Tény, hogy 1989. októberében végleg megbukott, feloszlott az MSZMP, mint ahogy az is tény, hogy 1990-ben mi magyarok megtartottuk az első szabad választásokat, valamint, hogy 1991-ben kivonultak a szovjet csapatok Magyarországról, de most 2025-ben valóban ki lehet-e jelenteni, hogy 1990-ben – politikai értelemben – megszabadult az ország azoktól, akik az előző rendszert is fenntartották? Ha […]

Az TISZA Párt szerint az Index hazudott, ezért helyreigazítást kért a laptól. Az elsőfokú bíróság nem adott helyt a TISZA Párt keresetének. De jelenti-e ez azt, hogy azt Index nem hazudott? A válasz bonyolultabb, mint ahogy az első látásra tűnik. A kérdésre nemcsak azért nincs válasz, mert a 2025.09.29. napján született ítélet még nem jogerős […]

Papíron a fékek és ellensúlyok őrei, a gyakorlatban a kormány politikai biztosai – a hosszú évekre bebetonozott intézményvezetők nem a közérdeket, hanem a hatalom megtartását szolgálják. A Költségvetési Tanács csak a jéghegy csúcsa. A legalista autokrácia olyan politikai berendezkedés, amelyben a hatalom nem a törvénytelenséggel, hanem épp ellenkezőleg: a jog látszólagos tiszteletével építi ki uralmát. […]

Miért van az, hogy Magyarországon senkit nem lehet ügynöknek nevezni? – teszi fel a kérdést az ismert történészprofesszor. A kérdés azonban csak egyike azoknak, melyeket a hazai iratnyilvánosság hiányában feltehetünk magunknak: Miért nem közérdekűek az adatok? Ki számít ügynöknek? Miért nem számoltunk el a múlttal? Ungváry Krisztián történész még 2023 áprilisában tartott részletes előadást az […]

„Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy számára olyan tartalom elérhetővé tétele, amely a születési nemtől való eltérést, a nem megváltoztatását, illetve a homoszexualitást jeleníti meg vagy népszerűsíti.” (2021. évi LXXIX. törvény, 6/A. §) A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány eltérő identitást: transznemű, nem-bináris, genderfluid, agender, bigender, demiboy, demigirl, pangender, neutrois, intergender, third gender, kétlelkű […]

Az új Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköre és működése komoly aggályokat vet fel a jogállami garanciák szempontjából. A hivatal létrehozása olyan eszközöket vezet be a magyar jogrendszerbe – mint például vagyonnyilatkozati kötelezettség, házkutatás, elkobzás, sőt listázás –, amelyek mindeddig kizárólag büntetőeljárásban voltak elképzelhetők, ráadásul szigorú garanciák mellett. Az új mechanizmus viszont ezeket adminisztratív szinten, jogorvoslati lehetőség nélkül […]

Az Európai Ügyészség a 2007-es lisszaboni szerződés által lett életre hívva, és azóta egészen pontosan 24 tagállam csatlakozott az intézményhez. A fekete bárányok sorába, Lengyelország és Svédország 2024-es csatlakozását követően már csak Írország, Dánia és Magyarország tartoznak. A magyar kormány az ügyészséget egyfajta “nemzetek feletti zsarolóeszköznek” nevezte és a tagállami szuverenitás megsértésével vádolta azt, de […]

A Kormány 2022 decemberében fogadta el a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP). Szerintük ezzel „olyan egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet teremtettek, amely leegyszerűsíti az állampolgárok és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt”. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy DÁP csak körülményesen telepíthető, és rengeteg hibát dob, sokszor egyáltalán nem működik.  A közbeszerzési adatbázisban […]