Szabad világ lesz-e Európa még 5 év múlva is? A német parlamenti választások tétje az Európai Unió és Magyarország szempontjából

A német parlamenti választások tanulsága, hogy Donald Trump árnyéka nem hatalmasodott még el teljesen Európa felett, és nem egy szélsőjobboldali alternatívában látja a többség a jövőt. Kérdés, hogy utolsó lehetőség-e a kereszténydemokratáknak és a szociáldemokratáknak megtalálni a megoldást a megannyi kihívásra, vagy a gyors ütemben feltörekvő AfD jelenti a jövőt egy NATO utáni világban. Magyarországon mind a két tábor követői örülhettek az eredményeket látva.

Nem sokkal az után, hogy 2024 novemberében kiderült, Donald Trump-nak hívják az USA következő elnökét, Németországban is fontos változás következett be. Olyan válságba került a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezette szövetségi kormány, ami a 2021-ben összeállt hárompárti koalíció felbomlásához vezetett. Így 2024 február 23-án előrehozott parlamenti választásokra került sor.

Magyarország importját és exportját nagyjából 25%-ban legnagyobb kereskedelmi partnerével, Németországgal bonyolítja. Körülbelül 3000 német cég van jelen országunkban, amelyek 300 000 magyar munkavállalót foglalkoztatnak. Közvetlenül érinti mindennapjainkat tehát, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága kihívásokkal küzd. Továbbá az új német szövetségi kormányra olyan kérdések is várnak, mint az új európai biztonság- és védelempolitika megszervezése.  

Migráció, megélhetés, zöldpolitika

Röviden összefoglalva a kampányidőszakot, leginkább a megélhetési (adócsökkentés, szociális támogatások stb.) kérdések határozták meg azt. A hárompártikoalíció kormányzása alatt a gazdaság hol recesszióba került, hol stagnált, vagy csak enyhe növekedést mutatott. Az SPD és a Szabaddemokraták (FDP) mellett a Zöldek pártja kormányozott, nagy hangsúlyt fektetve a zöld átállásra. Számolniuk kellett vele, hogy az atomerőművek leállítása, a kibocsátási kvóták bevezetése és egyéb intézkedéseik lassítják az ipar teljesítményét. Aki jelentősnek gondolja a klímaváltozás következményeit, az bizakodóan szemlélhette, ahogy egy nagy gazdaság komolyan veszi azokat, és konkrét lépéseket hoz a fenntartható jövő érdekében. Viszont az átállás a többi körülménnyel együtt túl nagy falatnak bizonyult. 2022-ben kitört az orosz-ukrán háború, Németország pedig máig támogatja az megtámadott Ukrajnát. A konfliktus energiaválságot is eredményezett – az olcsó orosz gázról le kellett válniuk. 

Angela Merkel hagyatéka is kritika alá került, ám nem csak az oroszokkal kötött gázmegállapodások miatt, hanem a 2010-es bevándorláspolitikája, Willkommenskultur is veszített az egykori támogatottságában, a számos terrorista támadás és az integrációs nehézségek következtében. Forró téma volt továbbá egy másik merkeli örökség – az adósságfék feloldása, amely az éves költségvetési hiányt bruttó 0,35 százalékban maximalizálta.

A választást kereszténydemokraták szövetsége (CDU/CSU) nyerte 28,52%-kal, 208 parlamenti mandátummal. Második helyen végzett a jelentősen megerősödő Alternatíva Németországért (AfD) 20,8%-kal, 152 mandátummal. Az SPD 120 mandátumot szerzett, 16,4 %-kal. Az eredmény alapján a CDU/CSU és az SPD kétpárti koalíciót alkothat, míg a 2021 után gyengébben szereplő Zöldek és a többi kisebb párt ellenzékbe szorulhat, az AfD-vel egyetemben.

Mit szól ehhez a magyar közélet?

A Tisza Párt az Európai Néppárt tagjaként örülhetett az eredménynek, hiszen az Európai Parlamentben ebbe a pártba tartozik a győztes CDU/CSU is. Manfred Weber budapesti látogatása az EP választások után fontos mérföldkőt jelentett a Tisza életében. Újra egy magyar-német szövetségesi és baráti diplomáciai kapcsolatot láthattunk a korábbi évek látványos távolodása után. Továbbá elhelyezte a fiatal pártot a nemzetközi politika területén. Magyar Péter a Facebook profilján gratulált Friedrich Merznek a választás másnapján, amelyben megerősítette ezt az irányt:

„Németország hazánk legfontosabb gazdasági partnere. Emiatt is kiemelten fontos számunkra, hogy Európa legerősebb gazdasága újra talpra álljon és hogy a kereszténydemokraták által vezetett kormány újra biztonságos hellyé tegye és fejlődő pályára állítsa Németországot. A leendő TISZA-kormány kész a közös munkára Friedrich Merz leendő kormányával a még szorosabb német-magyar kapcsolatokért és egy megerősödő Európáért.”

Magyar Péter amellett, hogy az idézett posztjában gratulál szövetségesének, egyúttal szembe helyezi magát az szélsőjobboldali AfD párttal. 

„Orbán szövetségese, az AFD nem meglepő módon azokon a területeken szerepelt kiemelkedően, ahol jellemzően a kommunista utódpárt szokott tarolni. A kommunista nem vész el, csak átalakul. De ezt Orbán elvtárs pontosan tudja.”

Vele szemben Orbán Viktor nem a győztesnek gratulált, hanem a második helyen végzett AfD-nek, kiemelve annak társelnökét, Alice Weidelt. A miniszterelnök úgy látja, hogy a változásra szavazott a német választók jelentős része. Egykoron az Európai Néppárthoz tartozó Fidesz nem sokkal a választások előtt már nyíltan felvállalta az új szövetségesét és Budapesten fogadta Weidelt. A találkozó előtt nem láthattunk közeledést a Fidesz és az AfD között, az Európai Parlamentben is külön frakcióhoz tartoznak. Ám Trump győzelme óta a diplomácia terén észrevehetően radikalizálódott a magyar kormányzó párt, aminek ez az új szövetség is a része. Az AfD rapid erősödése pedig bizakodással töltheti el a szuverén nemzetek Európájáért küzdő Orbánt.

Szélsőjobboldali szelek napjainkban

Számunkra és az EU jövője szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy mekkora teret engednek a jelenlegi demokratikus pártok és szavazók a szélsőjobboldalnak. Egyrészt mennyire fogadják el az AfD radikális, EU-szkeptikus, bevándorlásellenes üzeneteit. Egyértelmű, hogy nő a társadalmi támogatottsága ezeknek a jelenségeknek. Másrészt mennyire fogadják el magát a pártot. Hagyományosan a többi német párt nem áll szóba szélsőséges tömörülésekkel, gyakran halhattuk elemzésekben a tűzfal vagy a karantét szót, ahogy a nemzetközi politikában is peremre szorultak korábban. A Trump-adminisztráció egyértelmű támogatásával, Elon Musk kampányolásával ez már nem mondható el többet.

Bár Alice Weidel, az AfD társelnöke jelezte a kampány során, hogy partner lenne a kormányzásban, a jelenlegi tudásunk szerint a CDU/CSU fenntartja a falat velük szemben. Még akkor is, ha például a bevándorlást illetően szigorítani tervez. Mégsem lehet felhőtlen az öröme a centrális erőtér támogatóinak, hiszen az AfD 2021 után lényegében megduplázta az eredményét. Trump megválasztásával beköszöntött új nemzetközi politikai térben pedig üzenetivel tovább erősödhet. 

Mertz győzelmi beszédeiben elmondta, hogy az Európai Unio az utolsó órában van. Az USA és Oroszország egymás simán kiegyezik egymással, amiben az EUnak vagy Ukrajnának nem osztanak lapot. Amennyiben nem sikerült egy karakteres, határozott és erős vezetést felmutatnia és megoldást találni az egyáltalán nem egyszerű problémákra, úgy 2029-ben nagy eséllyel már nem lesz megkerülhető az AfD. Mindez az Európai Uniónak, amilyennek jelenleg ismerjük, nagy valószínűséggel a végét jelentené.

 

Ternovácz Dániel – Leadfotó Wikipédia, Von Jörg Braukmann