Változatok a polgári Magyarországra az átláthatósági törvényről szóló megszólalások tükrében

A magyar közélet közelmúltjában történt néhány olyan esemény, amelyek után felvetődött annak kérdése, mit jelent a polgári társdalom. Hallottunk kormánypárti politikustól magyarázatot, de polgári ellenállás néven egy rendszerellenes tüntetés is lezajlott. Az ötlet jól hangzik, ki ne akarna polgári (középosztálybeli?) színvonalon élni? Ám mindkét oldalon további kifejtést igényelne az elképzelés.

Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy az a vélemény, melyet elnyomni próbálunk, helytelen; és még ha biztosak lennénk is ebben, elnyomása akkor is káros.

(John Stuart Mill)

Magyarországon a rendszerváltás után lehetővé vált a polgári identitás, vagy legalábbis az erről szóló közbeszéd. A korábbi évek kádári diktatúrája után a polgári szó nyugatos irányultságot, szabadelvűséget és szabadságjogokat jelentett. Politikát a Fidesznek sikerült építeni belőle. Érdemes lenne fellapozni a Fidesz 1996-os A polgári Magyarországért című vitairatát. Már ekkor keresztény és nemzeti értékekről beszéltek, illetve olyan középosztályt megteremtéséről, amely a társadalom stabilitásának és függetlenségének az alapja.

A 2010-es Fidesz-KDNP kormány folytatta korábbi programját. A versenyképes gazdaság és a nemzeti tőkés réteg megteremtése azóta is elsőszámú célkitűzésük. Hogy van-e ma erős magyar középosztály, erről viták folynak, de hogy néz ki ma a polgári identitás a kormányzó párt berkeiben?

Magyarországon a rendszerváltás után lehetővé vált a polgári identitás, vagy legalábbis az erről szóló közbeszéd. A korábbi évek kádári diktatúrája után a polgári szó nyugatos irányultságot, szabadelvűséget és szabadságjogokat jelentett. Politikát a Fidesznek sikerült építeni belőle. Érdemes lenne fellapozni a Fidesz 1996-os A polgári Magyarországért című vitairatát. Már ekkor keresztény és nemzeti értékekről beszéltek, illetve olyan középosztályt megteremtéséről, amely a társadalom stabilitásának és függetlenségének az alapja.

Konzervatív polgárság – szabad vélemény zárt falak mögött

2025-ben elhangzott néhány olyan beszéd és bejelentésre kerültek olyan törvénytervezetek, amelyek aktuálissá tették a polgári demokrácia alapjainak a megtárgyalását. A pártoktól független sajtó és a civil szervezetek ellen irányuló átláthatósági törvény egy ezek közül. A hírek szerint a Fidesz-KDNP-n belül is markáns viták folytak róla.

Ebből az alkalomból lehetőség nyílt, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a nyilvánosság előtt beszéljen arról, hogy mi maradt mára pártja polgári identitásából. Az Ötpontban nevű csatornán megjelent interjúban a következőképpen foglalja össze a helyzetét:

„A Fidesz egy jobbközép pártból kifejezetten jobboldali párttá, markáns jobboldali párttá vált, én pedig valahol megmaradtam ott a jobbközép környékén” – majd hozzáteszi, hogy a gyakorlatban ez belső vitát jelent. 

Az átláthatósági törvényről úgy nyilatkozott, hogy „akik a közéletben befolyásoló erővel bírnak, azoknak a gazdálkodása, a gazdasági háttere legyen átlátható” – ez belefér.

 „A vegzálás nem fér bele. (…) Ha olyan a törvény, ami politikai üldözés vagy akár a szubjektivitás lehetőségét hozza magával, akkor az nem fér bele.” 

A beszélgetésből kiderül, hogy Navracsics számára sem a gyülekezési törvény módosítása, sem az átláthatóságról szóló törvénytervezet nem vörös vonal, hanem ezeknek létezik elfogadható formája, csak megfelelő jogi környezetet kell biztosítani hozzá, amit majd a párton belül megvitatnak. Kérdéses, hogy mennyire átlátható és polgári ez az eljárás. Nem tudjuk ugyanis, hogy tényleg a lelkiismeret a visszatartó erő, vagy inkább egy népszerűtlenséget mutató belső mérés bír nagyobb jelentőséggel. Azt megtudhattuk viszont, hogy legalább nem éri retorzió a minisztert, ha nyilvánosan is elmondja az akár kritikus véleményét.

„Nemcsak a nézeteim polgáriak, hanem az életvitelem is”

Navracsics beszélt még a polgárság kapcsán 2025 egyik slágertémájáról, a „luxizásról”. Elmondta, hogy nem csak a nézetei polgáriak, hanem középosztálybeli életvitele is az. „Ebből adódóan nem tudom elképzelni azokat a csábító erőket, amelyek engem arra bírnának, hogy mondjuk egy Ferrarit vegyek magamnak vagy egy több millió forintos ruhát vagy egy vadászkastélyt (…). Antikváriumba járok, óráim vannak az egyetemen, politikát folytatok, (…) normális emberek hétköznapi életét élem.” 

Rendkívül zavaros ez a szembeállítás – ha a polgári Magyarország programjának része a nemzeti tőkésosztály megteremtése, akkor miért éri kritika ezt a réteget, hogy mire költi a tőkét? Polgáribb képet mutatnának, ha autók, ruhák és kastélyok vásárlása helyett antikváriumban költenék el a pénzt és egyetemen tanítanának? Kevésbé lennének érzékelhetők a hatalmas társadalmi különbségek, ha a felső szinten nem hivalkodnának a vagyonukkal?

Progresszív polgárság = a zsarnokság megdöntése?

Amennyiben elfogadjuk, hogy 15 éve a NER polgári társadalmában élünk, akkor logikus a következtetés, hogy a rendszer válsága idején polgári ellenállást látunk. Puzsér Róbert ragadta magához a kezdeményezést, június 10-re tüntetést hirdetett Budapestre a Kossuth térre Polgári ellenállás címen. A rendezvény egyrészt az átláthatósági törvénytervezet visszavonását követelte, másrészt egy folyamatos polgári ellenállás első állomását jelentette. A szabad véleménynyilvánítás korlátozása valóban egy olyan vörösvonal, amelyről nem lehet vitatkozni, csak visszavonni. Puzsér így fogalmazott a beszédében: „Két tucatnyi polgártársam szólalt fel ma este: újságírók, véleményformálók, előadóművészek. 

Egy polgári társadalomban nem az utcán lépnének fel. Azért léptek fel ma este, hogy egy nap Magyarország polgári társadalom legyen, és ne kényszerüljenek fel erre a színpadra többé.

Puzsér követelése világos: „A ne írd alá Jánosozás kora lejárt. A szabad ország, szabad egyetemezés kora lejárt. A tanítani akarunkozás kora lejárt. Már csak egyetlen érvényes követelés van: takarodjanak.” Ha ez ilyen egyszerű, akkor miben áll a mozgalom polgári karaktere? Miért nem lett csak simán Ellenállás a mozgalom neve? Kritikus tömegnek kell a szabadságjogok mögé állnia, hogy hatalmat korrekcióra kényszerítse – ebben állna a polgári cselekedet?

Az ellenállás fontossága nem vitatható. A demonstráció is tett azért, hogy a szabad nyilvánosság kontrollfunkciója ne csorbulhasson és elhallgattatása egyelőre ne történhessen meg. Ennél azonban feltehetően több az ambíciója a mozgalmának, hogy esetleg meghaladja a NER társdalami és emberi viszonylatait – legalábbis feltételezhetően mást jelentene a polgár, mint luxizisát a nyilvánosság elől elrejtő nagytőkés vagy az antikváriumba járó, egyetemen tanító, és zárt térben szabad véleményt kifejtő miniszter.

Ternovácz Dániel – Nyitókép: Wikipédia