A Tisza Szigetek valóban a Polgári Körök másolatai?

Az elmúlt időben egyre nagyobb médiavisszhangot generálnak a Tisza Szigetek, melyek jótékonysági és vidéki hálózatot kiépítő munkájukkal egyre nagyobb szerepet töltenek be az általuk áhított rendszerváltás elérésében. A Szigeteket gyakran hasonlítják a Polgári Körökhöz, azok viszont több szempontból is különböznek egymástól.

Gyakran elhangzó megállapítás, hogy Magyar Péter, mint ellenzéki pártvezető, rendszeresen merít ihletet a fiatalabb és demokratább Orbán Viktor politikai eszköztárából. Ez a feltevés tulajdonképpen nem értelmezhető kritikaként, hiszen politikatörténeti szempontból tagadhatatlan tény, hogy a Fidesz a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb pártja lett. Korábbi, mára már háttérbe szorított, de sikerüket nagy mértékben elősegítő stratégiájukból meríteni tehát bölcs vezetői magatartásra is utalhat, amennyiben ezeket az átvett elemeket korunk megváltozott körülményeinek megfelelően alkalmazzák.

2002-ben, a választást elveszítő egykori miniszterelnök, Orbán Viktor a Dísz-térre hívta támogatóit, és ebben a helyzetben kötelességként hárult rá egy lelkesítő beszédet elmondása, mely beszéd mára az egyik leggyakrabban idézett felszólalásává vált. Mielőtt azt azonban felelevenítenénk, fontos emlékeznünk a politikai rendszer akkori állapotának pillanatképére. A választás kimenetele szoros volt, az MSZP csupán egy százalékkal előzte meg a Fideszt, koalíciós partnerének, az SZDSZ-nek köszönhetően azonban könnyedén hatalomra juttathatta Medgyessy Pétert.

Milyen volt az ellenzéki légtér a Polgári Körök életre hívásakor?

A jobboldalon több szereplő is jelen volt, immáron egyazon ellenzéki térfélre kerülve: a Fidesz mellett a mérsékelt hangra törekvő MDF, a Torgyán József vezette FKGP, és az egykori koalíciós partnerek mellett pedig a KDNP, és a szélsőséges hangot megütő MIÉP is jelen volt. Ezen tények alapján tehát a jobboldali szavazók a Fidesz veresége után öt különböző párt között oszlottak meg.

Az újból kormányzó baloldallal szembeni egységes erő megalakításának gondolata törvényszerűen következett a tényekből, ugyanis ebben az időben az MSZP volt a legnagyobb tömegpárt, melynek rendkívül széles körben kiépült intézményrendszere volt. Felvenni a versenyt a szocialistákkal csak egy nagy létszámú, szoros hálózat kiépítésével lehetett, ezért hangzottak el Orbán Viktor következő gondolatai 2002-ben a Dísz-téren:

A következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. […] Arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok […] Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát.

Orbán talán egyik leghíresebb mondatát is itt hallhatta először a közönség:

A haza nem lehet ellenzékben!

Így tehát Polgári Körök alakultak, melyek közül a legelsőt a szerveződésre felszólító pártelnök alakította, az ideológiai alapon szerveződő csoportok feladatukként pedig a Fidesz győzelmének minden eszközzel történő elősegítését tűzték ki.

Miben hasonlítanak erre a Tisza Szigetek?

A Polgári Körök a 2010-es évek második felére már szinte teljesen a múlté lettek. Feladatukat ellátták, hatalomra segítették az általuk támogatott pártot, ezért létjogosultságuk tulajdonképpen megszűnt. Egykori tagságuk egy része valószínűleg már nem a rendszer támogatója, és egy teljes évtized telt el hasonló léptékű és célú szerveződés életre hívása nélkül.

Itt csatlakozik a történethez a Tisza Párt, a helyzet hasonlóságaira pedig érdemes rávilágítani: 

A 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően ugyanaz az ellenzék-egyesítő igény merült fel, mint Orbánék részéről 2002 után. A pártok összefogtak, azonban belső konfliktusaik és a felkínált alternatívák hiánya nem tették elég vonzóvá a szövetséget ahhoz, hogy rendszerváltó erőként léphessenek fel a status quo-val szemben.

A 2024-es európai parlamenti választáson az ezt a “szövetséget” alkotó pártok leszerepeltek, és az ellenzéki szavazatok döntő többségét a Tisza Párt nyerte el. Ezután a sikeresnek betudott eredmény után egy hónappal, július 6-án jelentette be Magyar Péter, hogy Tisza Szigetek alakítására szólít fel.

“Én jöttem. Most ti jöttök!” – szólított fel a pártvezér.

A Tisza Szigetek alakulni kezdtek, számuk mára 1500 körül van, tagságuk pedig (mivel 5-től 50-ig terjedhet) tízezres nagyságrendű. Feladataikat és tagfelvételi eljárásukat ők maguk határozzák meg, mivel hivatalosan nem alszervezetei a pártnak, így az felelősséggel nem is tartozik irántuk. A Szigetek nagyon rugalmas, helyi szerveződések, melyek legfőképpen karitatív akciókkal hívják fel a figyelmet a legégetőbb társadalmi problémákra, az általuk támogatott párt programját népszerűsítve ezzel.

Szerepük az elmúlt hónapokban körvonalazódott élesebben, ugyanis egyfajta szűrőszervezetként is működnek: a párttagság megszerzéséhez minimum három hónap Sziget-tagság szükséges.

Mik az eltérések a Körök és a Szigetek között?

A legélesebb eltérésnek életre hívásuk okát tartom: a Körök egy elbukott választás utáni reményvesztett konzervatív tábor összerántásának érdekében alakultak, míg a Szigetek egy ezzel ellentétes, reménytelinek ígérkező választási eredmény után, pozitív kezdeti energiákkal felvértezve alakultak, de az eddig elmaradt rendszerváltás frusztrációját is magukkal hordozzák.

A Szigetek eltérő jellemzője még a diverzitás: ugyan a körökben is többféle, de alapjaiban véve jobboldali, nemzeti érzelmű ember találkozott, viszont a Szigeteknek nincs ideológiai összehúzó elemük, legfőbb érdekük a rendszerváltás. 

“Nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – szól a szlogenük.

Fontos, hogy számadatokban is megjelenítsük az élesen fennálló különbségeket. 2002-ben egy év alatt körülbelül 11.300 Polgári Kört jegyeztek be, megközelítőleg százezres tagsággal. A Tisza Szigetek száma, mint említettem, 2025 január végére 1500-ra növekedett, tagsága pedig néhány tízezres. A különbség tehát hatalmas, de az online közösségi tér húsz éves fejlődése nem teszi lehetővé a számok nagyságrendileg történő összehasonlítását, ugyanis a Szigetek munkáját aktívan figyelő és segítő szimpatizánsok száma többszöröse lehet a bejegyzett tagságnak.

Mindkét említett szerveződés esetében elmondható, hogy fontos, és korábban betöltetlen társadalmi szervező funkciót látnak el, és szolidaritásra, valamint közös munkára és jobbító eszmecserére ösztönzik az állampolgárokat. A Körök munkája csak hosszú évekkel később hozta meg a ‘gyümölcsét’, ugyanis a választások megnyerésére tett kísérletük eleinte nem bizonyult sikeresnek. Vajon a megváltozott körülmények mennyiben adnak majd lehetőséget a Szigeteknek az általuk áhított rendszerváltás eléréséhez? 

Fonó Szabolcs – Nyitókép: Melczer Zsolt ÍgyÉlünk