Európa legszegényebbjei lettünk? Már Bulgária is többet fogyaszt, mint mi
Hiába javul a GDP, te egyre kevesebbet érzel belőle – az Eurostat új adatai sokkolóak
Van egy furcsa ellentmondás a magyar gazdaságban, amit te is napról napra megérzel: miközben a hivatalos statisztikák fejlődésről beszélnek, a boltban, a rezsin vagy épp a nyaralási terveidnél csak a szűkülő lehetőségeket tapasztalod. Az Eurostat friss jelentése most még világosabban rámutatott erre a szakadékra. A gazdaság fejlettsége elvileg emelkedik, a magyar fogyasztás viszont 2024-ben utolsó lett az Európai Unióban. És már nem holtversenyben: Bulgária is megelőzött minket.
Papíron nem utolsók vagyunk – de a pénztárcánk másképp mesél
A 2024-es vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szerint Magyarország az uniós átlag 77 százalékán áll. Ez alapján öt EU-tagállamot is megelőzünk: Szlovákiát, Lettországot, Bulgáriát, és néhány mediterrán országot. Ez mégsem jelenti azt, hogy jobban is élünk náluk. Ugyanis a lakossági fogyasztás – az, hogy mennyi terméket és szolgáltatást engedhetsz meg magadnak – csak az EU-átlag 72 százalékát éri el. Ez az unió legalacsonyabb értéke. Magyarul: a gazdaság teljesít, de neked ebből mégsem jut elég.
Bulgária beelőzött – miközben mi egy helyben toporgunk
Miközben a hazai sajtó és a kormány egy része fejlődésről beszél, a számok kíméletlenek. Tavaly még Bulgáriával együtt álltunk a lista legalján, 70 százalékos fogyasztási szinten. Mára a bolgárok 74 százalékra léptek, mi pedig csak 72-re. Ez a 2 százalékpontos különbség lehet, hogy statisztikailag kicsi, de a trend világos: még azok az országok is jobban élnek, akiket korábban „szegényebb” régióként emlegettünk. A fejlődés náluk érezhető – nálunk inkább csak elmélet marad.
A régió lehagyott minket – nálunk kevesebbet engedhetsz meg magadnak
Ha régiós összehasonlítást nézünk, akkor még egyértelműbb a lemaradás. Litvánia 89, Románia 88, Lengyelország 84 százalékon áll fogyasztásban. Csehország 81 százalékkal szintén jóval előrébb jár. Ezek az országok hasonló utat jártak be az elmúlt két évtizedben, mint mi: az uniós csatlakozás után beindult a fejlődés, nőtt a GDP, javult az infrastruktúra. De náluk ez valós vásárlóerőben, jobb életszínvonalban is megmutatkozik. Nálunk viszont úgy tűnik, ez a növekedés nem jut el a családokhoz.
De miért nem fogyasztunk többet, ha állítólag fejlődünk?
A magyar kormány szerint nem a gazdasági modell a hibás. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször utalt arra, hogy a lakosság inkább megtakarít, és a jövedelme nagyobb részét beruházásokra fordítja. Ez lehetne pozitív üzenet is – ha közben nem lenne ennyire érezhető a vásárlóerő hiánya. Az emberek jelentős része nem azért nem költ többet, mert takarékos, hanem mert nincs miből. Az infláció, a bizonytalan gazdasági környezet és a folyamatosan emelkedő árak nem bátorítják a pénzköltést – még ha lenne is miből.
A mediterrán országok példája: lehet másként is fejlődni
Spanyolország, Portugália és Görögország nemrég még a leszakadó országok között voltak, de a járvány óta elkezdtek újra felzárkózni. A turizmus megerősödése, az ipari szektor kisebb súlya és a gyorsabb kilábalás miatt most jobb helyzetben vannak. Görögország például már 70 százalékon áll fogyasztásban, és gyorsabb ütemben fejlődik, mint mi. Ők is átestek gazdasági válságokon, de a lakossági fogyasztásuk most már emelkedik. Nálunk pedig úgy tűnik, továbbra is stagnál, miközben a gazdasági növekedés papíron zajlik.
GDP vs. valóság – nem mindig ugyanazt mutatják
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ha nő a GDP, akkor automatikusan nő az életszínvonal is. De ez nem ennyire egyszerű. A GDP-t olyan mutatók is növelhetik, amelyek a lakosság hétköznapi életére alig vannak hatással – például nagy exportcégek termelése vagy külföldi beruházások. Ha ebből a növekedésből nem jut elég a bérekre, a szociális juttatásokra vagy a szolgáltatások fejlesztésére, akkor te ebből alig fogsz valamit érzékelni. És pontosan ez történik most Magyarországon is.
Eurostat: ne értékeld túl a kis különbségeket – de a trend egyértelmű
Az Eurostat ugyan hangsúlyozza, hogy a kisebb különbségek statisztikai hibahatáron belül mozoghatnak, és a mérési módszerek is felülvizsgálat alatt állnak, de az irány jól látható. A magyar gazdaság bár növekszik, a fogyasztásban mégis utolsók vagyunk. És ez nem egy egyszeri kisiklás: ez már évek óta húzódó tendencia. A számok mögött pedig ott vannak az emberek – köztük te is –, akiknek egyre nehezebb a hétköznapokban boldogulniuk.
Lehet GDP-ről beszélni, lehet beruházásokat ünnepelni, de ha te nem tudsz többet költeni a mindennapjaidban, ha nem érzed, hogy könnyebb lett az élet, akkor valami nincs rendben. A gazdasági statisztikáktól nem laknak jól emberek, nem fűtenek be, nem viszik el a gyereket nyaralni. A valóság ott van a boltban, a számlákon, a fizetésedben. És ez a valóság most azt mutatja: Magyarország utolsó lett. Ebben is.
Horváth Norbert – Vezetőkép: ShutterStock
Gazdaság
Kultúra
Azt gondolom…
Közélet
Legmegúszósabb arcával futna neki a Fidesz 2026-nak Pécsen, de lehet, hogy ezt is sikerül kibuliznia
Építészet
Jog és igazságügy
ÍgyÉlünk.hu © 2025