrehajtói korrupciós ügyekről, az a baj, ha nem tudott, akkor pedig az a baj.Most, 2026-ban, a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Bizottság vizsgálatokat indít, melynek során meghallgatásokat végez. 1. „A TISZA-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. 2. A vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy - melyről aktuális interjú-sorozatunkat itt olvashatják - rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire.” A bizottság tagjai transzparensen jártak el és tájékoztatták az embereket. „Nincsenek tabuk. Aki tudhat valamit, annak itt a helye: Dávid Ibolya, Bárándy Péter, Navracsics Tibor, Répássy Róbert, Trócsányi László, Varga Judit, Tuzson Bence, Schadl György, Schadl-Baranyai Helga, Völner Pál, Rogán Antal, Rogán Barbara, Nagy Ádám, Martonovics Bernadett.” Az Univerzum törvényei – előbb, vagy utóbb – felülírják a földi törvénykezést. A volt férjéről degradálóan, gyűlölködve nyilatkozó Varga Judit is el kell, hogy számoljon az orbáni érában betöltött szerepével, a tetteivel, a döntéseivel, a korábbi hatalmi időszakában elkövetett, avagy elhallgatott ügyeivel, azzal, hogy nem gördített elszántan akadályt a kegyelmi botrány útjába. Menyhárt Tamara - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

A TISZA Szigetek jövőjéről nehéz úgy beszélni, hogy közben ne akarjuk őket beszorítani valamelyik régi szervezeti formába. Nem pártszervezetek. Nincs jogi személyiségük, és autonómiájuk nem átmeneti állapot, hanem az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Mégis politikai közösséghez tartoznak: támogatják a TISZA céljait, részt vesznek a kampányokban, és a helyhatósági választásokon maguk is számíthatnak politikai támogatásra.Autonómia és összetartozásEbben van néhány nehezen feloldható ellentmondás. Kampányolást várunk tőlük, miközben működésük finanszírozása nem magától értetődő. Önállóságukat tiszteletben tartjuk, miközben időnként ők maguk is iránymutatást várnak. Azt szeretnénk, hogy helyben legyenek erősek, de közben országosan is felismerhető közösséget alkossanak. Talán nem is kell ezeket az ellentmondásokat egyetlen szervezeti ábrával megszüntetni. A szigetek ereje éppen abból fakad, hogy különböző emberek különböző helyeken találtak egymásra. Van, ahol a közélet ellenőrzése mozgatja őket; másutt a segítségnyújtás, a közösségépítés vagy a következő helyi vezetők felkészítése. Heterogén világ ez, mégis meglepően erős benne az összetartás. A kérdés ezért nem az, hogyan lehet minden szigetet egyformává tenni. Inkább az: milyen közös irányok segíthetik őket abban, hogy az autonómiájukból tartós helyi erő szülessen?Négy irány, amely mindenhol működhetEhhez a TISZA gondolkodó műhelyei javasolhatnának négy, szinte minden településen értelmezhető tevékenységet. Ajánlásként, nem utasításként. Kiindulópontként, amelyhez minden sziget hozzáteszi azt, amire a saját közösségének szüksége van.1. A REVIZOROK - a közösség szemeFigyelemmel kísérik az önkormányzat döntéseit, gazdálkodását és vállalásainak teljesítését. Nyilvánosan hozzáférhető adatokból dolgoznak, követik az ügyeket a határozattól az elszámolásig, és közérthetően elmondják, mit találtak. Nem ítéletet hirdetnek: segítenek abban, hogy a közösség tudja, mi történik a nevében.2. A PATRÓNUSOK - akik irányt mutatnakFelkutatják azokat, akikből jó önkormányzati képviselő vagy helyi vezető válhat. Megismertetik velük a munka valódi feladatait, segítik a felkészülésüket, és végigkísérik őket a választás felé vezető úton. A döntés azonban az érintett emberé marad. Jelöltet nem lehet kinevelni akarata ellenére; lehet viszont olyan közeget teremteni, amelyben mer felelősséget vállalni.3. A MENTOROK - akik segítenek megtalálni a kiutatAzok mellé állnak, akik szociális nehézségeik között elvesztek az ügyintézésben, vagy nem tudják, hová fordulhatnak. Meghallgatják őket, segítenek átlátni a lehetőségeiket, és kapcsolatot teremtenek a megfelelő szolgáltatással vagy szakemberrel. Nem veszik át az intézmények feladatát. Azt segítik, hogy az ember eljusson oda, ahol érdemi segítséget kaphat.4. A VIDÁM GONDNOKOK - hogy a közös ügyek előrébb jussanakFelkarolnak egy lakossági igényt: egy játszótér felújítását, egy veszélyes átkelő ügyét vagy bármit, ami sokak mindennapjait érinti. Összekapcsolják az érintetteket az illetékesekkel, segítik az egyeztetést, majd figyelik, mi valósul meg az ígéretekből. A helyi ügyet nem engedik eltűnni két választás között.A helyi közösségek döntik el a folytatástEz a négy irány szinte bárhol értelmezhető. Hogy ezen túl mivel foglalkozik egy sziget közösség, azt a helyi embereknek kell eldönteniük. Lehet, hogy egyik településen a közlekedés, a másikon az iskola, a harmadikon az idősek magánya lesz a közös munka középpontjában. És nem kell mind a négy csoportot holnap reggel megalakítani. Az induljon el, amihez van ember, figyelem és kitartás. A szigeteknek időre is szükségük van. Arra, hogy kipróbálják magukat, tanuljanak egymástól, és megtapasztalják: a választási kampányon túl is van dolguk. Ők lehetnek a közösség szeme, segítő keze, utánpótlásának gondozói és a helyi közügyek kitartó képviselői. Ha ez sikerül, a szigetek nem csupán helyet találnak a jövő társadalmában. Segítenek alakítani azt. Polgárok közösségeként, amely támogatni is tudja a hatalmat, és szükség esetén számon is tudja kérni. Ez az önállóság nem gyengíti az összetartozást. Éppen ez adhat neki tartalmat. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Orbán Viktor annyira szerette a labdarúgást, hogy végül megfojtotta. Nem gyűlöletből. Nem rosszindulatból. Hanem azzal a bizonyos majomszeretettel, amely nem engedi felnőni, önállósodni, a saját lábára állni a szeretett gyermeket. Mindent megad neki, mindent elnéz neki, minden hibáját kijavítja helyette – mígnem az már levegőt sem tud venni nélküle.A magyar futballba öntött mérhetetlen mennyiségű pénz ugyanis nem mindenütt fejlődést hozott. Sok helyen éppen azt pusztította el, amiből valódi futball születhetett volna: a felelősséget, a józanságot, a szakértelmet és a teljesítmény kényszerét.A következő történet természetesen fikció. Vagy nem.A kisvárosi futballcsodaKépzeljünk el egy vidéki kisvárost. Van ott egy valaha szebb napokat látott labdarúgóklub. Dicsőséges múlt, megsárgult csapatképek, néhány rozsdás serleg, és persze a megkerülhetetlen mondat: – Régen azért itt volt foci! Most már leginkább csak futballnak nevezett tevékenység van. A klub önerőből még a működés látszatát sem lenne képes fenntartani, de azért igazi Csekonics bárók módjára él. Villanyfényes mérkőzéseket rendez az értékelhetetlenül alacsony ligában. Olyan fizetéseket osztogat, amelyek háromszor-négyszer magasabbak egy helyi dolgozó bérénél. Az eredmény közben nulla. Se néző, se utánpótlás, se teljesítmény, se jövőkép. De van mez, busz, vacsora, prémium és mellény. Főleg mellény. Éveken keresztül megy a rongyrázás, a kivagyiság és a pénz szívlapáttal történő szétszórása. A bevétel ellenőrizetlenül folyik el, a kiadások mögött pedig nyomokban sem fedezhető fel hozzáértés. A klub nem gazdálkodik, csak költ. Nem tervez, csak vár. Nem építkezik, csak fogyaszt.És még sincs baj. Az orbáni futballgépezet ugyanis nem engedi el ostoba gyermekének kezét. Elfogyott a pénz, főnök!Képzeljük el a vezetőség irodáját.Az elnökség mélán cigarettázik és kávézik. Lábak az asztalon. Az egyik sarokban csörög egy telefon, de senki nem veszi fel. Minek kapkodni? Béke van és nyugalom. A gépezet ugyan már serceg, füstöl és időnként kihagy, de azért csak megyeget.Ide pedig pontosan ennyi elég. Ekkor ront be az intéző: – Elfogyott a pénz, főnök! A nyugalom egy pillanatra sem inog meg. Az elnök rágyújt még egy cigarettára, megkeveri a kávéját, és megvonja a vállát. Nem először fordul elő, hogy kong a kassza.A módszer ismert.Szólni kell a képviselőnek. A képviselő elmegy a megfelelő focitámogatóforrás-kezelőhöz, ott átvesz egy cekkernyi pénzt, majd – a cekker súlyát útközben valamelyest csökkentve – átadja azt az egyesület vezetésének.És már kész is. Újabb kávé. Újabb cigaretta. A lábak ismét felkerülnek az asztalra. Béke és nyugalom egy újabb szezonra. Teljesítmény továbbra sincs, de pénz van. Márpedig ahol pénz van, ott a rendszer logikája szerint futballnak is lennie kell. Ha pedig a pályán nem látszik, majd beleírják az éves beszámolóba. A pénzesőben nem nőtt ki semmiAz ingyenpénznek azonban van egy különös tulajdonsága: nem tanít meg gazdálkodni.Ha nem kell néző, nem kell közösség sem. Ha nem számít a jegybevétel, nem kell vonzó mérkőzés. Ha az eredménytelenségnek nincs következménye, nincs szükség hozzáértő vezetőkre. Ha minden hiányt kipótol valaki, akkor a pazarlás nem hiba, hanem üzemszerű működés.A klub lassan leszokik mindenről, ami egy valódi egyesületet életben tarthatna. Leszokik a munkáról. Leszokik a tervezésről. Leszokik a szurkolókról. Leszokik az utánpótlásról. Leszokik a felelősségről. Végül pedig leszokik magáról a futballról is. Marad a díszlet: stadion, reflektor, vezetőség, szolgálati autó és néhány túlfizetett játékos. Csak éppen klub nincs már mögötte. Nincs közösség, nincs gazdasági alap, nincs saját élet. Csupán egy mesterségesen lélegeztetett szervezet, amelyet az állami pénz tart mozgásban. Kívülről egyesületnek látszik. Belülről már rég halott.És akkor beüt a ménkűEgy nap azonban megtörténik az, ami addig elképzelhetetlennek látszott.Megbukik a rendszer.Az elnökség először nem is érti a helyzetet. Hiszen képviselő most is van. Cekker is akadna. Az elsíbolt pénz útvonala is jól ismert. Csak éppen nincs már orbáni forrás. Nincs futballügyi kegyosztó, nincs újabb mentőöv, nincs ingyenpénz.Az intéző ismét benyit: – Elfogyott a pénz, főnök! Az elnök rágyújtana, de most először megremeg a kezében a cigaretta. – Akkor kérjünk még! – Nincs kitől. – Vegyünk fel hitelt! – Nincs mire. – Adjunk el játékost! – Nincs kit. – Jöjjenek a szurkolók! – Már rég elmentek.És ebben a pillanatban kiderül, hogy az egyesület nemcsak pénztelen, hanem életképtelen is. Nem tudja fenntartani a pályát. Nem tudja kifizetni a játékosokat. Nem tudja megszervezni az utánpótlást. Nem tud bevételt termelni. Nem tud közösséget építeni. Nem tud semmit, mert éveken keresztül nem is kellett tudnia semmit. Mindig jött valaki egy cekkerrel. Most pedig nem jön. Nincsenek többé lábak az asztalon. Nincs kávé, nincs cigaretta, nincs prémium. Hamarosan nincs vezetőség sem.A végén pedig nincs egyesület. És nincs már foci sem.A sírásó utolsó mozdulataMondhatnánk, hogy a rendszer bukása ölte meg a kisvárosi klubot. De ez nem lenne igaz. A klubot maga a rendszer ölte meg hosszú évekkel korábban. Akkor, amikor elhitette vele, hogy teljesítmény nélkül is jár a pénz. Amikor leválasztotta a helyi közösségről. Amikor fölöslegessé tette a gazdálkodást, a szakértelmet és a felelősséget. Amikor minden kudarcot újabb támogatással jutalmazott. A gödör évről évre mélyült. A vezetők közben békésen kávéztak a szélén, lógatták bele a lábukat, és azt hitték, ez maga a felemelkedés. Pedig már régen lefelé tartottak.Orbán Viktor nem azért lett a magyar futball sírásója, mert nem szerette eléggé a labdarúgást. Hanem azért, mert úgy szerette, ahogyan csak az szeret, aki birtokolni akarja azt, amit szeret.Pénzzel tömte. Elkényeztette. Függővé tette. Elvette tőle a kudarc tanulságát, a munka becsületét és a túlélés ösztönét. Aztán amikor az orbáni gépezet leállt, az életképtelenné nevelt klub magától zuhant bele a hosszú éveken át ásott gödörbe. A rendszernek már csak egyetlen, utolsó feladata maradt. Belelökte. És földet rá. Koszi Ferenc - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Biztos sokan emlékeznek még az üzemanyag ár-stopra. Orbán, volt miniszterelnök 2026. március 10-én léptette hatályba azt a kormányrendeletet, amely a benzin és a dízel árát is rögzítette. Szakmai berkekben azonnal ostobaságnak tekintették a módszert! A parlament, 2026. szeptember 15-ei ülésén pedig egymásnak estek a képviselők! A kérdés 1000, vagy 480? ElőzményJegyezzük fel, hogy nem a 2026-os volt az első alkalom, amikor is a leköszönt miniszterelnök üzemanyagár-stopot vezetett be. Történt ugyanis, hogy Orbán a COVID járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt – tehát még az orosz háborús agressziót megelőzően -, 2021. november 15 napjától kormányrendeletben (624/2021. (XI. 11.) kormányrendelet) szabályozta az üzemanyagárakat. Akkori szabályozás még 480 forint fogyasztói árról szólt, mind a gázolaj, mind pedig a benzin esetében is. A 2022-es országgyűlési választások előtt nem sokkal, 5 hónappal hozott intézkedés, viszonylag hamar 13 hónap után kivezetésre is került. Az ok viszonylag egyszerű volt. Üzemanyag hiány keletkezett, ami már nem volt kezelhető (további részletek: ITT ). Nem tanulva a hibákból, csak és kizárólag politikai célból, a 2026-os választásokat megelőzően Orbánék ismét az üzemanyag ársapka módszeréhez nyúltak. Az 50/2026. (III. 9.) kormányrendeletben a benzin és a dízelolaj kiskereskedelmi bruttó árát 595, illetve 615 forintban rögzítették. Ez az intézkedés 2026. június 27-én került kivezetésre. Azért azt érdemes hozzátenni a történethez, ami a vitát kirobbantotta, hogy Magyar Péter 2026. március 3-án Facebook posztjában követelte a 480 forintos üzemanyagárat, Orbán és hívei pedig a kampányban 1000 forintos üzemanyagárat vizionált, ha a TISZA nyeri a választásokat.Parlamenti csata napjainkbanA 2026. szeptember 15-ei parlamenti ülésnapon a FIDESZ és a KDNP képviselői (pl.: Bóka János, Palóc André, Rétvári Bence) szinte papagáj módjára, egymásra licitálva ismételgették, hogy miért nem 480 forint az üzemanyag ára, ahogy azt a TISZA a kampányban követelte. Tulajdonképpen „átveréssel” vádolták meg Magyar Péter miniszterelnököt, és felszólították a kormányt a védett ár újbóli bevezetésére. A miniszterelnök - többek között - a válaszában kifejtette, hogy a Visegrádi országok közül nálunk a legolcsóbb az üzemanyag (ellenőrizhető: holtankoljak.hu oldalon), illetve azt, hogy 1000 milliárd forint/év közpénz menne el az adófizetők pénzéből, ha az üzemanyag ársapka visszavezetésre kerülne. Kifejtette továbbá, hogy üzemanyaghiány alakulna ki, ami az egész ország gazdaságára veszélyt jelentene. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 decemberében a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt 825 forint volt egy liter dízel. Mi változhatott a 480 forintos kijelentés óta?A legrelevánsabb az, hogy Orbán haverja a „két lábon járó békegalamb”, a Béketanácsot megalapító Trump, február 28-án megtámadta Iránt, amely támadás a mai napig az egész világot kihívás elé állítja. Nyilván nem vitatva azt, hogy a XXI. században olyan diktátoroknak, mint a támadásban életét vesztett Hámenei-nek nincs országvezetői pozícióban helye, de ennek ellenére egyértelműen kijelenthető, hogy Trump nemzetközi jogot sértett.A Hormuzi-szoros (ahol egyébként a cseppfolyósított földgáznak egyharmada és a globálisan kitermelt kőolaj közel negyede haladt át) Irán általi lezárása, valamint az Irán és az USA közötti tárgyalások eredménytelensége rendesen felborította a tengeri szállítást. Ami mellett, vagy inkább miatt a Brent olaj hordónkénti ára (108.2 USD/hordó) jelentősen emelkedett (2026.09.16. adat). Az orosz Urali típusú olaj jelenlegi ára 111.7 USD/hordó, amely szintén jelentős emelkedést mutat (2026.09.16. adat). Megjegyzés: a Brent olaj 81.6 USD/hordó, az orosz Urali típusú olaj pedig 68.8 USD/hordó, volt 2026.03.03-án. Ami hazai viszonylatban a legszembetűnőbb változás, az nem más, mint maga a FIDESZ-KDNP által összetákolt 2026 évi költségvetés. Az eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal elfogadott büdzsé a TISZA kormány beavatkozása nélkül 8,3 százalékra nőtt volna. Ez nem mutat mást, mint azt, hogy a FIDESZ-KDNP megismételte a „gyurcsányi trükkök százait” és valótlan számokat foglalt törvénybe! Ez, egy olyan hihetetlenül magas GDP arányos hiány, amely nyilván meggátolja azt, hogy adóbevételekről, így például az üzemanyag után fizetendő adók bevételeiről lemondjon a regnáló kormány. Ezen nehézségek ellenére Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány közvetlen támogatást nyújt majd egymillió, a maximum 150 lóerős, dízel üzemű gépkocsi tulajdonosnak, 5000 forint/hó összegben, valamint kitért arra is, hogy az agrárszektorban dolgozók is segítséget kapnak. Ki vert át kit?Tehát, ha belegondolunk abba, hogy Magyar Péter kijelentése napján még nem volt látható Orbán haverjának, Trumpnak, Irán ellen intézett támadásának a következményei, valamint azt vélelmezzük, hogy a TISZA a 2026 évi költségvetés számaiban bízva és azokkal dolgozva javasolta adócsökkentéssel elérni a 480 forintos üzemanyag árat, akkor nem igazán tehetünk rá szemrehányást, hogy most az nem valósult meg! Viszont ha abból indulunk ki, hogy a FIDESZ-KDNP kormány által propagandára (1000 forintos üzemanyagár, Ukrán háborúba kell mennie az országunknak, stb.), magántőkealapokba, KEKVA-ba, stb. elszórt több száz, több ezer milliárd hiányzik az államkasszából, valamint a 2026-os költségvetési törvényben valótlan számok vannak rögzítve, akkor azt lehet elmondani, hogy ha valaki átverte az országot az nem más, mint Orbán és az akkori FIDESZ-KDNP frakciója volt! Orbánnak és pártjának (ide értve a KDNP-t is), valamint a nevükben a parlamentben ülő bábjaiknak tehát jó lenne végre felfogniuk azt, hogy mit tettek az országgal, hogyan alázták meg társadalmunkat! Gondolkodjanak és kérjenek elnézést! dr. Gaál Lóránt - Nyitókép: Melczer Zsolt - AI illusztráció

Minden sikeres férfi mögött áll egy asszony – tartja a mondás. Vajon Lévai Anikónak mennyi köze van az Orbán-rendszer bukásához?A szolnoki születésű feleség bár jogi diplomát szerzett, de Orbán mellett inkább a humanitárius tevékenységek felé fordult, nem helyezkedett el a választott hivatásában. 2014-től kezdődően 10 évig az Ökumenikus Segélyszervezet munkájában vett részt, ahol jószolgálati nagykövetként támogatta a rászorulókat. „Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó és üzlettársai tokaj-hegyaljai szőlőkről, borászatról dédelgettek nagyívű álmokat a 90-es évek második felében. Lévai négyzetméterenként 2 forintért vásárolt földet. Csakhogy az ügyből botrány lett – írja a Partizán. Lévai Anikó ezután kiszállt, helyére pedig különböző, hozzájuk közeli kapcsolatban lévő üzlettársak érkeztek. Mikor már úgy érezték, a saját nevükön is vihetik a bizniszt, feltűnt Tiborcz István és Orbán Ráhel.” - írta az eszakhirnok.com 2024-ben. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó – és a kiterjedt Orbán-család – gazdasági ügyeit, s lesz-e következménye? A legalább 25 éves tokaji-ügyletek körül kusza szálak, homályos tények lapulnak. A helyiek között sokan veszítették el az ősi földjeiket, felmenőik szőlőbirtokait. Hogyan merült fel Lévai neve 2024-ben, a Kegyelmi botrány kirobbanását követően? Kónya Endre – a pedofil Vásárhelyi János támogatójának – kegyelme honnan is ered?Ennek a találgatásáról több hírportál is beszámolt, de – egyelőre – bizonyíték híján elült, elcsöndesedett az ügy. „Sokak szerint a választ Zabolán kell keresni, elmentünk hát oda, ahol Kónya Endre nevelkedett. Budapestről nézve kevés távolabbi, eldugottabb magyarlakta hely van, a kegyelmi döntés előtt mégis megfordult itt Lévai Anikó, a kegyelmi döntés után nem sokkal pedig Novák Katalin is”. - írta a 444. Az erdélyi kastély felújításáról és fenntartásáról szóló írásokban már korábban, 2019-ben is olvashatunk arról, hogy Lévai arisztokrata barátaihoz milliárdos „támogatás” érkezik évek óta folyamatosan. „Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.” - írta 2019-ben az atlatszo.hu. Vajon vizsgálják-e a Lévai Anikó zabolai érintettségét, s lesz-e következménye? Kónya felmentéséhez egészen a zabolai arisztokrata barátokig nyúlnak vissza a szálak? Vajon Balog Zoltán – még mindig püspök – Lévai Anikót védi, amikor magára vállalja a felelősséget a minden kétséget kizáróan zavaros kegyelmi botrányban?Lévai Anikó csöndben van. Nem látjuk, nem halljuk. Az elmúlt évtizedek botrányos ügyeivel kapcsolatban mintha egy burokban ülne, mintha csupán egy ártatlan, néma megfigyelő volna. Valaha, amikor még csak a menyasszonya volt Orbánnak, szintén sok érdekesség keringett Lévai Anikóról: „Az ügynökakták Lévai Anikó vonatkozásában egy Vankó Magdolna nevű beszervezett ügynök révén jutottak el az állambiztonságisokhoz. Vankó közvetlen kapcsolatot létesített Lévaival. Lakásaikon keresték fel egymást, újságíróként megígérte, hogy bár a megyében hivatalos sajtója nem lehet a tábori eseményeknek, de más lapnál szívesen beszámol róluk. Sőt, kifejezetten érdekli Anikó személye, meg a fiatal értelmiségiek helyzete, róluk is tervez egy cikket.” Ebben a cikkben Lévait még egy nyitott, érdeklődő fiatalnak állították be, és elárult egy magánéleti érdekességet is, mi szerint a kapcsolata Orbánnal nem valódi szerelem. „Egyébként azt mondta, hogy érdekből megy hozzá [ti.: Orbán Viktorhoz], érdekházasság, de nem fejtette ki, hogy miért.” - árulta el Vankó. „Több dokumentum is tanúskodik arról, hogy Vankó Magdolna Lévai Anikó ügynöke volt.” - fejtette ki az ellenszel.hu 2024-ben. Puszta-Versailles, avagy Hatvanpuszta nagyasszonya sem más, mint Lévai Anikó. Az ott dolgozók nyilatkozataiból kiderül, hogy az ex-miniszterelnök felesége szinte minden napját Hatvanpusztán töltötte, legalábbis 2024-25-ben bizonyosan. „A legtöbbet úgy volt, mintha a feleségéé lenne. Anikó néni jött ki mindig, állandóan, ő figyelt minket, ő parancsolgatott.” A kertész azt mondta, Lévai Anikó „kedves volt, ha nem idegesítették fel”. - részletezte a telex.hu. A csendes, szigorú asszony már nem jár Hatvanpusztára kertészeti munkásokat irányítani. Vajon vizsgálják-e a hatvanpusztai birtok megszületésének körülményeit, s lesz-e következménye? Vajon ebben is érdekelt lesz Lévai Anikó, vagy teljesen fölöslegesen járt ki a birtokra?Lévai Anikó mindenképp egy talányAkadnak, akik sunyi, gonosz nőnek tartják, aki beleszólt a férje döntéseibe, aki parancsolgatott az embereknek, de nemcsak a Hatvanpusztán dolgozó napszámosoknak. Nem lehetett teljesen kívülálló az Orbán-család gazdasági ügyeiben sem. Mások egy csöndes, kedves jótevőt látnak benne, akinek magánéletéről az évek során súlyos, bizonyítatlan történetek is terjedtek. Például 2017-ben egy televíziós műsorban egy állítólagos kórházi dolgozóra hivatkozva beszélt Nagy Bandó András Lévai Anikó bántalmazásáról. Kijelentését azonban nem tudta bizonyítani, és később bocsánatot is kért miatta. Talán mindenre fény derül előbb, vagy utóbb...A valódi Lévai Anikóról még csupán egyetlen ember tudhat mindent, maga Lévai Anikó. Menyhárt Tamara - Melczer Zsolt - AI illusztráció

Vannak pillanatok, amelyek örökre belénk égnek. Pontosan emlékszünk, hol voltunk, mit csináltunk, és ki állt mellettünk abban a másodpercben, amikor meghallottuk a hírt. 2001. szeptember 11-e pontosan ilyen volt.Huszonöt évvel ezelőtt terroristák négy utasszállító repülőgépet térítettek el az Egyesült Államokban. Két gép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, egy a Pentagon épületének repült, a negyedik pedig egy pennsylvaniai mezőn zuhant le. A merényletekben 2977 ártatlan ember vesztette életét.Aznap este milliók tapadtak a képernyőkre, és nézték némán, döbbenten ugyanazokat a képsorokat. Sokan az első híreknél még azt hitték, szörnyű baleset történt. Amikor azonban a második repülőgép is becsapódott, már senkinek sem volt kétsége: Amerikát támadás érte.Ha erről a napról beszélünk, szinte mindenkiből feltörnek a saját emlékei: „Engem teljesen sokkolt az egész… Emlékszem, épp angolórára indultam volna, de csak ültem tátott szájjal a tévé előtt, és megszólalni sem tudtam.” — Zsolt „Épp a balassagyarmati városi televízióban dolgoztam. Az egyik monitoron a CNN adása ment, mi pedig csak álltunk ott leesett állal: úristen, ez meg mi?” — Gábor Talán éppen ezek a személyes mozaikok mutatják meg igazán, mennyire mély nyomot hagyott bennünk ez a tragédia. Bár az események tőlünk több ezer kilométerre történtek, mégis úgy éreztük, mintha egy pillanatra az egész világon megállt volna az élet. A fojtogató füsttel borított utcák, a kártyavárként összeomló tornyok és a menekülő emberek képei kitörölhetetlenek. De ugyanígy emlékezünk arra a felfoghatatlan bátorságra is, amellyel a tűzoltók, rendőrök, mentők és névtelen civil hősök az életüket kockáztatva — vagy áldozva — siettek mások megmentésére. A történelemkönyvek tényeket és adatokat őriznek meg. Mi viszont arra a gyomor összeszorító érzésre is emlékszünk, ami akkor kerített a hatalmába minket, amikor először megláttuk a képsorokat.Te emlékszel még, hol voltál és mit csináltál, amikor meghallottad a hírt? SzóMia - Nyitókép: Facebook archív