Horváth Norbert

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, új politikai mozgalmat hirdetett meg „Békések Ligája” néven, válaszul a Fidesz által indított „Harcosok Klubja” kampányra. A bejelentést a Magyar Infó című YouTube-műsorban tette meg, útban Nagyvárad felé tartó országjárása során. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt kiáll a civilek és az újságírók mellett, és ha támadás éri őket, akkor a párt ott lesz mellettük. Külön megköszönte azoknak is a támogatást, akik Budapesten vagy más városokban tiltakoznak a kormány civilek és sajtó ellen intézett lépései ellen. Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz – Fotó: YouTube ScreenShot Cél a béke és a párbeszéd előremozdítása A politikus szerint a „Békések Ligája” célja az összefogás, a párbeszéd és a béke előmozdítása a megosztás helyett. Kijelentette, hogy pártja kiáll minden tagjáért, valamint a sajtó és a civil szervezetek mellett is elkötelezett marad. Magyar Péter a Fidesz által indított „Harcosok Klubja” kampányra reagálva hirdette meg a „Békések Ligáját”, és kijelentette, hogy lehet választani a megosztásra, a magyart a magyarral összeveszejteni akaró oldal és a béke között. A Tisza Párt elnöke továbbá óva intette a kormánypártok vezetőit, hogy a korábbinál is durvább támadást intézzenek Ruszin-Szendi Romulusz ellen, aki szerint „mindig azt hisszük, hogy nincs lejjebb, de mindig van”. Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz – Fotó: Magyar Péter – Facebook 11 hónap múlva újragondolt jogszabályok lehetnének Magyar Péter kijelentette, hogy „ezeket a gyalázatos jogszabályokat csak a választások útján lehet megváltoztatni”, és ha 11 hónap múlva leváltják a kormányt, akkor ezeket a törvényeket eltörlik, és mindenkit kárpótolnak, akit az Orbán-kormányok alatt sérelem ért. A „Békések Ligája” meghirdetésével Magyar Péter az összefogást, a párbeszédet és a békét helyezné a középpontba a megosztás helyett. A politikus hangsúlyozta: pártja kiáll minden tagjáért, valamint a sajtó és a civil szervezetek mellett is elkötelezett marad. Horváth Norbert – Vezetőkép: Gézamalac – Magyar Péter Facebook

Tudod, vannak pillanatok, amikor az ember csak ül, nézi a híreket, és azt mondja: na, ne hülyéskedjetek már! Most például azt, hogy Aranyosi Pétertől visszavonták a Karinthy-gyűrűt. Egy vicc miatt. Mert az szerintük „gyűlöletkeltő” volt. Na most álljunk meg egy pillanatra. Aranyosi egy humorista. Nem politikus, nem véleményvezér, nem uszító szónok. Ő poénokat mond, és ezek vagy betalálnak, vagy nem. A humor soha nem lesz steril. Nem is szabad annak lennie. A jó poén gyakran kényelmetlen. Néha kicsit tapintatlan. De pont ez a dolga: hogy tükör legyen. És most ezért vesznek el tőle egy díjat? Aranyosi Péter humorista – Facebook Sebestyén Balázs joggal háborodott fel. Rámutatott arra, hogy ebben az országban mondtak már sokkal durvább, tényleg uszító dolgokat. Például Bayer Zsolt. És nála még senkinek nem jutott eszébe semmilyen kitüntetést visszavenni. Hát hogy is lehetne? Az más. Ő a „jó oldalhoz” tartozik. És itt bukik ki az egész történet kétszínűsége. Nem az a baj, ha van egy erkölcsi mérce. Hanem az, ha ez a mérce mindig aszerint változik, hogy ki melyik politikai szekértáborban ül. Aranyosi egy rossz viccért díjat veszít. Mások éveken át írtak uszító cikkeket, mégis kitüntetve maradtak. Akkor most tényleg a humor a legnagyobb bűn? A közmédia, amely ma morális bíróként osztja az ítéletet, maga is rendszeresen sugároz olyan tartalmakat, amelyek szépen adagolt gyűlölettel vannak megtöltve. Más népcsoportok, más, sajátjuktól eltérő világnézetű emberek ellen. De ott nem zörög a harag. Ott nem jön a visszavonás. Csak akkor, ha valaki nem a „megfelelő” oldalról viccel. A Karinty-gyűrű – Fotó: Facebook És közben meg ott állsz, és próbálod eldönteni, mit is jelent ma Magyarországon a szólásszabadság. Meddig lehet poénkodni? Mikor léped át a határt? Vagy inkább az a kérdés: ki vagy te? Mert ha jó helyen állsz, akkor bármit mondhatsz. Ha nem, akkor egy félreérthető mondat is a veszted lehet. Aranyosi Péter biztosan hibázott. Egy-egy poén tényleg lehet szerencsétlen, és ha ezzel valakit megbántott, akkor emberileg bocsánatot kell kérni. De a díjvisszavonás nem erről szól. Ez nem erkölcsi döntés volt, hanem politikai gesztus. Egy látványos figyelmeztetés, hogy mindenki más is értse: van, amit nem lehet megúszni, ha “rossz oldalról” viccelsz. Úgyhogy Aranyosi mostantól ne vicceljen. Legalábbis ne úgy. Ne legyen olyan őszinte, ne legyen olyan emberi, és főleg ne legyen olyan… „aranyosis”. Legyen inkább korrekt, sablonos és irányított. Ez nem a humor határairól szól. Hanem a hatalom határairól. És hogy azt te ne lépd át, azt csak a köreikhez tartózoknak szabad minden gond és retorzió nélkül megtenniük. Horváth Norbert – Vezetőkép: Aranyosi Péter Wikipédia Dumaszínház, ÍgyÉlünk grafika

Hiába javul a GDP, te egyre kevesebbet érzel belőle – az Eurostat új adatai sokkolóak Van egy furcsa ellentmondás a magyar gazdaságban, amit te is napról napra megérzel: miközben a hivatalos statisztikák fejlődésről beszélnek, a boltban, a rezsin vagy épp a nyaralási terveidnél csak a szűkülő lehetőségeket tapasztalod. Az Eurostat friss jelentése most még világosabban rámutatott erre a szakadékra. A gazdaság fejlettsége elvileg emelkedik, a magyar fogyasztás viszont 2024-ben utolsó lett az Európai Unióban. És már nem holtversenyben: Bulgária is megelőzött minket. Papíron nem utolsók vagyunk – de a pénztárcánk másképp mesél A 2024-es vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szerint Magyarország az uniós átlag 77 százalékán áll. Ez alapján öt EU-tagállamot is megelőzünk: Szlovákiát, Lettországot, Bulgáriát, és néhány mediterrán országot. Ez mégsem jelenti azt, hogy jobban is élünk náluk. Ugyanis a lakossági fogyasztás – az, hogy mennyi terméket és szolgáltatást engedhetsz meg magadnak – csak az EU-átlag 72 százalékát éri el. Ez az unió legalacsonyabb értéke. Magyarul: a gazdaság teljesít, de neked ebből mégsem jut elég. Bulgária beelőzött – miközben mi egy helyben toporgunk Miközben a hazai sajtó és a kormány egy része fejlődésről beszél, a számok kíméletlenek. Tavaly még Bulgáriával együtt álltunk a lista legalján, 70 százalékos fogyasztási szinten. Mára a bolgárok 74 százalékra léptek, mi pedig csak 72-re. Ez a 2 százalékpontos különbség lehet, hogy statisztikailag kicsi, de a trend világos: még azok az országok is jobban élnek, akiket korábban „szegényebb” régióként emlegettünk. A fejlődés náluk érezhető – nálunk inkább csak elmélet marad. A régió lehagyott minket – nálunk kevesebbet engedhetsz meg magadnak Ha régiós összehasonlítást nézünk, akkor még egyértelműbb a lemaradás. Litvánia 89, Románia 88, Lengyelország 84 százalékon áll fogyasztásban. Csehország 81 százalékkal szintén jóval előrébb jár. Ezek az országok hasonló utat jártak be az elmúlt két évtizedben, mint mi: az uniós csatlakozás után beindult a fejlődés, nőtt a GDP, javult az infrastruktúra. De náluk ez valós vásárlóerőben, jobb életszínvonalban is megmutatkozik. Nálunk viszont úgy tűnik, ez a növekedés nem jut el a családokhoz. De miért nem fogyasztunk többet, ha állítólag fejlődünk? A magyar kormány szerint nem a gazdasági modell a hibás. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször utalt arra, hogy a lakosság inkább megtakarít, és a jövedelme nagyobb részét beruházásokra fordítja. Ez lehetne pozitív üzenet is – ha közben nem lenne ennyire érezhető a vásárlóerő hiánya. Az emberek jelentős része nem azért nem költ többet, mert takarékos, hanem mert nincs miből. Az infláció, a bizonytalan gazdasági környezet és a folyamatosan emelkedő árak nem bátorítják a pénzköltést – még ha lenne is miből. A mediterrán országok példája: lehet másként is fejlődni Spanyolország, Portugália és Görögország nemrég még a leszakadó országok között voltak, de a járvány óta elkezdtek újra felzárkózni. A turizmus megerősödése, az ipari szektor kisebb súlya és a gyorsabb kilábalás miatt most jobb helyzetben vannak. Görögország például már 70 százalékon áll fogyasztásban, és gyorsabb ütemben fejlődik, mint mi. Ők is átestek gazdasági válságokon, de a lakossági fogyasztásuk most már emelkedik. Nálunk pedig úgy tűnik, továbbra is stagnál, miközben a gazdasági növekedés papíron zajlik. GDP vs. valóság – nem mindig ugyanazt mutatják Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ha nő a GDP, akkor automatikusan nő az életszínvonal is. De ez nem ennyire egyszerű. A GDP-t olyan mutatók is növelhetik, amelyek a lakosság hétköznapi életére alig vannak hatással – például nagy exportcégek termelése vagy külföldi beruházások. Ha ebből a növekedésből nem jut elég a bérekre, a szociális juttatásokra vagy a szolgáltatások fejlesztésére, akkor te ebből alig fogsz valamit érzékelni. És pontosan ez történik most Magyarországon is. Eurostat: ne értékeld túl a kis különbségeket – de a trend egyértelmű Az Eurostat ugyan hangsúlyozza, hogy a kisebb különbségek statisztikai hibahatáron belül mozoghatnak, és a mérési módszerek is felülvizsgálat alatt állnak, de az irány jól látható. A magyar gazdaság bár növekszik, a fogyasztásban mégis utolsók vagyunk. És ez nem egy egyszeri kisiklás: ez már évek óta húzódó tendencia. A számok mögött pedig ott vannak az emberek – köztük te is –, akiknek egyre nehezebb a hétköznapokban boldogulniuk. Lehet GDP-ről beszélni, lehet beruházásokat ünnepelni, de ha te nem tudsz többet költeni a mindennapjaidban, ha nem érzed, hogy könnyebb lett az élet, akkor valami nincs rendben. A gazdasági statisztikáktól nem laknak jól emberek, nem fűtenek be, nem viszik el a gyereket nyaralni. A valóság ott van a boltban, a számlákon, a fizetésedben. És ez a valóság most azt mutatja: Magyarország utolsó lett. Ebben is. Horváth Norbert – Vezetőkép: ShutterStock

Az elmúlt napokban a kormánypárti holdudvarban – különösen a NER („Nemzeti Együttműködés Rendszere”) köreiben – látványosan erősödtek a nyilvános hangvételű belső konfliktusok. A közéleti szereplők egymásnak üzengetnek, mintha valóságshow zajlana a felszín alatt. A vásárhelyi Promenád24, amely sokak szerint Lázár János médiuma, durván odaszólt: „kurva kevés” – utalva a kormánypárti politikusok tetteire és társadalmi megjelenésére. Lázárhoz képest ugyanis ő korábban kijelentette, hogy a Fidesz egyéllelő gépezet, de vannak „renitensek”, akik mégis bátran kritizálják a hatalmat A beszólók közül szemezgettünk: Lázár János újra nekiment a luxusfiguráknak – különösen Mészáros Lőrinc egyedi életvitele kapcsán –, majd a házi lapjában ismételten „kurva kevésnek” nevezte a kormánypárti aktivitást. Navracsics Tibor sem maradt ki: egy interjúban kemény kritikát fogalmazott meg a párt működéséről, még név szerint is érintett Lázárt, aki viszont visszavágott Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester keményen reagált Vitályos Eszter „picsogó önkormányzatokról” szóló mondataira, bocsánatkérést követelve Papp László (Debrecen) hasonlóan érzett: sértőnek nevezte a kormányszóvivő szavait, külön kiemelve a helyzetkomponenseket . Görgényi Ernő (Gyula) kulturális ügyben szólt vissza: határozottan elutasította, hogy politikai szempontok alapján tiltson meg fellépéseket . A háttérben is zajlik a csata: Huth Gergely (Pesti Srácok), Bencsik András, Jeszenszky Zsolt és mások is belekapcsolódtak különböző politikai vitákba – az apás érdekeket és személyeskedő üzeneteket sem nélkülözve Mészáros Lőrinc is megszólalt – nyílt levélben reagált Magyar Péter megszólalására, ráadásul kétszer is erőteljesen – ami újabb fordulatnak számít, hiszen eddig nem politizált nyíltan Orbán Ráhel sem maradt tétlen: Instagram-posztjában üzente meg, hogy „egymásnak bemutatni sehogy sem cool” – olyan hangvétel, ami belső párton belüli üzenetként is értelmezhető. Mit jelez mindez? A tömegkommunikációs belső instrukciók üzenetváltásszerűvé váltak: a NER mára inkább egy populáris showműsorra kezd hasonlítani, ahol a dráma, a konfliktus és a hangos szó napi szinten hallható vagy olvasható. A politikai stabilitás kulcsa pedig – most Lázár szerint – az egység, különben veszélybe kerülhet a 2026-os választási esélyeik biztosítása. Az üzenetek között nehéz eldönteni, hogy valódi nézeteltérés bontakozik-e ki, vagy profi „taktikai hadviselés” zajlik – talán épp tudatosan építik a belső pluralizmust –, de egy valami biztos: a háttérből a nyilvánosság felé nyomott szócsaták erősek, szokatlanok és figyelemfelkeltők. Politikai üzenetek vagy belső leszámolás? Nem zárható ki, hogy a látványos üzengetések csupán színpadi elemek egy előre megkomponált politikai forgatókönyvben. Ugyanakkor az egymásnak feszülő vélemények és nyilvános konfliktusok arról is árulkodnak, hogy a belső feszültségek valósak lehetnek. A választói bázis szemében mindez vagy a nyitottság jele, vagy a káosz előszobája. Hogy a NER széttart vagy megújul, azt a következő hónapok politikai dinamikái döntik el. Összességében elmondható tehát, hogy most a NER belülről is darabokra kezd esni látszólag – de az is lehet, hogy ez a dramatizálás része egy előre megtervezett stratégiának, amellyel a kormánypárti szavazótábort asszertíve osztják meg. Az üzenetek hangereje és nyilvánossága új dimenziót nyitott a belpolitikai kommunikációban, amelynek következményeit még csak most kezdjük felmérni. Azt mindenesetre látjuk: a Fidesz eddigi egysége ma már nem feltétlenül hallgatásból áll, hanem felszínre kerülnek a belső konfliktusaik is. Horváth Norbert – Lead fotó: ÍgyÉlünk AI grafika

Az európai parlament megszavazta a csalás elleni jelentést Az Európai Parlament (EP) 2025. május 6-án elfogadta az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2023-as jelentést, amelyben kiemelten foglalkozott a csalás elleni küzdelemmel. A dokumentum többször is említette Magyarországot, és felszólította a magyar kormányt, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez (EPPO). Magyarország ismét célkeresztbe került az uniós pénzek felhasználása miatt Az EP hangsúlyozta, hogy a jogállamisági elvek magyarországi megsértése miatti intézkedéseket csak akkor oldják fel, ha a magyar kormány korrekciós intézkedései a gyakorlatban hatékonynak bizonyulnak, és nem lépnek vissza az eddig elfogadottaktól. Emellett elítélte az uniós intézmények alkalmazottjait, például az OLAF személyzetét érő fenyegetéseket, amelyeknek ki vannak téve magyarországi vizsgálataik során. Fotó: Adobe Stock Az EP szerint a jogállamisági intézkedések feloldása csak valódi reformok után jöhet A jelentés sürgette a magyar hatóságokat, hogy tegyenek azonnali és konkrét lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére, a sajtószabadság fenntartására, valamint a bizottsági jogállamisági ajánlások végrehajtására. Az EP üdvözölte, hogy Lengyelország és Svédország csatlakozott az EPPO-hoz, és elismeréssel vette tudomásul, hogy Írország a közelmúltban bejelentette részvételi szándékát. Felszólította a magyar kormányt, hogy „további késedelem nélkül” csatlakozzon az EPPO-hoz, mivel Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely nem csatlakozott, annak ellenére, hogy nincs jogi vagy alkotmányos akadálya. A jelentést elfogadták A jelentést 473 igen, 59 nem és 114 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar képviselők közül a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai támogatták, míg a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP képviselői ellenezték. A Tisza Párt képviselői nem szavaztak. Molnár Csaba DK-s képviselő szerint a három magyar jobboldali párt egyike sem szavazta meg az uniós csalás elleni fellépésről és a magyar európai ügyészségi csatlakozás sürgetéséről szóló határozatot, amit „szégyennek” nevezett. A jelentésben szerepelt Molnár Csaba által benyújtott módosító indítvány is, amely felszólította az Orbán-kormányt az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra. Ez a módosító többséget kapott, így bekerült a véglegesen jóváhagyott szövegbe. Az EP szerint a jogállamiság védelme közös európai érdek Az EP jelentése rávilágít arra, hogy az uniós pénzügyi érdekek védelme és a csalás elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen a tagállamok együttműködése és az EPPO-hoz való csatlakozás. Magyarország részvétele ebben a folyamatban kulcsfontosságú a jogállamiság és az átláthatóság biztosítása érdekében. Fotó: Adobe Stock Az Európai Parlament döntése világos üzenet: az uniós pénzek védelme és a jogállamiság betartása nem alku tárgya. Ha Magyarország továbbra is kimarad az Európai Ügyészség munkájából, azzal nemcsak a közösségi források átlátható felhasználását kérdőjelezi meg, hanem saját hitelességét is kockáztatja az európai porondon. A tét nemcsak pénzügyi, hanem politikai is: a csatlakozás nem csupán jogi lépés lenne, hanem annak bizonyítéka, hogy a kormány kész valóban együttműködni az európai partnerekkel a tisztességes, felelős és demokratikus működés érdekében. A kérdés most már csak az: lép-e a magyar kormány, vagy marad az elszigetelődés útján? Horváth Norbert

Forr a levegő a politikában: egyre durvább támadások érik Magyar Pétert, a Tisza Párt vezetőjét. Komoly vádakat kapott a nyakába, de nem hátrál meg. Az április 28-i sajtótájékoztatón nemcsak visszautasította az összes vádat, hanem azt is világossá tette, hogy a Tisza Párt céljai, és a kormányváltás esélye most erősebb, mint valaha. A kérdés csak az: meddig lehet ezt a feszültséget bírni, és vajon a választók kinek szavaznak majd bizalmat? Sajtótájékoztatón reagált a vádakra A Tisza Párt vezetője szerint világos, hogy a választások közeledtével egyre intenzívebb politikai támadásoknak kell szembenéznie. Magyar Péter kiemelte, hogy minden erejével a párt tisztességének megőrzésére koncentrál. Magyar szerint egyértelmű, hogy politikai megrendelésre születnek az ellene irányuló támadások. 2025.04.28. Magyar Infó – Fotó: Magyar Péter Facebook Piacfelügyeleti eljárás az MNB részéről Az MNB lépése komoly figyelmeztető jel a politikai közélet számára, hogy a gazdasági ügyeket is egyre inkább politikai eszközként használják. A vizsgálat időzítése Magyar szerint nem véletlen, hanem egy tudatosan felépített lejárató kampány része. Úgy látja, hogy a hatóságok lépései nem a valós problémák feltárásáról, hanem a politikai megfélemlítésről szólnak. Magyar Péter tagadja a vádakat A politikus világossá tette, hogy minden törvényi kötelezettségének eleget tett, és minden cselekedete átlátható volt. Magyar Péter szerint az igazság a végén mindig utat tör magának, még ha átmenetileg homály is fedi. Kijelentette, hogy minden szükséges dokumentumot bemutat, ha arra szükség lesz. Úgy fogalmazott: nincs takargatnivalója, és bármilyen vizsgálatnak elébe néz. Az MNB ügyeinek valódi problémái sokkal mélyebbek – Fotó: ÍgyÉlünk grafika „A világtörténelem legnagyobb bankrablása” Szerinte az MNB ügyeinek valódi problémái sokkal mélyebbek, mint amit a mostani támadásokkal próbálnak elfedni. Magyar úgy véli, nem véletlen, hogy a kormány éppen most tereli a közvélemény figyelmét. Véleménye szerint az igazi bűnösök máshol keresendők, és ezekről igyekeznek elterelni a figyelmet. Átlátható vagyoni helyzetre hivatkozik A politikus szerint a vagyoni helyzete minden tekintetben megfelel a törvényi előírásoknak, és kész bármilyen hivatalos vizsgálatnak alávetni magát. Magyar hangsúlyozta, hogy nincs mitől félnie, és átláthatóságával példát szeretne mutatni. Elmondta, hogy a saját vagyonnyilatkozata bármikor nyilvánosságra hozható. A választási rendszer átalakításától tartanak Magyar Péter szerint a kormány nemcsak őt, hanem az egész Tisza Pártot igyekszik ellehetetleníteni. Úgy látja, hogy a választási szabályok módosítása az ellenzék esélyeinek csökkentését célozza. Szerinte a kormány retteg attól, hogy egy valódi, tiszta választáson veszítene. „Ha börtönbe zárnak, négyötödös győzelem lesz” A politikus ezzel is azt kívánta üzenni, hogy az igaz ügyért vállalni kell a kockázatokat is. Úgy véli, hogy az emberek átlátnak a politikai játszmákon, és nem engedik, hogy igazságtalanul elhallgattassák. Úgy fogalmazott, hogy a fenyegetések csak megerősítik abban, hogy jó úton jár. Tiszta kormányzás és szolgáltató állam a cél A Tisza Párt programja a valódi társadalmi igényekre épül, nem hatalmi érdekeket szolgál. Magyar szerint egy szabad, igazságos, kiszámítható országot kell építeni, ahol minden polgár megbecsült tagja a közösségnek. Szerinte a közélet megtisztítása nélkül nem lehet valódi fejlődést elérni. Azt ígéri, hogy egy olyan rendszert építenek, ahol az állam végre az embereket szolgálja. Valódi alternatíva, nem „Fidesz kettő” A párt célja nem csupán a hatalom megszerzése, hanem a politikai kultúra teljes megújítása. Magyar Péter szerint Magyarország akkor lesz erős, ha valódi választási lehetősége lesz az embereknek. Azt hangsúlyozta, hogy új szemléletet és tiszta politikát kínálnak az embereknek. Leszögezte, hogy a Tisza Párt nem kívánja megismételni a régi politikai hibákat. 2025.04.28. Magyar Infó – Fotó: Magyar Péter Facebook élő ScreenShot Önálló indulás 2026-ban A politikus úgy látja, hogy az önálló indulás hitelesíti leginkább a Tisza Párt függetlenségét és komolyságát. Meggyőződése, hogy a választók értékelni fogják a következetességet és a tiszta beszédet. Magyar szerint a különutas indulás a hitelességük és a függetlenségük záloga. A támadások ellenére is kitartanak Magyar Péter szerint a Tisza Párt támogatói erősebbek, mint valaha, és a nehézségek csak még inkább összekovácsolják őket. Úgy látja, hogy a közös cél iránti elkötelezettség mindennél erősebb erőt képvisel. Úgy véli, hogy a támadások nem megtörik, hanem még inkább összehozz a közösséget. Bármi történjék is, nem adják fel, és tovább harcolnak a közös célokért. A következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek mind a Tisza Párt, mind Magyar Péter számára. A politikai támadások és próbálkozások ellenére a kérdés változatlan: a választók hisznek-e egy új, tisztább politikai kultúrában, vagy továbbra is a megszokott erővonalak mentén szavaznak majd? Egy biztos: a változás iránti igény már nem csupán remény, hanem valóságos erő Magyarországon. Horváth Norbert – Fotó: Magyar Péter Facebook hivatalos

Képzeld el, milyen érzés, amikor egy ország miniszterelnöke egyenesen a pápához méri önmagát. Kínos. Orbán Viktor most pontosan ezt tette. Egy televíziós interjúban a TV2-n azt nyilatkozta: személyes ismerőse volt Ferenc pápának, aki bátorította őt békekezdeményezéseiben. Nem is kellett sok, hogy ezt az üzenetet saját politikai céljaira formálja át. Hiszen te is pontosan látod: a miniszterelnök az oroszbarát üzeneteit próbálta a néhai pápa békepárti szellemiségével igazolni, ezzel súlyosan eltorzítva az eredeti üzenetet. Nem maradt reakció nélkül Magyar Péter, Ferenc pápa búcsúztatóján – Fotó: Magyar Péter Facebook oldala Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője viszont nem hagyta szó nélkül ezt az önfényezést. Ő is jelen volt Ferenc pápa búcsúztatásán, és rögtön kiigazította Orbán Viktort. Ha figyeled a közéletet, tudod, hogy Magyar Péter nem az a típus, aki szó nélkül elmegy az ilyen túlkapások mellett. Facebook-posztjában világosan megmutatta a különbséget a két ember között: Ferenc pápa egész életében a szegények szolgálatának szentelte magát, míg Orbán Viktor inkább saját uradalmi birtokát gyarapította a magyar adófizetők pénzéből. Ferenc pápa magyarországi látogatásán – Fotó: Magyar Péter Facebook oldala A pápa nem épített személyi kultuszt Gondolj bele: Ferenc pápa minden emberben az embert látta, kiállt a méltóság és az egyenlőség mellett. Ezzel szemben Orbán Viktor sokszor megalázóan, sőt, kegyetlenül beszélt a saját honfitársairól is. Magyar Péter egyenesen farizeusnak nevezte a miniszterelnököt, ami erős, de aligha alaptalan jelző ebben az összefüggésben. Ha figyelted az elmúlt évek eseményeit, te is pontosan érzed, hogy nem egyszerű politikai vitáról van itt szó: sokkal inkább arról, hogy hol húzódik a határ emberség és hatalmi cinizmus között. Orbán Viktor – YouTube ScreenShot Az emberek nem felejtenek Amikor egy politikus ilyen grandiózus hasonlatokkal próbálja magát fényezni, mint Orbán Viktor most, érdemes megállnod egy pillanatra és elgondolkodnod. Nemcsak a jelenre kell figyelned, hanem arra is, hogy mit hagyott maga után az elmúlt évtizedekben. Hiszen te is tudod: az emberek nem felejtenek. A stadionokra, a rokonok gazdagodására, a kiszolgáltatottak helyzetének romlására mindannyian emlékszünk. Hiába próbálják a pápai hasonlatokkal leplezni a valóságot, a történelmi mérleg végül mindig kegyetlenül pontos lesz. És te ott leszel, amikor ez a mérleg megmutatja az igazságot. Ez az eset is jól mutatja, hogy milyen könnyen torzítják el egyes politikusok még a legnemesebb üzeneteket is a saját céljaik érdekében. Fontos, hogy te is mindig megőrizd a tisztánlátásodat, és ne dőlj be a felszínes hasonlatoknak. Mert nem mindenki pápa, aki annak szeretné láttatni magát. Horváth Norbert – Leadfotó ÍgyÉlünk grafika

Az elmúlt napokban a magyar közélet újabb mélységeket ért el, amikor Bayer Zsolt nyilvánosan listázni kezdte azokat a bírókat, akik részt vettek a bírói tüntetésen. Ez az eljárás nemcsak a jogállamiság alapvető elveibe ütközik, hanem társadalmunk kollektív emlékezetében a legsötétebb időszakok módszereit idézi fel. Amikor a múlt árnyai újra megjelennek: A listázás veszélyei és a bírói függetlenség Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben megjelent írásában kifejtette, hogy pontosan regisztrálni kellene, mely bírók jelennek meg a február 22-i tüntetésen. Indoklása szerint, ha a demonstráción résztvevő bírók közül valamelyik később kormánypárti politikus vagy közszereplő peres ügyét tárgyalja, akkor elfogultság miatt panaszt kellene tenni, és addig nem szabad megjelenni a tárgyaláson, amíg egy „nem tüntető” bíróra nem cserélik az illetőt. Ez a megközelítés több szempontból is problematikus. Először is, Magyarország Alaptörvénye biztosítja mindenkinek a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságát. Ezek az alapvető jogok a bírákra is vonatkoznak, különösen akkor, ha az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdésekről van szó. Másodszor a bírák listázása és megfigyelése súlyosan sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat. Az információs önrendelkezési jogról szóló törvény és a GDPR egyértelműen tiltja az ilyen jellegű adatkezelést. A bírói függetlenség mint a jogállam pillére A bírói függetlenség nem pusztán egy elvont alkotmányos elv, hanem a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele. Amikor egy publicista vagy, bárki más nyilvános listát készít a véleményüket kifejező bírákról, valójában a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti meg. A bíráknak – mint minden állampolgárnak – alapvető emberi joguk a szabad véleménynyilvánítás, különösen, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a jogállamiság védelméről van szó. A bírói tüntetésen résztvevők nem pártpolitikai állásfoglalást tettek, hanem szakmai integritásuk és hivatásuk védelmében léptek fel. Ez nem csak joguk, hanem bizonyos értelemben kötelességük is, hiszen ők a jogállamiság utolsó védvonalát jelentik. A bírók Bayer Zsolt listázására reagálva határozottan kiálltak a bírói függetlenség mellett, és elutasították a publicista javaslatát. Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a bírák jogai és függetlensége nemcsak saját érdekük, hanem az egész társadalom érdeke is. Kifejtette, hogy a bírákra vonatkozó szigorú szabályok ellenére joguk van véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben. Az Országos Bírói Tanács (OBT) is reagált, elutasítva Bayer listázási kezdeményezését, amelyet jogilag és etikailag is kifogásoltak. Az OBT közleményben hangsúlyozta, hogy a listázás elfogadhatatlan és ellentétes a jogállamiság alapelveivel. Magyar Péter is éles kritikát fogalmazott meg Bayer Zsolt kijelentéseivel szemben, és azt javasolta, hogy a publicistának el kellene tűnnie a közéletből. Bayer Zsolt – fotó: Bayer Zsolt Facebook oldala A listázás történelmi öröksége A „listák” készítése a XX. század legembertelenebb rendszereinek bevett eszköze volt. A náci Németországban, a sztálini Szovjetunióban, vagy éppen a magyar kommunista diktatúra idején a listákra felkerülni egyet jelentett a megbélyegzéssel, a kirekesztéssel, sokszor pedig a fizikai megsemmisítéssel. Akik ezt kívánják újraéleszteni és képviselni azok számára nincs hely a politikában és a közéletben! Bár a mai helyzet természetesen nem azonos ezekkel a történelmi példákkal, a módszer aggasztóan ismerős: a hatalom bírálóinak nyilvános megnevezése, pellengérre állítása, szakmai hitelességük aláásása. Ez a fajta megfélemlítés arra szolgál, hogy elrettentse a többieket a véleménynyilvánítástól, a kritikától, a tiltakozástól. Ez bőven elegendő ahhoz, hogy hallgatásra késztessék azokat, akik még egyáltalán ki mernek állni, vagy szót mernek emelni hazánkban bármi ellen. A csúszós lejtő veszélye A listázás veszélye éppen abban rejlik, hogy sosem lehet tudni, hol áll meg a folyamat. Ma a tüntető bírák neveit gyűjtik össze, holnap talán más szakmák képviselőit, akik nem értenek egyet a fennálló rendszerrel. Ez a gyakorlat egyértelműen a társadalom további polarizációjához vezet, és olyan félelmi légkört teremthet, amely visszatartja az embereket jogaik gyakorlásától. Különösen veszélyes ez a tendencia egy olyan időszakban, amikor világszerte erősödnek az autoriter törekvések. Ilyen környezetben a jogállamiság védőbástyáiként működő bírák megfélemlítése különösen aggasztó jelzés. Mit tehetünk ez ellen? Mindannyiunk felelőssége, hogy felemeljük szavunkat a listázás gyakorlata ellen. A civil társadalomnak, a jogász szakmának, a médiának és minden demokratikusan gondolkodó állampolgárnak kötelessége kiállni a jogállamiság és a bírói függetlenség mellett. Emlékeznünk kell arra, hogy a múlt század legsötétebb rendszerei nem egyik napról a másikra jöttek létre. Fokozatosan, lépésről lépésre bontották le a demokrácia védőfalait, és ennek a folyamatnak gyakran része volt a független intézmények és a kritikus hangok megbélyegzése, listázása. Tehát a bírói függetlenség nem elvont alkotmányjogi probléma, hanem mindannyiunk szabadságának egyik legfőbb garanciája. Ha hagyjuk, hogy megfélemlítsék azokat, akik az igazságot képviselik, a törvényeket őrzik, akkor saját jogaink védelmét is feladjuk. A listázás nem csupán a megnevezett bírák magánügye, hanem a jogállamiság elleni támadás, amely mindannyiunkat érint. Veszélyes precedenst teremt, és a múlt olyan árnyait idézi meg, amelyeket egyszer már száműztünk Európából. Ne hagyjuk, hogy ezek az árnyak újra társadalmunkra rávetüljenek. Álljunk ki a bírói függetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, mert csak így őrizhetjük meg azt a demokratikus jogállamot, amelyet oly nehezen építettünk fel. Horváth Norbert

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak ügye az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzügyi botrányává nőtte ki magát. A történet középpontjában Matolcsy György, az MNB elnöke áll, aki 2014-ben hozta létre az első alapítványokat azzal a céllal, hogy a jegybank nyereségét közérdekű célokra fordítsa. Azonban az alapítványok működése és gazdálkodása hamarosan komoly kérdéseket vetett fel. Hogyan tűnt el 266 milliárd forint, ami mai értékén számolva 460 milliárd forint a jegybank alapítványaiban? Az alapítványok létrehozása és azok átláthatatlan működése Az MNB hat alapítványt hozott létre, amelyek összesen 266 milliárd forintot kaptak a jegybank nyereségéből. Ezek az alapítványok különböző oktatási és kulturális célokat tűztek ki maguk elé, azonban tevékenységük átláthatósága és pénzügyi döntéseik indokoltsága hamarosan viták tárgyává vált. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése nehézkessé vált, miután a kormány olyan törvényt hozott, amely szerint ezek az alapítványok által kezelt pénzek elvesztették közpénz jellegüket. A történet középpontjában Matolcsy György – Fotó Matolcsy György tisztelőinek Facebook oldala Vagyonvesztés és gyanús ügyletek Az alapítványok gazdálkodása során jelentős vagyonvesztés történt. A 266 milliárd forintos induló tőke mai értéken számolva mintegy 460 milliárd forintot jelent, amelynek jelentős része eltűnt. A pénzek követhetetlen céghálók, magántőkealapok és vagyonkezelők révén kerültek ki az alapítványokból, gyakran olyan befektetések formájában, amelyek nem hoztak megfelelő megtérülést. Például a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 127 milliárd forintos befektetése esetében az alapítványi cégek egyszerűen nem adták vissza a pénzt. A nyomozás megindulása: ÁSZ vizsgálat után feljelentés Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata során több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért feljelentést tett az ügyészségen. A Legfőbb Ügyészség megkezdte a nyomozást az MNB-alapítványok ügyében, amelyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat. A nyomozás célja feltárni, hogy pontosan mi történt az alapítványok pénzével, és kik a felelősek a jelentős vagyonvesztésért. Az MNB alapítványainak ügye rávilágít a közpénzek kezelésének problémáira és az átláthatóság hiányára a magyar pénzügyi rendszerben. A történtek komoly kérdéseket vetnek fel a felelősségvállalás és az elszámoltathatóság terén, amelyek megválaszolása elengedhetetlen a közbizalom helyreállítása érdekében. Horváth Norbert