A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak ügye az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzügyi botrányává nőtte ki magát. A történet középpontjában Matolcsy György, az MNB elnöke áll, aki 2014-ben hozta létre az első alapítványokat azzal a céllal, hogy a jegybank nyereségét közérdekű célokra fordítsa. Azonban az alapítványok működése és gazdálkodása hamarosan komoly kérdéseket vetett fel. Hogyan tűnt el 266 milliárd forint, ami mai értékén számolva 460 milliárd forint a jegybank alapítványaiban?
Az MNB hat alapítványt hozott létre, amelyek összesen 266 milliárd forintot kaptak a jegybank nyereségéből.
Ezek az alapítványok különböző oktatási és kulturális célokat tűztek ki maguk elé, azonban tevékenységük átláthatósága és pénzügyi döntéseik indokoltsága hamarosan viták tárgyává vált. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése nehézkessé vált, miután a kormány olyan törvényt hozott, amely szerint ezek az alapítványok által kezelt pénzek elvesztették közpénz jellegüket.
Az alapítványok gazdálkodása során jelentős vagyonvesztés történt. A 266 milliárd forintos induló tőke mai értéken számolva mintegy 460 milliárd forintot jelent, amelynek jelentős része eltűnt. A pénzek követhetetlen céghálók, magántőkealapok és vagyonkezelők révén kerültek ki az alapítványokból, gyakran olyan befektetések formájában, amelyek nem hoztak megfelelő megtérülést.
Például a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 127 milliárd forintos befektetése esetében az alapítványi cégek egyszerűen nem adták vissza a pénzt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata során több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért feljelentést tett az ügyészségen. A Legfőbb Ügyészség megkezdte a nyomozást az MNB-alapítványok ügyében, amelyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat.
A nyomozás célja feltárni, hogy pontosan mi történt az alapítványok pénzével, és kik a felelősek a jelentős vagyonvesztésért.
Az MNB alapítványainak ügye rávilágít a közpénzek kezelésének problémáira és az átláthatóság hiányára a magyar pénzügyi rendszerben. A történtek komoly kérdéseket vetnek fel a felelősségvállalás és az elszámoltathatóság terén, amelyek megválaszolása elengedhetetlen a közbizalom helyreállítása érdekében.
Horváth Norbert
ÍgyÉlünk.hu © 2025