Kinek a szuverenitását féltik az Európai Ügyészség elől?

Az Európai Ügyészség a 2007-es lisszaboni szerződés által lett életre hívva, és azóta egészen pontosan 24 tagállam csatlakozott az intézményhez. A fekete bárányok sorába, Lengyelország és Svédország 2024-es csatlakozását követően már csak Írország, Dánia és Magyarország tartoznak. A magyar kormány az ügyészséget egyfajta “nemzetek feletti zsarolóeszköznek” nevezte és a tagállami szuverenitás megsértésével vádolta azt, de mik lehetnek a távolmaradás valós okai, mi az intézmény feladata és szerepe, valamint mit gondol a csatlakozásról a magyar társadalom?

Kezdjük egy kis színessel: ismeretes, hogy a zsinórban négy országgyűlési választást megnyerő kormánypártnak több, mint 15 éve nincs választási programja. Azonban az orbáni időszámítás előtt, 2009-ben, a párt utolsó ilyen dokumentumában érdekes sorokat olvashatunk, melyek a témánkhoz kapcsolódnak. A programhoz azonban nem egyszerű hozzájutni, korábban még elérhető volt a Fidesz honlapján, de mára már letörölték azt onnan. Kisebb áskálódás után viszont sikerült hozzájutnom az eredeti, 144 oldalas kordokumentumhoz, melynek 59. oldalán a következő áll:

A Fidesz támogatja továbbá az Eurojust és partnerei, az Európai Igazságügyi Hálózat, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint az európai rendőri együttműködés (Europol) közötti kooperáció erősítését, operatív jogokkal való felruházását, harmadik
országokkal vagy más szervezetekkel »egyablakos« ügyintéző szervvé alakítását, végezetül pedig az Európai Ügyészség felállítását, hatáskörének bővítését az unió pénzügyeit sértő bűncselekményeken túl más súlyos, több tagállamot érintő bűncselekményekre is. A Fidesz üdvözli, hogy uniós ügynökséggé válik a hágai székhelyű európai rendőri együttműködés, az Europol. Európai ügynökségként bármilyen súlyos bűncselekmény felderítésében részt vehet majd, ha abban legalább két tagállam érintett. Egyúttal a közös nyomozások lehetőségét is megteremtik. Ezzel a lépéssel is tovább nőhet az állampolgárok biztonsága.

Az “óFidesz” minden fentebb írott álláspontja támogatandó, ma már azonban ilyen, az Európai Unió intézményeivel szembeni pozitív állásfoglalásnak se híre se hamva a kormánypárt részéről. Mindeközben ezek a nemzetközi igazságszolgáltatási intézmények feladataikat továbbra is rendeltetésszerűen végzik, a hanyagság nem lehet a Fidesz kritikája, kommunikációjuk nem is erről szól. Legfőbb aggályaikat a cikk elején megemlítettem, és ha közelebbről megismerjük az EU Ügyészségének munkáját, talán azt is megérthetjük, tiszta lelkiismeretű kormányunk miért tartózkodik az ahhoz való csatlakozástól.

Az Ügyészség első számú feladata, az Unió pénzügyi érdekeivel szembeni bűncselekmények nyomozással történő felkutatása és az azokkal kapcsolatos vádemelés. Tulajdonképpen ezek a felhatalmazások teszik különlegessé az intézményt, ugyanis a nemzeti ügyészségek nem végezhetnek határokon túlnyúló nyomozást, és más Uniós intézmények, mint az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal), vagy az Eurojust (Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) nem emelhetnek vádat olyan ügyekben, amelyekben az EPPO (Európai Ügyészség) igen. Emellett a csatlakozó országok helyi hatóságai és más nemzetközi intézmények is kötelesek az együttműködésre, ezzel elősegítve a kiterjedt és eredményes nyomozást.

Fennállása óta az Európai Ügyészség 4000 bejelentésre reagált, melyeket a tagállamok és magánszemélyek küldtek, ugyanis bárki tehet bejelentést, akire kiterjed az Ügyészség hatásköre, és közel 1000 nyomozást indítottak (2022 júniusi adat).

A fenti ábra alapján tehát a feladatkörébe tartozik:

olyan határokon átnyúló áfacsalás, amely összesen legalább 10 millió euró kárt jelent

az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb csalások
olyan korrupció, amely sérti vagy sértheti az EU pénzügyi érdekeit
köztisztviselő általi visszaélés az uniós támogatásokkal vagy vagyonnal
pénzmosás és szervezett bűnözés

A magyar kormányra nézve a korrupciós vizsgálatok, melyek túlnyomó többsége alól eddig sikerült kibújnia, hatalmas veszélyt jelenthetnek, ezért egyéni politikai érdekükkel teljesen ellentétes a csatlakozás kérelmezése. Az ezzel kapcsolatos óvatosság jele lehet még, hogy az Ügyészség vezetőjének állítása szerint Magyarország minden uniós ügyészségi megkeresésre haladéktalanul válaszolt. A csatlakozással kapcsolatos javaslatokat és kezdeményezéseket azonban eddig kivétel nélkül lesöpörték az asztalról, az ellenzéki pártok hosszú ideje tartó követelései ellenére is.

Csatlakozási vágy azonban nem csak a pártokban él

A Policy Solutions éves, belpolitikai problématérképet vizsgáló kutatásainak tavalyi eredményeiben a korrupció a negyedik helyen végzett, amikor a válaszadókat a legégetőbb magyarországi problémákról kérdezték. Ez a tendencia gyakori az ilyen felmérésekben, a korrupció tehát egy viszonylag jól érzékelhető problémaként mutatkozik meg, a társadalom nagy része érti, hogy annak hatása van a mindennapi élet minőségére is.

Ennek a ténynek az ismeretében világosabban érthető az a sokat idézett 2022-es felmérés, amely a magyarok Európai Ügyészséghez való csatlakozással kapcsolatos véleményét kívánta megvizsgálni.:

Az adatok világosan mutatják, hogy minden vizsgált kategóriában a csatlakozás mellett szól a többségi akarat, a teljes minta alapján a társadalom háromnegyede fordul bizalommal az Európai Ügyészség felé. Kevés jobb példát tudnánk felmutatni a nyomokban még létező társadalmi konszenzusra. Ezen közös konszenzus legfontosabb tulajdonsága viszont törvényszerűen az, hogy az erősen ellenszegülők kirekesztésre kerülnek. Itt pedig hiányosság áll fenn.

A közakarattal szembeni ellenállás a Fidesz populizmusával erősen szembemegy, feltűnően abszurd lehet, hogy nem tesznek előrelépést egy ilyen erősen támogatott témában, de a korrupciós bűncselekményekben való érintettség könnyű magyarázatként szolgálhat a kimaradásra. Az olyan, gyakori kommunikációs elemek hangoztatása, mint “a magyar szuverenitás védelme” a legjobb tüneti kezelés lehetnek a Fidesznek erre a problémás helyzetre, de ez a válasz nem lesz elegendő, amennyiben a határozottan érzékelhető korrupciós bűncselekményekkel nem számolnak le az Ügyészség közbelépése nélkül.

Ha ez a problémás helyzet nem oldódik fel, joggal kérdezhetjük majd: