Budapest panorámáját alapjaiban formálhatta volna át az a grandiózus terv, amely 500 méteres felhőkarcolót álmodott Rákosrendező területére. A fővárosi vezetés ellenállása, az egyöntetű társadalmi felháborodás és a zárt ajtók mögött megkötött államközi megállapodás egyaránt feszültséggel töltötte meg a projekt körüli vitát. Bár a kormány rájuk nem jellemző módon meghátrálni látszik, a kérdés továbbra is nyitott: mi lesz Budapest egyik legértékesebb, ám évtizedek óta elhanyagolt területének sorsa?
A világ legmagasabb épületének, a Burdzs Kalifának az ingatlanfejlesztője, Mohamed Alabbar előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormánnyal egy új, a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcoló megépítéséről – futott végig a hír az országos sajtóban tavalyelőtt ősszel. Az tudvalevő volt, hogy Rákosrendező területfejlesztése napirenden van, mégis joggal érte derült égből villámcsapásként a Budapesten élőket, hogy társadalmi párbeszéd nélkül, a fővárosi önkormányzat kihagyásával tárgyalnak Orbánék egy, a látképet teljesen elcsúfító, tájidegen magasház létrehozásáról.
A Telex által megszerzett dokumentumból az derült ki, a magyar állam és az Egyesült Arab Emírségek közötti államközi szerződés szerint versenyeztetés nélkül, piaci áron vennék meg Rákosrendező területének jelentős részét. A kormány cserébe vállalta, hogy a Nagy Lajos Király útját és a Szegedi utat összekötő felüljárót és a Rákos-patak mellett kerékpáros és gyalogos tengelyt épít, átrendezi a vágányokat és a vasúti megállóhelyeket, valamint meghosszabbítja az 1-es metrót a körvasútig – így nevezik a budapesti vasútvonalakat és pályaudvarokat összekötő vonalakat.
Karácsony Gergely főpolgármester a mini-Dubaj koncepcióját elképesztően rossz ötletnek nevezte.
Egyetértett abban, hogy a pályaudvar környékét érdemes lenne fejleszteni, illetve nincs gondja a felhőkarcolókkal, amennyiben azokat nem a város közepén szeretnék megépíteni. „Épp elég baj, hogy a MOL-torony már ott éktelenkedik a gyönyörű dunai panorámában, de ez a monstrum közel kétszer akkora lenne, a Hősök terétől alig kőhajításnyi távolságban. Megáll az ész” – fogalmazott.
Nem Mini, Maxi!
Lázár János építési és közlekedési miniszter sem csitította a kedélyeket azzal a kijelentésével, hogy mini-Dubaj szóba sem jöhet, hiszen világszintű fejlesztésről, egy új városközpont létrehozásáról van szó, ezért inkább a maxit tartja a pontos kifejezésnek. A miniszter 2023-ban azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, hogy a Burzs Kalifa megépítéséhez köthető Emaar Properties tárgyalt-e a kormánnyal a fejlesztésről.
Tény, hogy egy többségében gondozatlan, hajléktalanok által lakott 130 hektáros szemetes terület értékesítéséről van szó, amit évtizedek óta, politikai pártoktól és kormányzatoktól függetlenül hagytak leépülni. Ugyan a Fidesz azzal védekezett, a legtőkeerősebb és a legnagyobb garanciával rendelkező beruházó szeretne fejleszteni összesen 5 milliárd euró értékben, a közhangulat ennek ellenére is jól kiolvashatóan elutasította a tervek szerint a Hősök teréről is jól látható felhőkarcoló ötletét.
A 2/3-os országgyűlési többséget természetesen ez nem rendítette meg, tavaly áprilisban elfogadták az államközi megállapodást. Eközben a második Budapesti Lakógyűlés eredményei alapján huszonötezer budapesti szavazó 94%-a inkább Parkvárost szeretne mini-Dubaj helyett, 95%-uk nyílt versenyeztetéssel választaná ki a befektetőt, 92% pedig egyetért azzal, hogy csak olyan épületek épüljenek, amelyek nem érintik az Andrássy út és a Hősök tere világörökségi látványát.
Az ellenállásnak szimbolikus jelentősége lett, amikor a tavaly nyári önkormányzati kampányban durván egymásnak eső főpolgármester és kihívója, Vitézy Dávid decemberben közös javaslatban követelt élhető, zöld és emberléptékű területfejlesztést a kormánytól. Mindketten egyetértettek abba, hogy a magasházak magasságának meghatározásánál elsődleges szempont legyen a városképhez való illeszkedés.
Sokan bűnnek, szó szerint vitt hazaárulásnak aposztrofálták, de ez a kormányt nem hatotta meg és aláírta a szerződést, ami alapján 500 méter(!) magas felhőkarcoló is épülhet az érintett területen.
Az már csak részletkérdés, hogy az Emaar Properties helyett az Eagle Hills Hungary lett a befutó, hiszen ugyanúgy Mohamed Alabbar érdekeltsége mindkettő. „Gyakorlatilag minden magyar jogszabály és építési szabály alól felmentik az arab beruházókat. Még a légiközlekedéssel kapcsolatos szabályokat is figyelmen kívül hagyhatják a felhőkarcoló építői – ahogy minden kerületi és fővárosi előírást” – összegezte Vitézy a szerződést.
Fordulat: a főváros blokkolja az eladást
A csavar január 21-én érkezett. Karácsony bejelentette, hogy találtak egy kiskaput, pontosabban észrevették, hogy a Fővárosi Önkormányzat cégének, a Budapesti Közműveknek (BKM) elővásárlási joga van a területre, mivel kis részben, de tulajdonosok. Néhány nappal később a közgyűlés huszonhárom igen és tíz fideszes nem szavazat mellett erősítette meg hivatalos formában ezt az elővásárlási szándékot. Ez azt jelenti, amit az arab fejlesztő vállalt volna, azt magára nézve a főváros kötelezőnek tekinti, ugyanakkor nem pontosan azt kell megépítenie, amit az Eagle Hills vállalt volna.
Szentkirályi Alexandra, a kormánypárt budapesti elnöke azt mondta, Rákosrendező sorsa megpecsételődött, nem történik majd semmi, ezzel lényegében elismerve, hogy az általuk elképzelt projekt meghiúsult. Karácsony és Vitézy Hogyan tovább Rákosrendezőn elnevezésű konferencián ismertették terveiket február elején, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a széleskörű társadalmi tiltakozásnak tudta be, hogy elállnak a projekttől.
A terület sorsa és jövője ettől függetlenül bizonytalan. Könnyen kételkedhetünk abban, hogy a Fidesz tényleg meghátrált volna, ahogy a kormányzat által sarcolt főváros lehetőségei is végesek, hiszen 50,9 milliárd forintot kell előteremteni, ennyi a nyolcvanöt hektáros terület teljes vételára. Mindenesetre annyi biztos, a meglepetésekben gazdag történetnek nincs vége, sőt, talán most kezdődik igazán.
Fazekas Adrián
ÍgyÉlünk.hu © 2025